Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-11 / 189. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1976. augusztus 11. Nemcsak gépesítéssel • Jól ismert gyengéink egyike s nem a jelentéktelenebbek közül való az a hajlam, hogy vagy fehérnek, vagy feketének fogadjuk el azt, ami tüzetesebb vizsgálódásra a színek sokféle árnyalatát tárja fel. Meglelhetjük-e a végletességet abban a szemléletmódban is, mely a vállalati magatartást alakítja például olyan teendőnél, mint a termelékenység növelése. Azt, hogy a gép, a technikai fejlesztés lényegesen befolyásolja az egy foglalkoztatottra jutó termelés alakulását, senki sem vitatja. Abban azonban kételkednünk kell. hogy csakis e forrás kínálkozik hasznosításra. Márpedig a középtávú vállalati programok egy része erről a felfogásról tanúskodik. # Tapasztalati tényként, különösebb bizonyítás nélkül is elfogadhatjuk azt az igazságot, hogy a termelékenységre, ugyan különböző mértékben, de minden kihatással van. Befolyásolhatja sok egyéb más mellett olyan, aprónak tűnő mozzanat, mint a műhely megvilágítása,, a gépkezelőle a szerelőszalag mellett ülők székének kialakítása, s még inkább a nagyobb súlyú tényezők, az anyag- és szerszámellátás, a berendezések logikus elhelyezése, az irányítás színvonala s így tovább. Többször megismételt, s más és más oldalról végrehajtott vizsgálatok igazolják, hogy a magyar ipar termelékenységi színvonalának viszonylagos elmaradottsága a nemzetközi mezőnyben elsősorban nem technikai, hanem irányítási, szervezési okokkal magyarázható. Köznapibban szólva: a rendelkezésre álló gépek és berendezések az elértnél kedvezőbb termelékenységet eredményezhetnének. Azaz, ha haladni akarunk ezen a területen is, márpedig haladnunk kell, a népgazdaság ötödik ötéves terve — azzal számol, hogy az ipari termelés növekedésének teljes egészét a termelékenység javulása fedezi —, akkor ne csupán a gépesítésben, az új eszközök megvásárlásában, munkába állításában lássuk a megoldást. Ezzel párhuzamosan, sőt, jó néhány vállalatnál ezt megelőzően elemezni szükséges a már meglevő technika kihasználását, szervezettségét, s mindenekelőtt azt, hogy az élő munka hatásfoka milyen, s miként javítható. Idén. az év első felében a szocialista iparban — élelmiszeripar nélkül — az egy foglalkoztatottra jutó termelés több. mint hat százalékkal bővült, s ez nagyjából azonos a tavalyi eredménnyel. Szó sincs tehát arról, hogy most már szüret, beértek az erőfeszítések gyümölcsei. Ügy látszik, kényelmesebb ráhagyatkozni a majdani gépi beruházás reményére — aminek pénzügyi fedezetét először meg kell termelni! —, mint sorra venni a termelőhely valamennyi részlegét s tevékenységének részletét. E módon a fejtöréstől a sokoldalú vizsgálódástól tényleg sikerül megszabadulni. ám elvesz a lehetőségek méhében rejlő eredmény is. Túl nagy még mindig azok tábora. akik az ..apró munkát"’ néha becsülik, akik elhanyagolják a termelékenység növelésének köznapibb. kevsbé látványos útjait. Holott néhány jó példa — ám sajnos. csak szabályt erősítő kivételként — beszédesen tanúskodik arról, hogy pusztán a gépek átrendezésével. az a/nyagtr'vábbítás. az alkatrészellátás megszervezésével. központi szerszámüzem kialakításával 15—20 százalékos termelékenységnövekedés érhető el! S akkor még nem szóltunk olyan pénzügyi ráfordításokról. vagy alig követelő lehetőségekről sem. mint a nagy termelékenységű berendezések műszakiszámának javítása, forgácsolás helyett a hidegalakítás alkalmazása stb. Hosszú a források listája, mert bátran ide sorolhatjuk a teljesítményt jól ösztönző, elismerő bérezést is, s azt szintén, hogy a munkaidő kihasználásában hatalmasak á tartalékok. • Egy percig sem hisszük azt, hogy a termelékenység növelése nélkülözheti a jelentős gépi. technikai. technológiai fejlesztést, azaz — népgazdasági méretben fo- rintmilliárdok kiadását beruházásokra. Erre is szükség van, ám okkal, joggal úkadunk fenn azon. hogy miközben kielégíthetetlennek látszik a fejlesztési eszközök iránti éhség, a már rendelkezésre álló fonások kamatoztatása jóval elmárad a lehetségestől. Miközben új és újabb beruházások tervét fontolgatják a vállalatok, elsikkad az a fontos tény. hogy az egységnyi állóeszközre jutó produktum nem bővül á kívánt mértékben. s bár a termelékenység emelkedik, az ütem mértéke korántsem az adottságok határát jelzi. Ennek kitágítását, az a felismerés is sürgesse, hogy a ter- rrtelékefiy/élf 'növelésének • minden módját hasznosítani kell. M. O. GÉPEK MELLETT A szövőnő Zúgnak a gépek, zajukat emberi hang nem kiabálhatja túl. öreg, a laikusnak korszerűtlen szövőgépek, szinte remegnek az erőlködéstől, a munkától. Nyolc szerkezetet kezel egy ember, nyolc zajkeltőt. Az automatákon — akik itt dolgoznak azok működését tanulták — a vetélő önmagától vált át. Az ittenieket emberi kéz váltja. A Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi telepén vagyunk. melleit, ott laknak. Nővére a gondnokságon, bátyja az erdő- gazdaságnál, húga a HÖDIKÖT- né! dolgozik, illetve tanul. Ha szabad idejük van, moziba mennek. Ha egyedül van. Nagy Tiborné gyakran olvas. Legutóbb — talán két hete — a Légy jó mindhalálig volt so ron. „Annak idején olvastam már, mert kötelező volt, de annyira tetszett, hogy újból ke zembe vettem '. — Miért szeretem a munkám? — kérdez vissza, de nem sokat töpreng a válaszon. Mintha sokszor eszébe jutott volna már, úgy felel. — Azért szeretem, mert értem, hogy mit csinálok. Tudom miért úgy forog a gép, ahogy. Tudom mit miért kell kezelni. Állok, fáj a lábam. De, egyszerűen nem lehet megunni. Mintha születne valami . . . Nagy Tiborné — májusban volt az esküvője — tizenkilenc éves. Három éve szerezte meg a szakmunkás- bizonyítványt.. Két évig tanult érte. egy. a sógorával lefolytatott beszélgetés eredményeként. „Ha úgy gondolod. mondta a sógor, itt Halason megtalálhatod a számításodat. Három műszakban dolgozik, 2500—2800 forint körül keres, a normát rendszeresen 100 százalékon felül teljesíti, ami műszakonként 480—490 vetést jelent. A csarnokban száznegyvennyolc gép dolgozik szakadatlan. Azzal kezdődik a műszak, hogy odamegy ahhoz, aki a gépeken előtte dolgozott és megkérdezi, volt-e valami probléma. Utána a lánchenger ellenőrzése következik. majd a számláló óra állásának felírása. Kék színű krétával kerül oda a teljesítmény kezdetét jelölő szám a gép oldalára, műszak végeztével megállapítható- megvan-e a norma. A szövőgépek teljesítménye a beállításuktól függ. Nagy Tiborné — szövőnő társaival együtt — nem nyúlhat ilyen okból hozzájuk. ez a partimester dolga. Egy műszakban három partivezető ügyel a gépekre, fejenként 45 jut rájuk. Ha van idejük, néha elindítják a masinát a szövőnő helyett. Annak idején sokan kezdték a tanulást Nagy Tibornéval. Most ujján számolgatja, hányán is maradtak. A műszakban kétszer tartanak pihenőt. Az egyik tízperces. a másik hosszabb. Nagy Tiborné a délutánná beosztást kedveli legjobban. Akkor ugyanis nem kell korán kelnie. Jat'ÍWjééy,.ri- álti’ két 'rőükiakban dolgozik, hathetenként azonos az időbeosztása. A gyáron kívül. Szoba-kony— Ketten vannak, a többiek elmentek — mondja elbizonytalanodva. — Rossz, szakma? — Rossz? Miért lenne az? Ha elRWl'k Vtfj,u!j}<?vá,. ,és.. a(4 mondom: szövőnő vagyok, nem néznék rám lekicsinylőén. Dolgozni kell, ennyi az egész. De mindenhol kell, nekem meg ez hál építettek az. anyósáék háza a szép. B. J. Téesz nélkül létezni nem lehet • Dobos Ferencnél — Mi a sorsa a két megszűnt iskolának? Laezkó Róbert: — Igazság szerint amolyan tanyai kultúr- központtá minősülhettek volna, de... Ami a község öröme, gondja — az a tanácsé. Ami a tanácsé — egyúttal a népfronté. Ez fejeződik ki az együttműködési megállapodásban, amely mindenütt vezérfonala a közös munkának. Ennek szellemében törődnek a városi népfrontbizottságok is a vonzáskörzetükbe tartozó községek bizottságaival. Irányítják őket — mint nagyobb testvér a kisebbeket. Dobos Ferencnét, Kiskunfélegyháza városi népfrontbizottságának titkárát ilyen kis kőrútjára kísérjük el. Első állomás Pálmonostora — községi tanács. Kocsány János, a falu népfrontelnöke a határban, a téesz majorjában szorgoskodik. Van dolga az aratás dandárjában. — Mint népfrontos úgy is „kéznél lesz”, mihelyst feladat szólítja. Tapasztalt elvtárs. Nemcsak jön-megy, hanem lát, észrevesz mindent, tudja, mi foglalkoztatja az embereket. Ismeri a falu népét, beszélgetés nélkül nem megy el mellettük... Ha szervezni kell, meg is mutatkozik ennek minden előnye — jellemzi őt. Laezkó Róbert tanácselnök; akivel a közös feladatokról beszél a városi népfronttitkár. Mostanában sem lesz munka nélkül se tanács, se népfront. Belepillantunk az együttműködési megállapodásba. Külön kitétel a külterületek ellátásáról való gondoskodás. Van korszerűsíteni való a tanyai bolton. — Ez a többi község tanyai boltjaival is így van — veti közbe Dobos Ferencné, s hozzáteszi. — A szükségesnél kevesebbet fordít korszerűsítésükre az ÁFÉSZ. Az Aranyhegy településen gond, hogy a kút nem felel meg a követelményeknek. Kivitelezési hibák vannak rajta. Kijavításukra felszólítás jött a vízügyi igazgatóságtól. Aztán töltést kell húzni, s körülkeríteni a kutat. Minthogy a település kicsike — 54 család. 200 ember lakja —, a kút kezeléséről, tehát a fenti előírások teljesítéséről, a helyi tanácsnak kell gondoskodnia. Saját pénzből. — Annak idején 300 ezer forintba került a víz előteremtése. Százezret ebből a téesz adott, a többit a tanács .. Most tárgyalunk a vízművel — jegyzi meg Laezkó Róbert. Fényképek kerülnek elő. A kútról is, amikor még nagy. derékszögbe hajlított kifolyócsövön jött a víz. Lesz mód itt is társadalmi . munkára. Könnyítés minden lapát- föld. amit így lehet odébb tenni. Gépelt meghívót olvasunk. A helybeli kisiparosoknak küldték. Egy kis beszélgetésre invitálja őket az elnök. Számukra is lenne társadalmi munka, bizonyára szívesen segítenek. — Biztosan vállalnak —. mint ahogy nálunk is, Félegyházán — erősíti meg Dobos Ferencné. — Országos kezdeményezésük ez. az OKISZ javaslatára. Valóban azt várják, a tanács mondja meg, mit kér tőlük. Pálmonostorán, a két tanyai iskola körzetesítése következtében, bővíteni kell az iskolát. Egy tantermet korábban tornahelyiségnek vettek igénybe — arra is szükség volt —, így most már azt pótolni kell új tanteremmel. Ebbe is bekapcsolódhatnak a kisiparosok. Csak úgy, mint a kul- túrház felújításába, s annak udvarán a szabadtéri színpad tetővel való ellátásába. Lesz alkalma besegíteni a lakosságnak is. — Mi a sorsa a két megszűnt iskolának? — érdeklődik a városi népfronttitkár. Az elnök. — Igazság szerint amolyan tanyai kultúrközponttá minősülhettek volna, de... Lassan elnéptelenednek azok a részek, behúzódnak az emberek; kinek maradnának ezek a kultúrgócok? Értékesítésük célszerű. Az egyikei, a Lenin-iskolát átveszi a téesz.. A pedagóguslakásból szolgálati lakás. a tanteremből magtár lesz. — És a másikkal. a Szegedi útival mi a terv? — Ez még csakugyan elképzelés ... Ha a téesz elvégezné az iskolabővítést — ellenszolgáltatásként megkaphatná. — Így nem veszne kárba a költség, amit az. iskolavillamosí- tásra költöttek, külterületen. — Amibe 200 ezer forinttal ugrott be a termelőszövetkezet is — egészíts ki Laezkó Róbert. Dobos Ferencné ezt a fonalat követi tovább. — Eddig is többször felemlítette a termelőszövetkezetet. A Keleti Fény Téesz hogyan segíti a község problémáinak megoldását? A tanácselnöknek nem kell sokat töprengenie, menten sorolja. — A demográfiai hullám — örömünkre — minket is elért. Az óvodabővítést a téesz épitőbri- gádja végezte — nagyon jutányosán. Városi ember nem is sejti talán, milyen nagy köny- nyebbség az falun, hogy nem kellett kivitelező után futkosni; és mentesültünk ilyesmitől is, mint felvonulási költség ... Amikor — még az iskolakörzetesítés előtt — autóbusz-fordulót készítetlek. a hozzávaló követ a kisteleki vasútállomásról kellett ideszállilani. Kellett volna. Vasárnap szaladgáltunk fuvaréit. Végre kivonultak a volánosok, de vissza is fordultak: akkora köveket nem rakosgat a markoló ... Szóltunk Takács Ferenc téesz-el- nöknek. ök egy szóra behordták a követ... A járdaépítéshez is a szövetkezet kocsijai szállították az anyagot... Az utakat is ők javítják. Persze ... Dobos Ferencné mosolyogva folytatja. — ... ahogy a falugyűlésen kedélyesen közbeszólt egy téesz-tag — végeredményben azok csinálják meg az utakat, akiknek a gépei tönkreteszik. Az elnök ismét átveszi a szól. — A körzetesítés óta harmincharmincöt gyerek jár be a faluba iskolába. A napközisek étkeztetését is segítette a szövetkezet. És hogy a tanyavillamosítást se felejtsük ki: 700 tanyából mintegy fele villanyt kapott már. Családonként 4—4 ezer forinttal járult hozzá a téesz. Megvolt a 30 százalékos megyei tanácsi kedvezmény, s a fennmaradó költséget állták a tanyaiak ... Téesz nélkül — megmondom őszintén — létezni nem lehet. Tóth István Az életmentő művese A veseműködésükben súlyosan károsodott betegek régebben menthetetlenek-voltak: a vérükben felhalmozódott méreganyagot a vese nem tudta kiválasztani és emiatt rövidebb-hosszabb idő múlva beállt a halál. Ma az ilyen betegeken már segít egy ötletes gép. a művese, amelyen átfolyva a beteg vére. megtisztul. Az első művesét 1913-ban szerkesztették, de az olyan, amely klinikai fel- használásra is alkalmas, csak 1946-ban készült el. A beteg vérkeringését rákapcsolják a művesére, és a vér át- áramlik a készüléken. A készülékben celofánhártyából készült csövön vagy lemezeken áramlik át a vér. A celoíánhártya pórusai nem engedik át a nagyobb molekulájú anyagokat pl. a fehérjéket. de átengedik az ureát, kreatinint. foszfátokat, szulfátokat, szervetlen sókat. A művesekezelés 4—8 óráig tart, ezalatt megtisztul a vér, és a vese regenerálódik, lehetővé téve a spontán -kiválasztást. Nagyon súlyos, megfordíthatatlan vesekárosodás esetében a 2—4 naponként végzett művesekezelés segítségével évekig munkaképes állapotban tartható a beteg. A kezelés történhet erre a célra kialakított műveseosztályon, járóbeteg-ambulancián. de akár a belog otthonában is. 9 Képünkön tmívcsckezelés látható az egyik NDK-beli klinikán. A legbiztonságosabb autókerék A világhírű Dunlop-cég konstruktőrei olyan . .bizton-,, sági autpkereH.<#et,... fejlpsz-,, tettek ki, amelynek a gumiköpenye hirtelen levegőveszteség fellépése után sem lordul le a tárcsáról. A kísérletek során a 80 km/óra sebességgel haladó gépkocsi még leeresztett gumival is jókora távolságot megtehetett, méghozzá az autó irányítását a biztonsági határok között fenntartó oldalvezető erők mellett. A gumiköpeny olyan erős. de mégis megfelelően rugalmas szerkezetű, hogy belső túlnyomás nélkül is hordani tudja a reá eső terhelést. A tárcsáról való lefordulását a megfelelően magas perem akadályozza meg. E peremet — a képen látható ábrának megfelelően — csavarokkal illesztik fel a gumiköpeny felhelyezése után. A „Dcnovo” nevű biztonsági kereket nyugodtan tekinthetjük világraszóló találmánynak, hiszen e problémát eddig még senkinek sem sikerült megoldani. Pedig az országutakon száguldó gépkocsik hirtelen defektjei sok emberéletbe kerülnek szerte a világon. A végzetes balesetek többnyire csupán az első abroncsok defektje esetén következnek be. így elégséges azokat ellátni „Denovo"- kerekekkel. Porszívó szerelvény A kanadai Montreal város , kiterjedt földalatti vasú t-hálózatának alagúttisztitására porszívó szerelvényt konstruáltak a szakemberek. A szerelyényt alkotó három kocsi közül a középső szippantja fel hatalmas ventillátora segítségével a vágányok között összegyűlt port és szemetet, majd a két szélső tartálykocsiba továbbítja. miután a nagyobb darabokat leválasztja belőle. E durva hulladék egyszerű módon kiemelhető, kiüríthető tartályba hull. A tartálykocsikban szállító- szalagos rendszer osztja el egyenletesen az oda betóduló hulladékot. A három kocsit két darab neoprénből készült harmonika- cső köti össze egymással. A porszívó szerelvény 26 kilométernyi alagút megtisztítását végzi el havonta, miközben mintegy 450 kilogramm port és hulladékot gyűjt össze. Korábban sok gondot okozott a metrótársaságnak az alagutak rendszeres tisztítása, hiszgn kézi erővel vagy félautomatiküs módon csupán az éjszakai órákban végezhették a munkát, akkor is különleges biztonsági óvintézkedések között. ■ i ■