Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

1976. augusztus 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Termelési eredményeikkel ünnepeltek a Papíripari Vállalat dolgozói # Soós Józsel'né (jobbról) művezető, hetvenhat dolgozó irányítója, 1964 novemberében lépte át először a kisüzem kapuját. A gyárrá válással együtt ő is sokat fejlődött: elvégezte a Vegyipari Szak- középiskola papíripari tagozatát, megszerezte a kiváló jelvényt s elismcrésremélló szorgalommal és szaktudással végzi teendőit. Fel­vételünkön Hunyadi Mártának a dobozkészítő szalag egyik dol­gozójának ad szakmai tanácsot. • Zseni Lászlóné 12 éve dolgozik itt, s felvételünk idején gyógy­szeres dobozokat készített. Ö is várja a gépesítést, s bízik abban, hogy az Orion-brigád, amely már elnyerte a szocialista cím aranyfokozatát hamar elsajátítja az új gépek kezelését. Csongrádi napok Az Alkotmány ünnepét meg­előzően az idén tizenegyedik al­kalommal rendezik meg a csong­rádi napok eseménysorozatát. Év­ezredes múltú Tisza-parti kis­városunkban mintegy ötven kü­lönféle program várja augusztus 14. és 21.-e között a vendégeket, az ország _ más vidékein élő egy­kori csongrádiakat, akik ezekben a napokban évről évre növekvő számban látogatnak haza szülő­városukba. A különféle termék- bemutatók. kiállítások többsége azt szolgálja, hogy szemléltesse a város fejlődését, képet adjon ipari és mezőgazdasági üzemei­nek, szövetkezeteinek eredmé­nyeiről. (MTI) Szigetvári ünnepségek Szigetvár kettős évfordulóra ké­szül: az 1566-os hősi várvéde­lem 410. és a várossá alakulásá­nak 10. évfordulójára. Szeptem­ber 6. és 12. között eseményso­rozattal adóznak a szigetváriak Zrínyi Miklós és vitézei emléké­nek. Az emlékünnepség jegyében rendezik meg a jubileumi úttörő honvédelmi szemlét. Szeptember 12-én az úgynevezett belső vár­ban — Zrínyi kirohanásának színhelyén — emlékeznek meg a történelmi eseményről. Ebből az alkalomból a TIT tudományos ülést tart. amelyen a Zrínyi-ku­tatás legújabb eredményeiről számolnak be a történészek. Egy másik ülésen a történelmi emlék­helyeknek a tanuló ifjúság haza­fias nevelésében betöltött szere­péről tanácskoznak a szakembe­rek. A II. Szulejmán szultán dzsámiban várostörténeti kiállí­tás nyílik. Hazai lakkok és festékek Több fontos, mindeddig im­portált lakk és festék hazai elő­állításával kísérleteztek sikerrel a leninvárosi Tiszai Vegyi Kom­binát kutatói. Megoldották a mű­anyag nyomdafesték és a villa­mosgépgyártásban nélkülözhetet­len szigetelőlakk előállításának problémáját. Mindkét anyag már nagyüzemi méretekben készül. A konzervdoboz-belsőlakk előállítá­sával kapcsolatos kísérletek még nem fejeződtek be, de a munká­latok már annyira előrehaladot­tak, hogy az üzem vezetői sze­rint az idén már ennek is meg­kezdhetik hazai előállítását. Tervezés - engedménnyel • Könnyű akkor tervezni, ami­kor a lehetséges és a szükséges fedi egymást. Ilyen esetben csu­pán a lépések sorrendjét, össz­hangját, szervezettségét kell megteremtenie — akár terme­lésről, akár másról legyen szó — a programnak. Igenám, de ahogyan mondani szokás, más az elmélet és más a gyakorlat. Ez utóbbi ugyanis ritkán kínál ilyesfajta egyezőséget, annál sű­rűbben mutatja fel lehetséges és szükséges különbözőségét. A tervezés emiatt legtöbbször ész­szerű kompromisszumra kény­szerül. A termékszerkezet korszerűsí­tésének szükségessége vitathatat­lan. Ebből azonban korántsem következik, hogy mindenütt és mindenben rövid idő alatt lehet­séges is, mivel a haladásnak fel­tételei vannak. Utalhatunk itt az új technikai eszközökre, a ter­melékenyebb technológiákra, a munkaerő képzettségének foká­ra, de arra is, hogy mekkora piaca nyílik az új terméknek. E feltételek híján ábrándkergetés a termékváltás menetének ter­vezése, de a realitások talaján marad akkor, ha ésszerű komp­romisszumra alapoz. Egyebek mellett arra, hogy a meglevő technika hatásfoka javítható pótlólagos automatizálással, s a terméktulajdonság ne a nemzet­közi élvonalat testesítse meg, hanem érje be a korábbinál fej­lettebbel s így tovább. A terve­zőknek napról napra szembe kell nézniük ilyesfajta — a kifeje­zés rossz csengésétől mentes — megalkuvással, mégis, röstellke- déssel vegyes magyarázkodással mentik azt, amit tesznek. • Feltételezhetően azért, mért úgy érzik, a tervezőknek min­denféle engedmény nélkül ille­nék fölrajzolnia a holnapot. Gyors sikerrel, nagy piaccal ke­csegtető termékek, technológiák seregét fölvonultatva, csökkenő ráfordításokat igéivé. Óhajtani természetesen sok mindent le­het, s kívánalmakban nem szű­kölködnek sehol sem. Az óhajok tervbe foglalása, a szükséges és a lehetséges összevetésnek elha­gyása olyan tervet eredményez, mely megszületése pillanatában végrehajthatatlan, azaz, kudarcra ítélt. Ez azonban sajnos, csak a végrehajtáskor derül ki, akkor azután kezdődik a lázas kapko­dás. a toldozás, foldozás, egyik meg másik részlet átalakítása; nem fedezve fel, hogy az egész rossz, s nem a rész. Félbemaradt épületek, hóna­pokig kicsomagolatlanuL álló gé­pek. a várt eredmény felét nyújtó technológiák, nehezen el­adható termékek tanúskodnak arról, hogy az adott helyen el­sikkadt az ésszerű kompromisz- szum. Helyette ki-ki „megál­modta”, mit szeretne, mi lenne a jó, s nekiláttak a gyakorlati megvalósításnak, s futottak mindaddig nagy lendülettel, míg az objektív körülmények ki nem mondták a megálljt. Kezdetben úgy menekültek az engedmények elismerésétől, hogy abban bíz­tak. amiben nem szabad; a vé­letlenben, a szerencsében. Most, mivel beütött a baj, már kap­hatóak lennének az engedmé­nyekre, ám késő, mert félkész, félig elrontott ügyek rendbeté­tele mindig jóval nehezebb, mint az előzetes, a realitások alapján történő útkeresés. • Az ötödik ötéves terv min­den tekintetben a korábbinál szigorúbb gazdasági, gazdálkodá­si feltételeket szabott meg. Az a tény például, hogy az ipar ter­melő állóeszközeinek állománya csak lassúbb mértékben növe­kedhet, mint a megelőző közép­távú tervidőszakban, már a ter­vezők mozgásterét is meghatá­rozza. A befektetések ésszerűsé­ge mellett azt is vizsgálniuk kell, hogy a meglevő gépek, beren­dezések mi módon működtethe­tők jobban, nagyobb eredmény­nyel. Bizonyos, hogy e vizsgá­lódás során engedményekre kényszerülnek, de: végrehajtha­tó programot tesznek le az asz­talra! Nincs olyan közösség, amely r.e akarna eredményeket elérni, mely lemondana a siker, a tár­sadalmi elismertség kivánságá- ról. A törekvések értéké, meg­ítélése azonban nem attól függ, hogy e törekvések hordozói *mt szeretnének elérni, hanem attól, hogy mit érhetnek el! A válla­lati gondok tetemes része a mellőzött vagy éppen elutasított kompromisszumok következmé­nye. Annak az alaptalan kiva­gyiságnak a szülötte, hogy ugor­junk fejest a mély vízbe, s ha kiúszni nem tudunk, akkor ki­mentenek. • A társadalom nyúl ilyenkor — anyagi és más eszközeivel — a mély vízben kétségbeesetten kalimpálok után, s partra húzza őket. Csakhogy most már eljött * annak az ideje, hogy e meg­mentő azt kérdje: úszni miért nem tanultak meg? Miért hány­tak fittyet a figyelmeztető táb­lára! S végül, de nem utolsó­sorban : meddig akarják e képte­len mutatványt ismételgetni? M. O. Elegendő takarmány - télre Kiskunhalas iparosodásának egyik jelentős állomása volt 1966. július 1., amikor a város­ban működő papírfeldolgozó üzem önálló megyei vállalat lett. A papíripar végleges meghonoso­dását, a nagyobb arányú fejlesz­tés kezdetét viszont csak az 1968-as esztendő hozta meg. amikor a kapujuk fölé felkerült a tábla: Papíripari Vállalat kis­kunhalasi gyára. Ebben az idő­ben még mindössze háromszáz dolgozót foglalkoztattak és az évi árbevételük alig érte el a 18 millió forintot. — Azóta nagyon fordult a vi­lág — mondja Gyenizse Antal, a gyár főkönyvelője, aki kezdettől fogva itt dolgozik. — Létszámunk több mint kétszeresére növeke­dett, az idei termelésünk pedig a tervek szerint eléri a 225 millió forintot. Vállalatunk egy évtized alatt mintegy 80 millió forint ér­tékű beruházással igyekezett megteremteni ehhez a feltétele­ket. Űj műhelycsarnokok, s egyéb létesítmények épültek és természetesen számos korszerű gépet is kaptunk. — Milyen fokú az új berende­zések kihasználtsága? — Már hosszú évek óta nagy gondot fordítunk a szakmunkás- képzésre. Míg kezdetben alig volt szakmailag képzett dolgo­zónk. jelenleg mór 45 százalékuk rendelkezik megfelelő képesítés­sel. Egymás után indítottuk az iparitanuló-osztályokat a fiatalok részére, sokan pedig felnőtt fej­jel tanulták meg a szakmát. Így azután az elméleti tudás az egyre nagyobb szakmai gyakor­lattal párosulva jól segíti a ter­melési eredmények növelését, a gépek megfelelő kihasználását. Most arra törekszünk, hogy az ősszel is egy új osztály a mi szakmánkat tanulja az ipari- tanuló intézetben. A létszámmal kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy dolgozóink 75—80 százaléka nő, s közülük szinte állandóan 130—140-en GYES-en vannak. Hiányukat hatszáz aktív dolgo­zónk igyekszik pótolni. Hogy mi­lyen sikerrel, azt mutatja, hogy nem csökken, hanem növekszik a termelés. Nagy szerepe van ebben az erőteljes szocialista brigádmozgalomnak. Harminchá­rom brigádunk közül 27 már több éve rendszeresen teljesíti vállalásait, s jelentős segítséget nyújt termelési célkitűzéseink megvalósításához. — Mi várható a második fél­évben? — Egvre gyorsabb ütemben valósítjuk meg a gyártás korsze­rűsítését. Vállalatunk az V. öt­éves tervben mintegy 350 millió forintot fordít a gyár fejlesztésé­re. elsősorban gépek beszerzésére. A második félévben várunk né­hány új berendezést, amelyek se­gítségével termelésünket jelentő­sen növelhetjük. Munkánk van bőven, alig győzzük a megrende­lések teljesítését. Ebben az év­ben 9 ezer tonna papírból gyár­tunk különböző csomagolóeszkö­zöket, amelyből mintegy 5 millió A Iközelgö népfrontkongresz- szusra készülődés kapcsán ér­deklődött a Hazafias Népfront művelődéspolitikai munkájának az utóbbi években elért ered­ményeiről az MTI munkatársa a HNF Országos Tanácsánál. Elmondták: a Hazafias Nép­front széles körű művelődési te­vékenységének az a célja, hogy a társadalom minél több tagja érezze életszükségletnek művelt­sége folyamatos növelését. Ez nem egyszerű művelődési célt jelent, hanem szakadatlan törek­vést arra, hogy mindenki többet tudjon a világról, a társadalom­ról. minél jobban értse a gaz­daság, a politika. a kultúra alapkérdéseit, összefüggéseit; mind tudatosabban éljen, vállal­ja a közösségi feladatokat, s el­tökélten küzdjön azokért. Ehhez fel kell kelteni az emberek ér­deklődését. biztosítani kell to­vábbfejlődésük, továbbképzésük köznapi lehetőségeit is — vall­ják a népfront mozgalomban. Röviden: a munka, a közösség, a kultúra szocialista egységét kívánja szolgám a Hazafias Népfront. Az egyén csak a közösségek­ben kaphatja meg mindazokat az eszközöket, amelvek szüksé­gesek ahhoz, hogy képességeit minden irányban kibontakoztat­hassa. Tehát új tartalmú, az egyén képességeit is kibontakoz­ható. szocialista szellemű műve­lődő közösségekre van szükség. forint értékű a Szovjetunióba ke­rül. Egyébként a szovjet megren­delő ,igen elégedett termékeink­kel. — Értesülésem szerint jelen­tős eredményeket érnek el a ta­karékossági mozgalomban? — Az év első felében a faj­lagos papírfelhasználás során 3 millió forintot takarítottunk meg. Jelentős szerepük van eb­ben a szocialista brigádoknak, akik lelkiismeretesen bántak az anyaggal. A fajlagos papírfel­használásnál szempont, hogy egy kilogramm dobozt milyen súlyú papírból tudunk előállítani. Dol­gozóink igyekeznek a szabásnál a papír minden négyzetcentimé­terét felhasználni, s ezzel csökken a már semmire sem használható anyag mennyisége. méghozzá nemcsak a munkahe­lyeken, hanem ahol csak mód kínálkozik rá, tehát a lakóterü­leteken, a lakóközösségekben is. Ezekből a meggondolásokból ki- indulvá javasolta a HNF előző, V. kongresszusa a népfrontbi­zottságoknak, 'hogy szer /ezze­nek művelődési munkaközössé­geket. amelyekben minél több társadalmi érdeklődésű, művelt­ségre törekvő tudását másoknak is átadni kész, s lehetőleg olyan ember tevékenykedjék, aki még nincs egyéb társadalmi felada­tokkal megterhelve. Vonjanak maguk mellé olyanokat is, akik korábban nem voltak a kultúra munkásai, de készek tevékeny­kedni maguk és szűkebb közös­ségük művelődéséért. Céljuk ezeknek a munkaközösségeknek — a népfront művelődési tevé­kenységének keretében —, hogy dolgozzanak a szocialista kul­túráért, a jobb emberi kapcso­latokért, írott és íratlan erköl­csi törvényeink, szokásaink szo­cialistává fejlesztésért. Közre­működésükkel elősegítik újabb és újabb tömegek művelődését, hozzájárulnak a közművelés „fehér foltjainak” csökkentésé­hez. Segítik feltárni a lakóhelye­ken a művelődés iránti növekvő igényeket, ugyanakkor közremű­ködnek a kulturálódás feltételei, nek társadalmi úton történő fejlesztésében. Az előző népfrontkongresszus­nak ezt az ajánlását erősítette Számottevően növeli még a megtakarítást, hogy míg tavaly egy tonna papír feldolgozásához 481 forint értékű villamos ener­giát használtunk lel az első fél­évben már elegertdő volt* 415 fo­rint. Tovább csökkentettük a tő. kés importból származó anyagok arányát is — 11.4-ről 6.1 száza­lékra —. s főleg a Szovjetuniótól vásároltunk a célnak tökéletesen megfelelő nyersanyagot. Nem tartottunk külön megem­lékezést az önállóságunk egy év­tizedes évfordulóján — mondta befejezésül Gyenizse Antal fő­könyvelő. -— Munka közben em­lékeztünk ugyan egy keveset, de annál többet gondoltunk a jelen­re: s nem kevésbé a biztató, fej­lődést ígérő jövőre. Opauszky László meg a közművelődési párthatá­rozat is, amikor azt kérte a népfronttól, hogy társadalmi munkatársai körét, és számát bővítve tegye teljesebbé műve­lődési munkaközösségeinek há­lózatát a lakóhelyi közművelődés színvonalának emelése és hálá­sának kiterjesztése érdekében. A két népfrontkongresszus közötti időben — az utóbbi négy esz­tendőben — többszáz művelődé­si munkaközösséget alakítottak a helyi népfrontbizottságok. Ez a szám alacsony, ha a szükség­letekhez, a települések számához viszonyítjuk. Viszont jelentős szám, ha figyelembe vesszük, hogy ilyen munkaközösségeket csak az önkéntesség alapján le­het szervezni. Továbbá: a he­lyi HNF-bizottságoknál sokkal több olyan közösség tevékeny­kedik a népfront kezdeményezé­sére, irányításával vagy közre­működésével. amely betölti a művelődési munkaközösség fel­adatait, noha nem nevezi ön­magát annak, ilyenek például a szülői munkaközösségek, a nő­klubok egész sora. a családi és ifjúsági népfront klubok, a könyv- barát bizottságok, egyes szakkö­rök és honismereti közösségek. Ezek valóban önmagukat műve­lő emberek közösségei, akiket a közös kulturális érdeklődés, a szabad idő hasznos eltöltése kap­csol össze. (MTI) Nyolcszáz hektáron vetettek az idén kukoricát a kecskeméti Tö­rekvés Termelőszövetkezetben. Az év elején arra számítottak, hogy mintegy 360 vagon ter­mést tudnak betakarítani. A nyá­ri aszály azonban nagy kárt okozott. A kukorica egy részét homoktalajon termesztik, ahol kipusztult a növény. A száraz­ság miatt összesen 250 hektáron az elszáradt, életképtelenné vált. Az aszály 150 hektárnyi terüle­ten szintén jelentős kárt oko­zott. Mindent összevetve a ter­vezettnél mintegy 160 vagon sze­meskukoricával tudnak az idén kevesebbet betakarítani. Az állatok átteleltetésében nem okoz gondot a nagy terméskie­sés, ugyanis 170 vagonnyi ku­koricát eladásra szántak. Mivel erre nem lesz lehetőségük, az idén árbevételük mintegy 4 és léi' millió forinttal lesz kevesebb a vártnál. A nyáiközepi kedvezőtlen idő­járás a tömegtakarmányok eg.v részét is elvitte. A 270 hektárnyi fővetésű silókukorica és csala- mádéból 120 hektár kiszáradt. Eredetileg 270 hektáron tervez­tek másodvetést. Miután a bor­sót betakarították, 130 hektáron július 1 Őrig földbe is került a kukorica, azonban nem kelt ki a szárazság miatt. így hát nem­csak a fővetésű, hanem a má­sodvetésű tömegtakarmánynak valót is kétszer kellett vetni. A korábbi években háromszor- nég.vszer kaszálták a lucernát, az idén viszont csak két alka­lommal lehetett. A rétekről sem hozhattak többször szénának va­lót. A korábbi években 130 va­gon lucerna és rétiszéna kaz­lakban állt ilyenkor a gazdaság­ban, most csupán a fele. Ennek pótlására az őszi árpa és búza- tarlókba vetettek muhart, vala­mint. silókukoricát is, összesen 150 hektáron. A másod-vetések jól keltek, azonban a hűvös éjszakák és a nappali — a megszokottnál ala­csonyabb — hőmérséklet miatt, fejlődésük a vártnál lassúbb. A ban 150 százalékra, a biatorbágyi és a bal a ton ede rí esi vasútépítő táborokban 135 százalékra teljesí­tették a normát. A kedvezőtlen, aszályos idő­járás gondot okozott a mezőgaz­dasági táborok: egy részében. Több, elsősorban megyei szerve- zésű tábort egy-egy mezőgazda­sági munka elvégzésére hirdet­tek meg, késik azonban a növé­nyek fejlődése. A KISZ Központi Bizottságának titkársága szamot vetett a fiatalok már eddig is többször bizonyított tettrekészsé- gével és munkaszeretetével, s ezért július végén újabb, VI. építőtábori turnust hirdetett. Az augusztus 22-től szeptember 4-ig tartó, VI. építőtábori turnus­ba mintegy 3000 diákfiatalt vár­talaj víztartalma sem nagy. Az eddig lehullott csapadék viszont arra volt elegendő, hogy kikel­hessenek a magok, de ahhoz már kevés, hogy a növények in­tenzíven fejlődhessenek. Már egy hónapja, hogy a 80 vagon­nyi silózott zöldborsó-szárat ete­tik, amelyet más években csak december végén, januárban kezdenek meg. Mire a tél jön, ebből már nem marad. Jó ter­mést takarítottak be viszont ósziárpából, ugyanis a hektáron­kénti átlag csaknem elérte a 42 mázsát. A. már magtárban levő 124 vagon árpa, valamint a ku­korica és a másodvetésű tömeg­takarmány. amelyeket ősszel ta­karítanak be, elegendő lesz a mintegy 2 ezer szarvasmarha és l;i00 juh átteleltetéséhez. A kecskeméti Törekvés Ter­melőszövetkezet jó példa arra, hogy érdemes minden mezőgaz­dasági üzemben keresni a lehe­tőséget az időjárás okozta károk ellensúlyozására. nak. A tervek szerint 12 táborhe­lyen kezdik meg a munkát, első­sorban a zöldség és a gyümölcs betakarításában segítenek. A felhívás országszerte élénk visszhangra talált. Az elmúlt na­pokban sűrűn érkeztek a jelent­kezési lapok az egyetemi és a fő­iskolai KISZ-szervezetekhez az idén felvett egyetemistáktól. Több összeszokott komplett brigád is újból versenyre kel. Sok dolgozó fiatal szabadságát szeretné tölteni az építőtáborban. A KISZ KB építőtáborok bi­zottságán az MTI munkatársának! elmondották: bár a jelentkezés határideje augusztus 10., az egy­két napos késéssel érkező jelent­kezéseket is elfogadják. A VI. turnus részvevői megbízólevelü- ket augusztus 16—17. körül kap­ják meg. (MTI) A művelődéspolitikai népfrontmunkáról Augusztus 20-án kezdődik a rendkívüli építőtábori turnus Váltás volt a hét végén az építőtáborokban, augusztus 8-an indult az V. turnus. Az idei nyár­ra szervezett 43 központi tábor­ból . kilenc a tei-veknek megfe­lelően teljesítette feladatát és bezárta kapuit, teljes üzem van azonban. 34 táborban. Mintegy 4500 fiatal, elsősorban középisko­lás kezdte meg a munkát. A KISZ KB építőtábori bizott­ságában mind gyakrabban kerül elő a papír és a ceruza, készülnek a részösszesítések. Júliusban vol­tak olyan hetek, amikor a köz­ponti, a megyei, valamint az egyetemi és főiskolai szervezésű táborokban egyidejűleg több mint tízezer fiatal dolgozott. Az. első négy turnusban dolgo­zó fiatalok magasan túlteljesí­tették az eléjük kitűzött célo. A táhnrnk-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom