Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-05 / 184. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. augusztus 5. Hasznosították a tapasztalatokat a pártmunka gyakorlatában Két üzemegység közötti útja közben sikerült néhány percre leültetni Szendi Istvánt, a Kiskőrösi Állami Gazdaság öntözőmérnökét, a gazdaság pártszervezetének titkárát. Ezernyi gondja, baja van, hiszen pártmunkáját a szó szoros értelmében szabad idejében végzi, ami annál is inkább nehéz, mert a kilenc pártalapszervezet a termelési egységekhez alkalmazkodik. A Kiskőrösi Állami Gazdaságról tudni kell, hogy a 6700 hektár termőterület 60 kilométer átmérőjű, s 15 község, illetve egy város közigazgatási határával érintkezik. A földek tagoltak, s ezért nemcsak a gazdasági, de a pártirányítás is próbára teszi a vezetőket. Ennek ellenére azt kell mondani, hogy a pártmunka átfogja az egész gazdaságot, s a 134 kommunista igazán kiveszi a részét a feladatok végrehajtásában. Erről beszélgettünk a párttitkárral, illetve azokról a tapasztalatokról, amelyek az értékelő taggyűléseken elhangzottak, s ma már kikristályosodtak nemcsak a pártvezetőség, de a gazdaság vezetői előtt is. AZ ELVESZETT MUNKAIDŐ NYOMÁBAN „Kérem, engedjen el, mert... 55 — Az ökördi Il-es alapszervezetnél tizenkilenc kommunista dolgozik, akik a velük történt beszélgetések alkalmával nagyon nyíltan és őszintén, sokat beszéltek. A taggyűlésen felvetettük, hogy miért nem szóltak korábban a taggyűléseken. Szinte egyértelmű volt a válasz: feszélye- zettek voltak, nem tudják jól kifejezni magukat, s nem akartak senkit megsérteni. Igaz -- mondta a párttitkár — ilyern sértődésről a korábbi taggyűléseken sem volt tapasztalatunk, Ilyen jelenséggel nem találkoztunk. Az itteni taggyűlés beszámolója megállapította, a kommunisták igénylik az ilyenfajta beszélgetéseket, jónak tartanák, ha ez évenként megismétlődne. Erre természetesen nem tehetünk ígéretet, de a pártmunka gyakorlatában úgy véljük érdemes megszívlelni a javaslatot, s ha nem is mindenkivel, de néhány emberrel szükséges a négyszemközti eszmecsere. Az a tapasztalatunk, hogy a kommunisták igénylik az előrejelzést, hiszen csak így kínálkozik lehetőség arra, hogy visszajelezzenek a felsőbb pártszerveknek, s így mód lenne a korrigálásra az igazításra. Az itt dolgozó kommunisták úgy döntöttek — éppen a beszélgetések tapasztalatai alapján — figyelemmel kísérik a szőlőtermesztési rendszert, s szorgalmazzák a gyepesítést, ezzel a nagyobb mennyiségű marhahús előállítását. □ □ □ Ahány terület, annyi gond, s még több javaslat. A Kaskantyú Ill-as pártalapszervezet (amelyhez három gazdasági egység tartozik) kommunistái a zugpálinka- lőzők szigorúbb megbüntetését követelték, de szóltak a munkafegyelem megszilárdításáról, véleményük szerint ebben a vonatkozásban még jelentős tartalékot lehet feltárni. Gondok itt Is adódtak, hiszen a munkás szállítást még mindig nem autóbusszal, hanem traktorral, pótkocsival végzik. «I — Ma már összegeztük a tapasztalatokat, s élmondhatjuk, hogy a beszélgetések nemcsak jók, hanem hasznosak is voltak. Egyértelmű az a kívánság, s ezt ma már határozat is rögzíti, hogy arányosítani kell a társadalmi munkát. Akadtak nálunk is kommunisták, akik nagyon sokat vál- lalaltak, s akadtak, akik kevesebbet. A tagság úgy döntött, hogy mindenkinek egyformán ki kell venni a részét, a társadalmi tevékenységből. A kommunisták azt is szóvá tették, hogy elégedettek a szocialista brigádmozgalommal. Két-három év óta az 57 brigád sokat fejlődött, különösen tartalmi vonatkozásokban. S aztán egy kérés is elhangzott: a magasabb pártszervek vezetői legyenek többet az üzemekben, tartsanak tájékoztatókat, pártnapokat, ismerkedjenek meg a dolgozók véleményével. □ □ □ A kommunistákkal való beszélgetések, az értékelő taggyűlések azonban csak akkor eredményesek, ha a tapasztalatokat, javaslatokat felhasználják a gazdasági munkában. Vajon a Kiskőrösi Állami Gazdaságban tettek-e már lépéseket ebben a vonatkozásban? — Természetesnek . tartottuk,, hogy a gazdaság hatáskörébe tartozó, s a kommunisták által előterjesztett javaslatokat megvizsgáljuk, s azon változtassunk, vagy segítsünk. Ilyen volt például a parlagterületek hasznosítása, amelyről később rendelet is intézkedett. A parlagterületeket elsősorban saját dolgozóink számára adtuk ki terményért, a legelőket pedig birkahúsért. Ez elégedettséget és megértést váltott ki a gazdaság dolgozóiból. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében isi léptünk. Az elfogadott kollektív szerződés értelmében az úgynevezett engedélyezett napokat megszüntetjük. (Ennek az volt a lényege, hogy az állami gazdaság dolgozója munkabér nélkül, de igazoltan otthonmaradhatott, saját földjén dolgozni.) Ezzel tulajdonképpen erősíteni akarjuk a munkafegyelmet, amely úgy érzem, hathatós intézkedés lesz. Felülvizsgáltuk ezenkívül — a kommunisták javaslatára —- a normákat és módosítottuk is azokat. Már a rendelet megjelenését követően vemheskoca akciót szerveztünk, amely szintén eredményes a hústermelés vonatkozásában, Szendi litván e jelentős tapasztalatok mellett a pártépítésről, illetve a pártoktatással kapcsolatos eredményről is szólt. Éppen a beszélgetések során vállalta nyolc kommunista a marxista középiskola elvégzését, s a párttagok közül < sokan az általános iskola elvégzésére tettek ígéretet. A kommunisták javasolták név szerint azokat, akik nemcsak jól .dolgoznak, becsületesek de társadalmi munkát is végeznek, vegyék fel őket a pártba. E nagy • létszámú párt- szervezetben —, s ez a jó pártmunka eredménye — csupán, három kilépés és egy törlés történt. □ □ □ Túl sokáig nem beszélhettünk, mert Szendi Istvánt várta a kötelessége, a munka. Néhány perc alatt azonban olyan keresztmetszetét adta a Kiskőrösi Állami Gazdaság pártszervezetének, a kommunisták tevékenységének, amely úgy véljük, példamutató. Gémes Gábor A BRG kecskeméti gyáregységének 1200 dolgozója közül naponta átlag negyvenen mennek el egy-két órára a munkahelyükről ügyes-bajos dolgaik intézésére, vagy családi okokra hivatkozva. Ezáltal az első félévben 9218 óra esett ki a termelésből, ami annyit jelent, mintha naponta tíz ember nem dolgozott volna. Sajnos nem egyedi a jelenség, más gyárakban, üzemekben Is ta- . lálkozhatunk hasonlóval. A csarnokokban, műhelyekben itt is, ott is gyakran elhangzik: „Művezető elvtárs, kérem engedjen el, mert ...” S a mondat folytatása sem túlságosan változatos, az ok rendszerint: orvos, gyerek, hivatali fogadóóra — gyakran kiderül nem isj annyira indokolt az eset .. Az egykét órás hiányzásokból, késések* bői, különböző címeken való távollétekből megdöbbentően nagy szám kerekedett ki, a XI. pártkongresszus dokumentumában: a munkaidő alap 25—30 százaléka veszett el. A munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem javításával kapcsolatos központi intézkedések végrehajtásánák eddigi tapasztalatairól Rudasi Károllyal, a BRG kecskeméti gyáregységének igazgatójával beszélgettünk. Mindenekelőtt azonban az elveszett munkaidő okait vizsgáltuk meg. Kilenc dolgozó fizetése — A bérkifizetés szempontjából a vizsgálatnál soroljuk két csoportba a távollevőket, ugyanis az úgynevezett törtnapi veszteségek után, tehát az egy-két órás hiányzásokért, s természetesen a fizetetlen szabadságon levőknek nem fizetünk bért — mondta az igazgató. — De akiket valamilyen tanfolyamra, vagy sportversenyre hivatalosan kikérnek, s erre a jogszabály szerint engedélyt kell adnunk, azoknak az átlagfizetés jár. Ez utóbbi csoportba tartozók száma igen nagy, az első félévi statisztikai adatok szerint naponta kilencen megkapják az esedékes átlagbérüket, noha nem dőlTv, magnó - világszínvonalon Horizont—115 néven új televízió készüléket állítottak elő a minszki Ipari Egyesülésben. Képernyőjének átmérője 67 centiméter. A ki- és bekapcsolást, a csatornaváltást, a kép élességének és a hangerőnek a szabályozását tenyérnyi nagyságú, ultrahanggal működő távkapcsoló végzi. Ezek a készülékek az SZKP XXV. kongresszusa előtt megnyílt „Ipar—76” kiállításon már láthatók voltak. A kijevi Majak üzemben hamarosan megkezdik az igen jó minőségű Majak—001 sztereo magnetofon-adapter gyártását, mely szintén megfelel a világ- színvonalnak. A kiállításon azokat a televízió-, telefon- és rádiókészülékeket mutatták be, amelyeknek a gyártását a tizedik ötéves tervben kezdik meg. (BUDAPRESS— APN) A7em tudom, ki — hogy van vele, de engem a napilapok 10—20 soros „tudományos” hírei legtöbbször idegesítenek. Ezek a „szenzációk” — mint érdekes kuriozitások — természetesen megfogják az olvasó szemét (az enyémet is tehát), hiszen különlegességükkel egy-két percnyi kikapcsolódást idéznek elő a megszokott témájú napihírek áradatában. Olykor még csettint is az ember — „Ez igen!” — „Azannyát!" — „Hát, hogy mit ki nem fundálnakt” — felkiáltással gyorsan továbbadja a hírt. Hadd legyen belőle másnak is öröme. Igenám, de annyira kiművelt már az emberek emlékezete, hogy ha egy mai „tudományos” szenzációnak pont az ellenkezőjéről olvas fél esztendő, vagy hat év múlva, — akkor aztán kajánul lecsap. „Most aztán melyiket higgyem?" Nos, ha aztán másokkal is megvitatja a dolgot, végezetül igencsak eljut annak kimondásáig, hogy elvégre a tudósok is emberek. Aztán megfordulhat úgy is o világ sora, hogy adott esetben valaminek az ellenkezője is igaz. Ezért aztán, ha fel is ide- gesedik az ember, lassacskán mégiscsak lecsillapodik, — és ugyanolyan tűzzel olvassa el a legközelebbi szenzációt, mint az előtte valót. Efféle komoly kérdésekről visszamenőleg őrzöm a nyomtatott dokumentumokat. Pontosan 9 évvel ezelőtt leltároztam egy híres professzor feltevéseit a harmadik évezredben élő emberekre szóló érvénnyel. Ezek egyike szerint a harmadik évezred dolgozóinak jóformán sosem kell alud- niok mert éjszakánként egy óra al„Lökhajtásos” uborka vás teljes felfrissülést biztosít a szervezetnek. Mondta ő 9 esztendeje. Ma — tehát még 2000 küszöbén — a fentivel meglehetősen ellentétes tendencia igazságát bizonyította be szorgos kísérletek során egy kutató. A köztudat szerint ugyebár nyolcórai alvás mindenkinek elegendő. Kutya fülét elegendő! — hirdeti ez a tudós Ss kísérleti eredményével tanúsítja, hogy az egészséges embernek legalább tízórai alvásra van szüksége mert a szervezet biológiai egyensúlya, csak ennyi idő alatt áll helyre. Ennél többet sem szabad azonban aludni, mert a fiziológus azt is kiderítette, hogy kísérleti személyei közül azok, akik tíz óránál többet aludtak. másnap éjjel álmatlansággal küzdöttek. Most legyünk hát okosak. Legjobb úgy eldönteni a két ellentétes tanács közül a harmadiknak a helytállóságát, hogy mikor álmosak vagyunk, feküdjünk le, és ha kialudtak, kipihentük magunkat, keljünk fel. Továbbra is, mint eddig. Hiszen úgy is közbe-közbeszólnak olyan alvásgátló tényezők, alkalmak, mint mondjuk a szerelem, szilveszter, avagy az olimpiai tévéközvetítés. Amikor hosszadalmas kísérletezések nélkül is bekövetkezik a nappali kóválygás, nyitott szemmel alvás, többirányú tompultság. De hogy ne csupán az emberről beszéljünk — mint élőlényről. Ugyancsak 9 évvel ezelőtti élméf- nyeim fekszenek írásban egy tudományos kisfilmről. Arról szólt, hogy Földünkön minden élőlény — ember, állat, növény — szervezetének funkciói, életritmusa csodálatos szinkronban van a nappal és az éjszaka váltakozásának ritmusával. Mutatta a film milyen idegrendszeri, élettani zavart okoz, ha ezt a ritmust mesterséges módszerekkel, — mint például az éjszaka eltűnte*- tése, illetve megrövidítése, meg nyújtása mesterséges napfény létrehozásával — megzavarjuk. Szinte „megbolondultak" az élőlények a kísérletek során. Megrendítő hatású kisfilm volt. Ezek a megfigyelések már akkor elgondolkoztató választ adtak például az egy óra hosszás alvásszükségletről jósolgató tudósnak. A napokban megint arról olvasok, hogy egy kutatócsoport megállapítása szerint jobban fejlődnek a növények, ha minden éjszaka két órára „felébresztik” — fénnyel árasztják el őket. A nö- . vényekben ugyanis, a megszakított nyugalmi periódus alatt, valószínűleg az izgalmi állapot következtében, növekedést gyorsító hormonok keletkeznek. Hááát... Szóval ismét r elkezd idegeskedni az ember, és kétkedni. Vajon ráérnek-e megíze- sedni, -zamatosodni az ilyen „lökhajtásos” növények? Utódaik — magvaik — magukban hordoznak-e minden feltételt a tovább- szaporodáshoz? Az ilyen „ébresz- tős” módszerrel hajtatott növények közvetlen leszármazottai, hozzászokván a nagy sietséghez, ' a nappal s az éjszaka mesterségesen felgyorsított váltakozásához. — képesek lesznek-e újból, szabad ég alá kerülve, eredeti nappal-éjszaka ritmus mellett úgy fennmaradni, mint „normális” elődeik? — És ha lehetne folytatni a laikus firtatást. Másrészt az ember eszébe jutnak a melegházi primőráruk, a saláták, paradicsomok, melyeknek télvíz idején is örülhet már. Persze, akinek pénze van mondjuk téli termésű paradicsomra. (Az kivételes előfordulás, hogy — mint az idén is — nyári termésű zöldség s gyümölcs is nagy erei vág a fogyasztókon.) Tehát az üvegházi termesztések sillerére gondolva fel is tud lelkesedni az ember a. „lökhajtásos” növénytermelés hírén. Csakugyan, miért ne lehetne ebben is valami? S már is a jövőbe tekint, amidőn — laboratóriumi, hajtatóházi „ébresztések" után, stadionnyi táblákon úgy termelünk uborkát, petrezselymet, sárgarépát, egyebet. hogy az elektromos automata jóvoltából éjszakánként két órára kigyulladnak a reflektorok a zöldséges fölött. A fényáradat- ban nagyot nyújtóznak, jóizűeket ásítanak a sárgarépák, karalábék és nekilátnak a növekedésnek; mintha nappal volna. De jaj, csak a gyereknevelésre át ne vigye már a módszert valaki. Olyan tudós, mint az a bizonyos professzor, aki az egyórás alvással kecsegteti az emberiséget — a harmadik évezredben. Annyira azért nem sietünk. Habár a „lökhajtásos” termelési móddal annyira meg lehet növelni a növényi ennivaló meny- nyiségét, hogy az embernek mind kevesebb ideje lesz az elfogyasztására. Hogy teremt mégis magának időt, hogy rá ne romoljon a sok élelem? Kevesebbet alszik, hogy minél többet ehessen. Jaj! Tóth István goznak. Ez naponta körülbelül ezer forint, de a termelési érték kiesés ennél mintegy 300—350 forinttal nagyobb. Véleményem szerint a központi rendelkezések ellenére nem csökkent kellőképpen a munkaidő alatt rendezett gyűlések, értekezletek, tanácskozások, tanfolyamok száma. A fizetett távollevők miatt az első félévben 700 munkanap esett ki a termelésből, majdnem ugyanany- nyl, mint tavaly egész évben. Naponta hatvan beteg Az első félévben a kecskeméti gyáregység műhelyeiből, irodáiból naponta átlag hatvanan hiányoztak betegség miatt. Tavaly 18 900 nap, most az első hat hónapban 8400 munkanap esett ki a termelésből a táppénzes állományban levő dolgozók miatt. A szalagnak mennie kell, ezért egy- egy vonalra úgynevezett beugrókat is állítanak, a hiányzók helyettesítésére, Egy-egy Influenzajárvány esetén a beugrók már nem tudják pótolni a 20—25 beteget, ilyenkor a termelési folyamat módosítása szükséges. — Az egyik legnagyobb gondunk, hogyan lehetne a törtnapi veszteségek, az egy-két órás hiányzások számát, s az igazolatlan mulasztásokat csökkenteni — folytatta Rudasi Károly. — Az elmúlt évben 270 nap, az idén eddig már 140 nap volt az igazolatlan mulasztások száma, ami annyit jelent, hogy naponta egy dolgozó igazolatlanul hiányzik. S ezen kívül még tíz dolgozó munkájával nem tudunk elszámolni, az egy-két órás eltávozások miatt. Érdemes gondolkodni rajta... A szocialista munkaverseny értékelésekor alapvető szempontként veszik figyelembe a munka- fegyelmet. Nem érhet el a versenyben jó eredményt az a kollektíva, amelynek tagjai hol ezért, hol azért kilépőt kérnek. Persze nem az indokolt esetekről van szó, aki beteg, nyilvánvalóan menjen orvoshoz, aki hivatalos idézőt kapott, intézze ügyét, s többnyire az elfogadható okok közé tartoznak — különösen a nőket foglalkoztató gyárakban, üzemekben — a gyerekekkel, családdal kapcsolatos problémák is. De nem is ez a baj. Inkább az, hogy egyesek szinte „sportot űznek" az egy-két órás hiányzásokból, késésekből, Igazolatlan távollétekből, negyedórás cigarettaszünetekből. S szembetűnő az Is, hogy a dolgozók többsége munkaidő után is el tudja intézni a magánügyét. Az egyre több helyen már jól megszervezett ügyfélfogadások, szak- rendelések csak nekik adnának erre lehetőséget? Természetesen nem. Akkor viszont komolyabban fel kell lépni a munkafegyelem lázitól ellen, akik rendszeres hiányzásaikkal, késéseikkel nemcsak a saját, hanem a munkatársaik zsebéből is kiveszik a forintokat. Egy példa erre: kétórás távoliét körülbelül 20—25 forintba kerül a hiányzónak, vagyis aznapra ennyivel kevesebb munkabért kap. De a termelésiérték- kiesés ennél jóval több, amivel viszont már munkatársait is megkárosítja. Egy hét, egy hónap alatt vajon mennyi az értékkiesés? A szocialista brigádoknak érdemes gondolkodni ezen, ugyanis saját érdekük a munkafegyelem megszilárdítása, amely a munkaverseny-vállalásokban sajnos még sokhelyütt nem kellőképpen tükröződik. A munkafegyelem lazítói pedig előbb-utóbb ráébrednek arra, csakis akkor maradhatnak a kollektívában, ha a többiekhez hasonlóan, becsületesen dolgoznak. Ha pedig otthagyják munkahelyüket, a nemrég megjelent MüM rendelet értelmében az új munkakörben a legalacsonyabb bértételt kaphatják meg. Ezen nekik érdemes gondolkodni... Tárnái László Hetenként szállítsák a szemetet! Nagy Mihályné, Kecskemét, Szabadkai u. 19. szám alatti lakos , végső kétségbeesésében fordult szerkesztőségünkhöz. Leveléből a következőket tudjuk meg: A Rendőrfaluban „termelt” konyhai hulladék és egyéb házi szemét tárolása, elszállítása körül régóta tapasztalhatók zökkenők. Van ugyan egy nagy űrtartalmú gyűjtőedény a Lőcsei utcában, de az rövid időn belül megtelik, s minthogy csupán havonta ürítik, emiatt a közvetlen környéken gyűlik össze állandóan a szemét. Néha talán tízszer annyi, mint ami a tartályban elfér. A papírok, törmelékek stb., legfeljebb a szemnek jelentenek csúnya látványt, de a zöldség- és gyümölcshulladékok, valamint az egyéb szerves — és a meleg hatására hamar bomló — anyagok elviselhetetlen bűzt is árasztanak, nem is beszélve arról, hogy az ilyen környezet kedvelt tartózkodási helyéül szolgál a legyeknek. A 'Helyszínre ellátogatván sajnos csak megerősíthettük az olvasói észrevételeket. És megbizonyosodtunk arról, mielőbb szükséges változtatni a jelenlegi tarthatatlan állapoton: a szemetet legalább hetenként egyszer el kell szállítani e városrészből is! SZERKESZTŐI ÜZENETEK • SZERKESZTŐI ÜZENETEK ..Felvételemet kérem” Jelibe, Baja: Az Immár négy és fél esztendeje hatályban levő egységes szövetkezeti törvény értelmében a szövetkezetnek, vagyis az állampolgárok által önként létesített és vállalati gazdálkodást, illetve társadalmit tevékenységet folytató közösségnek tagja lehet minden nagykorú állampolgár, sőt bizonyos esetekben — erről külön jogszabály rendelkezik — kiskorú személy Is. A tagfelvételről általában a vezetőség dönt, s erről értesíti az érdekeltet, valamint tájékoztatja a közgyűlést. Ha elutasító a vezetőség határozata, a belépni szándékozó fordulhat közvetlenül a közgyűléshez is. A szövetkezet e legfőbb, a tagok összességéből álló testületé rövid Időn belül köteles a kérelemmel foglalkozni és arra vonatkozóan újabb döntést hozni, amely ellen már nincs helye jogorvoslatnak. Brlnkus József, Kiskőrös: Panaszával kapcsolatban megtudtuk, hogy a táppénzét — a jóval több mint háromezer forintot — már hetekkel ezelőtt kiutalták az ön címére az illetékesek Amennyiben a pénzt nem kapta kézhez, a tényt azonnal jelentse a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Bács-Klskun megyei Igazgatóságának, amely a kézbesítésért felelős postai szerveknél tudakozódik majd az összeg hollétéről. Csikós Abel, Kecskemét: A megye- székhelyen jelenleg csaknem háromszáz többgyermekes családot tartanak nyilván, akik régóta lakásigénylők, s a tervek szerint 1978. végéig valamennyien beköltözhetnek az új otthonokba. ön azonban csak alig nyolc hónapja adta be hasonló kérelmét a városi tanácshoz, amely még nem foglalkozhatott érdemben ügyével. Ezek utón tanácsoljuk, keresse meg a saját, vagy a felesége munkahelyét is, hiszen a vállalatok által szervezett munkáslakás-akciók keretében esetleg rövidebb időn belül megoldódhatnak az ön és családja gondjai. „Sokgyermekes anya” Jelige, Kecskemét: Érdeklődésére közöljük, hogy a terhességmegszakításon átesettt dolgozó nőt legalább két napra — a műtét napját is beszámítva — kereső- képtelen állományba kell venni, s erre az időre táppénzt kell részére elszámolni. Szatmári István, Kecskemét: Az illetékesek türelmét kérik, míg a Jogos igényét ki nem elégíthetik. Urbán Péterné, Kalocsa: Ha a jótállással vásárolt áru rögzített beköté- sű — pl. gázbojler, elektromos tűzhely stb — vagy 10 kilogrammnál súlyosabb és a tömegközlekedési eszközökön kézlcsomagként nem szállítható, azt a tulajdonos lakásán kell megjavítani. Ha erre műszaki okokból nem kerülhet sor, a készülék le- és felszereléséről, illetve az oda- és visszaszállításáról a szerviznek, vagy a kereskedelemnek kell gondoskodnia. Fontos még tudni, hogy az üzemelés helyén nem javítandó garanciális iparcikk szervizbe történő eljuttatása a vevőnek a feladata, akinek a szállítási költségeit a szerviz köteles megtéríteni. S. L„ Kecskemét: A város legnagyobb szennyvízgyűjtő csatornájának építési munkálatai folynak jelenleg a Róbert Károly körúton, következésképp csak elterelő útvonalon közlekedhet a 7-es számú helyijáratú autóbusz Ha ezt igénybe akarják venni a környéki lakosok, csak többletgyaloglás révén tehetik meg. Mert arra sajnos nincs mód, hogy a 13-as járat útvonalát módosítsák, hiszen egy ilyen intézkedés nyomán jelentősen növekedne a menetidő, így a térség üzemeibe, egyéb munkahelyeire késve érkeznének a dolgozók, a visszaszállításuk után pedig a különféle csatlakozások miatt adódnának problémák. A közlekedés jelenlegi helyzetével várhatóan az év végéig kell még számolni, akkorra fejeződik be a sokmilliós beruházás. összeállította: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516.
