Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-22 / 172. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. Július 22. Jogos bócsai panaszok nyomában Levelet kaptunk Bócsáról. Az alábbiakban — a benne foglaltak fontosságára való tekintettel — teljes egészében közöljük. Tisztelt Szerkesztőség 1 Alulírottak, mind bócsai lakosok, a Petőfi Népében f. év május 28-án megjelent: „Hogy több legyen a tej” cikkükre válaszolva: túlnyomó többségben egyetértünk. Gondban vagyunk a szarvasmarha tenyésztéssel. Kivétel nélkül bócsai tanyai lakosok, két-öt szarvasmarha tartók vagyunk. Kevés kivétellel kinőttünk abból a fiatal korból, hogy valamilyen könnyebb ipari üzemi munkában helyezkedjünk el. Segítsenek eldönteni, hogy hamar születtünk.e vagy a második világháború késett? Ha mind a kettő igaz Is lenne, akkor sem lehetünk ml, tanyaiak örökre elítélve, illetve háttérbe szorítva. Ml fizetjük — tanyasiak — a községfejlesztési hozzájárulás nagyobbik részét. Mégsem részesülhetünk a fejlesztési javakból. Cikkükben helyesen világítottak rá a könnyebb szarvasmarha-tenyésztésre, a fejőgép használatára stb. Sajnos, de igaz, hogy ehhez villany is kellene, amit már évek óta könyörögve kérünk. Az Ígéret még soha sem maradt el, se meg nem adják, se el nem utasítják. Ez az áldatlan állapot tart már 3—4 éve. Végül a községi tanács és a Szőlőskert Szakszövetkezet az eddigi szokásos villamosítási hozzájárulást elutasította. Azzal, hogy nincs rá fedezet. Ha továbbra is így fejlődünk, mint a szalonnabőr a tűzön, akkor a tanyavilág teljes feladása kövekezik be, ezzel egyidőben a tehéntartás is megszűnik. _ A falun épülő házaknál istállót nem építenek. A falun tehenet tartani még nagyobb nyűg, és ott nem elég egyedül a villany. A villanyfénynél a tehén hamarabb látja a jászol fenekét. Távol állunk attól, hogy a falusi, kulturáltabb életmódot elítéljük. Ml nemcsak szórakozni, de termelni is akarunk. A napi munka után jól esne villanyfénynél olvasni, vagy tévét nézni. A tej minősítésével Is baj van, panaszaink vannak. Ugyanaz a tehénállomány, ami egy éve 4,5—6 zsírszázalékos tejet adott, most az átvevők szerint 3,4—5 zsírszázalékos tejet ad. Ezért már egy-két tejszállító arra kényszerült, hogy a helybeli, 5 kilométerre levő tejcsarnok helyett a 17 kilométerre levő jakabszállási tejcsarnokba hordja el a tejet, mert ott megfelelőbb zsírszáza- lék-megállapításban részesülünk. Ml valamennyien helyhez kötött, kevés kivétellel 50—60 év körüli földmí- vesek vagyunk, akik máról-holnapra nem tudunk munkahelyet változtatni, hogy villanyhoz, kulturáltabb életmódhoz jussunk. Hogy miért lettünk ennek a községnek mostoha családjai, erre szeretnénk választ kapni. Tisztelettel: Bozorádi István, Fűz István, özv. Mucsi Istvánná, Gulyás István, Mucsi László, Barta László, Kalmár István, Babák Imréné, Szemerédi Sándorné, Vincze Imre, Vincze Mihály. A bócsai tanácson kevesen vannak. Az elnök és a vb-titkár hivatalos értekezletre mentek, így az adóügyi csoport vezetője, G. Kiss József, aki egyben a községi tanács elnökhelyettese is, fogad. Elmondom neki néhány szóban a levél tartalmát. Különösen azt hangsúlyozom, hogy a tanyasiak fizetik a köz$égfejlesz- tési hozzájárulás naf'Vóbbik részét ... / — Költözzenek be, kevesebbet kell fizetniük! — nézegeti az adólapokat G. Kiss József. Magyarázatba kezd, kiderül, a hozzájárulás mértekét az összes adó dönti el. Kisebb jövedelem, kisebb adó, kisebb föld kisebb adó — kevesebb községfejlesztési hozzájárulás. Ha tehát a tanyan élők betelepednek, kevesebb lesz a földjük. Logikus az okfejtés, de sántít. Állatot Bócsán sem a szakszövetkezet, sem a termelőszövetkezet nem tenyészt. Ami tej üzletbe kerül, az a háztájiból származik. — S a villany? — Nincs rá pénz. Nem áll úgy a szakszövetkezet sem, hogy fizetni tudná azt a tíz százalékot, amit eddig magára vállalt a költségekből. — Mennyibe kerülne a tanyái: villamosítása? — Negyven-ötven ezer forintba... De ettől függetlenül villamosítanánk. ha a tanyák két kilóméteren belül lennének a már meglevő transzformátoroktól. A Szőlőskert Szakszövetkezet elnöke Balogh Lajos ismeri a I Péter, Babák Józsefné, Rázsonyi problémát, szavaiból ez der ül 1:1. — Az új gazdasági szabályo. zók következtében szociális alapunk — amiből eddig támogattuk a villamosítást — behatárolt. Mindössze százezer forint. Kilencszáz tagunk van, körülbelül kétharmaduk ötvenöt éven felüli. Sokukat rendszeres segélyben részesítjük, ezenkívül évente megrendezzük az öregek napját. Ezekre rá is megy mind a százezer forint. Különösen indokolt esetben megszavazunk hozzájárulást — és segítenénk akkor is, ha legalább tizenöten kérnének villanyt. — S a tej-ügy? — A háztáji agronómusunk, Péli László ismeri az ügyet. Péli László előkeresi az adatokat, és mutatja. Bozoradi István májusban 778 liter, 3,7 zsírszázalékos tejérit 4004 forintot, Fűz István 1026 liter 4,2 zsírszázalékos tejért 5787 forintot kapott. — Tyukász János tejét egy hónapra letiltottuk. 2,2, 2,4 zsírszázalékos volt. A legkiseob, amit átvehetünk, 3,5 százalékos. — Jó-e az a szakszövetkezetnek, hogy többen Jakabszállásra viszik a tejet, mert ott kedvezőbb elbírálásban részesülnek? — Utánaérdeklődtünk, ott sem több a zsírszázalék, mint itt. Leveleket mutat. A szakszó* vetkezet nemrégen vette át a tejgyűjitőt a kalocsai tejipari vállalati kirendeltségtől. Panaszok vannak amiatt, hogy későn érkezik a kocsi, a tejcsarnok hűtője kicsi, emiatt magasabb a hőmérséklete a tejnek, tehát a zsírfoka is kevesebb. Júliusban duplájára növekszik a hűtőkapacitás, talán változik a helyzet. A Szappanos major, ahonnan a levél grkezett, gyalogosan egy órányira van Bocsátói. Bozorádi Istvánék házának tetején tévéantenna. A készüléket akkumulátorral üzemeltetik. A ház körül tehenek, az udvaron kisrrak- tor. Van négy hasas tehenük, két anyakocájuk, 13 hízójuk, 20 választási malacuk. A 14 és fél ka- tasztrális holdról tavaly 110 zsák kukoricát, 30 zsák burgonyát, 5 zsák babot, négy kocsi marharépát, két kocsi lóherét takarítottak be. A gyümölcsöst 15 meggy-, 30 alma-, 4 körte-, 400 őszibarack- 30 sárgabarack alkotja. Négyszáz négyszögölön termesztenek papr kát. az árut tízéves Skodájukkal szállítják a felvásárlóhelyre. Tavaly 19 017 forintot fizettek adóba, ebből a községfejlesztési hozzájárulás összege 2701 forint volt. Kettejük munkája — hozzávetőleges számítások szerint — mintegy harminc család évi hús-, tej- és gyű- mölcsellátását fedezi. — Azt mondták a tanácson, ha két kilométerre volna a transzformátor, ide is bevezetnék a villanyt, — Lemértem, másfél kilométernél is közeleab van — mondja Bozorádi István. Csakugyan, az udvarról ellátni addig a tanyáig. ■ ahol vezetékek ereszkednek a tetotartókra. — Mikor kérvényezték utoljára? — Ez év januárjában, tizennégyen írtuk alá, elmentünk kérésünkkel Bajára, a DÉMÁSZ üzletigazgatóságára. Azt mondták, jól van, kérje a tanács is. Márciusban eljött velünk a tanácselnökünk. kiderült 670 ezer forint lenne a tizennégy tanya villamosítása. Ekkor felajánlottuk, hogy fejenként 25 ezer forintot adunk hozzá. Akik eddig kaptak villanyt, azok a legtöbb amit fizettek 20 ezer forint volt. Anyagi fedezet hiánya miatt elutasították kérésünket a tanácson. — Ahhoz, hogy építsünk öregek vagyunk. Unalmasnak tartjuk a falusi életet, tétlenebbnek. Sem Bozorádi István, sem felesége nem voltak még nyaralni soha. ötvenhét évesek. Ha megkésnek a felkeléssel, akkor hajnali négykor kezdenek fejni. Esténkén tíz óra után kerülnek ágyba. Mucsi Lászlóék Bozorádiék szomszédjának számítanak. Jakabszállásra vitetik a tejet. Miért? — Áprilisban megmérték a tejet az itteni csarnokban. Azt mondták, hogy 3,3 zsírszázalékos. Többnek gondoltam, ugyanebből a tejből elvittem a jakabszállási csarnokba. 3,7-re mérték. Az egész havi mennyiséget pedig 4,1 fokosra fizették ki. — Mutatja a jakabszállási gyűjtő aláírásokkal hitelesített igazoló elszámolását. — Drágább-e odavinni a tejet? — Nem, ugyanannyiba kerül. Hatvan fillér literje. — Mit szóltak a szakszövetkezetnél, hogy máshová szállít? — Legelőt kértem, takarmánynak. Azt mondták, menjek a ja- kabszállásiakhoz. Majd azok adnak. Két tehenem van, 25 liter tejet adnak. Múltkor azt mondta a kislányom, apu mért nem hagytál tejet. Én nem élem el, mindet leadom. Meggyanúsítottak azzal, hogy borravalót adok a jakabszállási tejcsarnok átvevőjének. Csak egyszer találkoztam vele, a pénzt is postán küldik. Azon gondolkozom, hogy feladom a tanyát. Elmegyek dolgozni az állami gazdaságba. Könnyebb életem lesz, s nem kell fél háromkor kelni, tizenegykor feküdni. Tyukász Jánoséknál vagyunk. A szakszövetkezet nekik tiltotta meg a tej szállítását. — Hogy is történt? — Itt 1,9 (!) zsírszázalékosra mérték a tejet. Gyanús volt, ezért nem is hittem el, és átvittem a jakabszállási tejcsarnokba, ugyanabból a tejből. Az ottani eredmény 3,4 zsírszázalék volt, azóta is odahordom a tejet. Nem kerül többe a szállítás, de sokkal többet kapok, jobban is járok. Visszalapozok a noteszben: Péli László azt állította, megérdeklődték, hogy azok, akik Jakabszállásra szállítják a tejet, milyen elbírálásban részesülnek. Ugyanaz az eredmény, mondta. A papírok — hivatalosak — bizonyítanak. Ellenkezőjét annak, mint amit a szakszövetkezet tagi bizottságának agronómusa mondott. Kinek jó mindez? kérdezzük mi is tizennégy bócsai levélíróval együtt. Szándékosan nem írtuk le azokat az állításokat, amelyek igazához ugyan nem fér kétség, de bizonyításuk körülményes lenne. Szándékosan hagytuk el például Mucsi László jelenlegi állapotának felvázolását. Segíteni kell a háztáji kisgazdaságokat, ez nem önös cél, több annál. Kormányhatározat intézkedik a kérdéssel kapcsolatban, s felhívja fontosságukra a figyelmet az MSZMP XI. kongresszusának határozata is. Ha úgy kezelik némely helyen a kérdést, mint ahogyan a bócsai Szőlőskert Szakszövetkezetben, akkor a kisgazdaságok termelésének fellendülése helyett a termelés, s a termelési kedv visszaesése, hanyatlása következik be. S hogy válaszoljunk is a néhány sorral fentebb feltett kérdésre: a bócsai bánásmód senkinek sem jó. Sem azoknak, akiket hátrányosan kezelnek, sem a szakszövetkezetnek: végül, de nem utoljára: nekünk, fogyasztóknak sem. Bullái József f70V rneg- ^ lehetőén bejáródon újságíró ikkor sem dugja be a jület, ha történetesen kollégái közt mozog. Éberségéből ilyenkor is sokat profitál. Momentán a mezőgazdasági rovat két helyisége közt bonyolítok átmenő forgalmat, midőn a következő tömör párbeszéd üti meg a fülemet. — Hogy áll megyénkben a hagymatermesztés? — Érdeklődik könyökén felül nekigyürkő- zött szaktársam — szobabeli bajtársától. Mezögazdászkartársam kifejti, minő elszomorító már évek óta a termelők hagyma iránti közönye. — Tavalyelőtt is keveset termeltek a megyében, a múlt esztendőben is, — de az idén még azoknál is kevesebbet. _____ E zzel summázta, de nekem, mint fogyasztónak ezzel is betette a kaput. Mármint mai hangulatomnak. Egyszerűen megáll az eszem. Mi lesz velünk, ha maholnap ki kell iktatni étrendünkből a hagymás rostélyost — hagymahiány miatt? Miként bírjuk ki. ha a kolbászfélék nemes családjából, ugyanilyen okok folytán. — kivész a fokhagymás kolbász? Nem is folytatom, mert a szívem menten meghasad. Mindez még csak az étkezési fronton bekövetkező fájdalmas kalamajkákat vetíti eőre. Ám ha a hagymafelelősök a pénzen kívül mondjuk újságol is többet olvasnának, legalább is elgondolkodnának könnyelműségük következményei fölött. Eszükbe jutnának édesanyjuk, nagymamájuk módszerei, amikor is bizonyos betegségek, bőrfelületi rendellenességek, de még belső nyavalyák leküzdésére is a hagymát vetették be. Ne restelljük kimondani: általában sikerrel. Örökölték ősanyáiktól a hagyma és fokhagyma gyógyító erejébe vetett hitet. S nem alaptalanul. De mondom, aki napjainkban is látó szemmel olvas, minden- sűrűn találkozik a sajtóban a hagyma jótékony hatását reklámozó közleményekkel. Csupán kettő ilyenre utalok, melyek az utóbbi hét alatt szúrtak szemet nekem. Az egyik hír éppen ama gyógy- erő mellett kardoskodik. Egy indiai kutatócsoport állapította meg mostanában, hogy a hegymakivonat kedvezően befolyásolja a cukorbetegséget. Négy különböző hagymakivonatot próbáltak ki, melyek nemcsak az ember, hanem a mesterségesen előidézett cukorbetegségben szenvedő állatok vércukrát is csökkentik. Leghatékonyabbnak az etilalkohol-kivonat bizonyult: 16 százalékkal csökkentette a vcr- cukrot. No, de nemcsak egészségbeli kisiklásainkból, karamboljainkból szabadit ki bennünket a hagyma. Meglepő, s egyenesen lehengerlő példával szolgált az élet arra is, hogy szerelembéli örömeinket is roppant huzamos izzásfokon képes tartani a hagyma. □ □ □ Él Észak-lránban bizonyos Ali Akbar Baiknoori nevű férfiú. Jóllehet, ökelme a 88. esztendejét tapossa, de férfiassága még most is csorbítatlan. Első pillanatban arra figyelt fel a világsajtó, hogy Ali bátyánk újabb esküvőjére, számszerint — írd és mondd! — a 160-ikra készülődik. Érthető, hogy már eme egyedülálló szenzáció is rácső- ditette az érdeklődök seregét. Esetében még a sablonos kérdés — mi jó erőnlétének a titka? — is mély áhítatot takart. — Hogy mi? — igazított férfias-önérzetes rántással egyet a nadrágja korcán Ali papa. — Nincs abban semmi, hallják. Maguk is könnyedén utánam csinálhatták volna, ha — mint én — 18 éves koruk óta minden nap megesznek egy kiló nyers hagymát. — Na ne tréfáljon már, Ali papa ... Közönséges hagymától dúlna magában ekkora energia? — De igenis esküszöm, hogy a hagymától vagyok ma j.s éppolyan fickós, mint húszévesen! A hitetlenkedök elszégyellték magukat, s hogy egy kicsit visz- szaszúrjanak az öregnek irigylendő férfi-fölényéért, kajánul firtatták. — Gondoljuk, Ali uram, kicsit derékbatörte férfiúi mohóságát, hegy 1963-ban betiltották a több- nejűséget? — Igazi férfi van olyan rafinált, hogy megkerülje a bürokráciát, ha nőkről van szó — legyintett kissé megvetően Ali bácsi. Majd mintha megszánta volna szegény elkorcsosult fitársait, elszontyolodva panaszlotta. — Az ember sírva fakad, ha arra gondol, hogy a mai fitalaembereknek menynyire nincs fogalmuk a női szívek megnyerésének módszereiről. Kisvártatva újfent legényesen tolta tarkójára a tutyiját. — Igenis elhihetik, — míg be nem nyel a sír szája,, mindig büszke leszek arra, hogy eddigi 159 házasságomat zömmel igen rötnd ismeretség után ütöttem nyélbe. Nemet egyszer se mondott a fehérnép ... Egyenek minél több hagymát, maguk is fel- pendülnek... □ □ □ Visszatérve a kiinduló színhelyhez: — a mezőgazdasági rovatban kiértékeltük Baiknoori uram irigylésre méltó képességeit. A pontot a mezőgazdász termolós sóhaja tette fel. — Jó, jó, de ki győzi kilenc- százhetvenhatban hagymával Bács-Kiskun megyében?! Tóth István Hűtés-fűtés napfénykoncentrátor segítségével Az energiaválság és az új energiaforrások keresése ráirányította a figyelmet a napenergia fel- használására. Nagy összegeket bocsátottak a tudósok rendelkező-- sére, hogy kidolgozzák, miként lehetne a világ energiaigényének egy részét napenergiával fedezni. A jelenleg legelterjedtebb napsugár-koncentrátor a síklapos energiagyűjtő. A feketére festett síklapra eső napsugarak hőjét a test elnyeli, miközben üvegfedél akadályozza meg az összegyűlt hőnek a környezetbe való eltávozását. A fekete lemezben vékony fúratokon víz áramlik, amely így 60 C-fokig felmelegedhet. Ez már alkalmas háztartások melegvízszolgáltatására vagy lakások fűtésére. Ma már sok olyan lakóházat építenek, amelynek tetőrészébe ilyen napsugár-koncentrátorokat építenek be. A hengeres parabola tükrű koncentrátorban — ilyen látható a képen — a gyújtópont vonalában húzódik a cső, amelyben a felmelegítendő folyadék áramlik. Az egyes parabolakoncentrátorok sorba kötésével egyre magasabbra lehet emelni a folyadék hőfokát, amely a 90—95 C-fokot is elérheti. Ha a hengeres parabola tükör tengelyvonalában húzódó csőben freont keringethetnek — a freon a hűtőgépek „lelke” — egy megfelelően kialakított zárt rendszerhez csatlakoztatva, a felmelegítés és a nyomában jelentkező elpárolgás hűtőhatást eredményez. Télen ugyanez a rendszer fűtő berendezésként üzemeltethető. Amennyiben sikerrel járnak a napenergia nagyobb mértékű felfogására irányuló kísérletek, a fő kérdés az lesz, hogyan tudják gazdaságosan, jó hatásfokkal tárolni, akkumulálni az energiát. Motorral a hullámok hátán A motorcsónakok széles körű elterjedését az tette lehetővé, hogy a fejlődés során a hagyományos hajók mellett megszületett a külmotoros hajótípus. Öle Evinrude svéd mérnök 1910- ben szerkesztette meg az első külmotort. A róla; elnevezett motorgyár termékei ma is világhírűek. A külmotoros hajókról — Ilyenek láthatók szép számmal a képen — a motor nincs beépítve és nem foglal el helyet a hajótest belsejében. így a hajótestet kisebbre lehet méretezni, s a motor külső elhelyezésével felszabadult hely hasznos térként használható. A motor és a meghajtó részek szerkezeti egysége csökkenti a hajótest önsúlyát, mert a meghajtás által keletkezett erőhatások, feszültségek nem veszik igénybe a hajótestet. A külmotorok tervezői könnyítésre törekedtek, mivel a motor szállítása és szerelhetősége ezt parancsokban megköveteli. E törekvés vezetett oda, hogy ma már viszonylag kis hengerűrtartalmú motorokkal is nagy teljesítményt lehet elérni. Ennek köszönhető a motorcsóöt perc életet vagy halait jelenthet. Ennél rövidtbb idő alatt életre lehet kelteni a klinikai halál állapotába került személyt, de ha nem sikerül újra megindítani légzését és vérkeringését, a klinikai halál már biológiai halálba torkollik. A modern technikai eszközöknek jó hasznát veszik az elsősegélyt nyújtók. így az oxigénellátó készülékeknek is, amelyeknek néhány hordozható kivitelű, elsősegély nyújtására különösképpen alkalmas, az NSZK-ban készülő változatát a kép mutatja. A légzőmaszkkal ellátott oxigénpalacknak készenlétben tartása nemcsak mentés esetére indokolt, hanem az oxigénhiány fellépésének megelőzése céljából is. Közismert, hogy a vadászgépek pilótái csak úgy emelkedhetnek néhány ezer méteres magasságba, ha palackból pótolják a felsőbb légrétegekben egyre ritkuló levegő oxigénjét (a nagy naksport gyors fejődése is, mert az ilyen motorok és hajók viszonylag olcsón előállíthatok. Ma már nem ritkáig a 70—80 lóerős külmotorok) sem, szemben a kezdetben használt 10 lóerő körüli külmotorokkal. Nagyobb hajókra gyakran szerelnek két külmotort ezek hatásfoka jobb, mint egy beépített motoré. A külmotorok a működési elvet és szerkezeti felépítést illetően nagyon hasonlítanak a motorkerékpár-motorokhoz. Általában kétütemű, 50—1000 köbcentiméteres térfogatú, egy- vagy több hengeres felépítésűek. Nagyobbrészt vízhűtésűek, de gyártanak léghűtéses) külmotorokat is, ezeknél turboventillátor hajtja a levegőt a hűtőbordák közé. Az életmentő oxigén utasszállító gépek hermetikusan zárt, túlnyomásos kabinjában erre nincs szükség). Ma már sok olyan munkahely is van (a vegyiparban, bányászatban stb.), ahol állandóan vagy időnként ajánlatos oxigénnel dúsítani a belég- zendó levegőt. Dicsőség a hagymának!
