Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

1976. július 28. • PETŐFI NEPE • 3 Bajai nyár­tanulságokkal ... A reklámnyomtatvány, ame­** lyet Pálmai József, a bajai idegenforgalmi kirendeltség veze­tője tesz elém, kereken negyven esztendős. „Nyaraljon Baján!” — biztatja a leendő vendégeket, de nemcsak szép ígéreteket, hanem igen gazdag üdülési programot is tartalmaz. >1 leporelló kínála­tában egyebek között penziós el­látás, csónakbérelés, strandkabin- basználat is szerepel. Vagyis mindaz, amivel a mostani nya­ralókat nem tudják megörven­deztetni. — Legnagyobb örömünkre kez­dik felfedezni, sőt felkapni Baját — mondja Pálmai József, — de még sokkal jobban kihasználhat­nánk a város idegenforgalmi adottságait, ha a víziélethez szük­séges szolgáltatások nem hiá­nyoznának. Rengeteg a német vendégünk és joggal kifogásol­ják, hogy a kemping kivételével sehol sem lehet csónakot bérel­ni, arról nem beszélve, hogy a közkedvelt és keresett vízi bicikli­vel sem tudunk rendelkezésükre állni, kölcsönzőben. Nekem például az is feltűnt, bogy nincs egy rendes strand, illetve amit erre a célra hasz­nálnak, ott nem lehet öltözköd­ni. Nincs kabin. Azt is furcsának találom, hogy karnyújtásnyira a gemenci re­zervátum, teld festői szépségű vadvizekkel és nincs mód a meg­közelítésére? — Mit mondjak erre? Évek óta könyörgünk egy „vacak” kis kirándulóhajóért, hogy legalább a rezéti Dunaágban kirándulást szervezhetnénk. Feltehetően vol­na rá érdeklődés. Jelenleg úgy állunk, ha jön egy vendég, hogy ide szeretne eljutni, akkor el­küldjük előbb Ssiekszárdra, ez 40 kilométernyire van innét, onnét 12 kilométer a Keselyűs, illetve a Szarvascsárda, ott felülhet a kisvasúira és ha még nem ment el a kedve, akkor eljuthat végre az áhított úticélhoz. Becslésünk szerint, és természetesen megfe­lelő propagandával, nekünk ezek a vadvíztúrák évente több né­hány ezer vendéggel többet je­lentenének. Arról nem is beszélve, hogy mit jelentene ez, az ország rej­tett szépségeinek megismerteté­sében, a természet megszerette­tésében. Hiszen, aki csak egy­szer is végighgjózik a rezéti Du- na-szakaszon, gyönyörködik gaz­dag madárvilágában, a partok mentén sorakozó halásztanyák festői szépségében, akkor is ked­vet kap a természetbúvárkodás­hoz, ha megelőzően mm lelkese­dett különösebben az országjá­rásért. MUNKA A GAZDASÁGBAN — SZÖRAKOZÄS AZ IFJÚSÁGI PARKBAN Az arcueili fiatalok Kecskeméten A városi ta­nács művelő­désügyi osztá­lyán azt taná­csoltál?, hogy a Szikrai Állami Gazdaságban keressem az Arcueilből ér­kezett francia fiatalokat. Dél­előttönként ott dolgoznak, es­ténként pedig általában az If­júsági Parkban találhatók meg. Itt, vagy ott biztosan meg­ismerkedhetek velük — mond­ták. Nyárlőrin- cen, a gazda­ság központjá­ban is éppen őket keresték. — A tábláról már eljöttek, az ebédlőben vi­szont még mindig nincsenek — válaszolta kérdésemre Bagi Mi­hály személyzeti vezető. — De mindjárt megérdeklődöm, hol le­hetnek. A telefon segítségével azután sikerült kideríteni, hogy a dél­előtti esőben megázott ruházatú társaság bement Kecskemétre át­öltözni és csak késve érkezik vissza az ebédhez. A délutánt vi­szont itt töllik a gazdaság laki- teléki ifjúsági építőtáborában a magyar fiatalokkal együtt. Várakozás közben Bagi Mihály elmondta, hogy a csoport a sző­lőtáblákon dolgozott. A tavaszi fagyok miatt sokfelé nem tudták elvégezni a vegyszeres gyomir­tást és ezért kapálásra volt szük­ség. így a táborlakó magyar lá­nyok és a francia vendégek is nvesőzést végeztek. A kecskeméti kertészeti főiskola kollégiumában elszállásolt arcueiliek a gazda­ságban étkeztek, élelmezésük és szállásuk költségeit kétkezi mun­kájukkal keresték meg, sőt jöve­delmükből néhány napos balato­ni nyaralásra is telik. Reggel 7-től 1-ig, napi hat órát dolgoz­tak, majd ebéd után pihentek és szórakoztak. Különösebb problé­ma nem volt velük, néhányuk megfázott, egyébként jól érezték magukat. A gazdaság és a har­minc tagú francia csoport között baráti kapcsolat alakult ki. A francia fiatalokkal végül az ifjúsági táborban sikerült talál­koznom. Tollaslabdázók, focizok és körtáncot járó lányok-fiúk között ismerkedtem össze Gerard Mattival, a csoport vezetőjével. A fiatalember Kecskemét test­vérvárosa, Arcueil tanácsán dol­gozik, az ifjúsági és művelődé­si ügyek előadója. Most járt elő­ször hazánkban. — Franciaországban a fiatal­ság jelentős része élénken ér­deklődik mindaz iránt, ami a szocialista országokban történik — mondta. — Én két éve jártam a Szovjetunióban, és nagy öröm­mel jöttem Magyarországra • is. Természetesen más volt a turiz­mus és más ez az utazás, amikor —• már csak a munka révén is — jól megismerhettem az itteni éle­tet, az embereket. — Kikből szerveződött a cso­port? — Középiskolások, egyetemis­ták, munkás és alkalmazott be­osztásban dolgozók gyermekei­ből tevődik össze. A tizenhat lány és tizennégy fiú között kü­lönböző gondolkozású és világné­zetű fiatalok akadnak. Vannak szocialista eszmék iránt elkötele­zettek, vannak katolikusok, szim­patizánsok, és vélemény nélküli­ek ... A csoportot márciusban kezdtük el szervezni — önkölt­séges alapon, ami azt jelentette, hogy a résztvevőknek csak a re- pülőutat kellett befizetni, az itt- tartózkodás költségeit munkánk­ból teremtjük elő. — Nem volt megerőltető a ka­pálás? — Hát... Az az igazság, hogy a csoport tagjainak többsége most végzett életében először fi­zikai munkát — és ehhez bizony hozzá kell szokni. Sajnos a rend­kívüli hőség miatt néhányan pa­naszkodtak, a hangulat azonban jó volt, és senki nem hátrált meg. A gazdaság vezetői minden­ben a segítségünkre voltak és re­mélem mi sem okoztunk külön gondot nekik. A délelőtti munka után a sza­badidő változatos eltöltését is megszervezték a kecskeméti ven­déglátók. — Több rendezvényre hívtak meg bennünket ide az ifjúsági táborba — magyarázta Gerard Motti. — Résztvettünk a nyitó műsor összeállításában, megláto­gattuk a gazdaság üzemegysége­it, megkóstoltuk a finom boro­kat. Megismerkedtünk a magyar divattal, fürödtünk és napoztunk. Találkoztunk a KISZ-bizottság képviselőivel és alkalmunk nyílt véleményünk, gondolataink ki­cserélésére. Nagyon jó benyomá­sokra tettünk szert itt a gazda­ságban — és esténként Kecs­keméten, ahol 'többnyire az Ifjú­sági Parkban időzünk. Amint hallottam, már szervezik azt a magyar csoportot, amely az ősz folyamán hozzánk látogat. Nagy örömmel várjuk a magyar fiata­lokat, és reméljük, hogy kölcsö­nös utazásaink hozzájárulnak a két nép és a két város; Kecs­kemét és Arcueil között kiala­kuló barátság elmélyüléséhez. A francia fiatalok tegnap, ked­den reggel búcsúztak el kecske­méti vendéglátóiktól és a hét to­vábbi napjait a Balaton part­ján töltik el. Pavlovits Miklós • Jelentős lépésekkel haladunk a társadalmi egyenlőség útján. Ezen az úton szükségszerűen me­rül fel a kérdés: hogyan éljünk? Hogyan éljünk abban a társada­lomban, amelyben egyre kitelje- sedőbb valóság a társadalmi meg­különböztetések, hátrányok és privilégiumok megszüntetése. A válaszok ha nem is mindig teljes tudatossággal, de már a szocialis­ta társadalmi változás talaján, azt természetesnek tekintve, általá­ban a jelent meghaladó igénnyel fogalmazódnak. Az útkeresés szándékával bátrak és messzire tekintők, alapjában reálisak és a nehézségekkel is számottevők. Általános rokonszenvet vált ki az a megfogalmazás: éljünk úgy, hogy cselekedeteink méltóak le­gyenek szocialista eszményeink­hez. Ennek az igénylésnek tuda­tában kereshetjük azokat az álta­lános, de közel sem könnyű er­kölcsi, magatartás- és szokásbeli problémákat, amelyek megváltoz­tatásai, szocialista tartalmú meg­oldása szinte minden egyes em­bertől ítéletei, cselekedetei, szo­kásai tudatos változtatását igény­lik. A rangban és fajsúlyban egyenértékű társadalmi kérdések hosszú sorából most csak egyet emelünk ki: a férfi és a nő csa­ládon belüli egyenlőségének prob­lémáját. • A politikai, gazdasági és kul­turális haladás eredményeként a férfi és a nő állampolgári jogai szinte hiánytalanul egyenlőek, és társadalmi esély-egyenlőségük is egyre jobban közelíti egymást. A munkájában és családjában helyt­álló nő láttán megváltozik a tár­sadalom értékítélete „a” nőről, kialakul a szocialista jellemvoná­sokkal gazdagodó, képességeit a társadalom hasznára kamatoztató nő ideálképe. Társadalmunk tu­dati haladásának egyik legjelen­tősebb kifejezője ez a kialakuló új értékítélet. A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusi határoza­tában felhívja a társadalmat, te­gyen még többet a nők társadal­mi esélyegyenlőségének javítása, teljessé válása érdekében. Ebben a változásban természetesen a nő­nek magának is aktívan, tudato­san kell és lehet részt vennie. A folyamatban a férfi ugyan elve­szíti a megelőzően élvezett privi­légiumokat, de éppen ezáltal és eközben nyer új értékeket. Töb­bek között a nőben egyenrangú társat a társadalomban és a csa­ládban, a teljes embert hitvese, gyermekei anyja személyé­ben, s teljesebb örömet az apaságban. Amikor a hogyan éljünk jelent és jövőt formáló' kérdéséről beszé­lünk, a nevelésben kialakult és még tovább élő egyenlőtlensége­ket is reálisan számba kell ven­ni, hogy további gyakorlatunk­ban tudatosan, korszerűen fogal­mazzuk, alakítsuk és fogadtassuk el gyermekeink elé állított köve­telményeinket. Tudjuk, hogy az általánosan javuló gazdasági és kulturális feltételek ellenére is társadalmi rétegenként, illetve a városi, vagy a falusi életviszo­nyoknak megfelelően igen külön­bözőek a családok táplálkozási, higiéniai és kulturális igényei és ezek kielégítési lehetőségei, s hogy ezek is befolyásolják, gyorsítják, vagy lassítják a női és férfi sze­repekre rakódott nézetek és szo­kások változását. • Ahhoz, hogy megszülető gyer­mekeik igazán jól használják ki a társadalom általfelkínált egyre javuló lehetőségeket, az is szük­séges, hogy a szülők, az apa és az anya is tudatosan cselekedjenek fiú-, illetve leánygyermekük sok­oldalú egyenlő jogú és esélyű tel­jes személyiséggé nevelésének ér­dekében. Nevelő munkájuk ered­ményétől is függ, hogy az új nem­zedék tagjai a társadalmi realitás talaján álló, önálló, tevékeny, a családi és a szélesebb társadalmi közösségi tevékenységre kész, ^harmonikus emberek legyenek. A nő és a férfi társadalmi esélyegyenlősége a szocializmus építésének eredményeként egyre jobb lesz, de figyelmeztetni szük­séges; az intézményes nevelés — az óvoda, az iskola, tömegkom­munikációs eszközök együttes po­zitív hatása is csak nehezen bont­hatja le azokat az akadályokat, amelyeket netán a családok, a tradicionális nevelés következmé­nyeként, már a kisgyermekkorban fiaik és leányaik elé még felépí­tenek. • A családok a társadalom tá­mogatása, a pedagógiai ismeretek megszerzéséhez nyújtott gazdag források nélkül nem birkózhat­nak meg a feladatokkal. Ezért a szocialista életmód formálá­sának egyik alapproblémája: megnövelni az ember ismereteit az emberről. Segíteni a szülőt ab­ban, hogy értő, érzelemgazdag, tudatos nevelője legyen gyerme­kének, s hogy ezáltal is elő­készítse fiát és leányát arra, hogyan éljen egyenlő jogával. T. J. 0 PÁLYÁZAT oktatási, művelődési és sportközpont tervezésére — Egyetértünk. Ezt a felvetést igazolják például a bajai nyár nagy sikerű rendezvényei. Az idén mintegy 5—6 ezer érdeklő­dőt vonzottak a városba. Ugyan­ilyen hatásosak lennének a hajó- kirándulások is. Nem tudom. lesz-e belőlük valaha is valami, mindenesetre már most érdemes volna az elszállásolásra is gon­dolni. A kempingünk országosan a legszebbek közé tartozik, ott most egész nyáron át telt ház tan. Férőhelyet ugyan tetszés szerint adhatunk, a fizetővendég­szolgálaton keresztül, vagy a szállodában, viszont sokan kere­sik a penziót, ezzel nem szolgál­hatunk, mások pedig azt hiányol­ják, hogy a szállodai szobákhoz nincs fürdő. A város talán nem fizetne rá egy ,,B” kategóriájú szállodára, ami nem túl drága, de összkom­fortosabb a Duna Szállónál. Mindez, persze nem csupán jó­akarat, hanem sokkal inkább pénz kérdése, de a meglevő ter­mészeti adottságok mellett, ta­lán nem felesleges az idegen- forgalom fejlesztésére többet is áldozni. Az ilyen jellegű kiadás nagyon sokféle módon kamato­zik és elég hamar visszatérül... V. Zs. Többéves vizsgálat, tanulmány és kísérlet alapján bővítik az ország településhálózatában az alsófokú ellátási központ feladat­körének megfelelő 3000—5000 la­kosú községekben a korszerűbb oktatás, közművelődés és sport lehetőségeit, az alapfokú ellátás feltételit. A vizsgálódások és egyeztetések szerint kiforrott el­képzelések olyan komplex intéz­mény, központ létesítését tartják célszerűnek, amely az általános iskola, a sportlétesítmény, a könyvtár, a művelődési ház és a filmszínház ötvözete egy épület­ben. Az újtípusú intézmény megter­vezésére hirdetett most országos pályázatot az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, az Gktatási Minisztérium, a Kultu­rális Minisztérium és az Országos Testnevelési és Sporthivatal. A tervezőknek ebben az épületben kell megfelelő feltételeket terem, teni az adott település általános iskolájának kiegészítéseiként a szakrendszerű oktatásra olyan korszerűen felszerelt helyiségcso­porttal, amely tulajdonképpen megfelel a négy osztálytermes felsőtagozatú általános iskolának. Az érdeklődők már átvehetik a tervpályázati kiírást az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium Gazdasági Hivatalában (Bp. V. Beloiannisz u. 2—4.), s a kész terveket legkésőbb október 18-ig kell beküldeni a miniszté­riumnak. A legjobb pályamun­kák díjazására és megvásárlásá­ra 460 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb november 30-ig hirdeti ki a pá­lyázat eredményét. (MTI) Aktívaértekezlet a határőrizetről Az MSZMP bajai, kiskunhalasi járási végrehajtó bizottsá­gai és a határőrség kerületi párt-vcgrchajtóbizottsága együt­tes állásfoglalása alapján a határmenti falvakban aktíva­értekezleten beszélték meg a határőrizettel és a határrenddel kapcsolatos közös feladatokat. Az értekezleten a párt-, állami és a tömegszervezetek vezetői, a gazdasági vezetők, a helyi fegyveres szervek képviselői, valamint az önkéntes rendőrök és önkéntes határőrök vettek részt. Az aktívaértekezlet résztvevői tájékozódtak a Minisztertanács, a Magyar Népköztársaság államha­tárának őrizetéről szóló rendele­téről. Tudomásul vették, hogy a határvonal mentén ötméter szé­lességű területsávban, mezőgaz­dasági művelés nem folytatható és a határvonaltól számított öt­ven méter szélességű területsáv­ban csak olyan növények ter­meszthetők, amelyek nem nőnek 60 centiméternél magasabbra. A határvonal láthatóságának céljá­ból a határnyiladékban a látást zavaró növényzet eltávolításáról & területileg illetékes helyi ta­menekülni. A tiltott határátlépé­sek megakadályozásához, a ha- társértök felderítéséhez a helyi lakosok jelentős segítséget nyúj­tanak. A határvonal közelében élő lakosok a határrendre vonat­kozó törvényeket tiszteletben tartják, s csupán egy-két sze­mély részéről fordult elő a kö­zelmúltban, hogy különböző okok miatt a határrendet meg­sértette. Az aktívaértekezleten a helyi lakosokat képviselők jóleső ér­zéssel vették tudomásul a határ­őrizet szilárdsága és a határrend biztosítása érdekében korábban végzett közös munka eredményét, továbbá azt, hogy a szolgálatot teljesítő határőrök felszereltsé­ge, elhelyezése, s az ellátásuk minden vonatkozásban megfelel a követelményeknek, azok a he­lyi lakosok bizalmát és segítségét élvezve fegyelmezetten és ébe­ren őrzik a rájuk bízott határ- szakaszt. Gazsó Béla A KODÁLY SZEMINÁRIUM ESEMÉNYEI LÁTOGATÓK A TESTVÉRINTÉZMÉNYBŐL A Kecskemét Vonósnégyes hangversenye A Budapesti Zenei Versenyek Irodája hosszú évek óta megren­dezi nyaranként a Bartók Szemi­náriumot. A tanfolyamon hazai és külföldi muzsikusok (javarészt fiatalok) ismerkednek a nagy magyar zeneszerző zongora-, ka­marazene és énekes műveinek előadói problémáival. Az idén különösen népes a résztvevők tá­bora, mivel szeptember második felében ismét sor kerül Budapes­ten a nemzetközi Liszt—Bartók zongoraversenyre. A szemináriu­mon kiváló művészpedagógusok vezetésével készülhetnek fel a nagy erőpróbát jelentő versenyre. Vasárnap délután a Bartók Sze­minárium mintegy ötven tagú csoportja látogatott el Kecske­métre, hogy megismerkedjék a Kodály Intézet munkájával és az itteni szeminárium programjával. A látogatók érdeklődéssel hall­gatták a tájékoztatót, elismerően szóltak az épület helyreállításáról és berendezéséről. Külön is nagy figyelmet szenteltek a könyv- és zeneműtárnak. Reméljük, hogy a későbbiekben hasznos együttmű­ködés alakul ki a testvérintéz­mények között, amint a névadó mesterek munkája is kiegészítet­te, segítette egymást. • A szemináriumi koncertek so- rábarí hétfőn este a Kecskemét Vonósnégyes szereplésére került sor. A műsor első részében kü­lönböző összeállítású kis csopor­tokban léptek fel a kvartett tag­jai. Először Kodály fiatalkori In- termezzója hangzott el kecske­méti bemutatóként. Palotás Jó­zsef (hegedű) Lakó Sándor (brá­csa) és Seöbő Ildikó (cselló) ígé­retesen játszották a lírai karak­terű darabot meggyőzően építve fel a rövid tétel formai és feszült- ségi ívét. A második számban Palotás József Róbert Gáborral Bartók Hegedűduóiból játszott egy tuca­tot. Ezek a rövid, különböző né­pek zenéjén alapuló tételek nem­csak pedagógiai művek, hanem teljes értékű hangversenydara­bok is. Ennek megfelelő komoly­sággal és felkészültséggel hang­zottak el a hétfői hangversenyen. Különösen jól sikerült a Bánkó- dás, az Oláh tánc és a Szól a du­da című darabok előadása. Mar- tinu II. szerenádjának bemuta­tására Lakó Sándor társult a két hegedűshöz. A cseh zeneszerző neoklasszikus stílusú műve jól be­gyakorolt repertoárdarabja az együttesnek. Talán csak a lassú tételben kaphatott volna még nagyobb teret a szlávos melan- kóliájú dallam a kísérő szólamok v isszahúzódásával. A műsor második részében Haydn g-moll vonósnégyese hangzott el. A könnyed, játékos, táncos témák és a lágyabb tónu­sú részek kívánnák még további csiszolást. Azonban így is stílu­sos, néhány részletében kitűnően, de egészében is jól sikerült elő­adást hallottunk. A szeminárium rangos hangversenyprogramjá­ban a kamarazene-társaság mél­tóképpen képviselte a város zene­kultúráját. —s —y • A Kecskemét Vonósnégyes. (Fotó: Tóth Sándor) • A francia fiatalok az Ifjúsági Parkban. (Méhesi Éva felvétele) nács végrehajtó bizottsága gon­doskodik. Baján, Kiskunhalason, Herceg- szántón. Garán, Madarason, Katy- máron, Bácsalmáson, Kunbaján, Csikérián és Kelebián a határőr­parancsnokok tájékoztatták a résztvevőket a tiltott határátlépé­si kísérletekről a határvidék lakói és a határőrök együttműködésé­nek eredményességéről is. A pa­rancsnokok elmondták, hogy a til­tott határátlépést megkísérlők többsége magyar, tíz-húsz száza­léka pedig idegen állampolgár. Többségük bűnöző vagy a bírói ff>loln.<:s£arpvr»nác ölni i avoir e^ilr

Next

/
Oldalképek
Tartalom