Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. július 28 Előrelátóan és takarékosabban A hetekig tartó aszály miatt takarmány-termesztési gon­dok is jelentkeznek a mezőgazdasági üzemekben. Az idő­járás hűvösebbre, csapadékosabbra fordult ugyan, de a szá­razság miatti károk pótlása változatlanul fontos feladat. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt év végé­hez viszonyítva az állatállomány valamelyest növekedett. Ez az emelkedés az utóbbi időben tett intézkedéseknek köszön­hető, de egyúttal növeli a feladatokat, hiszen elő kell terem­teni a téli takarmányozáshoz elegendő készleteket. Más szó­val, már most gondoskodni kell arról, hogy a jószágállomány biztonságosan átteleljen. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsé­géhez 53 termelőszövetkezet és 38 szakszövetkezet tartozik. Ezek­ben a gazdaságokban más az ál­latállomány szerkezeti megoszlá­sa, mint a megyében. A legutób­bi összesítések szerint a megye gazdaságaiban az ' összes állo­mányból csaknem 66 százalék a szarvasmarha, 23 százalék a ser­tés a többi juh. A baromfi nem szerepel az adatokban. Az össze­gyűjtés ugyanis ez alkalommal csak a szarvasmarhára, a sertés­re és a juhra vonatkozik. A te­rületi szövetség körzetében a gaz­daságok állományának csaknem 78 százalékát adja a szarvasmar­ba, a sertés a 6 százalékot sem éri el. a juh aránya viszont több, mint 5 százalékkal maga­sabb. A juhászati ágazat az idén gyorsabban fejlődött, mert az elő­ző évhez viszonyítva kedvezőbb helyzetbe került. Emelték a gyap­júárakat, a jerkék ellés utáni ár­támogatását is bevezették, anya­gilag segíti az állam a beruházá­sokat és a rekonstrukciót. A szarvasmarha-állomány ará­nya tehát magasabb, mint a me­gyei átlag, de az előző évhez vi­szonyítva csökkenést mutat a juh­tenyésztés javára. A tenyésztési színvonal azonban a szarvasmar­hatartó gazdaságokban általában javult. Ezt bizonyítja, hogy míg az elmúlt esztendő első felében a tehenenként tejtermelés a kör­zetben kereken 890 liter volt. az Idén hasonló időszakban megha­ladta az 1200 litert. Az össze­sített számok azonban nagy szó- sódást mutatnak. A kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben 327 tehén átlagá­ban az első félévi tej hozam 2026 Rter. A pálmonostorai Keleti Fény Termelőszövetkezetben 1822 Rter, itt az állomány kétszáz da­rabból áll. Ugyanakkor a páhi Ifjú Gárda és az ugyancsak páhi Petőfi Termelőszövetkezetben 402, illetve 536 liter a tehenenjcénti átlag az első félév eredményei szerint. Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség utasítást kapott, hogy minden mezőgazdasági szö­vetkezettel együttműködve ké­szíttesse el a következő évi új termésig a takarmánymérleget. A közös gazdaságoknak saját érde­kük. hogy áttekintsék helyzetü­ket. kutassák a lehetőségeket, mi­képp lehetne állatállományuk számára a következő esztendőig gondoskodni elegendő élelemről. A csapadékosabbra fordult idő­járás ösztönöz arra is, hogy má­sodvetésekkel növeljék a takar- ménykészletet az üzemek. Kuko- rica-csalamádé, muhar. köles, szudánifű és cirok vetését ajánl­ják a területi szövetség szakem­berei. Az eddigi gyakorlattól el­térően augusztusban vessenek minél több őszi keveréket, hogy a jövő évi zöldtakarmánj’ozást korábban kezdhessék. Már most kell gondolni az ősziek betakarítása során jelent­kező melléktermékekre. Éppúgy, mint most az aratásnál a szalmát, igyekezzünk megmenteni a kuko­ricaszárat, akár bálázva, siló’zva, esetleg más módon, az üzem le­hetőségeinek megfelelően. A cu­korrépa betakarításnál a répafe­jet szintén hasznosítsuk azonnali etetésre vagy silózásra. Gondoljanak a háztáji állo­mányra is. A kisgazdaságok ta- karmányellátása is nagyon fon­tos. Az üzemek a közös állomány részére szükséges készletek meg­teremtése mellett erről sem fe­ledkezhetnek meg. Ez csak néhány lehetőség, ame­lyekre már most gondolni , kell, számítva a szűkösebb ellátásra. Ehhez /tartozik, hogy a tákol mány felhasználását sokkal ókszerűb- ben, takarékosabban szervezzék meg a telepeken, mint eddig. Tőserdei bosszúságok Túlzás nélkül állíthatjuk, me­gyénk hovatovább leglátogatot­tabb üdülőkörzete a Töserdő. Ilyenkor, kánikula idején kelle­mesen lehet hűsölni a dúslombú fáinak árnyékában, a strandjá­nak vize pedig a fürdőzést, lu­bickolást kedvelőket vonzza szép szóimmal. Summa summárom: vendégcsábító és marasztaló ez a szakavatott emberi kezek által igen széppé változtatott termé­szeti környezet. Ám az ellátásról már korántsem lehet hasonló­képpen áradozni. Az utóbbi időben többen pa­naszkodnak amiatt, hogy néha igen hiányos az ottani kereske­delmi egységek áruválasztéka: nem elegendő a gyümölcs, de több fogyna pékáruból, a cuk­rászati termékekből és a húské­szítményekből is. A sörért, vagy üdítő italért is gyakorta kell hosszú ideig sorban állni. A fi­nom lúngosért pedig olykor tü­lekednek is a vásárlók. Akiknek belőle nem jut, érthetően bosz- szankodnak, de akik megkap­ják, azoknak sincs okuk a vi­galomra. A részletekről a szer- Fesztőségünkhöz érkezett „gróf” aláírásé levél tájékoztat. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Kovács Lajos, Kiskunfélegyháza: iRaza van, sajnos korántsem ritkán történik meg, hogy éjszaka, vagy más napszakban, de korlátozott látási vi­szonyok közepette a legnagyobb telje­sítményű fényszóróját működtetve halad egy-egy gépjármű, mely ezál­tal nehezíti a szembejövők biztonsá­gos közlekedését. E cselekmény ter­mészetesen szabálysértéssel egyenlő. Mert a KRESZ félreérthetetlenül Írja elő: a lakott területen belül kizárólag tompított fényszóró használható, s csak a településeken kívül kapcsolha­tó be a sokkal erősebb fényt kibo­csátó, tehát a távolsági fényszóró, fel­téve, ha az nem zavarja a másik ol­dalon, az ellentétes Irányban közle­kedőket, esetleg az elől robogó gép­kocsi vezetőjét, akit a visszapillantó tükörről visszaverődő nagyerejű fény szinte elvakfthat. M. O., Solt: A január elseje óta ér­vényes pénzügyminiszteri rendelet le­Megtudjuk a sorokból, hogy a slrandolók csak a létesítményen kívüli lúngossütödében vehetnek ilyen élelmiszert. Bár fürdőruhá­ban ballagnak ki a bejárati ka­putól alig tizenöt méterre levő elárusítóhelyhez, de visszafelé igyekezvén a pénztárnál könyör­telenül bevasalják rajtuk a még- egyszeri belépődíjat, mondván, sok a visszaélő, nem tudhatják ki fürdött már, s ki akar először bemenni e szándékkal. Az egy forint ötven filléres lángos a két forintos jegy árával így kerül összesen három forint ütvén fil­lérbe. Olvasónk — akinek véleményét osztjuk — indokolatlannak tartja ezt a zsebbevágó bizalmatlansá­got. Megoldásul két javaslattal is szolgál: árusítsanak lángost a strand területén is. vagy pedig az onnan kilépők kapjanak egy zse­tont, esetleg egy hivatalos jel­zéssel ellátott kartonlapot, s ha jönnek visszafelé, azokat adják át a pénztárnál, ezzel bizonyítsák, , hogy már egyszer megváltották a belépőjüket! Köszönjük a közérdekű észre­vételeket, a meggyőződésünk, hogy az üdülői szolgáltatásért, ellátásért felelős illetékesek ér­demi intézkedése nem várat ma­gára sokáig! SZERKESZTŐI ÜZENETEK hetővó teszi, hogy az a tulajdonos, akinek birtokában törzskönyvezeti magyar fajta eb — pult, puml, ko­mondor, kuvasz, magyar vizsla, ma­gyar agár stb. — van, harminc szá­zalékos adókedvezményre tarthat igényt. Amennyiben ön Is hasonló fajtájú ebet tenyészt, javasoljuk, hogy az adóösszeg csökkentésével kapcso­latos kérelmét a helyi tanács szak­igazgatási szervéhez Juttassa el. P. N.-né, kiskőrösi járás: A társa­dalombiztosítási törvény a népesedés­politikai határozattal összhangban szabályozza a családi pótlék folyósí­tásának a rendjét. Eszerint ha a gyer­mek a családi pótlékra nem Jogosult különélő szülő háztartásában van. ak­kor is meg kell kapnia e pénzt, még­pedig a másik szülő jogán, összeállította: Veiket Árpád. Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabad­ság tér l/a. Telefon: 12-su. Hogyan készül a kerámia? Az ő^i agyagművességből, fa­zekasmesterségből hajtott ki a legrégibb iparág, a kerémiaipar, amelynek ma is hallatlanul nagy a jelentősége. Régen csak az agyagtartalmú keverékekből ké­szülő gyártmányok előállításával foglalkozott, mint pl. a porcelán, kőedény, fajansz, stb., ezért egé­szen századunk elejéig nem is különböztették meg az agyag­ipart a kerémiaipartól. Újabban azonban ehhez az iparághoz so­rolják azokat a rokon iparágakat is. amelyek a kerámiaipar mun­kamódszereivel (keverés, formá­lás, szárítás, égetés) nem agyag­tartalmú anyagokat dolgoznak fel. Az ipar termékeit széles ská­lában állítja elő a durvakerámiai tárgyaktól (tégla, tűzálló építő­anyag) a művészi kivitelű finom- kerámiai tárgyakig. Ez utóbbia­kat az iparművészek tervezik és anyagát saját maguk állítják elő, illetve az egyedi darabot gyári úton sokszorosítják. A finomkerámiai tárgyak leg­jellemzőbb része az üvegszerű, színtelen vagy fémoxidokkal színe­zett bevonat, a máz, amely a tárgy felületét tömörré, kemény- nyé, simává, fényessé és díszessé teszi. A máz általában üvegesen megolvadt szilikátokból áll. Leg­inkább nem a kész üveganyagot, hanem a máz anyagainak vagy félkész anyagainak a keverékét viszik rá a cserépre, és így az üvegképződés égetés alatt a cse­rép felületén következik be: ak­kor „jön elő” a már végleges színe is. A fazekg$máz minium vagy ólomfehér, a porcelánmáz földpát, kaolin, kvarc és cink- oxid felhasználásával készül. Autóantenna a tükörben Több mint egy éve kezdték meg a Szovjetunióban az AV—24 típusú belső autóantennák soro­zatgyártását. A visszapillantó tü­körbe épített aktív antenna ener­giaigénye nem haladja meg a 10 milliampert. Ugyanakkor hosszú, közép, rövid, valamint URH hul­lámtartományban egyaránt kitű­nő vételt biztosít. Súlya alig ha­ladja meg a 30 dekagrammot. Az antenna ára 25 rubel. Ez az összeg több külső antenna árá­nál alacsonyabb. (BUDAPRESS—APN) IFJÚSÁG ’72: Lakásépítő szövetkezet Halason Tavaly költözhettek be — A minőség kritikán aluli — Vélemény, ellenvélemény — Szeretnénk újabb lakásszö­vetkezeteket létrehozni a város­ban, de a Mélykúti Vegyes és Építőipari Szövetkezet annyira lejáratta nálunk ezt a formát, hogy nem mernek jelentkezni az emberek — mondja Juhász Dezső, a Kiskunhalasi Városi Tanács el­nökhelyettese, amikor a közel­múltban felkerestük, hogy éppen erről, az 1972-ben alakult lakás­építő szövetkezetről, a házak épí­téséről, késedelmekről, minőségi kifogásokról, kötbérekről érdek­lődjünk. Miben nyilvánult meg a „lejáratás”? Amikor 1971-ben Kiskunhalas negyedik ötéves tervre szóló la­kásépítési programjáról tárgyal­tak. a megyei lakásépítő szövet­kezetek titkársága úgy nyilatko­zott hogy körülbelül 180 lakáshoz tudnak kivitelezőt adni. Erre a biztató nyilatkozatra alapozva 1971 novemberében megalakult az IFJÚSÁG ’72 lakásépítő szö­vetkezet a városban. Ezután a szövetkezet, mint jogi személy, szeretett volna tárgyalni a kivi­telezővel. Kiderült azonban, hogy ilyen nincs. Az ÉPSZER hajlandó lett volna megépíteni a szövetke­zetnek a 28, a 42 és az. 56 lakásos házakat, de csak UNIVÁZ-as ki­vitelben. Gyorsan új kiviteli ter­vet készíttettek, mert egy már volt a blokkos építési módhoz. Az UNIVÁZ azonban túl drágának bizonyult. Ekkor, 1972 őszén a Mélykúti Vegyes és Építőipari Szövetkezet elvállalta a munkát a hagyományos építkezésnek meg­felelően. Ismét új tervet kellett készít­tetni, s ennek alapján 1973 tava­szán a mélykútiak hozzá is fog­tak az első, a 28 lakásos épület­hez. amit 1975 őszén adtak át a „boldog” tulajdonosoknak. De menetközben is szemet szúrt a lakásépítő szövetkezet tagjainak, hogy a már felépült falat lebon­tották, majd újra rakták, a beto­nozást több helyen felvésték, új­ra öntötték, mert nem sikerült. — Ennél a 28 lakásos épületnél minden megtalálható, ami a szakszerűtlenségre utal. Ma is úgy néz ki a ház, hogy nem lehet, nem szabad összehasonlítani más épü­letekkel, mert legszívesebben sír­va fakadna az ember. De a tu­lajdonosoknak lakás kellett, hi­szen albérletben szülőknél laktak. Így aztán beleköltöznek. Persze időközben a mélykúti szövetkezet késedelmi kötbért, majd az át­adás után minőségi kötbért fize­tett — tájékoztat Juhász Dezső. A huszonnyolc lakással egy- időben megkezdték a következő, a 42 lakásos társasház építését is. Az. alapozás befejezése után azonban egy évig „pihentették” a munkát, majd megjelent a hely­színen egy .soltvadkerti kisiparos, mondván hogy ő a mélykútiaktól elvállalta albérletben a munkát. Megépítette a földszintet és az első emeletet, majd elvonult. En­nek a negyvenkét lakásnak az átadása már tavaly esedékes volt. A mélykúti szövetkezet végülis 1976 szeptemberére ígéri a beköl- tözési lehetőséget. — Erős kétségeim vannak er­re a szeptemberi, immár harma­dik határidőre — folytatja Ju­hász Dezső.' — Tudomásom sze­rint az épületen levő műköves munkálatokat egy halasi kisipa­rosnak adták oda. Nem nehéz el­képzelni hogy mennyi műköves munka van egy olyan épületen, amelyben három lépcsőház ta­lálható. A lépcsőket ugyanis mű­kővel borítják.. • . — S mi a helyzet a harmadik épülettel, az ötvenhat lakásos társasházzal? — Annak a felépítését már nem vállalták el a mélykútiak. A jövő év végére viszont a Kiskun- halasi Építőipari Szövetkezet dol­gozói befejezik. Az alapozással már elkészültek. Azt talán mon­danom sem kell, hogy a lakás­építő szövetkezet alapitó tagjai közül vajmi kevesen bírták tűre. lemmel az örökös késedelmet, s jóformán már nem is azok költöz­nek majd be a lakásokba, akik annak idején, négy-öt éve neki­vágtak az ügynek. Hát ezért mondtam a beszélgetés elején, hogy nagyon lejárattak bennün­ket, illetve önmagukat, ezt az építkezési formát a mélykútiak — fejezte be Juhász Dezső, tanács­elnök-helyettes. — Tessék elhinni, hogy nekünk volt építési kapacitásunk, ami­kor elvállaltuk a halasi házakat. Szándékunk és törekvésünk is az volt, hogy határidőre, jó mi­nőségben adjuk át a lakásokat — mondja irodájában Szőke Sándor, a Mélykúti Vegyes és Építőipari Szövetkezet főkönyvelője. Valóban volt, hiszen a halasi házakkal egyidőben még Bácsal­máson, Mélykúton is vállaltak építést, sőt megállapodtak a Vo­lán Turist-tal, hogy a Balaton mellett 10 millió forintért átala­kítanak és felújítanak egy kas­télyszerű üdülőt. Mégis, mi tör­tént közben, miért kellett kis­iparosokat is bevonni a terv, a szerződésben foglalt feladatok megoldásába? — Azt kell mdndanom. hogy objektív körülmények játszottak közre. Éppen a legkritikusabb esztendőkben, az utóbbi két-há- rom év alatt közel kétszázhatvan dolgozónk ment el tőlünk: épí­tőipari szakemberek, segédmun­kások, olyanok, akikre annak idején, a vállalásoknál alapozhat­tunk. Az a soltvadkerti kisiparos, aki a 42 lakásos épületnek a földszintjét és az első emeletét csinálta Halason, korábban a mi szakmunkásunk volt. Sőt, nálunk dolgozott az egész brigád. Mert nem egyedül épített az illető, ha­nem alkalmazottakkal együtt. Ami a balatoni munkát illeti: kényszerhelyzetben voltunk, hi­szen az említett 10 milliót sem­miképpen sem veszthettük el, mert abban az esetben szövetke- zétünk fizetésképtelenné válik. — Miért mentek el az emberek a szövetkezetből? Nem találták meg itt a számításukat, keveset kerestek ? — Sokan közülük kiváltották az. ipart a nagyobb kereset remé­nyében. Mások pedig azt említet­ték felmondásuk okaként, hogy túl messze kell járni dolgozni, szerte-s/.ét vannak a munkahe­lyek. Megint mások otthon, a la­kóhelyükön találtak munkát, kö­zel akartak lenni a családhoz. Mindez természetes törekvése, igénye az embereknek, s mit te­hettünk: elengedtük őket. Ha nem tesszük akkor is elmentek vol­na. senkit sem tarthatunk itt akarata ellenére. Persze őket az egyéni érdekek vezérelték. mi pedig itt maradtunk egy csomó vállalással — emberek nélkül, pontosabban kevés szakmunkás­sal — tájékoztat Szőke Sándor.- Mint a szövetkezet egyik ve­zetőjének. mi a véleménye a kis­kunhalasi épületek sorsáról, az ottani minőségi hibákról, a köt­bérekről, a késedelemről? — Nem szépíteni akarom a dol­got, de tökéletesen megértem a halasi lakásépítő szövetkezet tag­jainak és a város vezetőinek helyzetét és panaszait. El kgll mondanom, hogy ezek a halasi lakások nagy tanulsággal szol­gáltak szövetkezetünknek, hiszen nekünk nem az építkezés a fő profilunk. Bizonyára ismeretes, hogy a kormány a mélykúti szö­vetkezetét is kijelölte — egyedül a megyében — az úgynevezett könnyűszerkezetes építési prog­ram ' kidolgozására. kísérletezé- sére Nekünk erre kell összponto- sítanunk. Végül visszatérve a ha­lasiakhoz; ráfizetéssel végeztük ottani szereplésünket. Közel egy­millió forint kötbért fizettünk ki, de mindez már a múlté. Törek­vésünk, hogy a 42 lakásos épü­letet szeptemberben, vagyis a leg­utóbbi határidőre átadjuk. Bí­zom benne, hogy jó minőség­ben .. A mélykúti szövetkezet vezetői rosszul terveztek- Igaz. hogy volt megfelelő számú szakember, de talán nem kérdezték meg őket akkor, amikor a távoli építkezé­seket elvállalták, hogy hajlandók lesznek-e a Balatonnál, Kiskun­halason. Bácsalmáson dolgozni. A kiskunhalasiak érthetően inge­rülten szólnak, ha az említett lakásokról esik szó. Az Ifjú­ság ’72 tagjainak égetően fontos a lakás és nem objektív, mentő- körülményeket várnak, hanem kulcsot azért, a pénzért, a™11 még 1972-ben befizettek. Úgy gondoljuk hogy nemcsak a mély­kútiaknak, hanem a halasiaknak is nagy tanulsággal szolgált az ügy De ez nem lehet akadalya újabb lakásépítő szövetkezetek alakulásának Halason. Legfeljebb jobban meg kell választani majd a kivitelezőt. Gál Sándor Segítenek a konzervek A nyári túrák, hétvégék, kirán­dulások ma már nélkülözhetetlen kísérői a konzervek. Bizony nagy segítséget jelentenek az egyre na­gyobb választékban rendelkezésre álló különféle konzervek, mert külföldi túrán kímélik a nem nagy mennyiségben meglevő va­lutánkat, na meg hazai ételhez juttatják a vándort, itthoni ki­rándulásokon pedig sok időt és munkát takarít meg velük a házi­asszony. De nemcsak nálunk, hanem vi­lágszerte is növekszik a konzer­vált ételek fogyasztása. Nagyvá­rosok, nagyüzemek élelmezése ei­sern képzelhető tartósított élelmi­szerek nélkül. Egyes iparilag fej­lett országokban a tartósított éte­lek fogyasztása Meghaladja a nyersen fogyasztott élelmiszerek mennyiségét. Mi, magyarok nehezen szoktunk rá a konzervekre, talán azért, mert a tartósító ipar régebben exporttá termelt, és az ízeket a külföldi vásárló igényel szerint állította elő. Ma ilyen panasz már nem lehet, bár fogyasztás terén Európában még mindig az utolsók között vagyunk. Ugyanakkor kon- zerveink világviszonylatban kere­settek, és külföldi kiállításokon, versenyeken értékes díjakat nyer­nek. A hővel való tartósítás a múlt században vált ismertté, a század végén már kialakult a gyári jel­legű konzervipar. Nagyipari kon- zervgyártásról azonban csak az első világháború óta beszélhe­tünk. Természetesen a konzerv­ipari technológia csak akkor ol­dódott meg, amikor az élelmi­szerbakteriológia megfelelő szín­vonalra emelkedett, főleg az anae­rob — levegőtől elzártan is élő — baktériumok megismerésével. A termék biztonságos és stabil jel­legét csak az ezen nyugvó gyár­tástechnológia biztosítja. Az élelmiszertar tósítás egyik legjobb módja a nyomás alatti magas hőmérsékleten történő ke­zelés. Az alkalmazott hő olyan stabil állapotot teremt a légmen­tesen lezárt dobozban, amely biz­tosítja a szavatossági idő lejár­táig a felhasználást. Csak jó mi­nőségű, megfelelően tisztított áru kerülhet tartósításra, amelyet a feldolgozás során több alkalom­mal ellenőriz a laboratórium. Teljes konzervnek nevezzük a légmentesen lezárt, fémdobozban, vagy üvegben nyomás alatt ma­gas hőmérsékleten gyártott kon- zervet. A teljes konzerveknél a szavatossági idő általában egy év, ez alatt n termék semmilyen el­változást nem szenved a konzerv­dobozban, vagy üvegben. Bakte­riológiai szempontból a termék ilyenkor gyakorlatilag steril ál­lapotban van. Hu a szavatossági idő lejárt, de a dobozon küllemi elváltozás (puffadás, rozsdáaodás, szivárgás) nincs, és a vizsgálat megállapítja a steril állapotot, akkor szokták leértékelt áron áru­sítani. Az. ilyen konzerv nyugod­tan fogyasztható. A teljes konzerv csak a felnyi­tás pillanatáig tartósított jellegű, ez után romlandó! A doboz fel­nyitása után a doboz tartalmát ki kell venni a dobozból, ha nem fogy el azonnal —, és azt tovább porcelán vagy üvegtálba helyez­ve át, hűtőszekrényben tároljuk. Sajnos* ez szokott gyakran elma­radni — hanyagság, vagy tudat­lanság miatt —, és ebből szárma­zik a legtöbb baj. Hazánkban is egyre inkább ter­jednek a félkonzervek. Ezek olyan termékek, amelyek nem bírnak el 100 C-fok feletti hőmérsékletet, részben konzisztenciájuk miatt, részben pedig a/ért, mert a ben­nük levő értékes anyagok tönk­re mennének. Ezeket tehát nem radikális módszerrel, hanem eny­hébb, kombinált eljárásokkal tar­tósítják. Ezek eltarthatósága csak részben alapul konzerváláson, mert vagy hűtve tárolás, vagy fo­gyasztás előtti főzés egészíti ki. Ilyen termékek pl. a tej, bizonyos halfajták, kaviár stb. Ezekkel szemben, követelmény, hogy ne tartalmazzanak kórokozó bakté­riumokat, és baktériumszámuk bi­zonyos határérték alatt legyen. A tárolás minden esetben +10 C-fok alatti történhet, de csak korlátozott ideig tarthat. Ez. a hő­mérséklet biztosítja a készítmé­nyek stabil bakteriológiai álla­potát, tehát csak olyan üzletek­ben árusíthatók, ahol hűtőpult áll rendelkezésre. Ezeket a ké­szítményeket otthon is hűtőszek­rényben kell tartani, ha nincs, akkor a terméket 3—4 órán belül el kell fogyasztani. Felbontásuk­nál ugyanaz a szabály érvényes, mint a teljes konzerveknél: nyi­tás után a doboz tartalmát rögtön el kell fogyasztani, vagy üveg, illetve porcelánedényben tegyük hűtőszekrénybe. Ha gondosan bánunk konzer- veinkkel, fogyasztásuk kellemes, segítik életünket, de sajnos —, hanyagság, könnyelműség esetén — bajt is okozhatnak. Víztisztítás fénnyel Az ivóvíz fertőtlenítése sok gondot okoz. A hagyományos tisztító berendezések jelentős be­fektetéseket igényelnek, s fel­építésük is sokáig tart. A klóro­zás pedig rontja a víz ízét. A moszkvai szakemberek bak- terioid fényforrással működő, át­helyezhető víztisztító állomást terveztek. A berendezés hat szekcióból áll, s ezeket hajlé­kony csővezeték köti össze. A szekciók közepébe kvarc burko­lat alatt, az ultraibolya tarto­mányban sugárzó csíraölő lám­pákat helyeztek el. A kvarc-bur­kolat és a berendezés fala kö­zött áramlik a víz, amely a fény hatására fokozatosan megtisztul. A módszer előnye, hogy a víz így azonnal felhasználható, s ízét sem veszti el. (BUDAPRESS—APN) Kamera a mélyvízben Száz méteres mélységig műkö­dik az a távvezérlésű televíziós berendezés, mellyel a különböző víz alatti objektumok vizsgálha­tók. A készülék bármilyen irány­ban mozgatható, súlya 40 kilo­gramm. A víz alatti képet kábel továbbítja a felszínen levő képr ernyőre. Az új készüléket a Fekete-ten­gerben próbálták ki. Jaltában például megvizsgálták segítségé­vel egy 60 méter mélységben lefektetett csővezeték forrasztá­sainak minőségét. Egy ilyqn be­rendezés évi 36 ezer rubel meg­takarítást eredményez. (BUDAPRESS—APN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom