Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-14 / 165. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként megnövekvő felhőzet, elszórtan helyi záporral, zivatarral. Mérsékelt, zivatar Idején átmenetileg megélénkülő változó irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13—18, a legmagasabb nappali hőmérséklet 26—31 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete kedden 11 órakor Siófoknál 24 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 165. szám Ára: 90 fillér 1976. július 14. szerda Nem mindenütt használják ki az öntözőberendezéseket f A mezőgazdasági szervezési bizottság ülése 0 A sükösdi Május 1. Termelő- szövetkezetben az aszály okozta kiesés pótlására takarmány- keverék után fűmagot vetnek. A jó szénatermés érdekében előzőleg nagy mennyiségű szerves és műtrágyát juttatnak a talajba. Képünkön: tárcsával készítik elő a talajt a vetéshez. Tegnap Kecskeméten ülést tartott a megyei mező- gazdasági szervezési bizottság. A testület megtárgyalta a legfontosabb időszerű tennivalókat. Dr. Glied Károlynak, a megyei tanács elnökhelyettesének bevezetője után Király László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője foglalkozott a zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermesztés, valamint az állattenyésztés, az állatitermék-forgalmazás soron levő feladataival. Ezzel összefüggésben a feldolgozó vállalatok tennivalóival, a kereskedelem lakosságellátó, szervező tevékenységével. Ezekkel a témákkal legutóbb országos értekezleten foglalkoztak, összegezték az ez évi feladatokat. Rövidesen számos intézkedés történik annak érdekében, hogy a jelenlegi nehéz helyzeten — amelyet elsősorban a fagyok, az aszály okoztak — javítsanak. A belső ellátás rovására nem szabad exportálni a mezőgazdasági termékekből. Az üzemeknek, községeknek léhetőleg maguknak kell megtermelniük a szükségletüket. Több segítséget várnak az ipartól, a munkaerőhiány ellensúlyozását segítő gépek gyártáséiban. Polinszky Károly fogadta a finn közoktatási minisztert Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter kedd délelőtt fogadta Kalevi Kivistö finn közoktatási minisztert, a IV. finn—magyar barátsági héten hazánkban tartózkodó finn küldöttség vezetőjét és kíséretét. A fogadáson részt vett dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár és dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Jelen volt Paul Jyrkánkallio, a Finn Köztársaság nagykövete. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke kedden délelőtt a városházán fogadta a finn küldöttség vezetőségét. A találkozón jelen volt a fővárosi tanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának több vezető munkatársa és a finn nagykövet. (MTI) Beérett a fűszerpaprika a kalocsai klímaházban A Kalocsai Fűszerpaprika Kutató Állomáson, ahol az idén már korszerű eszközök segítik a nemesítő munkát, az időjárástól függetlenítették a kísérleti termesztést. A télen üzembe helyezett fitotronban beérett az első fűszerpaprika-termés, s már virágzik az újabb generáció. A nagyobb arányú szelekcióra továbbra is a szabadföldi .termesztés nyújt lehetőséget. Az idén például 2530 keresztezésből válogatják ki azokat az egyede- ket, amelyek a kívánt tulajdonságokat örökítik. A genetikai követelmény évről évre növekszik. A hozam és a színképződés fokozása mellett egyre sürgetőbb feladat a fűszernövény-betegséggel szembeni ellenállóképességének növelése, a tenyészidő rövidítése. Ezenkívül foglalkoznak a kutatók a termés formájának, bokron való elrendeződésének megváltoztatásával, hogy géppel is sérülés nélkül takaríthassák be a jövő paprikafajtáinak hozamát A korábbi évek nemesítéseiből köztermesztésbe került új fajtákkal megújhodott a világhírű kalocsai tájkörzet fűszerpaprikatermelése. A termésüket egyszerre érlelő hibridek színanyagban gazdagabb őrleménynekvalót adnak az iparnak. így a magyar paprika őrzi és tartja hegemóniáját a világpiacon: 36 országban használják ételízesítőül. V. E. Változatlanul sok támogatást kell adni a háztáji termeléshez. A fogyasztási és a mezőgazda- sági szövetkezetek, valamint az állami gazdaságok már eddig is sokat tettek a kisgazdaságok érdekében, de még van kiaknázatlan tartalék. A tanácskozáson szó esett az aszály okozta károkról. Ezzel összefüggésben bírálat érte a mezőgazdasági üzemeket amiatt, hogy nem használják ki az öntözőberendezéseket. A dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet például 480 hektár öntözésre berendezett területén még egyáltalán nem dolgoztak a szórófejek. Ugyanez a helyzet a szeremlei Dunagyöngye, a rémi Dózsa, a jánoshalmi Haladás termelőszövetkezetekben. Ez utóbb említett közös gazdaságokban mindenütt több mint 200 hektár öntözésre berendezett terület van. Alig használja ki az öntözőberendezéseit a tassi Dózsa, a bátyai Pirospaprika és a szalkszentmártoni Petőfi termelőszövetkezet. Tovább lehetne sorolni az üzemeket. Vannak jó példák is, de még a fajszi öntözőfürt területén — ahol éjjel-nappal öntöznek — sem használják ki eléggé a berendezéseket. A négyezer hektár területből 850 hektárra került öntözővíz. Az említett adatokat az Alsó- duna völgyi Vízügyi Igazgatóság gyűjtötte össze az ellenőrzések alapján. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy sok helyen elavultak a berendezések, csak papíron léteznek. Másutt elhanya0 A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben 150 hektáron siló- kukoricát vetnek gabona után. Ebben a közös gazdaságban nagy ütemben fejlesztik a szarvasmarha-állományt és nagy szükség van takarmányra. 0 A vaskúti Bácska Tsz-ben 135 hektáron termesztenek cukorrépát. A növényvédelmet helikopterrel oldják meg. Erdélyi János másfél óra alatt végzi el az említett terület vegyszeres permetezését. (Pásztor Zoltán felvételei) golták folyamatos karbantartásukat, emiatt tönkrementek. A statisztika tehát több terület öntözésének lehetőségét mutatja, mint amennyi valójában van. Szó esett arról is, hogy a korábban épített csőkutak ma már üzemképtelenek. Alig néhány gazdaság él azzal a lehetőséggel, hogy felhasználja ezeket öntözésre. Az aratás általában jó ütemben halad, azonban néhány gazdaságban a rossz szervezés miatt lassú a betakarítás. Elsősorban a szakszövetkezetekben vannak gondok, ahol sok a kisparcella. Felhívták a figyelmet a szervezési bizottság tagjai, hogy élni kell a másodvetés lehetőségeivel. Főként ott, ahol öntözni is lehet. Az aszály miatt ugyanis jelentős takarmánytermés-kieséssel is számolhatunk. Az üzemeknek maguknak kell gondoskodniok állatállományuk részére megfelelő ellátásról. Éppen ezért készítsék el a takarmánymérleget, vegyék figyelembe a várható kieséseket és ennek alapján gondoskodjanak a pótlásról. Sajnos, viszonylag kevés helyen találkozunk még másodvetésekkel. A megyei összesítések szerint alig háromezer hektárra terveztek másodnövényeket. A nehéz helyzetre való tekintettel a megyei MEZÖTERMÉK szövetkezeti közös vállalat ingyenes vetőmagot ad rövid tenyészidejű másodvetésű zöldborsóra, uborkára, íe- hérgyökérre, sárgarépára, zöldbabra, bimbós kelre. A nagyüzemeknek és a kiskerteknek egyaránt juttatnak ilyen vetőmagot. A legutóbbi összesítések szerint a rozs mintegy 20, a búza 15 százalékát takarították be. Az őszi árpával együtt a gabonaforgalmi és malomipari vállalat eddig 1400 vagon kalászost vásárolt Fémolvasztás az űrállomáson Milyen hatása van a szervezetre a súlytalanságnak? Borisz Valinov és Vitalij Zso- lobov űrhajósok hatodik munkanapjukat töltötték a Szaljut—5 tudományos űrállomás fedélzetén. Kedden a technológiai kísérletek programjának elvégzéséhez láttak hozzá. Az egyik a „Szféra” elnevezésű kísérlet célja a folyékony fém olvadási és dermedési folyamatainak tanulmányozása a súlytalanság állapotában. Az űrhajósok orvosi megfigyeléseket is végeznek, funkcionális megter- helési próbák mellett. A kozmonauták EKG-felvételeket készítettek nyugalmi állapotban és a különleges edzőszőnyegen végrehajtott futás közben. A telemetrikus információs adatok és az űrhajósok beszámolója alapján megállapítható, hogy a Szaljut—5 legénységének (Folytatás a 2. oldalon.) Vietnami diákok a kiskunfélegyházi építőtáborban Hétfő óta 18 vietnami diák dolgozik a Városföldi Állami Gazdaság kiskunfélegyházi üzemegységében működő Váci Mihály önkéntes nyári ifjúsági építőtáborban. Uborkát szednek. — Vasárnap érkeztünk Budapestről — magyarázta feltűnően jó magyarsággal Ngnyen Thai csoportvezető, aki ősztől a Budapesti Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karának hallgatója lesz. — 1974-ben Hanoiban érettségiztem, s magyar egyetemre jelentkeztem. Egy évig Budapesten előkészítő tanfolyamra jártam. A magyar nyelv mellett matematikát, fizikát, ábrázoló geometriát, politikai gazdaságtant tanultunk. — Nekünk nagyon nehéz a magyar nyelv — vette át a szót az egyik vietnami diáklány. — Az előkészítő tanfolyamon európai országokból is tanulnak fiatalok, ők könnyebben boldogulnak a magyarral. A vietnami nyelv, illetve nyelvtan egészen más, mint az itteni. A fekete hajú, fekete szemű diákok naponta hat órát dolgoznak. Az első nap kissé nehezebben haladtak a munkával, de tegnap délelőtt 10 órára már hat- van-hetven láda uborkát szedtek. Délutánonként kulturális és sportprogram várja őket. Mint mondták, nagyon jól sikerült a vasárnap esti nyitó tábortűznél rendezett kulturális műsor. Az építőtáborban kényelmes szobákban laknak, jól érzik magukat. Két hét múlva utaznak vissza Budapestre. T. L. 0 Kiskunfélegyháza határában vietnami diákok szedik az uborkák (Szilágyi Mihály felvétele) Mitől város a város Kevés szó esik nálunk arról, milyen is legyen egyik, vagy másik városunk profilja. Nem mintha ilyen városprofil kialakítása önkényes elhatározás dolga lenne, hiszen ezt rendszerint történelmileg meghatározott tényezők, vagy hagyományos gazdasági vonások többé-kevésbé tudatos fejlesztése teszi lehetővé. De a lehetséges funkciók felismerése, erőszakoltság nélküli fejlesztése, a regionális környezet együttesében felismert szerep vállalása és alakítása nagyon is meggyorsíthatja a város- fejlődést, az ellenkezője pedig, a bizonytalan, határozatlan, zűrzavaros szerepkörök szorgalmazása visszavetheti, eltorzíthatja a városfejlesztés menetét. . Miről is van szó valójában? Arról, hogy nálunk voltaképpen a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején kapott igazi lendületet az arra érett nagyközségek várossá fejlődése, a kisvárosok és középvárosok korszerűsítése, és az új, ipari funkciójú gócok köré települések várossá szerveződése. Néhány történelmileg kialakult, több vagy egy funkciójú városunktól eltekintve, az urbanizáció új központjait különböző szükség duzzasztotta, vagy formálta várossá. Ebben a növekedésben sokszor a köz- igazgatási vagy művelődésioktatási szerep, a helyi lakosság közös érdekei — amelyek egy egészséges lokálpatriotizmusba sűrűsödtek —, legalább olyan hajtóerővé váltak, mint az odatelepülő új ipar, vagy éppen a már meglevő — régi ipar nagy arányú rekonstrukciója. Ez természetszerűleg azzal is járt, hogy némely városnak elhalványultak, háttérbe szorultak a régi funkciói. Például különböző területi átszervezések és súlyponteltolódások miatt csökkent a köz- igazgatási vagy művelődésioktatási szerepük (hiszen elég néhány iskolát átcsoportosítani vagy járást összevonni ehhez), másoknak viszont centrális ipari szerepük született, vagy a már meglevő vált ha- tározottabbá. Az is közismert, hogy Magyarországon ugyancsak a hatvanas-hetvenes években bontakozott ki a városok közötti versengés, a gyorsan fejlődő települések közötti vetélkedés korszaka. Mindegyiket az a természetes törekvés vezette, hogy minél előbb és nagyobb mértékben részesüljön a fejlesztéshez szükséges anyagi eszközökből. Az ilyen versengés azonban nagyon is természetes és egészséges jellege mellett — terhelte is az ügyet. Hiszen az eszközök mindig jóval szűkösebbek voltak az igényeltnél, és nem feltétlenül mindig az kapta a több eszközt, ahova népgazdasági és településfejlesztési szempontból, az egész körzetet figyelembe véve, leginkább célszerű lett volna többet adni. Az is nagyon természetes dolog, hogy minden helyi, városi tanács két kézzel ragad meg minden olyan lehetőséget, ami bárminemű fejlesztéssel, jár — egyelőre még nem is nagyon törődvén azzal, hogy a jövőben miként tudja majd felhasználni. Ami megszületett, azt persze így vagy úgy. lehet majd jól is felhasználni. De a városnak magának is fontos, hogy törekvéseit, céljait összhangba hozza természetes adottságaival és lehetőségeivel, s határozottabban alakítsa ki a tényleges feladataival összhangban levő arculatot. Világos, hogy például, ahol élelmiszer- ipari hagyományok és adottságok vannak, ott azt kell kifejleszteni és nem lehet egyszerre arra törekedni, hogy gépipart, oktatási intézményeket is összpontosítsanak. „Iskolavárosban” viszont nagyon is érthető, ha ezt a jelleget kívánják ésszerű határig tökéletesíteni. Hiszen a „minden irányú” fejlesztés gyakorta azt jelenti, hogy semmilyen irányban nincs igazi fejlesztés. Vannak városaink, amelyek máris reálisan mérték fel szerepüket és jól illeszkednek be a körzet gazdasági életébe. De még sok olyan is van, amely keresi, kutatja lehetőségeit, vagy bizonytalanul „minden irányban” tapogatózik. Ahogyan új időszak következett iparfejlesztésünkben is, a strukturális átszervezés és fejlesztés, minden bizonnyal új időszak következik városfej- lesztési munkánkban is. Ezt felmérni, átgondolni és a közvéleményt reális célok elérésére befolyásolni mai. új feladataink egyike. R. L.
