Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. július 1. NA G Y VÁLLA LA T RÉSZEKÉNT Gyors termelékenységemelkedést Csomagolás, ó!... A Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalatot a megyei tanácsülés februárban hozott határozatával a Fékon Férfifchérnemü Gyárhoz csatolták. A döntést többhónapos tájékozódással és tárgyalássorozattal készítették elő. Indokai között a termelékenység mielőbbi növelése, a termékszerkezet javítása, s az üzem új, korszerű telephelyének szükségessége szerepelt. Ezek megvalósításához a helyi feltételek — Anyagiak és szakmaiak — szűkösek voltak. A vállalat saját eszközeiből, a tanács irányításával ezeket a fontos tennivalókat csak igen hosszú idő alatt tudta volna megoldani. S a fejlesztési döntések indokolatlanul nagy kockázatot'róttak volna a vállalatra, a tanácsra, s természetesen az üzem dolgozóira is. Emiatt került „átadásra” a textilfeldolgozó. S azért éppen a Fé- konhoz, mert termékszerkezete, kereskedelmi kapcsolatai ehhez a nagyvállalathoz állndk legközelebb — s mert a Fékon kötelezettséget vállalt a fenti célok megvalósítására. Fél éve már. hogy az elismert, eredményes nagyvállalat részeként termel a kalocsai üzem. E néhány hónapról, s a soron levő teendőkről érdeklődtünk a papokban Kalocsán. — A Fékon ez évi komplex üzem- és munkaszervezési tervében gyárunk is szerepel —, tájékoztatott Filvig Béláné, a gyár főmérnöke. — Olyan változások zajlanak le most nálunk, amelyeket mi magunk ia évek óta fontolgattunk. Terveket készítettünk, előkészületeket tettünk a bevezetésükre. A nagyvállalat most gazdag' tapasztalatait rendelkezésünkre bocsátva lökést adott ennek a törekvésünknek. Emellett messzemenő szakmai segítséget is adnak a Fékon-gvárak. Az első cél természetesen az, hogy minél rövidebb idő alatt „egyenrangúvá” fejlődjünk — szervesen beilleszkedjünk a vállalat termelésébe, gazdálkodásába —, s termelékenységünk elérje a vállalati szintet. Az első negyedév kölcsönös ismerkedéssel, tájékozódással lelt el. Ennek alapján dolgozta ki a Fékon üzemgazdasági főosztálya gyárunk új szervezeti felépítéséi. Ez a rendszer augusztus 1-én lep életbe, s ezzel alkalmazkodunk a vállalati belső információs rendszerhez. Tavasszal kezdtünk hozzá az üzem- és munkaszervezési intézkedések előkészítéséhez. Ezek átfogják a teljes technológiai folyamatot, a szabászattól a végvasalóig. A hangsúly természetesen a konfekciószalagok á t szervezésén van. Júniusban egy kivételével valamennyi szalagunkat átalakítottuk, s a Fékonnál kialakult munkaszervezést vezettük be rajtuk. A szabadszállási üzem kezdte a sort. Itt a hagyományos szalagmunkát egységcsomagos rendszerrel váltottuk fel. Növeltük az egy dolgozóra jutó munkaterületet. és a rendszer kívánta színvonalra emeltük az előkészítés hatékonyságát. A kalocsai férfiingüzem ben ezentúl ugyancsak egységcsomagból, dolgoznak a varrónők. Új — legjövedelmezőbb — termékünk, a nyugatnémet exportra gyártott női ruha pedig a jelenlegi legkorszerűbb Fékon szervezési rendszerben készül. Az új munkaszervezés, új munkamódszereket kíván a varrógépek mellett is. Ezek elsajátítását a bajai, a dunaújvárosi és a békéscsabai gyárak technikusai, munkamódszer-átádói segítik. Az áttérést követő első hónapban ők végzik, saját szakembereikkel együtt, a dolgozók betanítását. Az eddig felsoroltaik mellett a bérezési formában is igazodnunk kell a nagyvállalati rendszerhez. Csoportbérezésünk ma már nem kedvez a termelékenység emelkedésének. nem ösztönöz a norma túlteljesítésére. A szervezési változások után — a betanulási idő elteltével — áttérünk az egyéni teljesítménybérezésre. Ehhez hatékony bizonylati rendszer tartozik. A termékeket egy ..tikett” kíséri végig, amelyen feltüntetik, hogy melyik munkaműveletet ki végezte rajta. Ennek alapján naprakész bérelszámolást és termelési nyilvántartást vezetünk. Ez a rendszer segíti a minőségellenőrzést is. A bérezés változtatása után nyomban megkezdjük a bérfej lesztéát.A röviden vázolt feladatok végrehajtása nyomán igen jelentős — 25-1-30 százalékos — termelékenységemelkedésre számítunk. Ebből 13—14 százaléknak már az idén mutatkoznia kell. Igen na- gvot lépünk tehát előre, felzárkózunk a többi Fékon-gyárhoz. Molnár Ferencné párttitkárral az átszervezés előkészítéséről beszélget lünk. —. A dolgozók várakozással néznek a változások elé. Tartottak is az új munkamódszertől, az egyéni bérezéstől. a tikettek használatától, de örülnek is. mert mindnyájan tudják, hogy ez a gyár fejlődésének feltétele. A gazdasági és társadalmi vezetők többször tartottak részletes tájékoztatást az üzemekben. Ismertettek a terveket., a határozatokat. Néhány hónap alatt most szinte minden megújul, átalakul nálunk. Sokat beszélgettünk a dolgozókkal, mindenki megértette ezek fontosságát. S ha a megvalósításból is kiveszik a részükét. akkor meggyorsul a fejlődésünk. emelkednek a keresetek is- Az igazságos egyéni bérezés a jól dolgozó varrónők érdekeit szolgálja elsősorban. De alkalmat ad a lemaradóknak is. hogy rákapcsoljanak a munkára, félzárkózzanak a többihez. Zs A Egy tsz - két kép A kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben — mint minden más mezőgazdasági nagyüzemben — szorgalmasan készülődnek a gabona betakarítására. A 430 hektár búzájuk termését három gondosan előkészített kombájn segítségével juttatják majd a magtárakba. Ezek mellett felkészültek az aratás utáni teendők elvégzésére és a nyári munkákban részt vevő dolgozók ellátására is. • Dobos Sándor szerelő a Lajta típusú 32 soros vetögépet helyezi üzemkész állapotba. Mire „felszabadulnak" a gabonaföldek, ezzel a géppel vetnek majd 40 hektár tarlóba csalamádéi. 9 A kánikulában dolgozók ellátását segíti a többi között két höszigetcll. egyenként 600 liter űrtartalmú vízszállító tartály. A földeken dolgozókat ezzel látják el állandóan friss hideg vízzel, de ez mellett kapnak majd bőven citromos teát is. Most. az aratás megkezdése előtt Csányi Flórián, — aki gépkocsijával vontatja majd a víztartályokat — segítséget nyújt az üzemi konyha vízgondjainak enyhítésében. Pelyhe Andrásné a konyha dolgozója elégedetten jegyezte meg: Idejében érkezett a víz. nem fog késni az ebéd. (Opauszky László felvételei) Kutatóintézet egyetemistáknak Extenzív fejlődés - intenzív fejlődés FOGALMAK — KÖZELRŐL Gazdaságpolitikai kislexikon Az intenzív fejlődés során tt gazdasági növekedés fő eszköze a meglevő, korábban ki nem használt erőforrások (elsősorban a munkaerő és a föld) fokozottabb bevonása a termelésbe. Nő a foglalkoztatottak száma, az új beruházásokkal új munkahelyek jönnek létre, nő a megművelt föld területe stb. Az intenzív fejlődést ezzel szemben az jellemzi, hogy már nincsenek ki nem használt erőforrások és ezért elsősorban a meglevők jobb hasznosítására kell törekedni. A termelés növelése tehát túl nyomrészt a technika fejlesztésével, a munka jobb megszervezésével, a .szakképzettség fokozásával, vagyis a meglevő erőforrások hatékonyabb felhasználása, a termelékenység fokozása révén valósul meg. Magyarországon az intenzív fejlesztésre -való fokozatos áttérés a hatvanas évek második felében kezdődött, s annak követelményeit és módszereit az V. ötéves terv az eddigieknél erőteljesebben érvényesíti mind a munkaerő, mind pedig az állóeszközök felhasználásában. A kisinyovi egyetemen kibernetikai tudományos kutatóintézet kezdte meg munkáját. Több mint száz olyan fiatal vesz részt munkájában. akik az alkalmazott matematikát választották hivatásuknak. A hallgatók a köztársasági Tervezési Tudományos Kutatóintézel munkatársaival közösen megkezdték a moldvai öntözőrendszer műszaki-gazdasági elemzésének kidolgozását, összeállítják a köztársaság vízgazdálkodási matematikai modelljét. A leendő matematikusok részt vesznek a főiskolák automatizált irányítási rendszerének kidolgozásában is. Ez a rendszer végzi majd az érettségizőkről szóló információk feldolgozását, az órarendek ösz- ,szenilitását és más főiskolai munkák. feladatok megoldását. (BU- DAPRESS, APN) Az új búza érkezése kedves ünnep a malmokban, várják is szerte az országban. Persze, addig sem szünetel a munka, hiszen az őrlés egész esztendőben tart. A felszabaduláskor kis híján 2300 malom működött az országban, többségük azonban elavult volt, berendezésük elöregedett. Pedig már a múlt század végén is Magyarországot „malomnagyhatalomnak" tartották; Budapesten dolgozták ki a később világszerte alkalmazott magasőrlési technológiát, itt állították össze az első hengerszékekeí, a síkszitákat, a daratisztító gépeket. Ezeket a berendezéseket azonban hiába kerestük volna a kis malmokban. Az államosítás után elkezdődött a korszerűsítés, s ennek útja nem az új malmok létesítése, hanem a fölösleges egységek megszüntetése volt. Mostanában több kecskeméti vásárló is panaszkodott: néhány boltban kiveszik a ruhaneműt az eredeti nylon tasakjából és papírba csomagoh'a adják a vevőnek. Az egyik panaszos a Pajtás Áruházban vásárolt gyerekholmit. a másik a Röltex szakiizlet- ben kézimunkát, a hozzá i'aló fonallal. Mindkét árucikk gusztusos, lezárt műanyag zacskóban kerül forgalomba, amit csak dicsérni lehetne, ha a fogyasztó is így kapná kézhez. Sajnos, az eladók, ki tudja milyen meggondolásból, feltépik a tasakot. kiszedik belőle a kért árut és a vásárló fájó szívvel veszi tudomásul, hogy éppen attól fosztják meg, ami miatt kinézte a holmit. A tasakra. ami jó szolgálatot tesz minden háztartásban. egyébként az eladók sem tartanak igényt, kidobják a szemétbe. A vevők pedig. tartva attól, hogy nem veszik jónéven a közbeavatkozásukat, inkább ?gy szót sem szólnak, lényé, lik a bosszúságukat. Van aztán a csomagolásnak egy másik változata is, amikor egyáltalán be sem csomagolják a megvásárolt árut. Markába nyomják a vevőnek, vagy odalökik elé — ez sem ritkaság, s az aztán futhat egy másik szaküzletbe selyempapírért. s hosszasan kínlódhat a csomagolás műveletével, amivel egy szakképzett eladó szempillantás alatt, elkészül. Bosszantó és érthetetlen dolgok ezek. megkeserítik az amúgy sem könnyű t'á- sárlást. Apróságok. Éppen ezért talán nem is lenne túl nehéz, ezeken a revőke- serítö rossz szokásokon változtatni?! V. Zs. • Ma 149 malom őrli a gabonát az országban. A budapesti Ferencvárosi a legnagyobb, naponta 27ü tonna lisztnekvalót dolgoz fel. A többség azonban ennél jóval kisebb, az átlagos teljesítmény nem haladja meg az 55 tonnát. Gabonából az ellátás a hatvanas évek közepétől nem okoz gondot, színültig állnak a tárolók, és búzából mind gyakrabban jut exportra is. Néha a vidéki malmoknak kell kisegíte- niök a fővárosiakat, s az is előfordul. hogy a győriek meg a debreceniek kérnek máshonnan segítséget. A korábbi aránytalanságok azonban megszűnőben vannak. Már nem csupán a nagy gabonatermelő vidékek — Békés, Szolnok és Csongrád — rendelkeznek elegendő korszerű malommal. Ma már csaknem minden megye maga elégíti ki a lakossága igényeit. A fejlődés az óriási malmok építését követeli: hamarosan új. nagyobb egység áll majd az 1972-ben porrá égett miskolci malom helyén is. És építkeznek Cegléden, Mohácson, később pedig Debrecenben is. Ahogy munkához látnak az újakban, a környező, kedvezőtlen adottságúakban leállnak a gépek. A cél változatlan: növelni a teljesítményt, s ez egyáltalán nem nehéz az európai színvonalú technológiával dolgozó magyar „lisztgyárakban”, ahol rövidesen áttérnek a három műszakra. • Naponta több mint tízmillió ember ellenőrzi a malmok munkájának minőségét. Dr. Kirsch János, a Gabona Tröszt műszaki és beruházási főosztályának vezétője szerint évente 1.7 milliárd tonna kenyérgabonát — túlnyomó többségében búzát — örölpek. négy-öt féle finomlisztet és kétféle búzakenyérlisz- tet. adnak út a sütőiparnak, illetve a kereskedelemnek. (A rozs- kenyérliszt mindössze 14 ezer tonna.) A liszt iránt az igény évről évre csökken. Ügy látszik, nem volt hiábavaló annyit beszélni a korszerű táplálkozásról: ma már észrevehetőén kevesebb kenyeret eszünk odahaza és a vendéglőkben. Évente ítOO ezér tonna gabona lisztjét használják lel a sütödékben. 250 ezer tonna pedig a boltok piacaira jut — s ez kevesebb, mint a korábbi esztendőkben volt. • Jóllehet sem a mennyiséggel, sem a minőséggel nem támadtak a bajok, a malmok munkáját megkülönböztetett figyelem kíséri. A termény égy részét harminc hatalmas gabonasiló őrzi, a tárolók tisztítják, szárítják, esetleg osztályozzák is a gabonát. Enyin- gen, Orosházán. Székesfehérváron, Csornán, Dombóváron. s több más helységben tízezer tonnásnál nagyobb vasbeton silókat emeltek. Az ország legnagyobb tárolója a harmincezer tonnás karcagi: ezt tavaly adták át. 1969 óta kisebb befogadóképességű fémsilókat is Összeszereltek, ezekből több mint ötven van az országban. Az előrelépés azt kívánta, hogy a tároló és a malom közel legyen, mert a technológia is egymáshoz kapcsolja őket. A lisztet ma még túlnyomórészt kézi erővel zsákolják, csomagolják, a jövő azonban a tartálykocsis szállításé, "az automata csomagolásé. Megkezdődött az aratás.- az aranyló gabonatáblák jó termést ígérnek, a malmok pedig finom fehér lisztet. P. D. A ,,magyar róna” Természetvédelmünk fejlődését jól jellemzi, hogy hazánkban már két nemzeti parkot és számos tájvédelmi területet, körzetet jelöltek ki. Nemzeti parkjaink feladata az ősi természeti táj fenntartása, megőrzése az utókor számúra és a megőrzött természeti értékek szakszerű bemutatása az érdeklődőknek. Előbb a Hortobágyot. majd a Kiskunságot helyezték védelem alá. és alakítottak ki területén nemzeti parkot. Ez utóbbin homokbuckákat, homoki növénytársulásokat, természetes erdőket, alföldi nádasokat vadvirágos rétekkel szegélyezve, holt Tisza-ágakat galériaerdőkkel, szikes tavakat a jellegzetes madáréletükkel és a kiskunsági puszták ősi állatfajtáit. Ezek összességét nevezte el Petőfi nagvon találóan a magyar rónának. De népünk egykor oly jellegzetes életformájának. a tanyai életnek kultúrtörténeti, gazdasági, földrajzi és néprajzi értékeit is védelem alá helyezi a Nemzeti Park. hiszen népünk történetének egy darabját jelentik ezek. A Nemzeti Park területén található mintegy 450 tanyából a népi műemlékek szempontjából legjelentősebbeket élő skanzen formájában fenn kívánják tartani. Szépen kifejezi ez a természetvédelem ötvöződését az általános kultúra értékeivel, törekvéseivel. 9 Képünkön: a bugaci szürkemarha gulya, a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Harcban a klinikai halállal A Moszkvai „Szklifoszovszkij” Traumatológiai Intézet mozgó újraélesztési laboratóriumának alapvető feladata — közvetlenül a baleset színhelyén megmenteni az embert a klinikai haláltól, vagy „visszahozni" ebből az állapotból. A különleges gépkocsiban elhelyezett laboratóriumot a legmodernebb orvosi berendezéssel szerelték fel. A súlyos balesetet szenvedőt a legjobb szakemberek látják el, pillanatok alatt elvégzik a szükséges megelőző vizsgálatokat, és a laboratórium orvosai mindent megtesznek a beteg megmentéséért. A különleges rohamkocsi kihívása. majd az azt követő kórházi kezelés mindenki számára ingyenes. A laboratórium munkatársai meghatározzák a súlyos sérülést szenvedett beteg szervezetében végbement változásokat, új gyógymódokat dolgoznak ki. Hamarosan elkészül az intézet új épületkomplexuma, ahol már a jelentősen kibővített újraélesztési osztály kap helyet (APN—KS) 9 A különleges rohamkocsiban elhelyezett laboratóriumot a sulyo* sérülést szenvedett beteg ellátására szükséges valamennyi műszerrel és berendezéssel felszerelték. (Fotó: APN R, Alfimov felvétele = Bgl
