Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

1976. július 1. • PETŐFI NÉPE • 5 Munkások kultúrfesztiválja A humor és szatíra háza # Az NDK-ban most tartják a munkások XVI. kul- túrfesztíválját. Képünkön a vendégszereplő ma­gyar szakszervezeti együttes néhány tagja. A tréfás kedvű lakóiról messze földön ismert bulgária Gabrovo városában, ahol kétévenként megrendezik a humor és a szatíra fesztiválját, va­lamint a karikatúrák és a szatirikus kisplasztikák nemzetközi biennáléját, most megalapították a hu­mor és a szatíra házát. A humor és a szatíra házának munkatársai szé­les körű kutatómunkát, kiállítási és kiadói tevé­kenységet folytatnak nemzetközi méretekben. Az egész világra kiterjedő kapcsolatot tartanak több mint 1500 humoristával és szatirikus-íróval, kari­katuristával stb. és 200 kulturális intézménnyel. A gabrovói humor és szatíra házának népszerű­ségét tanúsítja az a tény, hogy különböző orszá­gokból már eddig több mint 16 000 kiállítási tár­gyat kapott, köztük 50 000 eredeti karikatúrát és 1200 kötet irodalmat. Társadalomtudományi információs intézete a ház címére küldött két bibliográfiai tájékoztatót a hu­mor és a szatíra kérdéseiről. Az első kötet a szép- irodalmi és publicisztikai művek bibliográfiáját, a másik kötet pedig szovjet és külföldi szerzők ku­tatásait tartalmazza a humor és a szatíra elméle­ti problémáiról, történetéről. ÁLTALÁNOS ÉS INGYENES Egészségvédelem Lengyelországban Az egészségvédelemhez való jogot a Lengyel Népköztársaság minden állampolgárának az al­kotmány biztosítja. Az alkotmá­nyos törvény azt a kötelességet hárítja az államra, hogy Len­gyelország minden lakosának — szükségleteinek megfelelően — tegye hozzáférhetővé az egész­ségügyi gondozást és az orvosi segítséget. Az állam e kötelezett­ségének a következő módon és formákban tesz eleget; fejleszti a betegség, elöregedés és munka- képtelenség esetén igénybe vehe­tő társadalombiztosítást, kiépíti a társadalmi szociális segélyezés különböző formáit, a lakosság ál­lami egészségvédelmi rendszerét, fejleszti az egészségügyi beren­dezéseket, állandóan javítja a munkavédelmi körülményeket, bővíti a kórházak, szanatóriumok, orvosi rendelők és egyéb gyó­gyászati objektumok hálózatát. Az egészségvédelem általános­sága és hozzáférhetősége a népi Lengyelországban teljes egészé­ben 1972. január elseje óta nyert igazi érvényt, miután az orvosi segélyt és egészségügyi gondozást kiterjesztették a falusi lakosságra is. Egységes rendszerben Strukturális szempontból a len­gyelországi egészségvédelmet az egészségügyi és társadalomgondo­zási minisztérium irányítja, amelynek alá vannak rendelve a vajdasági hivatalok egészségügyi és társadalomgondozási osztályai. Ezekre az osztályokra hárul tel­jes mértékben a felelősség a sa­ját területükön kifejtett egészség- ügyi és társadalomgondozási te­vékenységért. A Lengyel Népköztársaság egészségvédelmének és társada­lomgondozásának közös vonása, hegy egy szervezeti rendszerben egyesíti a megelőzést, a gyógyí­tást és a rehabilitációt. A másik, igen fontos vonás az orvostu­dományi oktatási és kutatási in­tézmények (mindenekelőtt az or­vostudományi akadémiák és tu­dományos kutatóintézetek) aktív bevonása az egészségvédelem tel­jes szervezetének munkájába. Ez lehetőséget nyújt rá, hogy a fő­iskolák és tudományos intézmé­nyek állandó hatása révén szün­telenül emelkedjék az egészség- védelemnek és szolgáltatásainak szakszínvonala, másrészt a tudo­mányos és oktatási intézmények folyamatosan megismerkednek az ország időszerű egészségvédelmi problémáival. Az állami egészségvédelem és társadalomgondozás tevékenységé, nek egyik legfontosabb területe a társadalombiztosítás, amely fel­öleli a megelőzést és gyógyítást célzó szolgáltatásokat. A társada­lombiztosítottak a járóbeteg-keze­lésnél a gyógyszereknek csupán 30 százalékos értékét fizetik. In­gyenesek a rokkantak és járadé­kosok gyógyszerei, valamint azo- ké, akik különösen veszélyes és súlyos betegségekben szenvednek. A beteg és időleges munkaképte­len biztosítottak anyagi juttatá­sainak kiszámításával és kifizeté­sével a társadalombiztosítási in­tézet (ZUS) foglalkozik. Megelőző tevékenység Az egészségvédelmi szolgálat megelőző tevékenységének felada­ta az élet- és munkakörülmények megfelelő alakítása, valamint a megelőzés terjesztése (tömeges védőoltások, röntgenvizsgálatok), • gyermekek és fiatalok, terhes anyák, a különösen nehéz mun­kakörben foglalkoztatott dolgozók rendszeres vizsgálata stb. A gyógyászat alapvető és leg­jobban kiépített egysége a falvak­ban az egészségház (kb. 5000 la­kosra jut egy), a városokban pe­dig a körzeti rendelő. Az említett intézmények közül mindegyikben dolgozik legalább egy belgyó­gyász, egy fogorvos és több ápoló­nő. Magasabb fokot képviselnek a vajdasági kórházak és a vajda­sági szakrendelő-intézetek, ame­lyek gyógyászati szolgáltatásokon kívül az egész vajdaságra kiter­jedő konzultatív és továbbképző funkciót is betöltenek. Ezeken a létesítményeken kí­vül Lengyelországban még nagy számú szanatórium és üdülőkór­ház van. Ezek a lengyel üdülőhe­lyek egyesülése kezelésében van­nak, amely közvetlenül az egész­ségügyi és társádalomgondozási miniszternek van alárendelve. Az egészségvédelemmel szoro­san összefügg a szociális segélye­zés, amelynek feladata a segítség- nyújtás vagy a létfeltételek biz­tosítása idős, beteges, a családi segítséget és az életfenntartáshoz szükséges eszközöket nélkülöző embereknek. Az egészségügyi és társadalomgondozási osztályok ilyen esetekben segítséget nyújta­nak a munkaszervezésben, vagy a meglevő munka megváltoztatásá­ban. szociális segélyeket folyósí­tanak. ingyenes étkeztetéseket szerveznek, ruhákat osztanak, in­gyenes segítséget és gondozást nyújtanak a gyermekek nevelé­sében, a lakáshoz jutásban vagy a lakáskörülmények javításában. Ezekkel a teendőkkel a helyi rendelőintézet ápolónői, illetve szociális gondozói foglalkoznak, akik a lengyel szociális segélybi­zottságba tömörülve, térítésmen­tesen dolgoznak. A társadalom is segít A lengyelországi egészségvédel­mi szolgálat lendületes fejlődése révén a lakosság egészségi álla­pota mindinkább javul. Jelentő­sen meghosszabbodott a nők és a férfiak átlagos életkora. A ha­lálozási arány a legalacsonyabbak közé tartozik Európában, éppúgy, mint a csecsemőhalandóság arányszáma. Több veszedelmes betegséget sikerült teljes egészé­ben felszámolni. Az egészségvédelmi létesítmé­nyek (egészségházak, rendelők, kórházak, rehabilitációs közpon­tok) hálózatának fejlesztését, be­rendezésük tökéletesítését — a nemzetgazdasági tervben szerep­lő beruházásokon kívül — jelen­tős mértékben támogatja a nem­zeti egészségvédelmi alap. Ez az alap, amelyet Edward Giereknek, a LEMP KB első tit­kárának kezdeményezésére, 1972 novemberében alapítottak, a tár­sadalom önkéntes adományaira épül, s a legfontosabb egészség- ügyi beruházások; nagy, modern kórházak, s valamennyi egész­ségügyi létesítmény korszerű be­rendezésekkel váló felszerelése érdekében kerül felhasználásra. A nemzeti egészségvédelmi ala­pot gyarapítják a tudósok és munkások, pedagógusok, bányá­szok, a dolgozó ifjúság, a számos kollektív adakozó: bányák, nagy­üzemek. Sok befizetés érkezik a külföldön élő lengyelektől is. Ed­ward Gierek kezdeményezését a lengyel társadalom megértéssel és egyhangú lelkesedéssel fogadta. Hiszen az alapra befizetett min­den egyes zloty az ő maguk, csa­ládjuk, gyermekeik, barátaik, is­merőseik, minden lengyel ember egészségét szolgálja. M. F. Marx és Engels műveinek új kiadása Az NDK-ban hamarosan ki­kerül a nyomdából Marx—Engels összes művei új kiadásának első kötete. A könyv az NSZEP KB és az SZKP KB Marxista—Leninis­ta Egyetemeinek közös munkája nyomán lát napvilágot. Az első kötet a fiatal Marx 1843 márciu­sáig terjedő munkásságát öleli fel. Az eddig megjelent kiadások közül ezt tartják a legteljesebb­nek. A két tudományos kutató- intézet munkájának gyümölcse­ként Marx és Engels alapvető művein kívül eddig nem publi­kált alkotásaikkal is megismer­kedhet az olvasó. (BUDAPRESS—PANORAMA) Magyar énekes nemzetközi versenyen • Budai Júlia Anincris szerepé­ben (Verdi: Aida) a fiatal énekes Szófiában rendezett VI. nemzetközi versenyén. (Telefotó—BTA—MTI—KS) Falu a temetőben A madarasi temető halottai és időszámítá­sunk utáni 1—5. században hazánk terü­leten élt szarmata népek családjába tartoz­tak. Az akkori lakosságnak csak kis hánya­dát adta ez a település, a kor társadalmi tör­ténetének megrajzolásához ezért még néhány hasonló temető feltárására lenne szükség. De nem is itt Bács-Kiskun megyében, hanem esetleg a Tiszántúlon. Gyanítják ugyanis, hogy akkoriban a környéket több falu népe­sítette be. Katymár, Tataháza, Felsőszent- iván határában feltehetően hasonló települé­sek nyomai lappanganak. Ezért az időben és térben távolabbi temető régészeti anyaga ta­lán több újdonságot hozhat. Pénzveretes út # A bajai múzeum raktárában több mint tízezer lelet hal­mozódott föl. A bajai múzeum raktárában több mint tízezer lelet halmozó­dott fel a madarasi ásatás befe­jezése után. A polcokon haszná­lati tárgyak, ékszerek sokasod­nak, igen sok olcsó pasztagyöngy, majd féldrágakő, orsókarikák, kapcsolótűk ... Szép számmal ta­láltak agyagkorsókat, tálakat, cserépedényeket. A férfiakat késeikkel együtt temették el. A vaskard értékes használati tárgynak számíthatott, mivel csak egy-két sírból került elő. Néhány asszony ékszeres lá- dikáját is restaurálták, egykor piperecikkek voltak bennünk. A szarmaták ismerték a pénzt is, római eredetű ezüstöt és rézér­mét használtak fizetési eszköz­ként. A leletek összességükben nem hoztak egyetlen „szenzációt” sem, a kutatók számára viszont jól tükrözik a mindennapi éle­tet. A fél ezernél is több sír első pillanatra soknak tűnik, de ha arra gondolunk, hogy a temetőt három-négy nemzedéken keresz­tül használták, akkor kiderül, hogy mintegy 150 ember élhe­tett a szarmata faluban, amely­nek a maradványait ugyancsak megtalálták a közéli dombtetőn. Rendkívül tanulságos lenne kideríteni, hogy vajon a nagy halmok alá temetkező gazdagok népe azonos volt-e az egyszerű emberekével... Az összehasonlító antropológiai vizsgálatok elvégzé­sére azonban nincs mód, mert a földhányások fosztogatói tönkre­tették a csontmaradványokat. A temető egyelőre magyarázatra váró különlegességét két furcsa, torzított koponya adja. A szarmaták átlal használt pénzek szemléletesen kirajzolják a korszak közlekedésének irányát. Az azonos korú és típusú római érmék előfordulása Dunaszek­cső—Vaskút—Madaras—Kele- bia—Szeged útvonalon helyez­kedik el, és a dunántúli római provinciától a Dácia felé vezető kereskedelmi útirányt jelzi. Árpád-kori emlékek Több olyan község, van Bács- Kiskun megyében, amelynek a története — a régészeti emlékek tanúbizonysága szerint — az ez­redévek ködébe vész, és amelyek több-kevesebb folytonossággal minden korban lakott települések voltak. A szarmata temető feltárása során az is bebizonyosodott, hogy elődeink a korai Árpád-kor­ban is célszerű lakóhelyeknek találták Madaras határát. — A 10. századi település épp a szarmata temető közepén he­lyezkedett el — magyarázza Kő­hegyi Mihály. — Ez persze nem véletlen. A Kígyós patak és a mocsaras, ingoványos árterület félkörben kerítette be ezt a ki­emelkedő földhátat. Ezért helyez­ték nyugovóra halottaikat éppen itt a szarmaták, és ezért talál­ták jól védhető településnek — ötszáz évvel később — őseink is. A mai fogalmaink szerint persze inkább tanyának nevezhetjük az általunk talált két házat, mint falunak. A különbség viszont az, hogy e félig földbe vájt házak­ban nagy családok élhettek, húsz-húsz ember lakhatott együtt. Megtaláltuk a sírjaikat is, érdekes, hogy a csontok — a szarmatákéval ellentétben — igen jó állapotban maradtak meg. A házak tetejéről lefutó vi­zet tárolókba vezették, magát a birtokot viszonylag mély árok­rendszer kerítette körül. A munkások és a régészek tíz éven át gyűjtötték össze a föld mélyéből az emlékeket. Az egyre szaporodó anyagot először a res­taurátorok vették kézbe, akik konzerválták a fémeket, összeil­lesztették a cserépedények darab­jait. A csontok a szegedi egye­temre kerültek. A bajai múzeum polcain zsúfolódó anyag tudomá­nyos rendszerezésre és feldolgo­zásra vár. Szükséges aprómunka Hatalmasra duzzadt a doku­mentációs arfyag is. A munka so­rán készített sírrajzokat, térké­peket és a fényképek sokaságát most egybe kell vetni az elké­szült egyedi tárgylistákkal, azono­sítani kell minden egyes darabot. Egyáltalán nem szórakoztató időtöltés a temető anyagának , számbavétele, egyeztetése és lel­tározása, de rendkívül fontos — mondja Kőhegyi Mihály. — Ha ezt az apró munkát elhanyagol­nánk, könnyen tévútra vezethet­nénk a korszak kutatóit. A tudo­mányos feldolgozás, az elméleti következtetés csak azután kez­dődhet el, ha már biztosak le­hetünk abban: pontosan mi az, amit tudunk. A tízegynéhány év rendsze­res ásatását Madarason most a feldolgozás időszaka követi. Vég­legesen az bizonyítja be, hogy a temető feltárása megérte a' nagy anyagi és szellemi energia befektetését. Pavlovits Miklós Vége. Megkezdődött az olimpiai bélyegsorozat és blokk árusítása A három hét múlva kezdődő XXI. nyári olimpiai játékokról 7 értékből álló bélyegsorozat és bélyegblokk kiadásával emlékezik meg a Magyar Posta. A bélyegek Dudás László grafikusművész tervei alapján, több színű of­szetnyomással az Állami Nyom­dában készültek, árusításuk ked­den megkezdődött. A bélyegek alaprajza közös, a keretén az egyes sportágak se­matikus rajza, valamint a mont­reali olimpia emblémája és a ka­nadai zászló látható. A 40 fillé­res bélyeg az olimpiai játékokat közvetítő Intelsat IV. távközlési műholdat, a 60 filléres öttusalo­vaglást, az 1 forintos pillangó­úszást, a 2 forintos kenu egyest, a 3 forintos párbaj tőrvívást, a 4 forintos gerelyhajítást, az 5 fo­rintos pedig lólengést ábrázol. A 20 forintos bélyegblokk bal oldali részén az olimpiai láng útja látható Athéntől Montrea­lig, maga a bélyeg pedig az olim­piai stadiont ábrázolja. (MTI) Az üzenet (5.) Ott kezdődött, hogy sujut magát lovalta bele abba, hogy Klárinak orvos férje lesz. Estén­ként ült az ágyán, s telebeszél­te a fejét. Saját magáét. Mert mint később kiderült, Klári fü­tyült rá. Igen. Joli akkor már két éve férjnél volt. Mérnök férjnél. De az egész Ernőben gyökerezik. Hogy rájött Klári! Egészen hamar. Eleinte úgy tűnt, mintha valami másról lenne szó. Mintha mint ember nem tetsze­ne Miska Ernőnek, s ezt szép ügyesen bele is plántálta a csa­ládba. Ilyesmiket: „Figyelte, ma­ma, hogy ez a Miska marokra fogja a villát, bocsánatot kérek, ez azért mégiscsak, szóval ért engem, mama, remélem. Szólni kellene Klárinak, mondja meg neki tapintatosan, hogy, s mint viselkedjen, nemcsak a villáról van itt szó..." Meg: „Persze jó gyerek ez a Miska, bizonyos, hogy kiemeli az ajtót a sarkai­ból, ha meg kell olajozni, de kö­nyörgöm, mama, ez nem elég...” 56 szeptemberében Klárinak el­maradt a tanárija, előbb jött ha­za, mint várták, s rájuk nyitott Éppen ezt mondta Ernő: „Nincs semmi kifogásom ellene, mama, de kettejük között csak olyan ki­egyenlítődés lesz, hogy Miska magához rántja a sárba. Mindig így van ez, különösen, ha a nő magasabb műveltségű...” Ekkor már ott állt mellettük Klári, Er­nő igyekezett tréfával elütni a dolgot, s hozzátette: — Nézze, mama, milyen ragyogó nő, hát nem kár lenne érte?! „Az első időszak nagyon ne­héz volt, nem szeretem a nagy szavakat, de komoly megpróbál­tatást jelentett mindkettőnknek. Hiába volt Miska Pesten a Gold- bergerben beállítólakatos, itt nem voltak hajlandók alkalmaz­ni addig, míg a nyelvet úgy ahogy meg nem tanulja. Arról nem is beszélek, mit ért itt az én tanári oklevelem. Mihez kezdhet két „néma” ember ide­gen világban? A legsötétebb fi­zikai munkához. Én a munkale­hetőségekhez képest, hol moso­dákban vasaltam, hol vendég­lőkben mosogattam, Miska meg gurított és emelt mázsás hordó­kat, közel egy évig magkereske­désben zsákolt, később egy gáz­gyárban kátrányos csöveket sze­relt. Ez a szép élet „mindössze” három évig tartott, de a szá­munkra nehezen viselhető szub- trópikus nyarak segítségével, meg egy kis lelki nyomorúsággal te­tézve, elég volt ahhoz, hogy ki­készüljünk egészségileg. Mind­kettőnknél ázsiai flu, majd Mis­kanál gyomorfekély, operáció, nálam kínzó epezavarok, ízületi gyulladás követték egymást. Ami kis pénzünk volt, minden rá»- ment, sőt még több is, mert né­hány ismerősünk igazán jó szív­vel felajánlott kölcsönét is igény­be kellett vennünk. Miska magát okolta mindenért. — Igaza volt a családodnak, kár volt ilyen tahóhoz kötnöd az életedet. — Ilyeneket mondott. Komolyan összevesztünk, volt úgy, hogy na- pokszám egy szót sem szóltunk egymáshoz ...” Klárit nem lehetett lekezelni egy bókkal, különben is sejtette az egész hátmögötti susmust, megérzi ezt kevésbé érzékeny ember is. Elfehérült arccal lé­pett oda Ernőhöz, s az volt az egészben a legfurcsább, hogy nem csúfondáros vagy gúnyolódó hangsúllyal, hanem halálos ko­molyan mondta, amit mondott. Nem kiabált, nem torzult el a hangja, tehát nem volt neki meglepetés, amit hallott, s rég­óta élhetett benne, amit most kimondott: — Szóval ragyogó nő vagyok, mi?! De azt tudod-e, mi vagy te? Megmondom: egy nyavalya vagy. Szégyellsz egy munkást?! Pofázni, azt igen, te paprikajancsi Janus! De leülni vele, azt nem. Vagy pláne együtt lakni vele. Az büdös. Félsz, hogy idejönnénk lakni, s a mama nem­csak egyedül téged szolgálna ki. Itt van a kutya elásva. Egy or­vos az mégiscsak egészen más lenne, azt hiszen nem tudom, ki beszélte tele a szüleim fejét? S azt hiszed nem tudom, hogy te szervezted be azt a kocsonya Ottó barátodat, a doktor urat a meghódításomra, hogy lecsapjon Miska kezéről. Egy kis tyúkocs- kánál valóban jól be is vált vol­na a módszer, összepisilte volna magát a doktor úr láttán. S még a kórházba is bevittél, már a fene tudja milyen ürüggyel, hogy kellően érvényesüljön az összha­tás. Fehér köpeny, sztetoszkóp, mittudomén. De nem hatott meg. Bemutatkozott ő már ne­kem első este, mikor felhoztad. Hogy sajnos a betegek, a topis betegek manapság csak legfel­jebb demizson bort, pár csirkét, tojást „pottyantanak”... A népi kollégista! Nem elég, hogy aki ott fekszik a keze alatt, az is fizette nehezen meggürcölt fo­rintjaival a taníttatását, s rá­adásul még bort, tojást, tyúkot hoz. Nem elég. Boríték is kell!... Hozzád méltó barát Nemcsak ezért. Mindenképpen. Külsőleg is, hiába vagy te sovány, ő meg kocsonya. Te nézed le Miskát? Tudod, mit mondok, nemcsak mint férfi — úgy mégcsak nem is lehet benneteket egy napon említeni —, de mint ember sem jöhetsz hozzá. Ha ő egyetemre járhat, nem fellett volna majd minden kollokviumon, szigorla­ton átizzadnia, ahogy neked... (Folytatjuk) A HALOMSÍROK NÉPE (3.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom