Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

1976. július 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Településfejlesztési nagyaktíva a megyeszékhelyen Tokai László beszéde Tizenhét éve, 1959-ben a me­gyei tanács és a Hazafias Nép­front felhívása alapján kelt élet­re az a nemes verseny, amelynek egyik jelentős állomásához értünk. Elmondhatjuk, hogy a verseny nagyszerű eredményeket hozott minden településünk számára akár értek el helyezést az el­múlt évek során, akár nem. Több­ször hangsúlyoztuk, és az élet valósága mindennél fényesebben bizonyítja állításunk igazát, hogy ennek a versenynek nincsenek vesztesei, de vannak — és na­gyon sokan vannak — nyertesei. A verseny nyomán kibontakozó közéleti pezsgés, a tapasztalatok kicserélése, a jól bevált módsze­rek elterjedése hatalmas mérték­ben megnövelte a község- és vá­rosfejlesztési munka hatékonysá­gát, felmérhetetlenül gazdagította megyénk minden települését és azok minden lakóját. Településfejlesztési nagyaktí- váink — túlzás nélkül állíthatom — ünnepnek számítanak me­gyénkben. A dolgos hétköznapok után ünnepeljük a közösségért végzett alkotó munkát és termé­szetesen azokat, akik ennek a munkának részesei. végrehajtói voltak. Együtt örülünk eredmé­nyeinknek. s nemcsak a magun­kénak, de a másokénak is, hiszen azok nem szegényitik. nem csor­bítják a mienket, ellenkezőleg újabb gondolatot, módszert köl­csönözhetnek saját céljaink jövő­beni megvalósításához. Minden kezdeményezés, min­den célkitűzés annyit ér, ameny- nyit megvalósítunk belőle. Te­lepülésfejlesztési versenyünket is az elért eredmények alapján helyezzük mérlegre minden év­ben, s ezt tesszük ma is, ami­kor a IV. ötéves tervidőszakra meghirdetett verseny 1975. évi eredményeiről adunk számot, s egyben értékeljük az öt év ösz- szesített eredményeit is. Mint ismeretes, az eredetileg kiírt versenyfeltételeket az első 3 év tapasztalatai alapján a me­gyei tanács kisebb mértékben mó­dosította az utolsó két évre. EZ a módosítás nem érintette az alapvető célokat, sőt ázok jobb megvalósítását igyekszik előmoz­dítani. A változtatás lényege, hogy jobban ösztönözzön az érdemi, fejlesztő munkára, hogy jelentő­ségének megfelelően arányosítsa az egyes feltételek teljesítéséért adott pontszámokat és hogy na­gyobb mértékben ismerje el a verseny egyik legalapvetőbb cél­kitűzésének. a társadalmi munká­nak eredményeit. Az elmúlt két év tapasztalata azt bizonyítja, hogy ezeket a mó­dosításokat helyes volt megtenni. A pontszámok tényleges alakulása tükrözi a versenyt meghirdetők fő célkitűzéseit. Elmondhatjuk azt is, hogy ja­vult a társadalmi munka érté­kelésének és nyilvántartásának megbízhatósága, s különösen a helyezést elérő településeknél alapos ellenőrzés után fogadtuk el a teljesítésekről szóló jelenté­seket, Bár meg kell mondani őszintén, hogy néhány tanácsunk­ul még mindig nem fordítottak ne kellő gondot. Ehhez mindjárt hozzáteszem azt is, hogy a ver­seny értékelésekor figyelmen kí­vül hagytuk a nem megbízható, kellően nem bizonyított adatokat, * a jövőben is ezt kell tennünk a verseny realitása és tisztasága érdekében. Minden tanácsunknak érdeke tehát, hogy fordítson gon­dot a versenyszabályok mara­déktalan betartására, mert enél- kül nem számíthat. helyezés el­érésére még akkor sem, ha egyébként jó eredményeket ért el. Ez nem bürokrácia, hanem a verseny természetéből adódó, el­engedhetetlen követelmény. Mindezek alapján reálisnak ítéljük meg a verseny eredmé­nyeit és az elért helyezéseket is. amelyet előzetesen több testület is megvitatott és elfogadott. A megyei tanács az előzetes testületi állásfoglalásokat figye­lembe véve június 17-i ülésén hozott határozatot a verseny eredményeinek elfogadására, a helyezésekre, a jutalmazásokra és kitüntetésekre, s egyben meg­hirdette a következő öt évre szóló településfejlesztési versenyt. Tisztelt nagyaktíva! Bács-Kiskun megye története eddigi legeredményesebb idősza­kának minősíthetjük a most ma­gunk mögött hagyott IV. ötéves tervet. A megye szocialista gaz­daságában, a lakosság életkörül­ményeinek alakulásában megva­lósultak az MSZMP X. kong­resszusa és a megyei pártértekez- lel határozatai. A területfejlesztési tervben megfogalmazott célkitűzéseket összességében teljesítettük. A ter­melési és infrastrukturális lehe­tőségeink mintegy 20 milliárd fo­rint beruházás révén jelentősen bővültek valamennyi ágazatban és szektorban. Javult a termelés ha­tékonysága, a megye adottságait jobban kihasználtuk. Települése­ink szerepkörükkel összhangban a korábbinál gyorsabban fejlődtek, egyre magasabb szinten elégítik ki a lakosság kommunális igé­nyeit, s nyújtanak megfelelő munkaalkalmat és biztos megél­hetést az itt élő embereknek. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a megye népességének több évtizede tartó csökkenése a terv­időszak második felében megállt, sőt már kisebb növekedés tapasz­talható. Az elért eredmények mellett számos megoldatlan gondot cipe­lünk magunkkal, a múlt öröksé­géből. ezért sok területen nem ér­jük el az ország átlagos fejlett­ségi és ellátottsági szintjét. Eh­hez hozzájárul az a településszer­kezeti sajátosság, hogy az ország legnagvobb tanyavilága éppen ná­lunk van. Több ötéves tervidőszak meg­feszített munkájára és átlagon felüli fejlesztési ütemre lesz szük­ség ahhoz, hogy felzárkózzunk a közepesen fejlett területek szín­vonalára. Ez alól csak szocialista mezőgazdaságunk és élelmiszer- iparunk kivétel, melyek elsők kö­zött vannak a megyék rangsorá­ban. Az életkörülményeket javító IV. ötéves tervben megvalósított fejlesztésekből csak néhányat kí­vánok kiemelni, ezek nagy része tanácsi beruházásként jött létre. Megyénk eredeti IV. ötéves ta­nácsi fejlesztési terve 2,6 milliárd forint, fejlesztési-beruházási le­hetőséget tartalmazott. Ezt az összeget tanácsaink 'jó szervező munkával. bevételi többletek, ke­retátvételek révén 57 százalékkal. 4.1 milliárd forintra túlteljesítet­ték. Ezt nagy eredménynek köny­velhetjük el, éppen úgy, mint it 839 millió forint értéket kitevő társadalmi munkát, amellyel me­gyénk lakossága alkotó módon járult hozzá terveink sikeres va­lóra váltásához. Hasonló eredmé­nyes a költségvetési alap bevéte­leinek 7 milliárd forintos telje­sítése. amely 30 százalékkal több az eredeti előirányzatnál. A megnövekedett és a ténylege­sen felhasznált fejlesztési forrá­sok 35 százalékát lakásépítésre, 12 százalékát az egészségügyi-ff.ocié- lis ellátásra, 14 százalékát az ok­tatás és közművelődés. 13 százalé­kát pedig víz-, csatorna közmű­szolgáltatás fejlesztésére fordítot­ták tanácsaink. Ez megfelel a va­lóságos társadalmi igényeknek — mondta az előadó, aki a további­akban részletesen szólt az ered­ményekről. majd a IV. ötéves tervidőszakra meghirdetett ver­senyfeltételek teljesítéséről adott értékelést, s így folytatta beszé­dét. Mint ismeretes, a településfej­lesztési verseny alapvetően há­rom fő irányban kívánja az egyes települések tevékenységét orien­tálni. Ezek: a fejlesztési alap be­vételi tervének teljesítése és túl­teljesítése; a társadalmi munka szervezése, helyi anyagok felhasz­nálása: a fejlesztési alap és tár­sadalmi munka tervszerű felhasz­nálása, ezen belül a kiemelt fon­tosságú ágazati célkitűzések meg­valósítása. A verseny ily módon igen jó csapatmunkát követel, amelyben egyaránt részt kell vállalnia a tanács testületéinek, vezetőinek és apparátusának, a párt- és tár­sadalmi szerveknek, a szocialista üzemeknek és a lakosság széles rétegeinek. Csakúgy lehet jó, vagy különösen kiemelkedő ered­ményeket elérni. Ennek az ösz- szehangolt. együttes munkának az évek során kialakultak és egyre tökéletesedtek a módszerei, s ezzel együtt vált eredményeseb­bé a településfejlesztési tevé­kenység. A társadalmi munka szervezése kezdettől fogva a településfejlesz­tési verseny középpontjában áll. Ennek köszönhető, hogy me­gyénk éveken át az országos első helyen állt az egy lakosra jutó társadalmimunka-végzés tekin­tetében. örvendetes, hogy a tár­sadalmi munka szervezése évről évre új tartalommal bővül, új forrásokkal gazdagodik és bizo­nyosak lehetünk benne, hogy szinte még mindig kimeríthetet­len tartalékokkal rendelkezünk. öt év alatt 839 millió forint érté­kű társadalmi munkát végzett megyénk lakossága, egy személy­re tehát — mindenkit beleszá­mítva — 1477 forint értékű tár­sadalmimunka-végzés jutott a negyedik ötéves tervben. Az ön­zetlenül végzett munka, eredmé­nyeit óvodák, rendbehozott isko­lák, villanyfény, tanyai diákott- - honok, sártól, kátyútól megsza­badított utak és járdák, vízveze­tékek kilométerei, virágos parkok és utcák hirdetik. Az elmúlt évben a megve tör­ténetében először volt tapasztal­ható megtorpanás a társadalmi munka növekedésében. Az 1974. évi 207 millió forintról 193 mil­lió forintra csökkent az elszá­molt társadalmi munka ér­téke, ami azt is jelen­tette, hogy Szolnok megye mö­gé, a második helyre kerültünk az országos ranglistán az egy la­kosra jutó társadalmi munkában. Nemes versenytárs mögé ke­rülni nem szégyen, s azt hiszem, e helyről is őszintén gratulálha­tunk a szomszéd megyénknek a jó eredményekhez. Tohai László ezután beszámolt a fejlesztési célok megvalósítá­sában elért eredményekről. Rész­letesen szólt a lakásépítésről, a gyermekintézmények fejleszté­séről, a kommunális beruházások alakulásáról, majd a település- fejlesztési verseny eredményét ismertette. (A versenyben helye­zést elért városok és községek névsorát, pontszámaikat és jutal­mukat a megyei tanácsülésről szóló tudósítás kapcsán június 18-i lapszámunkban már közöl­tük.) Az új versenycélokról a követ­kezőket mondotta: A megyei tanács a Hazafias Népfront megyei elnökségével egyetértésben ez év június 17-i ülésén meghirdette az V. ötéves tervidőszakra vonatkozó telepü­lésfejlesztési versenyt. A célok és a verseny folyama­tosságát bizonyítja, hogy az alap­elvek és a verseny lényege válto­zatlan maradt. Az eddigi tapasz­talatok alapján a verseny mozgó­sító és ösztönző hatásának továb­bi tökéletesítése érdekében — fi­gyelembe véve több tanácsi bi­zottság javaslatát — egyes versenypontokat módosítottunk. Ezek lényege a következőkben foglalható össze: A reálisabb értékelés érdeké­ben pontosabbak a mérőszámok. A kiemelt ágazati fejlesztéseket összességében kell értékelni, de külön is jutalmazni fogjuk az önerőből, koordinációval és tár­sadalmi munkával létesített gyer­mekintézmény-bővítéseket. A verseny értékelése évenként a megyei tanács ülésén történik, nagyaktívát az öt év alatt csak kétszer — 1978‘ban és 1981-ben hívunk össze. A helyezettek anyagi elisme­rését növeljük. Versenyzászlót csak az 5 éves összevont érté­kelés alapiján kapnak az első he­lyezettek. Az erkölcs; elismerés értékének megőrzése érdekében a megyei tanács által adományo­zásra kerülő emlékérmek számát csökkentjük. Ugyanakkor java­soljuk, hogy a helyi tanácsok sa­ját hatáskörben ismerjék el a kiemelkedő társadalmi munkáso­kat. A továbbiakban a megyei ta­nács általános elnökhelyettese is­mertette azokat a feladatokat, amelyeket Bács-Kiskun megyé­ben az V. ötéves terv során ép­pen a településfejlesztési ver­seny keretében kell megoldani. Beszédét az alábbiakkal fejezte be. Mai nagyaktívánk jelentőségé­ben kiemelkedik a szokásos éves rendezvények sorából, hiszen 10 év hatalmas változása lüktet a tények, a tervek, a szavak és tettek mögött. Magunk mögött hagytunk egy sikeres ötéves ter­vet, s megkezdtük az V. ötéves terv célkitűzésének megvalósítá­sát. Tekintetünk tehát most már inkább előre néz, s azzal az el­határozással folytatjuk munkán­kat, hogy szándékainkat becsü­lettel valóra váltsuk. Kívánom, hogy így legyen, s ezt a célt a következő években is szolgálja jól a most induló településfej­lesztési verseny. Kitüntetésben részesültek Az 1975. évi és az 1971—75. évi településfejlesztési verseny ered­ményessége érdekében kiemel­kedő szervezési és társadalmi munka végzéséért a következő szocialista brigádok és szemé­lyek vették át a „Településlej- lesztésért" emlékérmet: A B'aröfttfiipgri Országps Vál­lalat kecskeméti gyáregysége Ságvári Endre szocialista brigád­ja, a Bács-Kiskun megyei Beru­házási Vállalat Ifjúsági szocia­lista brigádja, a Kismotor- és Gépgyár 5. sz. bajai gyáregysé­ge Dobi István szocialista bri­gádja, a Bajai Lakberendező és Építő KJsz II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádja, Kalocsai Asztalos és Építőipari Szövetke­zet Déry Miksa szocialista bri­gádja, Április 4. Gépipari Mű­vek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyára Előrajzoló szocialista brigádja, Kiskunhalasi Építőipa­ri Vállalat Petőfi Sándor szocia­lista brigádja, csátaljai Üj Tavasz Termelőszövetkezet Koltói Anna szocalista brigád, KPM Közúti Igazgatóság bajai üzemmérnök­ség Petőfi szocialista brigád, du- navecsei Gép- és Felvonószerelő Vállalat Május 1. szocialista bri­gád, dunavecsei AUTÓFÉM Ipa­ri Szövetkezet Petőfi Sándor szo­cialista brigádja. Dunavecsei Ve­gyesipari Vállalat Alfától Ome­gáig szocialista brigád, dunapa- taji Petőfi Tsz Petőfi Sándor Szállító szocialista brigád, uszó- di Egyetértés Tsz Gépüzemelő szocialista brigád, MEZŐGÉP Vállalat kerekegyházi gyáregysé­ge Táncsics szocialista brigád, kerekegyházi Kossuth Szakszö­vetkezet Kossuth szocialista brigádja, kerekegyházi Fa- és Szolgáltatóipari Szövetkezet Április 4. szocialista bri­gád. Villamos Berendezés és Ké­szülék Művek kunszenlmiklósi gyára Szikra szocialista brigád, TEMAFORG Vállalat kunszent- miklósi telepe Bolyai János ifjú­sági szocialista brigád, Petőfi Nyomda Vállalat lajosmizsei do­bozüzem Kállai Éva szocialista brigád, lakiteleki Szikra Tsz Kandó Kálmán és Petőfi szocia­lista brigád, szabadszállási Egye­sült Lenin Tsz Ybl Miklós szo­cialista brigád, Tiszaalpári Építé­si és Szerelőipari Vállalat laka­tosüzeme Ady Endre szocialista brigádja. Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat tíszakécskei kiren­deltsége Kuba János szocialista brigád, . Rádiótechnikai Vállalat tiszakécskei üzeme Május 1. $zo- , nalis.Ut. brigád., Középtisxavidéki Vízügyi Iga/atósá’g szolnoki sza­kaszmérnökség József Attila szocialista brigád. Hosszúhegy! Állami Gazdaság császártöltési kerülete Egyetértés szocialista brigád, MEZŐGÉP Vállalat kis- kunmajsai gyáregysége Salvador Allende szocialista brigád. Jona­F elelösségteljes munka el­végzésére, az V. ötéves tervidőszak feladatainak megha­tározására ül öss2e ma a Bács- Kiskun megyei Ipari Szövetkeze­tek VII. küldöttközgyűlése. A cél világos, hiszen a XI. pártkorig- rcsszus, s a megyei pártértekezlet határozatai, valamint az OKISZ VII. kongresszusa irányelvei alap­ján dolgozhatjuk ki tennivalóin­kat. A közgyűlésen a megye ipart szövetkezeteinek küldöttei nyu­godt szívvel megállapíthatják, hogy az elmúlt öt év gazdasági­lag és mozgalmilag egyaránt eredményes volt. Ha csupán azt említjük, hogy a szövetkezetek termelési értéke 50 százalékkal növekedett az eltelt tervidőszak­ban. ez önmagában is figyelemre méltó. Hozzátehetjük azonban egyebek között azt is. hogy a lakossági szolgáltatásokat 41 s2(í- zalékkal, exportjukat pedig az 1970. éri 9.7 millióról 216 millióra növelték az ipari szövetkezetek. Mozgalmi vonatkozásban sem lebecsülendők az elért eredmé­nyek. Tovább erősödött a szövet­kezetek szocialista jellege, fejlő­dött az önkormányzatuk, a szövet. kezeit demokrácia; az önállóság növekedésével bővült a választott szeri'ek és a vezetők döntési jog­köre. S ami legalább ennyire fontos: célzatos oktató-nevelő munka eredményeként jelentősen fejlődött a szövetkezeti tagság szocialista tudata. Fz pedig a munkaverseny- mozgalom szélesebb körű kibontakoztatásában kamatozott. A versenyző kollektívák közül nem egy rangos kitüntetést érde­melt ki. Csupán kettőt említve ezek közül: A Kecskeméti Fém­ipari Szövetkezet Petőfi szocialis­ta brigádja a kongresszusi ver­senyben a megyei pártbizottság oklevelét nyerte el. három szö­vetkezet pedig az Ország kiváló szövetkezete címet kapta meg az OKlSZ-tól. örvendetes és a jövőre nézve ígéretes jelenség, hogy nemcsak a szövetkezetek belső élete ja­vult. hanem az egymással és más. szervezetekkel való kapcsolatuk is. Különösen jónak mondható a párt- és állami szervekkel való együttműködés. A megyei párt­bizottság és a tanács többször be­számoltatta a KISZÖV-öt a szö­vetkezeti ipar helyzetéről, s ez mindig újabb lendületet adott a szövetkezeti .,é,let fejlgdesehez. Amikor értékelünk. nélkülöz­őt teilen a hibáinkkal, való szem­benézés. Őszintén kell szólni a küldött közgyűlésen arról is. hogy 0 • Saiga Mihálync. a kunpeszéri községi pártbizottság titkára átveszi a kitüntetést a megyei tanács elnökétől. thán Szakszövetkezet Technika szocialista brigád, kunfehértói Előre Tsz Kőmíves Kelemen szo­cialista brigád, Borkősavgyár kunfehértói üzeme Petőfi Sán­dor szocialista brigád, csikériai Üj Kalász Termelőszövetkezet Petőfi szocialista brigádja. Ugyancsak a településfejleszté­si nagyaktíván vette át a kitün­tetést Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Mészáros János, a kecskeméti városi párt- bizottság titkára, dr. Mező Mi­hály, a Kecskeméti Városi Tanács általános elnökhelyettese, Fehér Sándor, n HNF kecskeméti vá­rosi elnöke, Tóth Sándor, Tisza- kécske nagyközség párttitkára, Miskó István, Tíszakécskei Nagy­községi Tanács elnöke, Angyal János, a HNF tíszakécskei bi­zottságának elnöke. Békési Já­nos, a kunfehértói községi párt- bizottság titkára, Faragó Lajos, a kunfehértói községi tanács el­nöke, Saiga Mihályné, a kun­peszéri községi pártbizottság titkára, Pintér János Kun- peszér községi tanácsának társa­dalmi elnöke, Sándor Béla a ‘megyei tanács építési, közlekedé­si és vízügyi osztályának veze­tője, Szigeti Péter, a megyei tanács tervosztályának vezetője és dr. Vidmann Mihály, a me­gyei tanács pénzügyi osztályá­nak vezetője. nem minden szövetkezet fejlődé­se volt egyformán töretlen. S a tanulság is szinte egyértelműen kínálkozik: ahol gyenge a politi­kai tevékenység, ahol a tagság jogai papíron léteznek, de gya­korlatilag nem érvényesülnek, ott a termelés is akadozik. Ezért a hibák feltárása nélkül erőtle­nt bbül kezdhetnénk hozzá az újabb feladatok elvégzéséhez. Az V. ötéves terv szövetke­** zeti célkitűzéseiről is ha­tároz a mai küldöttközgyűlés. A többi között az a feladat vár a szövetkezetekre, hogy sikeresen befejezzék az 1970-ben megkez­dett fejlesztési programjukat. A következő években azonban nem a központi telephelyek, üzemha­zak építése a legfőbb cél, hanem a lakossági árualapok választéká­nak növelése, a szolgáltatások bo­rításé, a tőkés export jelentős fokozása, a lakásépítési és kar­bantartási feladatok teljesítése. Akkor döntenek helyesen a kül­döttek. ha a képződő közös fej­lesztési alapokat e célok szolgá­latába állítják. A párt a fejlett szocializmus felépítését tűzte célul népünk elé. Erről természetesen akkor sem mondunk le, ha a külső, nemzetközi gazdasági változások nehezítik is a megvalósítást. A szövetkezeti ipar a népgazdaság szerves része. így gazdasági és társadalmi céljaink eléréséért fá­radozni valamennyiünk köteles­sége. Szép számmal vannak szövet­kezeti vezetők és tagok, akik el­ismerésre méltó sikereket értek el az elmúlt években. Akadnak olyanok is. akiket kudarcok ér­ték. A siker remélhetőleg senkit sem tesz elbizakodottá. a kudar­cokat pedig el lehet kerülni a jöl őben. A fő feladat az elkövetkező években a hatékonyság novelese, a munka- és üzemszervezés állan­dó javítása, az álló- és forgóesz­közök jó kihasználása. A tervek teljesítése természetesen gondo­san szervezett, fegyelmezett munkát igényel. A megye tizenháromezer ipari ** szövetkezeti dolgozója azt várja, hogy a küldöttértekezlet n népgazdasági célkitűzésekbe il­leszkedő munkaprogramot dolgoz­zon ki számára az elkövetkező öt esztendőre. Ennek végrehajtását hivatott majd segíteni a megvá­lasztandó új Kl SZOV-elnökség; e programot képviselik majd az OKISZ VII. kongresszusára meg­választott küldöttek. Fekete László a KISZÖV elnöke 0 • Kalocsa első helyezést ért el a városok között az 1975. évi településfejlesztési versenyben. Képün­kön: a megyei tanács elnöke gratulál a város vezetőinek. i • A IV. ötéves terv összesített versenyének győz­tese a nagyközségek között Tiszakécskc lett. el­nyerte a pénzjutalmat és versenyzászlót. Képün­kön a község vezetői átveszik a jutalmat. (Pásztor Zoltán felvételei) Német paraszt k üldöttség Bács-Kiskunban NDK parasztküldöttséget foga­dott tegnap a Kiskunsági Mező­gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége a Meisseni járásból. A vendégeket Pesir István, a szövetség elnöke köszöntötte, majd Mugony Imre, a szövetség titkára tájékoztatta a Meisseni járási tanács elnökhelyettese, Lange Kurt által vezetett dele­gációt. A szövetség titkára bevezető­jében a megye szövetkezeteinek termelési adottságait ismertette, majd a gazdálkodási színvona­lukról beszélt. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták az. elő­adást és kérték, hogy a magyar szövetkezetek bővítsék kapcsola­taikat a német gazdaságokkal. Mint elmondták", ez azért is hasz­nos lenne, mert az NDK gazda­ságai sok mindenben hasonlóak a magyar mezőgazdasági üz.e- mekhez. A kapcsolattartás, a ta­pasztalatok kicserélése így mind­két ország számára hasznos. A területi szövetség vendégei július 6-ig maradnak hazánkban, így bőven lesz idejük a magyar szövetkezetek tanulmányozására. Esedékes a gépjármű­biztosítás A kötelező gépjármű felelősség- biztosítás — mint ismeretes — két részletben egyenlíthető ki. A biztosítás második félévi díja jú­lius elsején esedékes, és a hónap végéig pótlékmentesen fizethető ki. Aki valamilyen oknál fogva nem kapta meg a befizetésről szó. ló értesítést és utalványt, azt az állandó lakóhelye szerinti illeté­kes ÁB-igazgatóságon. vagy fiók­ban veheti át. Űjabb feladatok előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom