Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért BERL1N Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma 1976. június 29—30-án Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kommu­nista és munkáspárt konferenciáját. E pártok képviselői vé­leménycserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért folyó harc kér­déseinek meghatározott köréről. E célok elérésében minden részt vevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk tár­sadalmi, gazdasági és politikai feltételeivel, valamint nem­zeti sajátosságaival összhangban önállóan és függetlenül ki­dolgozót és elfogadott politikai irányvonal alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a tár­sadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel vala­mennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptö­megei közös érdekeinek. Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egy­más mellett élés politikája az országoknak a társadalmi rend­szerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműködése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével, és sem­miképpen sem jelenti a különböző országok politikai és tár­sadalmi status quo-ját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demok­ratikus erő harcának kibontakoztatásához, minden nép ama elidegeníthetetlen jogának érvényesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért ví­vott harchoz. A konferencia résztvevői meg­állapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, pozitív vál­tozások mentek végbe, s ezek a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, valamint a néptömegeknek s a széles politi­kai és társadalmi erők harca fo­kozódásának eredményei. Ez meghatározta a feszültség és a konfrontáció politikájáról az eny­hülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára való áttérés fo­lyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is, megterem­tődtek a feltételek az államok közötti új kapcsolatok és együtt­működés fejlődéséhez, annak le­küzdéséhez, hogy a kontinenst egymással szembenállókatonai tömbök osztják mjeg. >'• A továbbiakban r méktatjfta\ r.- -,a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta és rögzítette az államok közötti baráti kapcsolatok és együttmű­ködés elveit. A dokumentum megállapítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új táv­latokat tárt fel a béke és a biz­tonság további megszilárdítására, valamennyi európai ország együtt­működésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi népe számára. Az eddigi tapasztalatok mutat­ják. szükség van kontinensünk kommunista és munkáspártjai­nak, valamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles köz­véleményének, néptömegeinek újabb aktív erőfeszítéseire. A dokumentum áttekinti az antiimperialista, demokratikus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, májd így folytatja: A szocialista országok — fej­lődésük, a dolgozó tömegek ér­dekeit szolgáló, a szocialista tár­sadalom természetéből fakadó fo­lyamatos gazdasági növekedésük alapján, a békés egymás mellett élés érvényesítésére irányuló, a nemzetközi kapcsolatokra egyre nagyobb mértékben ható külpoli­tikájuk eredményeként — kie­melkedő szerepet játszanak az új világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilár­dításában és az enyhülési folya­mat továbbfejlesztésében. A szabadságukat és független­ségüket elért népek befolyásos nemzetközi erővé váltak. Az el nem kötelezett országok mozgal­ma. amelyben részt vesz a fej­lődő országok többsége, ma a vi­lágpolitika egyik legfontosabb té­nyezője. A tőkés országokban növekszik a munkásosztály, valamint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a békéért és a népek közötti együttműködé­sért lépnek fel, és fontos tényezői az enyhülés megszilárdításáért vívott harcnak. Ezekben az országokban foko­zódik az a harc, amelyet a mun­kásosztály — a társadalmi fejlő­dés fő ereje, a dolgozó néptö­megek, a társadalmi haladás, az egész nemzet érdekeinek kifeje­zője — vív, és fokozódik a többi demokratikus és monopóliumel­lenes erők harca is. Ez a harc a monopolkapitalista uralom alapjai ellen irányul. A társadalom mind szélesebb rétegei számára nyil­vánvalóvá válik annak történel­mi szükségszerűsége, hogy a ka­pitalista társadalmat minden egyes nép akaratával összhang­ban létrehozandó szocialista tár­sadalom váltsa fel. Mindez új lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek sikeresen küzdjenek az európai nemzetközi kapcsolatoknak az enyhülés szel­lemében történő további átalakí­tásáért, a demokráciáért és a ha­ladásért. Mindez hozzájárul ah­hoz, hogy növekedjék a szocializ­mus eszméinek befolyása a társa­dalmi fejlődésre. A konferencia résztvevői mél­tatták az enyhülésben el­ért előrehaladást. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyete­mes béke még koránt sincs sza­vatolva, hogy az enyhülés még nem szilárdult meg, s hogy a tar­tós biztonsághoz ég együttműkö­déshez vezető úton még nagy akadályokat kell leküzdeni. Az imperializmus, a neokolo- nializtnus'dolilikája, *»z- elnyomás és a kizsákmányolás minden for­mája 'továbbra"is1 a1 fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogúsága számára. Az imperializmus lényege nem változott, de az erőviszonyok vál­tozása következtében pozíciói gyengébbek Ez kifejeződik ab­ban, hogy nem képes felszámolni a szocializmus történelmi vív­mányait és feltartóztatni a hala­dó erőknek, valamint aj népek felszabadító és függetlenségi mozgalmának előretörését. Az imperialista, rendszer ne­hézségei a kapitalista rendszer általános válságának további el­mélyüléséből fakadnak:' ez a válság a kapitalista társadalom életének valamennyi — gazdasá­gi, társadalmi, erkölcsi es poli­tikai — területére kiterjed és a különféle országokban eltérő for­mában és mértékben nyilvánul meg. A dokumentum rámutat azokra a mély ellentmondásokra, ame­lyeket a kapitalista rendszer vál­sága i(jéz elő a nemzetközi po­litikai és gazdasági kapcsolatok­ban. majd megállapítja: A munkásosztály, a kapitalista Európa dolgozói/a válságból való demokratikus kiútért küzdenek, olyan kiútért. amely megfelel a néptömegek érdekeinek és meg­nyitja az utat a társadalom szo­cialista átalakulása felé. A nagytőke reakciós_körei úgy igyekeznek kiutat találni ebből a helyzetből, hogy korlátozzák a néptömegek demokratikus és szociális jogait, igyekeznek rá­juk hárítani a válság terheit. Ezenfelül arra törekednek, hogy akadályozzák az enyhülés és az aktív együttműködés politikáját, aláássák a helsinki értekezlet eredményeit és az államközi kap­csolatokban ismét a feszültség és a konfrontáció légkörét teremtsék meg. Bizonyos erők még mindig annak a hidegháborús politiká­nak visszatérése mellett lépnek fel, amelynek következménye­ként a kontinens egymással szem­ben álló tömbökre hasadt. Az. ilyen politika ellen harcoltak és harcolnak a kommunista pártok és más demokratikus és békesze­rető erők. Véget kell vetni a fegyverke­zési hajszának, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséhez. A növekvő fegy­verkezési kiadások mind súlyo­sabb terheket rónak a dolgozók­ra, a néptömegekre. Ha ezt az «óriási anyagi erőt a népek élet- színvonalának emelésére fordíta­nák. az hatalmas hasznot jelente­ne az egész emberiség haladásá­nak. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok vé­leménye szerint az enyhülésért vívott harc fontos hozzájárulás az olyan nemzetközi feltételek meg­teremtéséhez, amelyek elősegí­tik a társadalmi haladást. Mindez a tőkés országokban ked­vezőbb harci feltételeket hoz lét­re a demokratikus és szocialista átalakuláshoz. Segíti a szocialista országok további sokoldalú gazda­sági, szociális és politikai fejlő­dését, a szocialista társadalom le­hetőségeinek még teljesebb ki­bontakoztatását. E tényezők együttes hatása­ként fokozódik a népeknek az igazságosságra és a békére való törekvése. A szocializmus eszméi mindinkább áthatják a széles tö­megek tudatát. Az európai országok kommu­nista és munkáspártjai a többi demokratikus és békeszerető erő­vel együtt döntő szerepet játszot­tak azokban a politikai akciók­ban, amelyek Európában lehetővé tették az enyhülés, a biztonság megerősítése és az együttműkö­dés irányában tett fordulatot. A konferencián részt vevő pártok a jövőben is tevékenyen fellép­nek a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért. Ebben a szellemben fogják fejleszteni internacionalista, elv­társi önkéntes együttműködé­süket és szolidaritásukat Marx, Engels és Lenin nagy eszméinek alapján szigorúan figyelem­be véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén füg­getlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, tiszteiében tart­va a haladó társadalmi átalaku­lásért és a szocializmusért vívott harc különböző útjai megválasz­tásának szabadságát. A szocia­lizmusért a saját országban ví­vott harc és minden egyes párt­nak saját munkásosztálya és népe iránti felelőssége ösz- szefügg a világ dolgozóinak, ösz- szes haladó mozgalmainak és a népeinek kölcsönös szolidaritá­sával a szabadságért és a füg­getlenség megerősítéséért, a de­mokráciáért. a szocializmusért és a világbékéért folytatott küzde­lemben való kölcsönös szolidari­tásával. A kommunista és munkáspártok szükségesnek tartják a kommu­nisták és az összes többi demok­ratikus, békeszerető erők közötti 1 párbeszédet: • és együttmű^öjJ^st. Eközben abból' indulnák ki, ami ; összeköti' 'őket,1 és fellépnek az együttműködést gátló bizalmat­lanság, az előítéletek leküzdésé­ért. Kötelességüknek tartják fel­hívni a népi erők figyelmét azok­ra a károkra, amelyeket az el­vakult antikommunizmus okoz a békéért és a haladásért indított mozgalom kibontakoztatásának. A kommunista pártok semmikép­pen sem tekintik antikommunis- táknák mindazokat, akik nem értenek egyet politikájukkal, bí­rálják tevékenységüket. Az an­tikommunizmus olyan eszköz volt és marad, amelyet az imperialis­ta reakciós erők nemcsak a kom­munisták, hanem más demokra­ták és a demokratikus szabad­ságjogok ellen is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat foly­tatnak a kommunista pártok, a szocialista országok ellen, kezd­ve a Szovjetunióban, a szocializ­mus és a haladás erői ellen azzal a céllal, hogy lejárassák a kom­munisták politikájának és esz­méinek hitelét a néptömegek előtt, megosszák a munkásmoz­galmat, akadályokat gördítsenek a demokratikus és a népi erők együttműködése elé. A haladá­sért és demokratikus fejlődésért indított népi mozgalom érdeke, hogy elszigetelje és leküzdje az antikommunizmust. A konferencia résztvevői üdvöz- lik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzet Közi téren a kommunista és a szocia­lista. szociáldemokrata pártok közötti ef"’üttműködés fejleszté­sében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiakban a dokumentum — elutasítanak minden olyan politikát és világ­nézetet, amely lényegét tekintve a munkásosztályt a kapitalista rendszernek rendeli alá. A harcnak, amelyet földré­szünk kommunista pártjai és a kapitalista országok demokrati­kus erői a fasiszta rendszerek maradványainak felszámolásáért, a demokrácia fejlesztéséért, a bé­kéért. az ellen az állandó fenye­getés ellen folytatnak, amelyet a nemzetközi mononóliumok és multinacionális társaságok tevé­kenysége jelent minden egves or­szág szuverenitására, és függet­lenségére nézve, nagy jelentő­sége van abban, hogy Európa a béke és a haladás kontinensévé váljék. A konferencián részt vevő kom­munista és munkáspártok a munkásokhoz és alkalmazottak­hoz, a parasztokhoz, a középréte­gekhez, a tudományos-műszaki értelmiséghez, a kulturális szemé­lyiségekhez, valamennyi politikai párthoz, tömegszervezethez és egyesüléshez, minden, a haladás­ban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhí­vással fordulnak, hogy tevéke­nyen vegyenek részt abban a küzdelemben, amely a következő célokért folyik: Az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a le­szerelésre és az európai biz­tonság növelésére irányuló hatékony intézkedések meg­valósításával A konferencia résztvevői fel­szólítanak azoknak az alapelvi­nek és megállapodásoknak pon­tos betartására és teljes megva­lósítására, amelyeket az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmánya tartalmaz, valamint minden olyan szerződés és megegyezés végrehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelel, s a békét és a bizton­ságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhülés megszilárdítása és elmélyítése érdekében Európa a katonai enyhülésre irányuló in­tézkedések gyakorlati megvalósí­tásának példáját mutathatja és kell is, hogy mutassa. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan fel­szólítanak minden népet és kor­mányt arra, hogy energikusan szálljanak síkra: — Mindenfajta fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés megszüntetéséért; a leszerelési kérdésekkel kapcsola­tos tárgyalások meggyorsításáért; a külföldi katonai támaszpontok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, s fegyverzet idegen területekről való kivonásáért és a csapatok feloszlatásáért; min­den állam katonai költségvetésé­nek rendszeres csökkentéséért. Haladéktalanul szükséges — hangsúlyozzák a konferencia résztvevői —, hogy kiküszöböl­jék az atomháború veszélyét, amelynek kirobbantása az embe­riséggel szembeni a legnagyobb bűntett lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktériumfegyverek, a vegyi fegyverek és más tömeg- pusztító eszközök betiltását és megsemmisítését. S.ürgeti, a tö­megpusztító fégyverek új típu­sainak, valamint az, ilyen.',jellegű -ÚJ- 'fegyVérröndszér kifejleszté­sének és előállításának megtiltá­sát. A konferencia résztvevői állást foglalnak amellett, hogy Európa és a világ különféle területeit a béke és az együttműködés öve­zeteivé alakítsák át, amelyek mentesek külföldi hadseregektől és katonai támaszpontoktól. A konferencián részt vevő pár­tok síkra szállnak azért, hogy a Földközi-tenger a béke tengeré­vé váljék, továbbá, hogy csök­kentsék a fegyveres erőket és a fegyverzeteket elsősorban azok­ban a körzetekben, ahol a kato­nai konfrontáció különösen ve­szélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja á dokumentum —, hogy Európa tömbökre való megosz­tottságának megszüntetése jelen­tékeny mértékben hozzájárul föld­részünkön és az egész világon a tartós biztonság és a béke eléré­séhez. a konferencia résztvevői síkraszállnak a NATO és a Var­sói Szerződés egyidejű felszámo­lásáért és első lépésként ka­tonai szervezeteinek a megszün­tetéséért. . A konferencia résztvevői szük­ségesnek tartják az agressziós háborúk, az erőszakkal való fe­nyegetés és a bármilyen fajta erőszak-alkalmazás propagálásá­nak haladéktalan megszünteté­sét és betiltását, továbbá minden nép széles körű és rendszeres táiékoztatását a fegvverkezési hajsza megszüntetése és a lesze­relés érdellében folytatott tár­gyalások alakulásáról és intéz­kedésekről. KV A fasizmus ■I demokrácia zeti függetlenség kiirtása, a és a nem­megvédése Spanyolországban új helyzet alakult ki. Az erőteljes és egye­sített harc, amelyet az ország­ban most egyre nyilvánosabban vívnak, az Európában fennálló utolsó fasiszta rendszer közeli végét jelzi — állapítja meg a dokumentum, majd hangsúlyoz­za: a konferencia résztvevői szembe szállnak minden olvan kí­sérlettel, amely a francóizmus politikájának bármilyen formá­ban való továbbfolytatására irá­nyul, és felszólítják Európa de­mokratikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevékeny és konkrét szolidaritásukat Spanyolország minden antifasiszta erőjével a demokráciáért és a szabadságért vívott harcukban. A konferencia résztvevői tíd- vözlik az 1074. április 25-én a fasizmus alól felszabadított új Portugália haladó irányú fejlő­dését. Támogatnak minden arra irányuló lépést, hogy akcióegy­séget hozzanak létre a kommu­nisták, a szocialisták, a fegyve­res erők mozgalma, az összes demokratikus erő között, ame­lyek azt a — ma már az alkot­mányban is kinyilvánított célt tűzték maguk elé, hogy felépí­tik a szocializmusra orientálódó demokratikus és független Por­tugáliát. A konferencia résztvevői ki­nyilvánítják szolidaritásukat Cip­rus népével. Követelik hogy haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ Ciprusról szóló határoza­tait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szuverenitásá­nak és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását, az összes külföldi csapatok Ciprusról tör­ténő azonnali és feltétel nélküli kivonását. A konferencia résztvevői ki­fejezik szolidaritásukat Görög­ország kommunistái és összes de­mokratikus erői iránt, szolidari­tást nyilvánítanak Észak-íror- szág demokratikus erőivel és határozottan fellépnek a Török Kommunista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fel­lépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfajta meg­különböztetésével és üldözésével szemben, valamint az NSZK-beli antidemokratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nem­zetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése cél­jából ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus akár nyílt, akár álcázott formá­ban újraéledését, harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terrorista szervezetek és csoportok létrejöt­te és tevékenysége ellen éppúgy, mmt a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkás- osztály és más haladó erők meg­osztására irányulnak — hangsú­lyozza a dokumentum. A kölcsönösen előnyös együttműködés kiala­kításáért, a népek közötti jobb kölcsönös megértésért A konferencia résztvevői abból áulnak kr,1 hogy ••az'-.-egjyü t t«»ű- aftnéíPW ifé'njNég IggkÜlönijÖBŐbb ;íerüte<éWv-'i való fejlesztése elősegíti a béke meg­szilárdítását és a népek bizton­ságát. a személyiség gazdagítá­sát a béke, a demoKrácia es a humánizmus eszményeinek szel­lemében. Ennek előfeltétele és elengedhetetlen velejárója min­den ország népe ama jogának tiszteletben tartása, hogy politi­kai, gazdasági, társadalmi és jo­gi rendszerét külső beavatkozás nélkül, önállóan határozhassa meg és fejleszthesse, történelmi és kulturális értékeit megvédhes- se és gyarapíthassa. Ezért a konferencia résztvevői felhívnak arra, hogy harcolni kell az államok közötti együttműködés fejlesztéséért és kibővítéséért, összhangban a helsinki értekezlet záróokmányában rögzített elvek­ké' és megállapodásokkal. Síkra szállnak azért, hogy a tömegtájé­koztatási eszközök objektív infor­mációk alapján mindenütt a Köl­csönös megismerés, a jobb meg­értést elősegítő eszmék terjeszté­séi, a népek közötti bizalom és együttműKödés elmélyítését szol­gálják; továbbá a kulturális ér­tékek és műkincsek cseréjének fokozásáért, amely a népek kö­zötti igazságosság, szabadság, test­vériség és barátság eszményeinek megvalósítását szolgálja. A békéért, a biztonsá­gért, az együttműkö­désért, a nemzeti független­ségért és a társadalmi hala­dásért az egész világon A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak róla győződve: a bé­ke, az együttműködés és a társa­dalmi haiadás Európájáért vívott harc fontos hozzájárulás ahhoz, hogy megoldják a politikai, gaz­dasági és szociális problémákat az egész világon, s ez szükséges­sé teszi minden ország egyenjogú részvételét. A földrészünkön vég­bemenő pozitív változások ked­vező feltételeket teremtenek a népek felszabadító harcához, a háború veszélye elleni küzdelem­hez, a feszültség enyhüléséhez a világ más részein is, a népeknek az újgyarmatosítással és a nem­zeti elnyomás minden formájá­val szemben folytatott harcához. Európa kommunista és munkás­pártjai hangsúlyozzák az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő országok által arra vonatkozóan vállalt kö­telezettségek nagy jelentőségét, hogy kapcsolataikat minden más országgal a Helsinkiben egyezte­tett elvek szellemében fejlesztik. A konferencia résztvevői síkra­szállnak a háborús tűzfészkek­nek tárgyalások és az elért meg­egyezések szigorú betartása út­ján való megszüntetéséért, min­denekelőtt a közel-keleti konf­liktus átfogó és igazságos rende­zéséért; Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa népeinek további támoga­tásáért; az Angolai Népi Köztár­saság kormányának és népének támogatásáért; a fasiszta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafiak és demokraták szabadon bocsátásáért; az Uruguay ban, Pa­raguayban, Guatemalában és né­hány más latin-amerikai ország­ban a kommunisták és más de­mokraták ellen folyó terror és megtorlások haladéktalan meg­szüntetéséért: a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság lehető legnagyobb támogatásáért abban a harcában, amelyet az ország békés, mindenfajta külső beavat­kozás nélkül történő, demokra­tikus egyesítéséért vív; az arab népek. Uél-Afrika népéi. Zambia és Zimbabwe népei, az agressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a íajüldözés ellen harcolók an­tiimperialista küzdelmének támo­gatásáért. A nemzetközi kapcsolatok de­mokratizálása és a nemzetközi együttműködésnek az egyenjo­gúság és a minden nép számára kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztése nagy jelentőségű cél az imperializmustól és a neoko- lonializmustól mentes olyan nem­zetközi közösség kialakításáért vívott harcban, amelyben a fej­lett. és a fejlődő országok közötti mélyreható aránytalanságokat ki lehet küszöbölni, és amely min­den egyes nemzet teljes függet­lenségén és az emberiség prob­lémáinak megoldásában való te­vékeny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok mozgal­ma. a fejlődő országok forradalmi és haladó erői. valamint a mun­kás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az igazságos és az egyenjogúságon alapuló nem­zetközi politikai és gazdasági kapcsolatok kialakításáért. Az ilyen kapcsolatok a béke, a fe­szültség enyhítése és a társadalmi haladás érdekét szolgálják az egész világon, és teljes mérték­ben megfelelnek Európa munkás- •öSHtÚlya és néptömeger 'érdekei- ■ né lé. .iíii-Ai lakonferencián részt vevő kommunista és munkáspártok felszólítják Európa dolgozóit és összes demokratikus és békesze­rető erőit, hogy c világ minden szabadságát és függetlenségét vé­delmező népével való szolidar fokozása érdekében tegyenek új erőfeszítéseket és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyenjogúságuk leg­fontosabb tényezője és fontos hozzájárulás az egész világ bé­kéjéhez, biztonságához és társa­dalmi haladásához. Befejezésül a dokumentum eze­ket mondja: A konferencia résztvevőinek az a véleménye, hogy a célok meg­valósítása, amelyekért síkra szállnak, számottevő haladást je­lentene Európának a béke. a biz­tonság. az együttműködés és a társadalmi haladás földrészévé 'való átalakítása útján. Hangsú­lyozzák arra irányuló eltökéltsé­güket, hogy a feszültség enyhülé­sével létrejött lehetőségeket olyan kézzelfogható eredmények elérésére használják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, mind az ösz- szes nép nemzeti érdekeinek és az egész emberiség haladása ér­dekeinek is. A konferencián képviselt kom­munista és munkáspártok fel­lépnek az összes demokratikus erővel, azok sajátosságának és önállóságának teljes megőrzésé* vei történő konstruktív párbe* szádért, hogy a békéért, a bizton­ságért és a társadalmi haladásért vívott harcban gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. Az* zal a felhívással fordulnak a munkásosztályhoz, a parasztság­hoz, a középrétegekhez, a tudo­mány és a kultúra képviselőihez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, minden haladó, demokratikus és békesze* rető erőhöz és párthoz, a demok­ratikus tömegszervezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszí­téseiket földrészünk békés jövő* je és minden nemzetének és né*- pének felvirágzása érdekében. Több, mint három évtized telt el a fasizmus felett aratott nagy győzelem óta. Európának a tar­tós béke földrészévé való átalakí­tása a. legjobb megemlékezés lesz mindazokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életü­ket adták. A berlini konferen­cián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vann*'- r"’ő* ződve arról, hogy találkozójukon kitűzött nagy célok megvalósítá­sa megfelel minden nép érdekei­nek és fontos hozzájárulás lesz a békéhez, a nemzeti független­séghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész földke­rekségen. (MTI) > r <

Next

/
Oldalképek
Tartalom