Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-30 / 153. szám

1976. június 30. • FET0PI NÉPE • 3 Űttöröcsapat-vezetök tanfolyama Az európai kommunista és munkáspártok konferenciája munkásosztálynak, valamennyi ország kommunistáinak a közös' célokért folyó harcban való szo­lidaritását, a nemzeti felszabadu­lásért és társadalmi haladásért küzdő népek harcával való szo­lidaritásukat, a testvérpártoknak az egyenjogúság és minden egyes párt függetlensége szigorú betar­tásával megvalósuló önkéntes együttműködését — mi úgy vél­jük, hogy az ilyen elvtársi szo­lidaritás, amelynek zászlóvivői immár több mint száz éve a kommunisták, korunkban is tel­jes mértékben megőrzi egész óriási jelentőségét. Ez a szolida­ritás a kommunista pártok és általában a munkásmozgalom ha­talmas és kipróbált fegyvere volt és marad. Egyébként közös osztályellen­ségünk, a nemzetközi burzsoá­zia, nem kevés példáját nyújtja akciói nemzetközi egyeztetésének a forradalmi erők elleni harc­ban. Ott, ahol a kizsákmányoló rendszert veszély fenyegeti, ott, ahol a harc során felülkereked­nek a nemzeti és társadalmi fel- szabadulás erői, a demokratikus erők, az imperializmus szó sze­rint lázas kísérleteket tesz el­lentámadásai egybehangolására. Napjainkban ennek számtalan példáját láthatjuk Európában, Afrikában és más helyeken egy­aránt. Most, amikor egyes nyugat* éu'rópai országokban kirajzoló­dott a kommunisták kormányban való részvételének perspektívá­ja, a reakciós körök, külön"c“n a NATO táborában a leplezetlen nyomás, az ilyen országok bel- ügyeibe való beavatkozás kam­pányát indították megí. És fi­gyeljék meg elvtársak, hogy mi ellen szállnak hadba: az általá­nos választások eredményei el­len. Íme kiderül, hoey az imoe- rialista politikusok, akik oly sokat kiabálnak a demokráciáról és szabadságról, a valóságban az egyiket és a másikat is csak olyan mértékben készek eltűrni, amennyiben ez nem érinti telj­hatalmukat. Ilyen körülmények között kü" lönösen fontos, hogy itt, ezen az értekezleten, kollektíván kinyil­vánítsuk: pártjaink készek hoz­zájárulni a közösen kitűzött cé­lok eléréséért folyó harchoz. Együttműködésünknek van még egy területe, amelyről ér* demes külön szólni. A forradal­mi tapasztalat általánosításában történő1 erőfeszítések- egyesítésé­ről van szó a Marx, Engels, Lenin által létrehozott tudomá­nyos kommunizmus elméletének továbbfejlesztéséről. A forradal­mi elmélet fejlesztésében min­den egyes párt részt vész. Elvtársak! A kommunista mozgalom által felhalmozott ta­pasztalat valóban óriási. Ez vo­natkozik a szocializmus legkü­lönbözőbb feltételek között tör­ténő építésének tapasztalatára :s, amely mind közös törvényszerű­ségeit, mind a konkrét formák sokrétűségét demonstrálja. Vonatkozik továbbá a tömegek létérdekeinek védelmében, a for­radalmi erők ' összefogásában, a különböző fejlettségi színvonalú országok szocializmusért folyó harcában szerzett tapasztalatokra is. Mindez a tapasztalat elemzést, általánosítást követel, annál is inkább, mivel minden egyes test­vérpárt tapasztalatában a nem­zeti sajátosságokkal összefüggő megismételhetetlen specifikum mellett változatlanul jelen van­nak azok a közös vonások is, amelyek egész mozgalmunk ér­deklődésére számot tartanak. Ma­ga az élet is állandóan hoz va­lami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszódó ob­jektív társadalmi-politikai és gaz­dasági folyamatok fejlődése a kö­zös céljaink eléréséért folyó harc terén. Amikor nagy figyelmet szente­lünk a kommunista családban élő elvtársaink alkotó tevékenységé­nek, mi abból indulunk ki, hogy az egyik, vagy másik tétel helyes­ségének vagy ellenkezőleg, hibás voltának kritériuma csakis a gya­korlati tapasztalat lehet. Addig azonban, amíg a gyakorlat ki­mondja végső ítéletét, lehetséges és szükséges is ezeknek a téte­leknek fölülvizsgálata elvtársi vi­tában, a nézőpontoknak és az egyes pártok tapasztalatainak szé­les körű egybevetése útján. Nyil­vánvaló, hogy ez nyereséget je­lent mind az elméletnek, mind a gyakorlatnak, és hasznos egész közös ügyünknek. Ügy vélem, hasznosak lennének az időről időre összehívandó sok­oldalú találkozók is, amelyek a kölcsönös tájékoztatást és véle­ménycserét szolgálják egyik-má­sik időszerű politikai kérdésben. Elvtársak! A kommunisták nem zárkóznak be mozgalmukba. Mindig készek arra, hogy erőfeszítéseiket egye­sítsék azokéval, akiknek drága a béke és a népek érdekeinek ügye. Az európai értekezlet záródoku­mentuma jó alapot teremtett az eui ópai béke és biztonság szavato­lásához. Ahhoz azonban, hogy ezt a célt elérjük, s ahhoz, hogy a feszültség enyhülése visszafordít­hatatlanná, a béke pedig valóban megbonthatatlanria váljon, nem­csak a kormányok erőfeszítései, hanem a néptömegek .akciói is szükségesek. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a széles tömegek világosan megértsék: alapvető érdekeik azt követelik, hogy ak­tívan támogassák a béke, a biz­tonság és együttműködés megszi­lárdítását célzó kezdeményezése­ket és lépéseket. Véleményünk szerint ma ez egyik legfontosabb feladata a kommunistáknak, az egyes testvérpártoknak és vala­mennyiüknek közösén. Ügy véljük elvtársak, hogy értekezle­tünk jelentős szerepet játszhat és kell, hogy játsszék ebben a ne­mes ügyben. Itt, az európai kommunista pártok találkozóján, természete­sen elsősorban az európai hely­zetről esik szó. Ezzel együtt do­kumentumunk tervezetében nagy teret szentelünk a békéért és a társadalmi haladásért földrészün­kön folyó harc kölcsönös össze­függésének. És ez törvényszerű. A szocializmus, amint tanításunk alkotói előre látták, az emberiség továbbhaladásának objektív fel­tételévé és parancsoló szükségle­tévé vált. Mi az egész föld békéjéért és biztonságáért harcolunk. Erről a szószékről forró üdvözletünket küldjük a nemzeti és felszabadí­tó mozgalom valamennyi részt­vevőjének, ismételten változatlan támogatásunkról biztosítjuk az országaik szabadságáért, függet­lenségért és társadalmi haladá­sáért folytatott igazságos harcu­kat. Az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai népeknek a béke és a ha­ladás ügyéhez történő hozzájáru­lása vitathatatlanul egyre növek­szik. A szocializmus már mély gyökereket eresztett sok olyan országban, amelyek lerázták az imperializmus gyarmati igáját, a szabad, független fejlődés útjára léptek. A nemzetközi életben je­lentős szerepet játszik az el nem kötelezettségi mozgalom. A konferenciának általunk egyeztetett dokumentumában a kommunisták kinyilvánítják készségüket, hogy hozzájárulnak a világ új, igazságos gazdasági rendjének kialakításához. A fej­lett államoknak a volt gyarmati és függő országokkal való egyen­rangú politikai és gazdasági kap­csolataiért és együttműködéséért — amilyen kapcsolatok már ré­gen kialakultak ez utóbbiak és a szocialista államok között — folyó harc fontos részét jelenti pártjaink közös internacionalista kötelezettségének. Elvtársak! Minden egyes résztvevő né­zeteinek tiszteletben tartása, a vita demokratikus és valóban elvtársi légköre, a különböző pártok tapasztalatainak átfogó egybevetése, a partnerek érdekei iránt megnyilvánuló baráti fi­gyelmesség lehetővé tette vala­mennyiünk számára, hogy kö­zös értékelésre és következteté­sekre jussunk számos olyan idő­szerű kérdésben, amelyeknek ma óriási jelentőségük van Európa és az egész világ számára. Olyan fontos dokumentumot tudtunk kidolgozni ezekben a kérdések­ben, amely a marxizmus—leni- nizmus elvein alapul. Hangsúlyozni szeretném: az SZKP ezt a dokumentumot úgy tekinti, mint amely pártunkat arra kötelezi, hogy energikusan és állhatatosan harcoljon az eu­rópai kommunisták által kollek­tíván kitűzött célok eléréséért. Meg vagyunk győződve arról is, hogy az európai kommunisták egységének zászlaját magasra emelős értekezletünk eredményei hozzá fognak járulni erőfeszíté­seink egységesítéséhez, a dolgo­zók létérdekeiért, a demokráciá­ért és a szocializmusért, a tar­tós európai békéért folyó közös harcunk aktivizálódásához. ’ Élvtársak, köszönöm a figyel­müket. . (TASZSZ1 A tanév befejeződött, elnépte­lenedtek az iskolák, az úttörők táborba indultak. Élvezik a pi­henést, a játékot, a fürdést. Az úttörővezetők pedig — bár az 1975/76-os mozgalmi évnek még nincs vége — már előrete­kintenek, a következő esztendők­re. Hétfőn Kiskunfélegyházán há­romnapos eseménysorozat kezdő­dött: a megye iskoláinak igazga­tói, csapatvezetői és csapatvezető­helyettesei részletes tájékoztatást kaptak a soron következő fel­adatokról. Az első nap Csányi Anikó megyei úttörőelnök érté­kelte az elmúlt esztendő esemé­nyeit, eredményeit. Ezután Nemes Péter, a Magyar Űttörők Szövet­ségének titkára tartott részletes beszámolót a következő esztendő — illetve két esztendő — felada­tairól. amelyet EGYÜTT—EGY­MÁSÉRT jelszóval foglaltak ösz- sze. Nagyszerű programmal ismer­kedhettek meg a jelenlevők! A közösségi életre nevelés, a KISZ- tagságra való felkészítés, szocia­lista társadalmunk építésében való részvétel — ezek az elsőd­leges célkitűzések a következő esztendőkre. A további két napon csoport- megbeszélésekre került, illetve kerül sor. A kisdobosvezetőknek Hordós Károlyné, az úttörőveze­tőknek Antal István foglalta ösz- sze a következő esztendő konkrét feladatait. Tájékoztatást tart még — Ak­tuális kül- és belpolitikai kércR- sekről Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára; Az oktatás- politika időszerű kérdéseiről Bo­dor Jenő, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának vezetője, és az MSZMP XI., valamint a KISZ IX. kongresszusának hatá­rozataiból adódó ifjúságmozgalmi feladatokról Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Nemcsak exportingek készülnek Garán • Szovjet exportra készülnek a férfiingek a Férfi Fehérneműgyár garai telepén. Jelenleg mintegy 33 ezer inget exportálnak. Az idén mintegy 40 ezer darab úttörő inget is készítettek kiváló minőség­ben. Az Interatomenergo átalakítja a Skoda kombinátot AZ ÉSZAKI KIKÖTŐBEN ■ ^ A kőolaj nem szennyezi a Balti-tengert A lengyel tengergazdaság leg­nagyobb beruházása, a gdanski Északi Kikötő már lendületesen dolgozik. „Teljes gőzzel” műkö­dik a szénátrakó kikötőrészleg, amelyen át a nagyvilágba kerül a lengyelországi kokszolható szén; már üzemel a fűtőanyag-átrakó kikötő, ahová a Perzsa-öböl kör­nyékéről induló, kőolajat szállí­tó hatalmas tartályhajók futnak be. Átadták rendeltetésének a ki­kötő mellett épült korszerű olaj­feldolgozót is, ahol a külföldön vásárolt nyersolajból egész sor értékes termék: benzin, motor­olajak, finomított petróleum, pa­kura stb. készül. Megkezdődött a szupermodern ércátrakó-kikötő- bázis építése is. Áz Északi Kikötőben horgonyt vethetnek a Balti-tengeren köz­lekedő legnagyobb hajók, az ún. Baltimexek is. Egy ilyen nagy méretű és korszerű kikötő épí­tése sok problémát is szült. Az Északi Kikötő közvetlenül a több mint egymillió főnyi lakos­sággal rendelkező várostömörü­lés, Gdansk — Gdynia, a dinami­kusan fejlődő ipari, tudományos és kulturális központ szomszéd­ságában helyezkedik el. A kikötő építőinek tehát ügyelniük kellett a környezetvédelmi követelmé­nyek betartására a várostömörü­lés területén és környékén, va­lamint arra, hogy ne szennyeződ­jék a Balti-tenger vize. A_ legnagyobb lengyel kikötő építőinek ez döntő mértékben si­került. Az emberi egészségre leg­ártalmasabb, mérgező gőzöket ki­bocsátó tüzelőanyag-átrakóbázist a partvonaltól 1500 méteres tá­volságban, a tengertől elhódított fövenyes részen hozták létre. Ez a távolság eredményesen védi Gdansk lakóit a káros kigőzölgé­sektől, a kikötőmedencét pedig a kőolaj-kiszivárgásoktól. Termé­szetesen még ez' sem biztosít tel­jes tisztaságot, ezért a mérnö­kök és szakemberek egész sor más biztonsági intézkedést is fogana­tosítottak. Az Északi Kikötőbe hatalmas, 100 000 BRT-s űrtartalmú tar­tályhajók érkeznek. Ekkora kő­olajmennyiség kirakása tehát nem egyszerű és nem rövidműve- let. A kőolajnak mindig komoly mennyisége elszivárog. Ennek megelőzésére szolgál egy speciá­lis úszó rekeszfal, amely alumi­nium- és magnéziumötvözetből készült. A rekeszfal, amelyet nemrég adtak át a tüzelőanyag­átrakóbázisban, 1000 Celsius-fo- kig tűzálló (azaz 'gyakorlatilag éghetetlen), s visszatartja az eset­leg kiszivárgó kőolajat. Ha en­nek ellenére a kőolajnak bizo­nyos része mégis a tengerbe ke­rül,- akcióba lépnek az ún. visz- szafogó hajók, amelyek speciális berendezés segítségével gyor­san összegyűjtik a kőolajat a ten­ger vízfelületéről. A kiszivárgások elleni védeke­zés másik módja (ami a tűz ellen is biztosít), a speciális polileilén- csővezeték. A csővezeték ún. pneumatikus rekeszekkel van el­látva), középütt pedig sűrített le­vegő áramlik, amely a kőolajénál nagyobb áramlási sebesség foly­tán megakadályozza a kőolaj ki­folyását a Balti-tengerbe. Az Északi Kikötő azoknak a ritka, modern kikötőknek egyi­ke, ahol a tüzelőanyag kirakása után, a tankhajó vízzel történő ballasztálásakor a tartályokat ún. „gazinnert”-tel, azaz az esetleges tűzveszélyt kiküszöbölő, semle­ges gázzal töltik meg. A gdanski kikötőmunkások másik alapelve, hogy fűtőanyagot nem raknak ki viharos időben —, mint maguk mondják, jobb várni egy kicsit, mint az egész hajót elveszíteni egyetlen villámcsapástól. Mindeme korszerű — de volta­képpen megelőző — óvóintézke­dések és berendezések ellenére nem háríthatják el teljes bizo­nyossággal a tűz veszélyét Ha tűz ütne ki az átrakórészlegben, üzembe helyeznék az óriási, rendkívül nagy hatóerejű víz­ágyúkat, amelyek a 20 m magas tornyokról rövid idő alatt 5000 liter habot és vizet lövellnek 60 m-es távolságra. A tüzelőanyag- átrakással kapcsolatban még ér­demes megemlíteni a korszerű, nagy hatásfokkal dolgozó és igen gyorsan üzemelő tankhajó-mosó­állomást. Az üzemanyag-átrakóbázishoz hasonlóan sok hasonló probléma merült fel az olajfinomítónál és a szénátrakó-bázisnál. A szén be­rakása az uralkodó széljárással ellentétes irányban történik. Ugyanez áll az olajfinomítóra is. Ennek köszönhető, hogy Gdansk levegőjét nem szennyezi füstköd. A kikötő épülésével párhuzamo­san a város és a kikötő között magas földtöltést létesítettek, amelyet teljes szélességében be­ültették fákkal. Ezt a zöld „védő­sávot” mindenki óvja, gondozza. A szénátrakó bázis minden át­rakóhelye porelszívó, beépített. A szenet állandóan permetezik, meg­tisztítják a portól, a vasúti ko­csiktól haladó transzportőrszala- gok pedig teljes egészében bur­koltak. A Balti-tengertől elhódí­tott számos homokos területet a pulanyi Földművelési és Rekulti- válási Intézet szakemberei kü­lönleges hamuval hintik be. A ta­lajjavítás ezenkívül a Visztulá­déi tában elhelyezkedő, termé­keny Zulawy-mélyföld talajával is történik. A rekultivált terüle­teken egyelőre csák cserjék nő­nek, de rövidesen sor kerül a fákra is. A fásítás csökkenti a napbesugárzást, véd a szelektől, nem beszélve arról, hogy jótéko­nyan' hat a tüdőre és, tisztítja a levegőt. Az építők arra törekednek, hogy a Gdanski-öböl vizébe a le­hető legkevesebb szennyezés ke­rüljön. Lengyelország itt teljes mértékben alkalmazkodik a hel­sinki egyezményhez, amely a Bal­ti-tengert az olyan különleges vízmedencék közé sorolja, ame­lyeket nem lehet úgy szennyezni, mint a nyílt tengereket. Ébben az irányban számos kísérlet és kutatómunka folyik.. Így például már kidolgozták a tengerbe ke­rülő víz mindennemű szennye­zéstől és üledéktől történő meg­tisztítási módszerét. A lengyel tudósok által kidolgozott eljárás annyira hatásos, hogy a tengerbe egyedül vegyileg közömbös és ár­talmatlan hamu kerül, ami a Bal­ti-tenger biológiai létét semmiben sem károsítja. Mint már említettük, intenzív munka folyik a vasérc-átrakóbá­zis építésén. Ugyanitt korszerű portalanitó és tisztító berendezé­seket is felszerelnek, amelyek a gdanski tergermellék környezet­védelmét szolgálják. A lengyel tudósok és építők eredményei iránt több más balti állam, a Szovjetunió, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Finnország, Svédország és! Dánia kikötőépíté- si szakemberei érdeklődnek. A helsinki egyezményhez tartozó valamennyi balti ország eleven, gyümölcsöző információcserét és tapasztalatcserét tart fenn. A lengyel eredményeknek és ta­pasztalatoknak nagy rangja és súlya van. M. F. A Skoda gyár új termékei ha­marosan eljutnak majd azokba a szocialista országokba, ahol szov­jet műszaki segítséggel atomerő­művek épülnek. A Skoda a KGST-országok nukleáris erőmű­veinek egyik fő szállítójává válik; reaktorok, turbinák és 220 000 ki­lowatt teljesítményű generátorok gyártására szakosodik. A közelmúltban egy érettségi­zett fiúval történt beszélgetés adta az ötletet, hogy Árvái Já­nos honvéddel, a Szegedi Ta­nárképző Főiskola matematika­kémia szakos hallgatójával a katonaéletről beszélgessek. Áz érettségizett fiú ugyanis hallo­másból olyan „konkrét” ténye­ket sorakoztatott fel a katona­élet ellen, amelyek nemcsak megdöbbentettek, de el is szo- morítottak. Főleg a fiatalember tájékozatlansága, és naivitása volt az, amellyel sehogy sem lehet egyetérteni. ■ A nemsokára bevonuló fiatalokat az igazságról felvilágosítani ne az újságíró, hanem az a fiatal tegye, aki im­már a 11 hónapos katonai szol­gálatának vége felé jár. Árvái János honvéd Kecelen, a Kenderföldi utca 22. szám alatt lakik, édesapja segédmunkás, Kiskunhalason dolgozik. Kalo­csán, az I. István Gimnáziumban érettségizett jó eredménnyel, ö is, akárcsak a többi fiatal, so­kat érdeklődött és még többet hallott a katonai életről, de fő­leg annak visszásságairól. Töb­bek között arról,' hogy az idő­sebb katonák hogyan „tolnak ki” a fiatalokkal, keserítik meg az életüket, s nem találnak ellene orvosságot. Nos, most mi a vé­leménye Árvái Jánosnak. — Kissé félve vonultam be, de már az első pillanatokban kellemes meglepetés ért. A sor­katonák, az idősebbek úgy fo­gadtak bennünket, mint társai­kat, segítettek, magyaráztak. Nem éreztették velünk, hogy ők idősebb katonák, és „kitolásról” szó sem volt sem akkor, sem azóta. Volt néhány szokatlan és a polgári élettől eltérő dolog. Ilyen a napirend betartása. Kö­zülünk jónéhányan nehezen szokták meg, hogy mindent időre kell elvégezni, a mosakodástól kezdve az ágybevetésig. Szokat­lan volt az is, hogy önözni kel­lett a parancsnokokat, a fel­jebbvalókat, ez a polgári életben nem szokás. Néhányan berzen­kedtek, különösen az első időben Az Interatomenergo nemzetkö­zi gazdasági egyesülés létrejötté­vel Csehszlovákia egyik legré­gibb ipari üzeme valósággal át­alakul. Az egyesülés, amelynek a Skoda egyik bázisa lesz nyolc KGST-ország, valamint Jugo­szlávia részvételével alakult meg és fő feladatának az atomerőmű­vekhez szükséges berendezések, műszerek, pótalaktrészek gyártá­sának szakosítását, az eredmé­nyes kooperációt tekinti. A Skoda Kombinát elsősorban a nukleáris reaktorok gyártására rendezkedik be. (BUDAPRESS— PRAGOPRESS) A katonaélet egyetemista szemmel a rangok tiszteletéért, de meg­értették, hogy a feljebbvaló, az elöljáró parancsokat osztogat. Milyen is a katonaélet a napi­rend tükrében? — Ébresztő után 20 percig tornázunk. Véleményem szerint ez szükséges és jó dolog, mert növeli fizikai állóképességünket, megmozgatja izmainkat. A reg­geli tisztálkodásra, a rendtevés­re van bőven idő, s ezután jön a reggeli. Hogy mit eszünk? Reg­gelire kakaót, teát, vagy tejeská­vét, felvágottat, sajtot, vajat A foglalkozás délután két óráig tart, de délelőtt akárcsak az is­kolában, van egy húszperces szünet amikor elfogyaszthatjuk a tízórait Ez vagy keksz, csoko­ládé vagy péksütemény, de ilyenkor jut idő elfutni a kan­tinba tejet inni. Az ebéd két fogásból áll, levesből, főzelékből és húsból, de .kétféle menü kö­zül lehet választani. Az ebédet pihenő követi, majd a szabad idő. S mit tesz az egye­temi előfelvételt nyert katona a szabad idejében? Általában a szakkörökben tevékenykedik. An­nál az alakulatnál, amelyiknél Árvái János honvéd teljesít szolgálatot, földrajz, csillagász, matematika, fizika, biológia, képzőművész és testnevelő szak­kör működik. Itt a fiúk foglal­kozhatnak azokkal a szaktantár­gyakkal, amelyeket élethivatá­suknak választottak, s szüksége­sek az egyetemi továbbtanulás­hoz. Havonta két alkalommal egyetemi tanárok tartanak szá­mukra konzultációkat. Az ellátásról már szót ejtet­tünk, milyen felszerelésük van az egyetemistáknak? — Gyakorlóruhánk három öl­töny van, ezen kívül sportfel­szerelés, melegítő, s természete­sen kimenőruha, esőgallér, pi­zsama, papucs. Egyszóval, jól fel vagyunk szerelve, zsebkendőt, zoknit mosógépben moshatunk, hiszen alegységenként egy ház­tartási mosógép áll rendelkezés­re, no, meg vasaló is. A körlet rendbentartása, a folyosó felmo­sása nyilvánvalóan a mi dol­gunk, de ezt sem én, sem tár­saim nem tartjuk elviselhetet­lennek, mert a rend, a tisztaság megőrzése mindnyájunk feladata. Sokat hallunk arról, hogy - az egyetemi előfelvételt nyert fia­talok egy évet vesztenek a ka­tonai szolgálat eltöltésével. Ár­vái János hogy érzi, így igaz? — Az ember nem veszít, sőt nyer a katonai szolgálat teljesí­tésével. A tanuláshoz fegyelem kell. Itt meg az ember megta­nulja a fegyelmet, megkomo­lyodik, felnőtt lesz, mert itt már felnőttszámba veszik. Felnőtt világ ez a katonaság, mert nem­csak a véleményét kérik ki az embernek, de ha jót mond, úgy is tesznek^ Véleményem szerint itt minden komolyan megy, s az ember e hatások alól nem von­hatja ki magát Előtanulmány ez az élethez, jövendő hivatásunk­hoz, s én ezt jó dolognak tar­tom nemcsak az egyén, de az ország szempontjából is, mert a kötelességteljesítés sem utolsö dolog. Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom