Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-30 / 153. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 30. • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • Látogatóban Bócsán Meleg, nyári délelőtt, hétágra süt a Nap. Sugarai szinte sze­met szúróan verődnek vissza a rangos házak világos falairól, a cserép-, de kiváltképpen palatetői­ről. Forró az utcák homoktengere, amelybe bokáig süpped a láb. Esős időben sárra aligha panasz­kodnak az itteniek. A homok el­nyeli a vizet. Csendes a falu, néptelenek az utcák. A nyári nagy dologidőben hűs hajnalban szólítja munkára gazdáit a határ. Három helyen azért észlelni némi mozgást: az országút-menti Pipagyújtó csár­da, a falu központjában a tanács­háza és vele szemközti orvosi rendelő. Úgy tűnik, hogy ezen a napon ez utóbbi intézmény bo­nyolítja le a legnagyobb forgal­mat. Íme, most is: bordó színű Zsi­guli áll meg a község orvosi ren­delője előtt. Vajon kit tisztelhe­tünk az érkezőben, honnan és mi járatban jött? — Gyulai Imréné vagyok, Kis- bócsáról, a harmadik kerület 31. alól — mutatkozik be a napbar­nította arcú, fejkendős jövevény és közli: gyógyszerért ruccant be cukorbeteg férje számára a dok­tor úrhoz. — Bírja-e a dűlőutakat a mo­tor-paripa, nem voozza-e a be­költözésre Gyulai Imrééket a szemlátomást épülő-fejlődő Bo­csa? — tudakolom, s láthatóan kemény munkához szokott asz- szony az autóra pillantva, hatá­rozottan feleli: — Manapság nemigen van tá­volság: négy éve, hogy autót ve­zetek. Beköltözni a faluba? Min­den megvan nálunk, odakint, amióta villany is van; boldogul az, akinek kenyere a munka ... 9 Irodájába lépve gépírásban za­varom meg a község tanácselnö­két. a deres hajú Molnár Feren­cet. — A szocialista brigádok által a község fejlesztésére tett társa- dalmimunka-vállalésokat fogla­lom szerződésbe. A Kiskőrösi Ál­lami Gazdaság itteni üzemegysé­gében .dolgozó, Tóth Antal ve­zette Reménység brigád 280 tár­sadalmi munkaórát vállalt.;... a kollégium kerítését állítják fél. ..De itt van írásban a gazdaság to­vábbi három brigádjának fel­ajánlása is. A 45 tagú Tyereskova brigád például személyenként 10 —10 óra társadalmi munkát ajánlott fel. A Szőlőskert Szak- szövetkezetből és a Petőfi Tsz- ből szintén három-három brigád kínál segítséget Bocsa fejleszté­sére ... — Van is látszata a fejlődés­nek. Emlékszem rá, úgy tíz évvel ezelőtt inkább külterületi lakott hely, mintsem község volt Bo­csa — jegyzem meg. mire Molnár eivtárs: — Így igaz. Tíz évvel ezelőtt tulajdonképpen a 41 ház jelentet­te a falut. Most azokból az 1942- ben épült kis házakból talán, ha egy hasonlít a régi formájá­ra. Szinte valamennyit bővítették, korszerűsítették. Különben most 145 ház van a községben. Tanya viszont 744 található a 94 négy­zetkilométer kiterjedésű határban. Nagy a beáramlás a faluba. — Bizonyára győzik portával. Hogy áll a község a telekellátás dolgában? — RosszuL A községrendezési tervünk négyszáz családi házas telekkel számol a belterületen. Legutóbb 120 portánakvaló terü­let kisajátítása ’ került volna sor­ra, de nem kaptuk meg a hitelt. Ezért az OTP-re bíztuk a lebo­nyolítást. Itt, a tanácsház mögöt­ti területen 26 porta van kilá­tásban de a jelentkezők harmin­• — Manapság nemigen van távolság... — vélekedik Gyulai Imréné • — Egy ipa­rosnak mégis­csak a község­ben a helyé!... (Ifjabb Yincze Péter építkezése.) can. Csupán a Petőfi Tsz-ből ti­zenhármán várják. Akad a területen tulajdonos, akinek 800 négyszögöle van, de még a nagyapja nevén, holott a 30-as évek közepe óta bírja. Előbb tehát meg kell örökölni a földet, utána következhet a telekkiala­kítás. Ezt mind végig kell csinál­ni a megfelelő hatóságnál; im­már két éve húzódik az ügy. Most már talán-talán. Ma egy hete legalábbis megígérték a'föld- hivatalban ... Egyébként villany­nyal és vízvezetékkel ellátott té- rülét.jj..-, ---7 Aztán megtudom, hogy öt kilo­méter vízhálózattal . rendelkezik Bocsa A hálózatot folyamatosan, az építkezésekkel párhuzamosan bővítik. Tavaly fúrattak egy ku­tat. A hidrofóros megoldás hova­tovább elégtelen, kellene a gló­bus, a gépház. Ezt elő is irá­nyozták 1978-ra. A község járda­hálózata mintegy 2 kilométer, legutóbb 1971-ben bővítették. — A tanyavillamosításra kellett a pénz. A korosabb emberek kintmaradnak, a gyerekeknek pedig építenek a községben. Egyébként a beáramlás onnan nagyobb, ahol a tanyák szétszórt­sága. a nagy távolságok miatt nincs remény a villamosításra — magyarázza a tanácselnök. Majd újabb gondolatot pendít meg: — Nagy az állattenyésztő kedv nálunk. Van hatása az erre vo­natkozó kormányprogramnak. Évente 9—10 ezer járlatlevelet adunk ki, ami azt jelenti, hogy körülbelül ennyi sertést ad le a lakosság. Van, aki korábban egy anyakocát tartott, most beállí­tott ötöt-hatot. Mint például Mol­nár Isván, a Tanács uca 18. szám alatt: Akár meg is ;látogathat­""iSlv aiSSiBfäl s vyorí 1M Mágiát Ö'g&ttuk'.^13 Azá^^^fiófey megnéztük a szorgos gazdára valló portát, amelynek konyha­kertje arról is árulkodik, hogy a gazda (vagy a gazdasszony?) a zöidségprogram teljesítéséből is kiveszi a részét. Láttuk a hat ígéretes kocát is az ólban. Mol­nár Istvánéknak, akik éppen va­lahol a határban dolgoztak, est- útón küldjük tehát szívélyes üd­vözletünket. A jelenleg óvodaként .szolgáló — korábban tanácsház — épület felé kerülünk. Most bővítik hu­szonötről negyvenszemélyesre. Formálódó és kész házak sora az Ady Endre utcában is. Az egyik tető alá hozott épülethez táblás kocsi kanyarodik éppen. — Nézze, ahogyan említettem, itt is a gyerek építkezik, a szü­lök maradnak a tanyán. Két éve fogott hozzá a fiú — jegyzi meg Molnár Ferenc. S miután leeme­lik a kocsiról a forgácslemez- szállítmányt, köszöntjük a férfia­kat. Az apa, Vincze Péter, szakszö­vetkezeti tag, akit tanyához köti 10 holdja, három tehene, öt anya- cidtóznasa. Az i épülőüház t ój21 éves .iítídSitíö.?i,jíÍa&bifcúYjticgéi.Rfité[-éi — Magának építi, kőműves a szakmája, kérem. Egy iparosnak mégiscsak a községben a helye! — jegyzi meg jóleső büszkeséggel az apa. — Hanem van egy jó hírem a fischer-bócsaiak számára — köz­li a tanácselnök, miután elkö­szönve Vincze Péteréktől, tovább haladunk. — Szeptember 6-tól buszjáratot kapnak! Ma jöt meg az értesí­tés. Az ott élők régi vágya tel­jesül ezzel. A bekötőút december­ben készült el. Az Elnöki Tanács egyik tagjának, Pióker elvtárs­nak, nálunk mindenki Náci báJ csijának köszönhetjük; ő vágta el a szalagot... Hároméves a kapcsolatunk. Nem egyszér el­jön, látogatja a szövetkezeteket, nagyon szereti a tanyai embere­ket. Korábban három szakszövet­kezetünk volt. Egyik alkalommal beszélgettünk és ő felvetette: „Miért nem egyesültök? Ha ne­héz összehozni, szóljatok, segí­tek ...” Tavaly óta egy szak- szövetkezetünk van. Helyes volt a lépés. Fejlődik, erősödik a kö­zös és a tagság is. Az országút menti, szinte kész, tulajdonképpen már csak beren­dezésre váró új ABC-üzletházhoz ériünk. A régi vegyesbolt szere­pét átveszi az új, a korszerű. Augusztus 20-án veszik birtokba a bócsaiak. Perny Irén 9 Tanács utcai házsor (Szilágyi Mihály felvételei) HOL TART AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA? (2.) || Kedvező tapasztalatok Hiba lenne tökéletességet igé­nyelni az üzemektől egy olyan folyamat megnyilvánulásaiban, amely folyamatban ma még — talán szabad így fogalmazni — most járják a tanulóéveket a vezetők és a dolgozók is. Ezek­nek a kezdeti időszakoknak már- már természetes ■' velejárói a ko­rábban említett anomáliák. Nem a tökéletességet keresték a népi ellenőrök sem, hanem azt, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésé­re hozott központi intézkédések miként hatnak a munkáskörnye­zetekben, s ha nem eléggé kéz­zelfogható ez a hatás, hol a mu­lasztás, a hiba, az értetlenség. A* hibákat, a fogyatékosságokat is azért tárták fel, hogy azok is­meretében javasolni tudjanak a javítás, a kiigazítás érdekében. A dolgozók javasolnak, döntenek Mindazonáltal kedvező tapasz­talatok birtokába is jutottak a népi ellenőrök Bács-Kiskun me­gyében, amikor az üzemi de­mokrácia fórumainak, megnyil­vánulásainak konkrét tényeit nézték. Amint említettük, a leg­fontosabb fórum a termelési ta­nácskozás. Ezeket változó idő­pontokban tartják az üzemekben, de általában negyedévenként és üzemrészenként. Néhány helyen csak félévenként kerül sor erre. Viszont e tanácskozások előké­szítése, levezetése gondos mun­kára utal, s a dolgozók tanács­kozási, véleményezési joga min­denütt érvényesül. Lehetőségük van a termelési célok, vállalati tervek megismerésére, igaz, hogy a gyáregységekben az önállóság hiánya ennek komoly akadálya. A feladatokat ugyanis a vállalati központ htározza meg, sok eset­ben a gyáregység vezetőinek meghallgatása nélkül. Monda­nunk sem kell, hogy ez a moz­zanat bizony messze esik a de­mokratizmustól. Tapasztalat viszont, hogy az üzemi dolgozók élnek a lehető­séggel és a termelési tanácsko­zásokon többször hallható a vál­lalati feladatok, a termelés kér­déseinek megoldásához hasznos tanácsuk. A kizárólagos döntési jog és annak megnyilvánulása általában megfelelő. A dolgozó kollektívák egyre nagyobb fele­lősséggel javasolnak, döntenek a versenyvállalásokról, a verseny formáiról. Figyelemmel kísérik az eredményeket. El kell azon­ban mondani, hogy néhány he­lyen a döntési jog csupán formai, sőt «egyes helyeken a tanácsko­zásnak ezt a jogot nem biztosít­ják (például a már említett vegy­ipari gépgyárnál). Még nem általános, de egyre több helyen jellemző, hogy az igazgatói tanácsba, vezetői meg­beszélésre fizikai munkásokat is meghívnak, véleményükre épí­tenek. Főleg 1976-ban tapasztal­ható ez a kedvező jelenség. A legaktívabb vállalati fóru­mok közé tartoznak a szocialista- brigád-vezetők és a szocialista brigádok értekezletei. Több vál­lalatnál ezeket az úgynevezett szabályozott fórumok közé so­rolták, működésüket, feladatukat a termelési tanácskozásokhoz ha­sonlóan szabályozták. Egyre több vállalat bíz döntési jogot a bri­gádokra jutalmazási, bérezési kérdésekben, sőt a brigádok dol­gozóinak véleményét rendszere­sen kérik az őket érintő műsza­ki, gazdasági intézkedések előtt. A nem szabályozott fórumok között olyanokat találtak a Bács- Kiskun megyei népi ellenőrök, mint az ifjú közgazdászok, mű­szaki értelmiségiek, nők, fiata­lok, törzsgárdatagok, újítók stb. rétegtanácskozásai. A fórumokról szólva említést kell tennünk az 1975-ben néhány üzemben kísérletképpen beveze­tett munkásküldöttek tanácsko­zásáról, illetve a vezető főbizal­mi rendszerről is. Mindkét fó­rum a közepesnél jobban dolgo­zó üzemekben működik. A kö­zel egyéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy a vezető főbi­zalmi rendszer kialakuló gyakor­lata kedvező eredményeket mu­tat: a bizalmi hálózat munkája javult, az információk áramlása gyorsabb és konkrétabb lett, a dolgozók aktivitása fokozódott. A munkásküldöttek tanácskozá­sáról sajnos kevés az információ, hiszen a megyében mindössze egy vállalatnál működik ilyen fórum. uiBui , Érdekes, bár nem új megálla­pítása a népi ellenőröknek, hogy a dolgozók általános, szakmai és politikai műveltsége egy-egy vállalaton belül nagymértékben befolyásolja az üzemi demokrá­cia fórumainak működését, pon­tosabban a kettő egyenes arány­ban áll egymással. Viszont ép­pen az üzemi demokrácia fej­lesztése kívánja meg a dolgozók továbbképzését, műveltségi szín­vonaluk állandó növelését. Ezt a vállalatok zöme felismerte és konkrét, éves időszakra bontott oktatási tervet készített már a negyedik ötéves terv időszakára is. Ennek végrehajtását szorgal­mazzák és állandóan figyelem­mel kísérik, az eredményeket ér­tékelik. A vállalatok vezetőinél is egy­re határozottabban jut kifejezés­re, hogy az üzemi demokrácia érvényesítése szabályozott fela­dat, s a vezető a kötelességét teljesíti, ha meghallgatja a dol­gozókat, véleményüket figyelem­be véve dönt. Vitathatatlan előt­tük, hogy ez politikailag jelen­tős feladat, de eredménye, amely szerint a gazdasági vezetés gond­jainak a megoldását segítené — még kevésbé jut kifejezésre. Egyes vállalati feladatokat ugyanis nem mindig úgy ismer­tetnek, hogy azokat az üzemi munkás is megértse, s a munká­sok a számukra kevésbé érthe­tő témákkal nem foglalkoznak, ami a közömbösség látszatát kel­ti a külső szemlélőben. Az üze­mi vezetőknek tehát biztosítani­uk kell, hogy a vállalati felada­tok, célkitűzések közérthetően jussanak el a munkásokhoz. In­dokolt az is, hogy az üzemi de­mokrácia fórumainak működését, tartalmi munkáját mind a fel­sőbb gazdasági vezetés, mind pedig a politikai és társadalmi irányító szervek figyelemmel kí­sérjék és a vállalati feladatok megoldásának értékelésekor a számszaki mutatók mellett az üzemi demokrácia értékelése is egyenrangú szempont legyen. A címben, illetve cikkünk be­vezetőjében azt a kérdést tettük fel, hogy vajon törzsgárdatag- nak számít-e az üzemi demokrá­cia azokban az üzemekben, mun­kahelyeken, ahol tájékozódást végeztek a Bács-Kiskun megyei népi ellenőrök? A kérdésre — immár ismerve a megállapításo­kat — azt válaszolhatjuk, hogy egyelőre még nem. De — foly­tatva a hasonlatot — már meg­kezdődött munkahelyi beillesz­kedése: nem idegenként kezelik, hanem olyan „munkatársként”, akit ha jobban megismernek, rá­jönnek értékeire, s engedik, hogy képességeit kibontakoztassa — igen nagy hasznukra lehet, sőt rövid idő múlva már nélkülöz­hetetlenné válik. Gál Sándor Sörszezon Az ifjabbak málnával, Colával, a korosabbak sörrel hűsítik bel­sejüket ezeken a forró napokon. Kapós a csapolt, keresett a pa­lackozott sör is. Az ínyencek íz­ről megállapítják, hogy mikor töltötték üvegbe a kesernyés ned­vet, a nem ínyencek pedig egész egyszerűen csak elkortyolgatják az italt. A sört, amiből jelentős mennyiséget Kecskeméten palac­koznak. Hogy is jut id§ az árpa- avagy a komló leve? Tartályko­csiban, ahonnan a tározókba fo­lyik, onnan pedig a töltőberen­dezésbe. De eközben a palacko­kat előbb mossák, majd átvilágít­ják, vizsgálják, van-e törött kö­zöttük. Ezután már csak irányí­tó szerepe van az embernek — gépek végzik a; munka nehezét. 0 Csillogóak-e a palackok? — figyeli árgus szemekkel a mo­sót Homonyik Erzsébet. — Na­ponta 90 ezer palackot tölte­nek meg. 9 Méghozzá géppel. Hctcnyi Lászlóné kipótolja a fél liter­ből hiányzó mennyiséget. 9 Az utolsó előtti munkafo­lyamat: a cím­kézés. Ország­szerte ismert márka a Kőbányai világos (Méhes! Éva . felvételei) A napi 450 hektoliter sör a harmadik negyedév­ben mintegy 8 millió 160 ezer palack italt jelent. Kecskeméten palackoznak jugoszláv és szlovák1 sört is. Nyáron öt százalékkal töltenek több üveget, mint tavaly. Még így se biztos, hogy elég lesz. A körzet nagy: Lajosmizsétől Csólyospálosig terjed. Sörivók meg mindenütt vannak... A „vélemény” tekintélye A lengyelországi piackutatás­sal és szolgáltatásokkal foglalko­zó minisztérium mellett műkö­dik egy hivatal, amelynek neve Opinia, azaz magyarul „véle­mény”. Az Opinia egész Lengyel- országban ismert. Kollektívája mintegy 140 szakértőből áll; akik között vannak szociológusok, mérnökök, iparművészek és gaz­dasági szakemberek. A hivatal naponta 400 felmé­rést végez az ország különböző részeiben, hogy . tájékozódjon az áruk és szolgáltatások minőségé­ről, valamint a fogyasztók igé­nyeiről. A kísérleti szakaszban levő új háztartási gépek, televí­ziós készülékek és ruházati cik­kek mintadarabjait ingyen bo­csátják az érdeklődők rendelke­zésére. Rendszeresen tartanak árubemutatókat, állandó kapcso­latot tartanak a termelő válla­latokkal és egy sor más szerv­vel. (BUDAPRESS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom