Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-25 / 149. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1976. június 85. | • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • Foktő Kalocsa vonzásában ' 9 A Béke 'Tsz tégla- égetöjébcn az új házakhoz készítik a nyers­anyagot. 8 Foktői látkép, a községet átszelő Dunavölgyi Főcsatornával. I Alig három és fél kilométer választja el Foktőt a járás szék­helyétől, Kalocsától. A mind­össze 757 házból álló települé­sen 2370-en élnek, ám az élet­színvonalat bizonyítja, hogy a községben 67 személygépkocsi, 561 rádió és 501 televízió van. Szorgalmas, dolgos nép lakja a községet. Jelentős számban járnak el dolgozni, mégis szeretik lakó­helyüket, amelyet újabb számada­tok bizonyítanak. A IV. ötéves terv idején magánerőből 45 csa­ládi ház épült, befejeződött a regionális vízmű gyűjtőállomásá­nak építése, 17 kilométer, ivóvíz- hálózat, egy kilométer járda, 300 méternyi út készült. Az ivóvíz­hálózat létesítéséhez valameny- nyi család 5 és fél ezer forintot ajánlott fel. Az összegeket öt év alatt fizetik ki. A hozzájáru­lás alapján eddig 300 házba kö­tötték be a vizet. Egy év alatt 400 ezer forint társadalmi mun­kát végeztek, két és félszer any- nyit, mint az évi községfejleszlé- si alap. Gazdagodott ezen kívül is a község, korszerűsítették a vegyes-, a húsboltot, tüzelőolaj­telepet létesítettek, s gázcserete­lep is készült. _________________ Az új tervciklus célkitűzéseire kissé rányomja a bélyegét az a tény, hogy közel van az egyre dinamikusabban fejlődő járási székhely. Ennek ellenére 40—50 új családi ház építésére gondol­nak, továbbfejlesztik a vízháló­zatot, csapadékvíz elvezető csa­tornát, járdát építenek. A község tanácselnökével. Vajda Józseffel arról beszélgettünk, mit jelent a község szempontjából Kalocsa közelsége. — A város úgy vonzza a köz­ség lakóit, mint mágnes a vasat, hiszen ötszázan járnak dolgozni Kalocsára. Az iparban, kereske­delemben, az intézményekben e bejárók 80 százaléka dolgozik, közülük 60—70 százalék a nő. Mondanom sem kell, hogy ez hátrányos a mezőgazdsági ter­melés szempontjából. Korábban Fc-ktő arról volt nevezetes, — s ezt Budapesten is ismerték — hogy háromszázötven—négyszáz holdon sárgarépát, gyökeret, sa­látát, hagymát, káposztát, fűszer- paprikát termeltek, s vízi úton a „kofás hajóval” Budapestre szállították. Megváltozott a hely­zet, hiszen a Béke Termelőszö- vetkézet főleg gabonát, kukori­cát, lent, spenótot, fűszer- és pritaminpaprikát termeszt, bár részes- és családi művelésben van zöldségtermesztés is. Sajnos, ez eléggé munkaigényes, és a falu­ban nincs munkaerő. A gépesí­tettség is hiányzik, s ezért kel­lett így kialakítaniok a közös gazdaságban a munkarendszert, s a növényi struktúrákat. Nemcsak az idősebbek, a fiata­labbak is elvágyódnak a faluból. Az idén a nyolcadik általános is­kola utolsó osztályát huszonha- tan végezték el, de közülük hu­szonnégyen gimnáziumban, szak- középiskolában és az iparitanuló intézetekben tovább tanulnak. A közös gazdaságba csupán két fia­tal kérte felvételét. — Évek óta sajnos ez az arány, de érdekes, a termelőszövetke­zetben nincs hiány szakmunkás­ból. Az történik ugyanis, hogy a szakmát tanult fiatalok vissza­térnek a közös gazdaságba gép­szerelőnek, traktorosnak, festő­nek, ‘ mázolónak. Nyilvánvaló, hogy a fiatalok inkább a segéd- üzemágakban helyezkednek el, • Renoválják aa öregek napközi­otthonát, ahol negyven idős ember ellátását biztosítják. mert az jelenti számukra a na­gyobb vonzóerőt. A város vonzása nerpcsak ilyen értelemben jelentkezik, ha­nem abban is, hogy áttelepülnek Kalocsára, öt év alatt 120 csa­lád költözött el, főleg a 'járási' székhelyre és a, járás, egy na­gyobb községébe, Dunapatajra. A fiatalok azok, akik elvágyódnak, de viszik magukkal az öregeket, szülőket is. Ügy tűnik, hogy ez az eltelepedési folyamat talán megáll, ám erre semmiféle biz* tositék nincs. — Egy másik nagy vonzerő a Duna jelenléte. Á Béke Tsz éven­te 100 ezer tonna Sódert termel a Dunából, s míg korábban az itt élő hajósok a FOKÁ-hoz, a MAHART-hoz és külföldi hajós­társaságokhoz szegődtek el, visz- szajöttek, s ma a téeszben dol­goznak. Az ötvén volt hajósból már tízen visszatértek a faluba. Nem csoda, ha a mezőgazdaság­ban főleg a 40 év felettiek dol­goznak, de nagyon sok a nyug­díjas és a járadékos is. A téesz egyébként nem fizet rosszul, ugyanis az elmúlt évben az egy főre jutó jövedelem elérte a 34 ezer forintot. Foktő valóban kis község, amelynek sorsa tulajdonképpen már megpecsételődött. Előbb- utóbb Kalocsához csatolják, hi­szen a város ipari üzemei egyre terjeszkednek, egyre több mun­kaerőt szippantanak el a környe­ző községekből. Ezért is nem fej­lesztik a községben a szolgálta­tási hálózatot, meg azért sem, mert kétóránként közlekedik az autóbusz Kalocsa és a község között, de ha nincs autóbusz, kerékpáron, vagy akár-gyalog is be lehet sétálni a városba. A ta­nács elnöke — aki maga is fok­tői — nem táplál önmagában semmiféle rosszul értelmezett lo­kálpatriotizmust, hiszen tudja, a fejlődés távlatai törvényszerűen a város és e falu közeledését, egye-, sütését siettetik. Gémes Gábor • A Béke Tsz székháza. A fogyasztói érdekvédelem az életszínvonal-politikai célok megvalósításának egyik jelentős eszköze. Jóllehet, ez elsősor­ban állami feladat, a fejlődés megköveteli, hogy ez az állami munka széles körű társadalmi kontrollal párosuljon. Ebben pedig komoly szerep hárul a szakszervezetekre. A kereske­delem társadalmi ellenőrzésének megyénkben is jelentős ha­gyományai vannak már. Á szakszervezeti társadalmi ellenő­rök a fogyasztók gyakorlott és megbecsült képviselői. Ered­ményesen védik a vásárlók jogos érdekeit, segítik a kereske­delem munkáját. Több, hatékonyabb ellenőrzés Az SZMT Közgazdasági -Osz­tálya,’ valamint á megyei tanács, vb. Kereskedelmi Felügyelősége között évek során kialakult cél­tudatos együttműködés eredmé­nyeként jól felkészült társadal­mi ellenőrök működnek közre olyan fontos témavizsgálatokban, mint az 1975. január 6-i árintéz­kedések végrehajtásának ellen-' őrzése, a gyermekellátással ösz- szefüggő cikkek értékesítésének, az üzemi, munkahelyi étkezte­tés helyzetének felmérése. Leg­nagyobbrészt felügyelőségi szak­emberek végzik az I ellenőrök szakmai irányítását, továbbkép­zését, ami — párosulva a szak- szervezeti mozgalmi tapaszta­latokkal —, garancia a vizsgála-. tok helyességére, a megállapítá­sok tárgyilagosságára, a tapasz- . talt hiányosságok felszámolásá­ra. ,Az elmúlt év során 306 szak- szervezeti társadalmi ellenőr te­vékenykedett a megyében. Nem­csak az ellenőrzések száma nőtt — például az 1974-es 1320-szal szemben a múlt évben már 1950- re —, hanem azok hatékonysága is nagymértékben javult. Az ellenőrzések révén feltárt, vásárlói érdekeket sértő cselek­mények száma — előbbi évek­hez hasonlóan — továbbra is a vendéglátás és az élelmiszer-kis­kereskedelem körében a legma­gasabb. Tavaly az összes vizsgá­latot figyelembe véve, azok egy­ötödénél kellett különböző eljá­rásokat kezdeményezni. Elha­nyagolták az árjelzéseket. nem mindenütt tartják be a fiatalko- ■ rúak kiszolgálására vonatkozó rendelkezéseket,,^(Baja,__ Kecske­mét. Kiskoros). Ellátás-, ár vizsgálat Rendszeresen vizsgálják a tár­sadalmi ellenőrök, miként biz­tosítja a kereskedelem a lakosság ellátását friss zöldséggel-gyü- mölccsel. Az ellenőrzött egységek többségében nem volt kifogásta­lan a készlet és a választék. Kü­lönösen hétfői napokon és a délutáni órákban mutatkoznak ellátási hiányosságok. Ennek oka, hogy az áruforgalom zömét le­bonyolító MEZÖTERMEK Vál­lalat elsősorban saját üzleteinek igényét elégíti ki — az élel­miszerüzletek, ÁBC-k sok eset­ben csak délután kapj át meg az árut. A szakboltok és ÁBC-áru- házak nem fordítanak kellő gon­dot arra, hogy az ellátás színvo­nalát a kiskert-tulajdonosok-. ,, ' termelőszövetkezetek1 ő’l i. v. ít­"lenül vásárolt jó rris« zöld­séggel, gyümölccsé emeljék. Próbavásárlások során több esetben szűk mérést, árdrágí­tást tapasztaltak a - , adóim! ellenőrök, és ezért 15 esetben kezdeményeztek szabálysértési feljelentést a; vétkes eladókkal, ■vezetőkkel szemben (Kecskemét, Baja). A kulturáltabb kereskedelem érdekében Komoly segítséget nyújtottak az ellenői/ök a piacokon,, vásá­rokon működő kereskedelmi, ven­déglátó egységek vizsgálatához. Tapasztalataik szerint a piaci, vásári értékesítési helyek jelen­tős része nem felel meg a ki­szolgálási kultúra mai követel­ményeinek. A mérlegekkel, mé­rőeszközökkel való ellátottság ál­talában megfelelő, bár több ma­gánkereskedőnél és szövetkezetr nél előkerülnek hitelesítetlen mérlegek, mérőeszközök. Az ál­lami . és szövetkezeti egységek többségénél betartják az árkép- : zésre, ár alkalmazására vonatko­zó előírásokat. Magánkereskedők­nél a bizonylati fegyelem hiánya nehezítette -az ellenőrzést; több­ségük nem tudta számlával iga­zolni az áruk eredetét. Éveken át rendszeres volt a fogyasztói érdekvédelem érvé-' nyesítése a gyermekellátási cik­kek körében.- Megállapítható, hogy minisztériumi intézkedések kedvezően befolyásolták ai ipa­ri és kereskedelmi vállalatok kö­zötti együttműködést mind a termelés, mind az értékesítés vo­natkozásában. Néhány cikkből aSöfl&Hn, mint gyermeklábbelik, bébiholmik, pelenkák’- stb. — időszakos hiányok,- választéki .-‘és- méretproblémák mutatkoztak (Kecskeméten, Kiskunfélegyhá­zán). Mindemellett’ — nem ’hallgat­ták el az ellenőrök, hogy a IV.- öléves terv időszakában jelen­tősen fejlődött a megye kereske­delmi hálózata, javult -a techni­kai, technológiai felszereltség. A bolthálózatra kiterjedő ha­gyományos kereskedelmi társa­dalmi ellenőrzés mellett egyre erősödik a szakszervezetnek a társadalmi árellenőrzésre is ki­terjedő tevékenysége. A megyé­ben 1975 elején megalakult tár­sadalmi árellenőrző bizottság ed­digi munkásságáról más. alka­lommal tájékoztatjuk olvasóip- ltat. ‘ T. 1. Légpárnások sorozatgyártása Légpárnás szállítójárművek so­rozatgyártását kezdték meg Szi­bériában. Két járművet már el is küldtek az ország északi részén — Urengojban és Gaz-Szalában — dolgozó geológiai expedíció­nak. Az új. járműveket kőolajki­termelő berendezések és fúrógé­pek szállítására használják ott, ahol „úttalanok” az utak. Egy másik, nagyobb teherbírá­sú légpárnás szálító jármű pro­totípusa is elkészült. Feladata el­sősorban nagy átmérőjű acélcsöf vek és .építőanyagok szállítása lesz. Ezt a légpárnás járművet Tyumeny egyik vállalatában gyártották. A Jármuszövetkezet bravúrja % Üzemanyag-takarékosság a traktoroknál Bravúros munkasikert könyvel­hettek el a közelmúltban a Bu- damobil Járműszövetkezet kalo­csai telepének dolgozói. Rekord­idő alatt gyártottak és szállítot­tak le 130 darab kikötői áruszál­lító konténert, nigériai megren­delésre. A szövetkezet egy nyu­gati cég közvetítésével kapta a megbízást, amely azért adta át, mert csak kétszer annyi idő alatt tudta volna teljesíteni, mint a megrendelő által kikötött fél év. A termelés mindössze tíz hétig tartóit, az előkészítés — terve­zés, anyagbeszerzés — is csak január elején kezdődött meg. A gyártáshoz március ^derekán fog­tak hozzá Kalocsán, , és május 25-én rakták vagonba az utolsó darabokat. Ez a szállítmány már végig „zöld úton” ment a jugo­szláviai kikötőbe, ahonnan 28-án lindult véle a hajó Nigériába. Egyébként ez az egyetlen kötött dátum jelentette a szállítás ha­táridejét. Az üzlet jelentőségéről annyit, Hogy 40 millió deviza­forintot tett ki, s ha csak egyet­len darabot is késve szállítanak le, naponta ötezer dollár bünte­tést fizettek Volna. Műszaki szempontból is komoly feladatot jelentett a konténerek tervezése és gyártása. A 12 mé­ter hosszú, 2,5 méter széles jár­művek alváza 25—30 tdfina te­herbírású — a legerősebb vasúti kocsikéval megegyező. Az idő egyaránt sürgetett szállítót és megrendelőt, ezért döntöttek a konténerek helyszíni összeszere­lése mellett. Ezt a munkát a szövetkezet szakemberei irányít­ják. Szerelhető gyártmányt a telepen először készítettek. Ugyancsak a szoros határidő in­dokolta, hogy — szintén először — ne hegesztéssel, hanem szere­léssel készítsék a konténereleme­ket. Ez gyorsabb, jobban gépe­síthető technológia. A termelési bravúr persze nem sikerülhetett volna túlóra nélkül. A dolgozók szükség szerint vál­lalták a nyújtott műszakokat, sok hétvégi pihenőnapjukat feláldoz­ták. Egyes részlegek két, olykor három műszakban dolgoztak, pe­dig a telepen általánosan egy műszakos munkarend van. A Járműszövetkezet ez év ta­vaszán lett 25 esztendős. A jubi­leumi ünnepséget Kalocsán azon­ban a feladatok miatt június li­re halasztották. A szövetkezet el­nöke ekkor mondott köszönetét a dolgozóknak áldozatos munkáju­kért. Az évforduló alkalmából ké­szült visszapillanllás a telep egyenletes fejlődéséről tanúsko­dik. A szövetkezet 1969-ben vet­te meg a volt kalocsai gépállo­mást, s akkor mindössze félmil­lió forint termelési értéket állí­tottak itt elő. Tavaly termelésük már meghaladta a 130 milliót, eb­ben az évben bedig megközelíti a 150-et. A telep fejlődésében fontos ál­lomás a négy új gyártócsarnok, amelyek a jövő hónaptól összesen 1500 négyzetméterrel növelik a termelési területet. Hatásuk nem­csak a munkakörülmények jelen­tős javulásában mutatkozik majd, -hanem a bennük megvalósuló, korszerűen szervezett gyártás gazdaságosságában is. Zs. A. A népgazdaság egyik energia- fogyasztója a mezőgazdaság és ezen belül is a korszerűsítésnek megfelelően egyre növekvő; trak­torpark tüzelőanyag-igényének ki­elégítése kívánja a legtöbb ener­giát. Éppen ezért nagyon lénye­ges, minden olyan lehetőségnek a kihasználása, ami p traktorok tü­zelőanyag-fogyasztásának optimá­lis mértékét elősegítheti. Általában a nagyobb teljesít­ményű Triótorral rendelkező trak­torok kedvezőbben hasznosíthat­ják a tüzelőanyagejt, mert ezek­nél nagyobb annak a lehetősége, hogy a teljesítmény és a forgató­nyomaték szempontjából a legelő­nyösebb fordulatszám-tartomány- ban dolgozzanak. Szintén kedve­zőbb fogyasztásúak a sokfokozatú hajtóművel ellátott traktorok. Azonban a traktorvezető az, aki­nek a munkája elsősorban eldön­ti a tüzelőanyag-fogyasztást. Még­pedig mindenekelőtt ugyanannál a munkánál alkalmazott vezetés- technikájával, mert az eltérő ve­zetéstechnikák 100 százalékos tü­zelőanyag-fogyasztási különbséget is okozhatnak. Teljesítménycsökkentő lehet és ezzel rontja a tüzelőanyag-hasz­nosítást az elszennyeződött, meghi­básodott légszűrő, a hibás kipufo­góberendezés, helytelen szelephé- zag-beállítás, adagolószivattyú­működés. Az általánosan 80—90 C-fok közötti üzemi hőmérsékleten mindig kedvezőbb a traktor mű­ködése, mint más hőfokon. A fe­leslegesen fennhagyott pótsúlyok, kapaszkodókerekek, nem a felület- viszonyoknak megfelelő bordázá- sú és (nyomású gumiköpepyek ugyancsak értelmetlenül növelik a tüzelőanyag-fogyasztást. Ha nem dolgozik a traktor, le kell állítani a motorját, hogy ne fogyasszon felesleges tüzelőanyagot. Nem szabad elfeledkezni a fékek he­lyes beállításáról sem. Mivel min­den sebességi fokozatnál van egy olyan optimális fordulatszám, amikor a teljesítményhez képest legkedvezőbb a tüzelőanyag-fel­használás, jó lenne, ha ennek fi­gyelembevételével váltanának a különböző sebességi fokozatokba. Az olyan gyakran figyelmen kí­vül hagyott tényezők, mint a trak­torokhoz illő, jól karbantartott, helyesen beállított, szükség sze­rint élezett művelőszerszámú munkagépek használata, szállí­tásnál a súlyban és elosztásban kedvező rakodás, mind-mind tü­zelőanyag-takarékosságot jelent­het. Ezek a felsorolt teendők ter­mészetesen önmagukban, egyen­ként nem jelenthetnek nagymér­tékű megtakairítást, de valameny- n$it figyelembe véve és minden üzemelő traktornál szinte kivétel nélkül betartva, már jelentős eredménnyel járhat üzemi és nép- gazdasági szinten.; A fógyasztóá^lF: fi ímíSí?' megbecsült képviselői • Ilyen szép, új házak épülnek Foktőn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom