Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-18 / 143. szám
4 • PETŐFI' NÉPE • 1976. június 18. A föld nemzeti kincs, védelme társadalmi érdek A föld a mezőgazdasági termelés alapvető eszköze. Területe azonban adott, növelésére nincs lehetőség. £rthető, hogy védelmét törvényben rögzítettük. Földvédelmi törvényünk jelentősége tovább emelkedett az MSZMP XI. kongresszusának azzal a megállapításával, miszerint: a föld nemzeti kincs. Ennek az alapvető termelési eszköznek 94 százalékával a szocialista földhasználók rendelkeznek. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek a mezőgazdasági rendeltetésű földek hasznosításával. Országos méretű erőfeszítések történnek, hogy a mintegy 60— 70 ezer hektár parlagterületet megműveljék. Ebből Bács-Kiskun megyében 15 ezer hektár terület hasznosítása okoz gondot. Használóik általában azt bizonygatják, bogy a talajadottságok miatt gazdaságtalan lenne mező- gazdasági termeléssel történő hasznosításuk. Szőlő-, gyümölcsös erdőtelepítés pedig a magas beruházási költségek miatt csak hosszabb idő alatt valósítható meg. Ugyanakkor azért is szívósan küzdeni kell, hogy a mezőgazdaságilag hasznosított, jó minőségű földeket ne vonják ki a termelésből. Évente átlag 17 ezer hektárral csökken a termőföld területe a városfejlesztés, az ipar- telepítés és különböző más. a népgazdaság fejlődésével járó területfelhasználás következtében. A megyében az utóbbi három év alatt 1300 hektár mezőgazdasági termelésre alkalmas földet használtak fel más célra. A földvédelmi törvény — az 1961. évi VI. tv. — és végrehajtási rendeletéinek a földek művelési kötelezettségét meghatározó részével a sajtó számos cikkben foglalkozott az utóbbi időben. Nem szabad megfeledkeznünk azonban a termőföld védelméről sem. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a törvény és a végrehajtási rendeletek előírásait a magántulajdonosok. a szocialista földhasználó üzemek, a szövetkezetek vezetői, az államigazgatás és a beruházásokkal hivatásszerűen foglalkozó szervek szakemberei, sőt a jogászok is gyakran figyelmen kívül hagyják. Mo/öga/.daságilag jól hasznosítható területeket előzetes engedély nélkül átmenetileg vagy véglegesen más célra használnak. Az engedélyezési eljárás során pedig nem hajlandók keresni azt a megoldást, amely — különösen a nagyobb területi igényű létesítményeknél — a mezőgazdasági .növelésre kevésbé alkalmas földek felhasználásával jár. Az át* menetileg felhasznált területek — homokbányák, útépítésnél használt anyagnyerő helyek és így tovább — újrahasznosításra alkalmassá tételére nem tesznek intézkedéseket. Erdőt, szőlőt, gyümölcsöt szántóműveléssel is jól hasznosítható területen kívánnak telepíteni, miközben az ilven célra alkalmas földek műveletlenül maradnak olyan indokkal, hogy azokon a szántóföldi termesztés nem gazdaságos. Van olyan szövetkezet, amely gumigyári hulladékot tárol és éget el két-három hektár terület felhasználásával. Az égő gumihulladék füstje hosszú időn ál szennyezi a környezet levegőjét, károsítja a fákat, szőlőket, gyümölcsösöket. Másik gazdaság' 5—6 hektáron papírhulladékot tart. Ismét másik földet szállít a belterület egy részének ('eltöltéséhez. anélkül, hogy az újrahasznosításra intézkedéseket tenne. Építési szakigazgatási szerv területfelhasználási határozatot ad ki külterületre, a termelésből történő kivonási engedély nélkül. Magán-földtulajdonos homokbányát nyit törvényellenesen. Tovább lehetne sorolni a példákat, amikor a csoportérdekek megelőzik a társadalmi érdeket. Mellőzik a törvényt, engedély nélkül, művelésre alkalmatlan területek helyett a termőföldet károsítják. Egyébként talán jelentéktelen területek ezek, de együtt megyei vagy országos méretekben már jelentősnek számítanak. A földvédelmi törvény és végrehajtási rendeletéi a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium feladatává teszi, hogy közvetlenül a földhivatalok útján gondoskodjon az előzetes engedélyezési eljárás során a népgazdaság fejlődését elősegítő területfelhasználási igények és a mezőgazdaságilag művelhető földek védelmének összhangjáról. A törvény nemcsak előírásokat tartalmaz, szankciói is vannak megszegőivel szemben. A mező- gazdasági termelésből történő, engedély nélküli földkivonás ese- len elrendelhető az eredefi állapot visszaállítása is. Azzal a felelős vezetővel szemben, akinek az engedély kérése kötelessége lett volna, szabálysértési, súlyosabb esetben büntetőeljárást kell indítani. A közreműködő. vagy a szabálytalanságot észlelő tanácsi szakigazgatási dolgozókat pedig fegyelmileg vonják felelősségre, ha a föld termelésből való kivonásának megakadályozására hatékony intézkedéseket nem tesznek. A 15 évvel ezelőtt alkotott törvény — időközi módosításokkal, kiegészítésekkel. végrehajtási rendeletekkel — ma is rendkívül fontos népgazdasági érdekeket szolgál és jelentősége a jövőben csak növekedhet. A földvédelem világméretű igény és egyre több országban intézkednek a termőföldek érdekében. Nem kezelhetjük a témát elnézően. alkalmaznunk kell a törvény előírásait. Szemléletváltozásra is szükség van, aminek formálásában jelentős feladat hárul a helyi tanácsokra és azok szakigazgatási szerveire. A földhivatalok fokozottabb ellenőrzésre törekedjenek és következetesebben kezdeményezzék a szankciók alkalmazását azokkal szemben, akik a rájuk bízott nemzeti kincset, a "földet nem megfelelően védik. Dr. Trapp László megyei földhivatal helyettes vezetője PANORÁMA • PANORÁMA « PANORÁMA Mélytengeri robot Tenger alatti távirányítású kutató járművet készítetlek nyugatnémet szakemberek, amely 200 méter mélységbe ereszkedhet alá. Oldalsó- és magassági kormánya van, akárcsak egy repülőgépnek, burkolata üvegrosttal erősített műanyag. A „Pinguin” a vízfelszínen úszó járművel mozgatható (vontatható), vagy a saját motorja segítségével változtathatja helyét, távirányítással. A mélytengeri robot méréseket végezhet, amelyek adatait a törzs középső részében elhelyezett elektronikus berendezések rögzítik és továbbítják. Jól lehet majd alkalmazni a tengerfenék feltérképezésére, minták vételére, a tengerfenék rengéseinek megfigyelésére, a tenger alatti kábelek ellenőrzésére, a mélyvízi szennyezések mértékének és helyének megállapítására. Egészséges üzemanyag A Szovjetunióban széles körű felkészülés kezdődött meg az autóközlekedés korszerűbb üzemanyagra történő áttérése érdekében. A hagyományos benzint és a Diesel-keveréket elsősorban gázzal kívánják helyettesíteni. Már folyamatban van egy ilyen gyár berendezése. Ez lesz az ország első olyan üzeme, ahol a gázpalackos felszerelés gyártása megkezdődik. A gáz üzemanyagként történő alkalmazása többszörösen lecsökkenti a kipufogón át távozó égéstermékben található mérgező anyagok mennyiségét. Lényeges szempont az is, hogy az új hajtóanyag bevezetése nem követeli meg a gépkocsi motor ok számottevő átalakítását. Uszoda a háztömbök között A házgyári technológiával épülő lakótelepek többnyire olyan lélekszámúak, mint egy-egy kisváros. .Szükséges lenne, hogy rendelkezzenek is mindazokkal a létesítményekkel, amelyek egy város életének elengedhetetlen, szerves részei. Ezek nélkül a lakótelepek csak úgynevezett alvóvárosok lesznek, ahová csupán éjszakai pihenésre térnek haza a lakók. A rövidülő munkaidő, a szabad hétvége több kikapcsolódásra, alAív pihenésre nyújt alkalmat, s erre a települések, lakótelepek kialakításánál gondolni kell. A lakótömbök közötti nagy, levegős, fásított területeket játszóterekkel, sportpályákkal, kulturális létesítményekkel kell „telétűzdelni”, s ezeket az épületekkel párhuzamosan kell építeni, azokkal egyidőben kívánatos átadni. A csehszlovákiai Litvinov városának egyik új lakónegyedében hyitott uszodát építettek a háztömbök közé, s ezzel az egyik legegészségesebb sportolási, felüdülési lehetőséget teremtették meg az ott élők számára. Az uszoda a szó szoros értelmében beleépült a környezetbe, a medencéket körülvevő füves, fás terület a házakig vezet, a lakók tehát valóban magukénak tekinthetik e hasznos létesítményt, amelyhez nem tartozik öltözősor, hiszen az uszoda látogatói a lakásaikból jönnek le. Napközben a környező iskolák, óvodák is igénybe vehetik az uszodát, délután és este, hétvégeken p§- dig teljes mértékben a felüdülni, sportolni vágyók rendelkezésére áll a „saját” uszoda. FONTOS DÖNTÉS: Gyenge minőség - drágán Mostanában sok a gond a hagymatermesztéssel. Különböző — főként gazdaságossági és technológiai — okok miatt visz- szaesett a termelés. A megye gazdaságai egymás után közölték az elmúlt években a MEZÖTERMÉK-kel, hogy nem foglalkoznak vele. A termelési kedv annyira csökkent, hogy már a szaporítóanyag, a dughagyma termesztését is abbahagyták. Köztudott, hogy a megye néhány évvel ezelőtt Makó után a legnagyobb hagymatermesztő körzet volt. Kecskemétre költözik a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai bizottsága ez év áprilisában olyan javaslatot tett, hogy a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet Kecskémére telepítsék. Az előkészületek a MÉM döntéseire támaszkodva máris megkezdődtek. Erről beszélgetünk Katona Józseffel. a jelenleg Budapesten levő kutatóintézet főigazgatójával. — A megyei vezetőkkel azóta már megbeszéltük a legsürgősebb tennivalókat. A tanácskozáson részt vett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes főosztályvezetője is. Örömmel tapasztaltuk, hogy a megyei vezetők messzemenő segítséget adnak ahhoz, hogy az intézet központja Kecskeméten létrejöjjön. ötvenmillió forintos beruházással a Mathiász-telepen épül meg az új kutatási centrum, a hozzá tartozó laboratóriumokkal. Az összeg felét a MÉM, másik felél a megyei tanács költségvetéséből teremtik elő. A Budapestről leköltöző tudományos munkatársak részére lakásról is gondoskodnak, erre szintén megvan a pénzügyi fedezet. Reméljük, hogy a beruházás tervdokumentációját is rövidesen meg tudjuk rendelni. Arra a kérdésre, hogy mit jelent a szakembereknek az, hogy Kecskeméten hozzák létre a központot. így válaszol a főigazgató. — Kutatóintézetünknek öt te-, lepe van az országban: Kecske- mét-Lakiteleken. Egerben, Tar- calon, Badacsonyban és Pécsett. Ezek közül a kecskeméti a legnagyobb létszámát és területét tekintve. Hozzáteszem, hogy itt születtek a legjelenősebb kutatási eredmények is. Az országban az elmúlt években, hat új szőlőfajtát ismertek el. ezek közül négyet, itt állítottak elő. Ezek: a Kurucvér. a Kármin. a/ Ezerfürtű és a Jubileum, .75.. Szükséges megjegyezni azt is: hogy az ,Ú.i fajták...tói beváltak.;á köztermesztésben. több szaporítóanyag kellene belőlük. Kiválónak ítélem a Jubileum 75-ö.t, amely fagyellenálló és rezisztens a rothadással szemben is. Ez a szőlőfajta mínusz 21. fokot is kibír károsodás nélkül. A tudománypolitikai bizottság döntése elősegíti az eredményesebb kutatómunkát. Jobb feltételek mellett még nagyobb sikereket érhetnek el a. szőlőneme- sítők. Az elmúlt években mintegy 40 mázsa vetőmagot igényelt az öt legnagyobb területen termelő mezőgazdasági nagyüzem. Az idén csak egy termelőszövetkezet, a hercegszántói Lenin igényelt 10 mázsát, de csak hetet kapott. Ez csak a kisebbik baj. A nagyobb az, hogy a vetőmag alacsony csíraképessége miatt kétszer annyit kellett felhasználni hektáronként, mint az előző évi első osztályú szaporítóanyagból. Így végül is csak 3 és fél hektár dughagymavetésük lett. Eredetileg 10 hektárt terveztek, 10 mázsa jó vetőmag ugyanis ennyi területre elegendő. — Természetesen reklamáltuk a kevés, és a gyenge minőségű szaporítóanyagot a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalatnál, ahol a magot kaptuk — panaszkodik Bállá István, a termelőszövetkezet elnöke.— Azt a választ kaptuk, hogy nincs több és jobb vetőmag. Más szóval örültünk, hogy kaptunk egyáltalán. A dughagymát elsősorban az asszonyok foglalkoztatása miatt termeljük. Hagyományos ez nálunk. A nők szívesen foglalkoznak művelésével. A gépesítés nincs megoldva. A 3 és fél hektár megművelése természetesen kevesebb munkáskezet igényel, így az asszonyok-Iányok egyharmaöát tudjuk csak foglalkoztatni. Jövedelemkiesést is jelent a kevesebb dughagyma, de egyéb gondok is vannak. Az elnök által elmondottak ugyanis csak egy része a kellemetlenségsorozatnak, ami a termelőszövetkezetet érte. A hét mázsa gyenge minőségű vetőmagért 175 ezer forintot számlázott le a vállalat. Számoljunk egy kicsit. Egy mázsa vetőmag 25 000 forintba kerül, ha ehhez hozzászámítjuk, hogy egy hektárhoz kétszer annyi kellett, mint amennyi az első osztályú szaporí lóanyag esetén. akkor megállapíthatjuk, hogy miilyen drága mulatság ily módon a dughagyniatermesztés. Tavaly egy mázsa első osztályú sza- porítaónyag 15 775 forintba került. A két szám között óriási különbség van. Megjegyzendő, hogy a termelőszövetkezet illetékeseivel nem közölték a vetőmag átvételekor az árakat. Ha tudják, hogy ilyen magas költséget számláznak, bizonyára nem veszik át a szaporítóanyagot. — íme, egy jó példa arra — hangoztatja az elnök elkeseredetten —, hogyan lehet elvenni egy gazdaságnak a kedvét egy fontos növény termesztésétől. Az ügynek még nincs vége. Az utólag kiküldött számlát ugyanis a termelőszövetkezet nem fogadta el, mire a vállalat bírósági eljárást indított a közös gazdaság ellen. Köztudott, hogy egyes vetőmagok árát a termelési költségek növekedése és egyéb okok miatt számottevően emelni kellett. A hercegszántói Lenin Termelőszövetkezet esetében azonban gyenge csíraképességű szaporítóanyagról lévén szó, a költségeket is eszerint lehetett volna megállapítana Annál is inkább, mert a dughagyma felvásárlási ára nem változott... K. S. ÜJ FAJTA TOLÓHAJÓ t Az Óbudai Hajógyárban, szovjet megrendelésre 2000 lóerős hajókat készítenek.----A nehézo lajjal is üzemeltethető, hajók a szibériai vizeken teljesítenek szolgálatot. A szovjet fél ebből a típusból az ötéves terv végéig ellátta megrendeléssel a hajógyárat. FŐVÁLLALKOZÁSOK ELŐNYBEN Exportfokozás szervezéssel A Külkereskedelmi Minisztérium Fénzügvminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben közös rendelkezésben szabályozta azi export fővállalkozási rendjét, s miután e tevékenység általában többletmunkát, és a megszokottnál nagyobb kockázat- vállalást követel a vállalatoktól, pénzügyi könnyítéseket és támogatást helyeztek kilátásba az export fővállalkozásban résztvevőknek. Mit is jelent a fogalom: export fővállalkozás? A gépipari termékek világkereskedelme az utóbbi 110—15 esztendőben új vonásokat mutat. A vevők mind szívesebben vásárolnak komplett berendezéseket, kulcsrakész gyárakat, működésre kész gépsorokat. A komplett berendezések exportját a leghatékonyabban a fővállalkozói szervezetek bonyjlítják le. Feladatuk abban áll, hogy összehangolják több alvállalkozó és szállító munkáját, olyaténképpen, hogy a komplett berendezés minden tekintetben megfeleljen a vevő műszakf követelményeinek és mindenki betartsa | szállítási határidőt. Azok a vállalatok, amelyek készek a hazai termelőüzemek, szállítóvállalatok és a külkereskedelem munkájának egyeztetésére, e többletmunka révén jelentősen növelhetik gépipari cikkeink eladási esélyeit. A fővállalkozás keretében kivitt berendezések aránya teljes tőkés exportunkban 1971—75 között | százalék volt, s ez az arány 1980-ra a terv szerint 15—18 százalékra emelkedik. A komplett berendezések aránya a, szocialista országokba irányuló exportban is jelentős. 10 százalék. Nem véletlen tehát, hogy a főhatóságok könnyítéseket ígérnek a fővállalkozói export fokozása érdekében. A rendelkezés alapján lehetővé válik, hogy a fővállalkozónak szállított terméket a termelő vállalat exportként tartsa nyilván, jóllehet, a fővállalkozó formálisan hazai vevőnek számít. Ez — az export után járó állámi visszatérítéssel — erősíti az alvállalkozók anyagi érdekeltségét. ^gy-egy komplett gyár vagy létesítmény eladása, felállítása nem megy máról holnapra, tehát gondosan kj kell választani, hová érdemes hosszú határidőre berendezéseket szállítani, hogy a kockázat a minimumra csökkenjen. A fővállalkozás ugyanis sokféle kockázati elemet hordoz. Az alvállalkozók esetleg nem teljesítik a minőségi feltételeket, vagy a megjelölt időpontot, előfordulhat az is, hogy a hosszadalmas munka közben megváltoznak a vevő szándékai. Ezért a fővállalkozók kockázati alapot képezhetnek — általában st szállítások értékének három százalékának megfelelő összeg erejéig. (Ha az exportérték meghaladja a hatmillió dollárt, kérhetik a kockázati alap emelését is.) Ha a fővállalkozó saját eszközeiből nem képes a szállítások finanszírozására, akkor a Nemzeti Bank hitelt nyújt számára. A fő- vállalkozás sikere érdekében az üzletekbe bevonható a Külkereskedelmi Bank is. Erre többnyire akkor kerülhet sor, ha a hazai fővállalkozó külföldi partner közreműködését is felhasználja a szállításokhoz, például közös vállalkozást létesít. Ilyen szervezeti formában bonyolított le sikeres export fővállalkozást például a Transelektro például a Fiat-céggel, más esetben lengyel vállalattal. A fővállalkozás keretei között érdemes a KGST-országok vagy más országok vállalataival koope- jhációs együttműködést kialakítani. Ilyenkor a legcélszerűbb forma az úgynevezett társasági szerződés. Közös vállalkozást elsősorban hazai vállalatok együttműködésével érdemes létesíteni. Ennek előnyeit jól példázza a Metrim- pex, Technoimpex és egy harmadik cég társasági szerződése, amelyet komplett oktatási rendszerek exportjára hoztak létre. A fővállalkozás tehát — sokféle bonyodalma és kockázata mellett is — tekintélyes előnyökkel kecsegtető exportüzlet. A vevőknek — elsősorban a fejlődő országokban — szellemi értékre van szükségük. Hiába vásárolnak gépeket, hai — szakemberek hiányában — nem képesek azokat hatékonyan működtetni. Ezért terveket, technológiai leírásokat és szakembereket igényelnek. A szellemi értékek exportjához pedig rendszerint áruexport is kapcsolódik. A fővállalkozások egyik fontos célja ennek előmozdítása. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a komplett berendezésekben eladható egy sor olyan hazai termék, amelynek kivitelére egyébként aligha került volna sor. Tehát a fővállalkozás önmagában is növeli az exportot — pusztán e magas rendű szervezési forma alkalmazásával. Igaz, a fővállalkozó nagyobb felelősséget és több munkát vállal. ßz azonban busásan megtérül, érdemes tehát a vállalatoknak szorgalmazniuk a fővállalkozásokat. L. P. i
