Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-18 / 143. szám
im június 18. • PETŐFI NÉPE • 5 IFJÚSÁGI PARK KECSKEMÉTEN Lenni kell! - És lett!... Évek óta szeretnének a kecskemétiek egy ifjúsági parkot. Néhány hete még mosolyogtak a javaslaton: a városi sporttelepen alakítsanak ki a fiatalok nyári szórakoztatása számára megfelelő környezetet. Számitgatták a várható költségeket 3—5 millió forint. Többen sajnálkozva állapították meg, nem megy, nincs pénz, nincs idő, nincs... Lenni kell, határozták el megyei és városi párt- és tanácsvezetők, egyetértve a KISZ javaslatával. A városi tanács félmillió forintot szavazott meg a fejlesztési alapból. A Moziüzemi Vállalat csaknem ekkora összeggel támogatta a kezdeményezést. Á KISZ a társadalmi munka szervezésében, a program és a célok kialakításában segített. Az Ifjúsági Fark két hete működik. Eddig 4800-an váltottak belépőjegyet a különféle rendezvényekre A Bethlen körúton, a KTE-pá- lya egyik oldalbejáratánál csinos virágágyás, kivilágított hirdető- tábla, tetszetős épület, színes műanyagsátor jelzi a változást. Az oldalfalak nélkül felállított sátorban szabadon jár-kel a levegő, a porondon időnként táncolnak a fiúk, lányok. A dobogón ■esténként beat-együttes muzsikál. Az emelkedő padsorokban tizenévesek hallgatják a különféle ■együttesek koncertjeit. Az elkerített terület egyik sarkában kiszolgálópult, székek, asztalok. Előregyártott elemekből most készítik a játékszobákat. Már működik a jól felszerelt vetítőfülke, -a hangstúdió, átadták a kényelmes öltözőket. öt hete mindennek nyoma sem volt. Honnan, hogyan került ide a sok-sok beépített anyag? □ □ □ A sátrat a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalattól bérelték 45 ■ezer forintért. Sokba került? Fölfogás dolga. Olcsóbban megkapták a kecskemétiek, mint az erre -az időszakra eső amortizáció. Nehezen képzelhető el olcsóbb ideiglenes megoldás. Természetesen mielőbb állandó építményt kellene terveztetni, felépíteni. Kérdés, hogy mikor lesz ehhez pénz, minden szempontból alkalmas hely. Horváth István megbízott vezető, a Moziüzemi Vállalat osz■ tályvezető-helyettese hallotta, ' IRJgy" ^kicserélik a Budapesti ■ Nemzetközi Vásár több pavilon- -ját Feltételezte, hogy a Tégit öt*“csőn megkaphatja az Ifjúsági Fark. A Nehézipari Minisztérium, mai gyorsan megegyeztek, 10 forintos kilónkénti áron átadták a fém- és faanyagot. A szállítással együtt 50 ezer forintért annyi beépíthető anyaghoz jutottak, hogy a maradékból Félegyházán és Baján is csinálnak hasonló építményt. A modern filmvetítő apparátus a Moziüzemi Vállalat tulajdona, a reflektorokat a megyei művelődési központ kölcsönözte. □ □ □ A tereprendezést, az építkezés nagy részét, a környék csinosítását kecskeméti fiatalok vállalták. A 607-es Ipari Szakmunkásképző Intézett ötszáz tanulója több ezer órát dolgozott a parkért. Kivette részét a1 munkából a Berkes Ferenc, a Táncsics Mihály kollégium diáksága, a 623-as Szakmunkásképző Intézet KlSZ-szer- vezete. Szorgoskodtak az Asztalos Ktsz, az Ezermester Vállalat, a BACSÉP ^fiataljai, a tervezésben az AGROBER és az UNIVERZUM klub, valamint a Fémmunkás Vállalat KISZ-szervezete szerzett nagy érdemeket. Dicséret illeti mindenek előtt az ügyet nagy lelkesedéssel támogató városi tainácsot, s különösen annak tervosztályát. Mindvégig rajta tartották szemüket az építkezésen és segítettek, ahol csak kellett. A kommunális üzem vezetői, dolgozói is saját ügyként kezelték az akciót. Sorolhatnám ki mindenki segített. A Petőfi Nyomda fiataljai nyomtatványok, meghívók elkészítésében vállaltak szerepet, a Bányai Gimnázium diákjai ülőpárnák százait varrták. A lista így sem teljes. Nagyszerű, lelkesítő összefogás volt. Bármennyire is valószínűtlennek látszott, a meghirdetett időpontban, június 5-é(ri ■ megtartották a nyftóüftftéfcráe£ét7 Várták a látogatókat a park kulturális tevékenységében és az ifjúsági mozgalomban tapasztalt vezetői, a felkért rendezők. Ez utóbbiaknak eddig szerencsére szinte semmi dolguk nem volt. Az idő azokat igazolta, akik a szesztilalom mellett kardoskodtak. Bebizonyosodott, sör, bor, pálinka nélkül is jönnek a látogatók. A program most alakul, formálódik. A beat-koncerteken, a szélesvásznú filmvetítéseken kívül ismeretterjesztő rendezvényeket, sportbemutatókat is terveznek. „Nemcsak fiataloknak”, jeligével idősebbek érdeklődésére is számot tartó műsorokat rendeznek. Hallottunk Strauss-estről, Jó estét Kecskemét című, a színház három évtizedét áttekintő összeállításról, olimpiai napról, köny- nyűzenei műsorokról. Először azt akartam írni, hogy semmiből lett valami Kecskeméten. Ez a megállapítási részben túlzás, részben féligazság lenne. A városi tanács végtére is tekintélyes összeggel jelezte, mennyire fontosnak tartja egy ilyen intézménynek a működését és a Moziüzemi Vállalat is nagyvonalúan, forgalmazási érdekeit és a művelődéspolitikát egyaránt szolgálva teremtette elő a szükséges felszerelést, anyagi eszközöket. A valóságos pénz a költségeknek így is csak a töredékét fedezte. A fedett színpadot, táncteret, a játékszobákat valóban szokatlanul gyorsan, olcsón készítették el. A kezdeményezők tudták, hogy a hiányzó összeget, ipari „kapacitást”, a fiatalok lelkesedése pótolhatja. Jó célok és jó szervezők életre kelthetik a meglevő energiákat, mozgósíthatják az adott erőket. Egy pillanatig sem állítom, hogy mindent tökéletesen csináltak. Körültekintőbben kell a további műsorokat megtervezni, nehogy ráfizessenek, vagy a nevelési irányelveken essék csorba. Remélhető. hogy a kezdeti sikerek az ingadozókat is az Ifjúsági Park ügye mellé állítják. Mert ez a legfontosabb: ügyként kezelték a társadalomtól kapott feladatokat. Akartak valamit és a tehetetlenséget mentő kifogások helyett a megoldásokat kutatták. □ □ □ A városi tanács művelődésügyi osztályán mondták, hogy sok kulturális intézmény tanulhatna tőlük lelkesedést, leleményességet, módszereket. ■• Bízunk abban, högy az Ifjúsági Park záráfeákot^ 'aúéusitús Vé^én — esetleg szeptember közepén — sem a tanács illetékeseinek, sem nekünk nem kell véleményünkön változtatni. Heltai Nándor A székesfehérvári Bory-vár A XX. szá- m zadbare egyetlen vár épült hazánkban: Székesfehérvárott.' 1912-ben kezdődött az építése é6 negyvenhét évig tartott. Bory Jenő építész éa szobrászművész, a — Képzőművészeti Főiskola egykori tanára, majd rektora építette ezt a történelmi stílusban gazdag, érdeken épületet, amely a Fehérvárra: látogatók ked- L véne kirándulóhelye az öreghegyen. Nemcsak maga az épület érdekes; hanem a benne felhalmozott páratlan értékű műkincs is, amelyet Bory Jenő hosszú évtizedek alatt bel- es külföldön egyaránt összegyűjtött, vagy maga és felesége alkotott. Évtizedünk végén lesz száz esztendeje, hogy a művész született, özvegye — Komócsin Ilona szegedi származású festőművész — a közelmúltban bekövetkezett halála előtt néhány héttel tájékoztatott a hatalmas épület keletkezéséről és az alkotó életéről. _ Érj, mint művésznövendék, a nnak idején Székely Bertalannál tanultam a festészetet, majd férjhez mentem Bory Jenőhöz, aki 1912-ben lett a Képzőművészeti Főiskola tanára. Egyébként már főiskolás korában tanársegéd volt. Mikor két kislányunk, Ilona és Klára megszületett, az orvos vidéki levegőt javasolt a beteges gyermekeknek. Férjem akkor vásárolta meg ezt a homokbányának használt másfélholdas területet a székesfehérvári öreghegyen. — Hogyan született meg a várépítés ötlete? — Abban az időben férjemet erősen foglalkoztatta a vasbeton alkalmazásának gondolata az építészetben. Elhatározta, hogy várat épít. És csaknem ötven esztendeig ezen dolgozott, minden szabad idejét erre. áldozta, minden keresetét ebbé fektette, műveiért nem pénzt, hanem építőanyagot kért, a maga kezével, csaknem segítség nélkül dolgozott. A hatalmas fenyő- és diófák közül messze kimagaslik a vár 50 méter magas bástyatornya, • A magyar történelem nagyjainak galériája. • A jobb oldali ' képen: a vártorony és bástya. amelyről gyönyörű kilátás nyílik a városra és a messze környékre. Az épületet U-alakban veszi körül a százoszlopos galéria, amelynek felső folyosóján a magyar történelem száz jeles alakjának Bory Jenő által megmintázott négyméteres szobra áll. A várudvar hátsó részében látható a hitvesi hűség kápolnája, benne a fogalmat idéző márványszobor. Bory Jenő rengeteget utazott külföldön, sokat volt távol otthonától, mégis saját alkotásainak száma töméntelen. Ezeknek gipsz-, vagy kőmásolata mind megtalálható a vár kiállító termeiben, udvarán, vagy a folyosókon. Síremlékek, emlékmű-szobrok, nagy emberek, művészek szoborportréi ezerszámra, számos olyan is, amely nyilvános téren volt felállítva és a háború folyamán megsemmisült. Külföldi utazásaiból hatalmas értéket jelentő népművészeti érdekességeket hozott haza, ez mind megtalálható a várban. • Bory Jenő szobrainak másolatai mind megtalálhatók a várban. Elmondta, az özvegy, hogy a II. világháború alatt a várépület jelentős sérüléseket szenvedett, az idős művész azonban nekilátott és pár év alatt helyrehozta a rongálódásokat. Munkásságával a hálás utókor őszinte elismerését vívta kiKép és szöveg: Balogh József A bíró szobájában Száguld velünk a busz, most már nyugat felé, Lőcse és Pop- rád irányába. Az út mellett nagy • A cemjatai Petőfi-fánál. Szlo vákiai utazás m a magyar tévénézők a képernyőn is láthattak egy sorozat keretében. Micsoda épület! Csak nézi az ember, csak ámul a szépségén, az arányain — aztán eltűnődik: milyen is ez a történelem, milyen is a múló idő. A múzeumnak berendezett előcsarnokban zászlók, 1848-ból; azután érdekes, nagy ládák, különös kulcsokkal; a sokat filmezett erkély, a főtérre néző; majd pedig a ,.fehér asszony” portréja az egyik teremben. Hasonlít rá? Talán... Ki is tudná ezt ma már bizonyítani? S nem is ez a fontos ma ... Hanem az, hogy elhiggyük: élt az érdekes nő, s hogy éppen errefelé töltötte napjait .. í Járunk-kelünk a történelmi levegőt árasztó szép épületben. Pallost, törvénykönyvet, arcképet, korabeli bútorokat szemlélünk meg. Aztán bemegyünk a bíró szobájába. Megállunk a hatalmas, kerek asztal körül, ahol annak idején a városatyák ültek. Hogyan is volt, miként is lehetett annak idején itt minden? Milyenek voltak a gyűlések, a vitatkozások, a bosszúságok és a kacagások? Miként teltek azoknak a napjai, akik akkor irányították a mindennapokat? Ki tud eligazodni a viharos történelmi napok zűrzavarában? Különösen most, annyi esztendő elmúltával? Elmondani nehéz lenne, hogy ebben a történelmi levegőjű városkában mi mindent lehet látni, mi mindenben lehet gyönyörködni. A hír^s Szent Jakab templom; a posta melletti ház atmoszférája; a szégyenketrec; az emeleti teremben a festmények stb., stb. Ki emlékezne rá pontosan, mi minden van e városfalak között? Varga Mihály (Folytatjuk) • Balra: a lőcsei városháza. ,Édes a szabadság.. Nem tudhatom, hogy ezen az ■éjszakán hányán álmodtak közülünk a Magas-Tátra hófödte csúcsairól; ám abban biztos vagyok, hogy elalvás előtt többen megpróbálták elképzelni a gyorsan közeledő nagy élményt: a félelmetes hegyeket és a gyönyörű erdőrengetegeket. Kora reggel már készülődünk: indulunk tovább Lőcsére, onnan a „Tátra kapujába" — Poprád- ra. De előbb eszünkbe jut, hogy itt, Eperjesen is megfordult Petőfi. (Lám, mintha csak nagy költőnk útját követnénk nap nap után!) Nézzük meg a helyet, ahol Kerényi Frigyessel és Tompa Mihállyal — ha jól emlékezünk — költői versenyt rendeztek annak idején, tón 1847- ben. De sajnos, nem lehet; nagy lenne a kerülő, nincsen rá időnk. Szerencsére gyorsan vigasztalódunk; ugyanis azt is megtudjuk, hogy van a közelben egy errefelé híres Petőfi-fa. Jó, menjünk el oda tüstént! Eperjestől néhány kilométerre van Cemjata falucska. Kérdezzük az első utunkba akadó embert, hogy merre találjuk a fát? Felragyog az arca, s felül mellénk a buszba, majd ő megmutatja. Tomas Andrej a neve, lehet vagy ötvenöt éves. Nem tud magyarul, hát kézzel-lábbal magyarázunk neki, míg a tolmács előkerül. Megyünk be az erdőbe mélyen, s mikor odaérünk, mutatja a hatalmas Bükkfát. „Ez Petőfi fája". Azt gondolom: „Egyenes derekú, akár a költő volt". A sűrű lombok közt látjuk az ég kicsi darabját. Azt mondja a kísérőnk, hogy hat verset ezen a környéken írt Petőfi. Az egyikből idéz is: „Édes a szabadság tiszta levegője". cseresznyefák dúsan virágoznak. Jobbra egy partizán-emlékmű; megyünk tovább Lőcse felé. Fenyőerdők a hegytetőkön, messziről. Amikor Lőcse városában vagyunk, érthetően mindenki a „lőcsei fehér asszony” után érdeklődik. Élt-e? Milyen volt? Korponay Jánosné Géczy Julianna tényleg létezett; nem Jókai Mór találta ki őt. De hogy áruló lett volna? Ma már sokan vitatják. Íme, a történelmi városban vagyunk ... Lőcse főterén. Stur szobra áll előttünk. Sturé, akinél többet kevesebben tettek a szlovák nemzeti érzés, a szlovák sajátos kultúra kibontakozásáért. Hát még a városháza! Az a híres, szép, különös épület, melyet Tanári és zenészi hivatás együtt 4gna A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1975-ben fejezte be tanulmányait: diplomahangversenyén kitűnő minősítést ért el. Jelenleg az Operához zenekarának ösztöndíjasa, és a szegedi zeneművészeti szakközépiskolában tizenegy növendék tanára. Honnan indult, hogyan is kezdődött Maczák János zenei pályája? — Talán kilencéves lehettem, amikor Kékesi Jánostól harmo- nikázni kezdtem tanulni. A klarinétot csak hetedikes koromban választottam, ekkor iratkoztam be a Kecskeméti Állami Zeneiskolába. Két évig tanultam Kovács Sándor tanárnál, ő alapozta meg hangszertudásomat, s nagyon erős mezőnyben bejutottam a szegedi szakiskolába. Négy évig Deák József tanított, majd érettségi után sikeres felvételi vizsgát tettem a főiskolán: itt Balassa György volt a mesterem. — Vajon előadóművésznek vagy tanárnak tekinti magát elsődlegesen? — A kettő nincs ellentétben, sőt kiegészíti egymást. Tanítani jobban szeretek, mint gondoltam volna: magam is sokat tanulok közben, hiszen a problémákat meg kell fogalmazni a növendékek számára. Ugyanakkor semmi áron nem mondanék le a zenekari játékról — ez a tanításhoz is nélkülözhetetlen. És szólistaként is szívesen fellépek, ha éppen van rá alkalom. — Sokan hallottuk évekkel ezelőtt a kecskeméti zeneiskola 75 éves évfordulóján és a „Bács- Kiskun megye Budapesten" egyik hangversenyén a Fészek-klubban. Legutóbb pedig mint a Zeneművészeti Főiskola jubileumi versenyének egyik győztese szerepelt a díszünnepség közönsége előtt. Idézze fel, kérem, néhány emlékezetes külföldi fellépését is! — 1973-ban Münchenben vettem részt versenyen, ahol a középdöntőig jutottam el. Kétszer voltam Bayreuthban — ami különösen nagy élmény volt —, felléptem Szófiában, tavaly pedig Moszkvában a budapesti főiskola és a Csajkovszkij Konzervatórium közötti kapcsolat keretében. Jártam Párizsban is, ahol a legújabb törekvéseket képviselő magyar zeneszerzők müveit adtuk elő. — Nemrég a Szerzői Jogvédő Hivatal jutalomban is részesítette mai magyar művek előadásáért. Szívesen játszik kortárs zenét? — Valóban, évek óta részt veszek a KISZ Központi Művészegyüttes keretei között működő „Űj Zenei Stúdió” tevékenységében, ahol sok modern müvet játszunk. A stúdió munkáját Simon Albert vezeti, akitől a legtöbbet tanultam a tanáraim mellett. — Ügy tudjuk, hogy nem lett hűtlen szűkebb szülőföldjéhez sem. — Gyakran hazajárok Kecskemétre, szüleim, testvéreim ma is itt élnek. Nagyon szeretem ezt a gyors tempóban szépülő, fejlődő várost. De nemcsak Kecskeméthez fűznek szoros szálak: feleségem, Vereb Katalin oboatanár — kiskunfélegyházü Most ö is Szegeden tanít, ezért szinte állandó ingajáratban vagyok Budapest, Szeged, Kecskemét és Kiskunfélegyháza között. — A családban más is hivatásul választotta a zenét? — Apám géplakatos és hegesztő volt (ma már nyugdíjas), anyám konyhavezetö. Egyikük sem■ muzsikált, ennek ellenére nem ellenezték pályaválasztásomat, sőt buzdítottak rá. öcsém trombitálni, húgom hegedülni tanult, de most már csak a saját kedvtelésükre veszik kézbe a hangszert. S időnként a bátyjukat is szívesen meghallgatják... Körber Tivadar
