Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

4 • PETŐFI N£PE • 1976. Június 4.

A TANÁCSÜLÉS MEGTÁRGYALTA

Kevesen szólaltak föl a hétfői kalocsai tanácsülésen a műemléki jelentőségű terület távlati felújítási tervének tárgyalásakor. Vita nélkül, egy tartózkodó szavazattal, egyhangúan elfogadták a Tamás Gyöngy osztályvezető főmérnök által előterjesztett javaslatot.

Először közömbösségnek, a tervezet iránti érdektelenségnek tulajdonítottam a hallgatást.

Az előterjesztésből kitudódott, hogy régóta és sokakat foglalkoztak ez a téma. Szakértők, lokálpatrióták több fórumon elmondhatták véleményüket, javaslatukat. El is mondták, és a Város- építési Tudományos és Tervező Intézetben Sedlmayr Jánosné műteremvezető valamennyit mérlegelve készítette el a tervet.

Hasznosnak bizonyult a TIT kalocsai értelmiségi klubjában rendezett nyilvános vita, alaposan elemezte a műemléki városközpont felújításának elveit, főbb módszereit meghatározó tanulmányt a Városfejlesztési és Ellátási Bizottság.

Nemzeti érték

Indokolt a körültekintés, a felelősségteljes elmélyültség.

Az ősi település történelmi városmagja a magyar barokk és copf építészet egyedülállóan egységes együttese. A XVIII. század a kalocsai céhek virágzási korszaka, a nagy építkezések időszaka. Az

Országos Műemléki Felügyelőség 1964-ben kiadott jegyzéke 17 műemléket, vagy műemlékjellegű épületet sorol föl. Ebből 12 az.I. István úton, vagy a Szabadság téren található.

Sedlmayr Jánosné véleménye szerint Sopron, Kőszeg, Győr belvárosa nyugati hatásokat tükröz, míg Kalocsa központja a sajátos magyar városfejlődés talán legszebb megnyilvánulása.

Helyreállítás . és hasznosítás

A tanácsülésen elfogadott távlati terv három területegységre bontja a műemléki városképet.

Az I. István király út a Csupó utcától a Szabadság térig a város főtengelye, jellegzetes kétoldali fasorával a Szabadság tér barokk együttesébe torkollik.

A páros oldalon a Rosthy-köz és a Csupó utca közötti tömb a jövőben, teljes egészében oktatási célokat szolgál. A megyei börtön és a fiúnevelő intézet kitelepítése már a részletes rendezési tervben is szerepel.'' Javasolják a zavaró toldaléképületek lebontását, az udvarok eredeti állapotának a visszaállítását, pihenőparkok kialakítását.

Zárt sorú beépítést irányoz elő a páratlan oldalra a fejlesztési terv. Az I. István u. 19. alatti házban szálloda létesítését szorgalmazzák a tervezők, mivel jelenlegi felhasználása nem a legszerencsésebb.

Elterelik a forgalmat a Szabadság térről. A Kossuth Lajos, a Micsurin utca és a Foktői út forgalmát az új nyugati gyűjtőút veszi át. Az I. István korabeli román bazilika alapfalainak feltárásával és bemutatásával a Szabadság tér hatásosan jeleníti meg a műemléki épületekkel övezett történelmi városközpontot.

Az érseki palota, a Dózsa tér és a Micsurin utcai területének rendezése a távlati terv lényeges része. Javasolták — többek között — az érseki palota és a főszékesegyház díszvilágításának a megtervezését, a volt magtár műemléki helyreállítását és mezőgazda- sági múzeumként történő hasznosítását.

Nélkülözhetetlen útmutató

A vázlatosan ismertetett terv valóra váltása feltehetően évtizedekig tart. Elkészítése mégis szükséges, sürgető yolt, * T^öbbej^ megjegyezték; jóval előbbre tartana Kalocsa, ha egy ílyeti iránytű korábban is a város vezetőinek a rendelkezésére állt volna Az egységes irányelvek alkalmazása kizárja az alkalmi megoldásokat, az ötletszerűség veszélyeit, s a legfontosabb teendőkre irányítja a figyelmet.

Heltai Nándor

FEKETE GYULA:

Mostoha

FÁJÓ EMLÉKŰ Somogyi Imre annak idején — a harmincas években — sokat ábrándozott „Kertmagyarország”-ról. Kapott is megrovást eleget a romantikus ábrándok miatt halála után, épp azokban az időkben, amikor hosszú évtizedek munkájával, áldozatával kifejlesztett tájkultúrák sorvadozni, gyümölcsösök férgesedni, történelmi múltú szőlővidékek kellő gondozás, felújítás híján öregedni, pusztulni kezdtek.

Azóta bebizonyult, hogy nagyüzem és kisüzem, külterjesség és belterjesség a szocializmusban nem zárják ki és falják föl egymást — mint ahogyan a romantikus ábrándok sem feltétlenül nélkülözik, s a rideg, racionális számítások sem feltétlenül tartalmazzák az igazságot. S mint ahogyan a kispolgári gondolkozásnak az korántsem bizonyítéka, ha szabad idejét valaki a kertjében, kedves növényeit ápolgat- va tölti. És, ha a kertészkedőben másvalaki a „magántulajdonost” fitymálja, attól a gondolkozása semmivel sem „szocialistább”. Még akkor sem, ha ő kizárólag utázik, színházba, 'moziba, hang- , versenyre jár, tanul, olvas szabad Idejében, mert végül is: mit lát meg, mit hall meg, mit olvas ki a könyvekből — és mivégre?

Nem lejárt lemezeket nyikor- gatok. Ezek még nem mindenkinek jártak le.Begyűjtöttem jó néhány statisztikai adatot annak az érzékeltetésére, milyen súlya van ma termelésünkben, állattenyésztésünkben a kiskerteknek és a háztájinak. De félretolom a statisztikát, nem fárasztom vele az olvasót. Minden statisztika nélkül

kertjeink

is világos* hogy a nagyüzemi for. mák, módszerek végleg győztek nálunk, s íme: a győzelmüket nem veszélyezteti, éppenséggel bebiztosítja, ha egyben-másban kereszteződnek a családi-kisüzemi termelés módszereivel. Ezt ma már ténynek vehetjük de van itt még valami más is.

Egy nyugdíjas vasutassal utaztam együtt. Véletlenül nem za- jongott senki a fülkében, zavartalanul beszélgethettünk. Eleven tekintetű, mozgékony ember volt; derűs mosoly ült meg a szája szögletében. Három éve nyugdíjazták. Félrerakott pénzéből telket vásárolt Szentgyörgyön, s még akkor betelepítette.

„Kérem, én azóta tudom, mit jelent élni” — állítja most, és bizonyosan túloz, de nem nagyon. Ö, aki városon született, lakott, és hosszú évtizedekig csak a vonatablakból nézegette a földeket, a kerteket, három év óta valósággal új életet kezdett terebélyesedő fái, fejlődő palántái, bog- lyasödó lugasai között. Szakkönyveket forgat, új fajták, nemes fajtaváltozatok ügyében levelez. get; egyszerre kóstolt bele a tudás felemelő élményébe, a természet emberkézhez szelídült világába, s a termelő munka örömeibe. f Ecettel vallatja a talajt a mésztartalomról, betontámaszos kordonműveléssel próbálkozik, a talajvíz nyári szintjét bemérve telepíti át a bogyósokat, s a közvetett kérdésre gondolkozás nélkül sorolja a növényvédőszerek nyelvficamító neveit, hatását, s hogy melyik melyikkel váltható, helyettesíthető.

Kevés sikerélményben volt része hatvan éves koráig, azóta az. tán sűrűn megmártózhat benne, akár az ilyen időtőltő beszélgetések során is. Ám az igazi, szívbi- zsergető élményeket a következő idény tartogatja, amikor a környék megint csodájára jár majd a kertjének; megint hozzá zörgetnek majd be legszívesebben gyümölcsért, zöldségféléért, s megint tőle kéregét magot, palántát, oltógallyat még a konkur- rencia is.

Nincs rá bizonyítékom, csak bizonyos vagyok benne, hogy beszédes útitársam tíz évvel tovább él, és tízszer jobb közérzettel, mintha tengve-lengve élne, enélkül a kései újjászületés nélkül.

Egyszóval — hobby?

Távol áll tőlem, hogy a gyufacímkék, parpírszalvéták, gombafej-fotók, apró konyakosüvegek szenvedélyes gyűjtögetőit megbántsam, de én a kert szerelmeseit más minőségi rendbe sorolnám. Hiszen ők több milliárdos értéket teremtenek, azaz, ha ez a hobby, szenvedély, mánia, akkor a leghasznosabb hobby. Nem számolom ide azokat, akik mindenáron a minden egyebet háttérbe szorítva, kizárólag a forintokat hajszolják.

NEM A MILLIÁRDOKAT akarom itt leltárba venni, sokkal inkább azt a tényt, hogy a kis- kerti bütykölés, ezermesterkedés a más foglalkozásúak aktív pihenésének is a legkedveltebb for. mája. Persze, természet dolga, ki mennyire érzi szükségét az ilyen pihenésnek. Én egy alkalommal elég jól elviseltem az irigyeltebb módját is a Galyatetőn — alvás, olvasás, kirándulás, társasjáték, sakk, s csak a kilencedik napon szöktem meg a kéthetes jutalomüdülésből, végképp belefáradva s belecsömörödve az effajta pihenésbe.

Mármost: akár a kiskertekben, a háztájiban termelt sokmilliárdos értéket tekintjük, akár a mii. liónyi ember — más foglalkozásúak, magabíró nyugdíjasok — igényét, szükségletét az aktív pihenésre, akár a szétparcellázásra ítélt, nagyüzemben nem hasznoSzázhúszmillión felül

A kecskeméti járás nyugati részén találjuk a nagy múltú kun települést, Szabadszállást, ahol a Lenin Termelőszövetkezet gazdálkodik. Több mint hétszáz szövetkezeti paraszt végzi itt mindennapos munkáját, mintegy ötezer hektáron.

Szépen ringanak a végtelen búzatáblák, a kukorica is már három sziklevélbe szökkent, zöldül a szója, és látni a sorát már a magról vetett paprikának is. Zümmög a lucernaszárító, készül a sok száz mázsa liszt. A látóhatár közepén szép színfolt az öntözőmű szivattyúháza. Az üvegházakban pedig kiültetésre vár a palánta, és bimbóit bontogatja a szegfű. Épül a műtrágya- és mé- regrabtár — amely nem kevésbe kerül — de néhány év alatt megtérül az ára, a tárolási veszteség csökkenésével.

A vezetőség azon töpreng, hogy a munkaerő-gazdálkodás új szabályai lehetővé teszik-e a vendégmunkások foglalkoztatását. Másképp nem tudják címerezni az értékes hibridkukorica-vetőmagot termő táblákat. Ha ez nem időben történik, sok millió forintos veszteség éri a szövetkezetei és kevesebb lesz az exportra küldhető vetőmag.

A sokszorosan kitüntetett szövetkezet tavalyi eredményei alapján ismét elnyerte a kiváló címet. Molnár Vilmos, a szövetkezet kommunista elnöke a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kapta. Ö mondja el.< hogy ez évben a termelési érték meghaladja a 120 milliót az eszközállomány is túl van már a 200 millió forint értéken.

Ha az elmúlt két esztendő számait hasonlítjuk, jól látszik a felfelé ívelés. A fejlődés a munka termelékenységének javulásából ered, hiszen egyik évről a másikra hatvannal csökkent a dolgozók száma, a ledolgozott munkaóráké 23 ezerrel, míg az árbevétel 20 millióval növekedett.

Ezek a számok önmagukért beszélnek, dicsérve ai kommunista példamutatást, a szövetkezet gazdáinak szorgalmát, a vezetők éá a szakemberek hozzáértését.

A pártonkívüli Papp Kálmán évtizednél is hosszabb ideje főag- ronómusa a szövetkezetnek. Az idén tíz napra tervezi az aratást, pedig a gabonavetés területe meghaladja az ezer hektárt. Egyébként az elmúlt öt esztendőben búzából 40 mázsán felül termeltek hektáronként. Ez évben is szép termés mutatkozik. Kukoricából öt év átlagában megtermelték a 60,5 mázsát hektáronként. Az elmúlt esztendő rekordja 8Ö,5 mázsa volt. Ezzel az átlaggal a járás legnagyobb kukoricatermését érték el. Második éve termesztenek szóját, amely az elmúlt esztendőben több mint 380 hektár átlagában 21 mázsái 20 kiló termést adott. Napraforgóból is elérték a 25 mázsás átlagot.

Nagyrészt az említett eredményekből ered a szövetkezet múlt évi hatmillió forint bruttó jövedelem növekedése. Az egyévi jövedelemnövekedés 14 százalék, ebből jut pénz olyan kísérletezésekre is. amit a főagronómus irányít a gépműhelyben dolgozó brigáddal. Célja, hogy megoldják a kukorica géoi címerezését.

Az idén a kertészeti termesztést is fejlesztik. Paprikát termesztenek, mégpedig 140 hektáron’ fűszernek, 30 hektáron étkezési célokra. A munkaerőhiány itt is gondot okoz, mert mintegy 70

hektáron még kézzel kell leszed ni a paprikát.

A háztáji termelés sem elhanyagolt ágazata a Lenin Termelőszövetkezetnek. Van háztáji agronómusa, kialakult a támogatás rendszere is. Több százan már pénzben, vagy kukoricában kérik megváltani a földet, mert a közös munkában való rendszeres részvétel mellett nem jut idő a kapálásra. Ügy vélik, hogy jobb eredményeket érnek el a közös táblákon. A házaik körül, az udvarokban viszont jószágneveléssel és hizlalásai foglalkoznak. Láttam a háztályi gulyát, amint a falu alatt legelészett.

A háztájiból származó bevétel isi biztatóan növekedett egy éy alatt, 9 millió 430 ezerről, 13 mi) - lióra. Ez évben is emelkedést vár nak, az előkészítő, tervező műn kát ennek megfelelően végzik.

A közös gazdaság pártalapszer vezetének kommunistái a minden napok munkájában megállják s helyüket. Sági József, a pártalap- szervezet titkára továbbtanul, éppen most készül az államvizsgára. A tagköny vesére előkészítése során valamennyi párttaggal beszélgettek. Ezek az eszmecserék tovább erősítették az alapszervezet egységét, ösztönöztek! a kommunisták cselekvő példamutatására.

Meggyőződtem arról, hogy a Lenin Termelőszövetkezetben alkotó és bizakodó a légkör, amelyben izmosodik a szövetkezeti demokrácia. Mindenki becsülettel dolgozik és ha rajtuk múlik, ez az esztendő is jobb lesz a tavalyinál és a termelésiérték felette lesz a 120 millió forintnak

Horváth Ignác,

a kecskeméti járási pártbizottság első titkára

A termelés korszerűsítése állandó feladat

A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet elmúlt évi termelési eredményei alapján elnyerte a kiváló címet. Immár másodM«^-^r9^73-SáBv^5S<>hloárr"kimagasló eredményeket ért el -a szöj<etkezet-.^é&»szintén-megkapta a kitüntetést.

Babies Antallal, a szövetkezet elnökével a napi gondokról, a gazdálkodás szervezéséről beszélgetünk.

Kórházóriás

A Szlovén Szocialista Köztársaság fővárosában felépült Jugoszlávia, de egyben Európa egyik legnagyobb klinikai központja.

A hatalmas — üvegből, vasból és' betonból' készült 1 épületben

tizenegy műtő, szülészetig gyermeksebészeti és fizikoterápiás osztály működik, korszerűen felszerelve. Az új gyógyászati központnak számítóközpontja, filmkölcsönzője, hatalmas konyhája és gyógyszertára van. A csaknem ötezer ágyas kórházban évente 80 000 beteget tudnak ápolni.

2

sítható tízezer holdakat, akár a hazai természeti és éghajlati adottságok kedvezéseit — egyszerűen érthetetlen miért kezeljük mindmáig olyan mostohán a kiskertmozgalmat.

Bizonyítsam, hogy mostohán kezeljük?

Külön dossziéban gyűlik a témát illető anyag — nem esnék nehezemre akár terjedelmes tanulmányban bizonyítani. Rögtön itt az első darab: az ország legnagyobb faiskolája levélben közli, hogy málna, szeder, szamóca már nem kapható. Pedig nyom- daszagú árjegyzékből történt a rendelés, szeptember végén, a 6—7 hónapos szállítási idény első napjaiban.

A „veszi, nem veszi, nem kap mást” elve ebben a kereskedelmi ágazatban még a jobbik eset, mert olykor a legprimitívebb szükséglet is kielégítetlen marad. A faiskolai lerakatok mostoha körülmények között — gazdavállai- lataiktól szemlátomást elhanyagolva — fogadják a vásárlók hétvégi rohamait — Hobby? Hiszen kísérletezésre, különlegességek, újdonságok beszerzésére nincs is lehetőség, de még az előre kiválasztott, közönséges, leginkább a talajba-, kertbe-, tájba illő fajták beszerzéséhez is szerencse kell. Pedig hát nem mindegy, milyen fát választ élethosz- sziglani társának az ember.

TOVÁBBI GOND, hogy a kiskert szükségletei elég gyakran különböznek a nagyüzem szükségleteitől. S nemcsak gépekben, szerszámokban. (A folytontermő szamóca, a kétszer termő málna például nagyüzemi termesztésre alkalmatlan, kiskertbe viszont szívesen ültetik, ott az utolsó érett szemeket a hó alól is kikaparhatják.) De növénynemesíté- sünk, szaporítóanyag-termelésünk ma még nemigen vesz tudomást a kiskert sajátos szükségleteiről.

Bizony, a milliónyi családot érintő kiskertmozgalom még messze van attól, hogy fontosságának megfelelő gonddal törődnénk vele.

— Előrehaladást elsősorban a szakosításban értünk el. A szövetkezet agronómiái lehetőségei egyértelműen meghatározzák a vetésszerkezet kialakítását. Az elmúlt esztendőben csaknem 900 hektáron termesztettünk őszibúzát. Az idén hasonló területen. Tavaly már alkalmaztuk a helikopteres permetezést gyomirtás

. céljából. Sajnos az elmúlt esztendőben többször érte jégverés a gabonatáblát. Az érési időszak alatt pedig kedvezőtlen volt az időjárás, emiatt gyengébb termést 'értünk el, mint amire számítottunk. A kiesést más ágazatokból kellett pótolni. A kukorica, a másik fő növényünk beváltotta a hozzáfűzött reményeket, ehhez hozzájárult, hogy tagjai vagyunk a nádudvari termelőszövetkezet által kezdeményezett KITE termelési rendszernek. Az elmúlt évben több, mint 70 mázsa termést takarítottunk be hektáronként. Beléptünk a Bácsalmási Napraforgótermesztési Rendszerbe is. Tavaly vetőmagot is termeltünk.

A korszerű termelési technológiának köszönhetően csaknem 20 mázsa termést értek el hektáronként. Az elnök hangsúlyozta, hogy ez elsősorban a termelési rendszernek köszönhető. Az idén hasonlóan fontos növényként ke. zelik a napraforgót.

— Megközelítően 280 hektáron foglalkozunk szőlőtermesztéssel. Az ültetvény korszerűsítését a Kunbajai Állami Gazdaság szőlő- termesztési rendszerének technológiája alapján oldjuk meg. Sajnos, tavaly a szőlőtermesztésben sem volt' szerencsénk, mert kétszer jégverést kaptunk.

Az állattenyésztésre fordítva a szót, az elnök önkritikusan megjegyzi:

— Míg a sertés- és a baromfi- tenyésztésben jó eredményeket értünk el, addig a tehenészetben gondok vannak. Tavaly az egy tehénre jutó tejtermelés nem érte el a 2 ezer litert. Talán ez a legrosszabb mutató termelőszövetkezetünk gazdálkodásában. Itt is Keressük az előrelépés lehetőségeit. A Herceghalmi Állami Gazdaság fejlesztési módszerét vesszük át. A magyartarka-állo- mányt a tejtermelés növelése érdekében keresztezzük. A fajta- átalakító keresztezés eredményeként 1980-ra 4000—4500 liter tejhozamot kívánunk elérnj tehenenként.

A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetet jól ismerik a kezdeményezéseiről. Az egyikről, a kukorica tárolásának új módszeréről érdeklődöm az elnöktői.

— Csaknem 26 ezer mázsa úgynevezett kombájn-nedves, azaz 25—26 százalékos víztartalmú tengerit tárolunk egyszerű módon, fóliával bélelt árokban. Azzal, hogy ezt a mennyiséget nem szárítottuk meg, több, mint fél millió forint megtakarítást értünk el. Mi magunk is meglepődtünk a tárolás sikerén.

Valóban figyelemre méltó ez a kezdeményezése a gazdaság szakembereinek.

— Segítünk a város ellátásában is. A közeli Bajára nagymennyiségű vágóhídi terméket szállítunk. Az innen számazó bevételünk több, mint kétharmadát a város kiskereskedelmében forgalmazzák.

Ismeretes, hogy ez év január 1-től új gazdasági szobályozók léptek életbe. Ez további ésszerű takarékosságra, a tartalékok feltárására készteti az üzem vezetőit.

Az elnök elmondja, hogy. felülvizsgálták korábbi beruházási elképzeléseiket. A következő években a sertéstelepet korszerűsítik. Az V. ötéves terv időszaka alatt felújítják a gépparkot. Az errel a célra fordítandó összeg előzetes számítások szerint körülbelül 25 millió forint lesz.

Sok mindenről esik még szó beszélgetésünk során. Csak néhány kiragadott adat közlésére van lehetőség. Az üzemi étkeztetéshez például a szövetkezet évente csaknem 400 ezer forinttal járul hozzá. A háztáji hízottsertések felvásárlásával, valamint takarmányellátással segítik a kisgazdaságok termelését. A jövőben a háztáji tápellátást is megszervezik.

A letelepedni szándékozó fiatalok részére kedvező áron házhelyet adnak. Ez annál is inkább fontos, mert a gazdaságban több, mint . 140 szakember dolgozik. Ezek csaknem fele felső- és középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A szakmai továbbképzésben rendszeresen részt vesznek a gazdaság vezetői. A termelés korszerűsítését ugyanis állandó feladatnak tekintik.

1 K. S.

Terv Kalocsa

1 történelmi városmagjának i £ felújítására É