Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-04 / 131. szám
1976. június 4. • PETŐFI NÉPE 9 5 MEGNÖVEKEDETT AZ ALAPSZERVEZETEK SZEREPE Pártmunka a kiskunfélegyházi iskolákban . „Általános fejlődésünk nagy felelősséget ró a pártszervezetekre, az ideológiai, a kulturális és a művelődésügyi területen dolgozó párttagokra” — állapította meg az MSZMP XI. kongresszusának programnyilatkozata. Ez a tétel különösen érvényes a pedagógusokra, akik a jövő nemzedékek személyiségének kiformálásán munkálkodnak óvodákban, általános iskolákban és a középfokú oktatási intézményekben. Elkötelezett oktatás Az iskolai pártszervezetek súlya, felelőssége erőteljesen meg- növekedett az utóbbi évek során. A tantestületek kommunistái évről évre jelentőségteljesebb szerepet töltenek be az oktató-nevelő munka szerteágazó, sokrétű feladataiban és mind nagyobb felelősséggel képviselik intézményeiket a települések politikai-társadalmi életében. A kiskunfélegyházi városi párt- bizottságon a közelmúltban ösz- Bzegezték a tanintézetek pedagógus pártalapszervezeteinek munkáját. A végrehajtó bizottság elé kerülő tapasztalatok a helyi jellegzetességen túl általános jelentőséggel is bírnak A Kiskunfélegyházán dolgozó ötszázhatvan pedagógus több mint egyötöde tagja a pártnak. Arányuk kedvezően változott az utóbbi évek során. A párttagok számának növekedése tette elsősorban lehetővé a pedagógus alapszervezetek megerősödését. Jelenleg hét önálló iskolai és három területi jellegű, több intézmény nevelőit egyesítő pártalap- szervezet dolgozik a városban. A kommunista pedagógusok azok, akik a legkövetkezetesebben működnek közre a párt oktatás- politikai határozatának végrehajtásában. Jelentős szerepet töltenek be az iskolai élet demokratizmusának megteremtésében, fejlesztésében, a tanintézeti úttörő- és KISZ-szervezetek irányításában, az ifjúsági mozgalom segítésében és ellenőrzésében, valamint az egyes intézmények oktató-nevelő munkájának kialakításában. Az alapszervezetek tagjainak fele politikai iskolát is végzett, és csaknem kilencven százalékuk tölt be aktív, mozgalmi szerepet. Köz- életiségük a tanintézeteken kívül is jelentős. Ismereteiknek, tájékozottságuknak megfelelően igen sokan vállalnak megbízatásokat a város különböző társadalmi szerveiben. A tartalmi munka A pedagógus pártalapszerveze- tek sajátos politikai eszközökkel segítették és számonkérték az MSZMP Központi Bizottságának 1972. évi határozataiból adódó határozatok teljesítését és keresték az új kérdések, problémák megoldásának lehetőségeit — állapítja meg a jelentés. Tevékenységük sokrétűségét bizonyítják azok a témák, amelyekkel az alapszervezetek tagsága az elmúlt években behatóan foglalkozott. A párttagok sokfelé és több alkalommal is megvitatták a munkahelyi légkör alakulását, az intézeti demokratizmus helyzetét, és a szükséges tennivalókat. Az intézmények kommunista pedagógusai mindenkor olyan határozattok meghozatalára törekedtek, amelyek konkrét segítséget adtak az iskolai vezetésnek, a szükséges változtatások meghozatalában. Az ideológiai, politikai és erkölcsi nevelés kérdései, a hazafias nevelést szolgáló ismeretterjesztés, az osztályfőnöki órák hatása. a tananyagcsökkentés és a tanulói túlterhelés mérsékléséből adódó feladatok — mindezek nagy jelentőségű szakmai kérdések voltak. Mindemellett behatóan elemezték az intézmények általános munkáját, a szülői munkaközösségek tevékenységét, a fizikai dolgozók gyermekeinek segítését. ■■ n *%, «*. —. jreem 9 Tanóra a kiskunfélegyházi ipari szakmunkásképző intézetben. a KISZ- és az úttörőmunka helyzetét, valamint a tantestületek tagjainak politikai és ideológiai felkészültségét. Általánosnak mondható, hogy az alápszervezetek tagsága mélyrehatóan megvizsgálta, sokoldalúan megvitatta a napirenden szereplő témákat, és a határozati javaslatok a legtöbb esetben célirányosak és hasznosak voltak. Előfordult azonban, hogy egy-két helyen kevesebb figyelmet fordítottak az ellenőrzésre, megesett, hogy formális jellegű volt az igazgató beszámoltatása. Elsősorban a nehezebb körülmények között dolgozó, a területi jellegű pártszervezeteknél volt tapasztalható az is, hogy nem kaptak elég információt munkájukhoz és a személyi kérdésekben való döntések esetében olykor bizonytalannak mutatkoztak. Több felé kell rendszeressé tenni a taggyűléseken hozott állásfoglalásoknak a tantestületekben való megismertetését is. Pártépítés és tankötelezettség Az iskolai pártszervezetekre nem kevés feladat hárul a jövőben, a kommunista pedagógusok kiemelt feladata továbbra is az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak következetes végrehajtása. A kiskunfélegyházi városi párt- bizottság . állásfoglalása szerint még hatékonyabb lehet a párt- szervezetek környezetformáló, befolyásoló szerepe a tantestületekre és az ifjúsági mozgalomra. Konkrétabbá kell tenni az általános határozatoknak az intézményekre való lebontását és a feladatok pontos megjelölését. A párttagok továbbra is nagy” szerepet töltenek be a tantestületi légkör. a munkahelyi közérzet, az iskolai demokratizmus kedvező alakulásában. Fokozott figyelmét kell fordítaniuk a tankötelezettségi tör vény hői következő -feladatokra; a b^skolggág aj tójjíju,, a bukások szamának csökkentésére és a hátrányos helyzetű gyermekek előmenetelének pedagógiai támogatására. A kiskunfélegyházi tanintézmények pártalapszervezeteinek létszáma nem nagy. munkájuk hatókörének szélesítéséhez így következtés pártépítésre is szükség van. Ezért nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy kerüljenek be az alapszervezetekbe az arra érett, a párt politikáját magukénak valló, érte kiállni kész fiatal pedagógusok. P. M. i »SS 1 ttéA Tlil E 1 Ifi ü üi i ££9 síp .«I I«1 äBÜ KÖNYVHETI SZEMLE Szép versek - tavalyról AZ IRODALMI MŰFAJOK között nem lehet kétséges a regény vezető szerepe. A prózaírók legtöbbje megírja — vagy meg szeretné írni — a imaiga nagy regényét a kor jellegzetes alakjaival, a társadalom lényegi mozgását kifejező szerkezeti felépítéssel. S az olvasók is a regény iránt vonzódnak legfőképp. Mindezzel együtt mégis ténykérdés, hogy a könyvheti „Szép versek” összeállításai évről évre a slágerlistára kerülnek. A korábbi esztendőkhöz hasonló terjedelemben látott napvilágot az idei kötet. Mégis valami feszesebb elrendezésbe illeszkednek a művek. A válogatás és szerkesztés munkáját Bata Imre végezte el, átvéve a stafétabotot a sorozatszerkesztő Mátyás Ferenctől. A „Szép versek 1975” keresztmetszetet nyújt az elmúlt esztendő lírai terméséről. Föltétlenül fölsorakoztatja azt a négy-öt, vagy tíz jelentős költői személyiséget, akikre egy évszázad múlva is emlékezni fognak. Többre már nem valószínű, az csupán illúzió. Hiszen mit mond az 1970-es évek nagy- közönségének egy csomó régi név, akár a század- fordulóról. Például a népszerű és ünnepelt Ábrányi EmU munkássága, akit Kosztolányi is méltatott az arcképsorozatában, de ma már inkább csak a műfordításai élnek. Vajon mi marad meg a sokféle — gyakran nagyon is hasonló — törekvésekből, látásmódból? A gyűjteménynek alighanem az a legnagyobb érdeme, hogy érzékelteti azt a gomolygó-kavargó, különböző stílusirányzatokkal átszőtt állapotot, amelynek a legmarkánsabb képviselőit majd kiválasztja az idő. Tippelni mindig kockázatos dolog. Ágh István, Csanádi Imre, Csoóri Sándor, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Ladányi Mihály, Nagy László, Pilinszky János, Weöres Sándor és Zelk Zoltán helye viszont biztos a maradandók között van. Es a ..f^t^j3k..közül ..js. oda kívánkoznak Kiss Benedek,, ' Óratecz Imre, Utassy József és Veress MiklódrDe )áirj,__máris%_.bpsszabb1 g^ngy^pr annál, idfiif'jpnitj egy-egy korszak jellegzetes poétái közül kapásból fél szoktunk sorolni. ÖSSZESEN NYOLCVANHÁROM mai magyar költő lép színre. Egyáltalán, létezik ennyi költő egy olyan kis országban, mint Magyarország? És még mindig vannak, akik — joggal vagy kevésbé joggal — úgy érzik, hogy méltánytalanul maradtak ki. Vagy akiknek a jelentkezését a közönség várja. És nem valószínű, hogy valamiféle szerkesztői önkény szorítja ki őket. Nyugodtan állítható például, ha Buda Ferenc egyetlen saját verssort is publikált volna az elmúlt két évben, ott lenne a helye a legújabb lírai tablón. De nincs ott. A friss válogatásból az eredetibb és erősebb tehetségek maradnak fenn. Íme. a sok hasonló jelzős szerkezet és képi kifejezés közül vajon melyik költői színhasználat bizonyul eredetibbnek? Biszt.jWj b ÉfÉírm Rí la Bk'l bSS: ray Adám így érzékelteti az Erdővidéket: „Korom hull a hóra.” Dobat Péter „fekete madarak közé feszített meztelen hófehér”-ről beszél a Caspar David Freidrich utolsó képei című versben. „Fehéret feketével / ki házasított engem” — kérdezi Kiss Anna a Jelenésekben. Majd hozzáteszi a Sírversekben: „Feketék közt fehér varjút is etettem.” Lator László fekete máglyáról. Mezei András fehér erdőről, Ladányi Mihály fekete szavakról, Tornai József fehér útról, Vészi Endre fehér libáról beszél. Nagy' László „feketében s bomló lilában” látja magát. Puszta Sándor „koromfehér vágtát” említ. Sólymos Ida: Marad-e tett című versében fehérek és feketék a ruhák, akárcsak Tóth Bálintnál (Szakadékmély szemgödrökön) vagy Vass Istvánnál: „És lett az ő ruhája is fekete és lett / L..az ő haja fehér” (Elégia egy latin zongoraművésznőről). A KÖTET A SZÉP VERSEK szerzőinek arcképét is közli. Évről évre ugyanazokat a fotókat, mintha állandó maradhatna az ardkifejezés, a beállítás, vagy a tekintet, amely a változó valóságot fürkészi. „Mi dolgunk a világon?” Vörösmarty egykori kérdését többen megismétlik. Baranyi Ferenc szónoki kérdéssel válaszol: „Olajcsepp voltunk csak?” Ke- resztury Dezső a 150 évvel ezelőtti oktatóversek modorában felel az örömeinkben: „Hogyha jól teszel jót” — írja, hasonlóan Kazinczy 1811-beli gondolatához, a Tövisek és virágok című epigrammákból: „Jót s jól!” Dobai Péter az önmagunkkal való szembesítést helyezi előtérbe. Kiss Dénes azt sugallja, hogy nézzünk a felszín alá. Juhász Ferenc a kimondás, kifejezés erejét fogalmazza meg Illyés Gyulához fordulva: „Mert fennünk hisz, aki hinni tud még: a Jövő-Ország / és nem lehet, hogy ki ne mondjuk végzete gyönyörű sorsát”. Másik jellegzetességként az idő témája vonul végig a köteten. A leggyakrabban feltűnő évszak az ősz. A válogatásból kiderül, hogy a nemrég még pörölő. vitriolos tollat használó költők egy része is őszikéket kezd írni. Míg Csanádi Jmre egy középkori kőfigurát is mai életre támaszt, ellenkező végletként Fodor Andrásnak a gyermeksírásról is -^elmúlás, jut az eszébe, Csoóri Sándor elnehezü- - lésről panaszkodik, Ladányi Mihály vénülést, rest- T ségefr-említ. Ügy tűnik, hogy a hatvanon túli költők szívesebben írnak a Mosolyról (Vass István), vagy a Tündérkertről (Weöres Sándor), mint akik a pálya kezdetibb szakaszán tartanak. AZ ÖSSZKÉPHEZ határozott hangjával, az ellentétek kimondásával tartozik a kalocsai Raffai Sarolta és az erőteljes szóösszetételeket használó - Hatvani Dániel Kecskemétről. A végeken és a Nagypéntek című költemények* a legutóbbi, tavalyi kötetekből valók, amit természetesen újság- és folyóiratközlések előztek meg. A szerkesztéségek kérik a műveket, a jó műveket. És még merje valaki mondani, hogy Magyarországon ma azért nem ír verset, mert nAn kapnak elegendő nyilvánosságot a versek... Halász Ferenc ÚTTÖRŐÉLET ■ ÚTTÖRŐÉLET ■ ÚTTÖRŐÉLET ■ ÚTTÖRŐÉLET Híradás a sárhidai 407-es Lakos Kálmán úttörőcsapatról Pajtások! Talán csodálkoztok, hogy a nyugat-dunántúli sárhidai úttörőcsapatról adunk hírt. A kis göcseji község úttörőcsapata 19-es mártírtanító. Lakos Kálmán nevét viseli, leszármazottai itt élnek Kecskeméten. A névválasztás okát az eszméiért halállal lakoló tanító fia. Kálmán bácsi így mondja el. — Édesapám Veszprém megyében született, Pápán járt képzőbe. 1907-től tanított Sárhidán, az egyik legszebb zalai faluban. Ügy hiszem nyugodtan mondhatom, „lámpás” volt, a legszebb értelemben vett tanító és népművelő. Hogy mennyire becsülték, tisztelték annak most, halála után több mint 50 évvel is sok jelével találkoztunk. Színjátszókat szervezett, összefogta a fiatalokat, ha valaki családi. problémák miatt nem járt az iskolába, akkor azzal külön is foglalkozott. Minden tettével az itt élő emberek fel- emelkedését szolgálta. 1919-ben, -a Tanácsköztársaság idején a községi direktórium elnökének választották. A bukás után a faluban bújtatták, majd üzenetet kapott: meneküljön! A szomszédos falu állomásán fogták el. Még él az a sárhidai asszony, aki a vonatban mellette ült és megértette amit a tanító súgott neki: revolverét kicsúsztatja zsebéből, ő pedig rejtse bő szoknyája ráncai alá. így is történt. Ezért nem lőtték azonnal főbe az apámat, pedig statárium volt. Zalaegerszegen börtönbe került. Súlyosan bántalmazták, verték, különösen sokat a fejét, Ijogy „a vörös eszmék”-et elpusztítsák. 1921-ben a községből küldöttség indult az egerszegi elöljárósághoz: adják vissza a tanítót, üres az iskola nincs aki tanítson! Összetört, testben-lélekben agyonkín- zottan érkezett vissza Sárhidára Lakos Kálmán. Alig egy évet élt, a börtönben elszenvedett sok verés halálát okozta! Az egyházi iskola fenntartó! nyomtan kiköltöztették anyámat és két árváját a tanítói lakásból. Nagy nyomorukat az itt élő emberek enyhítették. Ahogyan a börtönbe rendszeresen vitték az ételt a sárhidai családok — sütötték tésztába a leveleket, is — most szeretetük. együttérzésük minden jelével a kis családot halmozták el. Tanítójuknak ők emeltek síremléket, gondozzák mindmáig. Peregtek az évek, évtizedek. A megalakuló úttörőcsapat először egyik nagy költőnk nevét vette fel, de mind hangosabb volt a kívánság, hogy a falu hajdani tanítójának a nevét akarják felvenni. 1954-ben kapták meg az engedélyt, azóta ők a sárhidai Lakos Kálmán úttörőcsapat. Most ünnepélyes csapatgyűlésre hívtak meg engem és családomat — folytatja Kálmán bácsi — amit természetesen elfogadtam. Pete Nándor igazgató és Balogh Agnes csapatvezető nagy szeretettel fogadott bennünket. Egy régi fénykép alapján megcsináltattam apám portréját, és ezt az olajfestményt vittem a csapatnak ajándékba. Felrakták nyomban a csapatfalra, a díszhelyre. Oda, ahol helyet kapott az a napló is amelyben az apámról levéltárakban felkutatott adatokat őrzik. Ahonnan én is megtudtam, hogyan segítette a vöröskatonákat még élelemmel is. Megtudtam, hogy iskolai és úttörőünnepeken mind a száztizenegyen gyertyát gyújtanak a névadó sírján. Így tisztelegnek a csapat névadója, az én apám emléke előtt! • .Pajtások! Az elmúlt héten nagyon sok meghívót kapott az Úttörőélet. Csapatg.vülésekre, avatásokra, különböző megnyitókra szólítanak. Sajnos, mindenh óvá nem ju” lőttünk el, de mindenk ép di pn szeretni 'r>k megköszönni a mc ’hív ásókat, az ös/.inte és tiszta szánd öko: kát. hogy megmutassak mit tette *t°k a harmincadik születésnap tiszt leiét őre. És köszön, jük az I Tt.töröéie* et. köszöntő. Zán káról, esi Uehércröl. csapat- és ra jkirándulá sokról érkezett képeslap okat. Jói esik az ilyenfajta megérnie kézi ?s. hiszen azt jelenti, olvassá* ok, eredtek a nektek irt. a rólatok szólt 5 híradásé kát. Se timed Katalin Kisdobos rejtvényfcjtőknek A máius 7-én közzétett rejtvény helyes megfejtése: Mintha lába kelne valamennyi rögnek. A helves megfejtést beküldő kisdobosok között tíz m esőkön yv»‘t sorsoltunk ki. postáztunk ré*”/ükr'e. a szerencsés nyertesek : Nagy Káro(v, Helvécia: 1 -őrmozi Erika, Tázlár: Pintér Géza. '/.r:*ná; Arnőtli Endre. Fü’öplvi/a: V°«7»r«s István. Kiskőrös: Kapitány Viktória, Hajós: Bodacz Sándor, Keorkep~*'t: Kuti Pál, Izsák: Mészáros Etelka. Ur- rét; Kasza István, Petöfiszállás. r AZ ÓCEÁN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA : Szigethy András — RAJZ) Greskovits L-Á4fe AUMO/B MÉM TALÁLOD XT. A XL AZ L£SZ,AMIKOK AZ EMSÉNEK A MOKKA! xearusKsxxec---------rff f A Z A TLAMT/S2- GÖMBÖT.-A 6ÓMB TEKVEZŐI A MléNK- £(aK2jí%ZS MESSZE MAÜY0S8 SAl KeMOELKEZTEK. Sx mákeamekvőa/eA/nt TÍZ, *06 Y tXTOWA XI AZ EM-Íi-JM. Aex/sea samt- ázását. f1/'N ■ wJS- szr FOA3ÁX meaakaDÁLY02M! <f*. I jt — MEM3ÜMX/A/MÉM. KEK, dx VÁM3ÁK A JELADÁST-KA OMFátfl Atábckmox KIADJA A I támadási ú PXKAAta&r, f Mim es 1 m ez/ex vés, I "rav**, 1 oeaztK/~" *G*.f*' ,t VOLT EZ. 7i r--VAMOM - , A TABOXMOK m 1 PXKAMCfÁr- EÖLGMBPVL7EM A MEMvLE's'I POUTMAK. AmWLYXMOEKi BOMBÁK ÉLŐKÉ szjtve atom-töltettel • Lakos Kálmán — a névadó fia — átadja az édesapjáról készült olajfestményt a csapat vezetőjének, Balogh Ágnesnek.
