Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-15 / 140. szám

1976. június 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Hazafiság és haladás Napjainkban újult erővel vetődik fel a szocialista hazafi­ság és a proletár internacionalizmus kapcsolata. A szocialista országok fejlődése, a szocialista nemzetek kialakulása, a munkásmozgalomban lezajlott jelentősebb változások, a har­madik világ nemzeti felszabadító mozgalmainak problémái, a valósággal való szembesítésre késztetnek bennünket, fel­vetik felelősségünket abban, hogy a marxizmus fontos ideoló­giai-politikai alapelveit mennyiben valósítottuk és valósítjuk meg a társadalmi-politikai gyakorlatban. Hazánkban az elmúlt három évtized alatt a marxista nemzet­koncepció alapjain a munkásosz­tály szövetségi rendszerének ki­építésével elkezdődött az egysé­ges, szocialista nemzet kialakulá­sa. A változás erősebb, legálta­lánosabb vonása az lett, hogy a nemzet, a történelemben először, fokozatosan és mind jobban megközelítette a haza birtoklásá­nak egyetemességét, a kiváltsá­gok, diszkriminációk megszünte­tését: az állampolgári és törvény előtti egyenlőséget, a tanulás, a foglalkoztatás, az érvényesülés új mennyiségi és minőségi lehetősé­geit. Mindezek a hatalmi, politi­kai, gazdasági, kulturális, erkölcsi változások a különböző szocialis­ta országokban különböző sajá­tosságokat hordozva, több vonat­kozásban eltérő feltételek közt, de történelmileg azonos időszak­ban és lényegileg azonos mecha­nizmusok segítségével mentek végbe. Ez adja egyszerre a vál­tozások különbözőségét és ha­sonlóságát, nemzeti és nemzetkö­zi jellegét. A szocialista országo­kat az internacionalizmus elve és gyakorlata, a sokoldalú együtt­működés és koordináció mellett az .a rendkívül fontos tény is összeköti, hogy szocialista nem­zetté válásuk modern tartalma a korábbinál sokkal erőteljesebben rokonítja őket, vágyis a szocia­lista nemzetek között a proletár internacionalizmus új, történeti­leg sajátos formái jöttek létre, amelyek kapcsolataikban állami szinten is jelentkeznek. A szocialista hazafiság tartal­mát lényegében a ■ szocialista nemzetté válás határozza meg, amely így önmagában is tartal­mazza a proletár internacionaliz­must. A proletár internacionaliz­mus a marxista ideológia egyik leghatásosabb elve és fegyvere, a világ munkásságának és dolgo­zóinak nemzetközi szolidaritása, amely kifejezi a különböző or­szágok dolgozói nemzeti és nem­zetközi érdekeinek egységét, a munkások nemzetközi összefogá­sát és együttműködését minden­féle kizsákmányolással, faji meg­különböztetéssel és diszkriminá­cióval szemben. A proletár inter­nacionalizmus valamennyi népet egyenjogúnak tekint, elismeri a a nemzeti önrendelkezés jogát és összeegyeztethetetlen mindenfajta nemzeti elnyomással. Így szem­ben áll a nacionalizmussal, a kozmopolitizmussal, a fajelmélet és a kolonializmus ideológiájával. A szocialista országok, valamint a kapitalista országok munkás­pártjainak politikájában és a har­madik világ felszabadító mozgal­mi szervezeteiben ez az elv a konkrét gyakorlat szintjén jele­nik meg, s ezt az elmúlt évek eseményei Vietnámtól Angoláig igazolják. A szocialista nemzeti tudat tartalmazza történelmi fejlődé­sünk értékeit és a saját múl­tunkhoz való kritikus viszonyun­kat is. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a hamis „múlt tu­dat” gátolja korunk problémái­nak megértését, s megnehezíti ideológiai-politikai tájékozódásun­kat. A köztudatban még számos előítélet él más népekkel szem­ben, amelyek a történelmi ese­mények lényegének helytelen értelmezéséből fakadnak, önma­gunk múltjához való kritikus viszony nem jelent valamiféle „deheroizálást”, csak az illúziók­tól való megszabadulást. A szo­cialista nemzeti tudat szervesen magába építi a Rákóczi-féle és az 1848-as forradalmat és sza­badságharcot. az 1918—19-és for­radalmakat; azokat a társadalmi mozgalmakat, amelyek áz adott lsörbán tartalmazták a társadalmi haladás mozzanatait. A helyesen értelmezett ha­zafiság a nemzeti történelem olyan hagyományaira épít, ame­lyek nem a nemzeti bezárkózást és a provincializmust hirdették.-A marxizmus tanítása szerint a ha­zafiság olyan ember tudatossága, erkölcsi érzelme és magatartása, aki a társadalmi haladás ügyét szolgálja. Már Ady Endre vilá­gosan fogalmazott: „Aki ellensé­ge a haladásnak, a jobbra törés­nek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt ének­li.” A nacionalizmus elleni harc, a' szocialista hazafiság ■ ápolása,' - a szocialista ■ tudat elmélyítésének szorosan 'összefüggő; egymást fel­tételező feladatai nem oldhatók meg egyik napról a másikra. El­lenkezőleg: csak egy olyan törté­nelmi folyamatban, amelyben — Lenin szavaival — egyidejűleg megtaláljuk '„a múlt maradvá­nyait, a jelen alapjait, és a jövő csíráit.” M. T. ÖSSZKÍNAT LAKTANYA (3.) A „parányi csavarok” országa A pekingi vezetők tudatálala- kító tevékenységének célja: a kínaiak'százmillióinak maóizálá- sa. Ezeknek olyan embereknek kell lenniük akiknek nincs sa­ját gondolatuk, mert Mao Ce- tung gondolkozik helyettük. Egyéni érdekek nélküli emberek­nek kell lenniük, mivel csupán Mao Ce-tung csoportjának van­nak érdekei. Hogyan képzelik el a maoisták az, ilyen emberekből álló társa­dalmat? Ez a társadalom egye­lőre még nem létezik, de Mao Ce-tung számos megnyilatkozá­sából és csoportjának a gyakor­latban végrehajtandó törekvései­ből ítélve kibontakoznak előttünk a kínai társadalmi rendszer maoista eszményének vonásai. A társadalom lényegét, amely felé Mao Ce-tung törekszik, egy szóban meghatározva talán az lenne a legpontosabb, ha „ka­szárnyakommunizmusnak” ne­veznénk. Ezt a terminust használta Marx és Engels több mint száz évvel ezelőtt az anarchisták reakciós elméletének jellemzésére. Amit most Mao Ce-tung saját kinyi­latkoztatásának tüntet fel, Marx és Engels már akkor leleplezte, mint „ostobaságot vagy aljassá* got”. Az anarchisták olyan társada­lom megteremtésére szólítottak fel, amely a termeljünk minél többe.t, fogyasszunk minél ke­vesebbet” elvre épül. Sokat dol­gozni, keveset fogyasztani. Szü­letésétől kezdve az ember egész életét be kell osztani: nevelését, termelő tevékenységét, pihené­sét — mindezt szabályozni és ellenőrizni kell. KésőBb a „ka­szárnyakommunizmust” Trockij próbálta feléleszteni. Trockij a munka mililarizálásának eszmé­jét hirdette, hogy minden mun­kás katonának érezze magát. A Mao Ce-tung által hirdetett eszmék között könnyen fellelhető az anarchizmus és a trockizmus számos tétele. Mao Ce-tung cso­portja arra szólít fel, hogy „ta-. nulni kell a hadseregtől” és meg­kísérli az egész népet katonává, az egész országot egyetlen — Mao parancsai szerint élp — kolosz- szális kaszárnyává változtatni. A „termeljünk többet, fogyasz- szunk kevesebbet” anarchista jelmondatot szóról szóra megis­mételték Kínában, sőt, még to­vább is fejlesztették. A dolgo­zóknak az anyagi helyzet megja­vítására vonatkozó követeléseit a maoisták ellenforradalmi ökono- mizmusnak, „a forradalom há- .tához szorított tőrnek” tekintik. Egy' másik vonás, amely Mao Ce-tungot közel viszi az , anar­chistákhoz : a kultúra, az isme­retek iránti ellenszenv. • Ä ve­zérnek való vtak engedelmes­ségre épülő „kaszárnyakommu­nizmus” elutasítja a valódi is­mereteket. A „kaszárnyakommu­nizmus” társadalmának eszmé­nyi tagja nemcsak az anyagilag, hanem egyszersmind a szellemi­leg is szegény, a természetes ér­zelmeket és szükségleteket nem ismérő ember. A mai Kínában az az eszmé­nyi ember, aki'megfelel a veze­tőség támasztotta követelmé­nyeknek, hajlandó lemondani minden egyéni törekvéséről. A pekingi propagandisták labora­tóriumában igen egyszerű re­cept alapján még a „modelljét” is elkészítették a „Mao-korszak hősének”. Ez a „hős” azért szü­letik, él, 'dolgozik és hal meg, Megyei tervek a vízzel, szennyvízzel A Bács megyei községek ívóvízellátása sokat javult az előző években. A nagyobb lélekszámú településeken már csaknem mindenütt egészséges, vezetékes ivóvizet kap a lakosság, egy-két éven belül pedig az utolsó nagyközségek vízmüvei is elkészülnek. A következő megyei cél, hogy az ezer léleknél népesebb településeken is megteremtsék a közműves vízellátást. E célok megvalósítására 16 vízmű épül a következő öt évben. Néhány beruházás már meg is kezdődött, a többi­nél pedig a vízműtársulat szervezése, vagy annak előkészítése folyik. Nőtt az építésikölcsön- forgalom Az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságától kaptuk a tájékoztatást, hogy az év első öt hónapjában a lakosság mintegy 170 millió forint értékű hitelt vett igénybe lakásépítési, illetve felújítási célra. A múlt év azo­nos időszakához képest vala­mennyi hitelféleség iránt megnö­vekedett a kereslet. A lakossági építési kölcsönök között első helyen változatlanul a családi ház építésére igénybe vett hitelek állnak. Több, mint 2 ezer családi ház épül jelenleg a megyében építési kölcsönnel. Az új otthonok építésé iránti érdeklődésen túl örvendetesen növekszik a régebbi lakások fel­újításának, korszerűsítésének igénye. Januártól május végéig 112 lakás bővítésére kaptak en­gedélyt tulajdonosaik, 493-nak pedig a tatarozáshoz, felújításhoz igényeltek hitelt. Erre á célra az OTP eddig 19 millió forintot fo­lyósított a kérelmezőknek. Ugyanakkor 5 millió forint köl­csönt vettek igénybe azok a la­kástulajdonosok, akik villany, gáz, víz bevezettetésével, a fű­tés korszerűsítésével növelik ott­honuk kényelmét. A megyei tanács fejlesztési for. rásaiból 19 millió forintot irány­zott elő víz- és csatornamű-beru­házást folytató társulatok támo­gatására. A társulatok az Orszá­gos Vízügyi Hivatal vízügyi alap­jából is jelentős támogatást kap­nak. Megyeszerte egyre több nagy­községben igénylik a szennyvíz elvezetését megoldó csatornahá­lózat kiépítését. Ahol ugyanis a település központjában kialakuló, ban van a többszintes épületek alkotta városias jellegű mag, ott a közegészségügyi és vízminőség­védelmi szempontok megkívánják a keletkező szennyvíz elvezetését, tisztítását. (A kis befogadóképes­ségű szennyvíztárolók építése, fenntartása csak átmeneti meg­oldást jelenthet.) Az OVH állás- foglalása alapján ezek a községi beruházások társulati formában is megvalósíthatók, s a vízügyi szervek támogatják ezeket az erőfeszítéseket. A szennyvízcsatornák kiépítése és az élővizek védelme miatt ugyancsak szükséges tisztítók építése azonban jelentős anyagi áldozatot kíván a lakosságtól. A községek zömében egyelőre ki­sebbségben vannak a csatornát igénylők, hiszen a lakosság nagy része még kimondottan falusias körülmények között él és lakik. Ezért a szennyvíztársulatok lét­rejöttéhez még kevés helyen ér­lelődtek meg a feltételek. A gon­dok viszont már szinte 'minde­nütt jelentkeznek. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság az V. ötéves terv időszakára víz- és csatomaköz- mű társulati beruházások támo­gatására előirányzott 52,4 millió forintos keretének nagyobbik hányadát már a szennyvíz-gon­dok megoldására tervezi fordíta­ni. A megyei tanács fejlesztési •forrásainak felhasználásánál a többszintes épületekből álló, vi­szonylag nagy népességű lakóte­lepek közművesítése a fő cél. S ez a — természetes — gazdasá­gossági követelmény nem kedvez a községi szenyvíztársulatok támogatása ügyének. A gondok azonban a tervidőszak folyamán — nagyközségeink várható fej­lődésével együtt — sokasodni fognak. Több településen már megtet­ték az első lépéseket szennyvíz- ügyben a helyi tanácsok. Szer­vezik a bácsalmási • társulatot, amelynek beruházása előre lát­hatóan 1980-ra készül el. Kere­sik a megoldást Kecelen és Kun- szentmiklóson, s várhatóan szennyvízmű építésébe fognak a soltvadkertiek is. A fontos és költséges beruhá­zások jelentős anyagi áldozatot rónak a lakosságra, s fokozott mértékűnek kell lennie a támo­gatásnak is. A megyei tanács és a helyi tanácsok, az OVH-val és az érdekelt üzemekkel, intézmé­nyekkel összefogva közösen ke­resik* majd a községi szennyvíz­gondok megoldását, annak anya­gi forrását. I Repülőgép-szerelők • A Pestvidéki Gépgyárban tanulnak a repülőgép-szerelők és -mű­szerészek. A középiskolai végzettséget kívánó szakmákat a merev és forgószárnyú gépek szerelését, javítását, a hagyományos repülő­gépmotorok, sugárhajtóművek és helikopterek, motorok, valamint a rádiós és navigációs műszerek javítását két év alatt sajátítják el a tanulók. (MTI-fotó: Fehér József felvétele—KS) KÉPERNYŐ Tengeren és vadonban hogy tanulmányozza és megvaló­sítsa Mao Ce-tung eszméit. Miért van szükség ilyen hő­sökre? A kínai lapokban 15 esz­tendővel ezelőtt még csak röpke említést sem lehetett találni olyan hűséges Mao-tanítványról, mint például Lej- Feng, noha Mao-kultusz akkor is volt és év­ről évre erősödött. Akkoriban, az első ötéves terv éveiben az újságok igazi* hősökről; az új, szocialista Kína embereiről ír­tak. Ök voltak az új üzemek és utak építői, a - mezőgazdaság élenjárói, a termelés ésszerűsítői és újítói: Az ország nem azért ismerte meg a legjobbak nevét, mert mindenkinél jobban ismer­ték Mao eszméit, hanem azért, mert mindenkinél jobban dolgoz­tak a haza javára. Más célok? /álltak az ország előtt, más érdekeknek élt a nép. Akkor a célokat a KKP VIII. kongresszusának dokumentumai határozták meg, azok a célok feleltek meg a nép érdekeinek, s nép közül kerültek ki a szocia­lizmus szülte hősök. S közöttük egy sem akadt olyan, aki Mao műveinek tanulmányozása miatt vált híressé, vagy aki Mao „pa­rányi csavarjának” nevezte volna magát. Mao Ce-tung és csoportja meg­félemlíti az önállóan gondolko­dó, elemző embereket, akik meg tudják különböztetni az igazsá­got a koholmánytól, a marxiz­must a paródiájától. Éppen' ezért fabrikálták össze a maoisták a csupán saját kép­zeletükben létező ember a „pa­rányi csavar” hamis képét. A sajtó és a rádió kampányt indí­tott a „parányi csavarok” pro­pagálására. A maoisták azt állí­tották, hogy az iparban és a mezőgazdaságban létrejöttek a „parányi csavarok” i mintaszerű telepei. A tacsaji népi kommu­na és a tacsini olajkitermelő he­lyek azért jók a pekingi veze­tőség számára, mert gyakorlati­lag mentesítik az államot a munkások és parasztok ellátásá­nak minden gondjától. A tacsini kőolajkitermelő helyeken a „pa­rányi csavarok” maguk ássák földkunyhóikat, maguk művelik meg konyhakertjeiket s ráadá­sul még kőolajat is termelnek. Tacsajban a paraszti „parányi csavarok” szintén semmit sem követelnek az államtól, csupán munkájuk termékeit adják át neki. Ez az eszmény, amelynek Mao és csoportja az egész orszá­got szeretné alárendelni. Annak idején Marx, Engels, Lenin munkáikban megterem­tették a szocialista társadalom emberének vonásait, a legjobb emberi tulajdonságokat testesít­ve meg benne. Elgondolásuk sze­rint ennek mélyen eszmei, a kommunizmus eszményeihez hű harcos embernek; egyszersmind teremtő embernek kell lennie, mert teremtés nélkül, szabad alkotó munka nélkül nem lehet szocializmus. A szocialista em­ber szabad szellemű, nem isme­ri az élő vagy holt bálványok előtti meghunyászkodást, derék hazafi és proletár internaciona­lista. Olyan ember, aki gazdagab­bá tette magát az emberiség ta­pasztalatainak ismeretével, ma­gas kulturális szinten álló em­ber. De sehol, a marxizmus— leninizmus klasszikusainak száz meg száz munkája közül egyik­ben sem található említés arról, hogy a szocialista társadalom ál­lampolgára „a vezérhez hűséges parányi csavar”. Map Ce-tung megpróbálja le­téríteni Kínát a szocializmus útjáról a „kaszárnyakommuniz­mus” reakciós utópiájának irá­nyába. A történelemben azon­ban nincs hátramenet. A kínai nép, amely a szocializmus zász­laja alatt jutott el a forradalma győzelméig és ismerte meg a szabad szocialista társadalom el­ső gyümölcseit, nem fogja meg­engedni, hogy némán forgó-tűrő „parányi csavarokká” tegyék. L. Kjuzadzsjan a történettudományok doktora (APN—KS) (Vége.) A Bering-tenger madárvilága című természetrajzi film alkotói nem tettek semmit a látványhoz. Kerülték a hatásvadászó beállí­tásokat, tényszerű volt a kísérő szöveg is. így kaptunk. többet puszta ismereteknél. Ezáltal vált izgalmassá, elgondolkoztatóvá a dokumentumfilm. Néztük az ezer kilométeres re­pülésekre képes sarki csért, a kicsinyeit tápláló madármamát és Petőfi szavai jutottak eszünk­be: „Oh 'természet, oh dicső ter­mészet, Mely nyelv merne ver­senyezni véled”. Az ön_ és fajfenntartás nagy parancsával programozott élőlé­nyek szervezete, magatartása csodálatosan alkalmazkodik a környezethez: ezt példázta a Be­ring-tenger madárvilága is. Ez a felismerés, ennek az érzékelteté­se emelte a művet a gondolati szférába. A tenger dúsan terített asztalánál békésen lakomáztak a másutt, szűkösebb vidéken a sze_ gényes táplálékért egymással ha­dakozó madárfajok. Denis Hargrava rendező és munkatársi gárdája a legjellem­zőbb motívumokat, mozzanatokat összefűzve közvetíti a természet üzenetét. Csak a kötelességtudat tartott a képernyőnél az Elza, a vadon szülötte című film vetítésekor. Az érzelgős, helyenként giccses tála- lású történet meghamisította a valóságot. Emberi gondolatokat, érzéseket tulajdonított az állatok­nak és olcsó poénokért elhanya­golta Elza, a szelídített oroszlán át- és visszaalakulásának hitele­sebb, meggyőzőbb bemutatását. Elnézést, visítani tudtam vol­na, amikor a tervezett nász előtt a közhelyekkel és elméncségek- kel bőven fölpakolt asszonyság kommentálta a várható esemé­nyeket. Bevallom, a frigy elhú­zódása miatt egy percig se nyug­talankodtam, mert ismerem a kö. zönségfilm-gyárosok receptjeit Senki sem járhat rosszul, senkit sem fosztanak meg járandóságá­tól. A bájos oroszlánleányt sem. így is lön. Hősünk is párjára lelt és a második expedíció utolsó napjának utolsó perceiben, a film utolsó kockáin megjelentek a bizonyítékok. Aranyosak voltak az apró négylábúak. Ök boldogan éltek a vadonban, míg Jay Adamson és James Hill nevű urak toll-, illetve lencsevég­re nem kapják őket. Attól kezdve viselkednek, ahogyan ezt egy érzelgős film készítői és nézői elvárják tőlük. A szombati természetfilmből megtudtuk, hogy Elza a vadon szülötte, ez az alkotás pedig az álomgyárosoké. Így sem szórakoz­tunk rosszul, mert az alkotók igyekezete ellenére sok mindent láttunk a valódi Afrikából. Elza- története és a Bering-ten- geri madarak magatartása a ter­mészeti törvények, az ösztönök hatalmát kívánta bizonyítani. Egészen pontosan: az öröklött tu­lajdonságok és a környezet dia­lektikus kapcsolatát, kölcsönha­tását. Az ismeretterjesztő filmet készítő kanadaiaknak nemcsak ez sikerült jobban. Alkotásuk — legalábbis számomra — szórakoz- tatóbbnak, cselekményesebbnek tűnt. Röviden Tapasztaltam, hogy érettségiző diákoknak halvány fogalmuk sincs arról, hogy miként találhatnak meg egy-egy könyvet nagy gyűj­teményekben, miként kereshetik ki a számukra szükséges irodal­mat. A Közművtelődés — közelről műsor hasznos feladatra vállalko­zott a szombathelyi Berzsenyi Dániel könyvtár információs- és katalógusrendszerének a bemuta­tásával. A műsor több leleményt, ötle­tet is elbírt volna. Kissé egyhan­gúra sikerült. Kerestük a sorozat-jelző szá­mot A nagy fordulat mellett. A jelek szerint az .egy hónapot Vi­etnamban időző magyar tévések ebbe az alkotásba sűrítették mondandójukat. Mindenesetre sokoldalú, sokszínű, a lényeget jól érzékeltető összképet kaptunk az új élet küszöbén levő Dél- Vietnamról. Bízunk abban, hogy maradt még valami Polgár Dé- nesék útipoggyászában. Heltai Nándor MAI KRÓNIKA Kilincsen a reggeli — Te nem szálltát be az akcióba? — kérdezi barát­nőm, miközben /az önkiszol­gáló üzlet hűtőpultjából két zacskó tejet helyezek a be­vásárlókosáéba. Látja raj­tam, hogy nem értem a kér­dést, s máris magyarázza: — Nálunk, a lakótelepen kábé egy évvel ezelőtt sorra járták a lakókat és összeírták, ki kéri a tej és a péksüte­mény házhoz szállítását. Ne­kem azóta nincs reggeligon­dom. Legkésőbb fél hétig na­ponta ott találom tasakban a kilincsre akasztva két kifli­vel együtt a fél liter tejet. — De jó ötlet! Ugyan ki a kitalálója, ki varázsolja a ki­lincsre a megrendelést? — Ügy tudom, a kisker szervezte; a mi épületünkbe egy gyermekgondozási segé­lyen levő fiatalasszony hozza. Es tudod, mennyire örül en­nek a lehetőségnek? Azt mondja, többet keres, mint a munkahelyén és szabad az égész napja. A reggeli házhoz szállítását a szomszédos Nagykőrös új lakótelepén szervezték meg a fenti módon. Feltehető, hogy Kecskemét és a megye többi városának új lakótelepein is lenne érdeklődés az ilyen szolgáltatás iránt. Alighanem gondozási segélyen levő, vál­lalkozó kedvű kismamákban sem lenne hiány. Minthogy igen életrevalónak tartom, ime, tovább adom az ötletet.-y -n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom