Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

1976. június 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Jelentés a népfrontbizottságok négyéves munkájáról A Hazafias Népfrontmozgalom bizottságai, elnökségei az elmúlt négy évben is az MSZMP X. és a Népfront V. kong­resszusa határozatainak következetes megvalósításán mun­kálkodtak, ami hozzájárult, hogy lendületesen és sikeresen folytatódott megyénk szocialista építése. Tovább erősödött a munkás-paraszt szövetség, a nép­hatalom politikai alapja. Jelentős eredmények születtek a szocialista demokrácia fejlesztésében, közéletünk minden területén. A szocializmus eszméi a lakosság tudatában, maga­tartásában és cselekedeteiben mind szélesebb körben érvé­nyesültek. A megye szocialista termelési viszonyainak, gazda­ságának fejlődése tervszerűen és arányosan valósult meg a IV. ötéves terv teljesítésében. A gazdasági munka intenzí­vebbé vált és ennek nyomán folyamatosan emelkedett a ' kosság életszínvonala. A népfront mint politikai tömörülés, hatékonyan járult hozzá a szövetségi politika szélesítéséhez, a cselekvési egy­ség kibontakoztatásához. A választott testületek aktívan reagáltak a párt- és kormányhatározatokra. Kezdeményező és irányító szerepet vállaltak olyan akciók meghirdetésében, melyek megyénk fejlődését segítették. Az elmúlt négy év eredményei igazolják, hogy a mozgalom elő. muhícaja tovább erősödött, szélesedett társadalmi bázisa és a szó szoros értel­mében a legszélesebb tömegmozgalommá vált. A társadalmi, gazdasági építőmunka és az életviszonyok alakulása Megyénk társadalma osztály­szerkezetében bekövetkezett vál­tozások is bizonyítják.' hogy az elmúlt négy év során tovább szilárdultak a szocialista viszo­nyok. Az iparfejlesztési politika eredményeként ma már az aktív keresők 51,5 százaléka munkás, így a munkásosztály vezető sze­repe megyénkben a számszerűség­ben is kifejeződik. Tovább csök­kent a parasztság létszáma, bár aránya még ma is a legmagasabb az országban (28,5 százalék). A mezőgzdasági üzemek korszerű­södésével. az iparszerű termelés, a • megváltozott munkaszervezési és juttatási módok terjedésével csökkent a különbség az ipar és mezőgazdaság között. Nem változott lényegesen a megye települési struktúrája, bár a városi lakosság aránya az or­szágosnál gyorsabban nőtt, de még mindig 140 ezer ember él a tanyavilágban. Szocialista fejlődésünk legfőbb biztosítéka a termelőeszközök döntő többségének társadalmi tu­lajdona. A tulajdonformákban az állami tulajdpD.az uralkodó, mel­lette igen jelentős a szövetkezeti tulajdon részesedése is.,. Szocia­lista szektorban dolgozik az aktív keresők 95,4 százaléka. Megyénkben a munkásság lét­száma 145 ezer fő. Folyamatosan erősödő aktivitása meghatározha­tó módon befolyásolja a megye fejlődését, a lakosság politikai magatartását. A mezőgazdaság korszerűsödé­se. a termelőszövetkezetek meg­erősödése átalakította szövetke­zeti parasztságunkat is. Megvál­tozott a belső rétegződés, emelke­dett a szakképzett dolgozók szá­ma, mind több fiatal vállalja a mezőgazdasági munkát. A társa­dalmi juttatások, a javuló körül­mények kedvezően hatnak a to­vábbi fejlődésre. Megyénk értelmiségi dolgozói­nak száma mintegy 16 ezer fő. A tudományos-műszaki haladás mindinkább növeli szerepüket, igényli aktív, alkotó részvételü­ket az építőmunkában, a közé­letben. A társadalmi élet területein, a szolgáltatásban és ellátásban hasznos munkát fejt ki az 5269 kisiparos, 627 kiskereskedő. A megye gazdasága a IV. öt­éves tervben meghatározott gaz­daságpolitikai céloknak megfele­lően fejlődött. A megye ipari ter­mékei közül nem egy országos jelentőségű. Kiemelkedik a mag­netofon-gyártás, a fürdőkádelőál­lítás, de a kőolaj- és földgázki­termelés is. A megye élelmiszeriparának országos és export jelentőségét még növelte a számottevő kapa­citásfejlesztés. A korszerűsítés elsősorban a baromfifeldolgozó ágazatra, de a konzerv-, tej-, sü­tő- és húsiparra is kihatott. A megye iparában végbement fej­lődés ellenére is, változatlanul magas az élőmunka arányai sok a korszerűtlen kisüzem és telep. Emelkedett az ipari szolgálta­tások értéke és minősége. Építő­iparunk fejlődését mutatja a be­ruházásokban való részvétele a IV. és az V. ötéves terv nagy lé­tesítményeinek megvalósításában a 21 700 lakás felépítése, a Kecs­keméti Házgyár, a kiskunhalasi kórház, a solti rádió-adó. a szan- ki földgázüzem, a kiskunhalasi Kötöttárugyár, áruházak, egye­bek: A mezőgazdaság a IV. ötéves terv időszakában 24 százalékkal termelt többet, mint a III. öt­éves terv során. A növekedést teljes mértékben a munka ter­melékenysége adta. Agrárgazdaságunk tovább erő­sítette országos szerepéi a szőlö- és borgazdaság, a gyümölcster­mesztés fejlesztésében és korsze­rűsítésében. Annak ellenére, hogy a terület tovább csökkent, a ter­melés lényegesen növekedett. Je­lentős a minőségi javulás is. .Ezek mellett^-növelte,.részesedé- rsitifá búzár'a-'kukoricái*’'fűszer- paprika, .valamint a sertés és ba­romfihús termélésében is. Jelentős az állattenyésztés fej­lődése. A tervidőszak alatt 15 szarvasmarhatelep létesült, több mint 12 ezer férőhellyel. Az ál­lattenyésztés termelési értékének több mint kétötöde a sertéste­nyésztésből származik. Az iparszerű mezőgazdasági termelés elterjesztésében nagy szerepet játszottak az állami vál­lalatok, állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek társulásai. A korszerűsödő nagyüzemek meghatározó jelleggel bírnak, de egyes mezőgazdasági termékek előállításában jelentős a háztáji és kisgazdaságok részvétele. Ezek támogatására számos intéz­kedés történt. Az életkörülmények a tervidő­szakban az előirányzottnál na­gyobb ütemben javultak, a reál- jövedelmek évenként átlagosan több mint 5 százalékkal nőttek, erőteljes volt a pénzjövedelmek növekedése. Az életszínvonal-politikának megfelelően javult az ellátás, a kereskedelem, a szolgáltatás szintje, fejlődött a lakáskultúia. A iV. ötéves tervben több lelt megyénkben a szociális intéz­mény, javultak az egészségügyi ellátás feltételei, társadalmi össze­fogással nőtt a bölcsődei, óvodai helyek száma. Üj kollégiumok, tantermek épültek, az oktatás színvonala is emelkedett. Hathatós intézkedések biztosít­ják a tanyai lakosság, főleg a távlatilag is ott maradók ellátá­sának, életkörülményeinek javí­tását. A nemzeti egység erősítése, a szövetségi politika Az MSZMP X. kongresszusa állásfoglalásában' leszögezte: szö­vetségi politikáját a népfrontmoz- gulom keretében valósítja meg. Ez a politika egységbe tömöríti társadalmunk mindkét osztályát és rétegeit; a munkásságot, a szövetkezeti parasztságot, az ér­telmiséget, a kisipari, szövetkeze­ti dolgozókat, egyéni termelőket. Tovább erősíti a kommunjsták és párton kívüliek, a hívők és nem hívők együttműködését, mindazokét, akik vállalják a kö­zös célt, a szocialista Magyaror­szág felépítését. A munkások egyrészt képvise­leti formában, másrészt személyes közreműködésükkel vesznek részt a népfrontmozgalomban. Mindkét jelenléti módjuk alapvető politi­kai fontosságú. A szakszervezet­tel való szoros együttműködés biztosít alapot a munkásokkal való kapcsolatok megteremtésé­re. A lakóterületi, népfrontbizott­ságok megalakításakor az üzemi kollektívák javaslatára, a 21 vá­roskörzet! bizottságba 40 száza­lékban. a 499 lakó- és utcabi­zottságba 35 százalékban válasz­tottak munkásokat. A munkások megismerve a népfrontmozgalom közéletben be­töltött szerepét, igen aktívan vet­tek részt a kezdeményezések megvalósításában, a község, a város, a lakóterületi szépítési, fej­lesztési munkáiban. A szövetkezeti parasztság kö­rében végzett tevékenységük fő törekvése az volt, hogy fokozzák réf zvételüket a szocialista terme­lőmunkában és közreműködésü­ket a közéletben, ezen belül a népfrontmozgalomban is. Azon túl. hogy a mozgalom különböző A szocialista demokratizmus és a közélet fejlesztése • A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete résztvevőinek egy csoportja. 9 Népfrontlakások a kecskeméti Műkertvárosban. Az 1969-ben indult lakásépítési akció keretében eddig 475 lakást adtak át a tulajdonosoknak, s jelenleg 78 újabb otthon van félkész állapotban. Ebben az évben azonban ezeket is átadják a családoknak. (Pásztor Zoltán felvételei.) A nő- és ifjúságpolitikai hatá­rozatok hosszabb távra szabták meg a mozgalom feladatait, az elért eredmények kedvezőek, de szükséges a mozgalom lehetősé­geinek, módszereinek még jobb megismerése, újabb erők meg­nyerése. ) voltak, melyeken az emberek megismerték a szűkebb pátria gondjait, a fejlődés lehetőségeit, képet alkothatnak a tanácsok munkájáról. Tájékozódtak arról, hogyan gazdálkodott a tanács a közösség pénzével. Elmondták javaslataikat, beleszóltak a vá­A területfejlesztési, gazdaság- és társadalompolitikai munka tapasztalatai bizottságaiban több, mint ezer mezőgazdásági dolgozó tevékeny­kedett, a népfront keretet és le­hetőséget biztosított a politizálás­ra. a köz ügyeiben való munkál­kodásra. A mozgalom segítséget nyújtott a falus.!, téli politikai előadássorozatok szervezéséhez, a parasztság jogi ismereteinek gya­rapításához. A tudatos tevékenység nyomán a népfront tekintélyt szerzett me­gyénk parasztsága körében, kap­csolataink e társadalmi osztály- lyal tovább szilárdultak. A fejlett szocialista társadalom felépítésében a munkásosztály természetes szövetségest talált az értelmiségben, amely rétegre a műszaki-tudományos haladás kö­vetkeztében mind nagyobb fela­dat hárul. Megyénk értelmiségére is el­mondható, hogy fokozódó aktivi­tással vett" részt a közéletben, a gazdasági, társadalmi tevékeny­ségben. Megmutatkozott ez a nép­front-testületekben. munkabizott­ságokban vállalt szerepükben is. Eredményesen működtek az olyan, értelmiséget aktivizáló for­mák, mint például • az agrárklu­bok. népfront-körök, amelyekben lehetőség nyílt más társadalmi rétegekkel való találkozásra is. Tovább erősödtek kapcsolata­ink a kisiparosok és kiskereske­dők megyei szerveivel, és ugyan­ez mondható el járási, városi vo­natkozásban is. Bevált jó gyakor­lat. hogy a népfront kezdemé­nyezései során rendszeresen ta­lálkoztunk e társadalmi réteggel, számukra biztosítani tudtuk a folyamatos politikai táiékoztatást. kiemelve éppen a rétegek fontos társadalmi szerepét. Az if jóságra megyénkben a dön­tő hatást a szocializmus eszméi gyakorolják. Erősödött helytállá­suk, nőtt szerepük a közéletben. Aktív résztvevői a szocialistabri- gád-mozgalomnak, a társadalmi akcióknak. A megyénk lakosságának több mint felét kitevő nők társadalmi, gazdasági helyzetének alakulása, szociális helyzete alapvetően meg­felelt a politikai elveknek. Tevé­kenységünk is hozzájárult, hogy növekedett a dolgozó nők poli­tikai aktivitása, érdeklődése a közügyek iránt. A nőpolitikái munka területén népfrontbizottságaink, elnöksége­ink egyre inkább gazdáivá, irá­nyítóivá váltak a nők között vég­zett agitációs, propaganda-mun­kának. a nöbizottságok irányítá­sának. Járási," varosig ‘községi “bi­zottságaink évenként rendszere­sen napirendre tűzték a nőpoliti­kái határozatokból adódó felada­tok végrehajtását. A nők részé­re előadássorozatok indultak (8— 10 téma) a nőklubokban és a különböző szakkörökben. Jelentős volt a nők szerepe az SZMK-munkában, a pedagógiai bizottságokban, a községek kul­turális életének alakításában. A mozgalom a nőpolitikái mun­ka főbb tartalmi és módszertani kérdéseinél tekintettel volt a nagycsaládosok, a gyermekgondo­zási segéllyel otthon levők, egye­dülállók, bejárók, tanyán élő asz- szonyok sajátos helyzetére. Az elmúlt négy év alatt a nép­frontbizottságok tevékenysége nyomán is tovább erősödött a szocialista demokratizmus és fej­lődött a közélet megyénkben. A népfrontbizottságok minden olyan kezdeményezése, amelyet a lakóhelyi közösségekben folyta­tott, a legmélyebben érintett min­denkit, mondanivalója a munká­sok. a fiatalok, az öregek számá­ra egyaránt szólt. A közéleti demokratizmus szé­lesítésével bizottságaink a lakos­ság együttműködését valósították meg a mindennapi életben. En­nek megfelelően szervezték a tör­vénytervezetek vitáit, a közérde­kű jogfejlesztési kérdések előze­tes konzultációit. A településfejlesztés elősegíté­se. a közművelődés támogatása terén is ezrek munkája bizonyí­totta a közélet fellendülését, a demokratizmus jegyében való összefogást. A lakosság széles rétegeit kér­dezték meg és foglalták össze^ a véleményeket a fontosabb kér­désekben. Sok helyen rendeztek vitát arról, miként valósuljanak meg a többség érdekét szolgáló fejlesztések, beruházások. Népfrontbizottságaink sokolda­lúan segítették az elmúlt négy év alatt az országgyűlési képvi­selők és tanácstagok felkészülé­sét, munkásságát, munkafeltéte­leit, munkakapcsolatait és tár­sadalmi megbecsülésüket. Nép­frontbizottságaink elsősorban a lakossági kapcsolatok szélesítésé­ben segítették a képviselőket és tanácstagokat. A Hazafias Népfront helyi bi­zottságainak szervezésében meg­tartott fórumok a nyílt város- és közsegpolitika fontos fórumai A Hazafias Népfront és a ta­nácsok kapcsolatának egyik leg­fontosabb területe a város- és községfejlesztést megvalósító éves és középtávú tervek közös ki­munkálása. A kialakított tervek megvalósításához a népfrontbi- zottságok szervezték a lakossági összefogást, a társadalmi mun­kát, a pénzbeli felajánlásokat, különböző akciókat indítva a ter­vek sikeres megvalósítása érde­kében. Így jött létre a tanyavilla­mosítási akció, a tanyai iskolák villamosítása, a tanyai kollégiu­mi akció. A községfejlesztési munka eredményeinek fokozása, a lakos­ság mind nagyobb tömegeinek mozgósítása érdekében a község­fejlesztési munkának széles kö­rű nyilvánosságot biztosítottunk. Gondoskodtunk a tömegpolitikai munka mozgalmi kibontakoztatá­sáról. A településfejlesztési ver­seny feltételei szorosan kapcso­lódtak a IV. ötéves terv célkitű­zéseihez, annak minél eredmé­nyesebb megvalósítását mozdí­tották elő. örvendetes, hogy a társadalmi munka szervezése évről évre új tartalommal bővült, új formák­kal gazdagodott és ma is kime­ros és község életének alakulá­sába. A tanácsi vezetők viszont arra használták fel ezeket az al­kalmakat, hogy cselekvő segít­ségre. kérték a települések lakóit. Az elmúlt négy év tapasztalatai is igazolták, hogy a fórumok jól beváltak. Alkalmat teremtettek a felelős közéleti szereplésnek és az emberek élni tudtak ezzel a demokratikus lehetőséggel. Az aktivitásra jellemző, hogy sokan kértek szót és a javaslatok zöme a köz érdekét szolgálta. Ezek a javaslatok helyet kaptak a taná­csok terveiben. Általános volt az a gyakorlat, hogy visszatértek az elhangzottakra, ismertették a megvalósítás módját. Alkalma­sak voltak ezek a közvetlen be­szélgetések arra is, hogy erősítet­ték a helyi politikai, társadalmi szervek együttműködését, a közös cselekvés legjobb • formáinak megkeresését. ríthetetlen tartalékokkal rendel­kezik. Az öt év átlagában az egy fő­re jutó társadalmimunka-teljesí- tés értéke 293 forint. Az 1973. évi 338 forinttal szemben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 1974-ben 360 forint volt, 1975-ben 337 forintra esett visz- sza. Az elmúlt évben jelentős tár­sadalmi megmozdulás volt me­gyénkben, a felszabadulási em­lékparkok létesítése, hazánk fel- szabadulásának 30 éves évfordu­lója tiszteletére. Ez a kezdemé­nyezés a halasi járási elnökség­től indult el és rövid idő alatt országossá vált. Megyénkben 1185 ezer négyzetméter területen az üzemek, intézmények dolgozói és a lakosság 15 millió forintos tár­sadalmi munkája eredményeként jöttek létre az emlékparkok. Ugyancsak felszabadulásunk évfordulójához kapcsolódott1 a „30 év — 30 óra” mozgalom, amely a lakosság széles rétegeit ered­ményesen mozgósította városaink és községeink fejlesztése, szépí­tése érdekében. Az üzemek itt is kiemelkedő teljesítést produkál­tak. A vállalások legnagyobb ré­sze a gyermekintézmények építé­sére, felújítására, korszerűsítésé­re irányult. A kongresszusi mun­kaverseny a| kiírásnak megfele­lően megyénkben is 1975. de­cember 31-ig tartott és nagy­szerű eredménnyel zárult A népfrontbizotlságok sokat tettek a lakosság ellátása és a szolgáltatások javítása érdekében. Elősegítették a szolgáltatások megfelelő arányban való elosztá­sát, jelzésekkel éltek a tanácsi és kereskedelmi szerveknek az el­látási zavarok kiküszöbölésére. Megyénkben nem nagy múltra tekint vissza a környezetvédelmi mozgalmi tevékenység, ezért kie­melt feladatként kezeltük. A kü­lönböző akciókkal, amelyek a környezetvédelemmel kapcsolato­sak — „Virágos, tiszta város”, „Virágos tiszta óvoda”, .iskola”, „A virágos faluért”, vagy_ az „Ahány lakos, annyi rózsatő” — már az elmúlt években is jelen­tős munkát végeztünk e téren. Községi bizottságaink egyik leg­elterjedtebb és legeredményesebb községpolitikai munkája a zöld­területek fejlesztése volt. A munka javítása érdekében létrehoztuk a Megyei Környezet- védelmi Munkaközösséget, mely egyik feladatának tekinti a Kis­kunsági Nemzeti Park és az egyé­ni kezdeményezések alapján lét­rehozott természetvédelmi objek­tumok védelmét. A Hazafias Népfront bizottsá­gai a lakosság széles rétegében magyarázták és támogatták a kormány1 népesedéspolitikai ha­tározatait. A különböző szinten dolgozó bizottságok megtárgyal­ták a határozatokat és megszab­ták a helyi feladatokat. A községi, városi bizottságok a tanácsoknál és a helvi gazdálko­dási egységeknél szorgalmazták a gyermekintézmények gyorsabb ütemű megvalósítását és ezek építéséhez a társadalmimunka­végzést megszervezték. A jelentés 1 továbbiakban ele­mezte a népfrontbizottságok munkáját az agitációs propa­ganda és művelődéspolitika terü­letén, majd számot adott a nem­zetközi agitációs, békemozgalmi és barátsági tevékenységről. A népfront-testületek szervezeti életének fejlődése és kapcsolata­inak alakulása bemutatása után javaslatot tett a mozgalom to­vábbi tennivalóira. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom