Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

4 • PETŐFI NÉPE 0 1976. június 6. Az építők köszöntése Az építők napját ünneplik ma szerte az országban. Az építőket köszönti társadal­munk, hiszen ennek az ipar­ágnak a tevékenysége a fej­lődés minden fokán nélkülöz­hetetlen. Két középtávú tervidőszak mezsgyéjén jogos a számvetés, az eddig elért eredmények összegzése, sőt a jövőbetekin­tés is. Az elmúlt évben és a IV. ötéves tervidőszakban a megye építőipara jelentős elő­rehaladásról adhatott számot. Termelése 1975-ben már meg­haladta a 3 milliárd forintot. Azt is érdemes megemlíteni, hogy öt év alatt az építési ka­pacitás közel 50 százalékkal növekedett a megyében. A tervidőszak során túlteljesítet­tük a kezdetben rendkívül fe­szítettnek tekintett 20 ezres lakásépítési tervet és több, mint 22 ezer lakást építettünk fel a megyében. Egészség­ügyünk fejlesztési prgramjá- nak egyik nagyszerű alkotása a 600 ágyas kiskunhalasi kór­ház. Felépült a kecskeméti házgyár. Üj létesítményekkel gazdagodott az ipar, a keres­kedelem, az oktatásügy és művelődésügy, az igazgatás és még számos más ágazat. Terv­szerűen folytattuk a megye közműfejlesztési programját, a vízellátás, csatornázás, földgáz- ellátás, stb. bővítését. Az építőipar dolgozói tehát ismét és hosszú távon is kiér­demelték megyénk társadal­mának megbecsülését. Különö­sen büszkék vagyunk arra az eredményre, amit a Bács me­gyei Állami Építőipari Válla­lat ért el. öt éves folyamatos, jó munkával kiérdemelte a Minisztertanács és a SZOT Vö­rös Vándorzászlaját. Kossuth műköves brigádja pedig el­nyerte a Népköztársaság Ki­váló Brigádja címet. A Kis­kunhalasi Építőipari Vállalat kétszer lett kiváló vállalat, el­múlt évi tevékenységéért pe­dig miniszteri dicséretet ka­pott. Tovább fejlődött a szo- cialistabrigád-mozgalom, az újítómozgalom. A dolgozók kollektív és egyéni jó munká­jának számos példája bizo­nyítja, hogy az építők az első sorokban küzdenek nagysze­rű céljaink megvalósításáért, és ma, az építők napján közü­lük ismét számosán vehetnek át kitüntetéseket. Az ünnep azonban nemcsak számvetés, hanem felkészülés is az előttünk álló nagy fel­adatok megvalósítására. Az V. ötéves tervben a megye építési kapcitásának további 50 százalékos fejlesztését ter­vezik. Ez nagy feladatokat ró az építőipar minden dolgozó­jára. A legnagyobb előrelépés­re a lakásépítésnél van szük­ség, hiszen mint ismeretes, 25 ezer új otthont szándékozik létesíteni, ebből 11—12 ezer többszintes, telepszerű lakást. Ezt elsősorban a Kecskeméti Házgyárra alapozzák. A tervidőszakban valósul meg a megye eddigi leg­nagyobb egészségügyi beruhá­zása, a 700 ágyas megyei kór­ház. Ezenkívül az eddigieknél nagyobb feladatot jelent az élelmiszergazdaság, a keres­kedelem, a művelődés fejlesz­tési programjának megvalósí­tása. Űj üzemek, áruházak, oktatási és művelődési létesít­mények épülnek majd szerte a megyében. Nem hanyagol­hatjuk el a közművek fejlesz­tését, korszerűsítését sem, ami elsősorban a vízmű vál­lalatokra hárul. Az ipar, az egészségügy, a művelődésügy és a kereskede­lem létesítményeinek építésé­nél az eddigieknél nagyobb mértékben támaszkodunk a korszerű technológiákra. Gon­dot fordítunk az építőanyag­ipari bázis és az építőipar ipa­ri hátterének fejlesztésére. Pótoljuk a szak-, szerelőipar területén tapasztalnató lema­radásunkat. A szakmunkás- képzés bővítésével az építők nagy családjába hívjuk a me­gye fiataljait, most végző szakembereit. Nagy tartalékok rejlenek az épitőszervezetek tervszerű együttműködésében is, s az ebben rejlő lehetőségeket ed­dig nem használtuk ki. Kie­melt feladatunk a lakosságot érintő karbantartási szolgálta­tás, felújítás jobb megszerve­zése, ami elsősorban a taná­csi és a szövetkezeti építő­iparra hárul. Hosszan sorolhdtnók még az építőipar dolgozóira váró nagy feladatokat, amelyeket a XI. kongresszus és a megyei párt­értekezlet is körvonalazott. A mai ünneplés közben is az a meggyőződésünk, hogy az épí­tőipar dolgozói szervezett munkával, az eddigiekhez ha­sonló nagyszerű helytállással segítik majd elő V. ötéves ter­vünk célkitűzéseinek megvaló­sítását. Sándor Béla a megyei tanács építési osztályvezetője A TERV: NÉPEK BARÁTSÁGA SZŐLŐSKERT Bővítették a miklóstelepi múzeumot A homok meghódítása népünk nagy tettei közé tartozik. Ke­zükkel és fejükkel dolgozók szövetkeztek a közös bajban, együttes reményben. A szőlő-gyümölcs volt egyik fő szövetségesük'. Gazdák, kapások, kertészkedő nadrágosok hintet­ték szét a jó fajtákat a széljár­ta homokon. adassák tisztelet a Hirdették, szőlőnek. Mi azt is mondjuk: és dolgo­sainak, a fürtöket dúsító, vésze­ket elűző emberi tudásnak. V A miklóstelepi múzeum en­nek a korunkban kiteljesedő szándéknak a megnyilvánulása. Okulás, példa, tanulság ne­künk, gyermekeinknek és az utánuk következőknek. Miklóstelepnél jobb helyet nem találhattak a gyűjtemény számára. Házikertek, nagyüzemi táb­lák között röpít az autó a tet­szetős épületcsoporthoz. Most még itt dolgozik a Szőlészeti Kutató Intézet egy részlege. Csillogó panorámabusz szállít­ja a munkásokat, mérnököket a kutatóállomás földjeire. A szép parkban sárgálló épü­letekben hamarosan növekszik a forgalom. Elkészült a homoki szőlőtermesztés múltját idéző kiállítás második terme. A láto­gatók áttekintést kapnak Ma­gyarország és a Kiskunság száz­százötven évvel ezelőtti gazda­sági viszonyairól, a különféle művelési módokról. Jól váloga­tott ábrák, képek, adatok érzé­keltetik a futóhomok megköté­séért hozott áldozatokat, a mun­ka méreteit, az első telepítők küzdelmét. Láthatjuk a nagy nemesítők — köztük a ballószögi Csókás József v/ parasztember. — tevékenységét jellemző tárgyakat, jól csoporto­sított eszközeiket. Itt van Ko­csis Pál nyitóekéje, sok írása. Mathiász íróasztala. Az esztétikusán elrendezett gyűjtemény a korábban fölava­tott másik helyiségben kiállított dokumentumokkal együtt már most elég alapos bepillantást nyújt e vidék szőlőkultúrájának kialakulásába. Megtekintése iskoláknak, tu­ristáknak és helybelieknek egy­aránt ajánlható. Megközelítése egyelőre kicsit körülményes, de a környezet, a híres szőlőtelepí- tő kormánybiztosról elnevezett hajdani mintatelep és vincellér- iskola barátságos, hangulatos épületei, a gyűjtemények meg­érik a fáradságot. A bejáratnál levő felirat tu­datja, hogy kihez, hova fordul­janak az érdeklődők. Dr. Für Lajos, a Mezőgazda- sági Múzeum osztályvezetője el­mondta, hogy évről évre bőví­tik a gyűjteményt. Elgondolása­ik szerint a baloldali épületben mutatják be a tudományos ku­tatás eredményeit, a nemesítők 0 A mezőgazdaság színvonalát a talajművelő gépek teljesítmé­nye erőteljesen beli.,.« ásol ja. A faekétől a billenős gőzekéig —- ezt a címet is adhatnék az első tárlónak. Lenn: a szőlőművelés eszközei. 0 Helvécia alapítója és a központi épület látképe. t Jókai Mór ajándékozta a jobb oldali kép elő­terében látható borszivattyűt Wéber Edének. Mögötte jellegzetes kerekes prés. 0 Az alsó képen: kobak, kishordó, bőrsallangos fa. kulacs, fickó, borfokoló. (Tóth Sándor felvételei) életművét. Átellenben kap majd helyet a homoki szőlőtermelésre vonatkozó gyűjtemény, míg a bejárattal szemben levő tágas házban a borral, szőlővel kap­csolatos művészi alkotások gyö­nyörködtetik a látogatókat. Remélhetően a következő év­tizedben, mintegy 2—2,5 hektár területen összegyűjtik a világ szőlőfajtáinak lehető legtelje­sebb gyűjteményét és megnyit­hatják a Népek Barátsága sző­lőskertet. A múzeum Kecskemét egyik büszkesége lesz, szakemberek és pz^ősi mesterség, a növényeket '"átformáló, mégjavííó1' tudomány iránt érdeklődők kedvelt kirán­dulóhelye. Jártunk a ma már mindenki számára hozzáférhető két te­remben. Tanúsíthatjuk, hogy dr. Für Lajos osztályvezető, dr. Pin­tér János tudományos munka­társ és Vitkay Kálmán munka­társ kitűnő munkát végzett: a gyűjtemény jelenlegi formájá­ban méltón érzékelteti a homok hőseinek munkásságát, a táj változását. Heltai Nándor A 127. tanú a mélykúti bűnperben Június 1-én 9 órakor elfoglalja helyét a megyei bíróság dr. Sze- náky János vezette tanácsa, a vádat képviselő ügyész, s a védő. A bírói pulpitussal szemközt né- hányan a bűnügy vádlottal közül, az érdeklődő hallgatóság számá­ra fenntartott széksorok legelején pedig a megidézett tanúk. Kezdődik a tárgyalás. — Az üzletszerűen, jelentős ér­tékű árura elkövetett és a mély­kúti .Alkotmány Tsz működésé­vel leplezett üzérkedés bűntette miatt indított bűnügy ötödrendű vádlottja. Molnár Ferenc, buda­pesti lakos (eredeti foglalkozása szerint egyébként középiskolai tanár) ügyében tanúként idéztük Baráth Istvánt, Tomasek Istvánt, Szabó Andrást, Korpáczi László- nét, Lakatos Emilnét és Mag Já­nost, budapesti, illetve budaörsi lakosokat — közli a tanácsvezető. S minthogy az elsőként említett két tanú még nem érkezett meg, a 30 éves szerszámkészítő Szabó András, a sasadi tsz dolgozója áll a tanács elé. A többi tanú egyelőre elhagyja a termet, a folyosón vár. Elhangzik a bírói figyelmezte­tés: csakis az igazat; a hamis tanúzást bünteti a törvény... A tanácsvezető első kérdésére így felel a tanú: — Molnár Ferenc korábban, mint csatkészítő részlegvezető szintén a sasadi tsz-ben dolgo­zott, de én nem tartoztam az irányítása alá. Bíró: — Mikor is készített ön szerszámot Molnár Ferenc felké­résére? Miként történt az erre való megbízása 1973 nyarán? Tanú: — Engem nem keresett fel Molnár Ferenc olyan céllal, hogy cipőcsat előállításához szűk. séges szerszámot készítsek neki. Ez még akkor volt, amikor a sasadi tsz-ben dolgozott. A szer­számot akkor sem neki, hanem az általa irányított csoport ré­szére csináltam és ezért a tsz fizetett nekem. Közbeszól az ügyész. Kéri is­mételten az igazmondásra, a ha­mis tanúzás következményeire fi­gyelmezteti a tanút. Egyben jel­zi. hogy Szabó András eddigi vá­laszai merőben ellentmondanak a nyomozási eljárás során vallot­taknak. A figyelmeztetés megtörténik, a tanú pedig kissé bizonytalanul így szól: — Félreértettek a nyo­mozáskor ... Ügyész: — Feltételezi, hogy a nyomozó, aki öt hónapon át fog­lalkozott az üggyel, ne értette volna, miről van szó?!... A tanácsvezető bíró az iratok­ba lapoz, s ismerteti a tanú mostani állításának a nyomozati vallomástól eltérő voltát. Szabó András azonban megismétli: — Miután Molnár Ferenc kilé­pett a tsz-ből, nem készítettem neki szerszámot... / Következnek a tanácsvezető további kérdései. Például: hogyan került munkaviszonyba a mély­kúti Alkotmány Tsz-szel a fele­sége? Mire Szabó András: — Hát igen, Molnár Ferenc járt nálunk 1973 nyarán. Kérte, csináljak cipőcsat készítéséhez való szerszámokat, a feleségem pedig állást kap. Én azt mond­tam, hogy nem készítek. De a fe­leségemet alkalmazták. Ez úgy volt. hogy Molnár elvitte az édes­anyjához, ott megbeszélték fele­ségem alkalmazását, azt, hogyan lehetne bedolgozó a mélykúti tsz-ben. Egyik kérdést a másik követi. Világosan, célzatosan. A tanú vá­laszai azonban sorra-rendre kér­dőjelesek. A nyomozati szakhoz képest a mostaniak úgyszólván „átértékeltnek” tűnnek. Az ügyész nem is állhatja újabb felszólam­lás nélkül, mondván: döntse el a tanú, mely állításai az igazak. A tanácsvezető • további kérdé­seire azonban lassan-lassan össz­hangba kerül a tanú korábbi, s a mostani vallomása. Ilyenfor­mán: Bíró: — Milyen minőségben dol­gozott felesége Molnár Ferenc­nél? Tanú: — A feleségem munka­könyvét Molnár Ferenc vitte el a mélykúti tsz-be. Bíró: — Mit írtak be a felesége személyazonossági igazolványába? Tanú: — Azt, hogy bedolgozó. Bíró: — A nyomozás során azt mondta, hogy karbantartó. Miért beszél megint másképpen? Tanú: — Mert minimális kar­bantartással járt ez ja munka, ezért így szerepelt a tsz alkalma­zásában ... Szabó András meghallgatásá­nak befejezéséül azt kérdezi a tanácsvezető bíró: — Mennyit keresett bedolgozóként a felesé­ge összesen? Tanú: — Kábé tizenhárom hó­napig, 1973. október 12-től 1975. január 15-ig tartott a munkavi­szonya. Pontosan nem tudom mennyit, de lehetségesen 24 ezer 300 forint munkabért és 30 ezer 500 forint rezsit vett fel. Felesé­gem az anyósom lakásán dolgo­zott, cipőcsat-nyelv kivágása- volt a dolga. Tudomásom szerint nem ellenőrizte senki. A munkát Molnár Ferenc hozta el a laká­somra, úgy tudom, idős mamája, özvegy Molnár Ferencné megbí­zásából. A feljegyzéseiken, már­mint az elszámolási lapokon az idős Molnárné neve, bélyegzője szerepel... * Órámra, pillantok. Negyed ti­zenegy. Tehát 75 percet vett igénybe a mélykúti Alkotmány Tsz-ben elkövetett bűnügy tár­gyalásán meghallgatott egyetlen, s a sorrendben immár a 127. ta­nú. A bűnügyhöz — üzletszerűen, jelentős értékű árura elkövetett és a mélykúti Alkotmány Tsz működésével leplezett üzérkedés bűntette címén nyújtotta be a vádiratot a megyei főügyészség — párosul egy további vád is: kü­lönösen nagy értékben elkövetett sikkasztás bűntette. Ennek ira­tait a kiskunhalasi városi és já­rási ügyészség küldte meg a me­gyei bíróságnak. A tizenkét vádlott sorában Mu- ity Sándor, a mélykúti tsz volt elnöke az első-. Bánó Mátyás, a tsz 'főkönyvelője a másod-, dr. Cserged János, a tsz jogtanácso­sa a harmadrendű vádlott. A bűnügy tárgyalását január 28-án kezdte meg a megyei bíróság. A június 1-i a 32. tárgyalási nap volt; néhány vádlott közbejött be­tegsége miatt ugyanis hosszabb- rövidebb időre szüneteltetni kel­lett a tárgyalást. • Az eddigi 131 után még mint­egy további ■ ötven tanú, három orvosszakértő, egy műszaki, va­lamint egy könyvszakértő meg­hallgatása van hátra. Az ítélet- hirdetésre várhatóan szeptember­ben kerül sor. Ismertetésére an­nak idején visszatérünk. Perny Irén L AZ ÖCEAN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA : Szigethy András - RAJZ: Greskovits L 1-A ROBaftue JéGPvióaéP/WMHAJov az eo&t**/ óAsea tomm zmaa'sma rutyvc Met. A rp/vte* FVLSWe M&tFSiűOec. A KOBOMA/e Meuer ■ ----------- FI/RCS/fo BEHORPAb. Z./AÖ O —HÁT Mi a is cirezA/eK ! MeaSMKBZTen a ncütsó'ée/r.soey. ez ITTA Ki/toés; mi test t/etvAJK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom