Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-06 / 133. szám
t 2 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 6. Fejlődnek a magyarkoreai kapcsolatok Borbándi János miniszterelnökhelyettes és Kong Dzin The, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese — a magyar—koreai gazdasági és mij^aki-tudo- mányos konzultatív kormányközi bizottság társelnökei — szombaton a Parlament Gobelin-termében ünnepélyesen aláírták a bizottság 3. ülésszakáról készült jegyzőkönyvet. Todor Zsivkov tárgyalása Fahri Korotürkkel A hivatalos látogatáson Ankarában tartózkodó Todor Zsivkov bolgár államfő pénteken több órás megbeszélést folytatott Fahri Korotürk török köztársasági elnökkel. A tanácskozás középpontjában a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdései álltak. A török külügyminisztérium szóvivője szerint a két államfő megegyezett abban, hogy a közeljövőben bolgár—török távközlési együttműködési megállapodást írnak alá. Zsivkov pénteken tárgyalt De- mirel miniszterelnökkel és Ece- vittel, az ellenzéki köztársasági néppárt vezetőjével' is. mindenekelőtt a térség problémáiról. . (Reuter, AFP) Katusev Belgrádban A JKSZ Központi , Bizottsága elnökségének meghívására baráti látogatásra Belgrádba érkezett Konsztantyin Katusev, az SZKP KB "titkára. A belgrádi repülőtéren Katusevet Alek- szandar Grlicskov, a JKSZ KB elnöksége Végrehajtó Bizottságának osztálytitkára és V. Sztye- pakov, a Szovjetunió jugoszláviai nagykövete fogadta. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: palesztin csoportok részvételével. A hét végén ült össze Chile fővárosában, . Santiagóban az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete. A washingtoni diplomácia mindent elkövetett, hogy ráerőszakolja az AÁSZ tagjaira“ Santiav gót, . mint konferenciájuk szíttá helyét Ezzel az. USA „a kemény kéz politikáját’’ igyekezett bizonyítani a nyugati féltekén levő szövetségesei előtt. Santiagóban még egy másodlagos célja is volt az USA diplomáciájának: valamelyest szalonképessé tenni, némileg elfogadtatni Pinochet fasiszta diktatúráját. Ez nem könnyű. Közvéleményük nyomására egyes latin-amerikai államok kormányai az AÁSZ értekezletén sem rejtették véka alá a chilei népellenes rendszert elítélő véleményüket. Mexikó, el sem küldte delegációját, Costa Rica vagy Kolumbia fenntartásokkal élt, a venezuelai külügyHÉTFO: Koszigin szovjet kormányfő hivatalos látogatása Irakban. — A kanadai Vancouverben megnyílt az ENSZ településfejlesztési - konferenciája. — Véget ért a nyugatnémet szabad demokraták választási kongresszusa. KEDD: Előválasztások Dél-Dakota, Montana és Rhone Island államokban. — A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága’ a községtanácsi választások előkészítéséről tárgyalt. SZERDA: Alekszej Koszigin Asszad Szíriái elnökkel és Al-Ajubi ' miniszterelnökkel tárgyalt Damaszkuszban. — János Károly spanyol király Washingtonba látogatott. CSÜTÖRTÖK: Meló Antunes portugál külügyminiszter tárgyalásai Moszkvában. — Arafat-nyilatkozat a libanoni eseményekről. PÉNTEK: Szovjet—Szíriái közös közlemény a közel-keleti helyzetről. — Santiagóban megkezdődött az Amerikai Államok Szervezetének közgyűlése. SZOMBAT: Kissinger—Waldheim-találkozó New Yorkban. — Amerikai és francia haditengerészeti aktivitás a Földközi-tenger keleti medencéjében. így látja a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Libanonra szegeződik a világ tekintete. A több mint egy esztendeje tartó polgárháborús válság új vonatkozása a szír hadsereg páncélosainak megjelenése a libanoni főváros közelében. A damaszkuszi kormány azzal indokolta ezt a lépését, hogy meg akarja menteni az ország békéjét, szét kívánja választani az egymással szembenálló feleket, végeredményben a tárgyalásos rendezést próbálja elérni. Szíria fővárosában tartózkodott négy napig Alekszej Koszigin szovjet kormányfő és nagy horderejű tárgyalásokat folytatott Asszad szír köztársasági elnökkel és a damaszkuszi kormányfővel, Al-Ajubival. (A Szíriái .'csapatok! azt (megelőzően indultak Libanonba, hogy a szovjet miniszterelnök Damaszkuszba érkezett.) A tárgyalások végén kiadott szovjet Szíriái közös közleményt különös figyelemmel fogadta a világ. A fontosabb pontok: a genfi konferencia megfelelő fórum a közel-keleti rendezés megvalósításához, azon ott kell lennie az első naptól kezdve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek, — mind a Szovjetunió, mind Szíria elutasítja az Izraellal való különmegállapo- dásokat, — a libanoni válság az imperialista és a cionista erők akcióinak á következménye, — a két ország a jövőben is hozzájárul a vérontás megszüntetéséhez, a biztonság és a béke helyreállításához, Libanon területi épségének és függetlenségének biztosításához. Ez alatt Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Párizsban járt, előzőleg pedig Líbia, Tunézia és Algéria fővárosaiban. A szíriai diplomácia vezetőjének a ‘francia fővárosban volt tárgyalásai természetszerűen összefüggésben állhatták Giscard d’Estaing köz- társasági elnöknek azzal a legutóbbi kijelentésével, hogy francia csapatok rendfenntartó szerepre vállalkozhatnának Libanonban. A libanoni válság fokozta a flották tevékenységét a Földközi-tenger keleti medencéjében. Sajtóértesülések szerint Francia- ország jelentős flottaegységeket tart készenlétben Libanon közvetlen közelében. Ott tartózkodik a Clemenceau repülőgép- anyahajó, a touloni hadikikötőből kelet felé indult el a Jeanne d’Arc helikopter-anyahajó Is. Az Egyesült Államok 6. flottája, a Földközi-tengeri flotta hajóinak jelentős része szintén a libanoni partok előtt tartózkodik. Magában Libanonban a harci cselekmények hevessége a hét végére alábbhagyott. Nyugati jelentések szerint jobbadán csak a szíriai közvetítést helyeslő, illetve Nellenőrző palesztin csoportok között voltak összetűzések. Egyes forrásokból olyan hírek terjedtek el, hogy rövidesen kerékasztal-tárgyalások indulhatnak meg a libanoni pártok és a \ ' • A magát Olasz Szociális Mozgalomnak nevező újfasiszta párt választást gyűlésén provokációkra, majd lövöldözésre került sor. Az újfasiszták golyói megölték Luigi De Rosa 21 éves fiatalembert, az Olasz Kommunista Ifjúsági‘Szövetség tagját. A "képen: a község lakói elhelyezik a kegyelet virágait a gyilkosság helyén. (Telefotő—AP—MTI—KS) • Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán fogadta Leszecs- kót, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét. (MTI-fotó: Tóth István felvétele—KS) 9 Ferdinand Marcos, á Fülöp-szigeti Köztársaság elnöke Moszkvába érkezett. A képen: Nyikolaj Podgornij szovjet államfő üdvözli a vendéget a repülőtéren. (Telefotő—TASZSZ—MTI—KS) 9 A szovjet kolónia tagjai köszöntik a hivatalos látogatásra Szíriába érkezett Alekszej Koszigin szovjet ’ miniszterelnököt, a damaszkuszi repülőtéren. Bal oldalt: Mahmud Al-Ajubi szíriai miniszterelnök. (Telefotő—AP—MTI—KS) 9 Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Moszkvában fogadta Meló Antunes portugál külügyminisztert. 9 A magyar fiatalok nevében dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának taélá^ a KISZ Központi Bi^Pfeá- nak első titkára iJÖt^jzoíh». az w FDJ J<s^^B*d;w'■Nellltli, 1 itfmxg) X parlamentjét, (Telefotő—ADN ZB— MTI—KS) miniszter pedig ■ — Pinochet tábornokkal tárgyalva — hivatalos formában kérte Luis Corvalán- nak, a Chilei Kommunista Párt fogva tartott főtitkárának szabadon bocsátását! Washington egyébként meglepő következetességről tesz tanúságot a különböző népszerűtlen, fasiszta vágy fajüldöző rendszerek megítélésében: mindegyikkel szorosabbra akarja fűzni viszonyát! A hét végén hozták például nyilvánosságra, hogy egy egyelőre még nem nevezett nyugatnémet városban még ebben a hónapban találkozni fog Kissinger külügyminiszter és a dél-afrikai elnök, Vorster. Pretoria Washington számára mindenekelőtt stratégiai szempontból fontos. A „nyugati világ védelme” ürügyén akar az USA berendezkedni a dél-afrikai bázisokon. Ugyancsak a „nyugati világ” stratégiai érdekeire hivatkoznak > az amerikai vezetők az USA és Spanyolország kapcsolatainak elmélyítésekor. János Károly király személyében először járt spanyol uralkodó az Egyesült Államokban, és egyáltalán a nyugati féltekén, amelyn'ek jelentős része századokkal ezelőtt spa- níWPis í I Ä >FJ°,rd e,U . n.ok „mérföldkőnek”, mondja Já^hpg,.'„Kárc5ly.".. áirtérikat látogatását és újra kifejezésre juttatja, hogy a jövőben egyre fontosabb szerep vár Spanyolországra „az atlanti közösség” életében. A portugál külügyminiszter, Meló Antunea a héten Moszkvában tárgyalt. Gromiko külügyminiszterrel áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását és a nemzetközi helyzetet. Fogadta Antunest Leonyid Brezsnyev is; ez a tény szintén jelezhette, milyen fontosságot tulajdonítanak Moszkvában a nemzetközi enyhülés elmélyítésében a szovjet—portugál viszony alakulásának. HETI VILÁGHlRADÓ Véget ért az FDJ X. parlamentje A Szabad Német Ifjúság (FDJ) központi tanácsának és, más vezető szerveinek egyhangú meg- választásával szombaton véget ért az NDK ifjúkommunistáinak X. parlamentje. A központi tanács alakuló ülésén újra első titkárává választotta Egon Krenzet, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagját. .(MTI) Púja Frigyes. Finnországba látogat Púja Frigyes külügyminiszter Kalevi Sorsának, a Finn Köztársaság külügyminiszterének meghívására június 7-én hivatalos látogatásra Finnországba utazik. (MTI) A VII. országos úttörőtalálkozó jubileumi szemléje (Folytatás az 1. oldalról) szágszerte szeretettel emlékeznek meg ezekben a napokban. r'~—-it háromszoros hurrával erősítették meg a pajtások. Szépvölgyi Zoltán köszöntötte a VII. országos úttörőtalálkozó résztvevőit, majd átadta a főváros kulcsát, hogy —; mint hangsúlyozta — ne csak Vendégek, hanem a főváros igazi, jó gazdái legyének. A pajtások nevében Lovas Katalin ígérte, hogyha felnőnek, jó gazdái lesznek az országnak is. Felemelő pillanatok következtek: tízezer úttörő a párttól Jca- pott úttörő zászló és társaik előtt ünnepélyesen megújították a fogadalmat. Ígérték, hogy az úttörőélet törvényét ezután is minden körülmények között megtartják. A szocialista hazánk mindenkor bátor, tettrekész gyermekei lesznek. Hűséggel szolgálják a hazát, a dolgozó népet, a nemzetköziség eszméjét, a béke ügyét. A fogadalomújítás emlékére a megyék úttörőküldöttei szalagot kötöttek a párt által adományozott zászlóra. Az úttörőmozgalom veteránjai átadták a pajtásoknak a forradalmi küzdelmüket jelképező fáklyát. Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetáégének főtitkára ünnepi beszédében elmondta, hogy a pajtások tettrekészségét ismerve, a siker reményében hirdetik meg a következő úttörőév „Együtt — egymásért!” országos mozgalmat. Kérte: őrizzék tovább a barátságot az ifjúkommunistákkal, a felnőttekkel, a szocialista brigádokkal. Erősítsék az úttörőbarátságot. •• Háromszáz postagalamb. röpítette világgá az együtt — egymásért jelszót. A vidám hangulatú szemle még vidámabb juniálissal foly* tatódott. A Városligetben dallal tánccal, zenével ünnepeltek a pajtások. Itt mutatkozott be a mohácsi délszláv tánccsoport, á martonvásári tánckar, a csepeli úttörőház és a méhkerékiek tánccsoportja, a debreceni Tücsök együttes, a budapesti és nógrádi gyermek színjátszócsoport. A szórakoztató, látványos műsort gazdagította a KISZ Központi Művészegyüttesének előadása és a sport kedvelőinek is akadt látnivalójuk. (MTI) Kilencven éve született Bajcsy-Zsilinszky Endre „Küldetéses ember volt” — írták róla. 1933-tól kezdte mártírhaláláig a képviselőházban elmondott beszédeiben, a kormány tagjaihoz intézeti1 leveleiben és baráti- -körben....egyaránt vissza- fViss'Zatéröi'rhotívumké'wti bukkan, „fel ,az-,az. elszántsága, hogy. -fia kell, kész életét is feláldozni nemzetéért. Kezdettől fogva jól tudja, hogy a hitlerista Németországból nem csupán hazáját, hanem személy szerint őt is halálos veszedelem fenyegeti. Vállalja a harcot mindhalálig e fenyegetéssel szemben. „... Magyarországon ezer éven át nem volt német világ, s nem is lesz, és ebben a harcban, ha kell, elmegyünk a golyóig és az akasztófáig” — mondotta egyik képviselőházi felszólalásában. Ezt a kijelentését a második világháború éveiben többször is megismételte, és nem hagyta magát megfélemlíteni. Parlamenti beszédei — az újvidéki program ügyében elhangzott példátlanul viharos körülmények között elmondott interpellációja — eseményszámba mentek és némeiel- lenes élük miatt nemegyszer estek a sajtócenzúra áldozatául. Nem a maga sorsa, hanem a haza jövője izgatta. Azt szerette volna, hogy Magyarország ' felkészüljön a várható, német agresszióval szemben. „Magyarországnak semmi szín alatt nem szabad behódolnia egy német megszállási szándéknak” — írta. „Ha Quisling-kormány jön és még élek, fegyvert fogok ellene". Valóban, amikor a történelem 1044. március 19-nek végzetes reggele arra késztette, hogy a tettek mezejére lépjen, nem habozott, és pisztolyt rántott a lakásó,ba lépő német megszállókra. A budapesti Attila út 37-es számú házon emléktábla hirdeti Bajcsy-Zsilinszky Endrének a Gestapós hóhérok ellen vívott harcát. A leghitelesebb tanú, a mártírhalált halt politikus özvegye így mondja el a legdrámaibb percek történetét: „Nagyot reccsent az ajtó, lövések hallatszottak, a németeknek sikerült kilőni a zárat és behatoltak az előszobába. Az uram lövésre készen tartott fegyverrel a hálószoba ajtajában állott. A külső szoba homályos üvegajtaján keresztül megjelent az egyik fegyveres Gestapo-legény árnyalakja ... „Hinaus! Hinaus!” — hallatszott ordításuk az ajtón keresztül. Endre akkor, lőtt először. A Gestapo géppisztolysorozattal válaszolt. Azután újra Endre lőtt, s a németek ismét sorozattal válaszoltak. Az ajtóüvegek, az ablakok, a tükrök szilánkjai csörömpölve szóródtak szét a lakásban. A rádiót is eltalálták. Amikor pedig a másik oldalról, a fürdőszobán át akarták megközelíteni, ö a hang irányába lőtt, és a fürdőkályhát keresztüllyukasztotta a golyó, úgy, hogy azonnal folyni kezdett a viz ... Mint utóbb megállapítottam, ösz- szesen 36 lövést adtak le hárman a Gestapo részéről a lakásban. Es d lövések közepette hallottam Endre szavait: „Egy haslövés ... egy váll-lövés...” Azt hittem, hogy az ő lövéseinek a találatait közli velem, de kiderült, hogy a saját sebeit mondta.be. '•’' 'Végül is eldőlt 'az 'egyentötíen „liarCí „Adjuk meg magunkat. :. " . mondtam neki,' difiikor ‘ 'az Utolsó golyót is kilőtte pisztolyából. Ekkor a pisztolyt kidobta az ajtón a nappaliba, mire a gesta- pósok berohantak a szobába, a több sebtől vérző Endre kezeit hálrakötötték és elvezették. Még a kabátját és a kalapját sem engedték felvenni. Mielőtt belökték volna az autóba, a közben oda- sereglett emberek felé kilátotta: „Éljen a j ügyetlen és szabad Magyarország!” A több sebtől vérző Zsilinszkyl előbb a főkapitányság égyik cellájába, majd a Mosonyi utcai rabkórházba szállították. Állapotáról dr. Pazán Zoltán ny. rendőrorvos őrnagy levele tudósít bennünket, amelyet 1948-ban vetett papírra. így ír a politikus sebesüléséről: „Fél tízkor az akkori rendőr főorvos, dr. Levitzky Károly felszólított, hogy azonnal menjek fel vele á 2P0-as cellába, ahol egy sebesültet kell bekötöznöm és róla látleletet vennem. Odaérve megrendülve láttam magam előtt Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselőt, vértől átitatott ruházatában... Bemutatkozásom után levetkőztettem és megállapítottam, hogy két lövési sérülést, szenvedett: egy bennrekedt lövési bal vállízülete táján és egy áthatolót alhasán a bal oldalon... Ezért azonnal jelentettem, hogy a képviselő úr sérülése igen súlyos és azonnal kórházba kell őt szállítani". Később — bizonytalan sorsára való tekintettel — végrendelkezik. Utolsó akaratának egy része a nemzetnek szól: „Az én forrón szeretett magyar nemzetemnek azt üzenem, térjen vissza a régi, az igazi magyar történelem útjára, a szabadság, a függetlenség, és bátor ön- . védelem, tisztult demokrácia és önkormányzat útjára, melyet én beszédeimben, cikkeimben, könyveimben megjelöltem és ne feledje Berzsenyi halhatatlan sorait: Nem 1 sokaság, hanem lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat!" . I A Gestapo-börtönből kijuttatott leveleiben Zsilinszkyt elsősorban a haza sorsa izgatja. Magáról csak annyit ír, hogy neki minden eshetőségre fel kell készülnie. De ha véget is vetnek az életének, abban reménykedik, hogy a magyar nép szívében sohasem hal meg... 1944. december 24-én, Sopronkőhidán a nyilasok kivégezték. Ma lenne 90 éves. A szocializmust építő magyar nép szivébe zárta a szabad, független és demokratikus Magyar- országért szóval, tollal és fegyverrel egyaránt bátran küzdő fiát. V. K.