Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

I 4 • PETŐFI NÉPE 1976. június 1. KECSKEMÉTI CÉLOK 1976—1980 Útkorszerűsítés, járdaépítés •• i Dusnoki vállalkozás A megyeszékhely úthálózatának ismeretében a tárgyilagos szemlélő jól tudja: bőségésén van és nyilván hosszú ideig lesz is még tennivaló a fejlesztés érdekében. Ugyanakkor szinte óhatatlanul hozzágondolja: bizony nem kevés, ami ilyen vonatkozásban akárcsak a legutóbbi öt évben is tör­tént. Például a külső körútrendszer, így a Mátyás és István király körút, a Mindszenti út, vagy a Vízmű út kiépítése. Nem szólva a korszerűvé varázsolt Rákóczi útról... De vajon mit tartalmaz a városi tanács terve az útháló­zat fejlesztésére, karbantartására, felújítására, s a járda­építésre a jelenlegi tervidőszakban? Kezdjük azzal, hogy a hálózat­fejlesztésre 55,9 millió forintot irányoz elő a terv. Ebből valósul meg a széchenyivárosi, s a vá­rosközponti új lakótelep belső úthálózata, a parkolók, járdák és az ezekhez kapcsolódó átmenő utak. Ebből a pénzből látják el szilárd útburkolattal a Liszt Fe­renc utcát, s épül meg a járda az idén 8, jövőre pedig 3 régi; ed­dig ellátatlan utcában. Minthogy a hálózatfejlesztés mellett rendkívül fontos a meg­levő utak karbantartása, javítása, korszerűsítése, ilyen, feladatokra 75 millió forint felhasználását tervezi a városi tanács. Az ösz- szeg nagyobbik hányada az út­felújítást, korszerűsítést célozza. Ebből jut a helyi közlekedés kor­szerűsítésére, így az idén elké­szülő, Felszabadulás téri autó- busz-alállomás kialakítására. A kisebbik hányad pedig az utak fenntartását szulual.ia. A városi tanács által 1980 vé­géig megcélzott egyik legnagyobb feladat a Ceglédi útig kiépült Mátyás király körút építésének folytatása, a Voelkertelepen át az E—5-ös főútvonalig. Az épí­tés munkálataihoz a KPM is hoz­zájárul. S máris említésre kívánkoznak a KPM, Kecskeméti Közúti Igaz­gatóságának a megyeszékhelyre vonatkozó tervei. Szilágyi Attila főmérnöktől nyert értesülés sze­rint az igazgatóság mintegy 55 millió forint értékű 'útkorszerű­sítéssel számol a tervidőszakban, így várhatóan még az idén el­kezdődik. s jövőre befejeződik a városközponton áthaladó útvonal — Szabadság tér. Kada Elek ut­ca, Dózsa György út — burko­latának korszerűsítési', s ryvben' forgalomtechnikai • rendezése. Végleg eltűnik tehát a csúszós, kerámiaburkolat a Szabadság térről, s kétszer 2 sávos. 13—14 Iparosodó építés - tartalékkal Havonta, átlagot számítva, nem egészen tizenkét milliárd forintot költöttek tavaly a szocialista szektorban beruházá­sokra. E nagy összeg tetemes része valamilyen módon össze­kapcsolódott az építőipar tevékenységével. Legalábbis azzal, amit a közfelfogás — tévesen — építésként tart számon, ho­lott a mély- és magasépítés, a technológiai szerelés, a beru­házásoknál felhasznált javak előállítása és szállítása, az épü­letgépészet stb. korántsem azonosítható egyetlen tárca feladataival. Amikor tehát az építés iparosításának tartaléka­it jelzésszerűen érintjük, nem egyetlen iparág teendőiről szólunk.-Kedvezőtlen 8 hullámzás ■ A kivitelező' építőipar terme­lése 1971 és 1975 között egye­netlenül fejlődött. Amíg 1971-ben 10,1 százalékkal haladta meg az 1970. évit, 1972-ben csupán 3,5 százalékkal volt nagyobb az elő­ző esztendeinél. Tavaly a terme­lés növekedése 8,4 százalékot, tett ki, s a kedvezőtlen hullám­zás nemcsak a szűkén vett épí­tőipar, hanem a tágan értelme­zett. építés gondjait is kifejezi. Elsőként azt, hogy a folyamatos és egyenletes munka feltételei nem mindenkor jönnek létre, s ez hátrányosan befolyásolja a . tei melékenységet, az iparszerű építés lehetőségeinek hasznosítá­sát. . Sokféle intézkedés szolgálja ma már a gondok ismétlődésének megakadályozását. Ide tartozik az ún. minimális felkészültségi szint előírása, aminek teljesítése nél­kül egyetlén nagyberuházást sem lehet megkezdeni. Hasonló, a fe­gyelmezettebb munkát segítő ki- ' kötés azoknak a műszaki-gazda­sági nor.matíváknak a , kidolgo­zása és közreadása, amelyeknek nagy szerep kell, hogy jusson a lakásépítés és más kommunális létesítmények költségeinek csökr ktntésében. Szorosan ide tarto­zik,, hogy befejeződött a házgyári épületszerkezetek méreteinek egységesítése, illegve koordinálá­sa. ami módot nyújt a különböző üzemek termékeinek egymással kevert felhasználására; s ezzel a lakóépületek változatosabbá té­telére. Tegyük mindehhez hoz­zá: az építésnél alkalmazott anyagoknak mintegy a fele mór nem az építő- "vagy építőanyag­ipar által kibocsátott termék! Ezek folyamatos szállításával, minőségével legalább annyi baj yan, mint a „házon belül’’ előál­lított árukéval, azaz az iparosítás hátországára szintén nagy figyel­met kell fordítani. ■ 11 A pémnél^m Nemzetközi összehasonlításban az építő- és az építőanyagipar hosszú időn át- nem kapta meg súlyához mérten azt a részese­dést a népgazdaság összes beru­házásaiból, amely, megillette vol­na. Az ötödik ötéves terv vál­toztat ezen a helyzeten, amikor i:tri— kimondja, hogy 18—20 milliárd forint fordítható az építőipar fejlesztésére, s ezt az összeget el­sősorban gépesítésre, az új tech­nológiák elterjesztésére kell fel­használni. Hatalmas tartalékok rejlenek a szállítás, az. anyagmozgatás korszerűsítésében. Számítások szerint az országos szállítási tel­jesítmény negyven százalékát építési szerkezetek és építőanya­gok alkotják. Szervezett anyag­továbbítás nélkül elképzelhetet­len iparszerű kivitelezői munka. Nagy lehetőségeket kínál példá­ul az értékesebb építési, s sze­relési anyagok, épületgépészeti berendezések konténeres továb­bítása — amit néhány építőipari vállalat már csinál —. de szük­ség van arra is, hogy az ún. épí­tőipari tömegáruk, így a kő, a cement szállítása ne függjön túl­zottan az évszakoktól. Ehhez vi­szont anyagellátási központi te­lepeket kellene a vállalatoknál kialakítani, s ez vontatottan ha­lad. Amiben szerepet játszik a kényelmesség, de az is, hogy nem eléggé szervezett az ilyen telepek működtetéséhez szüksé­ges gépek, berendezések szocia­lista országokon belüli felkuta­tása és megvásárlása. Ezek és a hasonló tények arra figyelmez­tetnek, hogy a pénz önmagában még nem biztosítéka a Vart ered­ményeket hozó fejlesztésnek, mert a viszonylagos technikai el­maradottság csak akkor számol­ható fel, ha a pénzhez műszaki, szervezési intézkedések társul-' nak. A népgazdaság ötödik ötcves terve szerint az országos építési, szerelési tevékenységet 1976 és 1980 között évi átlagban 5,5—6 százalékkal, az építőipari ágazat termelését ennél is nagyobb lép­tekben kell növelni. Egy évtizedre tehető az az idő­szak, amelyre az építés iparosí­tása visszatekinthet. Az alapok létrejötték. Most már arra van szükség, hogy á tárcán laelül és azon kívül' egyaránt tökéletesebb legyen az együttműködés, érvé­nyesüljön az az igazság, hogy ami az. építés iparosításának gyümölcséként } létrejön, az az egész népgázdaságot gyarapítja. M. O. • Kultivátorozzák a fűszerpaprikát. A termelőszövetkezetekben a háztájival együtt csaknem 700 hektáron termesztik ezt a fontos fű­szernövényt. méter széles jó út szolgálja majd az átmenő körúti forgalmat. A nagy körút korszerűsítésének befejezéseként sor kerül a Ku­ruc körút rendbehozására a Bem utcától a Kuruc térig. A tervezett legnagyobb feladat azonban a városon átvezető 54-es főútvonalon a várva várt, Halasi úti felüljáró megépítése. Hadd említsük meg végezetül, hogy a járdahálózat fejlesztésére 5 millió forintot irányoz elő a vá­ros ötéves terve. Mely utcák jár­daellátása valósul meg ebből? Erre a szükség mellett az érde­kelt utcák lakóinak társadalmi segítségkínálatát is figyelembe véve — az 1976—1977. évekre fo­gadott el programot a városi ta­nács. Eszerint az idén az István király körút, Műkert I. utca. Lo- rántffy. Molnár Erik utca, Czoll-' ner köz, Petur bán, Puskin és Szivárvány utcában épül járda. Jövőre pedig a Liszt Ferenc ut­ca Daróczi köz és Ceglédi út köz­ti szakaszán, a Mátyás király körút keleti oldalán, valamint az Izsáki út és Rába utca között ke­rül sor járdaépítésre. A járdahálózat-fejlesztés to­vábbi programjáról — hasonlóan a vízvezeték-építéshez — az igé­nyeket, s a társadalmi segítség felajánlását is szem előtt tartva évenként határoz majd a város tanácsa. * P. I. Erdők születnek Megjelentek a facsemete-ülte­tőgépek Tádzsikisztán Pamir-Al- táj nevű hegységének teraszos lejtőin, ;ahol új erdőket telepíte­nek. A tavasz elejétől csupán gesztenye, dió és pisztácia fával több mint ezer hektárnyi lejtőt ültettek be. Az új erdők megbíz-: ható' védelmet nyújtanak az eró­zióval szemben, gazdagítják a nö­vény- és állatvilágot. és bő ter­mést is hoznak. (APN—KS) Gyémántélű szerszámok .... , “i Mesterséges gyémántból'ítészül! szerszámokat alkalmaznak Uk­rajnában a mezőgépek javításá­hoz. Az úi berendezés hegesztett traktor- és kombájnalkatrészek megmunkálására szolgál. Így az alkatrészek felülete csiszolás nélkül is megfelelő finomságú. Mindezt a szokásos módszernél, kétszer gyorsabban és jobban le­het elvégezni. A gyémántélű esz­tergakések elsimítják a fémben található mikroszkopikus egye­netlenségeket, tömörítik belső struktúráját, amitől az alkatré­szek különösen szilárdak lesznek. Harkovban, ahol az újítás szüle­tett, a gépgyár már készíti az új berendezéseket. (APN—KS) A dusnoki Egyesült Munkás— Paraszt Termelőszövetkezet- az összes szántóterületének több, mint 40 százalékán zöldségfélé­ket termeszt, amire .kevés példa van a megyében. — Tavaly ez az arány csak 38 százalék volt — tájékoztat Vinek József, a községi pártvezetőség titkára, aki egyúttal a termelő­szövetkezet pártalapszervezetének titkára is. — összesen több, mint 1200 hektáron termesztünk ki­lencféle zöldségnövényt. Legna­gyobb területet a fűszerpaprika, valamint az étkezési borsó fog­lalja el. A zöldségtermesztésnek ha­gyományai vannak a községben!' A termelőszövetkezet már évek óta az ország legnagyobb fűszerpap­rika-termesztő gazdasága. Nem­csak a közösben, hanem a ház­tájiban is nagy mennyiségben termesztik. 1968-ban még csak 160 hektáron vetették, összesen 88 vagon nyersárut adtak át a fel­vásárló vállalatnak. Tavaly már több, mint 380 vagon fűszerpap­rikát termeltek.. Az árbevételük ebből az egy növényből több mint tizenötszörösére emelkedett. Nem kis vállalkozás a nagy­üzemi zöldségtermesztés, hiszen számos, ismert gond fékezi, ne­hezíti az előrehaladást ebben az ágazatban. A termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetése azon­ban igyekszik kihasználni a le­hetőségeket, épít a tagság szor­galmára, munkaszeretetére. — A legnagyobb gondunk a gépesítés. Mi is számolunk azzal, hogy egyre kevesebb munkáskéz áll rendelkezésünkre, hiszen je­lenleg is a tagság több mint 40 százaléka már nyugdíjban van. A gépesítés pedig csak az étkezé­si borsó termesztésében valósult meg teljesen. A paprikánál, a paradicsomnál, az uborkánál még csak kísérletek vannak. Ha meg akarjuk óvni a minőséget, még nagyrészt a kézi szedésre va­gyunk utalva. Lehetővé vált viszont a főbb szántóföldi növények termeszté­sének teljes gépesítése. A terme­lőszövetkezet belépett a nádud­vari Vörös Csillag által kezde­ményezett KITE nevű termplési rendszerbe 1400 hektár terület­tel. Ebből 600 hektár a kukori­ca, a többi búza és napraforgó. A legnagyobb gondjuk a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztése. A párttitkár önkriti­kusan megállapítja, hogy ebben az ágazátban eléggé gyengék az eredményeik. Alacsonyabb a tej­hozam. Remélik, hogy az idén előre tudnak lépni. A tenyésztési színvonal javítását az egyik leg­fontosabb feladatnak ' tartják. Megkezdődtek a fajtaátalakító keresztezések. Bíznak abban, hogy az utódok több tejet adnak majd. Természetesen ehhez be kell tartani a technológiai fegyelmet, Szükséges a megfelelő szakérte­lem, javítani kell a takarmány- gazdálkodást. Az állattenyésztés többi ágazatában elsősorban a juhtenyésztés fejlesztése érdemel említést. Az állományt a jelenle­ginek csaknem háromszorosára szeretnék növelni a következő esztendőkben. A dusnoki termelőszövetkezet a jó gazdaságok közé tartozik: Ami­kor az elmúlt évi munkát érté­kelték a zárszámadási közgyűlés­re minden tag egy kis tájékoz­tató könyvecskét kapott. Ebben a párt- és gazdasági vezetés fel­hívja a figyelmet az ésszerűbb üzemszervezésre, a jobb tech­nológiára, s a mindenre kiterje­dő takarékosságra. — A termelékenység növelése, a termelési, költségek csökkenté­se egyik alapvető feladatunk — állapítja meg a partalapszervezet titkára. — Az új jövedelemsza­bályozók erre ösztönöznek ben­nünket. A termelőszövetkezet jö­vedelemadója az elmúlt évhéz viszonyítva több, mint 3 millió forinttal emelkedik. Úgy kell gazdálkodnunk, hogy figyelem­be véve még az egyéb költségek emelkedését is, a tavalyihoz ha­sonló eredményeket érjünk el. Az egyik legnagyobb tartaléknak a tagság. szorgalmát, munkakész­ségét tartjuk. Erre alapozzuk to­vábbi féjlesztési terveinket is. A vezetés feladata a gazdálkodás szervezése, az - irányítás fo­lyamatos korszerűsítése. Csak így tudjuk a megnövekedet feladato­kat végrehajtani. Már az előb­biekben szó volt- arról, • hogy egyik legfontosabb . növényünk a fűszerpaprika. Az idén üzembe lép egy korszérű szárító, ami le­hetővé teszi, hogy az összes ter­mést, félkész áruként adjuk el. Nemcsak a fűszernövény, hanem más - zöldségfélék szárítására is alkalmas lesz. Bízunk benne,, hogy ezzel is számottevően növel­jük a gazdálkodás jövedelmező­ségét. A dusnoki termelőszövetkezet az elmúlt ötéves tervidőszak alatt rendkívül gyorsan fejlődött. A tiszta vagyon 43 millió forintról, több, mint 93 millió forintra emelkedett. A halmozatlan ter­melési érték 51 millióról 92 mil­lióra nőtt. Ennek arányában év­ről évre több lett a tagság jö­vedelme is. A következő öt esz­tendőben hasonló arányú fejlő­dést szeretnének elérni. K. S. ® Fontos feladat a tejhozam növelése. Az állományt nagyobb tejelő­képességű fajtával keresztezik. Ez már az első szaporulat. (Szilágyi Mihály felvételei.) I.apunk 'egyik korábbi szá­mában két teljes uid.úl szen­teltünk a kalocsai járás elmúlt öt esztendő alatti dinamikus fej­lődése, valamint a soronkövet- kező fél évtizedben megvalósí­tandó társadalmi, gazdasági és kulturális programja bemutatá­sának. Felelős, a területet jól is­merő vezetők nyilatkozatai szol­gáltak forrásul* írásainkhoz, me­lyekben hangsúlyozottan dombo­rítottuk ki a jogos büszkélke- désre is okot adó eredménye­ket, hogy azokkal további sike­rekre ösztönözzünk. E szándék­vezérelt bennünket a több mint négy és fél ezer lakosú Dunave- cséről közölt sorok megfogalma­zásakor is. Amelyek '•elolvasása után a nagyközség nem minden lakosa lelkendezett. Sőt voltak olyanok, akik tollat fogtak, hogy papírra rögzítsék a szűkebb környezetükben tapasztaltakat, melyek nemcsak helyreigazítást, de más konkrétumokat is tartal­maznak. E levél nemrég érkezett szerkesztőségünkbe. Írói, akik a Kisfaludy utcában laknak, közlik, hogy a helyi ta­nácselnöktől származó infor.má­íju, miszerint „minden .,ca' un van ben 'll.1..ríl.i"' nein telel meg a valóságnak. Ugyanis az efféle kommunális ellátottsággal utcá­juk még nem • rendelkezik. Mi több, az úttest sincs portalanít- va. Következésképp csak gumi­csizmával lehet erre közlekedni, ha nagyobb mennyiségű csapa- ■ dék hull. De Hót nemcsak a sár­ba muszáj itt taposni... Mert az utcai hodályból a legelőre nap mint nap ki-, majd onnan besétáló juhnyáj bőséges „nyo­mokat" hagy maga után. Ennek a közegészségügyileg is tartha-' fatlan helyzetnek csupán a le­gyek örülhetnek, melyek elké­pesztő létszámban rajzanak itt a meleg idő beköszöntével. íme hát,az eg?, s mással is ki­egészített visszhang, ami csak segítheti a településfejlesztés so­ron következő feladatainak az igényékhez még fokozottabban igazodó realizálását. Meg arra is figyelmeztet: magunkról, dolga­inkról mindig csak a legszigo­rúbb, tárgyilagosággal adjunk ké­pet! Készülék a villámcsapások fényképezésére A villámcsapások helyének le­fényképezésére készülékeket he­lyeztek el több szovjet energeti­kai központban. A készülék a tel­jes terhelési időszakban önállóan működik, mindössze időnként el­lenőrzést és filmcserét ■ igényel. Ha a film elfogyott, a gép auto­matikusan kikapcsol és jelez. A villámokról készült fényké­pek alapján megállapítható . a villámcsapás sújtotta távvezeték1, alállomás, vagy antenna sérülé­sének a pontos helye. így a vil­lámhárítókat is a megfelelő pon­tokon állíthatják fel. A vadászok állandó feladata Bács-Kiskun megye terüle­tének több. mint kétharma­da alkalmas vadgazdálko­dásra. A va­dásztársaságok­nak célja, hogy ennek megfe­lelően növe­kedjen a vad­állomány. Bál­áz elmúlt év tavaszán kedvezőek voltak a kilátások, szeptember­ben, és októberben csaknem 20 ezer nyúl pusztult el a kedvezőt­len időjárás miatt, ami lehetet­lenné tette a leszerződött mérty- nyiség befogását. Ezért a vadász- társaságok a tervezett 11 ezer élonyűl helyett csak 8 ezret szál­lítottak a MAVAD-riak. Az intézkedések ellenére a fo­golyállomány csökkenését sem sikerült megakadályozni. A me­gyében évről évre kevesebb lesz ebből az értékes szárnyasból, aminek legtöbbször oka, hogy az anyák valamilyen, oknál fogva el­hagyják fészkeiket, nem ülnek a tojásokra. Fácánból Viszont van elegendő. Ez részben a tenyésztői munka eredménye. A vadásztár­saságok ugyanis' több' tízezer fá­cántojást keltetnek ki évente, s a csibéket felnevelik, majd szét- éngedik a területükön. Az őzállomány a tervezettnek megfelelően alakul. A múlt évhez viszonyítva ugyan hatszázzal csökkent, áminek eredménye, hogy javult, a helyes —egy suta egy bak — ivararány. Kivétel a hartai Új Élet,, a szabadszállási Lenin, a'kiskunfélegyházi Petőfi és a bácsalmási MEDOSZ va­dásztársaság, ahol még több nagyvadat kell kilőni. Tavaly csaknem ezer őzet ej­tettek el a hazai és a külföldi va­dászok. amelyeknek 7,1 százaléka érmes volt: Ez jó eredmény, a számok viszont nem mindig tük­rözik a valóságot. A - vadászol?, több esetben elhamarkodottan, fe­lületesen döntöttek egy-egy vab lelövéséről. Különösen a bajai, a pirtói, a jánoshalmi, a kiskunha­lasi és a kunszentmiklósi vadász- társaságoknál fordultak elő ilyen esetek. Míg korábban csak Császártöl­tés és Jánoshalma környékén for­dult elő nagyobb tömegben szarvas, most a keceli és a ho- mokmégyi vadásztársaságok te­rületén: is elterjedtek: Kilövésük mértékét' azonban a terület el­tartóképessége és a mezőgazda­ságban okozott, kártételük hatá­rozza meg. A dúvadakat viszont állandóan irtani kel). Bár a vad­disznóállomány nem jelentős, gyé­rítésük mégis állandó feladata a vadászoknak, hasonlóan a róka, a kóborkutya, a szarka és a szürkevarjú irtása is. B. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom