Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-03 / 130. szám

1976. június 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Szervezettebbé válik a munkaerő-gazdálkodás Szinte nincs is (izem a megyében, ahol az újságíró terme­léssel kapcsolatos kérdéseire elhangzó válasz — mintegy el­maradhatatlan formulaként — ne tartalmazna ilyen kitételt: „sajnos, gondunk a munkaerőhiány...” A községi tanácsok1 vezetőivel beszélgetve viszont eléggé gyakori a panaszos meg­jegyzés: „kis ipari üzemet szeretnénk a helyi foglalkoztatás megoldására. Vállalati partner kínálkozik erre, adná a be­rendezést, a gépeket, nekünk csak a helyiségről kellene gon­doskodnunk. De a megyei tanács ellenzi a törekvésünket.. Egyidejűleg munkaerőhiány és foglalkoztatási gond? Ez így, ellentmond egymásnak. Vajon valós, vagy csak látszó­lagos ez az ellentmondás? Mi rejtőzik mögötte? Valójában hányadán is állunk a megyében a munkaerővel való gazdál­kodással? A Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állo­más laborszobáiban nagy volt a rend ottjártam- kor. A fehér köpenyes nők napi teendőiket végez­ték, szakavatott kezük nyomán gyorsan színt vál­toztatott egy-egy vizsgálandó folyadék, amiből le­olvashatták az eredményt. Taródy Istvánné doktor, a laboratórium vezetője Pestről jött Kecskemétre még 1966-ban. — Gyógyító állatorvos szerettem volna lenni — mondja. — A családot azonban előbbrevalónak tar­tottam. Egy nő, ha vállalja az anyaságot, akkor törődnie kell a gyerekeivel is, körzetben pedig ke­vés lehetőségem lett volna erre. — Ezek szerint kényszerből lett laboráns? — Kezdetben én is így éreztem, azóta megvál­tozott a véleményem. Szakmailag sokat nyújt a laboratórium. Feladatunk az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai vizsgálatok elvégzése. A bekül­dött mintákról javaslatot adunk és elmondjuk vé­leményünket. — Miből állnak ezek a vizsgálatok? A beküldött állati eredetű élelmiszerekről meg­állapítjuk, hogy alkalmasak-e a közfogyasztásra. Tavaly a beküldött 120 ezer mintán több mint 200 ezer vizsgálatot végeztünk el, és mindezt tizen­négyen. Ugyanis ennyien dolgozunk a laborban. Az ételmérgezéseket igyekszünk megelőzni. Tavaly a húsvétra készített sonkát visszatartottuk, mivel nem felelt meg a követelményeknek. — Jól felszerelt a laboratórium? — A műszerek hiánya nem akadályozza a mun­kánkat. A berendezések a biztonsági előírásoknak is megfelelnek, külön van a bakteriológia, szeroló- gia. parazitológia, a sterilizáló, a mosogató stb. így a szakszerű, gyors, pontos vizsgálatok elvégzé­sének megvannak a feltételei. Tolnai Jánosnéval a mosogatóban találkoztam. Az őszhajú asszony korát tagadó gyorsasággal tette a dolgát. — Legrégibb dolgozója vagyok a laboratórium­nak. az én feladatom az edények és műszerek tisz­títása. karbantartása. Igaz nem olyan látványos a munkám, mint a többieké, de megbecsülnek és jól érzem itt magam. Hevesi Istvánné technikus a fiatalabb korosztály­hoz tartozik. — A múlt év októberében jöttem vissza szülési szabadságról. Két családom van. bölcsődések. 9 Taródy Istvánné doktor, a laboratórium vezetője mikroszkópos vizsgálat közben. (Szilágyi Mihály felvétele) — Nem hátráltatja ez munkájában? — A főnökeim figyelembe veszik ezt. és eszerint van a munkaidő-beosztásom is. így reggel el tudom vinni a gyerekeket a bölcsődébe, este pedig haza. A Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állomás laboratóriumi dolgozóinak bőven van feladatuk. Munkájukra a pontosság jellemző, amire nagy szük­ség van, mert csak így tudnak eleget tenni fel­adatuknak. B. Z. A pedagógusokat köszönti az A kérdéseket Tóth Imrének, a megyei tanács munkaügyi osztá­lya vezetőjének tettük fel, s a következő választ kaptuk: — Hadd kezdjem azzal, hogy hol van már az az idő, amikor a munkaügyi hatóságnak a mun­kanélküli segélyezés is feladatkö­re volt?! Pedig alig másfél évti­zede még ilyen gondok is szorí­tottak ... A megyei gazdasági, s így foglalkoztatási helyzetében is rendkívül nagy változás tanúi, részesei leltünk az elmúlt öt év­ben. A foglalkoztatásban eljutot­tunk odáig, hogy a megye min­den száz lakosára — meghalad­va az országos 50-es átlagot — 52 kereső jut. Ez azt jelenti, hogy dolgozik, aki dolgozni akar. Azt is tükrözi azonban ez az arány, hogy nemigen növelhető tovább a keresők száma. Az elmúlt tervidőszakban, mi­közben ti foglalkoztatási struktú­ra alaposan megváltozott, mind­össze ötszázzal nőtt a keresők száma. Érdekes megemlíteni: 1971 elején minden száz kereső közül 24.1 a megye iparában. 5.7 az építőiparban. 5.6 a. szállítás- hírközlés területén, 6 a kereske­delemben, 10.11 az egyéb, nem termelő ágazatban. 47,11 pedig a mezőgazdaságban dolgozott. Jól érzékelteti a foglalkoztatá­si struktúra megváltozását, hogy míg a mezőgazdaságban foglal­koztatottak aránya 5.1 százalékkal csökkent, az iparban 21 az építő­iparban 0.9. a szállításban 0,5. a kereskedelemben 0,7. az egvéb. nem termelő ágazatban pedig 1 százalékkal növekedett a foglal­koztatottak aránya. Hozzáteszem, hogy ez év január 1-én összesen 294 400 keresp volt a megyében. Elemzéseink szerint a mostani tervidőszakban a keresők száma mintegy 600-zal növekszik. A foglalkoztatási szerkezet- változó sának folyamata pedig tovább tart. A mezőgazdaságban dolgo­választások történetéből is. A Kommunista Párt a koalí­ción belül a baloldali erőkkel ál­talában szót értett. Ez elsősorban abban jutott kifejezésre, hogy si­került létrehozni a demokratikus balszárny szoros szövetségét. A Baloldali Blokk néven ismert szövetség a két munkáspárt, a Nemzeti Parasztpártból és a Szak- szervezeti Tanácsból alakult 1946 márciusában. Szerepük volt a szövetség létrehozásában a Kis­gazdapárt olyan vezetőinek is, akikhez a kommunistákat régi fegyverbarátság fűzte. A Baloldali Blokk pártjai és a Kisgazdapárt baloldali, demokra­tikus szárnyának képviselői — köztük Dobi István, Danes József, Rácz Lajos, Katona Jepö, Ortu- tay Gyula, Gulácsy György — a parlamentben nyomást tudtak gyakorolni a Kisgazdapárt reak­ciós vezetőire, akik az 1945-ös választásokon elért 57 százalékos zók létszámának mintegy 6,8 szá­zalékos csökkenése várható, s körülbelül 2,5 százalékkal nő a nem termelő ágazatokban foglal­koztatottak hányada. A kérdés lényegére térve, előbb a „szorító munkaerőgondról". Mi ebből a kiút? Megítélésünk sze­rint mindenekelőtt sokkal haté­konyabban szükséges gazdálkod­ni a munkaidőalappal, de ezt sokféle módon elő is kell segí­teni. Tavaly ősszel öt. együttesen há. romezer személyt foglalkoztató tanácsi vállalatnál vizsgáltuk a munkaidő kihasználását. A ta­pasztalatokból csak egyetlen pél­da: az adott hónapban az öt vál­lalatnál különböző jogcímen 463 dolgozó volt távol a munkahe­lyéről. ami eszmei értékben nem kevesebb, mint 7,3 milliós ter­meléskiesést jelentett. Némileg közrejátszott ebben a szabadság is, de a meghatározó mégiscsak a magánügyek intézé­se miatti távoliét volt. Mert tu­lajdonképpen nincs más kiútja a dolgozónak: igazodnia kell a ha­tósági ügyintézéshez, a szolgál­tató ágazat tevékenységéhez, mondhatni: a GELKÁ-tól a fod­rászig. Elsősorban tehát ezen kell segíteni, megteremteni a feltételeit, hogy ne kényszerülje­nek a dolgozók a munkaidőben való eltávozásra. E célból folyamatosan vizsgál- •juk-'-például. hogy az alkalma­zott munkarend megfelel-e a tör. vén.ves követelményeknek. S ta­pasztalatok tanúsítják, hogy nem ■egv helyen eltérnek ettől. Csu­pán az idén tizenvalahánv eset­ben vált szükségessé a felelős- ségrevonás kezdeményezése pél­dául amiatt, hogy eltérően a tör­vényességtől. heti rendszeresség­gel szabad szombatot tartottak. Ugyancsak folyamatosan törté­nik a munkaszervezési tervek vizsgálata, s eléggé gyakori az a szavazatarányuk birtokában út­jában álltak a demokratikus fej­lődésnek. Ha a parlamenten be­lül akadályozták a fejlődést, sőt retrográd lépéseket, támogattak, akkor a kommunisták a tömegek­hez fordultak. A Szabad Nép a választási számadás idején szinte minden jelentősebb cikkében méltatja a koalíció pártjainak — elsősorban a Szociáldemokrata Pártnak — történelmi érdemeit. Egy héttel | választások előtt — amikor a Szo­ciáldemokrata Párt jobboldali kö­reiben lábrakap a kommunisták és a Szovjetunió elleni rágalom­hadjárat — a Szabad Nép tár­gyilagos hangon szól a két párt közös harcairól, de rávilágít az ellentétek okaira is .......... Soha n em fogjuk elfelejteni — össze­gezi véleményét a vezércikk szer­zője —, hogy a legsúlyosabb pil­megállapítás, hogy formálisak ezek a tervek. Általános tapasz­talatunk, hogy a gazdasági ve­zetők még ma sem érzékelik kel­lően a munkaerőhelyzetet, s az abból adódó feladatokat. Erre utal legalábbis, hogy változatla­nul munkaerő-fejlesztéssel szá­molnak. Holott az egyik nagy tartalék a jó munkaszervezésben, a munkafegyelem szilárdítá­sában rejlik. Ez év második felében — a munkaerő-közvetítésre vonatkozó — július 1-től hatályos — ren­delkezés a vállalati magatartás befolyásolására is módot nyújt majd. A rendelkezés alkalmazá­sának előkészítéseként — együtt, működésben a minisztériumokkal, a megyei tanács szakosztályaival és természetesen a járási-városi párt- és tanácsi szervekkel — folyamatban van a gazdasági szervezetek hatékonyság, és nép- gazdasági érdekek szerinti minő­sítése. Ennek alapján eldönthe­tő. hogy melyek a fejlesztendő, a mostani színvonalon tartandó, illetve gazdaságtalan voltuk miatt visszafejlesztendő vállalatok. A jelenlegi tervidőszakban a számításba vett munkaerőpótlási szükséglet — a 600-as növekedés­sel együtt — 37 ezer személy. Ennyi munkaképes korba lépő fiatalra számíthatunk is a me­gyében. Korántsem mindegy azonban, hogy hol helyezkednek el. Az előbb említett rendelet hatékony alkalmazásával elérhe­tő. hogy ott jelentkezzenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, s a leggazdaságosabb munkát tudják végezni. Talán mondanom sem kell, milyen fontos érdek fűződik például az építőipar fej­lesztéséhez; ezt a kapacitást nö­velni kel! — a technikai kor­szerűsítés mellett — munkaerő­vel. Mint ahogyan a szolgáltató ágazat ifejlesztése is nélkülözhe­tetlen. S ebből a tulajdonképpen na­gyon vázlatos áttekintésből az is kitűnik, miért nem támogatja a megyei tanács' a’ kisközségekben is gyakran tapasztalható törek­vést 'Valamilyen üzí'mecske lét­rehozására. Összegezve az elmondottakat: a munkaerő-kereslet és -szükség­let végső soron összhangban van a megyében. Nagy feladat ''vi­szont a munkaszervezésben és -fegyelemben rejlő nem kevés tartalék feltárása, a munkaerő­vel való okos gazdálkodás — fe­jezte be válaszát Tóth Imre osz­tályvezető. P. I. tartatokban a szociáldemokrata vezetés, alatt álló szakszerveze­tikben és pártszervezetekben, a szocialista ifjúsági mozgalom ve­zetésen keresztül, sőt a Népszava hasábjain is szólhattunk mi. kom­munisták, népünkhöz. Ha-volt va­lami eredménye harcunknak, ha hangunk messzebb hallatszott a földalatti agitáció és illegális röpiratok hatókörén, akkor ezt a két munkáspárt egyre szorosabb egy út t működésének köszönhet tűk. Ugyanakkor azt is meg kell mondanunk: ha volt ingadozás, megtorpanás, sőt kapitulációig menő meghátrálás a múltban a demokratikus erők frontján: az olyan veztőknek volt köszönhető, mint Nagyatádi, Hever' és Eck­hardt ..." Amikor a Szabad Nép szerkesz­tősége tudomást szerzett arról, hogy a koalíciós pártok vezetői a választási szövetségre nézve ked­vezően nyilatkoztak valamely kérdésről, nyomban reagáltak rá. Dobi István, a Kisgazdapárt ve­zére 1947. augusztus 4-én, Csur­gón választási beszédében a töb­bi között kijelentette: „A magán- tulajdont. a vallást, a családot és a polgári életformát nem fenye­geti veszély!" Másnap a Szabad Nép külön cikkben, örömmel üd­vözölte, hogy a Kisgazdapárt ve­zetője „nem akar kommunistael- lenesség 'olcsó jelszavainak meg- nyergelésével kétes sikereket sze­rezni". Ez fontos volt. hiszen számos választási gyűlésen a jobboldali kisgazdák is szóhoz ju­tottak, hangoztatván, hogy a kommunisták a magántulajdon, a család és a vallás ellenségei. Kőszegi Frigyes (Folytatjuk.) Sokéves hagyomány: június első vasárnapján a pedagóguso­kat köszönti az ország. Tanulók és szülők, volt diákok nyújtják át ezekben a napokban a köszö­net. a tisztelet virágait. A peda­gógusnap jó alkalom arra, hogy a kisebb-nagvobb közösségek, a társadalom számba vegye az ok­tatásügy eredményeit, feladatait. Élő valósággá válik, hogy az is­kola. a gyermekek oktatása, ne­velése közügy. Mozgásban, fejlő­désben van az iskola. Ebben döntő szerepe volt az 1972-es ok­tatáspolitikai párthatározatnak. Az eredményeket, a pedagógusok fáradságát elismeri a társadalom. Gyorsítva épül a húskombinát A hagyományos országos köz­ponti ünnepséget pénteken tart­ják a Parlamentben. Itt nyújtják át a kiemelkedő oktató-nevelő munkáért a Kiváló tanító, Kivá­ló tanár és Kiváló óvónő kitün­tetéseket. és a két éve alapított Apáczai Csere János-díjakat. A Pedagógus Szolgálat Emlék­érmet az idén több mint ezer pedagógus kapja meg a megyei és helyi ünnepségeken. A kiemelkedő -oktató-nevelő munkát elismerő dijat a fővá­rosban Földes Ferencről. Békés megyében Czabán Samuról. Bács-Kiskun megyében Budav Dezsőről. Borsodban Erdélyi Já­honvédelmi és sportrendezvényen' vesz részit a Farkashegyen, dél­után a Körcsarnokban játék- és sportparádén találkoznak újra. Színes, szórakoztató június 8-ának a kultúra napjának programja is. A Vígszínházban és a Zeneakadé­mián kiváló úttöröművészeti cso­portok. kórusok szerepelnek majd. Ezen a napon az ünnepeltek díj­talanul látogathatnák a Vidám­parkba, az Állatkertbe, a Mátra Moziba. A Bábszínház, a Gyer­mekszínház. a Déryné Színház művészei ingyen játszanak a gyermekeknek. Kedvezményes a belépő a Thália Színházba, a Fővárosi Nagycirkuszba és a Pinceszínházba, valámint több múzeumba. A villamosokon, buszokon, met­rón és úttörővasúton díjtalanul ulazhalnak a kéknyakkendös kis- dobosok és a vörösnyafckendős úttörők, valamint a találkozó jel­vényét viselő pajtások. Június í)-én a pajtások a kerü­ország nősről, Hajdú-Bihar megyében Maróthi Györgyről nevezték el, és hasonló módon ismeri el töb­bek között Fejér, Pest vagy Veszprém megye is a pedagógusok munkáját. Balassagyarmaton az idén először veszik át nevelők, oktatásügyi dolgozók a városi tanács Balassi Bálint-díját. A hét végén, vasárnap sok he­lyütt a szülői munkaközösségek rendeznek a nevelők tiszteletére ünnepséget, másutt ünnepi neve­lőtestületi értekezletet tartanak. Ezeken a települések párt-, álla­mi. és társadalmi vezetői köszön­tik a pedagógusokat. (MTI) letekben találkoznak a párt-, ál­lami és társadalmi szervek veze­tőivel, szocialista brigádokkal, ve­teránokkal. A Magyar Üitörök Szövetsége Országos Tanácsának elnöksége ünnepi ülést tart a Vígszínházban. Megkoszorúzzák a felszabadulási és munkásmozgal­mi emlékműveket. Az úttörőve­zetők ünnepi ülése után megtart­ják a hagyományos bált. Július 10-én búcsúzás: a vendégek ha­zautaznak. Ezen a nyáron a jubileum je­gyében folytatódnak a rendezvé­nyek. Június első felében tartják az országos úttörő-néptáncfeszti- vált, a népi játékfesztivált. az út­törőszínjátszók találkozóját, a XII. úttörőolimpiát. Kiemelkedő ese­mény lesz a gyermekfesztivál, az éneklő ifjúság úttörökórusainak hangversenye, a IX. őrsvezetői ta­lálkozó is. Jó alkalom lesz a vi­szontlátásra a zánkai. csillebérci úttörőtáborozás. (MTI) A BKV pályázata forgalommérésre A növekvő forgalom, a frekven­tált útvonalak gyarapodása, és nem utolsósorban az észak—déli metró megnyitása indolkolttá te­szi, hogy nagyszabású forgalom- felmérést tartsanak a fővárosban. Az eddigi módszerek — mint a BKV-nál mondták — a mai meg­növekedett követelményeknek sok szempontból már nem felelnek meg, ezért a vállalat az ilyen fel­mérő eljárások korszerűsítésére, illetve kidolgozására pályázatot hirdet. Az új készüléknek, vagy módszernek olyannak kell lennie, amellyef mérni lehet az utasszá­mok és az utaskilométer-teljesít­mények alakulását: alkalmas a célforgalmi és utasáramlási folya­matok felvételére, a megállóhe­lyeken várakozó utasok számlálá­sára. A pályázat beküldésének ha­tárideje 1976 augusztus I. A ter­veket a Budapesti Közlekedési Vállalat címére (Bp. VII. kér. Akácfa utca 15.) kell eljuttatni. Eredményhirdetés 1976. szeptem­ber 15-én lesz. 9 A hathónapos gyorsítási programnak megfelelő ütemben épül az egymilliárd-kétszázmillió forintos beruházású Gyulai Húskombinát. Képünkön a húskombinát központi épülete. (MTI-fotó: Ilovszky Béla—KS) Egy választás krónikája Magyarországon a második világháború éveiben, az anli­fasiszta harcban, de különösen a felszabadulás után, a demokratikus és szocialista feladatok egybefonódtak. Kereken négy esztendőt foglal magába felszabadulás utáni történel­münknek az a szakasza, amelyet a koalíciós időknek szoktunk nevezni. Négy párt: a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt alkotta a koalíciót. Ezek a pártok a Nemzeti Függetlenségi Front programja alapján áljtak. Azzal mindegyik tisztában volt, hogy hazánkban más rendnek kell kiépülnie, mint ami­lyen a régi volt. Nézeteik, törekvéseik azonban lényegesen különböztek egymástól. Ennek következtében a koalíció szü­letésének pillanatától a pártok versengésének, sokszor éles harcának jegyében zajlott a magyar politikai élet. Ugyan­akkor. mind a Szociáldemokrata Pártban, mind a polgári pártokban éles harc folyt a jobb- és baloldali erők között is. Ezt láthatjuk a harminc esztendővel ezelőtt lezajlott 1947-es JÚNIUS 4-10-ig VII. országos úttörőtalálkozó Budapesten Egy hétig a kisdobosoké és az úttörőké lesz Budapest: június 4—10-ig a fővárosban tartják a VII. országos úttörőtalálkozót. Több ezer pajtás vidám rendez­vényeken ünnepli az úttörőszövet­ség 30. születésnapját. Pénteken a pályaudvarokon fogadják a me­gyék küldötteit, akiket a fővárosi pajtások családjai látnak vendé­gül. Aznap délután a vendégek a kerületek úttörőcsapataival ta­lálkoznak. együtt vesznek részt a „Háromszor lobban a láng’’ úttö- röjátékban. majd tábortűznél em­lékeznek a • mozgalom harminc esztendejére. Június 5-én díszszemlén a ju­biláló úttöröszövetséget, délután a Városligetben az úttörőket kö­szöntik A vidám juniálisnn mű­vészek. sportolók, a főváros kép­viselői szereznek ■ sok-sok örömet a pajtásoknak. A kétórás műsort a tv közvetíti. A honvédelmi, játék- és sport­napon — hétfőn — sok úttörő

Next

/
Oldalképek
Tartalom