Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-03 / 130. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 3.

Mostoha körülmények között

A szakmári Petőfi Termelőszövetkezet a kisebb gazdaságok közé tartozik. Háromszázötven tagja közül százharminc nyugdíjas, járadékos. Összes földterülete 2000 hektár. Kedvezőtlen adottságok között gazdálkodik. Az egy hektárra jutó aranykorona-jövedelem olyan alacsony, hogy földadót nem kell fizetniük.

— Ipari melléküzemággal

igyekszünk ellensúlyozni jövedelmezőségi gondjainkat — magyarázza az elnök, Farkas Lajos. — Vasöntödénk van, az innen származó bevételből ruházunk be a mezőgazdasági alaptevékenység fejlesztésére. Igyekszünk korszerűsíteni a termelést,, szántóterületünk 80 százalékát bevontuk a bajai kukoricatermesztési rendszerbe. A tengerin kívül búzát, szóját és más pillangóst termelünk korszerű technológiával.

Szakmár különleges adottságai közé tartozik, hogy öt szállásból álló, szétszórt település. A Petőfin kívül még két termelőszövetkezet gazdálkodik a községben. Kézenfekvő, hogy az előrelépés érdekében érdemes lenne egy- egy termelési ágazatban össze- fogniok..

— Szó van arról, hogy közös keltetőüzemet létesítünk és egyéb módon is együttműködünk — tájékoztat a szövetkezet elnöke.

Saját fejlesztési terveikről pe- dik a következőket mondja:

— Tárgyalunk az iparszerű sertéstenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezetek közös vállalkozásával, az ISV-vel arról, hogy öntödénkben a sertésnevelő battériákhoz rácsokat készítünk. Nagy kiterjedésű szikes legelőinken főleg birkatenyésztéssel tuft Farkas Lajos, a termelőszövetkezet elnöke: — A vasöntöde jövedelméből tudjuk fejleszteni a mezőgazdasági termelést. (Szilágyi Mihály felv.)

dunk foglalkozni. Fejlesztjük a baromfitenyésztést.

A legnagyobb beruházásunk azonban egy 180 hektár területű halastó lesz, ezt a következő években szeretnénk megépíteni. Van már egy 40 hektáros halastavunk. Jó tapasztalatokat szereztünk a halászatban. Hektáronként 26 mázsa haltermést értünk el tavaly.

A települési viszonyok alkalmasak a háztáji állattenyésztésre. Szakmáron még sok helyen van szarvasmarha a kisgazdaságokban. Az átmeneti visszaesés után fellendülőben van a sertéstenyésztés is.

K. S.

Geológusok a „Kincses hegyen"

Darhantól, az új mongol ipari központtól 170 kilométernyire fekszik a legendák övezte „Kincses hegy", amelynek érckincsét a KGST-országok geológusainak a segítségével kutatták és tárják fel a mongol szakemberek. Az ércet a szovjet segítséggel épülő réz- és molibdén kombinát dolgozza majd fel. Az új nagy ipari objektum köré város épül: Mongólia legifjabb városa, Erdenet.

A hegy kincséről már régen tudnak, kiaknázására azonban csak most nyílt lehetőség. Erdenet a világ tíz legnagyobb réz- molibdén lelőhelye közé tartozik. 1973-ban kezdődött meg a munka és 1978-ra várják a nagyüzem első ..lépcsőjének" üzembe állítását. Akkor 16 millió tonna ércet dolgoznak majd fel a kombinátban, amely 1982-ben készül el teljesen.

Az új városkában jelenleg tizenháromezren laknak, 1976-ban 40 000 négyzetméter lakóterületet építenek és adnak át az új lakóknak. A nyolcvanas évek elején 60 000-re nő a ' legfiatalabb mongol város lakóinak száma.

*7 úgnak-morognak a szövőgépek, érezzük a betonpadló " rezgését a talpunk alatt. Szinte várja az ember, hogy na most mindjárt nekiindul az egész szövődé, és szépen „átsétál” a falon. Akkora energiát sejt ebben a hadoszlopnyi masinában. Még szerencse, hogy külön-külön zabolázzák meg őket — oda a betonhoz —r, mert ha összeadhatnák erejüket, igencsak el tudnák húzni helyéből az épületet.

Szövődében

ft Gucsi Sándor fűtő azt ellenőrzi, nincs-e olajcsöpögés. A teljesen automatizált új kazánháznak ő a gazdája, ö is ebben az üzemben lett szakmunkás. (Szilágyi Mihály felvétele)

No igen, így képzeleg az efféle agresszív zajra túlérzé- keny kívülálló, aki irodák, szobák csöndjéből vetődött szövődéi környezetbe. És akik itt dolgoznak, vajon nem az otthoni csendességből jönnek nap mint nap? Az ő fülük nem lehet „kényes"? Csak nekik ezt el kell viselni, mert ebből élnek? Zajártalom ... decibel-tűréshatár. Vajon ez a lárma túl van azon, vagy innét? A munkavédel- mis a megmondhatója. Ámbár, aki ezt nem szokta meg. annak hiába mutatják ki a „megengedett szintet”, nem lesz tőle boldogabb.

S ennek ellenére milyen szimpatikus nyugalommal térülnek- fordulnak a szövőnők, hol tempós léptekkel, hol meg sietősre fogva a legrövidebb utat is — géptől gépig. Szemükben összpontosított figyelem ül. miközben hol itt, hol ott igazítanak valamit finom, gyors mozdulattal. Előttük, mögöttük élesen dorombolnak a szerkezeteket hajtó hengerek.

Ahová odalépnek: parancsnokok. Mint a hajós, aki a kormánykereket kezeli. Csak míg a matróz a folyam áramlásának szeszélyeire ügyel minden ízével, a szövőnő a komplikált mechanizmus rezdüléseire, hogy simán hömpölyögjön elő belőlük a szövet.

Tehát nem is egy „kormánykereket” forgatnak. Hanem hányat?

Próbálom túlkiabálni a gépmorajt, hogy kérdésemet meghallja a legközelebbi kislány. Nem megy. Kölcsönösen sajnálkozva vonjuk meg a vállunkat. Kilépünk hát a műhely elé Vincze Erzsébettel, akit Ván József telepvezető ezzel a jelzővel mutat be: „Kiváló dolgozó”.

Tiszta megkönnyebbülés, hogy itt a szabadban, napsütésben', „normális” hangon beszélgethetünk.

— öt éve dolgozik a kiskunhalasi, • PAN YOVÁ-nál, kezdettől fogva a szövődében.

— Jő még'á'füle? — célzok a benti harsogásra.

Apró fehér vattát mutat.

— Svéd vatta. Ez van a fülünkben. Megszelídíti a bántó geplármát.

Most már értem, miért bökdö- sött oly vígan mutatóujjával a halántékához fotós kollégám az imént. Nemrég még ö is tanácstalan ábrázattal igyekezett megértetni magát a géprobajban,' magyarázva, ki hogy tartsa a fejét, s ne a fényképezőgépbe nézzen, hanem arra, amit csinál. Ő is kapott a svéd vattából, s a világ mindjárt lecsillapodott körülötte. Hangja helyett a mozdulatai váltak beszédesebbekké.

— Nyolc gépet kezelek — magyarázza a kislány, s hozzáteszi.

— Egy év óta. Valamikor négygyei kezdtem.

„Valamikor” — hetvenegyben. Hetvenháromban már kiváló dolgozó. Vajon hány óra hosszat állt azóta talpon, hány kilométert sietett, futott a gépek közt? Biztosan kiszámították már a szakma szociográfusai. Lehet, tudná ezt „számszerűsíteni” a telepvezető is, de nem kérdezem meg.

Inkább átérzem a szakma nehézségeit.

Talán valami megneszelhető volt gondolataimból, mert Ván József „súgása” mintha erre ped- zene.

— Megkérdezte már, mennyi az átlagkeresete?

Hát akkor kérdezzük.

— Kétezer-hatszáz forint — fe. leli Vincze Erzsiké.

— Plusz a többi — segít vidáman a gépésztechnikus Patay Éva, aki kirándulásügyben ugrott be a szövődébe, s lestopolt mellettünk pár pillanatra. — Erre jön még az éjszakai, a spéci- ál- és munkapótlék.

Éváról sem maradhat ki egy „pillanatfelvétel”. Nagy szervező

— jellemzi a telepvezető —, Mészáros Zsuzsa KISZ-titkárral kiválóan összedolgoznak. Ok a gazdái az egri kirándulásnak, amelyre az „utazási és belépőjegy” egyedül a kiváló dolgozó rang. Két autóbuszt töltenek meg, s még a pilóták is csak kiváló dolgozók lehetnek. Utas lesz a telepvezető is, de nem mint főnök, hanem csak „egyszerű” kitüntetett.

— Ez a kislány meg Németh Erzsébet — mutatja be a következő szövőnőt Ván József, miután Vincze Erzsiké már újból a gépsorokat járja.

A munkásnő is kifelé indul a vezető hívó intésére. Füléhez nyúl, kint a svéd vatta. Ván elvtárs gyorsan, halkan megjegyzi.

— Annak is örültünk, hogy nem kellett senkit presszionálni a svéd vatta használatára. Megértették, hogy saját érdekük is :— a zajártalom ellen.

Eszerint előfordulhat, hogy akad. aki nem vállalja ezt a kis kényelmetlenséget. Inkább -romlásnak teszi ki hallószervét.

Viszont mintha arra is emlékeznék, hogy egy tavalyi SZMT- előterjesztésben bírálat érte a textilipari üzemeket. (Utána is kerestem. Ez volt a kitétel: „Az intézkedések ellenére rendkívül magas zajszint tapasztalható a textilipari üzbemekben”.)

Mindenesetre, a PANYOVÁr nál dicsérik a svéd vattát.

De már Németh Erzsikével beszélgetünk. Két esztendővel ezelőtt itt szabadult. Fél éve kiváló dolgozó. A 8 általános után egyenesen ebbe az üzembe jött. Az ő átlagkeresete is 2600 forint körüli. Ezért 108 százalékot teljesít. Mi az elképzelése a jövőről? Ezt közvetve firtatom.

— S. ha férjhez megy?

— Utána is szeretnék itt maradni -—írVágja-.-rá-T njindjáribr.i

Mögöttünk van már a zajos

szövődé. Sokkal halkabb tájékra igyekszünk, a 8—9 hónapja elkészült új kazánházba. Menetközben jó érzéssel vallja be Ván József.

— Most már nyugodtan elmondom. Mikor megtudtam, hogy Halason kötöttárugyár épül, erősen szurkoltam; meg tudjuk-e tartani munkásainkat, jönnek-e hozzánk újak... Ma már nyugodt vagyok.

Később egy jó kiállású fiatal férfi és Ván József egyperces párbeszédét „lestem el”. Szinte csak a fejét dugta be az ajtón, a főnöki irodába Varga István raktári csoportvezető. Annyira sietett.

— Csak azt akarom bejelenteni, hogy nem tudok elmenni a kirándulásra.

— Hát már miért nem? Neked is jól jönne az a kis kikapcsolódás.

— Két gépkocsivezetőnk van. Mindkettő kiváló dolgozó.

— Te is.

— Jó, de hadd menjenek ők. Valakinek itt kell maradni. Bár nem jelezték, jöhet vagonszállítmány és pont vasárnap, mint ilyenkor lenni szokott. Tudod, vasárnap ezer forint a fekbér óránként.

— És pont te maradj itthon?

— Ez most nem számít. Legközelebb majd én kapom visz- sza.

A kis epizód az üzemi légkörről jelez valamit.

Tóth István

Várja a cipészeket, papucskészítőket

Borbély József bőrkereskedő

Korán meghalt az apja Borbély Józsefnek, s bár anyja magasabb iskolába szánta, az anyagi tehetség miatt végül is Klein Simon kecskeméti bőrkereskedőhöz szegődött inasnak. Persze nem a közelmúltban történt mindez, hanem 1928-ban, amikor Kecskeméten tizenkét bőrárus volt. Klein boltja a város központjában, a Kéttemplom közben volt, „naccságák. sőt, még a polgármester felesége” is gyakran járt arrafelé, emiatt Borbély József tiszta köpenyben érkezett reggelente az árudába, kinyitotta a boltot, egy kannából vizesnyolcasokat locsolt a járdára és ha valaki jött, hát jó nagyot előre köszönt, mert akkor (régi, szép idők) még előre köszöntek a jó kereskedők. Meg az inasok is. Ami azt illeti, a bolt becsukása nem kis bajjal járt, mert Borbély József véznácska legény volt. Előfordult, hogy mikor beleakasztotta a rudat a rolóba, hintázhatott is rajta, mert az meg sem moccant, nem hogy nagy robajjal legördült volna.

Hét éve „kezdődött a jelen” Borbély József számára. 1969. szeptember másodikán megnyitotta ugyanis a Wesselényi utcában Kecskeméten a bőrkereskedését. Ma két, efféle dolgokat árusító üzlet működik a megyeszékhelyen, a másikat Tóth Pál vezeti.

□ □ □

Az áru beszerzése. Két fő helyről, Budapestről a „bőrker’-től, meg Szegedről, a lerakatból. Megcsodálhatták a csomagolási képességeit a darabáru-fuvarosok is. nem sokkal a nyitás után, ugyanis Pestről jött tíz oldal marhabőr. Borbély József az egyiket összetekerte, úgy, hogy jó nagy tekercs legyen, és a többi oldalakat meg belesodorta az így kialakult tartóba. Ezt egyszerű így leírni, de akik látták, hajlamosak voltak kinevetni, meg egymással is kötöttek fogadásokat, hogy sikerül-e vagy nem. Aztán

Ä mestertől tanulni a legtöbbet. Borbély József főként a pontosságot leste el Klein Simontól, aki arról volt híres, hogy a bőröket papírba csomagolva, szabályos kockaformában igazította a polcokon, átkötötte szalagokkal, s ha ferdén állt egy-egy pántlika, nem szégyellt felugrani a pultra és helyre húzogatni a „formabontást”.

Klein Simon nemhiába volt akkor ötvenkét éves, jártak is hozzá csőstül a mesteremberek, ami egyébként nem is csoda, hiszen akkortájt volt vagy ötszázötven bőrrel dolgozó, iparos a városban. Meg aztán jöttek mindenfelől, mert híres volt a kecskeméti száraz marhabőr, ami a szőrtüsző pórusokon át levegőzött, míg a Dunántúlon a zsíros marhabőrt csinálták (halzsírral), s az ilyen cipőkbe, csizmákba belefülledt a magyar lába.

□ □ □

Borbély József 1936-ban fogta magát és Kaposvárra ment. Tehette, hogy vándoroljon, mert jól fizető szakma volt: az övé. A fűszeressegéd tíz pengőt keresett, a bőrös meg harmincat. Eltöltött a „zsíros marhabőrök világában” másfél évet, aztán egy évig Egerben is dolgozott, és kikötött Kispesten, Szabó Mihály bőrkereskedésében. A bőrbolt nagyságára jellemző, hogy csak segédből voltak huszonötén. Aztán Debrecenben a Cikta cipőgyár raktárvezetője, majd dolgozott a debreceni Tímár Társulatnál, később önállósítoTta magát, mire 1944- ben kibombázták. Felesége ekkor már a harmadik gyerekkel volt várandós. Visszajöttek Kecskemétre. 1945-től öt évig nem volt valami fényes időszak Borbély József életében, aztán 1950-ben a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalathoz került. Volt a bőrüzletben, a sportszerboltban, a jár- műszaküzletben, dolgozott fűszeresként, öt évig gondnok is volt a vállalatnál, másfél évig meg a GAMF-nál gondnokoskodott, aztán másfél évig raktárosként ügyködött a cipész ktsz-nél.

végül azok nyertek, akik a „győzelemre” szavaztak.

Mert csomagolni tudni kell egy bőrösnek; méghozzá nem is akárhogyan, a majd’ centi vastag marhabőrt is úgy kell összehajtogatni, hogy ki ne lyukassza a papírt; pillanatok alatt kell a szegeknek újságpapírból staniclit sodorintani.

A szeget kilóra árulják, a spicces sarokvasakat, rigliket párra, a keményárut (talpat, talpbélést, kérget) ismét súlyra, a felsőbőrt négyzetméterre. „Eddig quadrát- ban mértük azt is, de 1945-ben áttértünk a négyzetméterre.”

A színeket a hozzá nem értők rendelik „körülírással” — kérek ennyi és ennyi ilyen és ilyen kikészítésű sötétbarnát — az igazi bőrösöknek elég annyit mondani, hogy négykilencvennyolc, máris bólint, mert tudja, hogy az a sötétbarna melyik árnyalata.

Érdekes dolog ami a szegekkel van. A „tex” például akkor jó, használható, ha a hegye egyenletesen csúcsosodik ki, és formás feje is van hozzá. A kiskunmaj- sai szegből egy darab nyom any- nyit, mint a pesti iparos négy készítménye, a könnyebbet, szebbet, használhatóbbat szívesen veszik a felhasználók.

Örák kellenének ahhoz, hogy minden Borbély József által árusított bőrt és cipőkelléket felsoroljunk, „van itt legalább százhúsz, de nem esküdnék meg rá”.

□ □ □

A maga hatvankét évével azért igen legényesen mozog Borbély József. Reggelente bemegy a Wesselényi utcai udvarba, kinyitja a lakatot, aztán várja a cipészeket, papucskészítőket.

„Engem még nem láttak ülni, nincs is a boltban szék” mosolyog, „igaz ugyan, hogy hat éve huszonkét vágással operálták meg a visszeres lábamat, most már megint fásliznom kell”.

— A mi generációnk az olyan — nézegeti szakértő szemmel a polcokon levő bőröket —, hogy addig dolgozik, amíg a szerszám ki nem hull a kezéből.

A bőrkereskedőnek a bőrkésen (nevezik kacornak is), a csomagoló papíron, az ollón kívül nincs is szerszáma.

Ballal József

I»——I

Köszönet — orvosoknak és nővéreknek

Megyénk legkorszerűbb egészségügyi intézményeinek egyike a nemrégen épített kiskunhalasi Semmelweis Kórház: Bár a jó technikai körülményei kedvezően befolyásolják az ottani gyógyítómunkát, annak eredményességéhez elengedhetetlenül szükséges az orvosok és nővérek — szlp hivatásuk iránti elkötelezettségből fakadó — nagy fokú lelkiismeretessége, példás együttműködése. Erről közvetlenül győződött meg a Kiskunmajsán lakó Kuklis János és tapasztalatait szerkesztőségünkkel közölte.

A levélből megtudtuk, hogy olvasónk hosszabb ideig feküdt a kórház sebészetén. Dr. Maráz Ferenc műtős szakorvos és kollégái, valamint az ápolónők féltő

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

R. L., Kiskunhalas: Az április elsejétől érvényes szabályok szerint a külföldről érkezett — nem kereskedelmi jellegű — ajándékküldemények az ajándéktarifa előírásainak megfelelően vámkezelendők. Például az olyan áruk, amelyek magyarországi forgalmi értéke a háromszáz forintot nem haladja meg, teljesen vámmentesek. Nagyob érték esetén különféle összegeket kell fizetni. Az ötezer forintnál magasabb összegű ajándékcsomag után pedig már a hazai forgalmi érték 60 százalékát köteles megfizetni az ajándékozott. Végül a személyes jellegű kérdésére válaszolunk: ha a Német Demokratikus Köztársaságból küldenek az ön részére 1 kilogrammnál nem- súlyosabb ajándékcsomagot, az mentesül a vámelszámolás alól.

I: sz. széchenyivárosi óvoda óvónői, Kecskemét: Szerkesztőségünkhöz eljuttatott panaszukkal kapcsolatban a megyei postahivatal vezetőitől tudtuk meg: önök a nagycsoportos óvodásokkal előzetes bejelentkezés nélkül keresték fel az 1-es számú postát, így a tisztviselők közül senki sem állhatott rendelkezésre, hogy a gyerekek megismerhessék a fontos szolgáltatás szervezeti és technikai érdekességeit. Ami pedig az ovisok magatartását illeti — míg a velük levő óvónő képeslapokat írt —, valóban zajongtak, s ezt hallván jött ki a szomszédos irodában dolgozó egyik postásnő és udvariasan, de határozottan intette őket a csendre. Emiatt tehát nem lehet ok a levelükben kifejezésre juttatott sértődöttségre. Még annyit: ha a munkatervben szereplő környezetismereti foglalkogonddal gyógykezelték, s fájdalmát nemcsak orvossággal, de türelemre intő, kedves, biztató szavaikkal is enyhítették. És e bánásmód — melyhez hozzátartozik a betegek kitűnő élelmezése is — általános gyakorlat a kórházban, ahol lépten-nyomon észrevehető a rend, a szervezettség.

„Kérem a szerkesztőségei, tegye lehetővé, hogy a nyi'vános- ság előtt fejezhessem ki jszinte köszönetemet a halasi kórház sebészeti osztálya doktorainak, nővéreinek, akik munkájukkal, magatartásukkal méltán szolgálnak rá, hogy a szocialista egészségügy dolgozóinak nevezzék magukat!” — fejeződnek be a sorok.

Nos, e kérelemnek örömmel teszünk eleget.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

zás keretében — s előzetes értesítés után — ismét ellátogatnak az ovisok és kísérőik a postára, nincs akadálya annak, hogy egy szakember segítségével bepillanthassanak a hivatal megkülönböztetett pontosságot és felelősséget igénylő, munkájába.

Szabadi Ferenc, Kecel: Jogszabály írja elő, hogy a mezőgazdasági szövetkezet tagjaként szerzett szolgálati idő figyelembevételével az öregségi nyugdíjra idén a férfi már a 64., a nő 59. életéve betöltésétől jogosult Ez a korhatár a jövő évtől tovább csökken egy esztendővel, s 1980. január elsejétől a férfi a» 60., a nő pedig az 55. életévének betöltése után vonulhat nyugállományba. Másik kérdésére válaszolván arról tájékoztatjuk, hogy öregségi járadékra jogosult a mezőgazdasági szövetkezetnek az a legalább hároméves, megszakítás nélküli tagsági viszonnyal rendelkező dolgozója, aki a 70., a nő esetében a 65. életévét betöltötte, az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a szövetkezeti tagságon alapuló kivételes nyugellátása nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, rendszeres szociális ellátásban nem részesül és a keresőfoglalkozásból származó jövedelme nem haladja meg a folyósítandó járadék összegét. Nem állapítható meg öregségi járadék annak a szakszövetkezeti tagnak, akinek a vele együtt élő házastársa a mezőgazda- sági lakosság jövedelemadóját köteles fizetni, s ha a megelőző naptári évre előírt ilyen adójának a kedvezményekkel csökkentett összege több, mint négyezer forint.