Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-25 / 149. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: általá­ban kevés felhő» legfeljebb egy-két helyen futó záporral. Mérsékelt időn­ként megélénkülő északi, északkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—16 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25—29 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 149. szám Ára: 90 fillér 1976. június 25. péntek NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS RENDEZVÉNYEK Kezdődik a Bajai Nyár ’76 Az idén ismét megrendezik a Bajai Nyár elnevezésű ese­ménysorozatot a Sugovica-parti városban. A program ma délután kezdődik a kamarazenekarok találkozójával a Fegy­veres Erők Klubjában. Elsőnek az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Kamarazenekara mutatja be műsorát, amely a művészeti rendezésre is vállalkozott, összesen nyolc együt­tes lép közönség elé a zombori testvérvárosból érkezett mu­zsikusokkal együtt. A találkozót gálahangverseny zárja szombaton este. A Fetőfi-szigeten közben sport­felszerelési és campingkiállítás nyílik, amely még hétfőn is várja az érdeklődőket. A campingtábor jóelőre megtelt az ország külön­böző részeiből és külföldről érke­zett turistákkal. Szombaton in­dul, s a jövő vasárnapig tart az országos középfokú fotótanfolyam a Népművelési Intézet és a váro­si tanács támogatásával a Kenye­res Júlia Kollégiumban. Ezen a fotós alkotótelepen huszonötén vesznek részt, köztük egy zombo­ri és nagybányai vendég is. Be­mutatja képeit a Duna Fotóklub ifjúsági stúdiója, s a művészet- történeti és esztétikai előadásokon kívül ejtőernyős és műrepülő be­mutató, nemzetközi horgászver­seny, a Szekszárdi Népi Együttes fellépésé, valamint sok hangula­tos tájrészlet kínálja magát meg­örökítésre. A gazdag program súlyát jó­részt a jövő hét derekára terve­zett kétnapos mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos ta­nácskozás adja meg. Emlékezetes közművelődési, képzőművészeti eseménynek ígérkezik az Oltványi­gyűjtemény kiállítása a Türr Ist­ván Múzeumban kedd délutántól. Este az Aranyponty hagyományos ünnepségét elevenítik fel lampio- nos csónakfelvonulással és a Bu­dapest Táncegyüttes közreműkö­désével. Ugyancsak a víziszínpad ad helyet több folklór-bemptató- nak. . A rendezvényeket lakberende­zési árubemutató, országos hajó­modellező bajnokság és amatőr halfőző verseny, az autósoknak szánt ügyességi vetélkedő, a ma- daraisi úttörők fúvószenekari kon­certje színesíti. A Kecskeméti Katona József Színház társulata már meg is kezdte nyári vendégszereplését Baján. Itt találkoznak 10-én és 11-én. a közalkalmazott termé­szetbarátok, s vándogyűlést tart a Bolyai János Matematikai Tár­sulat, illetve a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületé­nek dél-alföldi és dunántúli terü­leti csoportja. A sportesemények közül kiemelkedik <*a július 3-ra é9 4-'re időzített nemzetközi csel­gáncsverseny. Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parla­mentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson LoJ sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bi­zottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek szá­mos vezetője és tagja. Az .ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség — a választójog törvényeinek megfelelően — időközi választásokról szóló jelentést nyújtott be. A jelentést dr. Pesta László, asr országgyűlés jegy­zője ismertette: Békés megye megüresedett 1-es számú választókerületében országgyűlési képviselő­vé Hankó Mihályt választották meg. Az országgyű­lés az országos választási elnökség jelentését tudo­másul vette, s Hankó Mihály képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal ezt követőén arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről- szóló jelentését az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a lVfagyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pedig az élelmiszerek­ről szóló törvényjavaslatot. Apró Antal indítványára a képviselők el­fogadták az ülésszak tárgysorozatát: L A Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. Karakas László munkaügyi miniszter beszámolója a munkaerő­gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Faluvégi Lajos expozéja Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt esztendő gazdasági fejlődését elemző és értékelő beszámolók sorát az állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentés zárja be. A törvényja­vaslatban bemutatjuk és indo­koljuk a bevételek és kiadások alakulását. Kiegészítésül ezúttal három olyan folyamatot eme­lünk ki, amelyek a következő időszak gazdálkodására és a pénzügyi egyensúly alakulására is érzékenyen hatnak. Nemzeti jövedelem, cserearány, termelékenység Először; hazánk gazdaságának fejlődése és gazdálkodó szerveze-' teink tevékenysége az országgyű­lés által a tervben és a költség- vetésben meghatározott fő irá­nyokat követte. A nemzeti jöve­delem termelése a várt ütemben nőtt. Minthogy az előirányzott­nál többet költöttünk felhalmo­zásra és fogyasztásra ís, a társa­A LEGRÁTERMETTEBB FIÁTALOK JUTNAK TOVÁBB Rajt a felvételi vizsgákon Tegnap megkezdődtek az írás­beli felvételi vizsgák több felső- oktatási intézményben. A tétele­ket és tesztlapokat az idén a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőkép­ző Intézet házi nyomdájában sok­szorosították 36 ezer példányban. A tanulmányi osztályok képvise­lői szerdán vették át a csomago­kat, s azóta már á kérdésekkel is megismerkedtek a továbbtanulni szándékozók a bölcsészet- és ter­mészettudományi karokon, a ta­nárképző és a külkereskedelmi főiskolákon. Amerre érdeklődtünk, némi hullámzással az állapítható meg, hogy a korábbinál több jelölt kö­zül választhatják ki a felvételi vizsgabizottságok a pályára leg­alkalmasabb fiatalokat. Ez min­denképp megnyugtató a szakem­ber-utánpótlást tekintve, viszont nehezebb próbatétel elé állítja a jelölteket. Főiskolai ranggal kezdi a kö­vetkező, 1976—77-es tanévet a ba­jai tanítóképző intézet, s részben ennek tudható be, hogy az érdek­lődés is megnövekedett iránta. A hároméves nappali tagozatra 116 fiatalt vesznek fel a 241 jelentke­zőből. A mai írásbelik után 28-ától július 2-ig tartanak a szó­beli vizsgák. A hallgatók létszá­ma egy tanulmányi csoporttal gyarapodik szeptembertől. A Szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolá nappali tagozatán 751 felvételi kérelmet tartanak nyilván, A keretszám 372, s csak­nem százán már tavaly előfelvé­teli nyertek. Különösen nagy — húszszoros — a túljelentkezés a magyar—történelem szakonr Á vártnál kevesebben érdeklődnek viszont a matematikával, illetve a népműveléssel párosított sza­kok iránt. A 130 Bács-Kiskun megyei pályázó közül csaknem 90-en juthatnak be a szegedi in­tézménybe, bár az ilyen területi —- a szakemberigényre alapozott 9 Elek József, a szegedi tanárképző főiskola tanulmányi osztályveze­tője átveszi Kecskeméten az írásbeli vizsgalapokat Kóboid Ferenc- től, á sokszorosításra kijelölt óvónőképző intézet gazdasági igazga­tójától. (Fotó: Opaifszky László.)* — meghatározást nem alkalmaz­zák mereven. A Tisza-parti vá­rosban változatlanul sokan „ro­hamozzák meg” a jogtudományi kart, a bölcsészettudományi ka­ron pedig az idegen nyelvű szak- párosításokat. A Szegedi Orvos- tudományi Egyetemen átlagosan háromszoros a túljelentkezés, en­nél nagyobb a fogorvosi szakon, s kisebb a gyógyszerésztudományi karon. A jelenlegi jelentkezőknek mintegy a fele már korábban is próbálkozott. A szóbeli vizsgák július 1—8-a között zajlanak le, A kecskeméti óvónőképző inté­zetben — ahol a tavalyinál keve­sebben pályáznak több helyre — csütörtökön délelőtt „Gondolatok József Attila arcképe előtt” cím­mel, illetve valamelyik kedvenc pedagógus portréját kibontva fo­galmazták meg dolgozataikat a lányok. Az idén végzetteknek nem kellett külön írásbelizniük, a tanítóképző, intézetekkel együtt itt is elfogadják az érettségin el­ért osztályzatot. Az eddigiekhez képest többen — 450-en — szeretnék folytatni tanulmányaikat a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskolán. Közülük 270 fia­talt várnak majd vissza a szep­temberi tanévkezdésre. A Kerté­szeti Egyetem kecskeméti gyü­mölcs-, szőlő- és zöldségtermesz­tési szakjait 283-an választották — csaknem háromszor annyian, mint ahány elsőéves hallgatót fo­gadhat az intézmény. Az írásbeli és szóbeli vizsgák után tanácskozásra ülnek össze a felvételi bizottságok. A miniszté­rium, illetve a megyék képvise­lőivel együtt döntenek, hogy a legrátermettebb fiatalok folytat­hassák felsőfokú tanulmányaikat, akiknek a munkájára két-hat év múlva szüksége lesz a társada­lomnak. ' Halász Ferenc I vagyona jobban gyarapo­dott és U4» életszínvonal gyorsab­ban emelkedett a tervezettnél, a gazdasági egyensúly kívánt ja­vulása, azonban csak részben va­lósulhatott meg. Másodszor: a külkereskedelmi árak és cserearányok változása továbbra is kedvezőtlenül hatott gazdaságunkra. Az 1973-ban és 74-ben a külpiacon bekövetke­zett nagyarányú árváltozások hátrányos következményei hirte­len értek bennünket, csakúgy, mint a többi hasonló . gazdasági szerkezetű országot* 1975-re ezt a folyamatot már áttekintettük, terveinkben figyelembe vettük, és több intézkedést tettünk a kedvezőtlen hatások fokozatos ellensúlyozására. Harmadszor: a múlt év a nép­gazdaság IV. ötéves tervének utolsó és egyúttal az V. ötéves terv előkészítő éve volt. Pártunk XI. kongresszusára való felké­szülés és a kongresszus mesz- szebbre mutató — gazdaságpoli­tikánkat meghatározó és irányí­tási rendszerünket megerősítő — állásfoglalásai a munkának nagy lendületet adtak. Emellett az év közepén — az új ötéves terv­időszakot megelőzően — a vál­lalatok egy részében érezhető volt a bizonytalanság és a vá­rakozás, az irányító szervek.pe- dig olykor türelmetlennek mu­tatkoztak. Népgazdaságunk fejlődésének ütemét átfogóan a nemzeti jö­vedelem növekedésével jellemez­zük — folytatta a pénzügymi­niszter. Ez kereken 5 százalék­kal haladta meg az előző évit. N emzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó eredmény ez, megfelel annak az ütemnek, amelyet a KGST-országok több­sége elért. A nemzeti jövedelem alakulá­sában az ipar termelése i volt a meghatározó. Hazánkban az ipari termelés az elmúlt évben 5 százalékkal növekedett, mi­közben a gazdaságilag fejlett tőkés országok javarészében visszaesés mutatkozott, csökkent a termelés. A'mezőgazdasági ter­melés — az előzőeknél és a ter­vezettnél is mérsékeltebben — mindössze 1—2 százalékkal — nőtt, jórészt a kedvezőtlen «időjá­rás miatt, de részben azért, mert a háztáji és kisegítő gazdaságok­ban csökkent az állattartás. 109 szövetkezetben keletkezett vesz­teség és alaphiány. Háromnegyed részüknek központi pénzeszkö­zökből nyújtottunk segítséget. A termelés az anyagi ágakban lé­nyegében változatlan létszám mel­lett növekedett, mégpedig úgy, hogy közben az iparban és a me­zőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma némileg csökkent. A termelékenység javulását első­sorban a munka jobb technikai fölszereltségének köszönhetjük. A termelést segítő gépek és beren­dezések állománya — több év átlagában is — gyorsabb ütem­ben nőtt, mint a termelékeny­ség. Ez mutatja, hogy az állóesz­közök kihasználásában nincs ja­vulás. E javulást a műszaki és technológiai újítások és az üzem- szervezés sem segítették eléggé. Az 1975. évi népgazdasági terv azt irányozta elő, hogy a meg­termelt javak hazai felhaszná­lása lassúbbá váljon. E felhasz­nálás mérséklődött is, de kevés­bé, mint ahogy terveztük. Életszínvonal, társadalmi juttatások Az életszínvonal tovább emel­kedett, a családok legnagyobb részének életkörülményei javul­tak. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme — amely magá­ban foglalja a béreket, a bérjel­legű jövedelmeket, a pénzbeli juttatásokat és az árak változá­sának hatását is — a tervben előirányzott 3,5 százalék helyett 4 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak reálbérének 2,5 százalékos növe­lését terveztük, de äz végül is. több mint 4 százalékkal lett na­gyobb. A különbség kereken 2 milliárd forint többlet-vásárló­erőt jelentett. Sok helyütt azon­ban a béremelés nem volt kel­lően megalapozva, sőt 120 • vál­lalat és szövetkezet több bért fi­zetett ki, njint amennyit a sza­bályok megengedtek. A mezőgazdaságból származó - jövedelmek valamelyest növeked­tek, holott a termelés — a már említett okok miatt — elmaradt a várakozástól. Megállapíthatjuk, hogy összességükben a lakosság jövedelmei valamivel nagyobbak lettek, mint amennyire gazda­sági helyzetünk megengedte vol- • na. Hogy a reálbérek és a reál- jövedelmek tervszerűen és a tel­jesítményekkel arányosan ala­kuljanak, év közben bizonyos intézkedéseket tettünk, s ezek hatására a vásárlóerő a második félévben' már mérsékeltebben' növekedett. A jövedelmek növekedésének kialakult arányait és lehetősé­geinket az idei "bér- és árpoliti­kai elgondolásaink összeállítása­kor gondosan figyelembe vettük. A népgazdasági terv decemberi tárgyalásán már bejelentettük: az a szándékunk, hogy a húsnak és a húskészítményeknek a fogyasz­tói árát július' elején fölemel­jük. Ezzel egyidejűleg jövede­lemkiegészítő intézkedésekre ke­rül sor a bérek, a nyugdíjak, a gyermekgondozási segély, a csa­ládi pótlék és a szociális ösztön­díjak területén, mint ezt a nyug­díjasok a múlt héttő) kezdve fo­lyósított »július havi nyugdíjaik­ból máris tapasztalhatták. A hús és a húskészítmények fo­gyasztói árának fölemelése és a / jövedelemkiegészítő intézkedések összhangban vannak a termelés ' fejlesztésére és faz életszínvonal alakítására vonatkozó gazdaság- politikai elveinkkel. A népgaz­dasági tervben 1976-ra 3 száza­lékos reáljövedelem- és 1,5 szá­zalékos reálbérnövelést irányoz­tunk elő. Ez megalapozott törek­vés, és megvalósulásáról gondos­kodunk.­A lakosság reáljövedelmének egy jókora része társadalmi jut­tatásokból adódik. Ezek, különö­sen a pénzbeliek, terveinknek megfelelően gyorsabban nőttek, mint a munkából szármázó bé­rek. 1975-ben 85 milliárd forint értékű ellátást nyújtottunk pénz­ben és tenyészetben. Országunk' lakossága egy főre számítva át­lagosan évenként 4300 forint pénzbeli és 3800 forint termé­szetbeni társadalmi juttatásban részesült. A társadalombiztosítási kiadá- I sok több mint a felét nyugdí­jakra fordítottuk. Az elmúlt öt évben a nyugdíjasok száma 26, az átlagos nyugdíj 65 százalékkal nőtt. 1975 júliusában emeltük a már régebben megállapított ala­csony nyugdíjakat. Több minti millió idős ember jövedelme gya­rapodott a szokásos évi nyugdíj­kiegészítésen kívül, s ezzel ja­vítottuk a megélhetésüket. Az állami költségvetésnek ez. 1,7 milliárd forint új kiadást jelen­tett. 1975-ben a kifizetett nyug­díj összege 17, a kifizetett csa­ládi pótlék 19, a gyermekgon­dozási segély 26 százalékkal lett nagyobb. ■ A múlt év közepétől minden állampolgár ingyenes orvosi és kórházi ellátásra! jogosult az ál­lami egészségügyi ellátás kere­tében. A társadalmi juttatásokra az előirányzottnál 1,8 milliárd fo­rinttal költöttünk többet, mert több pénzt kellett fizetnünk, s a gyógyszerekre fordított ki­adás is nagyobb volt. A Szak- Szervezetek Országos Tanácsának szervei és az Egészségügyi Mi­nisztérium ismételt elemzései és ellenőrzései szerint a táppénzes fegyelem még mindig nem meg­felelő, sok az oktalan gyógyszer­felhasználás. A kormány hatá­rozata értelmében a jövő évtől kezdve az 1—3 napi táppénzt a vállálatok folyósítják, és szigo­rúbb lesz az ellenőrzés. A kór­házi ápolásban részesülők pedig az eddiginél több táppénzt 'kap­nak. Élénk beruházási tevékenység Az egészségügyi intézmények el-, látására 240 millió forinttal fordí­tottunk többet az előirányzottnál, elsősorban a kórházak és szociá­lis otthonok fölszerelésére és kar­bantartására. Oktatási és kulturá. lis célokra pedig 380 millió forint­tal folyósítottunk többet, minde­nekelőtt az általános iskolák tan­eszközeire, a közművelődési intéz­mények fölszerelésére, pedagógiai tudományos kutatásra és sportcé­lokra. A gazdasági ágazat majd­nem 800 millió forintos többlet- ráfordításának legnagyobb része az utak és a hí dák javítását és korszerűsítését szolgálta. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának másik tényező­je: a felhalmozás is gyorsabban növekedett, mint ahogy terveztük. A népgazdasági terv a szocia­lista szektorban 130 milliárd fo­rintnyi ■ beruházási ráfordítással számolt. A beruházási tevékeny­ség 1975-ben nagyon élénk volt, s végül is 141 milliárd forintot fizettek! ki. A megelőző évihez ké­pest a beruházási teljesítés 14 százalékkal fokozódott a nemzeti jövedelem növekedésének ütemé­nél sokkal dinamikusabban. Meg­jegyzem: a népgazdasági terv azt irányozta elő, hogy a szocialista szektor beruházásai a nemzeti jö­vedelemmel azonos ütemben bő­vüljenek. A beruházások gyorsuló üteme csaknem 5 milliárd forinttal több költségvetési kiadást okozott. Az 1975. évi tervben elhatáro­zott ’ hárorn nagyberuházás — a 750 Kv-os távvezetéknek, a me­cseki ércbányászati vállalatnak a fejlesztése és a kötöttárugyár deb­receni—mátészalkai gyáregységé­nek építése — megkezdődött. Jól halad annak a tíz beruhá­zásnak a megvalósítása, amelye­ket a kormány gyorsításra jelölt ki. De még nagy és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Visz- szatérő hibák gátolják" e beruhá­zások gyors befejezését: a szük­ségesnél kevesebb a munkaerő, anyagok, alkatrészek és műszerek hiányoznak, s bizonyos gépek, be­rendezések és építési elemek gyenge minőségűek. A kiviteli tervek késedelme és bizonytalan tartalma szintén gyakran hátrál­tatja a munkát. Beruházási erőforrásaink haté­konyabb felhasználásának segíté­sére bevezettük az állami beru­házásokhoz nyújtott állami köl­csönöknek és a vállalati beruhá­zásokhoz nyújtott állami támoga­tásoknak új, a hatékonysági kö­vetelményeket erőteljesebben megkövetelő rendszerét. A lakás- építési költségek csökkentésére kí­vánunk ösztönözni azzal, hogy a lakásépítésben közreműködő vál­lalatokat és tanácsokat közvetle­nül érdekeltté tettük a lakásépí­tési költségelőirányzatok megta­karításában. A megtakarítás egy részéből ugyanis dolgozóiknak la­kásokat adhatnak. Ezekben a napokban jelenik meg a beruházási célú fővállalko­zásnak a pénzügyi feltételeit meghatározó rendelet. Ez — kö­telezettségeik mellé — megfelelő jogokat biztosít azoknak a válla­latoknak, amelyek egy-egy beru­házás teljes megvalósítását vál­lalják. Külgazdasági kapcsolatok, nemzetközi piac A belföldön felhasználható nemzeti jövedelemre változatla- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom