Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 25. MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) nul erősen hatott a külgazdasági kapcsolatok alakulása, főleg az árak változása. A világpiacon folytatódott az áremelkedés, bár az üteme valamelyest mérséklődött. A tőkés országok vállalatainak többsége a gazdasági visszaesés miatt csökkentette külföldi vásárlásait Következésképpen fokozódtak értékesítési nehézségeink. A tartós nemzetközi piaci ármozgások nem hagyhatták változatlanul a KGST-országok egymás közti forgalmában érvényesülő árakat sem. Az elöljáróban említett cserearányromlásban ezeknek az árváltozásoknak is szerepük volt a múlt évben, s a jövőben is számítanunk kell a KGST piaci árak folyamatos, tervezett mozgására. Mindemellett a szbcialista országok forgalmában érvényesülő árak színvonala sokkal .kedvezőbb számunkra, mint a tőkés piacon érvényesülő áraké. Szocialista rendünk erejét és a tervgazdálkodás előnyét bizonyítja, hogy a külgazdasági kapcsolatokban elszenvedett veszteségek az egyensúly dolgában okoztak ugyan gondokat, s kisebb zökkenők voltak a külkereskedelemben és a termelésben, de ezek nem váltak társadalmi méretűvé. Minthogy a nemzetközi piaci árak színvonala a hazainál gyorsabban emelkedett, 1976. január 1-én felértékeltük a forintót a külföldi valutákéhoz képest, s ezzel mérsékeltük a tőkés inflációnak a hazai árszínvonalat érintő hatását. Kisebb mértékben csökkentettük a transzferábilis rubel forintra való {átszámításának kulcsát is, a KGST-árszín- vonal változásának megfelelően. Elhatároztuk, hogy a jövőben még céltudatosabb árfolyampolitikát folytatunk a világgazdasági folyamatoknak megfelelően és tervszerűen, rugalmasan szabályozzuk a külföldi áremelkedések és a hazai árak kapcsolatát. Az említett termelési, fogyasztási, beruházási és külkereskedelmi folyamatok tükröződnek az állami költségvetésben. Az államháztartás kereken 313 milliárd forint bevételhez jutott. Ez 5 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat volt, de kevesebbet is használtunk fel, s ezért a hiány 2 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. A viszonylag kedvezőbb költségvetési ^egyensúly jelzi/ hogy nehézségeink és gondjaink ellenére gazdálkodásunkban kedvező irányú változások vannak kibontakozóban. Kedvező folyamatok, jövedelmezőbb gazdálkodás Az idei év első .felének tapasztalatai alapján bízunk benne, hogy a kedvező folyamatok erősödnek. Az első öt hónapban az ipar 4 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A mezőgazdasági feladatokra felkészültek a gazdaságok. Az állatfelvásárlás még kisebb a tavalyinál, de az állomány szaporodik, a hozamok javulnak. A növénytermesztés terméskilátásai biztatóak. Javuló kereskedelmi mérlegünk biztos hátteret nyújt mértéktartó hitelfelvételi és hitelnyújtási politikánkhoz. A nagyberuházások megvalósítása áltálában a terveknek megfelelően halad. A lakosság pénzbevétele a múlt évinél szerényebben nőtt, a keresetek tervszerűen alakulnak. A jól felkészült, tapasztalt vezetők tudják, hogyan vegyék figyelembe munkájukban és döntéseikben a népgazdasági és vállalati érdekeket; egyre többen azt is látják, hogy elsősorban saját erőfeszítéseik eredményeivel küzdhétik le a gondjaikat, s biztosíthatják- be a vezetésük alatt álló vállalatok jövőjét. Mindemellett e tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy jobban kell hasznosítani a műszaki fejlesztés járható útjaira vonatkozó ismereteket, az árak alakulásáról és az értékesítés lehetőségeiről szerzett piaci információit. Néhány iparvállalatnál azt tapasztaljuk, hogy tartalékaik hasznosításában és kezdeményezéseikben fölöttébb óvatosak. Ezt azzal mgyarázzák, hogy az ál- lami irányító szervek meggon-' dolhatják magukat, s utólag elvonhatják a növekvő nyereséget. Megnyugtatásul kijelenthetjük, hogy ilyen intézkedéseket nem tervezünk, gondoskodunk a szabályozás stabilitásáról, s felkaroljuk a jó kezdeményezéseket. A mezőgazdasági nagyüzemekf ben a fejlesztés munkájában több helyütt észrevehető, hogy mérséklődik a vállalkozási kedv. Most már nincs ok a tartózkodásra, a várakozásra: a módosult szabályozás ismeretében minden üzem felmérhette, hogy adottságaira építve hogyan fejlesztheti gazdaságosan növény- termesztését, állattenyésztését és feldolgozó részlegeit. Annak is megteremthetjük á feltételeit, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban kiegyenlített színvonalon termelhessenek. Nem vitatható, hogy a vállalatok adottságai, a gazdálkodás föltételei és követelményei, valamint a fejlesztés népgazdasági keretei időnként ellentmondásba kerülhetnek. A társadalom számára az a leghasznosabb, ha az ilyen ellentmondást a vállalatok nagyobb erőfeszítéssel, jövedelmezőbb gazdálkodással küzdik le. Ehhez olyan társadalmi -környezetet kell kialakítanunk, amelyben a kezdeményező, a reális kockázatot vállaló, eredményes gazdasági vezetők nyugodtan, a bizalom légkörében, önállóan dolgozhatnak. Hogy ez nemcsak a mának a követelménye, azt mutatja a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat, amidőn megállapítja: „Az országos érdekekkel összhangban növelni kell az állami vállalatok és a szövetkezetek vezetésének kezdeményezőkészségét, felelősségét és önállóságát Az ilyen légkör megteremtésében és fenntartásában meghatározó szerepe van az állami irányításnak, ezért nagy- a központi .szervek felelőssége is. A köz- gazdasági feltételrendszert úgy kell alakítania, - hogy a haté-, konyság dolgában egyre nagyobb követelményeket támasszon a vállalati gazdálkodás iránt. Egyidejűleg gondoskodnia kell róla, hogy anyagi előnyökhöz, elismeréshez és jó szóhoz jussanak azok a vállalatok és vezetők, amelyek, illetve akik a gazdaságokban, a tervekben foglalt és a szabályozók által közvetített irányokban az átlagosnál nagyobb eredményeket érnek el. Miközben beszámolunk a múlt év gazdálkodásáról, s javában dolgozunk az ez évi népgazdasági terv végrehajtásán, jövő évi teendőink részletes meghatározására is gondolunk. A soron levő feladato'kra való alapos felkészülést azzal is segíteni kívánjuk, hogy az 1977. évi terveket a szokásosnál korábban igyekszünk kidolgozni. Ez azért is lehetséges, mert semmiféle nagyobb változtatást nem látunk szükségesnek a szabályozókban. Az 1975. és az 1976. évi gazdasági folyamatoknak az elemzése megerősítette az ötödik ötéves terv céljait, megmutatta, hogy a terv és a hozzájuk tartozó követelmények teljesíthetőek. A kormány idei tervünk teljesítésében és a következő év jó előkészítésében a társadalom előrevivő támogatására épít: a mun- kaverseny-mozgalom megújulására. a szocialista brigádok közösségformáló erejére, állampolgáraink közéleti aktivitására, a gazdasági vezetők kezdeményezőkészségére, egyszóval mindany- nyiunk becsületes, áldozatkész munkájára. A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. A pénzügyminiszter expozéja után Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, az ország- gyűlés terv- és - költségvetési bizottságának titkára ismertette az országgyűlési bizottságokban elhangzott észrevételeket, javaslatokat, részletesebben- szólva az energiagazdálkodás helyzetével, az építőiparral, a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásával, a háztáji és kisegítő gazdaságokkal. Befejezésül elfogadásra ajánlotta a terv- és költségvetési bizottság nevében a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénytervezetet. Ezután Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Havasi Ferenc felszólalása A Minisztertanács elnökhelyettese bevezetőben emlékeztetett arra, hogy legfőbb feladatunk az MSZMP XI. kongresszusának határozataira épülő kormányprogram megvalósítása. Megemlilei- te azt a széles körű politikai tömegmunkát, amely az éves és ötéves terv célkitűzéseinek tudatosítása, megértetése érdekében bontakozott ki, hangsúlyozva, hogy ez jelentősen hozzásegített az ötödik ötéves terv zökkenő- mentes megindításához: Ismeretes — mondotta —, hogy a vállalatok e napokban véglegesítik középtávú terveiket. Ezek általában jók, de van két közös gyengéjük. Az egyik, hogy elégtelen a tőkés export-árualapok növelésére tett erőfeszítés, a másik, hogy sók vállalati terv több szabad munkaerőt tételez fel, mint amivel reálisan számolni lehet. Ezeket a gyengeségeket a tervek véglegesítésekor fel kell számolni. Ezután Havasi Ferenc a megváltozott külső és belső gazdásági helyzetből adódott és adódó feladatokról beszélt. Mint mondotta, ezek olyan természetű feladatok, amelyeket rövid távon nem lehet megoldani, viszont gondjaink és megoldandó gazdasági célkitűzéseink egy része olyan, amely a megromlott külgazdasági körülményekkel nincsenek, vagy csak áttételesen vannak kapcsolatban. Ilyenek a hús-, zöldség- és gyümölcsellátási gondok, ezek árainak alakulása. A gyakorta változó követelmények, körülmények bonyolultabbá, összetettebbé teszik a vezetés munkáját. Ez igényli a központi irányítás aktivizálását is, ugyanakkor vigyázni kell, hogy ez a tevékenység ne termelje újra a túlcentralizáltságot. Számos esetben eredményt hozhat' az utasítiásos beavatkozás*' de világos, Hogy tartós megoldást . a helyes érdekeltség, a vállalati és népgazdasági érdek összhangba hozása jelenthet. A közgazdaság szabályozók szigorításából és a . nyereségelvonásból adódó gazdasági gondokra a legtöbb helyen nem sírás, haneih tettrekészség volt a válasz. Alig akadt olyan vállalat,- ahol mentegetőztek, kibúvókat, kiskapukat kerestek, vagy indokolatlan egyedi elbírálást igényeltek volna. Jogos tehát e helyről is az elismerés és a köszönet hangján szólni mindazokról a gazdasági vezetőkről, munkáskollektívákról, szocialista brigádokról, a társadalmi és mozgalmi szervek vezetőiről és aktivistáiról, akik kezdeményezőek voltak e gondok megosztásában, a megnövekedett feladatok vállalásában és megoldásában. Szó volt arról, hogy a jelenlegi időszakban bizonyos tehertételnek van kitéve a párt és a tömegek kapcsolata és ez így igaz. Igaz az >is, hogy egyesek eltérő előjelű várakozással tekintenek ■ ennek viselése elé. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy pártunk tömegkapcsolata kiállja ezt a/ próbát, s a bizalom, a tenniakarás tartósabbnak fog bizonyulni, mint gondjaink, nehézségeink. Arra kell törekednünk, hogy. ez a periódus a szükségesnél, az elkerülhetetlennél hosszabb ne legyen. s A gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában fontos szerepet játszik az a kónstruktív együttműködés, amely évekkel ezelőtt kialakult a kormány- és a szak- szervezeti szervek között. A legutóbbi tárgyalásainkon közösen kidolgoztuk azokat a feladatokat, amelyek a SZOT kongresszusi határozataiból az állami szervekre hárulnak. Pozitív fejlemény, hogy a szakszervezetek a,z érdekvédelmi és a nevelő munka mellett szervező tevékenységükben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a gazdasági építőmunka időszerű feladatai megoldásának. A szakszervezeti szervek, főbizalmiak, bizalmiak hatáskörének bővítése új lehetőséget jelent az üzemi demokrácia intézményei hatékonyabb működésének és egyben a szocialista demokratizmus szélesítését is jelentik. Közgondolkodásunkban eléggé meggyökeresedett az . a nézet, hogy nyersanyagszegény ország vagyunk, ugyanakkor bőven rendelkezünk viszonylag olcsó munkaerővel. Ebből következően gazdaságpolitikánk lényeges eleme volt és részben ma is az, hogy olyan fejlesztésekre vállalkozzunk, amelyek termékeiben viszonylag kevés anyag és több élőmunka testesül meg. Itt v mindjárt hozzá kell tenni, hogy a baráti országokból viszonylag olcsón beszerezhető nyersanyagok szinte csábító lehetőséget teremtettek, lehetővé tették exportunk egy részénél a magasabb anyagarányt is. Ez az adott helyzetben valószínű helyes irányzat volt. . A helyzet azonban alapjaiban megváltozott. Lezárult az olcsó nyersanyag időszaka, s munka-, erőforrásaink is beszűkültek. Egyik fontos feladatunk a szakképzettség, a termelési kultúra szintjének emelése. hogy képessé tegyük dolgozó kollektí-, váinkat a tudomány és az élenjáró gyakorlat befogadására, sőt továbbfejlesztésére. A gyakorlat igazolta a Központi Bizottságnak a termelőerők területi elhelyezéséről és fejlesz- tésérőf szóló határozatát. Helyes értelmezését adta annak, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben az ipari elemek térhódítása, a termelőerők olyan nagyfokú fejlődését _ alapozza meg, teszi lehetővé, ami a termelés kulturáltságát tekintve feléi/ a hagyományos értelemben vett gyáriparral. A biológia, a kémia, a nagyértékű gépsorok és rendszerek, az automatizálás, a szakosított állattenyésztői telepek már ma is olyan szakértelmet, hozzáértést ■ és gondolkodást igényelnek, ami megfelel a legtöbb iparág átlagos szintjének. A kormányzati tevékenységben fontos helyet foglal el gazdaságirányítási . rendszerünk tökéletesítése, a megváltozott körülményeinkhez való igazítása. Az elmúlt években a gazdaság- irányítási rendszer elemei közül viszonylag többet foglalkoztunk a tervezési munka és a közgazdasági szabályozás fejlesztésével. Ez helyes törekvés volt, megfelelt annak a követelménynek, amelyet pártunk XI. kongresszusa a tervcélok és a tervcélokat szolgáló eszközök tökéletesebb összhangjával kapcsolatban támasztott. Kevesebbet foglalkoztunk viszont a vállalati szervezettel, amely ugyancsak lényeges kérdése irányítási rendszerünk hatékony működésének. Figyelemreméltó tapasztalat: a túlzott szervezeti centralizáltság, s a nagy méreteknek ' megfelelő termékszerkezet és technológia előidézhet egyfajta vákuumot, a kis- és középüzemek, pontosabban az itt gyártható termékek hiányát. Ez gyakran kikényszeríti azt, hogy valaki pótolja ezeket a termékeket, különösen, ha keresettségük miatt e termékek jövedelmezőbbek, mint az alap- tevékenység. Így jött létre az úgynevezett alaptevékenységen kívüli kiegészítő tevékenység, melléküzemágak, segédüzemek nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban is. Az ilyen helyzet esetenként a nagyüzemeket is rákényszeríti arra, hogy a maguk értékes és magas költségű eszközeiket e hiánycikkek előállítására használják fel. Ezért ami ma „kicsinek”, „kevésbé termelékenynek”, „paralellnek”, vagy „egybeolvaszthatónak” tűnik, azt.‘alapos vizsgálat nélkül ne engedjük a nagyobbhoz odacsatolni, ' beolvasztani. Mint ahogy azt is meg kell nézni: milyen szövetkezetre mondjuk ki, hogy „az valójában már nem szövetkezet”, vagy tanácsi vállalat, s csak elhatározáson múlik, hogy mikor lehet állami vállalattá minősíteni. Sajnos — az alapító tagok kiöregedésével, elhalálozásával — szövetkezeteink többsége előbb, vagy utóbb olyan lesz, hogy a tagjaik mögött már nincs magánkisiparosi, vagy egyéni paraszti múlt. A szövetkezeti jelleg több attól, hogy egyetlen ilyen ismérv alapján ítéljük meg. Lehet és úgy igaz: követtünk el hibát abban, hogy állami tulajdonban levő értékek — elsősorban a földről van sző — szövetkezeti, vagy személyi tulajdonba kerültek, most azonban ügyelni kell arra, hogy e hiba* ellenkezőjét — azt, hogy elhamarkodott lépéseket teszünk — ne kövessük el.' A vállalati szervezet jelentősége más szempontból is figyelmet érdemel. Minden szervezeti változás hatáskörök, funkciók megváltoztatásával, vagy megszűnésével, erftberék mozgatásával jár együtt, egy sor emberi probléma is rendezést, újrarendezést igényel. A stabilitás tudata viszont jó hatással van 1 a vállalatok, szövetkezetek biztonságérzetére, tradícióikból származó erkölcsi előnyök "fokozottabb kiaknázására, a jó hírnévre, a termékek márkájára, a dolgozó kollektívák összeforrottságára. A kormány már most dolgozik azon, hogy az 1977-es tervkészítéshez legszükségesebb támpontokat, információkat minél hamarabb- a vállalatok tudtára hozZa. Ezzel is elő kívánja segíteni az 1977-re való felkészülést és zökkenő, nélküli átmenetet. Bízunk abban, hogy" e sokirányú és céltudatos- munka meghozza megérdemelt gyümölcsét. * Ezután hát képviselői felszólalás hangzott el, majd Faluvégi Lajos pénzügyminiszter mondott záróbeszédet. Határozathozatal következett. Az országgyűlés az 1975. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Szünet után dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lépett az előadói emelvényre. Törvényjavaslat az élelmiszerek termelésének és forgalmazásának szabályozására Dr. Romány Pál expozéja Tisztelt országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat az élelmiszerek termelésének, s forgalmazásának szabályozásával foglalkozik. A törvényjavaslat — elfogadása esetén — új jogforrást, lehetőséget nyújt arra. hogy egységesen és korszerűen rendezzük a mezőgazdasági termények és élelmiszeripari termékek — mint a legfontosabb fogyasztási javak — kezelési módját, szabályozzuk az élelmiszerek gyártásának és forgalmazásának feltételeit. A magyar törvényhozás első ízben tárgyal ilyen jellegű, ilyen célokat szolgáló javaslatot. Benyújtását közös munka, az érdekeltek összefogása és a viták során kialakult egyetértése előzte meg. Szeretném e helyről is, megköszönni a munka során- tapasztalt megértést, hathatós támogatást és a közös munkát. Középpontban a fogyasztói érdekek Az emberi táplálék ’előállításának jogi .szabályozottságára im- Inár világszerte nagy figyelmet fordítanak, nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az alapvető követelményeket tartalmazó keretjogszabályok mellett különböző szintű egyéb rendelkezésekkel állapítják meg az élelmiszerek termelésével, forgalmazásával kapcsolatos magatartási szabályokat. A szocidlisla országok jogalkotása egységes abban az alapvető kérdésben, hogy a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt. Ezeket az érdekeket a mi javaslatunk is igyekszik hangsúlyozottan és következetesen érvényesíteni. Időszerű, hogy a magyar élelmiszerek hírnevéhez méltóan országgyűlésünk korszerű törvénnyel szabályozza az élelmiszerek gyártását és forgalomba hozatalának legfontosabb követelményeit. A törvényjavaslat a fogyasztói érdekeket helyezi a szabályozás középpontjába. Ezért szigorítja az élelmiszeripari üzem létesítésének élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételeit, az élelmiszer-előállítás személyi, tárgyi es minőségi követelményeit. - Kibővíti a javaslat az előállítóknak a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeit. A fogyasztói érdekek védelmének természetszerűleg a népgazdaság érdekeivel és teherbíró képességével mindenkor összhangban kell lennie. Nyilvánvaló például, hogy a kulturált kiszolgáláshoz fűződő fogyasztói érdek azt követeli, hogy az élelmiszert már az ipari üzemben fogyasztói egységekbe becsomagolva, tehát úgynevezett ipari csomagolásban készítsék el, és így jusson el az élelmiszer-kereskedelemhez, a fogyasz-. tóhoz. ' Ezt a kívánatos követelményt minden élelmiszerre kiterjedő megvalósítása azonban ma még nem lehetséges. Ezért a törvény követelménynek tekinti az ipari csomagolást, számolva azzal, hogy annak általános alkalmazására csak fokozatosan kerülhet sor. Fontos elve a javasolt' szabályozásnak, hogy az előállítással a forgalmazással és az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok minden élelmiszerre, tehát minden ételre és italra, valamint minden élelmiszer-előállító tevékenységre és — felügyeleti hovatartozásukra tekintet nélkül — valamennyi élelmiszer-előállító szervre és személyre vonatkoznak. Ez lehetővé teszi az egészségügyi és'minőségi követelmények egységes érvényesülését mind az élelmiszeripar, mind a vendéglátás és a cukrászat körében előállított termékekre. Szigorítja a javaslat az élelmezés-egészségügyi és műszaki Az élelmiszer-termelés és forgalmazás fejlesztése, színvonalának emelése elsőrendű politikai feladat, Mind az életszínvonal alakulásának, mind a népgazdasági egyensúly fenntartásának, javításának lényeges tényezője ez. Éppen ezért az ezzel foglalkozó tervezés, a jól meghatározott feladatok következetes megvalósítása együttes feladata a mezőgazda-« ságnak és az élelmiszeriparnak, valamint a j szállítógépeket és | munkaeszközöket gyártó gépiparnak, | talaj tápanyag-utánpótlásában, a tartósító,, a fertőtlenítő és más kémiai anyagok gyártásában érdekelt vegyiparnak, valamint a kapcsolódó összes többi népgazdasági ágnak. Másképpen szólva: korunkban nincs fejlett mezőgazdasági termelés fejlett, erős népgazdaság nélkül. A beterjesztett törvényjavaslat annak a sokoldalú élelmiszer-termelési, élelmezési igénynek kielégítését szolgálja, amelyre a hazai fogyasztó és'« külföldi vevőink a következő években számítanak. A jogi szabályozás ezeket a célokat kívánja szolgálni és a maga eszközeivel előmozdítani. Az országgyűlés által törvénybe iktatott ötéves tervtörvény meghatározza feladatainkat. Az életkörülmények változásához .igazodva egészségesebbé kívánjuk tenni az élelmiszer-fogyasztást. Ezért | több fehérjét, húst, tejterméket és más élelmiszert kell termelnünk. E törekvések mellett — még Korszerű termelés, szállítás, tárolás many tudja, hogy ez meg nem a csúcs, , hogy az élelmiszertermelés és az élelmiszer-ellátás fejlesztése folyamatos és következetes munkát, rendszeresen ismétlődő cselekvést kíván. A következő években — az ötéves tervről szóló törvény szellemében — a vállalati és a nép- gazdasági erőforrások jó összehangolásával e téren is előre akarunk Jépni. Jelenleg Magyarországon majdnem kétszer annyi élelmiszert fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt, és ami legalább ennyire lényeges: ez a növekedés nem az " •egyik vagy másik osztály,, réteg kiváltsága, hanem általánosan jellemzi népünk táplálkozását. Az ország lakosságának élelmezése mellett az élei miszer-termelésnek jelentős a szerepe a külkereskedelmi forgalomban is. leueteteKet. a nemzetaozi szaova- nyosílási törekvésekkel összhangban előírja az élelmiszerkönyv intézményes bevezetését a magyar élelmiszerek fő jellemzőinek rögzítésére. Megszabja, hogy milyen nyers-, adalék- és csomagolóanyagok használhatók fel. Rendelkezik a forgalombahozatal előírásairól Ezek jelentős szabályok, mert a jó nyersanyagból, korszerű gyártási eljárással előállított termékek is veszthetnek minőségükből a helytelen tárolás és kezelés következtében. Fontosságának megfelelően foglalkozik a javaslat a hatósági ellenőrzéssel. A rendszeres hatósági ellenőrzés a fogyasztó érdekét védi. A lakosság mindenkor érzékenyen követi az élelmiszerek bőségének, , vagy hiányának, mennyiségének és minőségének alakulását. Ismert az is, hogy a magyar nép élelmezésében milyen nagy utat tettünk meg — és milyen akadályok leküzdése árán — amíg a mai magaslatokra eljutottunk. A korszorosabb együttműködésben a belkereskedelemmel — az élelmiszer-kereskedelem korszerűsí- t tését is fontosnak tartjuk. Bővíteni kell az üzletek hűtőkapacitását és javítani kell az árusítási feltételeket is. A vásárlók jobb kiszolgálása indokolja az áru rendszeres utánpótlását, a líis- konténeres tartálykocsis szállítást, sőt az éjszakai áruszállítást is. Még nem rendelkezünk minden áru szántásához korszerű szállítóeszközzel, bár itt is van haladás. Hazánkban több mint 18 ezer kereskedelmi egységben és piaci „standok” ezer méterein árusítanak élelmiszert. Tudjuk, hogy ezek felszerelése még sok helyen nem kielégítő, de azt is tudjuk, hogy az áru gondos kezelése, a tisztaság, a rend sok kis/ , és nagy üzletben megóvja az áru minőségét. Megóvja, mert az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók tízezrei is az- igények jobb kielégítésén fáradoznak. A törvényjavaslat a kereskedelemben dolgozók igyekezetével is találkozik. Az élelmiszeripar fejlesztésekor arra is törekszünk, hogy az élelmiszeripari üzemek műszaki színvonalát a tervidőszak során az élenjáró nemzetközi színvonalhoz igazítsuk', fogadókészségüket növeljük. A termelésnövelést elsősorban a termelékenység fokozásával kell megoldani, mert több munkáskézre az élelmiszeripar sem nagyon számíthat.