Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-17 / 142. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1916. június 11, KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • | j^[0JJJ2CdckVáltáS Ezeréves falu Apostag Apostag a Duna partján található, Solt és Duna- vecse között. Ha valamilyen szervezési hiba nem akadályozta volna meg, két esztendővel ezelőtt ünnepelte volna fennállásának ezredik évfordulóját. A kétezér-ötszázőtvenhat lelket számláló falu az utóbbi évtizedekben egyre zsugorodott; s ez a létszámcsökkenés csupán az utolsó években állott meg. A változás akkor következett be — és ez törvény- szerű —, amikor Apostag rálépett a mérsékelt iparosodás útjára. S amikor a helybeli termelő- szövetkezet munkakörülményei és a tagság kereseti lehetőségei nagymértékben megváltoztak. A község vezetőivel — Szabados László tanácselnökkel, Tompái János községi párttitkárral és Dér László téesz- elnökkel — beszélgetünk a falu múltjáról és jelenéről a mezőgazdaságban Opos vezér földje — Honnan a falu neve? Mit tudnak róla ?kérdezzük a helybeli vezetőket. — A hagyomány szerint még Árpád fejedelem ajándékozta a környéket egy Opos nevű embernek. „Opos tagja” — Opostag — Apostag — így alakulhatott ki a falu neve annak idején. A budapesti levéltárban őriznek egy hatalmas méretű alapító levelet — mi magunk is láttuk, saját szemünkkel —, amelyen fel van tüntetve a falu születési évszáma: 1074. — S később, a századok alatt hogyan alakult Apostag sorsa, élete? — A mi falunk is, mint annyi más település, sokat szenvedett. Háromszor leégett, például. Pusztította többször az árvíz is. A török idők alatt ugyan nem pusztult el teljesen, mint száz és száz más település, de meglehetősen sokat kellett elviselnie, végigkínlódnia. — Kialakultak itt nagybirtokok? — Igazi nagybirtok nem. Inkább néhány közepes nagyságú — néhány száz holdas — gazdaság. A legnagyobb a Hetényi család tulajdonában volt; háromszázötven holdnyi terület. — Sok volt mindig a szőlő a falu határában? — Igen; 1944-ben például mintegy ezerkétszáz holdnyi. — Ügy tudjuk, hogy sok zsellér, napszámos élt itt... — A falu lakosságának talán kétharmadát alkották. Eljártak dolgozni Vecsére és máshová. Főleg a nagyobb idénymunkák idején, például aratáskor, csépléskor. Üt, víz, járda — Árra a kérdésre, hogy miben mutatkozik meg a falu fejlődése a legutóbbi évtizedekben, mit válaszolnának? — Először is azt, hogy Apostag negyvenkét utcája közül harminchatbán járda épült. — Hogy a legutóbbi tíz esztendőben kettőszázhúsz új családi ház készült el. — És azt is, hogy a lakások kilencven százalékban folyó víz van jelenleg. — S a villanyvezetékek hossza a faluban már húsz kilométer. — Ide sorolhatjuk, hogy napjainkban hét utca szilárd útburkolatú. ~T És van gázcseretelepünk a kilencszáz gáztűzhelyhez és az ezerötszáz olajkályhához. (Pedig néhány évtizede nálunk még min'd ®n házban „spórheltben” és kemencében tüzeltek!) — És az üzlethálózatuk? f A Gólyafészek eszpresszó. — öt vegyesbolt; két húsbolt, egy bisztró, egy tej bolt, egy italbolt, egy presszó és egy zöldségbolt: az összesen éppen elegendő Apostag népének. — Elégedettek-e a közlekedéssel is? — Teljek egészében. Rendszeres napi járat köt össze Kecskeméttel, Dunaújvárossal, Bajával, Budapesttel. Es külön diákbusz jár Kunszentmiklósra, meg Dunaföldvárra. Nem lehet hát panaszra ok. Mit termel a szövetkezet? A Dunamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet jelenlegi formájában két esztendő óta létezik. Akkor egyesült az apostagi és a dunaegyházi tsz. Tudni kell, hogy itt meglehetősen hosszú időn keresztül döcögött a szövetkezeti mozgalom. 1949-ben ugyan létrejött egy téeszcsé, de hamar meg is szűnt; életképtelennek bizonyult. Sőt, a későbbi években is kellemetlenül hatott ennek a rossz emléke. Míg aztán 1961-ben végre viszonylag erőteljes, életképes szövetkezet kezdte meg a működését. Az egyesült téesz jelenleg ezeregyszáztizenhat tagot számlál, hatvan százalékuk helybeli, a többi dunaegyházi lakos. Onnan járnak át naponta a munkahelyükre azok, akiket ideköt a beosztásuk. Az átlagkereset kedvező alakulását mutatja, hogy míg 1970-ben egyetlen tízórás munkanapra százöt forint jutott, ma már százharminchat forintra emelkedett ez az összeg. — Mivel foglalkoznak a szövetkezetben? f —r Legtöbb a búza és a kukorica. Ezekből ezeregyszáz, illetve nyolcszázötven hektárnyi területünk van jelenleg. És ötszáz hektáron burgonyát (ez a megyében a legnagyobb területű burgonya- föld) ötven hektáron dinnyét és némi kevés paprikát termesztünk. Az állatállományba pedig ötszázharminc szarvasmarhánk, három és fél ezer juhunk tartozik. A pecsenyebárányainkat több ország-, ba exportáljuk. — S a szőlő, gyümölcs? — Száz-száz holdnyi barackosunk és meggyesünk van. És háromszáz hold borszőlőnk. — Mi jellemzi a gépesítést? — Talán erre vagyunk leginkább büszkék. Alig akad olyan munka, amit változatlanul kézzel kell elvégezni, amiben ne segítenének a gépek. És az emberek ? — Vajon milyen a fiatalok aránya a szövetkezetben? — .Az átlagos életkor harminchat év. Ez igazán kedvezőnek mondható. Az építőipari brigádunk tagjainak az átlagéletkora viszont harmincon alul van. Fiatalos, lendületes munkájukon ez meg is látszik. Hat brigádunk a szocialista címért dolgozik. Azelőtt ebben a szövetkezetben csak szavak hangzottak el erről a témáról; ma már igazi tartalmat kapott a versenymozgalom. — Milyen d szövetkezeti tagok hangulata, közérzete? — Azt gondoljuk, hogy teljes joggal mondhatjuk: remek. Ezt nyilván az is elősegíti, hogy évente több százan üdülhetnek a szövetkezet támogatásával. S sokan indulhatnak kirándulásokra. Budapesten, Cserkeszőlőben, Har- kányfürdőben már többször is jártunk. Sőt egyre többen Jutnak el külföldre. Egy NDK-beli szövetkezettél szerződést írtunk alá a csereüdültetésekről. Máris nagy visszhangja van a dolgozóink között pedig még csak a második esztendő telt el a megállapodás óta. — Meglátszik az emberek munkakedvén is a sokoldalú törődés? — Feltétlenül! Tavaly például • Nagy Lajos szobra a falu központjában. a búzatermesztés legjobb megyei eredményét értük el, ámi' töblf mint 44 mázsás hozamot jelent. Az aratást is elsőnek fejeztük be “fíács^Ciskunban. Kijött a lévé is, riportot csinált. Három másik falunak is tudtunk segíteni akkor. — Mit gondolnak: mi az eredmények titka? — Mi is sokat gondolkoztunk rajta. S valahogy így képzeljük el a megfelelő választ: egységes a vezetés; a szakember-ellátottságunk meghaladja az átlagosat; a kor színvonalán sikerült gépesítenünk; az emberek munkakedve jó, és nincs munkaerőgondunk. Azt gondoljuk, hogy mindez így együttvéve lehetővé teszi. a tartalmas munkát. S ide soroljuk a párt- és KISZ-szervezetünk tevékenységét is. A szövetkezeti tagok lelkesedése és áldozatvállalása — ezt nyugodtan állíthatjuk. — példaszerű. „Nem akarunk lemaradni” zi új épületet kapott, s jelenleg háromszázharminc beiratkozott olvasóról tudunk. Figyelmet érdemlő eredményeket értünk el a felőttoktatásban is. — A hagyományok ápolása érdekében mit tesznek? — Itt született Nagy Lajos, a magyar irodalom klasszikusa. Szobor, emléktábla, emlékmúzeum és egy tér hirdeti, idézi fel az alak-1, ját és munkásságát. Sőt, a könyvtár, a művelődési ház is a nevét viseli, meg egy szocialista brigád is. Azt akarjuk, hogy ne legyen egyetlen ember sem, aki ne tudná pontosan, ki volt Nagy Lajos. Vida János parasztköltő szintén itt született, akiről azt írta egykor Szana Tamás: „A falu költője”. s őrizzük a 19-es veteránok, harcosok emlékét is. Gondok, tervek ■*A . 1 . — Sok szépet hallottunk. Ez azt. jelenti, hogy kevés a gondjuk? — Talán kevesebb az átlagosnál. Ám azért akad. A már említetteken kívül — művelődési Há7^35)Stta —“Ide sorolhatjuk a belvíz elvezetésének problémáját. Tervezgetjük a csatornázást. S ilyen a mélyfúrású kút gondja is. Ezzel tudnánk „bebiztosítani” magunkért; egy esetleges hiba ellen. Szeretnénk megkezdeni végre a társasházépítést. Talán most már sikerül. Akadozik a villany- hálózat hibaelhárítása is; amin ugyancsak megpróbálunk segíteni. Mint annyi máson együttvéve.- Varga Mihály Június első napjaiban nyolc forintért vásároltam egyetlen darab zöldpaprikát. Tagadhatatlan — az én kis paprikavételem is aprócska adalék ahhoz, hogy sokasodnak a figyelmeztető jelek bizonyos tennivalókra. De minderre nem is keríthető sor a valódi okok és összefüggések elemzése nélkül. Nos. erre volt az első nagyobb szabású kísérlet az a dokumentum, amely a TOT elnökségének asztalára tétetett, s amelyet a szóban forgó testület most megvitatott. Egy-két utalás volt már ugyan a szaksajtóban, közgazdasági publikációkban arra a most már megkérdőjelezendő folyamatra, amelynek fő jellemzője a munkaerő túlzott mértékű eláramlása a mezőgazdaságból. Emlékezetem szerint Csernok Attila írt erről elsőként a Gazdaságjiímű folyóiratban, s a Valóság legutóbbi számában Burgerné Gimes Anna, a jeles agrárközgazdász szögezte le álláspontját. Lényegében arra a következtetésre jut, hogy a további eláramoltatás, sajnos, már előirányzott üteme kedvezőtlen nem pusztán a zöldségtermesztésre, hanem általánosságban is az élelmiszerek előállítására. Mit is olvashatunk a TOT elnöksége által napirendre tűzött tanulmányban? Például azt, hogy a negyedik ötéves tervperiódusban a létszámapadás megfelel ugyan a számba vett mértéknek, „összetétele és differenciáltsága folytán azonban a termelőerők kihasználása szempontjából néhány vonatkozásban aggályte- remtően alakult”. A fogalmazás ugyan kissé bonyolult a szóalkotás — „aggályteremtő” — sem valami stiláris lelemény, de kétségkívül lényeg- retörő. Íme, néhány szabatos" adat: az úgynevezett aktív korú tsz-tagok 1970-ben még 638 ezren voltak, s a számuk 1975-ré 510 ezerre apadt. Tekintélyes volt a munkaerőmozgás —; kiás belépések — mértéke is, főként az iparosodott tájakon, s elsősorban nem is a tagok, hanem az alkalmazottak körében. __ (Az ő arányuk sem lebecsülendő: 97 ezerről 110 ezerre gyarapodott számuk, jogaik1'ugyan' a 'különféle döntésekben nincsenek, ám ez á réteg többnyire a legképzettebb munkaerőből rekrutálódik.) Ha a tagokat és alkalmazottakat együttesen vizsgáljuk, k úgy 360 ezer emberről állapítható meg, hogy már a felszabadulás után született. ök már eleve olyan igényekkel jönnek a szövetkezetekbe, amilyenekkel az iparba jelentkezők — olykor maguk is dolgoztak már az iparban — s voltaképpen alig-alig kötődnek a hagyományos paraszti életformához. A nyugdíjasok, járadékosok nélkül kalkulált átlagos életkor ily módon 41 esztendőre csökkent, három évvel kisebbre, áz öt évvel ezelőttinél. És mit hoz a jövő? Sajnos, a nyugdíjas-járadékos téesz-tagok száma 420 ezer, ami a taglétszámban 44 százalékos aránynak felel meg. Köztudomású, hogy januártól fokozatosan, évről évre közeledik a téesz-figság nyugdíjkorhatára az ipari-alkalmazotti dolgozókéhoz, s 1980-ra kiegyenlítődik, egységesen 60, illetve 55 év lesz a nyugdíjkorhatár. Így aztán 1980-ig újabb százezren válnak ki a szövetkezetekből — a tagság körében többségbe jutnak a nyugdíjasok! Máris általános jellegű munkaerőhiányt jeleznek Nógrád, Komárom, Borsod és Zala megyéből, s további néhány megye iparosodott körzeteiből. A következmény? Engedtessék meg még egy idézet ama TOT-doku- . mentumból: „A korábbinál feszültebb munkaerőhelyzet a tagság rövidtávú érdekei szempontjából előnyös, erősíti egyéni pozícióit, bátorítja anyagi igényeit. A gazdasági Vezetés helyzetét, a célszerű tevékenységi kör és a helyes termelési szerkezet kialakítását azonban nehezíti, s így végső soron a tagság helyzetét is hátrányosan befolyásolja.” Így fordulhat elő, hogy mind kevesebben vállalkoznak téesz- elnöki szerepkörre, sőt, akad megye, ahol pillanatnyilag hat téesz-ben nincs elnök... De a vázolt adatok és folyamatok rávilágítanak általánosságban is a magyar mezőgazdaság újkeletű dilemmáira. Nem csak, s tán nem is elsősorban a zöldségügyről van szó, hiányok ugyanis más termékekből is akadnak. Kétségtelen, hogy a paraszti nemzedékváltás — vajon helyénvaló jelzőt írtam-e le?! — föl- gyorsulása és a különféle igények megugrása az egész társadalom kívánalma, egyszersmind összmunkájának eredménye. A Paradoxon azonban ‘nyilvánvaló:* ahól .megoldatlan aj gépesítés, onnan'' Hovatovább'kWész a munkáskéz. Persze, más is belejátszik — így az időjárás — az „árszínvonalba”, esetemben a nyolc forintos paprikába. Mindenesetre az összefüggéseket időben és jól tárta föl a TOT elnökségének minapi ülése; ez a dokumentum is ott lesz a III. téesz-kongresszuson, mint a megoldandó feladatok legfontosabbika. K. N. Amikor a község vezetőit arról faggatom, hogy mit tesznek a tudat fejlesztéséért, a műveltség gyarapításáért, ezt válaszolják: — Mi sem akarunk lemaradni a rohanó világban. Bármennyire nehéz is lépést tartani a mi körülményeink között a> művelődésben, mégis megpróbáljuk1. — Miért nehéz ez éppen Apos- tagon? — Több oka van. Először is talán az, hogy nekünk nincs megfelelő művelődési házuűk. Az a hodály, amivel rendelkezünk, elavult és korszerűtlen. Nem lehet kialakítani benne klubéletet, nem működhetnek benne szakkörök. Másodszor: az iskolánk ' hat helyen van szétszórva öreg épületekben. Hiába toldozzuk-fol- tózzuk: így soha nem lesz a mai követelményeknek megfelelő Intézmény. — Ez azt jelenti, hogy alig tehetnek valamicskét a lakosság kulturális neveléséért? — Egyáltalán nem azt jelenti; sőt. A legkülönfélébb módon igyekszünk feledtetni a hátrányunkat. Például azzal, hogy a termelőiszövetkezetünk anyagilag és más módon segíti a művelődési munkát. Énekkart, citeraze- nekart tart fenn stb. A tévé- és rádióelőfizetők száma, a napisajtó előfizetői és olvasói ugyancsak azt mutatják hogy az itt élők érdeklődnek és művelődnek. Nálunk minden házban találunk valamilyen sajtóterméket, összesen csaknem kétezer lap, folyóirat- példány jár a faluba. Rendszeresen szervezünk TIT- és színházi előadásokat. A könyvtár és a moMészárusítás csak nagy mennyiségben? Köztudott, a mész nemcsak az építkezések nélkülözhetetlen alapanyaga, de a különféle helyiségek fertőtlenítésére is kiváltképp alkalmas. Ez utóbbi célból akart hozzájutrfi G. P.-né soltvadkerti lakos is. Szándéka azonban meghiúsult ... Az történt, hogy az idős olvasónk a nagyközségi TÜZÉP-tele- pen egygrammnyi meszet sem talált, hallotta azonban, hogy rövidesen megérkezik a szállítmány, így hát várt türelmesen. Több mint egy óra elteltével be is gördült a fehér színű porhanyós anyaggal megrakott jármű, s miután sor került a szokásos má- zsálásrai, meg az átvétellel kapcsolatos teendők lebonyolítására, G. P-né odament az eladókhoz, s kért tőlük néhány kilónyit. Mire szinte sértő módon utasították el, mondván, ilyen bagatell meny- nyiséggel nem foglalkoznak. Ekkor sarkon fordult, hazament és megírta a szerkesztőségünkhöz küldött levelet, melynek végén feltette a kérdésit: „Akinek nincs szüksége egy kocsira való mész- re, az kevesebbet nem is kaphat?” Olvasónk teljesen jogos panasza bennünk ia kérdéseket ébreszt. Talán olyannyira zökkenő- mentes Soltvádkerten a mészel- látás, hogy kizárólag a nagy tételű árusítása ai gazdaságos? Vagy tán a TÜZÉP-eseknek kissé kényelmetlen kimérniük a pár ki- lónyi mennyiséget? SZERKESZTŐI ÜZENETEK • SZERKESZTŐI ÜZENETEK Almást Károly, Baja: A Jogszabály értelmében mentesül az eb adójának fizetési kötelezettsége alól az a tulajdonos, aki nyugállományban van, Járadékos, vagy szociális ellátásban részesül, az Ilyen elmen szerzett havi jövedelme nem haladja meg a másfél ezer forintot, s a háztartásában nincs több nagykorú és kereső családtag. A mentesség iránti kérelmet Írásban kell benyújtani a helyi tanács pénzügyi hatóságának. Csuka Imre, Kiskunhalas: Szerkesztőségünkhöz eljuttatott panaszával kapcsolatban felkérésünkre vizsgálatot tartott a Szegedi Postaigazgatóság, s megállapította: ön jogosan tette szóvá az egyik balotaszállásl külterületen tapasztalható visszás postai kézbesítést. Az ügyben szigorú Intézkedés történt, melynek eredményeként a Jövőben remélhetőleg mindig Időben kapják kézhez a postán érkezett küldeményeiket a lakók. Kovács Attila, Kecskemét: KRESZ- előlrás, hogy a biciklis lakott területen belül a járdán is haladhat — legfeljebb 10 kilométeres óránkénti sebességgel és a gyalogosforgalom zavarása nélkül — feltéve, ha az annak mentén húzódó úttest alkalmatlan a kerékpár-közlekedésre. Másik kérdésére válaszolván közöljük: a 18. életévét betöltött személy kerékpárjának pótülésén egy, tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Minden egyéb esetben tilos e kétkerekű jármüvet egyszerre két, vagy több személynek Igénybe vennie. „Népművelő” jelige, kiskőrösi Járás: A kulturális miniszter tavaly január elseje óta hatályban levő rendeleté szerint műsoros előadáson tiszteletdíjért, illetve más ellenszolgáltatásért csak az Országos Filharmónia, az Országos Rendező Iroda, vagy az Országos Szórakoztatózenei Központ által kiállított hivatásos előadóművészi engedéllyel rendelkező előadóművész léphet fel. Érdeklődésére közöljük még: akinek birtokában csupán az OSZK említett engedélye van, kizárólag táncmulatságon, vagy hasonló rendezvényen működhet közre. A Borz utcát még nem burkolják Nemrégen írtunk arról, milyen tarthatatlan állapotok vannak Baján, a földes ért keskeny Borz utcában, ahol a közlekedő motorok, gépkocsik stb. csapadékos időben sárral-vízzel, máskor pedig porral szennyezik be a házak falát, tetőzetét. A lakók emiatti panaszát hosszas huzavona után kissé sajátos módon orvosolták az illetékesek: megszüntették az ottani járműforgalmat. Ezzel egyidejűleg óhatatlanul körülményessé tették a tüzelő, s más anyagoknak a környékbeli otthonokhoz történő fuvarozását. Cikkünkre levélben válaszolt a Bajai Városi Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, Gáspár Imre Elemér főmérnök. Tájékoztatása; szerint a. korábbi ígéretek ellenére az ötödik ötéves tervidőszakban nincs lehetőség a Borz utca szilárd burkolattal való kiépítésére, mert a rendelkezésre álló pénzügyi keret csak a halaszthatatlanul fontos településfejlesztési feladatok megoldásához elegendő. Az utcát azonban — melynek egyik végét a környékbeliek többségének egyetértésével zárták le oszlopokkal — portalanításáig minden esztendőben töltésanyag segítségével egyengetik. Rajta bármikor lehet hót közlekedni, mégpedig a nyitott szakasza irányában, mely a szilárd burkolattal ellátott Bacsó Béla utcára vezet. A gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy ez az ideiglenes megoldás célszerű, s fenntartható, míg nem kerül sor a Borz utca végleges rendbehozására, járhatóvá tételére. összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér l7a. Telefon: 12-516. Válaszol az illetékes ——
