Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-17 / 142. szám

1916. június 17. • PETŐFI NÉPE • S Azonnal ötvös/, Hcwrf Het/KOFTFKT ! AZ ÖCEÄN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA ■' Szigethy András — RAJZ: Greskovjts L A KOSSUTH Könyvkiadó új­donságai közt említést érdemel Varga Jenő, a világhírű magyar közgazdász válogatott írásainak most j megjelent első kötete, melynek címe A proletárdiktatú­ra gazdaságpolitikája, A gazdag válogatás a marxista közgazdász­nak 1918 és 1921 között írt cik­keit, tanulmányait tartalmazza. Megjelent Búza Márton: Az üze­mi demokrácia fejlesztésének kérdései című kötete. A polgári ideológia és a revizionizmus bí­rálata címmel indított, több or­szág kiadóinak együttműködésé­vel készülő sorozatban látott nap­világot A „marxológia” nyomo­rúsága. Aktuális kultúrpolitikai kérdéseket tárgyal Gazsó Ferenc könyve, az Iskolarendszer és tár­sadalmi mobilitás. Amerikai asz- szonyok vallomásait tartalmazza Kathy Kahn rendkívül érdekes riportkönyve, az 0, ti hillbilly nők..% AZ AKADÉMIA Könyvkiadó fakszimile kiadásban jelentette meg — a költő születésének 200. ■évfordulója alkalmából — ber­zsenyi 1808-i versgyűjteményét, szerkesztette és az utószót írta Merényi Oszkár. A történelem- tudományok körébe tartozik A negyvennyolcas forradalom kér­dései című kötet, szerkesztette Spira György és Szűcs Jenő. Pin­tér Zoltán tanulmánykötete a Művészet és realizmus, amely a szocialista realizmus kétdéseiről művészeti körökben gyűrűző vi­tához fűz értékes megjegyzése­ket. Érdekes oktatáslélektani kí­sérletről számol be Nagy Ferenc műve, A tanárok kérdéskultura- ja. Modell — módszer összefüg­géseit Vizsgálja Kocsondi András könyve, amely a modellek he­lyét és szerepét tanulmányozza a tudományos megismerés folya­matában. A SZÉPIRODALMI Könyvki­adó könyvei közt első helyen em­lítjük a Nagy klasszikusok so­rozatban megjelentetett verses­kötetet, József Attila összes ver­seivel. Novellákat, hosszabb lé­legzetű elbeszéléseket és portré- karcolatokat tartalmaz Szakonyi Károly új könyve, a Tudatom, jól vagyok! Sándor Iván regénye A futár, Vészi Endre elbeszélé­seinek új. kötete az Inkognitóban Budapesten. Szabó Magda két regényét — Alvók futása, Zeusz küszöbén — tartalmazza az írónő élftmüsprpzat ánnk most megje_-_ lent üfjkötété! ‘'ftamás .eAdjgji, ri^visszaetitlékéze.-:. sejtre épülő szépprózai alkotásait fűzi csokorba a kétkötetes Akko­riban szüntelen fújt a szél cí­mű életműkötetet. Bernáth Aurél újabb könyve a Feljegyzések éjfél körül. A kétkötetes Itt él­ned kell Illyés Gyula életmű­sorozatának 1933-tól napjainkig terjedő írásait foglalja egybe; azokat az írásokat, amelyek né­pünk sorsproblémáival foglalkoz­nak. Pándi Pál új tanulmány- kötete az Első aranykorunk, Ső­tér Istvánná a Werthertől Szil­veszterig. A MÓRA Ifjúsági Könyvkiadó is sok újdonsággal jelentkezett. Említsük meg ezek közül a nép­szerű Így élt.,. sorozat új köte­tét, amely Napóleont mutatja be, Kass János illusztrációi teszik még vonzóbbá Páskándi Géza mesekötetét, címe A szárnyas bocs. Népi gyermekjátékok gyűjteménye a Bújj, bújj, zöld­ág... A Kozmosz szerkesztőség könyvei közül említést érdemel az ötvenöt mai költő és író müveit csokorba kötő antológia, az Add tovább! Fiatalokról, fia­taloknak szóló írásokat gyűjtött agybe a Szárnyatlan madár című Antológia. Szlovákiai utazás« 4 Már messze magunk mögött hagytuk Krasznahorka „büszke várát”, robogtunk tovább. Elgon­dolkozunk: hogyan vándorolt er­refelé örökös bolyongásai közben & világszabadság költője, Petőfi. Rákóczi sírjánál Közeledünk Kassához, a Rákó- czi-szabadságharc fővárosához. Növekszik az izgalom bennünk. S nemcsak azért, mert a törté­nelmi város oly sok élményt tar­togat számunkra, ha sétálunk az utcáin^ terein, s nem is csupán a dinamikus fejlődés előre beha­rangozott beszédes jeleiért, de nagyrészt azért, mert ar* „Nagy­ságos Fejedelem” sírjánál lehe­tünk. Rákóczi Ferenc születésé­nek háromszázadik évfordulóján különös jelentőségűvé válik — érthetően — ez a találkozás. Hisz ezekben a hetekben, hóna­pokban otthon Bács-Kiskunban sokan éppen a kuruc seregek, s a kuruc generálisok — Vak Bottyán, Károlyi Sándor — nyomait kutatják: gondoljunk Ordas, Dunapataj, Kecskemét és Solt vidékére. A gótikus dóm ritka szépségű, becses művészeti emlék. Aki akár csak néhány percig is időzött a hatalmas templom falai között, sokáig őrzi magában az élményt. „Elnézném napokig” — súgja va­laki mögöttem, de persze erre nincs lehetőség, máris indulnak lefelé a szűk lépcsőn, a széles körben jól ismert zarándokhely­re: a hűvös, meghitt Rákóczi- sírboltba. Lenn négy hatalmas kőkoporsó látható egymás szomszédságában. Az egyikben — a koszorúkkal borított márványszarkofágban — a Nagyságos Fejedelem földi maradványai. Vele együtt pihen, immár örökké, az édesanyja — Zrínyi Ilona — és a fejedelem fia, József. A másik kettőben két hű kurucvezér van eltemetve: gróf Eszterházy Antal és Sibrik Miklós. S oldalt: Bercsényi Mik­lós és felesége, Csáky Krisztina. Körül a sírboltban üveg alatt ereklyék. Ruhafoszlányok, gom­bok, kard: a törökországi sírból kerültek elő. Az idegenvezető meséli, miként hozták ide a hí­res emberek földi maradványait 1906-ban. Akkor írta a grófnő a Krasznahorka-dalt. Megilletődötten hallgatunk. A néma sóhajtások is hallatszanak a csendben. Félek, hogy Rákóczi egyszercsak elénk lép. Séta a városban Jó most a forgalmas — zajos kassai utcákon. A csoport egyik tagja észreveszi, hogy milyen sok házon olvasható a felirat: „Kul­túra pamiatka”. Rengeteg a mű­emlék. Nézzük csupán a hosszú és elegáns Lenin út házait: Itt szerepelt Déryné; távolabb volt a katonai vesztőhely; ebben a fogadóban volt "Bethlen Gábor esküvői ünnepsége (megfordult benne Petőfi is); a szomszédban keresztelték meg gróf Andrássy Gyulát; a ház, ahol Rákóczi és Thököly lakott egy ideig; itt dol­gozott Batsányi János, a költő stb. Az egyik épület előtt hosszab­ban elidőzünk. Itt született a neves műtörténész, Henszlmann Imre, az egykori kalocsai ásatá­sok irányítója, ö Baja környé­ki feltáró munkálatával is is­mertté vált megyénkben. A Lenin úton, a színes, höm­pölygő áradatban lépegetünk. Szelíd galambok morzsákat sze­degetnek a lábunk mellett. Zö­rögnek a villamosok, dudálnak az autók, száll a nevetés, nö­vekszik az utcai zsivaly: a ga­lambok mit sem törődnek ezek­kel. Béke van, május, alkonyodik. Nemsokára ismét útnak indu­lunk: irány Eperjes. Ott fogunk aludni éjjel, abban a városban, ahol 1919-ben kikiáltották a Szlo­vák Tanácsköztársaságot. A Ho­tel Dukla lett az otthonunk erre az éjszakára. — Mit jelent az aszó, hogy Dukla? — kérdezi egyik útitár­sunk. Idegenvezetőnk válaszol: — A Dukla-szorosról nevezték el a szállót. Nem messze van tőlünk, nagy harcok színhelye volt a világháborúban. Azt is hamar megtudjuk, hogy Kossuth is, Eötvös József is, Kazinczy is élt itt Es a neves szlovák költő, Hriezdoszláv. Ám nekünk, kiskunságiaknak az sem közömbös, hogy Petőfi szép napokat töltött el Eperjesen jóbarátaival. Azzal alszunk el, hogy ennek holnap utána nézünk. Rábólintanak erre az eperjesi fák. —a —y (Folytatjuk.) .TVOOMKUY MetMr/Un. —Mí JveM TuorVK mpambmtbni iker. —d* Az GMóevtrfm éaoerésa* muaitzía A A T7ZMUUŐ tv-er im MtAwm/eJ : aOSMT/UNr/AB A4A0T TVMTVAJr folt*A, AAAA A&M tONtOOAKf-Hoer MA Akt* Atott A P/AVSOK WCMfA A AÖtOÍ*/tASSMT AAAOA. 1 AfYJZSAtt /AtFiUSMlA YtLÚ* Mt Pfttf MM TDOTVK MSS44KM TG*/, íkfT, aoAfs mdltíwök a PéAf*r. MUSMJÖA, OAAATA/MAf tZWfH OtoSASAA* CesiéMA ! A Megyei Művelődési Központ műsora június 25—30-ig KIÁLLÍTÁS Sváby Lajos festőművész ki­állítása. Megtekinthető: június 26-ig. MŰSOR Június 25-én pénteken 13 óra­kor. Vendégünk Ferjáncz At­tila autóversenyző és Rózsa György, az Autó-Motor mun­katársa. Minden érdeklődőt várunk. Június 26-án szombaton 19 órakor. A Magyar Kamara- zenekar. estje. Nyári hangver­senysorozat. Műsoron: Cser- nák, Haydn, Mozart művei. Belépődíj: 20,— Ft. Június 30-án 19 órakor. Ma­gyarország messzire van. Bá­lint András színművész önálló előadói estje. Belépődíj: fel­nőtt 15,— Ft, ifjúsági 10,— Ft. Értesítjük kedves látogatóin­kat, hogy július 1—15-ig a művelődési központ nyári szü­netet tart. Nyitás után, július 18-án a Golden Gate együttes hang­versenye első jelentős rendez­vényünk Július 15-től ismét működik az MMK teraszpresszója. 812 Földrengés - megrendelésre A Szovjel-örményországban le­vő Leninakanban majdnem min­dennap 10 ballos erősségű föld­rengés rázkódtatja meg a talajt. Ez azonban a legkisebb mérték­ben sem nyugtalanítja a helybe­lieket: a „föld alatti lökéseket” az örmény Tudományos Akadémia geofizikai és szeizmológiai ku­tatóintézetében idézik elő. Az épületszerkezetek földren­gésbiztosságának kipróbálására alkotott hatalmas vibrációs plat­form modellezi a földlökéseket. Az intézet laboratóriumaiban fizikusok, matematikusok, kémi­kusok, geológusok, építészek vég­zik a tudományos kutatást, s „be­szédre bírják” a köveket. Az a dolog lényege, hogy a Föld mág­neses mezejének bizonyos kőze­tekre gyakorolt huzamosabb ha­tása nyomán a mechanikus ha­tásokra érzékeny tartós mágne­sesség alakul ki. A laboratórium­ban, ahol a hegyi kőzetek fizikai sajátosságait tanulmányozzák, e kőzeteket nagy nyomásnak és ma­gas hőmérsékletnek teszik ki. A kísérlet eredményeképpen létre­jövő szeizmomágneses effektus lesz a földrengések prognózisá­nak alapja. Jereván, az örmény főváros közelében épül a világ első olyan atomerőműve, amely földrengés- övezetben helyezkedik el. Az in­tézet most ezen a területen végez komplex szeizmológiai vizsgála­tokat. Kitüntetett pedagógusok között | —éi/A, Ml TÜAlWMr receo tathassa tanulmányait. Orosz szakon végzett 1953-ban. — A kötelező foglalkozásokon túl igyekeztem mást is csinálni. Nagyon vonzott a rajzszakkör, amikor csak tehettem, rajzol- gattam a tanszéken — jegyzi még. — Á dajkák feladatköre igen sokrétű — magyarázza azzal a mosolygó arckifejezéssel, amely ' a gyermekek között dolgozók sa­játja. — ‘Nekünk elsősprban a foglalkozások előfeltételeit kell megteremtenünk. A takarítás, fűtés, a rend fenntartása szünte­len készenlétet követel. Ugyan- : akkor magukkal a gyerekekkel j is dolgozunk. Étkeztetés, a tíz- ! órai. az ebéd és az uzsonna ki- ! osztása, a maszatos kicsinyek mosdatása, segédkezés az öltöz­Bár a tanév utolsó órájáról is kicsöngettek már, a pedagó­gusok életében még nem kezdődött el az igazi nyári vakáció. Miután leltárszerűen átnézték az iskolai szertárak gyűjtemé­nyét, szakmai továbbképzéseken vesznek részt, s a táborok­ban újra találkoznak a tanulókkal. Elhangzottak a pedagógus­napi ünnepségek megérdemelt méltatásai is, s a tennivalók tovább sorakoznak. Mielőtt valóban jnegkezdődik számukra a nyári pihenés időszaka, fölkerestünk három kitüntetett pedagógust, hogy bepillanthassunk egy-egy életpályába a tanyai és városi iskolában, illetve az óvodai környezetben. Tanító, tanár és dajka vall az egyik legszebb, emberformáló hivatásról. „Megváltozott az én munkám is...” már magnetofonos-feladatlapos rendszerben tanítom az összevont osztályt. Mindez visszatükröződik a gyerekek előmenetelében. Az új módszerek, korszerű el­járások — különösen a tanyai is­kolákban — nem csökkentették a pedagógusok terhelését. A fela­datlapokat meg kell beszélni a tanulókkal, a magnetofonszala­gok előzetes meghallgatása sem hanyagolható el, és a segédsze­mélyzet hiányában az Osztályte­rem takarítását, fűtését is vál­tozatlanul el kell látniuk. — Szívesen vállalom a többlet- munkát, hiszen a gyerekek érde­keit' szolgálja. Ez persze azt is jelenti, hogy sok mindent újra kellett tanulnom. Aki viszont hi. vatásnak tekinti a tanítást, az áldozatot is hoz érte. Már egé­szen fiatalon pedagógus szerettem volna lenni, és biztos vagyok ben­ne, hogy újrakezdve ismét ezt a foglalkozást választanám — vallja a tanítónő csaknem két évtize­des életpályájának összefoglalá­saként.* Elhagyva a községet, széles úton halad a kocsi. Kerékpáros kislánytól érdeklődöm, aki ked­vesen igazít útba a görbemajori iskola felé, majd egy kilométert haladva meg is pillantjuk az alacsony épületet. Az egyetlen osztályteremben épp a tanév utolsó óráját tartot­ta Adamik Józsefné. A gyerekek lelkűkben már a nyári vakáció szabadságát élvezték, és a taní­tó nfeni hasznos intelmeire alig- alig figyeltek.-m«ííAk névnKUtolsóli(órád mindig. egyformákmondja.-mentegfir. tőífw*a,"tánítónő; rtiiütán á fiúk és lányok szétszéledtek az ud­varon. — Alig figyelnek már a pedagógusra. Év közben azonban nem nehéz fegyelmezni őket. Adamik Józsefné tizenkét éve dolgozik itt, a helvéciai tanyá­kon. Jövőre elmondhatja, hogy húsz éve tanít külterületi isko­lákban. Maga is tanyán nőtt fél, Ballószögön született, jól ismeri az itt élő emberek nyelvét, szo­kásait. Munkája elismeréseként a pedagógusnap alkalmával minisz. téri dicséretet kapott. — Tanulóimnak szinte kivétel nélkül több testvére van. A kör­nyékbeli családokban általában három-négy gyerek születik, és az otthoni közösség igen kedve­zően alakítja a fiatalok szemé­lyiségét. Nagy az önállóságuk, sokat segítenek egymásnak. Ter­mészetesen a tanulás már nehe­zebb „dió”. De évről évre újabb és újabb módszerek, szemléltető­eszközök alkalmazására nyílik itt, Görbemajorban is mód. Az elmúlt tíz év alatt sok' tekintet­ben megváltozott az én munkám is. Bevezették a villanyt, hasz­náljuk a televíziót, és két éve „Kukucskáló” egy pályaképre Huszonhárom éves pedagógiai munkát már lehet díjaznia Ba- ráth József kiskunhalasi rajzta­nárét már kellett, mert rászol­gált. A közelmúltban vette, át a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága által alapított . Budai Dezső-díjat. Érdekes, hogy mennyi irány­ból fut össze egy életpálya, amíg a sok apró barázdából határozott vonalú meder lesz. Az akkori 19 éves fiú bányából került át a Zsolnai Kerámiagyárba, ahol az ifjúsági mozgalmi szereplései se­gítették az újabb lépést a pécsi pedagógiai főiskolára, hogy foly­Baján leendő építőipari tech­nikusokat tanított az orosz nyelvre, s egy év elteltével lé­pett be jelenlegi munkahelyére, a kiskunhalasi Szűcs József Ál­talános Iskolába, ahol azóta is dolgozik. Itt elsősorban az úttö­rőcsapat vezetésével bízták meg. — Megosztva tanítottam, mivel a Rekettye I. számú iskolában is szükség volt orosztanárra. Ke­rékpáron jártam ki, a külterü­letre — emlékezik. Közben jelentkezett á Szegedi Pedagógiai Főiskolára, s levelező tagozaton oklevelet szerzett ma- . gyár nyelvből és irodalomból. Amint mód nyílt rá. beiratkozott, a rajzszakra is. Sőt, a Képzőmű­vészeti Főiskola hároméves rajz­tanári stúdiumait is befejezte. — Éppen tavaly volt az ötéves találkozó. Ilyen szervezett tanu­lásra azóta már nem vállalko­zom. önképzéssel és a szakmai továbbképzéseken való rendsze­res részvétellel igyekszem elérni, hogy ne maradjak le. Emellett vezeti a helyi, rajz­tanárok munkaközösségét, nép­szerűsítő előadásokat tart a kép­zőművészetről. S nem utolsósor­ban: 90 gyereket tanít évente. Rövidesen immár negyedszáza­da. Nemrég több környékbeli is­kolában is bevezették azt a mód­szertani újítását, amely „Ku­kucskáló" néven vált ismertté. Egyszerű dianéző készülékekről van szó, amelyek bármelyik fo­lyosóablakhoz felszerelhetek, s a diákok a szünetekben — akár kikapcsolódásként is — Rem­brandt- vagy Csontváry-repro- dukciókban gyönyörködhetnek. S ha a képeket a tanmenet szerint csoportosítják, már szinte észre­vétlenül fel is készültek arra,, amiről majd a foglalkozáson beszélgetnek. — A látáskultúrát szeretném fejleszteni, ami több a rajzkész­ség, vagy a portréfestés alapjai­nak lerakásánál. Hiszem, hogy érdemes továbbadni mindazt a tapasztalatot, amit eddig össze­gyűjtöttem, s amit. még ezután fogok. A dajka hivatása Kiskunfélegyházán a Felszaba­dulás úti óvoda folyosójára vi­dám gyermekzsivaj szűrődik ki a foglalkoztató termekből. — Ju­hász Sándornéval itt • találkozom, majd az épp üres ebédlő apró asztalai mellé telepedve beszél­getünk a dajka hivatásáról. Tíz éve dolgozik az intézményben, munkája elismeréseként az idei pedagógusnap alkalmával kapta meg a Kiváló dolgozó kitünte­tést. ködésrtél, vetkőzésnél, a különfé­le foglalkozások — mint például a tornáztatás —■ előkészítése, a délutáni altatás* és még sorol­hatnám tovább a feladatainkat. A dajkák szerepkörét csak azok láthatják el maradéktalanul, akik nagyon szeretik a piciny emberkéket, és jól értik a nyel­vüket. Megértik például azt, hogy a mozgékonyabb, csintala­nabb gyerekek nem rosszaságból „nem fémek a bőrükbe”, hanem azért, mert eleven a természe­tük. ök más bánásmódot igé­nyelnek, mint a nyugodtabbak, a félénkebbek. Juhász Sándomé úgy érzi, hogy az óvónők és a dajkák munkája sok esetben nem is kü­löníthető el, igen gyakran helyet, tesítik egymást, és az összhang ezért is igen fontos közöttük. Kiskunfélegyházán, a Felszaba­dulás úti óvoda dolgozói jól meg. értik egymást, a gyermekekkel együtt valamiféle népes családot alkotnak. . ' — Otthon két unokám van, itt pedig harminchat — mondja. — Az óvodai gyermekek is ugyanolyan hálásak a kapott sze- retetért, törődésért, mint az enyé­mek. Munkánkat a szülők is el­ismerik, megbecsülik, tudják mi­lyen sokat dolgozunk vaíameny- nyien. Egy évtizeddel ezelőtt még szinte alig volt más dol­gunk, mint a kicsinyek szabad idejének változatos lekötése. Azóta viszont sok minden meg­változott az óvodában is. Ma már az iskolai tanulásra kell előkészítenünk őket. És a gyer­mekek tudásának, gyakorlati ér­zékének fejlesztéséből mi, daj­kák is kivesszük a részünket. Halász Ferenc és Pavlovits Miklós i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom