Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-30 / 127. szám
130 vagonnal kevesebb áru Ezt a szép szamócát Kasnyik Katalin, a MEZÖTERMÉK kecskeméti kirendeltségének dolgozója a megyeszékhely üzleteinek csomagolta. A koratavaszi kedvezőtlen időjárás miatt a MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Vállalat május végéig az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva mintegy 130 vagonnal kevesebb korai zöldségfélét és gyümölcsöt! vásárolt fel. Tavaly ilyenkor már 20 vagon korai burgonyát vettek át, az idén még egy kilót sem. Hasonlóképpen kisebb volt a felhozatal retekből, fejeskáposztából, késik a zöldborsó és a sóska. Valamicskével jobb a kínálat salátából, kelkáposztából. Több spenótra kötöttek szerződést mint tavaly. Az idén az időjárás okozta késés ellenére iíz vagonná' többet vásároltak fel eddig. Megérkeztek az első cseresznyeszállítmányok Kelebia és Jánoshalma környékéről, egyre több szamóca érkezik Kecskemétről és a környező közös gazdaságokból, háztáji kertekből. Az eső után gyorsan fejlődnek a növények. Ha aZ idő naposra fordul, ugrásszerűen megnő a korai zöldségfélékből és gyümölcsből a kínálat, melynek nyomán csökkennek az árak is. • Ez a cseresznye Kelebiáról érkezett. Farkas Péterné a minőséget vizsgálja. (Szilágyi Mihály felvételei) Régen hozzátartozott a .tájhoz az úttalan utakon bandukoló kisiskolások megindító látványa. Ormótlan bakancsaikban fürgén dagasztották á sarat, mögöttük messze az iskola, előttük messze az otthon, időrágta, magányos ta- nyaépület. Üjabban pedig már üresen állnak a tanyai iskolák, legfeljebb 2—3 gyerek gubbaszt az eláryult padsorokban. A többinek a szülei vagy beköltöztek a központokba, vagy beadták a gyereket kollégiumba, ami igen örvendetes jelenség. A baj csak oft kezdődik, hogy a tanyai kisdiákok zöme minden ^előképzettség" híján érkezik egy olyan közösségbe. ahol már az első Osztályban nagyon magasak a követelmények és ennek csak az- tud megfelelni, akit erre az óvodában felkészítettek. A kiterjedt tanyavilággal rendelkező községek pedagógusait egyre nehezebb feladat elé állítja a felemás helyzetből adódó kettősség áthidalása.. Mért, amit a tanterv megkövetel tőlük, az húsz gyerekkel akadálytalanul végrehajtható, de mit kezdjenek azzal a 4—5 tanyai gyerekkel, akiket úgy kell kezelni, mintha óvodások lennének? Vagy velük foglalkoznak többet, és akkor a többség marad le, vagy fordítva, akkor viszont a kisebbség kerül hátrányosabb helyzetbe. A veszteség így talán arányaiban kisebb lesz, viszont nekünk egyetlen emberkét sem szabad megfosztanunk attól, hogy kibontakozzanak a képességei, A megoldás? Az óvoda. A közösségbe való beilleszkedésnek első és legfontosabb műhelye, enélkül bizony rögösebbek a boldogulás mai útjai, mint azok, amelyek hajdanában az iskolába vezettek. Sajnos, a szétszórt tanyavilágban nincs" mód óvodaépítésre, nem is volna sok értelme. Ott, ahol a tanyák már kezdenek sűrűsödni, már óvodákra is áldoz a tanács, vagy a szülőket foglalkoztató szövetkezet Megyénkben, —az egész országban elsőként — létesültek tanyai óvodák, szám szerint négy helyen: Fülöpjaka- bon, Kerekdombon, Üj bőgőn és Városíöldön. A kiskunhalasi járás községeiben is sorra épültek óvodák, de ezzel az előnnyel csak a legközelebbi lanvák kisgyerekes családjai élhetnek. Mi legyen azokkal, akik kiesnek az óvodák vonzásköréből? Rájuk gondoltak az. Oktatásügyi Minisztériumban, amikor elhatározták. hogy az- irién csak azok kerülhetnek be az általános iskola első osztályaiba, akik óvodába jártak, illetve elvégezték az ennék megfelelő elóicészítő tanfolyamot. Tövis Ferenc, a BácS-Kisk.un megyei tanács művelődé- ,ig i osztályának helyettes vezetője elmondta. hogy a megyében 90 előkészítő tanfolyamot szerveztek, s ezeken több mint ezer gyerek részesülhet 76 órásr óvodai „képzésben". A minisztérium a tanyái iskolákat ellátta a szükséges Szemléltető eszközökkel, a feladatot viszont megnehezíti, hogy a pedagógusok lényegében egyszerre foglalkoznak a kicsikkel és a rendes tanulókkal. Azokkal, akik még nincsenek beszélövi- szonyban a világgal és azokkal, akik egy tanteremben négy osztályt képviselnek. Ahol pedig a szülők nem tudják megoldani a gyerekek beszállítását az előkészítő foglalkozásokra, lehetőség nyílik árra is. hogy a nyári szünetben,, az általános iskolai diák- ofthónokbán összevontan szervezzék meg a tanfolyamokat. A szándék dicséretes, megvalósítása annál nehezebb. Nagy türelmet, áldozatot követel a tanároktól és a szülőktől egyaránt. És bár az sem lehetséges, hogy 76 óra nem képes pötolnj, az óvodában eltöltött esztendőket, mégis alápot, fogódzót ad ahhoz, hogy torésmentes legyen az átmenet a tanyákból az iskolákba/ Ezért pedig érdemes meghozni minden áldozatot. V. Zs. sajnos Segítik a mezőgazdasági termelés fejlesztését Beszélgetés az agrártudományi egyesület munkájáról tényezője lett a megye társadalmi életének és elősegítette a mezőgazdaság fejlődését. Aktívan részt vett az éves és a középtávú tervek .kidolgozásában és azok megvitatásában. A legfontosabb célok segítésére és a feladatok ] végrehajtásában történő aktív részvételre mozgósítja az egye- ; sületbe tömörült agrárszakemberek széles táborát. Egyik lég- , főbb célja az agrárértelmiség továbbképzésének megoldása. í A megyei szervezet vezetősége nemrég tárgyalta az eddig1 végzett munkát. Suba Sándor megyei titkárral égyütt kíséreljük meg áttekinteni a szervezet tevékenységét. A megyei szervezet 1952. februárjában alakult, . akkor összesen 120 tagja volt. Jelenleg több, mint 1700-an vesznek részt a szervezet munkájában. Ez - tűnik ki .abból a beszámolóból, amelyet az .országos elnökség ,elé! terjesz-' tettek. , ■ „ ; : . •. * Nemcsak a taglétszám emelkedett, hanem a munka is %okat I javult az utóbbi években. — Sorra alakulták meg szak-/ Osztályaink, a járási, helyi egye-';, süjeti csoportjaink •— .tájékoztat.' Suba. Sándor. — Örvendetes,', hogy nagymértékben •javult ■ á-. fiatalok és a nők aránya • . az, egyesületben. Nagy gondót fordítunk a korszerű ismeretek . elterjesztésére, igyékszünk. elősegíteni, hogy ., áltudomány legújabb eredményei termelőerővé váljanak. Az utób-; bi <jt esztendőben mintegy félezer rendezvényt tartottunk. A szakemberek véleménye szerint ezek hatékony segítséget adtak munkájukhoz.. Kétévenként .fia* ■ gyományosan megrendezzük • a kecskeméti országos kertészeti napokat, Kiskunhalason a szőlő- művelő gépek bemutatóját, Bafelkérését pártoló tagság vállalására. Ez utóbbiak olyan erkölcsi és anyagi támogatást jelentenék számunkra, amely élősegíti- a tudományos eredmények gyorsabb • és szélesebb , körben történő elterjesztését és hatékonyabb alkalmazását. ; Pártoló tagjainknak . igyekez-. tünk segítséget nyújtani eddig is. A -lajosmizsei Népfront Termer lőszövetkezet kérésére kidolgoztuk az optimális vétésszerkezett . arányokat.. A Bajái Állami Gazdaság kívánságára rendszeresen tájjellegű tapasztalatcseréket tarr tünk. A megyei AGROKER Vállalatnak gépi bemutatókat szervezünk, segítjük a . háztáji termelőkét tájékoztató előadások előkészítését. — A kertészeti szakosztály eddi{i is jó munkát végzett,- az. idén különösen sok feladata lesz a Hirös Napok megszervezésével kapcsolatosan. Tudomásunk sze- ' rini már folynak az előkészület\; tele. ' ■ 5 * ■' — Valóban így van. A kertészeti szakosztály gazdája a kecskeméti kertészeti napoknak is, anielyet az idén is megrendeznek, a Hírős. Napok rendezvénysorozatához illesztve. Megvitatják a zöldségprogramot, a gyümölcséi szőlőtermesztés helyzetét, A szakosztály kidolgozta az ültetvények. rekon.strukcjós . tervét,, amelyet a megyéi tanács; végrehajtó bizottsága is . elfogadott. Évről évre közreműködik a megyéi borverseny szervezésében, kiál- litások rendezésében. Jó munkát végeztek a . többi szakosztályok is.. Tevékenységük ján a kukoricatermesztési rendszer -'fejlesztésével . kapcsolatos tapasztalatcserét;, Sükösdön - az alma, Bácsalmáson a napraforgó,- Kecskeméten a pai;adicsom- térmesztés korszerűsítését előse- j gítő technológiákról tanácskozunk rendszeresen. -. A cél az i ágazatok fejlesztésének gyorsítása,, a 1 leg- ■ főbb .tapasztalatok- átadása: és a. •szakemberek széles rétégéinek • gyors-informálása. Ez utóbbit .segítik: különböző kiadványaink is. Ilyet készítettünk a szarvásmar- ' há, a sertéstenyésztés,' a paradicsom;-, a kajszi- .és. anieggy- .'termesztés-témájában. , - ' . - ' — Hogyan képzelik el az egyesületi munka' továbbfejlesztését? ' ■ r- A munkatervünk elkészité-. Se előtt tájékozódunk, előzetesen Összegyűjtjük :■ a különböző szintű irányító és társadalmi szervek jávaslatait,. a': tagság kívánságait és azokat beépítjük programunkba. Ezt eddig is így. tettünk,, de'a jövőben még inkább erre törekszünk, Az egyesületi munka, továbbfejlesztése, a mezőgazdasági, üzemekkel kialakítandó közvetle- í nebb kapcsolat érdekében foly- : tatjuk á mezőgazdasági üzemék ; részletes ismertetésére nincs lehetőség. T— Az utóbbi években kialakultak á szervezeti keretek. Gondol- nak-e újabb helyi csoportok 'létrehozására? — Nem tártjuk indokoltnak, munkájuk tartalmi színvonálanak emelése a fő feladat. 'Hasonlóképpen nem akarjuk a taglétszámot Sem növelni. Azonban rendszeresen ■ bevonjuk a szakma legjobb-, jait. az egyesület-munkájába. Ahol a feltételek megvannak, támogatjuk az üzemi agrárklubok létrehozását. Az . egyesületi célkitűzéseket ; csak akkor tudjuk az eddiginél még eredményesebben megvalósítani, ha tovább javítjuk . az. egyesület vezetésének szín vonalát. Alaposabban előkészítjük' á •különböző rendezvényeinkét, hogy azok még vonzóbbá válja-' nak a .szakemberek szeles rétegéi számára. Az • eddiginél nagyobb igényességgél ' választjuk. ki az előadókat és a vitavézeíö- ket. Az |dén legfontosabb fél- ; adatunk a megye V. ötéves' tervének kidolgozásában való köz-- reműködés. Többet foglalkozunk azokkal a mezőgazdasági ágazatokkal, ahoi. á termelés korszerűsítése elmaradt, vagy nem elégíti ki a liepgazdaaagi igényehet. .’ Ide tartoznak a' kertészeti, .ágaza-; tok, a szarvasmaí'ha-tenvésztés. Egyik fontos, feladatunk .a ház-"., táji és á .kisegítő .gazdaságok tér- ’• melésének hathatós segítése foglalta- össze a főbb feladatokat; az egyesület megyei titkára. : K. S. Az egészségügyben etikán munkaerköicsöt I értenek. És ez az egyetlen helyes értelmezés. Hiba lenne ugyanis kizárólag hálapénzre, orvos és beteg anyagi kapcsolatára, illetve ennek megszüntetésére irányítani a figyelmet; Ezért üdvözölhetjük örömmel, hogy az Egészségügyi Minisztérium közelmúltban napvilágot látott „etikai akcióprogramjának" egyik legfontosabb fejezete az ellátás,; a gyógyítás színvonalának emelését fűzi ki célúi. Miről is van szó valójában? Egyszerűbbé, könnyebben hozzáférhetővé tenni a gyógyítást, illetve a beteg útját a különböző vizsgálatokhoz.’: Megszüntetni az ellátás szétaprózottságát, a párhuzamosságokat, a küldözgetést, a bürokratikus • túlszabályozást. Merj mindez . oktatlanul terheli az orvosokat és munkatársaikat is, zsúfoltságot, feszültséget teremt váróban, rendelőben ’ egyaránt, És kedvezőtlen légkörével éppenséggel , nem segíti a gyógyításhoz nélkülözhetetlen biza-' lom kialakulását. Ilyenkor és .ezért érzi oly gyakran a beteg, hogy gyógyulása érdekeljen. valami egyéb módszerhez kelL folyamodnia. És a megkülönböztetett bánásmódot .pénz- ' * zel ákarja megvásárolni. Ilyenkor ég ezért- keresi fél az orvos magánrendelőjét. ; vagv rosszabb esetben az állam által fenntartott kórházban, szakrendelőben igyekszik anyagi szolgáltatásért .előjogokra szert tenni. Az orvosok egyike-másiká pedig — fize- ♦ésére hivaftkozva — edged a csábításnak. Viselkedésével elmélyíti. betegében- azt a tudatot, hogy paraszolvencia. ’ — magyarán: •borravaló — fejében különb az ellátás. " ’ ’ Az etikai akcióprogram igyekszik -pontosán, körülhatárolni, milyen esetekben megengedhetetlen a borravaló elfogadása. Az elítélendő viselkedés egyik forrásaként jelöli meg a magángyakorlat, valójában illegális — kórházakban dívó — gyakorlatát; ennek hatását a betegfelvételnél. Különösen szigorúan ítéli meg hatósági jogkörrel való visszaélésnek minősítve — a keresőképesség elbírálásában, orvosi igazolások kialakításában tapasztalható szabálytalanságokat. Miközben pedig ráirányítjuk a figyelmet az etika megsértésének különböző megnyilvánulásaira, tisztázni ;kell egy sűrűn felbukkanó félreértést. Nevezetesen: nem lehet mentség, sem hivatkozási alap az egészségügyi dolgozók kétségtelenül j létező bérproblémája. Annál kevésbé sem, mert a többség ennek ellenére áldozatkészen, fáradhatatlanul teljesíti hivatását. Rájuk vet rossz fényt a panaszokra okot adó kisebbség viselkedése, ami egyébként á bér- feszültség ■ megszüntetését is hátráltatja. A: minisztérium akcióprogramja kétségtelenül nagyobb lehetőséget nyit a hibák elleni határozott fellépésnek. De az indokolt ádminiszír.aliv; intézkedések sem teszik feleslegessé a meggyőzés módszereinek1 gazdagítását, hatásosabbá tételét. Sőt. a nevelés,; jó példa , felemelő hatása fontosabb, mint valaha. És e tudatformálásnak ki kell terjednie a lakosságra, a betegekre is! Jogaik ismertetésére csakúgy, mint a szocialista erkölcs diktálta magatartás néoszerűsitésére. Mert ez utóbbi nemcsak orvosra és ápolónőre, hanem minden állampolgárra kőtelező. L, M. 1976. május 30. •' PETŐFI NÉPE • 3 Kiváló termelőszövetkezet Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason Két kiskun városban tartottak szombaton délelőtt termelőszövetkezeti közgyűlést, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason. Félegyházán a Vörös Csillag Tsz elnyerte a kiváló szövetkezet címet. A kitüntetést a tegnapi közgyűlésen nyújtotta át Sáli Emil, \ a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztályvezetője. A Vörös Csillag a negyedik ötéves terv időszakában a szántóföldi, növénytermesztésben, az eszközök kihasználásával és a termelékenység növelésével ért el kimagasló eredményt. Kiskunhalason a Vörös Szikra Tsz gazdálkodott úgy, hogy a 91 kiskunsági közös gazdaság átlagos erednpényét^figyelembe véve, a Vörös Szikra Tsz tagjai munkájának a hatékonysága a legszámottevőbb. A kiskunsági területi szövetség körzetében egy hektár közös területre számított termelési érték 1975-ben 20 ezer forint volt. A Vörös Szikra Tsz-ben ezzel szemben 24,5 ezer forint, A magas színvonalú munkaszervezés eredménye, hogv a szövetkezeti gazdák teljesítménye a kiskunhalasi tsz-ben átlagon felüli. A tegnapi közgyűlésen Héger József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pártbizottságának titkára adta át a kitüntetés, Mindkét közös gazdaságban szombaton adták át a Mezőgazdaság kiváló dolgozója jelvényt és oklevelet is. Szépek a gyerekeink. Vidámak, egészségesek, elevenek,_ jólöltözötlek. Bármerre járjunk, mindenütt jogos büszkeséggel gyönyörködhetünk bennük: városainkban éppúgy, mint a legeldugottabb falvakban, vagy akár a távoli tanyákon. Ma már nehéz lenne megkülönböztetni egymástól — külsejük, ruházatuk alapján — a tanyai apróságokat a városiaktól. Ez a különbség eltűnt, de az örvendetes változás mégsem jelenti egyúttal azt is, hogy most már elhárult minden akadály a tanyai gyerekek érvényesülésének az útjából. Felkészülés a diákéletre Hálapénz?
