Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-13 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A KAJSZI JÖVŐJE AZ V. ÖTÉVES TERVBE^ 3200 HEKTÁR GYÜMÖLCSÖST TELEPÍTENEK ■M Uj termőtáj a Duna mellékén AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 112. szám Ára: 90 fillér 1976. május 13. csütörtök BNV-re készül azIGV Az Irudagépipan és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyárából az. idén há­romféle gyártmányt szállítanak a Buda­pesti Nemzetközi Vá­sárra. Nagy érdeklő­désre tarthat számot az A 20 jelű, tételösszegzős pénztárgép, amely­ből a múlt évben 12,5 ezer hagyta el a műhelyeket, az idén pedig előreláthatóan 15 ezret adnak át a megrendelőknek. Bemutatják a kiállításon a P 22 pincér-pénztárgépet, amelyből tavaly 900-at gyár­tottak, erre az évre pedig 1300-ra kaptak megrendelést. Az SC 02 jelű elektrostatikus irodai másológép egy példánya is elindult már Budapestre. Felvételemk-a-sZállitás előtt készültek. Első képünkön Kecskeméti József szerelő ellenőrzi a másológép működését. A másodikon az Á 20 pénztárgép „bizonyítja” üzemképességét Szabó Ferencné mi­nőségi ellenőrnek. • !*■ i O. L. Hazánkban évente egymillió tonna gyümölcs terem. Ennek 8—10 százaléka a friss fogyasz­tásra, konzervipari feldolgozás­ra, itthon és külföldön egyaránt igen keresett kajszi. A Kecske­méti Konzervgyár évente 3500 tonna sárgabarackból készít kü­lönféle tartósított terméket; ha jó termés van, még ennél is többet. . A HUNGAROFRÜCT Külkereskedelmi Vállalat 1975- ben 3444 tonna kajszit exportált, aminek 50 százaléka Bács-Kis­kun megyében termett. Bács-Kiskun megyében néhány esztendővel ezelőtt még 20—30 ezer tonna kajszibarackot szüre­teltek, ami az ország kajsziter­mésének 30 százalékát jelentet­te. Az elmúlt esztendőben már csak 12.7 százalék volt. A 3843 hektár üzemi kajszi az utóbbi négy esztendőben 3 ezer hek­tárra csökkent. Az országban másutt is tapasztalható ez a fo­lyamat. Ennek a következménye többek között az, hogy az euró­pai „élmezőnyhöz" tartozó, 68,9 kilogrammos átlagos gyümölcs­fogyasztásból már csak 2.7 kilo­gramm a sárgabarack részesedé­se. Van-e lehetőség Bács-Kiskun megyében a kajszitermesztés fellendítésére, a hozamok növe­lésére? Ennek a. lehetőségeiről tanácskoztak szerdán- délelőtt Dunavecsén a Béke Tsz-ben a. helyi, a szabadszállási, a szalk- szentmártoni. az Apostag-duna- egyházi mezőgazdasági . szövet­kezetek, a Kecskeméti Konzerv­gyár, a HUNGAROFRUCT Kül­kereskedelmi Vállalat, a MEZÖ- ' TERMÉK, a KERTÉSZETI Ku­tatóintézet ceglédi állomása, a Konzervipari Tröszt és a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, a Bácskai és Duna melléki Szövet­kezetek Területi Szövetségének szakemberei. Pfenning Gyula, a megyei ta­nács termelési csoportvezetője is­Jóváhagyták az előző tervidőszak és az elmúlt év gazdálkodását Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tanácsülés elé terjeszten­dő napirendet tárgyalt tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett Terbe Dezső, a megyei párt- bizottság titkára is. A pénzügyi és a tervosztály által készí­tett összegező jelentés a tanácsi költségvetés- és fejlesztési- alap -gazdálkodást értékeli az 1975. év és a IV. ötéves terv időszakában. Ugyancsak a legközelebbi tanácsülés hagyja majd jóvá a megyei településfejlesztési verseny értékelését, amelyet a vb ez alkalommal szintén megvitatott és elfoga­dott. A jelzett közérdekű témákról teljes részletességgel a tanács­ülést követően tájékoztatjuk majd olvasóinkat. A végrehajtó bi­zottság mostani — lényegében. előkészítő jellegű — üléséről azonban annyit máris elmond-, hatunk, hogy a tanácsi gazdál­kodás sikeres időszakáról adott számot a jelentés. Mint megál­lapította: a IV. ötéves terv so­rán a népgazdaság egészére ki­ható gyorsütemű fejlődés me­gyénkre is jellemző volt. A la­kosságot közvetlenül is érintő egészségügyi, kulturális és kom­munális jellegű beruházások, szolgáltatások néhány adata is érzékelteti ezt. A tervidőszak végén a napkö­zi, otthonos óvodai helyek száma több mint 55, a bölcsődéké pedig mintegy 28 százalékkal volt ma­gasabb, mint,1970sben. A napon­kénti szakorvosi órák* 72 száza­lékkal nőttek, s 33 százalékkal több a gyermekorvosi körzet, mint a tervei ki us elején volt. vízhálózat hossza öt'év alatt 663 kilométerrel, a víztermelő kapacitás 39 ezer köbméteres teljesítménnyel növekedett. Meg­épült tizenhét törpevízmű, há­rem művelődési központ és har­minchét művelődési ház, a köz­művelődési könyvtárak száma 80-nal több, mint fél évtizeddel előbb. Elkészült három fedett sportcsarnok, az általános diák­otthoni helyeket mintegy 57 szá­zalékkal növeltük. A tervidőszak alatt 22 412 lakás épült, s ebből állami pénzeszközökből 3200. Az elért eredményekből felso­rakoztatott néhány példa — ál­lapítja meg a jelentés — megfe­lelően jellemzi azt a munkát, amelyet a tanácsok, a párt- és társadalmi szervek támogatásá­val, a gazdálkodó szervezetek se­gítségével a középtávú tervidő­szak álatt végeztek. Az alapot az Szolgáltatta, hogy az egész időszakban biztosítva volt a pénzügyi egyensúly. A tanácsok éltek a gazdálko­dási önállóság lehetőségével, bát­ran támaszkodtak a társadalom megértésére, a társadalmi akti­vitás előnyeire. A tervidőszakban végzett társadalmi munka értéke megközelítette a 844 millió fo­rintot. s mintegy 40 millió forint értékű helyi anyagot is felhasz­náltak a tanácsok fejlesztési cé­lokra. A társadalmi tevékenység jelentősége túlnő a végzett mun­ka gazdasági értékén — állapí­totta meg a végrehajtó bizottság —. mivel kifejezi a lakosság | egyetértését és segitökészségét is a fejlesztési célok iránt. A tele­pülésfejlesztési verseny új tartal­mat kapott, a lakosság aktívabb és közvetlen részvétele a telepü­lések arculatának kialakításában erősítette a tanácsok népképvi­seleti jellegét, növelte a helyi önállóságot. A, vitában felszólalók — a ta­nácsi bizottságok véleményét is tolmácsolva — felhívták a fi­gyelmet, hogy a tanácsülés elé terjeszteti anyagban kapjanak nagyobb hangsúlyt a tapasztala­tok és az értékelés önkritikusabb elemei. Farkas József, a népfront megyei titkára a társadalmi mun­ka eredményei mellett az utóbbi évben tapasztalt csökkenő ten­denciára irányította a figyelmet. Terbe Dezső többek között a jelentős pénzmaradványok terv­szerűbb felhasználásának szüksé­gességét. az előretekintés és elemző munka fontosságát hang­súlyozta felszólalásában. Tóhai László általános elnökhelyettes vitazárójában az ágazatok ered­ményeinek és a helyenkénti el­maradások okainak további vizs­gálatához adott támpontokat. A végrehajtó bizottság a pénz­ügyi és a tervosztály jelentését — a vitában felmerült javasla­tokat is figyelembe véve — a IV. ötéves terv végrehajtásáról elfo­gadta. Egyidejűleg tudomásul vette a megye tanácsainak 1975. évi összesített, költségvetési és fejlesztésialap-zárszámadását, valamint a településfejlesztési verseny értékelését és újbóli meghirdetését, melyeket jóváha-. gyásra a megyei tanács elé tér- jeszt. A vb végül bejelentéseket fogadott el. T. P. mertette az V. ötéves terv gyü- mölcsteiepítési előirányzatait. 1980-ig 3200 hektár új gyümöl­csös telepítésére vállalkoznak a mezőgazdasági nagyüzemek. Eb» bői mintegy ezer hektár lenne a kajszi, amelyet túlnyomórészt a Duna melléki körzetben szeret­nének elhelyezni, ahol a talaj és éghajlati adottságok, az öntözési lehetőségek erre kedvező felté­telt teremtettek. A dunavecsei Béke Tsz szakemberi másfél év­tized kajszitérmelési tapasztala­tait; gyűjtötték ősszé, s évek óta kiemelkedő termést szüretelnek. (Képünk a Béke legújabb, egy éve telepített kajsziültetvényéről készült.) A dunavecsei szövet­kezet termelési tapasztalatait rendszerbe is foglalta, amelynek előkészítésében mindig számít­hatott a Kertészeti Kutató Inté­zet ceglédi állomásának a segít­ségére. Ezután Antal Gábor, a terü­leti szövetség kertészmérnöke, a dunavecsei Béke Tsz által ki­dolgozott kajszitermesztési rend­szerrel, a mezőgazdasági szövet­kezetek, a forgalmazó, feldol­gozó és értékesítő / vállalatok együttműködésével összefüggő főbb teendőket ismertette. Bolyó István, a Béke Tsz Mathiász- díjás kertészeti szakembere el­mondotta,. hogy a közös gazda­ság 1960 óta folyamatosan növeli a csonthéjas gyümölcsfajok' te­rületét. 1975-ben már 261 hektá­ron termett gyümölcs, és 197 hektárra emelkedett a kajszi te­rülete, amiből 115 hektár termőre fordult. A tápanyag­gazdálkodásra gondosan ügyel­nek, a növényvédelmi munkákat a követelményeknek megfelelő­en pontosan, folyamatosan el­végzik. 1969 és 1974 között át­lagosan 88 mázsa kajszi termett hektáronként. Dr. Nyújtó Fe­renc, a Kertészeti Kutató Intézet ceglédi állomásának ‘ vfezetője azokról a tapasztalatokról szá­(Folytatás a 2. oldalon.) Az NDK két kongresszus között 3. oldat Mérce: a cselekvés 4. oldal Kerekegyháza, Ágoston dűlő 18. 4. oldal Szerkesztői üzenetek l. oldal Mit esznek a diákok?. 5. oldal Az óceán titka 5. oldal előtt Nem pusztán érzékletes- szó­noki fogás. vált az egyik kül­dött beszédében, hogy az 1 a jó kongresszus,‘ amely a zá%- szóval nem ér véget, hanem igaz gondolatot fejez ki. A Magyar Kommunista Ifjúsági -Szövetség IX, kongresszusé kedden este befejezte -műn-, káját, ám a kongresszuson "el-* . határozott program -megvaló­sítása most kezdődik: 5 Aki a kong- : resszus ''munká­ját figyelemmel kísérte, , tudja, hogy a‘ hozzá­szólók nagyönis gyakorlati pél­dákból indultak ki­vegyük pél­dául a tanulást. Hosszú eszten­dők óta nem csökken az ál­— talános iskolát tanköteles - kor­nem jezök aránya. Az okok összetettek, bonyolultak — mondják á szakemberek, s bizonyára igazuk van. Éppen ezért, reményt keltő, hogy az ifjúsági szövetség legfőbb fó­rumán azt javasolták: vala­mennyi- KISZ-tag fejezze be a nyolc általánost. Ebben az elhatározásban benne foglal­tatik az ifjúság önmaga iránt érzett felelőssége, s a vállal­kozásnak eredménye feltétle­nül lesz. Ez nem szünteti meg máról holnapra az általános műveltséggel nem rendelkezők számát, de mindenesetre csők-, kenti azt. Még mindig az iskolánál maradva: a szakmunkáskép­zés az elmúlt negyedszázad alatt sokat fejlődött. Am- - a közismereti tárgyak oktatása, s még. inkább a világnézeti tájékozódás messze elmarad az optimálistól. Az egyik fel­szólaló — szakmunkástanuló lány — á tananyag bővítését kérte a világnézeti ismeretek oktatását. Tanuló kevesellte az iskolában tanulhatót! A vitában meglehetősen só­kat szerepelt a testedzés, a tömegsport. Megszokott vála­szaink a kérdésre: nincs elég pálya, nincs elég energia, le­hetőség a testedzés népszerű­sítésére. Valóban nincs? És az a javaslat, amely szériát a X. kongresszusra minden me­gyében tiz sportpályát építse­nek az ifjúkommunisták, nem bizonyítja a még felderítetlen erőforrásokat? Az olimpiai bajnok Csapó Géza ígérete, hogy az élsportolók szívesen vállalják a testedzés népsze­rűsítését, nem a szemlélet vál­tozását sejteti ez? _ ­Apró • mozzanatok, de jel­lemző mozzanatok: Ilyenek' hallatán fogadja el a vitára figyelő „kívülálló” — ha ugyan lehet bárki is kívül az ifjúsági kérdésen — a merész­nek tetsző vállalásokat. A KISZ-épitkezések programját például. A paksi atomérőmű KISZ-építkezés. , Leírni, ki- mondani könnyű, csakhogy a KlSZ-épitkezés- —a védnök­ségek legjobb hagyományait megőrizve jelentős próba­tétel. Fiatal' szakembereket szervez az ifjúsági szövetség, felkészíti őket a munkaszer­vezésre, magyarázza a bem-- házás népgazdasági jelentősé-- ■ gét, hogy bárhói áz országban, bármely -gyárban, vállalatnál, ha az atomerőmű kérdését hall­ják, a szokásosnál gyorsabban reagáljanak. . Az sem lesz kis munka, hogy az ifjúsági szövetség- be­vált munkaverseny-formáit a legfontosabb helyi problémák megoldásának- szolgálatába ál­lítsák. A munkaversény for­mái’ gazdagok. De-'azért " az ésszerű takarékosságnak,- a termékszerkezet korszerűsíté­sének megfelelő tartalmat adni — nem könnyű. Nyilvánvaló­an nem is megy a gazdasági vezetők segítsége nélkül. Az utóbb évek tapasztalatai biz­tatóak. Kevés gazdasági veze­tő-tekinti ma már- ifjonti ját­szadozásnak a „kiváló" moz­galmakat, az . ifjúsági Radart vagy az Alkotó ifjúság pá­lyázatot- A többség már fel­fedezte bennük a lehetőségei, a- műszaki-technológiai fejlő­dés segítőjét, a jól képzett szakember-utánpótlás forrá­sát. A főnök fel­ismerése rangot ad az üzemben az ifjúsági for­máknak. Figyelémre- . méltó gondola­tot mondott ki a vitában Vi- rizlay Gyula, a SZOT titkára, . ■ az. ifjúsági bri- ' gádok a „hordo­zói azoknak a szocialista em­beri értékeknek, amelyeket erősí­tenünk, terjeszte­nünk kell. Az ifjúsági törvény kellő eligazítást ad az erősítés, a terjesztés mikéntjéhez, pon­tosan körvonalazza a gazdasá­gi vezetők, a társadalmi szer­vezetek ifjúsági feladatait. A párt ifjúságpolitikai határoza­ta ma is,.a jövőben is idősze­rű, megvalósítása, érvényesí­tése a kongresszuson* elfoga­dott konkrét feladatokkal is összhangban van. Az ifjúság sajátos helyei foglal el a • társadalomban, egységes ifjúsági szervezetének is megvannak a csak rá jellemző vonásai. A szövetség belső életének fejlesztése. a politikai, a kommunista jelleg erősítése, a KISZ tömegbefo­lyása ezen a tanácskozáson is megfelelő súllyal szerepelt. Persze a' mozgalom belső I ügyei sem választhatók el a társadalom egyéb kérdéséitől. A politikai nevelőmunka ha­tékonysága attól is függ. hogy a párttagok miként tesznek jeleget a fiatalok kérésének, mennyire vesznek részt a fia­talok mozgalmi életében. A fiataloknak, a KISZ-ta­goknak egyetlen kérdéssel sem maguknak kell megbir­kózniuk. Az iskolai gondok megoldásában elsősorban a pedagógusok a szövetségeseik, akiknek üdvözletét az oktatási miniszter tolmácsolta. A munkahelyi feladatok megol­dásában a pártszervezetek, a gazdasági vezetők, a ~szakszer- vezetek. És a művelődésben? Töb­ben js emlegették ja klubmoz­galom örvendetes’ fejlődését, népszerűségét. És mintha a művészetek is a korábbinál nagyobb hangsúllyal szerepel­tek volna. Mintha mutatkozna eredménye a KISZ nem újke­letű törekvéseinek: készüljön minél több, a ma ifjúságát hitelesen ábrázoló művészi al­kotás, hiszen az irodalom, a képzőművészet, a színház, a film, mind-mind nélkülözhe­tetlen eszköz az emberi jel­lem kialakításához,, formálá­sához: S persze nemcsak esz­köz, hanem forrása a szép, az érték élvezetének. A vita hevében nem készültek mind­járt műalkotások is, ám az ifjúság. igényét egyértelm úen -tükröző- vélemények : feltehe­tőleg -ösztönzően hatnak a fia­tal és idősebb alkotókra. Hogyan tehát a kongresz- szus másnapjától? A magyar ifjúsághoz szóló, a kongresz- szuson elfogadott felhívást idézvei „Dolgozzunk, alkos­sunk együtt, népünk és ha­zánk javára! Erőnk, tudásunk, tehetségünk legjavát adva, vegyünk résit a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszusán. elfogadott forradal­mi program megvalósításában, a fejlett szocialista társada­lom építésének munkájában, jövőnk formálásában!” M. O. Születésnapi ajándék Készülődnek az úttörők, bővülnek a táborhelyek Az elmúlt napok tavaszi verő- fénye már a közelgő nagy vaká­ció üzenetét hozta a gyerekeknek. Az iskolákban megkezdődtek az ismétlő-összefoglaló órák soroza­tai, és mindenütt előkészítették, illetve előkészítik a nyári tábo­rozásokat, amelyek befejezése- ként színes és hangulatos élmé­nyekkel tetézik majd meg az út­törőével. Az országban csaknem 150 ezer diák táborozhat hazánk- legszebb vidékein. Bács-Kiskun 25 ezer úttörője is várja az utazásokat a közös együttlét szép meglepetéseit, az erdők, hegyek és vízpartok aján­dékát Az idén a korábbinál jóval többen részesülhetnek ezekben az örömökben — hála a gyarapodó váltótáböroknak és a menet köz­ben végrehajtott bővítéseknek. Közelednek az országjárások, ván­dortúrák, sátorverések, a felsza­badult mozgás ígéretes napjai. A Magyar Üttörőszövetség meg- i alakulásának június 2-i, 36. . év- - fordulójára — a kiskunhalasi já­rás születésnapi ajándékaként -— a fiatalok birtokba veszik a fel­újított kunfehértói ifjúsági tábort A korábbi hatvan helyett több mint százan üdülhetnek itt a Vég- rehajott bővítés eredményeként. A kőépületek átalakításra szorul- tak és új berendezést kaptak, utak épültek, sportpálya létesült, és sátorozóhely is várja a vendé­geket. A járás KlSZ-alapszervé- zetei odatették a maguk előrelen- ditő társadalmi munkáját az ál­lam anyagi támogatása mellé. A Vakáció, idején, egészen augusz­tus 10-ig az úttörőké a terep, majd az „idősebb” társaik vált­ják őket az üzemekből, gazdasá­gokból. A jeles, 30. évforduló tisztele­tére készül el az ifjúsági tábor Balatonäkalin is. ' Á kiskunhalasi járás úttörői az őszi mezőgazda- sági munkájuk béréből ajánlottak tel támogatást az elmúlt három évben az ifjúkommunistákkal együtt, akik ráadásként elkészí­tették a terveket, csákányt és lég­kalapácsot fogtak a sziklás-köves terepen, a gazdaságok és üzemek pedig a szállítást segítik gépjár­műveikkel. A mélykúti faházak 100—120 lánynak és fiúnak nyúj­tanak szállást. ■ ­A két „születésnapi ajándék­kal” a korábbihoz képest meg­kétszereződhet azoknak- a tanu­lóknak a száma, akik a kiskunha­lasi járásból indulnak táborozni. Az állandó üdülőtáborok kiala­kításával együtt természetesen nö­vekszik a cserelehetőség, s így a viszonylag mostoha helyzetű - ta­nyai „kiscsapatok ból" is egyre többen juthatnak el az ország kü­lönböző ’vidékeire V' ^h. f. ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom