Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

4 • PETŐFI N£PE • 1976. május 6. A VB-ÜLÉS NAPIRENDJÉN: A halasi szolgáltató vállalat munkája Acél és üveg Legutóbbi ülésén tárgyalta meg a Kiskunhalasi Városi Tanács végrehajtó bizottsága a város­ban működő vegyesipari és szol­gáltató vállalat múlt évi mun­kájáról, valamint a negyedik öt­éves tervben végzett gazdálkodá­sáról készült jelentést. Az termé­szetes, hogy a szóban forgó vál­lalat fejlesztési célkitűzései a népgazdasági feladatokkal pár­huzamosan a szolgáltatás kor­szerűsítését szolgálták. A kor­szerűsítés egyben azt is. jelen­tette, hogy a negyedik ötéves terv folyamán Kiskunhalason is szükségessé vált megnövelni az autójavító, az • elektroakusztikai berendezések, a háztartási kisgé­pek javításának lehetőségét. Ezt sikerült is elérnie a vál­lalatnak, amely a határidőnél fél évvel hamarabb, 1975 júniu­sában már birtokba vehette az AFIT helyi ' autószervizét, *s amelynek kapacitása évi 100 ezer óra. A finommechanikai szolgál­tatásokkal is előbbre tudtak lép­ni, amit »legjobban az bizonyít, hogy öt év alatt duplájára nőtt ennek a szolgáltatásnak az érté­ke. de hasonlóképpen megkét­szereződött az elektroakusztikai berendezések és a háztartási kis­gépek javításának kapacitása is. Amint a vállalat nevében is benne van, nemcsak szolgálta­tással foglalkoznak az ott dolgo­zó emberek. A negyedik ötéves terv idején termelési gondok is jelentkeztek, mint például , az, hogy a hordozható, szén- és fa­tüzelésű cserépkályhák iránt — amelyeknek a gyártására a vál­lalat be volt rendezkedve — megszűnt az igény. Az úgyneve­zett hidegragasztó elterjedése miatt erősen csökkent a kereslet a sallerszorító prés iránt, tehát ennek a korábban keresett cikk­nek a gyártását is csökkenteni kellett. Ezek a jelenségek nem érték váratlanul a vállalatot és tervszerűen, fokozatosan tértek le a két. korábban fő terméknek számító cikk gyárfásáról, s ez­zel egyidőben fokozták a szol­gáltatásokat. Legnagyobb emelkedés a vas­ipari termelésben mutatkozik. Ennek a részlegnek a termelése például 1974-ben már duplája volt a korábbi esztendő eredmé­nyének. Az egyedileg készített fém nyílászárók iránt nagy a ke­reslet az építőipari vállalatok, szövetkezetek részéről, összessé­gében a vállalatnál a negyedik ötéves terv idején évenként 5.5 százalékkal növekedett a terme­lési érték, s az 1975-ös már 131 százaléka. volt az 1970. év végén elért eredménynek. Ezt elsősor­ban a termelékenység növelésé­vel sikerült elérni, hiszen a munkáslétszám évek óta válto­zatlan: nyolcvan. A szakmunká­sok utánpótlását tanulók képzé­sével alápozzák meg, elsősorban a szolgáltatást nyújtó ágazatok­ban. öt év alatt ötvenhatan sze­reztek szakmunkás bizonyítványt a vállalatnál. A jelenlegi, ötödik ötéves terv­ben tíz rádió- és televiziómű- szerész. tíz háztartási kisgépsze­relő, három irodagép-műszerész, hat motorkerékpár-szerelő és egy órástanuló oktatását terve­zik. Véleményük szerint az ilyen ütemű képzéssel idejében mun­kába tudják állítani a következő évekre szükséges munkaerőt. A végrehajtó bizottság a vál­lalat munkáját, tevékenységét, a gazdálkodást eredményesnek és kielégítőnek tartotta. Felhívta azonban a vezetők figyelmét ar­ra, hogy lépéseket kell tenni a rádiók, televíziók javítási idejé­nek csökkentésére B. J. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Az asztalon kés volt... IA BNV területén, a korábban elkészült víztorony tömbje kö­ré építik a HUNGEXPO négy tagból álló irodaépületét és kiállítóhelyiségét. A 12, szín* tes, 45 méter magas, a hegesz­tett acélszerkezetű épület egy- egy szárnyát négy darab 60 centiméter átmérőjű csőpillér tartja. A tervek szerint az új, üvegborítású épülettömb au­gusztus 20-ra szerkezetileg el­készül. (MTÍ-fotó — Bara Ist­ván felv. — KS.) Telephely-ellenőrzés tanulságokkal Hajnali 4 óra. A megyeszékhe­lyen minden csendes, csupán né­hány vállalat telephelyén indít­ják, melegítik a gépkocsikat. így van ez a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat kenyérgyárá­nak udvarán is, ahová egy rend­őrjárőr érkezett. Dezsőfi Alajos rendőr törzsőrmester és Zsigó Mi­hály önkéntes rendőr, autószere­lő a portással közölte, hogy telep- Wely-ellenőrzést tartanaik, s a gép­járművek csak ez után hagyhat­ják el a gyár udvarát. A munka azon nyomban meg­kezdődött, s elsőként az FL— 75—05 forgalmi rendszámú gép­kocsit vizsgálták át, teljes ala­possággal. A hibák a következők voltak: a segédirányitókar, az el­ső kerék gömbcsuklói kopottak, a kerékcsapágyak lógnak: nA" gép­kocsi vezetője, Huszka Jenő egyet­értőén bólintott, tudott a dolog­ról. A következő gépkocsi, ame­lyet Nagy Kálmánra bíztak, sem volt kifogástalan állapotban. A kézifék hatásossága gyenge volt, a jobb első és bal hátsó fék nem fogott. Az FH—79—47 Nysa gyárt­mányú gépkocsinak az első csap­ágya lógott, a .segédirányitókar a kormány gömbcsapszeg, a lökés­gátló nem érte el a kívánt érté­ket, a főfékhenger hibás volt. A vállalat telephelyén — ahol a gépkocsikat szabadban tárolják — meglehetősen nagy rendetlen­ség, és a megvizsgáltaknál még rosszabb állapotban levő gépko­csik fogadták az ellenőrzést vég­zőket. Az ' FI—39—66 forgalmi rendszámú VÁZ—51-es tehergép­kocsi kormányműje például ko­pott, fédercsapszegci ugyancsak kopottak, első kerékcsapágyai lógtak. A vezetőfülke és a rak­felület teljesen fellazult. Ezenkí­vül a jobb hátsó fék egyáltalán nem fogott A vizsgálatot végző autószerelő szinte félkézzel elmoz­dította a rakfelületet a helyéről. A sort lehetné még tovább foly­tatni, de úgy véljük, szükségtelen, hiszen a megvizsgált tizenegy gépkocsiból kilencet ki kellett til­tani a forgalomból. Ezek a jár­művek a teljes elhanyagoltság ál­lapotát bizonyították, balesetve­szélyesek, műszakilag megbízha- talanok voltak. Az ellenőrzés utolsó i részéhez érkeztek, amikor megérkezett a telephelyre Dudás Tibor szállítás- vezető, majd Szél: Ferenc-osztályki vezető. Később előkerült Kiskar- tali János, az autószerelő műhely vezetője is. Tőlük kértünk véle­ményt: mi az oka, hogy. a Sütő­ipari Vállalat járművei ilyen állapotban vannak? — A járművek esztétikai és műszaki állapota rendkívül rossz, magam sem ülnék bele egyikbe sem — mondta Szél Ferenc osz­tályvezető. — Véleményem sze­rint nemcsak a szerelőműhely, de a gépkocsivezetők is hibásak. A vállalat naponta egy órát fizet a gépkocsik karbantartására minden gépkocsivezetőnek. Ez havi 600 forintot tesz ki, s lám a kocsik zsirzása, tisztasága nem éri el a minimumot seml.’Igaz, napközben sincs idejük az ‘ apróbb hibákat megjavítani, mert ők is rakodnak. 9 A kormány­mű-ellenőrzését végzi Zsigó Mihály, az FJ—10—69 rendszámú gépkocsin, amelynek a fékje sem működött kielégítően. (Szilágyi Mihály felvételei.) • A világítást ellenőrzik Gömöri László FL—45—03 rendszámú gépkocsiján. Ezen a járművön csak apróbb hibákat találtak. 9 A rátapadt sártól alig lehet kibetűzni az FH—03—45 rend­számú gépkocsi hatósági jel­zését. Dudás Tibor szállításvezető, bár elismerte az ellenőrzés jogossá­gát és a feltárt hiányosságok va­lódiságát, rögtön azzal érvelt, hogy ha kitiltják a járműveket a forgalomból, nem lesz kenyér és péksütemény az üzletekben. Sze­rinte egyébként a vállalat gépjár­művei rendkívül rossz állapot­ban vannak. Kiskartali János műhelyvezető kissé részletesebben ismertette az okokat, érdemes odafigyelni. — A vállalat 35 gépkocsiját két szerelő tartja karban, azaz csak papíron ugyanis sem az egyes-, sem pedig a kettesszemléket (műszaki karbantartást és javí­tást) nem végezzük el egyetlen járművön sem. Tulajdonképpen nincs karbantartás, csak úgyne­vezett futójavítás, illetve a há­roméves műszaki szemlére való felkészítés.- A szállítással foglalkozók véle­ménye ennyi volt: nem kerestek kifogást, . nem magyarázkodtak, őszintén feltárták a helyzet tart­hatatlanságát. Arról természete­sen nem beszéltek, hogy ez a nagymérvű hanyagság már nem­csak a közlekedés biztonságút v'e- széíyézteti, de súrolja a társadal­mi tulajdon hanyag kezelése fo­galmát is. Igaz, a vállalat jármű­vei kora hajnaltól késő. estig úton vannak, de a karbantartást, a ke­vesebb pénzbe kerülő javítást akár éjszakai műszakban -is el le­het végezni, s így a járművek műszaki állapota nem veszélyez­teti a lakosság ellátását. A gépko­csivezetők fegyelmével is gondok vannak, hiszen a havi 600' forin­tot felveszik ugyan, de az ellen­értéket — a gépkocsik napi tisz­títását, az égők cseréjét, kisebb javításokat — nem végzik élt A meglepetésszerű műszaki el­lenőrzés' tanulsága egyértelmű: nem elég a közellátásra, az al­katrészhiányra, a tartalékgépko­csik kiutalásának késésére hi­vatkozni, hanem tenni is kell azért, hogy a gépjárművek mű­szaki állapota elérje', a kívánt szintet, megóvják a vállalat, az állam vagyonát ' Gémes Gábor Kisvirág Józsefné, született Bóra Katalin az elmúlt napok­ban hazatérhetett családjához Kiskunhalasra,« a Felsőszállás 164 a számú tanyába. A börtön­ből ment haza, ahol négy hóna­pot előzetes letartóztatásban töl­tött — megölte a férjét. Most, hogy az ügyében hozott bírósági ítélet jogerőre emelkedett, haza­engedték. Ebből a tényből már sejteni lehet, hogy Kisvirág Jó­zsefné ügyei nem egyszerű eset volt, hiszen szokatlan módon ak­kor engedték haza, amikor a bí­róság jogerősen elítélte. Mi van emögött, hogyan és főleg miért ölte meg a férjét az asszony? A négy hónap alatt, amit a bör­tönben töltött, Bóra Katalinnak volt ideje, hogy felidézze az ese­ményeket,- átgondolja mindazt, ami vele eddigi élete során tör­tént, s különösen azt, ami a műit •év decemberében a kis, nádfede- les tanyában lezajlott. Mindenre emlékezett, s mindent pontosan, kertelés és szépítgetés nélKül mondott el a bíróságon is. Mert ez az asszony mindig becsület­ben élt, eszmélésétől dolgozott, úgyszólván egyedül gondoskodott egy nagy családról, ahol csak ő volt a kereső erő- öt lánván kí­vül eltartotta szellemi fogyaté­kos- nővérét, nyolcvanéves édes­anyját, s az utóbbi években már a férjét is —^Kisvirág Józsefet. Nem hálát várt ezért, csupán né­mi megbecsülést, együttérző, buz­dító akaratot a férjétől. Ehelyett azonban egészen mást kapott. Bóra Katalin első házassága zátonyra futott. Tegyük mindjárt hozzá, hogy, nem az ő hibájából: első férje alkoholista volt, olyan nagy mértékben ivott, hogy még az otthoni élelmet is eladta a család elől. Érthető, ha az asz- szony. otthagyta és három kislá­nyával elköltözött tőle. Gondol­ta majd jobb emberre akad, aki a kicsikkel is törődik. Ezt a jobb embert vélte megtalálni Kisvirág Józsefben, akivel együtt dolgoz­tak a kiskunhalasi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezetben. Mi­ből sejthette volna, hogy ez az ember még rosszabb, még dur­vább, még iszákosabb lesz, mint az első? 1967-ben .kötöttek há­zasságot, egy évig aránylag jól éltek, de 1968-tól megromlott a házasság, kizárólag a férj hibá­jából, aki egyre jobban elmerült az ivásba. Főlég ittasan, de józanon' is rendkívül durván, gorombán vi­selkedett feleségével, három ne­velt lányával és azzal a két- kis­lánnyal, akiknek már ő .volt az édesapja- Nyitott bicskával ker­gette á családot, amelynek tagiai napokig nem mertek hazamen­ni. Olyan kijelentéseket tett Kis­virág József, hogy mindenkit fel­aprít paprikásnak, rájuk gvújtja a nádfedeles házat. Bóra Katalin . és öt lánya örökös rettegésben élt. Nem merte otthagyni Kisvi- rágot, mert az többször megfe­nyegette, hogv ha elmegy, min­denütt megtalálja és végez vele. A férfi dolgozni nem szeretett, . lusta volt. A tsz-ben sem voltak megelégedve vele. Közbejött be­tegsége megellőzte a kizárást — leszázalékolták. Nyugdíját elitta, nevelt lányaira szemet vetett, s emiatt az anya 1971-ben feljelen­tette. Két' évre ítélték Kisvirág Józsefet és egy korábbi, súlyos testi sértés miatt kiszabott négy hónapi szabadságvesztés végre­hajtását is elrendelték. A férfi 1973 nyarán szabadult a börtön­ből­A család úgy fogadta, mintha misem történt volna. Remélték, hogy magához tér, hogy megvál­tozik. Valóban meg is változott: még durvább, még iszákosabb lett, mint azelőtt. Közben a lá­nyok megnőttek, hárman elvé­gezték az általános iskolát, a legidősebb férjhez ment, a másik pedig szakközépiskolába járt. Az asszony rendszeresen és kifogás­talanul dolgozott a termelőszö­vetkezetben, sőt — hogy a nyolc­tagú családot eltartsa — még kü­lönmunkát is vállalt. Jlyen kö­rülmények között jött meg a féri, aki a távolléte alatt’ jó egyetér­tésben élő családra újra a rette­gést, a durvaságot hozta. A múlt év december 23-án Kisvirág József már reggel elkez-, dett inni. Majd amikor 11 óra felé — előzetes hívás alapján |— megérkezett az állatorvos, áthív­ta a szomszédokat, néhány isme­rőst, hogy segítselek lefogni a disznókat. Ezt követően az isme­rősök távoztak, egy kivételével, aki délután háromig együtt ivott a házigazdával. Mondanunk sem kell, hogy Kisvirág alaposan be­rúgott, de azért tudta, hogy mit csinál- -» Felelősségre vonta az éppen otthon tartózkodó nagylányt, s az bármit válaszolt, nem tetszett neki. "A konyhában poharakkal célozgatta a megrémült lányt, aki csak nehezen tudott kitérni a repülő üvegpoharak elől. Ki­menekülni nem tudott, mert a férfi az Ajtónál, ő pedig bent, a sarokban állt. Kisvirág szidta a lányt, ordítozott, fenyegetőzött. Az asztalon kés volt. A lány ész­revette, s eszébe jutottak a ko­rábbi fenyegetések. Sikítani kez­dett, s ezt meghallotta az udva­ron tartózkodó assssony. Besza­ladt és kérlelni kezdte férjét, hogy ne bántsa a lányt, hagyja abba a cirkuszolást. A válasz megdöbbentő volt: — Takarodj! Megmondtam, hogy paprikást csinálok belőletek . ■. A lány nem tudott kijönni. Az . asztalon ott volt a kés. A kést látta a lány, látta az anyja, de szerencsére a férfi nem látta. Ezt viszont ők nem tudhatták. Bóra Katalin félt, hogy a férfi most beváltja ígéretét és kiirtja őket. A lánya nem tud. kijönni. Kisza­ladt az udvarra, hogy valami üt- leget keressen, a konyhajtótól nem messze ott .volt a fejsze, a nagybalta. Nyele majdnem eov méter hosszú- Felkapta. Látta, hogy a férje háttal áll a bejárat­nak és az asztalra támaszkodva . ordítozik. A lány sikoltva kérlel­te: — Apu! Ne bántson, az isten szerelmére, ne bántson... S ek­kor lecsapott a nagybajig, kis erővel. A férfi megfordult. Bóra Katalin megijedt, Hogy rátámad. Üjra ütött a nagybaltával. Két­szer, közepes erővel. Délután négy óra volt, már sötét- Kisvi­rág József a földre zuhant és meghalt. Az orvosok később meg­állapították, hogy az azonnali or­vosi beavatkozás sem tudta vol­na megmenteni... A megyei bíróság Kisvirág Jó­zsefné, született Bóra Katalint emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért kétévi bör­tönre ítélte. Az ítélet végrehaj­tását azonban négy évre feltéte­lesen felfüggesztette. Súlyosbító tényezőként vette, figyelembe a büntetőtanács, hogy cselekmé­nyét a házastársa ellen követte el, s hogy az élet elleni bűntet­tek elszaporodtak. Enyhítő körül­ményként értékelte viszont azt, hogy ■ a vádlott büntetlen előéletű, cselekményét beismer­te, megbánta. Édesanyját, négv kiskorú gyermekét, nővérét tart- . ja el, gyerekeiről megfelelően gondoskodik. A cselekménysoro­zat elindítója p sértett volt, köz­rehatása olyan nagv mértékű, hogy a büntetés rendkívüli eny­hítését is lehetővé teszi. 8.” f Az ítélet jogerős. G. S­Mégiscsak baj van a közvilágítással? Lapunkban nemrégen írtunk a megyeszékhely villamosítási helyzetéről. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagy­kőrösi üzletigazgatóságától kap­tunk tájékoztatást, s abból a töb­bi között kiderült: a villanysze­relők . az elmúlt esztendőben mintegy százmillió forint értékű munkát; végeztek az energiaháló­zaton', amelyet bővítettek, korsze­rűsítettek, illetve karbantartot­tak, s hogy hasonló hagy talán még nagyobb arányú feladat vár rájuk az V. ötéves terv idején. Cikkünkben szóltunk arról is, hogy' zavartalan a közvilágítás, hiszen azt rendszeresen ellenőr­zik, s az észlelt hibát hamar kijavítják. Nos, ez utóbbiakra nem várt módon reágáltak a kecskeméti­ek, akik közül többen személye­sen- keresték fel szerkesztőségün­ket és elmondották, kevésbé elé­gedettek a DÉMÁSZ dolgozóival, akik szerintük sokadrangú prob­lémának minősítik a lakossági bejelentéseket. Mert olykor csak többszöri kérés-könyörgés után hajlandók az egyes városrészek utcai világításának hiányosságait megszüntetni. Kelemen Péter pedig sokak nevében vetette papírra, hogy a Czollner téren és környékén is baj van a közvilágítással. Bár a vállalat a vezetékeket tartó ot­tani rozsdás vasoszlopokat beton­oszlopokra cserélte ki a közel­múltban, de a túlságosan kis fé­nyű égők helyett nem szerelt fel modernebb, a forgalmas terü­leteket jobban megvilágító lám­pákat. Sőt, a fényforrások szá­mát csökkentette, amit bizonyít, hogy a teret és az Erzsébet kör­utat összekötő egyik utca egyál­talán nincs most kivilágítva. De nagyon sötét a Hajagos utca is, alkonyat után és virradat előtt arrafelé járni igen balesetve­Jakabszállásróí érkezett levél, amely arról számol be, hogy a külterületi vegyesbolt közvetlen környékén olyan állapotok van­nak, amelyek közegészségügyileg nem engedhetők meg. Már az a tény is a vásárló kedvét szegi, hogy az üzlet' és raktára abban az épületben van, amelyben is­tálló; sertés- és“ a baromfiól is található. Az pedig egyenesen felháborító, hogy az udvar köze­pén éktelenkedik a lefödetlen, bűzt árasztó trágyagödör, amely meleg időszakban a legyek ta­nyája. "És ezek a kártékony rova­rok bizony berepülnek az üzletbe is. Irtásukra, s az egyéb higié­szélyes és nem éppen biztonsá­gos. A panaszok jogosnak tűnnek, így hát az érdekeltekkel együtt mi is reméljük, hogy a kellemet, lenségek megelőzésére is mi­előbb talál módot a DÉMÁSZ. niai feltételek megteremtésére keveset tesz a háztáji állattar­tást fő jövedelemforrásnak te­kintő boltos, akit a jelek sze­rint nem ellenőriznek megfele­lően. De miért muszáj ilyen le­hangoló környezetben venni nap mint nap kenyeret, zsömlét, tej­terméket, szalonnát, töltelék­árut stb.? — kérdezik végezetül olvasóink. S mi ugyanezt kérdezzük az ügyben érintett ÁFÉSZ-től, a he­lyi tanácstól, valamint a terü­letileg illetékes KÖJÁL-tól, amelynek vizsgálatait és intéz­kedéseit mielőbb szeretnénk a nyilvánosság elé tárni! Szerkesztői üzenetek Balogh Ferencné, Mélykút: A fo­gyasztási és értékesítő szövetkezet szervezésében, irányításában működő termelői-tenyésztői társulásban, illet­ve szakcsoportban való tagsági rész­vétele sajnos, nem vehető figyelem­be a nyugállományba kerüléséhez szükséges szolgálati időként. Fontos viszont tudnia, hogy a „munkaviszo­nya” esetén is jogosult — mint va­lamennyi magyar állampolgár — a gyógyító-megelőző egészségügyi el­látásra, tehát az ingyenes orvosi ke­zelésre, mentőszállításra és kórházi ápolásra, gyógyszerre stb. Kiss Gábor, Mélykút: Érdeklődésé­re közöljük, hogy csak érettségivel és legalább vkétéves — a munkahely által igazolt ^— szakmai gyakorlattal rendelkező szakmunkás vehet részt a technikussá minősítő vizsgán, amely­re tanfolyam, vagy egyéni felkészü-. lés alapián lehet jelentkezni a lakó­hely szerint illetékes és a megjelölt szakmát oktató intézményben, ön a Kiskunfélegyházán működő Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolát keresse fél a technikusi képzettsége megszerzésének ügyében. Poczkodi imréné, Páhi: Az egész­ségű °vi ellátással kaDpsolatban fel­merült utazási költség megtérítésé­nek feltételeit az egészségügyi mi­niszter 7 1975. (VI. 24.) számú rende­leté szabályozza. Eszerint az* állam­polgár akkor jogosult az ilyen ösz- szegre. ha a számára hivatalosan ki­jelölt szakorvosi rendelőintézetben, illetve kórházban gyógykezelteti ma­gát. Előfordulhat azonban, hogy más gyógjyintézménybe kerül. Ebben at esetben ha a körzeti orvostól, vagy a területi szakorvosi rendelőintézet­től kapott utazási okmányon igazol­tatja a budapesti klinikán, ' illetve kórházban történt ápolását, s annak szükségességét, jogosan kérheti visz- sza a kifizetett útiköltségét. T. V.-né, Kiskunrtjajsa: A jogsza­bály értelmében gyermekgondozási segélyre az a nő jogosult, aki a szü­lést megelőző másfél évet alapul vé­ve legalább tizenkét hónapig dolgo­zott minimum napi hatórás munka­időben, s a. gyermeke nevelése cél­jából van fizetés nélküli szabadsá­gon. Szintén folyósítható e segély annak a nőnek is. aki a bármelyik oktatási intézmény nappali tagozatá­nak elvégzését kővető kilencven na­tion belül került munkaviszonyba, il­letve lett szövetkezeti tag, s . utána adott életet gyermekének. A levelé­ben foglaltak alapján ön sajnos, nem jogosult a GYES-re. Az említetteknél részletesebb felvilágosítást is kaphat, ha a munkahelyén levő SZTK-Ügy-' intézőhöz, illetve a szakszervezeti bi­zottság mellett működő Társadalom- biztosítási Tanácshoz fordul tájékoz­tatásért. összeállította: Veiket Árpád Levélcím: (éoOl Kecskemét,1 Sza­badság tér 1 a. Telefon: 12-516 Vegyesbolt — tűrhetetlen környezetben IR&hiány vagí:híínyagsá®;3 sv.rró posta

Next

/
Oldalképek
Tartalom