Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

N 1976. május 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Május 8.; ballagás KÉTSZÁZNEGYVENEN AZ NSZK-BÓL Jól sikerült nyitány Bugacon A Bács-Kiskun megyei -. Ide-, genförgalmi Hivatal 1975-ben több mint tízezer külföldi .— zö­mében NSZK-beli — vendégének mulatta be Bugacót.' Hogy mit „esznek” ennyire a turisták a mi pusztánkon? Tegyük szívünk­re a kezünket: nem mindig azt, amit leginkább szeretnénk és jó szívvel kínálunk nekik. Viszont tény: az esetek többségében elé­gedetten, „földobott” hangulat­ban távoznak a csárdától. Ami már magában véve is ered­mény ... Bugacon — ez lassan már ha­gyomány — húsvétkor, ha késik a tavasz — mint az idén is —, május 1-én kezdődik a szezon. Az idő, s a természet — ameny- nyire tehette — kegyes volt szombati látogatóihoz. Ha a hő­mérséklet nem is vetkőztette ing­ujjra a népet, a homoki táj tel­jes fényében-pompájában ragyo­gott. □ □ □ Akikről szólni akarok, az „első fecskék”, hat panorámabusszal érkeztek egyenesen a Hotel Du­na Intercöntinentálból. Utazá­sukról, s honi tartózkodásuk három napjáról a MALÉV AIR- TOURS gondoskodott, az iroda kalauzolta el őket Bács-Kiskun megyébe is. Idegenvezetőik do­yenje egy aranyos, előrehaladott kora ellenére is mindenre figye­lő, örökmozgó hölgy: Etta néni Azt mondja: 72 éves, öt nyelven beszél, a vezetés az élete, a férje' haragszik is érte, pedig be­letörődhetett volna már, mert .őt úgyis az autóbuszról viszik a temetőbe. A csoportot így festi .le: — Jutalomutazás a DUNLOP gumi konszern legkiválóbb nyu­gatnémet ügynökei, összesen 240 fő részére: Külön erre az útra három színű, rajzos prospektust nyomtattak, percnyi pontosság­gal feltüntetve benne á. túra .me­netrendjét. Nézze a mellükön azt a nagy műanyag emblémát, ráírva: Big Lift — nagy szállít­mány. Ez a jelszavuk. A gyorsa­ságot, a szervezettséget, nagy tö­megek precíz mozgatását jelen­ti. Egy katonai manőver fedőneve volt a háborúban, amikor az amerikaiak pillanatok alatt dob­tak át csapatokat Európába. Bólintok, persze: Big Lift. Es elkomorodom. Lehet, találó jelző ez a mai békés idegenforgalomra, mégis milyen kár, nogy a hábo­rúval kapcsolatos... □ □ □ Az irányító gépezet óramű- pontossággal működik. Reile Gé- záné, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetője ötfős kis stáb­jával személyesen vezényli a mű­sort. Tisztában van vele: egyszer­re 240 embert nehezen visel el a puszta. Megfelezi a kompániát: egy részük asztalhoz ül, a többi­ek kikocsiznak a méneshez, az­tán- cserélnek. A menü messze földön ismert: gulyás, borsos-fokhagymás bu­gaci pecsenye, palacsinta, s rá a finom zöldszilváni. A tágas, han­gulatos fészerben erre az alka­lomra a kecskeméti Jalta ét­terem cigányai húzzák, a felszol­gálásban pedig — „műsoron kí­vül” — a Kalocsai Népi Együt­tes három ünnepi díszbe öltözött diáklány tagja segédkezik. Továb-v bi meglepetés: András Ferencné kalocsai pingálóasszony, akinek kivételes tehetsége szépen érvé­nyesül a csárda fehér falán. A németek ■ végül a füvön jár­ják a csárdást és elragadtatással távoznak az udvar másik szegle­tében levő Intertourist-boltból. D D □ A puszta csöndes. A ménes 150 méterrel arrébb legelész, a a , racka nádkarámban, a gulyát, még nem csapták ki, gyenge a gyep. Ugyanezért nem hajtják meg a lovakat sem. Toldi Miklós nagyszerű artistamutatványá semmit sem kopott: öt félvérével — á két hátsón állva — osztat­lan sikert arat. Három csikós- társa is ügyesen bánik lóval, ostorral, ők még a „szőrmentén nyerget” is kölcsönadják. Szünet nélkül kattognak a fényképező­gépek, zümmögnek a filmfelve­vők. Ennyi, nincs tovább ... A MALÉV-vezető sajnálkozik: a pásztormúzeumra már nem jut idő, sietni kell, pedig ő sem látta még ... Talán éppen ez a baj — csóválom a fejem — nem szabadna ennyire rohanni. □ □ □ Villáminterjú Bohlender Gébrg- gal, a DUNLOP egyik magas be­osztású alkalmazottjával: — Járt már Magyarországon? — Igen, Budapesten és Apaj- pusztán. — Szívesen tért vissza? — De mennyire. A magyarok vendégszeretete,: kedvessége utol­érhetetlen. Szaladgálok az utcán és feltűnik, mennyire derűsek, elégedettek itt az emberek. Aztán vonz ide még az időjárás is. Ná­lunk hűvös van, gyakran esik az eső... — Milyen a puszta? — Fantasztikus ez a vidék, el vagyok ragadtatva. A varázsát az adja, hogy nincs beépítve, minden eredeti, háborítatlan szépségében látható. Hm Milyen „kevéssel” beéri Herr Bohlender? Vajon miként vélekedett volna igazi szenzáció­ink, a nagyerdő, az ősborókás, a rekettyefüzes, vagy a Zsombos és a Szappanos tó madárrltkasá- gai láttán? K. F. I Május 8-án, szombaton a kö­zépiskolák végzős tanulóinak be­fejeződik a tanév és az évszáza­dos hagyományoknak megfele­lően ballagási ünnepségeken bú­csúznak el iskolájuktól. A ballagást kővető néhány nap után megitezdődik a négy év munkáját Deietozó érettségi vizs­gasorozat. Az idén a gimnáziu­mokban mintegy 24 ZUÜ-an, a szakközépiskolákban 23 8u0-an fejezik be tanulmányaikat. Befe­jeződtek az érettségire a jelent­kezések- a korábbi évekhez ha­sonlóan a negyedikesek túlnyo­mó többsége le kívánja tenni az érettségi vizsgát is. A gimnáziu­mokban mindössze 104-en, a szakközépiskolákban 178-an elég­szenek meg a középiskolai vég­bizonyítvánnyal. Az írásbeli érettségi vizsgák május 17-én kezdődnek és 22-ig tartanak. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban május. 17-én, hétfőn írják meg egysége­sen a magyar- nyelv és irodalom dolgozatot, kedden a gimnáziu­mokban a matematikával, a szak- középiskolákban a különböző szakmai tantárgyakkal folytató­dik az írásbeli érettségi, majd a választott tantárgyakra kerül sor. A gimnáziumokban négy tan­tárgyból kell érettségi vizsgát tenni, a vizsga magyarból és matematikából kötelező, a többi tárgyból kötelezően választható. Azok a középiskolát végző ta­nulók, akik egyetemen, főiskolán akarnak továbbtanulni, közös érettségi—felvételi írásbelit tesz­nek. A közös írásbeliket május 24-én és 25-én bonyolítják le a fővárosban, a megyeszékhelye­ken, illetve a megyei tanácsok által megjelölt iskolákban. A matematika és fizika mellett közös fesz az írásbeli az idén elő­ször 'biológiából is. A középiskolákban a szóbeli érettségi vizsgákat június 9. és 22- között bonyolítják le. A középiskolák I—TI—III. osz­tályai tanulóinak június 8-án fe­jeződik be a tanítás. (MTI) Ha vegyszer: festékes az üveg A Kenguru főszereplője Kecskeméten Az elmúlt napokban a keres­kedelmi hálózatból olyan üres sörös üvegek kerültek vissza a sörípárhoz, amelyekben előzőleg festékéitávolító szert hoztak for­galomba. A Belkereskedelmi Minisztéri­um illetékes főosztálya az ilyen esetekből adódó káros következ­mények megelőzése érdekében úgy rendelkezett, hogy az élelmi­szeriparban és a kereskedelem­ben használatos üvegekbe — sö­rös, boros, ecetes stb. palackokba — háztartási vegyiterméket, vegyszert, festési segédanyagot stb. a jövőben forgalomba hoz­ni tilos. Amennyiben a kereske­delmi vállalatok, szövetkezetek készletében sörös üvegbe töltött vegyi termék van, az kizárólag az üvegben levő folyadék pontos megnevezését tartalmazó címké­vel, s az üveg nyakára — el nem távolítható, feltűnően megjelölt — festett csíkkal árusítható. A Színház- ' és Filmművészeti Főiskolán az idén huszonötén fe­jezték be tanulmányaikat a szí­nész tagozaton. Közülük heten maradnak Budapesten, a többiek vidéken kezdik pályájukat, A legtöbb pályakezdő fiatal Győrött ismerkedik hivatásával, ide öten szerződted, hárman Deb­recenbe, ketten pedig Pécsre. Egy-egy pályakezdő került Mis­kolcra, Kaposvárra, Veszprémbe és Kecskemétre. Társulatunk új tagja Vándor Éva, akit a Ken­guru című film főszereplőjeként ismert meg a közönség. Egy végzős színiiskolás kül­földi ösztöndíjat kapott, két má­sik növendék pedig a főiskola végeztével visszatér hazájába: Kerekes Valéria Szabadkán, Nagyidai István Kassán öregbíti a magyar színészképzés jó hírét. Az intézkedések megszülettek • Alig másfél hónapja annak, hogy — jórészt vállalatoknál dol­gozó — munkaügyi szakemberek­kel beszélgettem. A téma ugyan a főváros jelenlegi és méginkább a közeljövőben várható . munka­erő-helyzete volt, ám a szakem­berek megállapításai, véleményei nyugodtan általánosíthatók. Már- csak azért is, mert szabad mun­kaerő gyakorlatilag sehol sincs, s az ezzel kapcsolatos gondok min­denhol egyformán súlyosak. A beszélgetés során egyebek között kiderült, hogy az elmúlt 5 évben Budapestről, pontosabban a fővárosi üzemekből eltűnt 22 ezer munkavállaló. Senki sem tudja pontosan, hova lettek, a szakembereknek csak feltételezé­seik vannak. Például: a fővárosba bejárók számának stagnálása mel­lett, évről évre emelkedik a kijá­rók száma, tehát akik Budapesten laknak, de nem a fővárosban vál­lalnak munkát. A gyakorló munkaügyisek ebből gondolkodás nélkül -azt a- követ­keztetést vonják le, hogy még mindig túl vonzó munkahelyek a termelőszövetkezetek mellék­üzemei. Érvelésüket konkrét pél­dákkal támasztják alá, mert nem ritka eset, hogy egy-egy gyárból komplett brigádok lépnek ki és tűnnek fel valamelyik tsz ipari üzemecskéjében. Messzire vezetne annak boncolgatása, hogy meny­nyire kárhoztathatok ezért a szó- banforgó emberek, brigádok (vég­tére is lényegesen magasabb ke­resethez juthatnak), mennyire a tez^nelőszövetkezetek íamelyek melléküzemei éppen a nagyipar megrendelései miatt létezhetnek), és mennyire az a gazdálkodási környezet, amelyben végül is ez a helyzet kialakult. Egyelőre — mint említettem — a szakembe­rek sem tudnak számot adni az „eltűntekről”, de az ’-set — mint minden munkaerőgazdálkodással kapcsolatos anomália — újabb érv azok kezében, akik minden lehető eszközzel meggátolnák a munka­erő-fluktuációt. Az említett beszélgetésen el is hangzott, hogy amíg nem tudjuk radikálisan csökkenteni (akár szi­gorú adminisztratív intézkedések­kel is) a fluktuációt, addig szá­molni kell.a vállalatok egyre nö­vekvő munkaerő-keresletével, végeredményben az egyre feszül­tebb munkaerőhelyzettel. • Nos, az intézkedések meg­születtek, megjelentek és július 1-től érvénybe lépnek. (Lényegük: azok, akik munkaviszonyban áll­nak, semmilyen módszerrel nem toborozhatok. Azok pedig, akik munkakönyvükben „kilépett” be­jegyzéssel vándoroltak munka­helyről munkahelyre, kötelező munkaerő-irányítás alá esnek. Ez vonatkozik azokra is, akik egy éven belül háromszor mondtak fel. Biztos, hogy akárcsak a lét­számstop-rendeletnek a kötele­ző munkaerő-közvetítés elrende­lésének sem lesz osztatlan kö­zönségsikere. Hiszen akik eddig munkahelyek közötti körforgás­sal tornáztatták magasabbra a bé­rüket, azoknak ez a lehetőség most megszűnik. De gyanítom, hogy — különösen kezdetben — a mun­káltatók sem fogadják egyértelmű lelkesedéssel az intézkedéseket, lévén, hogy ez esetben a munkál­tatók lehetőségeinek — létszám­gyarapítási lehetőségeinek! — megnyirbálásáról van szó. Fölösleges lenne fölmelegiteni a létszámstop-rendelet kapcsán láb­ra kapott vitát a vállalati önál­lóságról. Fölösleges ez már csak azért is, mert a létszámgondok megoldásának, a mértéktelen fluk­tuáció csökkentésének valóban lennének egyéb módszerei is, mint az efféle adminisztratív beavatko­zás. • De senki se feledje: hosszú éveken át figyelmeztetések, irány­elvek, áttételes és kevésbé köz­vetett szabályozók, ösztönzők je­lentek meg azzal a céllal, hogy valamelyest normalizálódjék a munkerőhelyzet, és sajnos, ered­ménytelenül, hatástalanul. Ugyan­akkor szakmák bénultak meg a munkaerőhiány miatt, gyárak és iparágak jutottak rendkívül nehéz helyzetbe, és évről évre emelke­dett a csak milliárdokkal mérhető anyagi kár, amit a megállíthatat­lannak látszó fluktuáció okozott. Persze: minden intézkedésnek megvannak a maga veszélyei, és aligha várható, hogy most majd egy csapásra megölöd nak a mun­kaerőgondok. Különösen akkor nem, ha változatlanul nem jutunk el azokhoz az egyéb konzekven­ciákhoz — például a vállalati bér­politikában és bérezési gyakor­latban, a normális munkavégzés megannyi feltételeinek megterem­tésében —, tehát azokhoz a követ- ; ^ez^éto^khez^ amelyek - gyakoría- 'ti megvalósítasa nélkül ez á ren­delet is csak egy lesz a többi, mérsékelt hatású és — esetenként, alkalmanként netán visszájára is forduló intézkedések között. v V. Cs. T1SZAKÉCSKE, TISZA-PART Szezonkezdet előtt kilenckor, az utolsó szerelvény pedig este fél kilenckor zakatol a község felé. A tanács is felkészült A nagyközségi tanácson Sánta Kái’olyné vb-titkártól kérdezem a szezon előtti helyzetet. Mire e sorok megjelennek, várja a ven­dégeket az étterem, ahol egy­szerre • háromszáz ember foglal­hat helyet a? asztaloknál. Egye­lőre este nyolcig, később tízig tart nyitva. A Béke és Szabad­ság kezelésében levő termálfür­dőben négy — ebből egy sport­célokra is alkalmas 25 méteres — medencében lehet lubickolni, a büfében lángos, édesség, kávp, sör kapható. A közelben levő palacsinta- bárban ez évtől géppel készítik az ízes, töltött, húsos s más ínyencségeket, téjszínes kávét is kiszolgálnak. Az alpári Halá­szati Termelőszövetkezet élő és sült halat is árul, a kuglipálya mellett péksütemény, helyszínen sült rétes kapható. A zöldséges pavilon tulajdonosa a Tiszagyön- gye Tsz, jó, folyamatos ellátást ígért a nyárra. Jövőre kiépítik az úttörővasút melletti utat, s az összes, a nagy­községbe érkező busz a partig viszi majd a kirándulókat. Már kialakították a termálfürdő mel­lett a száz sátor felállítására ele­gendő' területet, a kemping meg­nyitása 1977-re várható. Már ezen a nyáron lehet parkírozni a fürdő előtt. Sajnálkozva em­líti a vb-titkár, hogy bár már három éve felépítették a parton a szabadtéri színpadot, a rossz időjárás és a magas vízállás miatt nemigen tudták kihasznál­ni. Ugyanez vonatkozik — ki­sebb mértékben — a parti torna, pályára is. Az üdülők négy telefonon hív­hatják a mentőket, tűzoltókat, a körzeti megbízott is állandóan a helyszínen tartózkodik majd, a tulajdonosok javait két tanácsi gondnok is őrzi. Az összegyűlt szemetet a kukákból hetente két­szer szállítják el. Remélhetjük: nem lesz fennakadás összegezve: a látottak, hallot­tak alapján okunk van azt mon­dani, hogy nem lesz fennakadás nyáron Tiszakécskén, s az üdü­lők gond nélkül pihenhetik ki magukat. Amit sem a tanács, sem az ÁFÉSZ, sem a termelő- szövetkezet nem tudnak garan­tálni, az a jó idő, a napfény, a kellemes meleg — de zöldség, kenyér, tej, hús, üdítő italok bo­rús időben is kellenek a sze­zonban megduplázódó lakosság­nak. Ballal József Nem ebben az esztendőben fe­dezték fel a tiszakécskei üdülő- területet a kirándulni szeretők, a víz melletti nyaralást kedvelők. Érzékeltetésül egy szám: tavaly szombatonként átlagosan hatez­ren keresték fel Bács-Kiskun megye e népszerű nyaralóköz­pontját. Főként kecskemétiek-töl­tik a hét végét Tiszakécskén, de számos nagykőrösi, ceglédi, nagy- kátai lakos is épített nyaralót a parton. Szezonkezdet előtt kerestük fel a nagyközséget; azt kutat­tuk, milyen lesz az ellátás az alapvető közszükségleti cikkek­ből a nyáron; felkészülten vár­ják-e a nyaralókat. Vendégékre várva A betonúton megközelítve a Tiszát, mindkét oldalról hétvégi házak sokasága tárul a szem elé. A vendéglőkben, büfékben már 'berendezkedett a személyzet, de . vendégek még csak elvétve, szór­ványosan érkeznek. A Béke és Szabadság Termelő- szövetkezet „Jó üdülést” büféjé­nek vezetője Bődi Józsefné még csak maga várja a vásárlókat, az üzletben ketten dolgoznak a szezonban. Üdítő italt, sört, pa­calt és — az idén először — bab­gulyást is lehet majd kapni. A pacal tavaly 16,40-be került, a „babgulyás árát most kalkulál­ják”. A Tisza étterem melletti 3. sz. ÁFÉSZ-vegyesboltban Bakos Lászióné és Tóth Ildikó fogad­ják a köszönést. Április 4-e óta tartanak nyitva, ^iflit, zsemlyét, kalácsot, zsúrkeriyeret is tarta­nak, az üdítő italokat és a tej­termékeket hatalmas hűtőszekré­nyekben tartják. Az üdülők a vegyesboltban „szépirodalmat és ponyvát” is1 vásárolhatnak, na­pilapokat is-, tavaly 2500 könyv fogyott el. A kifli vagy kenyér mellé egész szezonban sajtot, különféle felvágottakat, kolbász­féléket, füstölt árut kínálnak, konzervböl is kifogástalan a vá­laszték. A polcokról a mosószer és a napolaj sem hiányzik, né­hány nap múlva .felszerelik a megjavított kávédarálót is. Má­jusban — mutatja a boltvezető a visszaigazolást — 15, júniusban 22 hektoliter üveges sört ígér az ipar. Vizen, vasúton A parton lehangoló a kép. A sétány teljés egészében víz alatt van, az esőzések miatt a Tisza a fák között hömpölyög. Szeren­csére egyetlen hétvégi ház tu­lajdonosának sem kell attól tar­tania, hogy építményét alámossa a víz: a tanács hatalmas össze­geket költött a partvédelemre, egyes helyeken most. is homok­zsákokkal erősítik a töltést. A víz — mondják a tapasztalt helybeliek — akár két nap alatt is apadhat, de júniusig várni U "4 # üresen ringatózik az Ü ttörő. Szezonban ' óránként indul sétahajózásra; még a tiszakürti arborétumot is el lehet vei« érni. kell, hogy a talaj megfelelően kiszikkadjón. Így hát jelenleg szó sem lehet arról, hogy egyórás hajókázásra induljon az Úttörő, amivel egyébként a tiszakürti arborétum is megközelíthető. A csónakok árván ringatóznak a vízen. A Sportliget és a Tisza-part között úttörővasút közlekedik, hétköznapokon a partról fél ti­zenegykor indul az első szerel­vény, vasárnap és ünnepnap fél > Egyelőre vasárnaponként tart nyitva a palacsintabár.' Tejszines ká­vé is kapható, meg üdítő italok. LÓERŐ HELYETT WATT Egyszerűsítik a mértékegység­rendszert A különféle mérések egységesí­tése érdekében világszerte áttér­nek az országok a nemzetközi mértékegység-rendszer (Sí) alkal­mazására, a KGST-tagországok is elhatározták bevezetését. En­nek közös időpontját is megha­tározták: 1980. január 1. Az egv- ségesítés érdekében Magyarorszá­gon is megváltozik hivatalosan néhány — szám szerint 16 — mértékegység, erre hozott rende­letet a közelmúltban a Miniszter- tanács. A rendelkezésnek megfelelően a mértékegységek töDbsége — mint a méter, a kilogramm, a másodperc, az amper — tovább­ra sem változik, néhányat azon­ban egyszerűsítenek. így egyebek között a teljesítmény mértékeev- sége, a lóerő helyett a wattot használják majd. Eddig — mint ismeretes — a benzin- és más motorok teljesítményét lóerőben mérték, az elektromos motorét azonban wattban, ezért vált szük­ségessé az egységesítés, a nyo­más mértékegységét is háromfé­leképpen fejezhették eddig ki, most pascalt vagy bárt használ­nak majd helyettük. Például az autógumikba töltött levegő nyo­mását barban fejezzük majd ki. Megszűnik a mázsa, 100 1 kilo­gramm lesz a hivatalos mérték- egység helyette, mert az SI-rend- szer az egységnek és az egvség ezerszeresének a használatára törekszik, így a kilogramm után a tonna következik. Az áttérés az úi mértékegysé­gekre néhány szakterületen meg­lehetősen költséges, de elkerülhe­tetlen már csak azért is, mert például az exportra gyártott mű­szerek csak úgy maradhatnak to­vábbra is versenyben a nemzet­közi piacon, ha az Sí-rendszer jelölésének megfelelően használ­hatók. Az 1976. július flsejével életbe lépő rendelet előírása sze­rint 1977 végéig kell befejezni a jelenlegi jelölések szerint a mé­rőeszközök gyártását. 1980. január 1-től már csak az új mértékegységnek megfelelő jelöléssel hozhatók ilyen eszkö­zök forgalomba-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom