Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

1976. május 22. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Párt- és állami vezetők Neveléselméleti tanácskozás látogatása a BNV-n Zánkán Pénteken párt- és állami ve­zetők, kéresték fel a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A BNV-re látogatott Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Fock Jenő, Hu­szár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára, Nemes |pl zső az MSZMP KB Politikai Fő­iskolájának rektora, Övári Mik­lós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai és Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkára. A vendégeket dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta, majd körsétát tettek a vásáron. (MTI) Hazánkban az első nemzetközi jellegű neveléselméleti tanács­kozást 1969-ben Balatonfüreden rendezték meg. Céljaiban és szándékában ehhez kapcsolódik a második nemzetközi munkaér­tekezlet, amelyre május 24—27. között a Zánkai Üttörővárosban kerül «or. . A tanácskozásra meghívták Csehszlovákia, Jugoszlávia, Len­gyelország, az NDK és a Szov­jetunió több neves pedagógiai szakemberét 'is. A négynapos munkaértekezlet szekcióiban és teljes ülésein megvitatja a kor­szerű iskolával összefüggő kér­déseket. A zánkai eszmecsere lesz ha­zánkban az első olyan nevelés- elméleti tanácskozás, amely — írásos anyagok alapján — mun­kaértekezletként vitatja meg a nevelőiskola legaktuálisabb ered­ményeit, problémáit. gyárából Hétszáz fiatal jelentkezhet NDK-beli munkára A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya .közötti megállapodás értelmében az idén is lehetőség nyílik magyar fiatalok külföldi munkavállalására. Jelentkezése­ket a fővárosban május 2i-től fogadnak el a VIII. kér. Baross utca 124. szám alatti dél-buda- pesti munkaerő-gazdálkodási hi­vatalban. Ebben az esztendőben mintegy 700 fiatal jelentkezhet NDK-beli munkára — fnondta a városhá­zán Kővári László osztályvezető, összesen 315 — esztergályos, for­gácsoló, lakatos, műszerész, vil­lanyszerelő, autószerelő, szakács, vegyipari és nyomdaipari — szakmunkás, továbbá 385, beta­nítást igénylő különböző munka­körbe — gépgyárba, kohászatba, elektromos-, textil-, és vegyipar­ba — helyezkedhet el szakkép­zetlen férfi és nő. Lényegesebb feltételek: 18—26 év közötti korhatár; megfelelő erkölcsi, politikai megítélés; nőt­len, hajadon, vagy eltartásra nem kötelezett; vállalja az NDK-beli ideiglenes foglalkoztatás feltéte­leit; a munka ellátására egészség gileg alkalmas; hat hónapot meg­haladó katonai szolgálatot telje­sített, vagy 'katonai szolgálatra alkalmatlan, illetve a sorköteles - fiatalok- közül csak az 1957-ben és 1958-ban születettek, az elektro­műszerész és rokon szakmáknál csak az 1958-ban született fiata­lok, gépjárművezetők csak a ka­tonai szolgálat letöltése után. Azok a fiatalok, akik sorkatonai szolgálatot még nem teljesítet­tek, az NDK-beli foglalkoztatás idejére szolgálathalasztásban ré­szesülnek. A szakképzett munka­körbe jelentkezők rendelkeznek a szükséges szakmai képzettség­gel (szakmunkások betanított munkakörre nem jelentkezhet­nek); nem járhatnak közép-, vagy felsőfokú iskolába, kivéve az ez évben végző fiatalokat. A fiatalokkal három évre szóló szerződést kötnek; a szakmunká­sok két évben is megállapodhat­nak. A kereseti lehetőség havon­ta 550—900 márka, amely a tel­jesítménytől függően természete­sen változhat. A munkabér öt­napos, és a dolgozóknak évente 15 nap alapszabadság jár. NDK-beli munkára augusztus végéig lehet jelentkezni, de a legjobb, ha a fiatalok júniu^vé­géig jelzik munkavállalási szán­dékukat. A nyáron ugyanis a fővárosi tanács munkaügyi főosz­tálya nyolchetes német nyelv­tanfolyamot szervez részükre. A magyar fiatalok az NDK üzemei­ben várhatóan októberben veszik fel a munkát. (MTI) 210 ezer fürdőkád a ZIM kecskeméti Fürdőszoba nélkül ma már a községekben sem építenek! új la­kóházakat. Igen gyakran a régie­ket is azzal a céllal újítják fel, hogy helyet szorítsanak bennük a fürdőszobának Mindehhez hoz­závéve a városokban folyó nagy­arányú lakásépítést, érthető, hogy a kulturált életkörülmények szim­bólumának tekinthető fürdőkád a nagy keresletnek örvendő áruk közé tartozik. A LAMPART Zománcipari Mű­vek kecskeméti gyára, a fürdő­kád egyedüli hazai előállítója év­ről évre többet készít fő termé­kéből. Ez a technikai fejlesztésen kívül annak, is köszönhető, hogy a dübörgő öntödében és a forró zománcozó kemencék mellett dol­gozó emeberek aktívan részt vesznek a szocialista munkaver­senyben. Munkafelajánlásaik tel­jesítése nagyban hozzájárult, hogy a gyár tavalyelőtt elérte, sőt túl is lépte a 200 ezres fürdőkád- mennyiséget. A tervek szerint az idén 210 ezer zománcozott, öntöttvas für­dőkád készül a kecskeméti ZIM- gyárban, amelynek termékei ka­pósak a világpiacon is. A belföldi szükségletek minél teljesebb ki­elégítése érdekében ebben az év­ben némileg „visszafogják” az ex­portot, s csak 40 ezer fürdőkádat szállítanak külföldre. Változást jelent a termelésben, hogy a fe­hérhez viszonyítva növekszik a színes kádak aránya. Ugyanis a szín- és méretválaszték összeál­lításánál messzemenően figyelem­be veszik a megrendelők kíván­ságait. A ZIM kecskeméti gyára 1976- ban 6 tonna zománcanyagot, je­lentékeny mennyiségű, mosogatót, zuhanybzótálat, és egyéb egész­t Az olvasztóműből darupályán szállítják az izzó vasat a fürdőkád- öntőformákhoz. Képünkön csapolás látható. ségügyi gyártmányt is előállít. A tervezett termelési érték tekinté­lyes: 340 millió forintot tesz ki. Az első félév vége felé közeled­ve kedvezőek a kollektíva kilá­tásai az előirányzatok időarányos megvalósítására. A. T S. • Balra: ■ Jerkus János „villázó”-mttnkás égetés után kiemeli a zománcozott fürdőkádat a 900 Celsius-fokos kemencéből. • Alsó kép: a zománcgyártó üzemben Rácz István és Dómján Tibor zománcnyersanyaggal tölti meg az egyil^ olvasztódobot. 9 Háborús filmet játszottak a televízióban. „Zárjuk el!” — hangzott az egyhangú családi döntés. Lehetne most vitatkozni ezzel a képzeletbeli családdal — melynek modelíjét nem nehéz volt az életből ellesni —, de va­jon volna-e hatása érveinknek a tanulságról, a soha el nem évülő hősi eposzok létjogosultságáról? A háború ábrázolása ennek elle­nére — ösztönös ellenérzéseinket is legyőzve — változatlanul té­mája a. filmeknek, regényeknek. S bizonyára az lesz mindaddig amíg az emberiséget bármilyen módon — a mindent elpusztító atomszörny vagy helyi összecsa­pások, fegyveres villongások for­májában — a háború réme fe­nyegeti. A békés hétköznapokat, sajnos, ma még gyakran kell szembesí­tenünk az elképzelhető — és a világ egyes térségeiben valóság­ban is jelenlevő — pusztító ve­széllyel. Látjuk — ugyancsak a televízióban, s ilyenkor senkinek sem jut eszébe a kapcsolóhoz nyúlni — a libanoni véres polgár- háború gyötrelmes képeit. A le­rombolt otthonokat, a szomszéd utcába csak futva eljutó riadt szemű embereket, az éhezést, feg^verropogást természetes ál­lapotnak tartó, állandóan sokk­hatás alatt levő gyermekeket. Ki mondaná, hogy nincs szükség er­re a szembesítésre, a tényekkel való szembenézésre? Nem azért, hogy elhintsük a félelem és szo­rongás érzését, hanem éppen amiatt, mivel a földgolyó nagyon sok pontján ez a meghatározója az emberek életének. t A tavaszi békehónap köze­pe tájári járva óhatatlanul is gyakrabban jutnak eszünkbe ilyen gondolatok. A televíziót el­zárhatjuk, de a saját lelkiisme­retünk fényeit, jelzéseit nem sza­bad kioltanunk. S nem is arról van szó, hogy talán az a jobb „békeharcos”, aki sorra megnézi a háborús filmeket, s elolvassa a hitleri fasizmusról írott könyve­ket. Ma már nem elég csak elí­télni a harmincegy éve befeje­ződött nagy világégés kirobban­tóit, s nem elég, s nem is túlsá­gosan nehéz csupán látni a történelem tanulságait, hiszen kötetek százai foglalkoznak ezzel a legmagasabb szinten. Sokkal nehezebb a hétköznapok nyelvé­re lefordítani mindezt, s tuda­tossá tenni a béke igazi jelen­tőségét a ma embere számára. Három évtized alatt olyan nemzedék nőtt fel — a közép­korúak generációja is már ide tartozik —, amelynek szerencsé­re nincsenek személyes tapaszta­latai a háborús évekből. Csak elbeszélésekből, leírásokból is­meri azokat az időket. S ha len­nének is saját élményeik — az emlékek elhalványulnak, epizó­dokká fakulnak. Vallassuk csak társainkat, az akkor is élőket, kiderül, hogy alig látták a dolgok összefüggését. Utólag .ismerték meg teljes valóságában mindazt, amit átéltek — az egész emberi- | ség veszélyhelyzetét, a katasztró­fa igazi mélységét — az úgyne­vezett történelmi távlatok tükré­ben. A béke hétköznapjait élők szá­mára tehát a jövő útja: a tuda­tosság. Nemcsak azért küzdünk a harmadik világégés, a háborúk ellen, mert elképzeljük és elítél­jük a szenvedést, az öldöklést, a pusztító nyomort. Hanem mert belátjuk, hogy az emberiség szá­mára nincs más alternatíva csak­is a létezés, a megmaradás, utó­daink boldogulásának, életünk, jövőnk értelmének egyetlen le­hetséges változata: a világ bé­kéje. • Talán akad, aki úgy gondol­ja ezekben '& napokban, hogy túlságosan is „ünnepiek” már az ismétlődő békehónapok, s kér­dés, van-e szükség külön is — ha naponta azzaL élünk — a bé- ' ke ügyének központba állításá­ra. De végiggondolva mindezt, be kell látnunk, még messzi va­gyunk attól, hogy a békét jövőnk tudatos építéseként fogja fel va­lamennyi embertársunk. Előfor­dul még cinikus, „csak a mának élek” hangulat is. Van még más népeket lenéző nacionalizmus is a fejekben csakúgy, mint hajbó­koló külföld-majmolás és Nyu­gat-imádat, a szűkebb haza ér­tékeinek lebecsülése vagy túlzott fitogtatása. Szükség van tehát a béke gon­dolatának ébresztgetése mellett a barátság jelszavának elevenebbé tételére is. A testvémépek és más országok lakóinak jobb meg­ismerésére, a róluk alkotott „mat­ricák” valódi, emberközeli . ta­pasztalatokkal való kicserélésére. A befogadás óhaja és igénye nélkül mindez aligha képzelhető el. Fogadjuk hát tisztelettel és szeretettel a most kissé bővebben áramló ismereteket, a békehónap rendezvényeinek előadóit, a nem­zetközi helyzetről - tartott tájé­koztatókat, a barátsági kis- és nagygyűléseket, a rétegtalálkozó­kon elhangzó vitaindítókat. S gondoljuk meg. azt is, amikor ilyen műsoroknál a televíziós ké­szülék kapcsolójához nyúlunk, hogy nincs-e bennünk oktalan előítélet. 9 A béke hétköznapjait éljük. Vajon tudatában vagyunk-e a szóban rejlő „szürke” tény óriá­si horderejének? F. Tóth Pál Szezonnyitó előtti körkép a Balatonról A Balatonnál május 23-án, a balatonfüredi vitorlabontó ün­nepséggel hivatalosan is megkez­dődik a nyári szezon. Az irányí­tó, az ellátó és a szolgáltató szer­vek az idén is számottevően fej­lesztették üdülővidéki hálózatu­kat. A tó keleti „kapujában”, Bala- tonakarattyán új víícendtelep épül. Balatonkenesén és Fűzfőn feltöltéssel nyernek újabb száraz­földi közterületet sétány, strand és üdülőházak építéséhez. Az északi part fejlődő gvóev- üdülőhelyi városában, Balatonfü­reden látványosan terebélyesedik az úi Kisfaludy-üdülőtelep. A magánnyaralókon kívül itt szá­mos többszintes vállalati üdülő­ház is épül. Űj pavilonnal bővül a szívkórház. Tihanyban tovább „kozmetikáz­zák” a félszigetet, és az alsóparti út mentén élősövényt telepítenek. Űj lífereskedelmi egység kaoott helyet a nagy forgalmú „Gödrös” autóstrandon. Jelentős összeget szánnak a sajkódi szabadstrand fejlesztésére is. Hévízen nyílt meg az idei sze­zon leglátványosabb objektuma a Hotel Thermál gyógyüdülőszál­ló, amely az év végéig még saiát fürdőmedencével is bővül. Foly­tatják a hévízi tó fürdőépületei­nek fokozatos felújítását, illetve faépítményeinek kicserélését. A déli parton Fonyód és Bala- tonföldvár új ABC-áruházakkal gazdagodik. Fonyód-Bélateleoen nemrégen megnyitották a repre­zentatív vadásztanyát. Ugyanitta Napsugár elnevezésű kemping új épületekkel gazdagodott, ahol bü­fét és kölcsönzőt nyitnak. A ba- latonszemesi Hullám kemnino- ben is újabb vendéglátó és keres­kedelmi egység fogadja az idén a turistákat. Űi pavilonsor nyílik a Balatonszabadi-Sóstón is. Siófokon az idei szezon legna­gyobb „ajándéka” az új művelő­dési centrum lesz, amely otthont ad országos és nemzetközi kong­resszusoknak is. (MTI) 2 NAP — 742 AUTÓ Gépkocsi nyeremény- betétkönyv- sorsolás Az Országos Takarékpénztár május 26-án és 27-én Münnich Ferenc utcai központjában ren­dezi a gépkocsi nyereménybetét­könyvek idei második, sorrend­ben 60. sorsolását. A húzáson a január 31-ig váltott és az április 30-án még érvényben volt 5000 és 10 000 forintos nyereménybe­tétkönyvek vesznek részt. Szer­dán délután a Budapesten vál­tott betétkönyveket csütörtökön délután pedig a vidéken váltói­tokat sorsolják. A kétnapos húzáson összesen 742 személygépkocsi talál gaz­dára. Az ötezer forintos betét­könyvekre 525, a tízezer forin­tosokra 217 autó jut. A Buda­pesten ’ váltott könyvek között 304, a vidékiekre pedig 438 sze­mélyautót sorsolnak ki. A kétnapos húzás összesített eredményét május 29-én teszik közzé. (MTI) Lakodalmi készülődés Éppen akkor érkeztünk Szakmárra, ami­kor az új művelődési házzal szemben az udvaron az asszonyok kivették a szabad­téri kemencéből az illatozó túrósrétest. Egy lakodalmi készülődés kellős közepébe csöppentünk. — Amolyan kisebbfajta lagzi lesz ez — informált az örömapa, idősebb Gubány Sándor. — Csak százharminc vendéget hívtunk. Ebben a községben, amely öt szállásból áll, bizony gyakran háromszáz személy vesz részt 'az ilyen mulatságokon. Itt mindenki ismeri egymást és illő, hogy a rokonokat, barátokat, ismerősöket elhívják a menyegzőre. Ifjú Gubány Sándor, a vőlegény a helyi Alkotmány Termelőszövetkezet kovácsa| A menyasszony, Belehorecz Erzsébet a kalocsai AF1T dolgozója. 9 Jó néhány tepsi túrósrétest kell még sütnünk — mondták az asszonyok. Az örömapa meginvitál egy pohár bor­ra. Koccintunk az ifjú pár egészségére. * A termelőszövetkezettől kaptunk két birkát. Itt az a szokás ugyanis, hogy min­den tag, akinek a lánya, vagy a fia há­zasságra lép, a lakodalomra kap egy-egy birkát. Mi mind a ketten szövetkezeti ta­gok vagyunk, a Petőfiben dolgozunk. Én most az öntödében. Azelőtt traktoros vol­tam. Az asszony meg a növénytermesztés­ben. A menyegzőt azonban nemcsak a két birka bánta, hanem levágtak egy hízót, meg számtalan baromfit. Így mesélt tovább az örömapa: — Kaphattunk volna ötezer forint kész- pénzkölcsönt is, de nincs rá 'szükségünk. Keresünk mi eleget, van pénzünk a költ­ségekre. Egyébként is ez az utolsó lagzi, mert a lányom és a másik fiam már ko­rábban családot alapított. Elégedetten koccintottunk ismét a fiata­lok boldogulásira. K. ,S. 9 Id. Gubány Sándor: — Csak százharminc vendéget hív­tunk ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom