Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-22 / 120. szám
4 0 PETŐFI NÉPE • 1976. május 22. Hatékonyság V. Az állattenyésztés produktivitása Az állattenyésztés termelésének értéke 54,2 milliárd forint volt tavaly. Azonos árakon számítva ez az eredmény mintegy 8,7 milliárd- dal haladja meg az 1970. évit, a fejlődés tehát lényegesen kisebb arányú, mint a növénytermelésben. Ha külön-külön vesszük szemügyre az egyes ágazatokat, akkor az derül ki, hogy a szarvas- marha- és a baromfitenyésztés produktuma alig. a sertéstenyésztésé nagy mértékben növekedett, a juhtenyésztésé pedig némileg csökkent. Sokat mond az is, hogy változatlanul igen nagy a háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepe* a állattenyésztésben. Nem lehetünk elégedettek az állati termékek termelésének alakulásával sem. Különösen alacsony az egy tehénre jutó évi tejtermelés. Ami a nagyüzemeket illeti, azokra igen nagy feladatok várnak ötödik ötéves tervünk idején mind az egész állattenyésztés, mind pedig az állati termékhozamok növelésében. Népgazdasági tervünk ennek a mezőgazda- sági ágnak a 15—16 százalékos fejlesztését írja elő. Ennek a tervnek a megvalósítása erőfeszítést követel minden nagyüzemtől. S elengedhetetlenné teszi, hogy a korszerű nagyüzemi állattenyésztés fejlesztésének elsődlegessége mellett kiaknázzák a háztáji és a kisegítő gazdálkodás lehetőségeit, is. Mégpedig -sokkal szervezettebben, mint eddig. Következetesen és messzemenően érvényesítve azt az elvet, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind az állami gazdaságok a nagyüzemekhez szervesen kapcsolódónak .tekintsék azt a termelést, amelyet a tsz-tagok. a mezőgazdasági, az ipari munkások, más foglalkozásúak és a nyugdíjasok folytatnak a ház körül. Á nagyüzemekben a legutóbbi öt év alatt gyorsuló ütemben javult az állattenyésztési ágazatok eszközellátottsága. A tehén-, a növendékmarha-, s a sertésfiaztató férőhelyek száma külön-külön több mint százezerrel nőtt, a hízómarha férőhelye pedig csaknem 80 ezerrel. Lassan haladt viszont a szarvasmarhatartás gépesítése. Igaz ugyan, hogy az állami gazdaságok teheneinek 95, a termelőszövetkezetek . teheneinek pedig több mint 80 százalékát géppel" fejik. Az alkalmazott fejési technológiák azonban csak a nehéz fizikai munkákat könnyítik. A munka termelékenységét többszörösére növelő, központi fejőállásos technológia aránya még a két százalékot sem éri el. Alacsony színvonalú a takarmánykiosztás, az almozás és a trágyakihordás gépesítettsége is. A sertésrtartás gépesítési színvonalában a szakosított telepek létrehozásának megvalósított programja ugrásszerű fejlődést hozott. A teljesen gépesített és automatizált etetés elterjedése kö- vekeztében számottevően javult a munka termelékenysége. A trágyakezelés gazdaságos műszaki megoldásai azonban még nem alakultak ki,v ezért jelentős tartalékok vannak az emberi munka hatékonyságának további fokozásában. Megfelelő a baromfitartás technikai színvonala. A nagy termelékenységű technológiák korábbi, széles körű elterjedése után a további korszerűsítés időszakában vagyunk. A munka termelékenységének fokozását szolgáló ketreces baromfitartás térhódításával tovább javul a baromfitartás hatékonysága A mezőgazdasági termelés üzemi koncentrálásának és sávosításának általános folyamata az állattenyésztésre is kiterjed. A baromfit tartó gazdaságok aránya jelenleg 30, a juhot tartóké 55, a sertést tartóké 65, a szarvasmarhát tartóké pedig 93 százalék az összes nagyüzemi gazdaságok számához képest. A baromfitenyész- ben már üzemileg is elkülönültek a hasznosítási irányok (tojásvagy hústermelő), sőt, a termelés fázisai is (keltető állomások, te- nyészbaromfit előállító telepek, árutermelő telepek). Meggyorsult a szakosodás a nagyüzemi sertéstenyésztésben is. A szakosított telepek száma mar meghaladja a háromszázat, az egy ilyen telepre jutó férőhelyeke pedig 5500 fölött van. A sertésférőhelyek mintegy fele szakosított’ telepeken van a nagyüzemekben. Szakosított szarvasmarhatelep több mint 260 van, s egy-egy telepen hatszáznál több a férőhely. A nagyüzemi szarvasmarha-állomány csaknem 20 százaléka van ilyen telepeken. Elgondolkoztató, hogy állattenyésztésünk eredményei nem nőttek olyan mértékben, amilyet az elmondottak után feltételezhetnénk. Sem a termelés, sem a gazdaságosság nem minősíthető kielégítőnek. Erre a következtetésre jutunk sárkor is, ha a korszerű telepek adatait elemezzük, s akkor is, ha az egész nagyüzemi állattenyésztést nézzük. Kétségtelen, hogy vannak ennek az állami gazdaságokon és a termelőszövetkezeteken kívüli okai is. Drága az építkezés, a gépesítés, folyton nőnek a termelés egyéb költségei és így tovább. Önáltatás volna azonban szemet hunyni az üzemekben tapasztalható hibák, fogyatékosságok fölött. Ötödik ötéves tervünkben mintegy 105—107 milliárd forint szolgálhatja a mezőgazdasági, 34—35 milliárd pedig az élelmiszeripar fejlesztési beruházásait. Az egymásra utaltság,, a szoros összefüggés miatt a kettőt együtt helyes értékelni, hiszen aí élelmiszeripar — s benne a húsipar — erőteljesebb fejlesztése kedvezőért hat a mezőgazdasági termelésre, azon belül az állattenyésztésre is. Várhatóan csökkenti azokat a feszültségeket, amelyek a két ágazat között a legutóbbi öt év alatt létrejöttek. Ez pedig növeli az állattenyésztés és hizlalás biztonságát. (KS) Faszobrairól vall id. Szabó István Kicsi, de annál forgalmasabb Nógrád megyei faluban él az 1903-as születésű id. Szabó István, akinek a faszobraiból mozgalmas kiállítás nyílt a kecskeméti Katopa József Múzeumban. Itt van néhány szép faragás a híres bányásztörténeti sorozatból, amelynek első - darabjai az 50-es évek elejéről származnak. Aztán a történelmi témaválasztás, illetve a palóc népélet jellegzetességei következnek. És végül a kenyér és szőlő köré csoportosítható, vagyis a mezőgazdasági tárgykörű alkotások sorakoznak fel. A művek Benczurfalván, a Benczur-kastély udvarán Születtek. Tavaly körülbelül ötszáz autóbusz állt meg a felújított műterem előtt. A járművek érdeklődő vendégeket, diákokat hoztak és hoznak azóta is. — MiérL'Zavarnának? Sőt, örülök, hogy' a műhelymunkával is mind többen megismerkednek — jegyzi még erről a Kossuth-díjas, érdemes művész — A népszerűsítés, sőt a tőlünk telhető közéletiség is hozzátartozik az életünkhöz. Amit például a Hazafias Népfront Nógrád megyei elnökségi tagjaként végezhetek. De korábban, amíg bírtam, két cikluson át megyei tanácstag is voltam. □ Sem a kiállítás megnyitója előtt, sem utána nem ül le pihenni. Botra támaszkodva álldogál, válaszol a kérdésekre. — Súlyos autóbaleset ért 1967- ben. Magam faragtam ezt a görbebotot is. Amíg ép voll a kezem- lábam, hajnali fél háromkor keltem. és egészen késő estig dolgoztam. De most sem szeretek ücsörögni. Id- Szabó István alkotói termékenysége már-már legendás. A második világháborúban elpusztultak a művei, de kimeríthetetlen életkedvvel újrakezdte. Legnagyobb vállalkozása kétségkívül a 70 darabból álló bányatörténelmi sorozata, amely a Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum tulajdonában van. Hogy is látott hózzá? Most is,.úgy .meséli, .el, mint ahogy megírta a Fába faragott. esztendők című, 1969-es kiadású könyvében. Nágynehezen hazavontattak egy öreg, vaskos diófát. Aztán... A részlet rávilágít a képzelet mozgására, alkotói módszerére is: — Ebből a fából kezdtem el a régi vágyam, jól megemésztett törekvésem megvalósítását. A kétszáz éves bányásztörténelmi sorozatot. Onnan kezdve, hogy tüzet rakott a hajdani kanász a szénkibúváson, a Sopron környéki hegyekben, a Brennberg-bánya helyén. Vissza kellett vinni a fantáziám kétszáz esztendővel. Meggyulladt a szén a tűzrakáson. A kanász ijedten veri a tüzet a botjával. Körülötte a nyáj nyugodtan legelész, csak a kutya érzi a veszélyt. Egy romantikus fát farag0 Id. Szabó István a Dózsa című kompozíciójával. (Tóth Sándor felvételei.) tam, meg a háttérbe erdőt. Ezzel ízesítettem a régi, elmúlt életet. □ □ □ V A Művészet című folyóirat kritikusa három évvel ezelőtt megpróbálta kijelölni a helyét: „Művei közvetlenül vagy áttételesebben mind munkaábrázolások ... Előképeiket a mesterségek múzeumainak egy-egy szakma múltját- jelenét szabatosan, mégis kegyelettel megjelenítő rekonstrukciós ábrái és plasztikái között kell keresni”. Nevéhez köatéri bronz-, krómacél- és kőszobrok is fűződnek. Igazi műfaját mégis a fafaragásokban találta meg. Vajon mi köti ehhez a nehezen kiismerhető, elevenélő anyaghoz? — Szinte hozzánőttem a fához, különösen a legkeményebb és legszebb körtéhez és dióhoz. Talán azért szeretem annyira, mert kiszámíthatatlan, s a természeténél fogva vegyesen okoz örömet és bosszúságot. A görcsökkel é$ repedésekkel például képes ihegmaikacsolni magát. Nyersen veszem kézbe ä lat. Aztán minden vázlat nélkül megpróbálom kibontani a figurát. Belelátom az anyagba az emberi típusokat, jellegzetes mozdulatokat, jeleneteket. Vagyis a vésővel rajzolok, rögtönözni kell attól függően, hogy hol milyen csomóval, erezettel, réteggel, színnel találkozom. Utána pihentetem a fát, ha kell, hónapokig vagy évekig, amíg megnyugszik, és már nem reped tovább. Ekkor fejezem be a munkát. □ □ □ Az egykori kerékgyártó mester 42 éve szerepel hazai és külföldi kiállításokon. A költő Váci Mihály figyelmét például azzal keltette föl, hogy ,.a művészeti irányzatok változó esélyű küzdelmei közepette bátran és rokonszenves hűséggel ábrázolta a dolgokat két kezükkel alakítók észrevétlen szerény életét, a nehezebb terepre szorultak csontroppantó, de szót- lan erőfeszítéseit. Kétévenként — a nagy kiállítások ritmusa szerint — változtak, fejlődtek és oszlottak el a kísérletezések, divatok —, de egyre jöttek tántoríthatatlan szívóssággal az ő csendesen figyelmeztető figurái, s az arcukról, mozdulataikból áradt a szelíd erő, a győzelem természetes ősi fölénye, biztonsága, sugárzó humanizmusa”. Váci Mihály egy évtizeddel ezelőtt kérdezgette Ben- czurfalván a népművészt, ö már nem teheti, mi folytatjuk a kérdezést. Min dolgozik 73 esztendősen? , — Ügy vagyok, hogy nem szeretek üldögélni. Az elmúlt két évben egyebek között tizennyolc és nyolc négyzetméteres domborműveket készítettem. Legutóbb a várpalotaiak megbízását fogadtam el, ném tudtam ellenállni, hiszen szocialista szerződés fűz a bányászokhoz. Kétméteres magas, két- figurás kompozíciót kértek a bányásznapra. Meglesz. □ □ n — És végezetül; örül-e a kecskeméti kiállításnak? — Nagyon. Lényegében ezzel a bemutatóval jelentkezhetek az Alföldön. A bányatörténeti sorozatban, érthető módon, éveken át főleg a bányavidéken járt, hazánkon kívül a Szovjetunióban és Csehszlovákiában. Szóval örülök, mert úgy látom, hogy az itt élő emberek hagyományosan is tisztelik a művészetet. Halász Ferenc 0 Az egyik kedvenc «tobet i Magvető. 0 A Kenyérszelő. Autóbuszt lopni nem ördöngösség 0 A vezető, fülke ajtaja, ha nyitva van. 0 Bal felső kép: Az áramtala- nitó mindenki számára könnyen hozzáférhető, elmozdítása lehetővé teszi az autóbusz elindítását. 0 Ezzel a léccel volt betámasztva a GA—77—45 autóbusz 1 utasbejárata. Ha valaki e cím elolvasása után arra gondol, hogy módszert akarunk adni a bűnözőknek, ha- gyon téved! Egy közúti ellenőrzésről szerzett tapasztalat közreadása — amely nem titkoljuk, arra irányult, hogy milyen módon tesznek eleget a Volán Vállalat autóbuszvezetői a KRESZ- előírásoknak — éppen az ellenkezőjét szeretné elérni: olyan módon hagyják őrizetlenül a társasgépkocsikat vezetőik, hogy azt illetéktelen személy el ne indíthassa, ne történjen több autóbuszlopás sem a megyeszékhelyen, sem pedig más városban. Csátalja, éjszaka fél 12 óra. A Kossuth utca 33. számú ház bejárata előtt állt a GC—09-93 forgalmi rendszámú, 311-es típusú bérautóbusz. A vezetőfülke ajtaját nyitva találta az ellenőrzés. A vezetőülésre beülni, az áram- talanító gombját megtalálni csupán néhány perces tevékenység volt. Az izzitógomb — amelynek benyomása lehetővé teszi a Diesel-motor elindítását — a kormány melletti szerelvényfalon kínálta önmagát. A 311-es autóbusz könnyedén indult, bár úgy zörgott, csattogott, hogy attól féltünk, a fél falu felriad. Tévedtünk, mert a Kossuth utca 33. számú házban sem gyulladt ki a villany, a környéken sem észleltünk neszt, Márton Árpád, a 11-es Volán Vállalat autóbusz- vezetője — ezt úti okmányaiból tudtuk meg, amely ott volt a szerelvényfalon — bizonyára nyugodtan pihent. Nagybaracska, éjfél. Az autó- buszmegálló előtt szabályosan állt a 9-es számú Volán GA—77- 45 forgalmi rendszámú csuklós autóbusza. Látszatra minden rendben volt, az ajtók zárva, de mégsem. Az utasok felszállásé- rabszolgáié pneumatikus nyitású ajtót belülről egy léccel támasztották ki, amelyet az ajtó kis benyomása után kézéllel könnyű volt eltávolítani. Az utastérből a vezetőülésbe mászni sem okozott különösebb nehézséget, s s az áramtalanítót is megtaláltuk az ülés alatt. Az autóbusz indítása ezek után már könnyen ment. A biztonság érdekében azonban ismét lezártuk az autóbuszt ugyanúgy, ahogy azt a gépkocsivezetője tette. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy több autóbuszt is ellenőriztek, de azoknál az autóbuszoknál, amelyeknél az utasbejárati ajtók zárjai jók voltak, nem lehetett „behatolni”. Az elenőrzés tapasztalatai nyilvánvalóak: az autóbuszok, amelyek ugyan szabályosan állnak egy-egy község útvonalain, de aj- ^árjaik nem megfelelőek, köny- nyen, minden szakértelem nélkül elindíthatók. (Bármelyik laikus személy gombok nyomkodásával, kihúzgálásával elindíthatja az autóbuszt.) Ügy véljük, az ilyen v járművekkel rendelkező vállalatoknak két alapvetően szükséges tennivalót kell elvégezniük a lopások, s ezzel a katasztrófák elkerülése érdekében. Meg kell oldani az ajtók biztonságos lezárását, s az áramtalanító kulccsal, vagy más módon történő megóvását az illetéktelen használattól. Ez egyébként minden dieselüzemű motornál szükségszerű követelmény! Gémes Gábor L AZ ÖCEÄN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA: Szigethy András — RAJZ: GreskovitsL f/te& nevető A MÁoues- ÍMBÁlYTALANUL UAtéTlSoSMÄe/Ufitl TER VAKUUM OKOM ^A LADUNG KERESZTVC 2 e»e^e/APAozs Meet 4uoa a reeneLEsr.-A MffszeREK /ApeeA/ exeoerc/ cA/enatA MVAiABoT oetezA/BK.-4 T£#M0MéKÖ AJUll. POAJTVAJ/ I Anyám és én.