Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

* 9 PETŐFI NEPE 9 1976. április 2. Műszálak Csehszlovákiából A KGST-országok között, egyre inkább Csehszlovákia szakosodik a polipropilén szálak gyártására. A csehszlovák vegyipar ugyanis elegendő nyersanyaggal rendelke­zik ehhez, s a szakemberek nagy tapasztalatra tettek szert a gyár­tási technológiában, a 'műszálak termelésében és felhasználásában. Az országban jelenleg 18 üzem foglalkozik polipropilén szálak feldolgozásával. A műszál egyre jelentősebb helyet foglal el a KGST-országokba irányuló ex­portban, sőt Csehszlovákia ehhez még műszaki szolgáltatásokat is nyújt. A szocialista országok pe­dig cserébe másfajta vegyi szála­kat szállítanak. A műszálgyártás volumene 1975-ben 5000 tonna körül moz­gott. E fontos cikket elsősorban padlóburkolatok, szőnyegpadlók, kárpitszövetek és műbőr előállí­tásához használják fel. Az elkö­vetkező évekre a termelés rend­kívül jelentős, csaknem nyolc­szoros növelését irányozták elő. Bővül a műszálak felhasználási területe is. Bátorítva és erősítve • Történelmünk folyamán sok­féle módon és formában jelentek meg a nemzeti látóhatáron cél­jaink és törekvéseink, hogy mer- ,re haladjon és mivé legyen a magyar nép. Meg-megújuló vitá­ink, indulatos, vagy kevésbé in­dulatos eszmecseréink, könnyen lobbanó és könnyénél ohadó nem­zeti büszkeségünk most ama tö­rekvés felé hajtának bennünket, hogy ipari kultúrában, produkti­vitásban, szervezni tudásban, termékminőségben és rendben tartott emberi környezetben fel­zárkózzunk a legfejlettebbekhez, s 'legalább is ne túl távol he­lyezkedjünk el az éltől. Nemcsak mi versengünk ezért, hanem más népek és nemzetek is. Azt mondhatnánk, a század­végi ambíció ez: a későbben in­dult nemzeteknek is úgy érni el az ezredfordulót, hogy a nemzeti termelés mutatószámai, a terme­lékenység szintje, az ipari kultú­ra fejlettségi foka már minden vonatkozásban hatályon kívül helyezzék az egykori történelmi elmaradás nyomait-következmé- nyeit. Természetes hát, ha becs­vágyunk bennünket is arra sar­kall: egész tudatvilágunk, kép­zettségünk, a korszerűen szerve­zett, mágas műszaki szintű ipar és mezőgazdaság talajából sar­jadjon, s fegyelmezett alkotó készségükben is világosan kife­jeződjék. És miután társadal­munk a fejlett szocializmus Télé halad, e cél kétszeresen is áhí­tott- Egyszer azért, hogy meg­győzően mutassuk képességünket a társadalmi termelés minden eddiginél célszerűbb, hatéko­nyabb és humánusabb megszer­vezésére. Egyszer pedig azért, mert korunkban — és a jövőben méginkább — országunk csak így remélheti gyors és zavarta­lan gazdasági növekedésének, gazdasági és társadalmi céljai­nak csorbítatlan valóraváltását. Konkrétabban most azt, hogy megbízható, pontos munkájával boldogul a mind nagyobb telje­sítményt követelő világban. • A felismerések — különösen amikor ilyen nagy társadalmi cé­lok mind tudatosabb megfogal­mazásáról van szó — nem min­dig könnyűek és fájdalommente­sek. Nem könnyű és nem fájda­lommentes például annak felis­merése, hogy a széles körű és gyors társadalmi és gazdasági fejlődés, a mindnyájunk munká­jából született ipari-mezőgazda­sági eredmények mellett és elle­nére is, elégtelen a célokhoz vi­szonyított munkaszínvonal.. Elég­telen . arra is, hogy a követelő belső igényeknek jól megfelel­jen, s méginkább elégtelen arra, hogy több eséllyel versengjen a felcsigázott nemzetközi piaci igé­nyek közepette — a legjobbak- kal. Vagy szóljunk még ponto­sabban: ha nem követjük na­gyon szorosan az elöl haladó me^ zőnyt minőségben, árban, korsze­rűségben és megbízható szállítás­ban, akkor esélyeink nem nőnek, hanem csökkennek, s a megter­melt nemzeti jövedelem külke­reskedelmi értékesítése nem ja­vul, hanem romlik. A felismerések már régen túl­gyűrűztek a közgazdászok, szak­emberek vezető körén; a munka minősége, mint ólyan, minden­napi kérdéssé vált, és minden ember saját napi tapasztalatai tükrében sodródik bele az erről szóló véleménycserékbe- Fogyasz­tunk, vásárolunk, javíttatunk, építünk, mint magánemberek, szervezünk, »szállítunk, közleke­dünk, tervezünk, mint termelők, s mindkét minőségünkben sok­szor „dühös emberekké”' válunk, amikor tudjuk, látjuk, tapasztal­juk a. tökéletlenségeket. „Dühöp” voltunk szól annak a felismerés­nek is, hogy fegyelemmel, pon­tossággal, feltétlen kötelességtel­jesítéssel, átgondoltabb szervezés­sel x-engeteg baj, bosszúság, egyé­ni és társadalmi veszteség lenne elkerülhető, S hogy miért nem teszünk mindig határozottan el­lene, miért mosódik egybe any-, hyiszor jó és rossz munka, miért nincs kellő megkülönböztetésé és következménye egyiknek is, má­siknak iS. Fogadkozunk, nekilendülünk, példákat népszerűsítünk vagy íté­lünk el, s ha egy idő után azt látjuk, hogy nem; változott meg minden, akkor sajnos, lohad a lelkesedés, a kitartás, az elhatáro­zás, a társadalmi következetes­ség is. Talán kevésbé ismerjük fel közben, hogy nemcsak egy­két tényező megjavításáról, ha­nem a termelési és fogyasztási kultúráról, a társadalmi tudatról, a műszaki képzettségről, munka­szokásokról (vagyis a szeryezett- ségi szintről) és még annyi más fontos összetevőkből álló általá­nos társadalmi viselkedésről van szó, s ezzel kapcsolatban kitartó, állandó változtatására van szük­ség. Ehhez igenis kell, szükséges a „dühös”, vagyis szenvedélyes, a hibákat néven nevező és jól irányult társadalmi indulat is, amelyet megfelelő viták ger­jeszthetnek, ébren, tarthatnak, táplálhatnak. Kell egy kis csípős „ostorvég”, ahogy a gazda szere- tetből-büszkeségből ösztökéli lo­vait gyorsabb haladásra, amelyre azok ugyancsak képesek. De leg­alább ennyire — sőt nemzeti ka­rakterünket ismerve, talán még ennél is jobban — kell az állha­tatosság, a kitartás, a következe­tesség, ahogyan e nagy nemzeti­társadalmi feladatunkat minden részletében megközelítjük ' és megoldását nap nap után szol­gáljuk- S kell a reális; buzdító bizalom, amely sem sikerek köz­ben, sem átmeneti nehézségek idején nem veszti el józan, szo­lid mérlegelési képességét. 9 Aki ma azt mondja: neki- gyürkőzünk, és holnap már sem­mi nem fog csikorogni, minden jól olajozottan halad: a termelé­si kapcsolatok, munkafegyelem, okos gazdálkodás, előrelátó, pon­tos tervezés, rugalmas, kezdemé­nyező szellem vonatkozásában — az ámít mindnyájunkat. Mint ahogyan az is ámít, aki úgy ta­lálja, hogy a dolgok a lehető leg­jobb mederben mennek, s így is elélünk, eléldegélünk, elboldogul­hatunk, ahogyan említett fogyá- tékosságainkkal együtt vagyunk. Sokkal nagyobb, mélyrehatóbb változásokat kell végül is betel­jesítenünk, mint amit kamná- nyokkal megoldhatunk. Ennek feltételeit és követelményeit naey távlatokba előrevetítve és leg­fontosabb összefüggéseikben mu­tatja be a XI. kongresszuson el­fogadott pártprogram. Ehhez nem elég csak az aznapi felismerések indulata, mert tudatos és tudo­mányosan megalapozott fejleszté­si célokat követünk. De nem elég önmagában a spontán cselekvés sem, hiszen itt sem rögtönöz­nünk kell: ebben is megvannak a konkrét, megjelölt, a párt, a kormány által eldöntött, a társa­dalom részéről pedig demokrati­kusan jóváhagyott feladatok, s azok fontosságai és végrehajtási sprrendje­9 Az indulat akkor nemes, akkor szolgálja jól nemzetünk, népünk egész ügyét, ha e megje­lölt, eldöntött, elhatározott fela­datok legjobb megoldására moz­gósít, s nem akkor, ha elcsüg­geszt, összezavar, vagy elbátorta­lanít. Szocialista társadalmi, vagy ha úgy tetszik, nemzeti becsvá­gyainkat — például magas pro- duktivitású-szervezettségű, mű­szaki kultúrájú, fegyelmű társa­dalommá lenni, még jobban az eddiginél — csak e bizalom és az okos buzdítás szellemében tud­juk beteljesüléshez vezetni. Erre tanít bennünket egyebek között a harmincegy mögöttürlk hagyott esztendő is, amelynek eredmé­nyei, az újból és újból való fel­sorolás nélkül is biztatnak, báto­rítanak és erősítenek bennünket. R. L. Bójahálózat a tengeren A partok előtti tengersávokban végzett rendszeres megfigyelések fontos adatokat szolgáltatnak az oceanográfusok számára. Segítsé­gükkel jól figyelemmel követhe­tők az áramlási, ülepedési és partvonal-alakulási folyamatok, de „kivédhetők” a váratlan vi­hardagályok is és elkerülhetők a nyomukban járó katasztrófák. Az adatokat a tengerre telepített bó­jákból és a vizeken cirkáló ha­jókból álló megfigyelőlánc jut­tatja el egy vagy több megfigye­lőállomásra. A párti vizek valóságos moz­gástörvényeiről mindeddig csak igen hiányos ismeretekkel ren­delkezik a tudomány. Nincsenek például tisztában a folyamatok dinamikus törvényszerűségeivel, hiszen korábbról csak olyan in­formációk álinak rendelkezésre, amelyeket a mérőhajók bizonyos helyeken és időpontokban sze­reztek. Mivel az áramlási viszo­nyok változékonysága a parti vi­zeken különösen erős, azok kö­vetkezményei is megfelelően in­tenzivek. A tengerparttal — különösen az erősen tagolt parttal — (ren­delkező országok egymás után hoznak létre olyan nyílttengeri bójákból álló mérőállomás-háló­zatot, amely rádióadóval továb­bítja a folyamatosan mért adato­kat. E bóják a tenger erős hul­lámzása esetén is megtartják nyugalmi állapotukat Az "országgyűlés tavaszi ülésszakán fogadták el a ter­mészetvédelmi törvényt. Ép­pen dr. Gajdőcsi István, Bács-Kiskun megye Tanácsá­nak elnöke, országgyűlési képviselő szólt . e legmaga­sabb állami fórumon a Du­náról. Hangsúlyozta a tör­vény társadalmi, emberi je­lentőségét, s éppen emiatt beszélt arról, hogy a Duna vizén csillog az olaj, a szeny- nyeződés pusztítja a folyó -élővilágát, s nem szabad ezt tehetetlenül nézni, meg kell tenni mindenkinek a magáét. Bács-Kiskun megyéhez több mint 130 kilométer fo­lyamszakasz tartozik Tasstól az országhatárig, tehát min­den más Dunával érintkező megyénél hosszabb a part­szegélyünk. Az ember szól - a Duna hallgat 9 A, képen ilyen, lerakásra váró tengeri bőiák láthatók egy NDKí* beli kikötőben. j Tavasz van. A bajai Sugovica hallgat, nem fivöltenek a motorcsónakok. Géderlaknál erősen hullámzik a folyó — rávág a szél a nyugati partról; három tutaj úszik lefelé egy valószínűtlen kicsi vontató­bajóval. De mi van Dunaszentbenedek- nél, Foktő-Meszesnél, Érsekcsa- nádnál, Dunafalvánál meg Mo­hácsnál? Tassnál ' horgászparadicsom a Duna. Évről évre ezrek és ez­rek pihenőhelye. Sokat mond e köznyelvi szópár: „jó' a víz!” Je­lenti elsőként azt, hogy van ben­ne élet, ami miatt vonzódik oda az ember. A dunavecseiek is fel­fedezték az ő partszakaszukat. Már épült néhány hétvégi ház, kis játszótér, nyári idényben mű­ködik büfé is; van strand a für- dőzőknek. Kalimajor, ahol a megyei ta­nács üdülője van, kora tavasszal is csodálatos. Sajátos szépségű áz ártéri erdőliget az' épületJ körül, s távolabb is az, ahol a hatalmas mocsári nyárfák merednek az égre viharcsonkitottan. A töltésen két ember hajlado­zik a folyamkilométert jelző jó­kora tábla tartóoszlopánál. „Víz- ügyesek” — így mondják. Szin­teznek. Azt „mérik be”, műsze­rekkel, hogy egy bizonyos vízho­zamnál pontosan mekkora a Du­na vízállása. Erre a paksi atom­erőmű építése miatt van szükség, meg sok más 'bonyolult vízügyi szempontok miatt, amit a civil ember csak nehezen érthet meg. A vízügyesek az egész partot ismerik, úgy mint a tenyerüket. Éppen ezért kérdezem tőlük, hogy vannak-e 'errefelé hétvégi házak, strandok? Nyáron kijárnak-e Vízparti barangolás emberek? Azt válaszolják, strand nincs, erre lefelé ritkán járnak emberek és piszkos a víz is... □ □ □ Foktő-Meszes, kikötőhely. Most teraszt építenek a vízpartra. Tá­volabb egy termelőszövetkezeti kotróhajót javítanak, i festenek. Még távolabb markológépek ren­dezik a partot. A Meszes — csak így nevezik — kedvelt helye a kalocsai és a környékbeli lakosságnak, ahol szívesen töltenek el a hétvégéből egy-egy délelőttöt, vagy délutánt. Főként azok, akik zsúfoltnak tartják a Szelidi-tavat, s a csend miatt inkább vállalják azt is, hogy kevesebb komforttal, de jobban pihenhessenek. Itt nincse­nek hétvégi házak. Vajon miért? A híres csárda zárva. A túl­partról elindult a komp, egyet­len Zsigulit hoz át. Két autóval indul vissza a hajó. Az ideigle­nes kompkikötőtől nem messze horgonyoz a kalocsai városi ta­nács hajója, amellyel nyáridő­ben -1 kirándulnak. Főként az IBUSZ.'bérli; használja; □ □ □ Azt írtam a címben, hogy az ember szól, a Duna meg hallgat. Befejezésül még annyit szeret­nék mondani, hogy sok bánatot okozott ez a víz: tragikus törté­netek minden Duna-parti falu­ban szájról szájra járnak. Éppen ezért kell feltenni azt a kérdést is; vajon elég örömet is ad-e az embernek ez a folyam: ter­mészeti örömöt, a pihenés örö­mét? Talán nem túlzók ha azt mon­dom, ez utóbbi kettőt még nem nagyon. Csató Károly 9 Meszesen épül a terasz. Távolabb a két hullámtörő gát között is rendezik a partot. A horgászok ide szeretnek járni; „Megy a süllő” — mondják. És semmi más. Meszes ennyi, nem több és nem kevesebb. □ □ □ Baján kívül másutt nem hasz­nálják a Dunát evezős sporto­lásra. A környék majd minden falujában van futtballcsapat, de víziőrs, vagy kajakos egyesület nincs. Talán nem olyan látvá­nyos, de azért sport. Akiket : megkérdeztem afelől, hogy lehet-e a Dunában fürödni, azt válaszolták, „lehetni lehet, de minek, kiütést kaphat az em­ber, mert szennyezett a víz.” Ügy védekeznek ellene, hogy vastagon bekenik a testüket va­lamilyen napozó krémmel., A dunai fürdőzö száma egyre kevesebb. Ziegler István, az Al- sódunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság vízkárelhárítási osztályának vezetője így nyilatkozott: Jelenleg a Dunának ezen a szakaszán (Dunaföldvár és az or­szághatár között nincs olyan mértékű szennyeződés, amely a strandok működését megakadá­lyozná. Hivatalosan így van, de ettől még vélekedhetnek másként az emberek. 9 Javítják, festik a kavicskotró hajót. KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK A kistermelők adózásáról Hazánk sertéshúsellátásában a nagyüzemek mellett kiemelkedő jelentősége van a kistermelők sertéstenyésztési és hizlalási te­vékenységének. Az ebből kelet­kező jövedelmüket ha az saját munkán alapul, társadalmunk el­ismeri. Az elmúlt időszakban mégis csökkent a sertésállomány, a tenyésztői kedv. Énnek több oka van, de most vegyük talán az adózást, ami, ha kis mérték­ben is, de közrejátszott, hogy kevesebb a sertéshús. Vannak ügyeskedők, az adó­hivatalt kijátszó emberek; ugyan­akkor a községi és városi adócso­portok részéről is előfordult né­mi túlbuzgóság. A jogszabály­ban ugyan az elkövetkező idő­szakban sem lesz változás, ez vi­szont nem azt jelenti, hogy az illetékes szervek nem tesznek semmit a helyi túlkapások meg­szüntetésére. A jogszabályok adottak, amelyeknek a kister­melőkkel való megismertetése a községi és városi tanácsok adó­csoportjainak feladata. A megyei tanács v.b pénzügyi osztályától kapott tájékoztatás szerint az elmúlt esztendőben 126 ezer kistermelő közül 239 fi­zetett adót a megyében, tisrta jövedelme után. A 43 ezer ter­melőszövetkezeti tagból viszont egyet sem adóztattak meg ilyen okból. Változtattak a korábbi években' gyakorlattá vált 60 szá­zalékos 1 jövedelmezőség-számítá­son is. Jelenleg az adóköteles jö­vedelemre kivetett Összeg nem haladja meg a tényleges árbe­vétel 20r-25 százalékát, amibe még beleszámolják a munkabért is. A tapasztalatok nyomán a ki­rívó esetek megakadályozására, a félreértések elkerülésére ez­után a jövedelmi adó kivetése előtt a járási és megyei szervek felülvizsgálják a községi taná­csok által megállapított befizeté­si összegek jogosságát. Ha szük­séges, módosítják azt. így csak a tényleges jövedelem után fi­zetnek a kistermelők. Természetesen a helyi taná­csoknak is nagyobb gondot kell fordítaniuk operatív munkájuk fejlesztésére, az adópolitikai el­vek helyes értelmezésére, alkal­mazására. A kistermelők részére érdekes és közérdekű téma, hogy a prog­resszív adómentes évi jövedelem­szintet családtagonként a saját munka felszámolása címén tíz­ezer forinttal lehet növelni. A földhasználattal rendelkezők csak 50 ezer forint tiszta jövedelem után fizetnek jövedelemadót. Akik földhasználattal nem ren­delkeznek, ugyanakkor állatokat tartanak, az általános jövedelmi jogszabály szeriint adóznak. Azon­ban ezek a kistermelők is adó- mentésséget élveznek 15 ezer fo­rintig, de ha' valamely szakcso­portnak tagjai, akkor tiszta jö­vedelmük elérheti a 30 ezer fo­rintot is, adómentesen. A társadalom tehát elismeri és megbecsüli a munkán alapuló jövedelemszerzést, a manipulá­lást, az ügyeskedést azonban mint a szocializmustól idegen je­lenséget nem engedheti meg. B, Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom