Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

1

1976. április 2. 9 PETŐFI NEPE •

9 „írd már ki, Marcsa, ezt az ingvállat” — kérleltek az öregasszonyok. Így kezdődött...

(Csátő Károly felvétele)

pünk, munka közben találjuk: öregmintás futót csinál a szomszéd néninek. A szoba sarkában, az édesanyja festette, újjávarázsolta kanapén — világoskék alapon életteli színű motívumok — a kislány, Annamária a számtanleckéjével foglalatoskodik.

— Kislány korom óta ebben a virág-világban élek — mondja Marika, a népművész. — Már az iskolában kivirágoztam a füzetek elejét, s később egyre több öregasszony kérlelt: „írd már ki Marcsa ezt az ingvállat”;

Soha senki nem tanította erre az ezerszínű művészetre. Figyelt, rábízta magát a képzeletére, de

túl mindenen a legszabatosabb kifejezés, ha azt mondjuk: a művészet a vérében van.

— Mit rajzoljak? — kérdeztem annak idején a nagymamát.

— „írjál” tulipántot, nefelejcset, — S Marika írt, ügyes keze alatt formálódtak a „szomorú”, a nagyrózsás, a lángszín, a sárga meg a fehér virágszirmok. Ez utóbbiakat szereti nagyon, de a szomorút is.

— Mindenkinek megvan közülünk a saját stílusa. Első látásra megismerhetni: ez drágszéli, ez csertői, amaz homokmégyi.

A mikor pár napja találkozni kívántam régi kedves ismerősömmel, Pandur Istvánná Pandur Máriá-s vál, valahol a drágszéli „alvégen” akartam a házukat keresni, ahová egynéhány évvel ezelőtti alkalommal bokáig érő sárban sikerült csak eljutni. A tanácsházán megtudtam, hogy a. család időközben a falu szívében,- új — ha még nem is teljesen kész — otthonába költözött. Így és i itt jött létre a találkozásunk.

A fiatal asz- szony, a Népművészet Mestere Kalocsa és környékének színpompás motívumait álmodja és alkotja^ meg szobafalon, sifon- vásznon, napszöveten, sőt még húsvéti tojásokon is. Amikor beléTíz éve a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet bedolgozója. Két évig kézzel varrt, nyolc éve ír: előrajzolja a motívumokat. Mint mondja, ez áll a legközelebb a szivéhez, itt szabadjára engedheti a fantáziát. Előbb ceruzával dolgozik, majd tintával-tollal utánahúzza a mintákat. írás közben fejben már válogatja is a színeket: ez sárga lesz, ez fehér, ez lángszín...

Az idén májusban lesz hat esztendeje, hogy szépen rajzolt írása alapján megkapta a Népművészet Mestere címet. Azóta ír, varr, pingál, s időnként járja a világot, bemutatni kincseinket. Háromszor képviselte Kalocsa népművészetét az NSZK- ban; volt —< ha hétig — Mont- reálban, dolgozott a göteborgi nemzetközi vásáron csakúgy, mint a helsinki szövetkezeti héten. Legutóbb Bécsben — népviseletbe öltözötten — pingált. ,

A lakás is valóságos kis nép- művészeti múzeum. A fal pereme körös-körül csupa virág; tányérok, bútorok — valamennyi a szivárványt színeiben tündököl. Még a használati tárgyakon — egy fésűtartón — is csupa népi hímzés!

Immár a harmadik ciklusban községi tanácstag is Marika. A körzetében mintegy félszáz idős ember elégedett a tevékenységével.

— Sok gondunk van még. Mindenek előtt a most rendezetlen tanácsi vezető státuszok ügyében dűlőre jutni. Többet törődni a fiatalsággal, s rendezni a telekkijelölések, -vásárlások helyzetét. Jobban szervezni a társadalmi munkákat, amelyekre, bár csak mintegy félezer lelkes a község, feltétlenül sok lenne a vállalkozó.

... Népművész és közéleti ember. Családanya és dolgozó asz- szony. A keze alól kikerülő ragyogó virágok, minták is hozzájárulnak szülőtája hírének növeléséhez, népünk megbecsüléséhez szerte a világon.

Jóba Tibor

ÜJ KÖNYVEK

A KOáSUTH Könyvkiadó újdonságai közül ez alkalommal említsük meg Dómé Györgyné: Demokrácia a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben című munkáját. A\ bankhitel szerepével foglalkozik gazdaságirányítási rendszerünkben Tallós György figyelemre méltó munkája. A munkásmozgalom történetének jelentős eseményéről szól Arnold Reisberg hiteles történelmi dokumentumok alapján megírt könyve, az Egy felkelés okai és következményei. A mű az osztrák munkások 1934 februári forradalmi megmozdulásával, a felkelés leverésének körülményeivel foglalkozik. Megjelent August Bebel híres könyve, A nő és a szocializmus.

AZ AKADÉMIAI Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot a Biológiai lexikon második kötete: ez a G—L közötti címszavakat tartalmazza. A négy kötetesre tervezett lexikont a biológia egyes szakágainak legkiválóbb szakemberei írták, szerkesztették, Straub F. Brúnó, a nemzetközi

hírt akadémikus vezetésével. A- hegesztési szakembereknek, technikusoknak jelenthet jó segítséget a német—francia—orosz—lengyel—szlovák nyelvű Hegesztési szótár, amely 'Konkoly Tibor ösz- szeállításában magyar nyelvű függelékeket is tartalmaz. Újabb lenyomatban látott napvilágot a sok tízezer példányban közkézen forgó Üj magyar lexikon 3. kötete, a G—J kezdetű címszavakkal, s — függelékként — az első két kötethez kiadott helyesbítések jegyzékével.

A MÓRA FERENC Ifjúsági Könyvkiadó gazdag választékából is emeljünk ki néhányat. Szepes Mária meseregénye — Róna Emy illusztrációival — a Gyerekcsillag. Gyerekekhez szóló találós kérdések színes kötete a Sző, fon, nem takács. Mi az? A sok száz, a gyerekek logikus gondolkodását is serkentő találós kérdést Varga Éerencné válogatta; az ízléses kötetet .Bálint Endre illusztrálta. Félszáz mai magyar mesét tartalmaz A mesélő kert, amely most újabb kiadásban kerül a gyerekek . kezébe. Nagyobbaknak szól az örökértékű Robinson, Daniel Defoe világhírű ifjúsági regénye, természetesen sokadik kiadásban. A Képes történelem népszert sorozatában ismét megjelent a Forradalom és szabadságharc 1848— 49, Márkus István tollából, sok érdekes képpel, illusztrációval, dokumentummal. Konsztantyin Bagyigin ifjúsági regénye A Gru- mant foglyai. Ismét kapható egy mindig keresett könyv: Andersen legszebb meséi, Rab Zsuzsa értő válogatásában, fordításában. Dávid Antal történelmi regénye az Erdély nagy romlása sorozatban jelent meg, A boldogított ország címmel. , , ■

AZ EUROPA Kiadó újdonságai közt szerepel a mai perui költők antológiája; a Szobor a tengeren, a Modern Könyvtár 300. köteteként látott napvilágot. Két háborús elbeszélés található Alfonz Bednár: Kőkalitka című kötetében, Újabb kiadásban jelent meg Jean-Paul Sartre drámáinak két kötete. Bajomi' Lázár Endre utószavával. (K. S.)

Otthonok a kultúrának

Sok mindenre szükség van ahhoz, hogy a kultúra, a műveltség otthonra találjon az emberben; a többi között a kultúra otthonaira is; művelődési házakra, színházakra, kiállítótermekre, múzeumokra, mozikra, könyvtárakra. Csak a társadalom közös erejével épülhetnek föl ezek, fejlődhetnek a meglevők. Menynyit tud költeni erre a célra az ország? — ez volt a témája annak a tájékoztatónak, amelyet a napokban tartott a művészeti szövetség vezetőinek dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes.

Épül tovább a győri színház, hamarosan hozzáfognak a budapesti Operaház felújításához, befejeződik a Bábszínház és az Irodalmi Színpad újjáépítése — ez is része a kulturális beruházások ötéves tervének. Nem csökken a kulturális építkezésekre fordítható összeg, s ez a gazdasági erőfeszítések mostani szakaszában örvendetes ígéret. Ezen belül viszont növekszik az építkezésekre fordított pénzek aránya. Így lehetséges, hogy megyei művelődési központ épüljön Debrecenben, Nyíregyházán és Szolnokon, művelődési központ Komlón, Mohácson, Kiskunfélegyházán, Szegeden, Dunaújvárosban, Gödöllőn, . Százhalombattán, Budakeszin és Dombóvárait. Épülnek könyvtárak, ifjúsági házak, nevelési központok is sokfelé.

Gyarapítani ‘ a kultúra otthonainak számát és lehetőségeit nyilván csak a társadalom erőinek okos összefogásával lehet. Az utóbbi években egyre világosabb lett a felismerés, mekkora kár származik abból, ha a kultúrára fordított pénzek szétforgácso- lódnak. Ha ez is, az is építeni akar valamit, s talán kevés az ereje hozzá, megalkuszik,, ahelyett, hogy ketten összefogva közös erővel építkeznének.

A terv éppen ezért részesíti előnyben a közművelődés 'közös otthonainak létesítését, s a meglevőknek ilyen célú bővítését. Csakugyan, miért is ne dolgozhatna együtt a könyvtár az iskolával, a művelődési otthon a mozival, a színházzal, s miért maradna üresen egy-egy otthon — mert zártkörű —, miközben a kulturális élet más területei otthont keresnek maguknak?!

S ez az összefogás nemcsak anyagi hasznot hajtana. A műveltség közös otthonaiban nemcsak költségeket lehet megtakarítani, hanem jobban, egymást segítve dolgozni, művelődni is. A Kánaánba-érke- zést Petőfi így látta: ,,Ha majd a szellem napvilága j Ragyog minden ház ablakán ...” Üt ehhez az is, ha a szellem napvilága együtt, erősebb fénnyel ragyog h kultúra meglevő és új otthonainak megannyi ablakán. Z. L.

Látogatóban a császártöltési csapatnál

Az k iskpla udvarán először a KRES^-táblák tűnnek fel, emlékeztetve* a látogatókat arra, hogy ítt készült el az első közlekedési gyakorlopark a megyében! A bejáratnál újabb meglepetés vár: a folyosók találkozásánál, a szobányi nagyságú helyen a falakat a kisdobosok és úttörők készítette só-kerámia képek díszítik! Mennyi ötletes, ügyes gyerek jár itt szakkörre, hogy az iskolai, a mozgalmi1 és a sportélet egyetlen mozzanatát megörökítse, a maga örömére. A legjobban sikerültek azután kikerülnek ide, a falra.

Nemzetiségi iskolában vagyunk. A háromszázhúsz kisdobos és úttörő közül minden második tagozatos osztályba jelentkezik, elsős kora ófca tanul németül, illetve újabban már az óvodában is foglalkoznak német gyermekdalok, játékok gyakorlásával. A korán kezdett nyelv- tanulásnak megvan az eredménye: évente négyen-öten a hajai Frankel Leó Gimnáziumban folytatják a tanulást.

Az 1547. Kossuth Lajos úttörő- csapat sajátos helyzetéből fakadó mozgalmi tevékenységéről beszélgetünk Dobosi Jenő csapat- vezetővel és helyettesével, Kőműves P étemével.

A porcelángyáráról híres Meis- senben van testvériskolánk — és -útörőcsapatunk — kezdi a beszámolót az ifjú tanárnő —, az elmúlt esztendőben huszonegy pajtással jártunk nálunk. Örömmel tapasztaltuk, hogy akárcsak itthon, az NDK-ban is üzemek, gyárak dolgozói támogatják az úttörőcsapatok munkáját, mozgalmi tevékenységét. Meissen- ben a helyi kábelgyár üdülőjében laktunk, indultunk reggelenként kirándulni, ismerkedni a várossal és a környékkel. Hét végén kerestük fel azoknak a pajtásoknak a családját, 1 akik vendégül láttak bennünket. Amikor elbúcsúztunk, az Elba partján gyújtottak tiszteletünkre tábortüzet. Egyre-másra csendültek fel a német és a magyar úttörődalok. Mi pedig soha nem énekeltük olyan érzéssel kedves indulónkat mint itt: Pajtás, daloljunk szép magyar hazánkról..

A csapatról különben köztudott, hogy szeretnek országot járni, kirándulni. Az elmúlt nyáron a balátonlellei úttörőtáborba öt- venen voltak. Az idén Balaton- máriára indulnak, építőtáborba. Egyébként minden raj a tavaszi szünet idején útrakel, ismerkedik hazánk történelmileg is nevezetes városaiváL A pajtások Pécsre, Budapestre, Esztergomba, Csillebércre mennek.

A csapat büszkeségét, a rádiót Dobosi Jenő mutatja meg. Igaz, a átúdiószobában egy kicsit szűkösen férnek el, de az a tény, hogy elférnek, mutatja, mennyire igénylik, szeretik a pajtások hangosújságjukat.

Minden reggel zeneszóra érkeznek az iskolába, mert a Béke raj tagjai megkezdik a közvetítést. Az igazi műsorra pénteken, a nagyszünetben kerül sor, 9 óra 40 perckor. Aktuális eseményekét. dicséretet, dorgálást, sőt mini-riportokat közölnék. A legutóbb a kisdobosok farsangi karneváljáról készítettek színes összeállítást. Az egyik díjnyertes, az elsős HeibI Laci „egyenesben” nyilatkozott.

9 A császártöltési másodikos'

Jüsdobos Tamás László só-kerámia faliképé: Az első Behelyezett.

örültem, hogy Bubó doktor jelmezemmel ^második lettem.

— Sokáig tartott toli-ruhád elkészítése? — kérdezte a riporter.

— Tulajdonképpen, nem — tűnődött Laci —, csak egy egész napig...

Nyolc szakkörük van. Járhatnak a lövész-, a báb-, a KRESZ-, a képzőművész-, a biológia-, az irodalmi-, és a zene szakkörre. A dalolni szerelők kamarakórusba tömörültek. Ótt- jártunkkor már gyakorolták so- ronkövetkező műsorukat, amelyet meglepetésnek szánnak.

Példamútatóan jó kapcsolatot építettek ki a pajtások a helyi termelőszövetkezet fiataljaival, az ipari szövetkezet KlSZ-alap- szervezetének tagjaival. A tsz- be rendszeresen járnak szüretelni, meggyet), szőlőt szedni'. Az itt kapott pénzből rendezik kirándulásaikat. De rendszeres támogatást kapnak a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság vezetőitől is.

Ilyenformán bátran elhatá- rozhaltták, őszre elkészítik az új stúdió-asztalt, a vezetéket minden tanterembe. A műsop idejét; is növelni szeretnék.

Búcsúzóul a csapatvezetőt kérdezzük meg: mióta dolgozik a mozgalomban?

—• Tizenkét esztendeje va-. gyök csapatvezető. Mint úttörő 1952-ben jártam Csillebércen. Azt hiszem, akkor határoztam el, hogy felnőttként is kapcsolatban maradok az úttörőmozgalommal ...

Selmeci Katalin

Kisdobos

rejtvényfejtőknek

A március 19-én közölt képrejtvény helyes megfejtése: Ki korán kel, aranyat lel. Könyvjutalmat nyertek: Petrezselyem Terézia, Lakitelek; Korvcz Erika, Bátmonostor; Joó József Ágasegyháza; Csapó Ágnes, Kecskemét; Rácz Edit, Fájsz; Juhász István, Szabadszállás; Kapitány Viktória, Hajós; Albert Gábor, Baja.

A jövő héten úttörők számára közlünk érdékes fejtörőt.

íi.

A többi nyilvánvaló. Az éhes „ és szomjas népség nekiesett a hordóknak, teknőkbe, favödrökbe, ha más nem akadt, abrakos bőrzacskóba fogták fel a hordókból hő sugárban ömlő italt, ahány melléiért, annyi hasalt a teknők

mellé. A zabkenyértől kiszikkadt bendők — akár a száraz homok, teleszívódtak. Markukból szür- csöltek, kutya módra lefetyeltek, aztán — mivelhogy nem mindenkinek jutott kényelmes hely az iváshoz a teknők, s vödrök mellett — tépték, huzigálták egymást, tolakodtak, verekedtek, üvöltöztek, ha fegyverük lett volna, talán öldököltek volna is az italért. Milyen szerencse, hogy fegyver nélkül özönlötték el Munkácsot: azon helyben, ellenséggel szembe nem is szállva vérzett volna, fulladt volna borba a fejedelem gyülevész serege.

Rákóczi szinte őrjöngött a kétségbeeséstől, a háromezres sereg közt úgyszólván egymaga maradt józan, hiszen tisztjei! — ugyanazon bordában szövődtek, mint katonái, ugyanolyan megátalko- dottsággal ittak, ortályoskodtak, civakodtak, így aztán a fejedelem a maga kezével, csákányával — öt galléros lengyel fedezte és védte saját eszeveszettjeitől — ütötte, verte be a hordók fenekét, így akadályozva meg a sereg teljes szétzüllését. Még így is akadtak, akik a pincét bokáig elöntő borba belehaltak, nem is itták, nyelték, nyálták inkább a sártól sűrű bort, három kuruc — mind tiszaháti — fel sem kelt többé, borban lelték csúfos halálukat.

Az első napon még úgy volt, ■ hogy a Gondviselés helyesli ezt a vakmerő hadi mozdulatot — a kivonulást -a hegyekből, Munkács városának megszállását. Mert a várból kiszökött egy kálvinista pap, a fejedelem jobban szerette volna, ha saját hitebeli, tehát katolikus jött volna, de így is szi- vesen fogadta, mert jó híreket hozott: a Montecuccoli-ezred elvonuló csapatait az Alföldre érve, a jász-kunok útközben meglesték, meglepték és tökéletesen szétverték. A második napon azonban kiderült: a hírek hamisak. Az ezred néhány svadronja épségben, teljes fegyverzettel, lőporral rakott szakerekkel visszafordult, s bevette magát a közeli, amúgy kicsinyke, ám vizes árokkal, szigorú falakkal védett, fegyvertelen rohamozok által be nem vehető apró szerednyei várba, sőt, mi több, a távolinak hitt császári ezred vértes katonái — szám szerint ezerkétszázan — Ungvár- ra vonultak — támadásra, lökésre készen a munkácsi kvártélyozók ellen.

ÍÉs akkor következett a harmadik munkácsi nap, annak is az a soha el nem felejthető kora reggele. Az a vad zaj, üvöltözés, lópaták robaja. A fejedelem épp öltözködött, kisiet az udvarra — hiátvány sövénykerítés védi, ha így egyáltalán védhető az a ház

—, kuruc lovasök vágtatnak a Latorca folyó felé, ahol a gyalogőrséget megtámadták a németek, a fejedelem semmit sem ért, nem tudja, hova, miért vágtatnak ezek a lovasok, a nagyszájú Majoros ordítva követeli: — „lovat a fejedelemnek! lovat hozzatok a fejedelemnek!”

Lóra ülnek mindketten, de már vágtat is visszafelé az imént el- dübörgött lovascsapat, hozza a hátán az ellenséget. A németeket, \akik nem sejtik, hogy az a fiataj lovas, aki többedmagával egy .silány faház udvarán, a nyitott kapuban rángatja a kantárszárat — s ráadásul fegyvere, kardja sincs — az a kurucvezér, az a Rákóczi Ferenc, akinek a, fejére igert sok arany van kitűzve, tehát aki azt a fürtös hajú fejet a császári hatóság kezébe leteszi, egész életére gazdag emberré válik.

Eldübörgött a német svadron, ,és ekkor az féktelen, eszeveszetten dühös és vakmerő Majoros István kirántja a kardját, s amint az üldözők csapata elhalad, néhány lovasát magával ragadva, hátulról nekiront a németeknek. Nem törődik az őrült vállalkozás kockázatával, nem számolja, hányat vág le, szúr át, döf meg halálosan, csak

azt a veres képű kapitányt keresi, aki tegnap este a várban nagy hencegve azt híresztelte, hogy annak a kutya Rákóczinak a szívét a kardja hegyére tűzve viszi fel a várba. Azt keresi, annak ordít, „hé te kapitány, hé te kapitány” — s amint az ellenfél hátrafordul, hogy vajon ki az, aki őt szólítja, már kapja is a suhintó vágást épp a nyakára, épp az ütőeret metszi át Majos kardja, a kapitány két perc alatt elvérzik, a lóvá nya-' ka csurom vér, s a rémült állat már holt gazdáját hurcolja a városszéli temetőbe, ahol a megzavarodott németek próbálták összeszedni, rendezni magukat.

Később aztán lehetett ezt a szerencsétlen munkácsi kalandot valamiféle jól megtervezett manőverként beállítani, de a fejedelem nagyon jól tudja: ha akkor nem fordul azonnal vissza a hegyekbe, s ha visszavonulás közben nem jelentkezik az a most már mindörökre névtelen helybeli jobbágy, s nem mutatja meg a gázlót, ahol a Latorcán gyalog is át lehet kelni, s még lehet szökni a két tűz közül, a németek állította csapdából, akkor a fejedelem > most nem beszélgethetne az ülésen mellette zötykölődő gróffal.

A munkácsi kudarc után a fegyvertelen, vakrémületbe esett

tömeg szétszéledt, elvitték a hegyek közé a hírt: elveszett a fejedelem. Meghalt, megölték a. munkácsi csatában. És megint a régi szokás: a pásztorok, hegyi lakók kiálltak a hegyek tetejére, beleordították fájdalmukat a völgyekbe: a torokból szakadt, szinte ősemberi, tehát félállati, nyers és vad üvöltés hegyről hegyre szállt, hosszú dudák bömbölték szét a gyász jól ismert üzenetjelét és amikor - a körülvevő hegyekből visszajött a kérdezés düdajele: ki halt meg?” — zengett a hegy, a völgy egy elnyújtott kiáltozástól: Rákóczi!... Rákóczi!... Rákóczi!...' A fejedelem — miközben szét- roncsolódott seregmaradványai)-’ val Munkácsról visszafelé menekült a lengyel határra, maga is személyesen, saját füleivel hallotta ezeket a síró-rívó jajgatásokat üvöltéseket — saját visszhangzó nevét.

A lengyel határtól idáig, tehát Klimóctól Munkácsig három napig tartott a lázadók lelkes és bizakodó menetelése, ám a munkácsi kudarc után két nap alatt visszaért a lengyel határra a züllőfélben levő vert sereg. Za- vadkán, a fejedelem saját birtokán levő faluban pihent meg,, s gyülekezett a sereg.

(Folytatjuk.)

Szirmok művésze