Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-13 / 88. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. április 13. MEGFELELŐ FAJTA — KORSZERŰ TARTÁSTECHNOLÓGIA ÉS Mai ismereteink szerint — s ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a tenyésztői munka folyamatos, s nem várt eredmények akár néhány hét múlva napvilágra kerülhetnek — tehát már van olyan fajta, amely megfelelő a nagyüzemeknek és a feldolgozóknak is. Nem mindegy azonban, hogy milyen környezetben nevelik az állatokat. Az élőlény és környezete állandó kölcsönhatásban van egymással, s ennek következményeként áz élőlény kedvező tulajdonságai jobban, vagy kevésbé kerülnek előtérbe. Nem állítjuk, hogy tökéletes fajta a HUNGAHIB, de azt meggyőződéssel mondhatjuk, hogy jelenleg hazánkban ,a legjobb. Hasonlóan vélekedhetünk az ISV technológiájáról is. Lehetőségek a sertéstartás hatékonyságának növelésére Korszerűsítésre 15 millió forint Mindenütt alkalmazható Legtöbb gazdaságban, ahol sertéstelep van, arról panaszkodnak, hogy nem tudják teljesíteni a tervezett hizókibocsá- tást, drága a termelés, alig hoz nyereséget a telep. Sőt sok helyen veszteség, ráfizetés tapasztalható. A megyében levő 23 iparszerű sertéstelepen a férőhely-kihasználás átlagosan 70— 80 százalék között van s kevés a beruházás egy négyzetméterére számítható hústermelés, ugyanis ez csupán 170 kiló. A szakosított sertéstelepekről tavaly 250 ezer,' az egyéb telepekről pedig 110 ezer hízott sertést szállítottak el. Az újonnan létesített telepekről mintegy 20—25 százalékkal kevesebb sertés került ki a tervezéskor meghatározottnál. Ez egyrészt a telepek hibája, ugyanis a különböző fogyatékosságok miatt képtelenek a tervekben jelzett mennyiségű sertés hizlalásé, ra, másrészt nem volt megfelelő fajta. Népgazdasági érdek, hogy a biztonságos hazai sertéshús-ellátás megoldódjon, s emellett exportra is jusson hús. Tehát több sertést kell hizlalni. Ismét lehet választani a megoldás módját illetően. Vagy új telepeket építenek, vagy a meglevők kapacitását kihasználják, sőt növelik. Nem kétséges, hogy az utóbbi a helyes, a járható út. Természetes, hogy legtöbb helyen ez sem oldható meg pénz nélkül, hanem úgynevezett hatékonyságot javító beruházással, amelyhez a Magyar Nemzeti Bank kedvező feltételek mellett nyújt hitelt. A megyei banknak 15 millió forint áll rendelkezésére ilyen célra. • A kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet szerfás sertésóljalban az ISV technológiát alkalmazzák. Most már „csak” egy kérdés van, pótlólagosan milyen beruházást érdemes elvégezni” Ügy hisszük, az ISV technológiájának megvalósítása kedvező eredményre vezet. Az is nagy előnye, hogy nemcsak az új, hanem a ré. gi szerfás sertésólakban is alkalmazható. Dr. Bajor Ferfinc, az ISV igazgatója minderről a kivetkezőket^ mondotta: — A sertéseknek is van úgynevezett komfortigényük, vagyis szükséges egy optimális környezet, amely hozzásegíti az állatokat a teljesítmény és termelőképesség maximális kibontakoztatásához. Két megpldatldjí feladat van: a sertéslelepelc kihasználásának javítása és az említett komfortigény megteremtése. Az ISV által kidolgozott technológia mindkettőnek eleget tesz. A más módszerektől eltérő ebben az, hogy az állatok nem a padozaton, hanem efölött ketrecekben, dróthálón vannak szüle-, fésűktől a hizlalás befejezéséig. Ez a battériás tartásmód, amely higiénikus és jobb helykihasználást tesz lehetővé. Az ilyen technológiát megvalósító sertéstelepe, ken nagy gondot kell fordítani a fűtésre valamint a túlnyomásos szellőztetésre, amivel a sok állatnák biztosítani lehet az oxigénben dús levegőt. — Kérem, szóljon a battériás tartásmód eredményeiről. — Az országban eddig több, mint 70 helyen alkalmazzák. A gazdasági eredmények mintegy 10 százalékkal növekedtek ezeken a telepeken, a hízókibocsátás pedig 30—35 százalékkal. Nemcsak a jobb helykihasználás hozta az eredményeket, hanem a kevesebb állatelhullás, megbetegedés. Országos adat szerint száznapos korig a malacok 20 százaléka, amelyeket a padozaton tartanak elhullik, és a i hizlaldába került állatoknak ugyancsak 20 százaléka csökött, rossz kondíciójú, nem hasznosítja meg. felelően a takarmányt a születés utáni megfázás, megbetegedés miatt. Ugyanakkor a battériákban született malacoknak csupán 1—2 százaléka pusztul el. Elterjedtebb a 28 napos korban történő elválasztás. Az erős és egészséges malacok kilencven nap alatt 35—38 kilósra gyarapodnak, s a hizlaldákban, ahol ugyancsak battériákban tartják az állatokat, hasonló-intenzitású a növekedés. — ’ Bácá' megyében hány telepen és milyen sikerrel alkalmazzák az ISV technológiáját? — öt telepen végeztük el eddig az átalakítást, kettőn pedig rövidesen befejezzük. A bácsbo- kodi és borotai tsz-ekben. valamint a Kiskunhalasi és Kalocsai Állami Gazdaságban korábban 10 800 sertést hizlaltak, az idén pedig a battériás tartás bevezetésével megközelítik a 27 ezret. Kiszámítottuk, ha a Bajai Állami Gazdaságban befejeződik a beruházás, 20 ezerrel növekszik évente a hízókibocsátás. S még egy adat a megyére: ha a szakosított és nem szakosított telepeken mindenütt a battériás tartást valósítanák meg, 150—180 ezer sertéssel lehetne a jelenleginél többet hizlalni. A költségekről annyit egyhatodába kerülne az átalakítás annak az összegnek, amit 150 ezer hízott sertés kibocsátására alkalmas telepek építésére fordítanának. A kalocsai Iszkra Tsz-ben tavaly nyáron fejezték be a szerfás ’ sertésistállók átalakítását. Itt évek óta veszteséges volt a sertéshizlalás, 1974-ben például 0 A felvétel előtt néhány órával a battériás fiaztatóban született malacok. (Szilágyi Mihály felvételei) elérte a 150 ezer forintot. A telepen 1500 sertést lehetett hizlalni. Az -ISV-' technológiáját alkalmazva — épületbővítés nélkül —, megkétszerezték a hízott sertések számát, s már tavaly 00 ezer forint nyereséget értek el. Kicsi a telep, nem nagy a nyereség sem, de már gazdaságos a sertéstartás. Az átalakítás költsége számításaik szerint két év alatt megtérül. A battéria azonban nemcsak a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható, hanem a háztáji gazdaságokban is. Tavaly a megye sertésállományának több, mint 55 százaléka a kisgazdaságokban volt. A háztájiban a battériás málacnevelés és hizlalás ugyanolyan előnyökkel járna, mint a nagyüzemekben. ' A kisüzemek is olcsóbban hizlalhatnák az állataikat, s nem is beszélve arról, hogy mennyivel többet tudnának tartani a meglevő férőhelyeken. Rendkívül nagy előrelépést jelentene — a népgazdaságnak pedig sokkal több húst — 'ha - a háztáji gazdaságok is alkalmaznák a battériákat. A megyében a kiskunhalasi Takács Sándor az „első fecske", aki a napokban alakítja át a sertésólait. Együttműködés = további fejlesztés A leírtak után azt mondhatjuk, hazánkban van már a nagy. üzemeknek megfelelő fajta és technológia. Korántsem szeretnénk viszont azt állítani, hogy csak és csakis a HUNGAHIB- sertés. valamint az ISV technológia az üdvözítő, az egyedüli megoldást hozó, és semmi más. Azonban — s ezt igyekeztünk bizonyítani — használatukkal, alkalmazásukkal megoldhatók a sertéstelepek alapvető' gondjai, gazdaságossá tehető az ágazat. Összhangba hozható a népgazdasági és üzemi érdek, nevezetesen: nagy mennyiségű sertéshúst olcsóbban lehet előállítani. A HUNGAHIB és az ISV szakemberei az együttműködéstől remélik hogy egymás munkáját segítve, a fajtát tovább javítva, a technológiát pedig finomítva még többet tudnak tenni hazánkban a sertéstenyésztés és hizlalás hatékonyságának, gazdaságosságának javításáért, a hústermelés fokozásáért. Csabai István Tavaly 160 milliós termelési érték Az ÉPFA bajai gyára vállalaton belül már nem első esetben vívta ki a legjobb üzemnek járó elismerést. A gyár párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői minden közösséget érintő problé-' mát megvitatnak a dolgozókkal, s azok véleménye gyakran található a gyár terveiben, akár termelési, kulturális, vagy egyéb vonatkozásban. Tavaly, a XI. pártkongresszus óta mintegy önmaguk elé állítandó feladatként a következő jelszóval indultak - versenybe: A kongresszus szellemében élüzemhez méltó színvonalon dolgozzunk. E jelmondat tartalommal való megtöltésére megalapozott tervvel és vállalással készültek. Az eredeti éves tervük 154 millió forint volt, de a szocialista brigádok és a gyár valamennyi dolgozójának közös vállalásaként Ifid millió forintos termelési érték teljesítését tűzték célul maguk elé az 1975-ös évre. A gvárban uralkodó jó versenyszellem eredményeként ezt a vállalásukat 161,4 millióra teljesítették. Ugyancsak szép eredményeket értek el a nyereségtervet illetően is. Ezt a célul tűzött 33 millió helyett 38 millió forintra vállalták és 40,7 millió forintra teljesítették, közben 4 millió forinttal csökkentették a forgóeszköz-felhasználásukat is. Az ÉPFA bajai gyárának dolgozói amellett, hogy a vállalaton belül a legjobb eredményt érték el, segítették testvérüzemüket, az ócsait. Kidolgozták részükre a szárító technológiát, elkészítettek egy szabásgépsort és azt üzembe is helyezték.^ Termelési tanácskozásokon, brigádértekezleteken szinte napirenden szerepel a még jobb gépkihasználás, az emberek egészségének legteljesebb védelme. A brigádok egyéni vállalásai fedezték, sőt „fölözték” a gyári vállalásokat. A különböző mutatók teljesítésére tett vállalásaik mellett gondot fordítottak a tanulásra is. Aki szakközépiskolára beiratkozott, el is végezte. Tavaly a gyár dolgozóinak több mint fele valamilyen formában továbbképezte magát. Az egész városban példát mutatnak a társadalmi munka végzésében. 1975-ben 1930 társadalmi munkaórát tevékenykedtek, 72 ezer 200 forint értékben, 3075 forint értékű anyagráfordítással. A vállalati versenyben 1974-ben és 1975-ben is első helyen végeztek. 1974-ben elnyerték a kitüntető Élüzem címet, s néhány nappal ezelőtt’ kapták a hivatalos értesítést, hogy április végén ismét Élüzem-ünnepséget tarthatnak az 1975-ös évben végzett kiváló munkájuk alapján. Ennek megünneplését április 23-ra tervezik. Ebben az évben új termékkel bővíti profilját az ÉPFA bajai gyára. Különleges ablaktokot ^gyártanak, amelybe új technológiai éljárás .alapján kidolgozott üvegtáblát helyeznek egy teljesen légmentesen szigetelt fémkeretbe, egymástól mintegy 10 mm távolságra. Ez az ablaküveg soha nem párásodik, mert a két üveg közt levő száraz levegő nem engedi. A különleges üveget az Orosházi Síküveggyár szállítja. Szabó Ferenc A Felvételünk a saját tmk-üzemben készült gépsort mutatja, amelyen a nyílászáró alkatrészek készülnek. Milyen életkort érhetnek el a növények? Amíg az áfonya 25 évig élhet, addig a hanga 40 éves kort érhet el, a rhododendron-bokor 90, a szőlőtő 130, a körte- és a cseresanyefa 300 évet is túlhaladhat. A hilldesheimi dómban levő „ezeréves rózsatövet” több mint 400 évre becsülik. A különböző fenyőfák 300—400, a boróka 500, a hárs és bükk 900, a tölgy 1000, az oliyaolajfa 2000 évet érhetnek el. Kalifornia mammutfenyőit és Ausztrália eukaliptuszfáit 4000—5000 évre becsülik és az oaxai (Mexikó) híres víziciprusokat 6000 évre. A Föld legöregebb fái a szágófák, amelyeknek életkora 12 000— 15 000 év.*. A holnap szállítórendszere Erdőt telepít a nagybaracskai asszonybrigád A Gemenc! Erdő- és Vadgazdaság bajai székhelyű panduri erdészetéhez részben a Duna ártere, részben a homoki erdők tartoznak. Nagybaracska, Vaskút, Csátalja, Bátmonostor határának buckás, néhány évtizede még kietlen homokterületein erdei és feketefenyö-telepítések örökzöldje díszíti a tájat. A 300 hektár területű, csaknem egybefüggő, 1—15 éves korú fenyőerdőt a környékbeli asszonyok, lányok ültetik, ápolják. Az erdészet hatvan szerződött női dolgozója közül ezúttal a nagybaracskai asszonybrigádot mutatjuk be. A jövő embere — legalábbis a fejlett iparú országokban — Városokban fog lakni. A városi közlekedés már ma is tapasztalható csődje új közlekedési rendszerek kialakítására készteti a Szakembereket. A nagy világvárosok tömegközlekedésének lebonyolítására nincs jobb módszer a földalatti-hálózat kiépítésénél, a kisebb városokban azonban drágasága miatt nem jöhet szóba ez a megoldás. Az NSZK-ban megépítették annak az ún. kabintaxi-rend- szernek az első — kísérleti — szakaszát, amelyet a kis és közepes népességű városok közlekedési gondjainak enyhítésére szánnak. A három személy és csomag befogadására alkalmas kabinok 40 méterenként alátámasztott pályán közlekednek. Az egyik irányba haladó kabin a pálya gerincén siklik tova, az ellentétes menetirányú függesztett megoldással alul közlekedik. Minden állomáson kitérőket képeznek ki, ahová a kabin félreáll, ha a beszállásnál az utas előre beprogramozta az úticélt. A kabinok óránként 40—80 kilométeres sebességgel haladhatnak a pályán. Az egymást követő járművek közötti — a sebességtől függő — biztonsági távolságot automatika szabályozza. A forgalomáramlás optimalizálását egy; központi számítógép végzi. Az eddigi tapasztalatok szerint egy ilyen automatikus rendszernél a személyzeti költségráfordítás az eddigiek 20 százalékára csökkenthető. Az Alsó-Rajna partján fekvő 40 ezer lakosú Willich városában most 25 km hosszúságában megépítenek egy ilyen kabintaxi-rendszert, 28 megállóhellyeL Naponta 30 ezer utas szállítására lesz alkalmas ez a forradalmian új megoldás. Tizenkilenc asszony és egy leány írta alá azt a szocialistabri- gád-vállalást, amely szerint 1976- ban elvégeznek 141 hektár talajelőkészítést, 73 hektár erdősítést, 1055 hektár ápolást, 46 hektár tisztítást. Ezenfelül 69 hektár erdőt készítenek elő végleges átadásra. A fenyőtelepítés ugyanis 4—6 éves korban kerül be a fiatal erdők nyilvántartásából az erdőleltárba, attól függően, hogy milyen fejlettségű. Az ilyen erdő átadásra előkészítése nagy felelősséggel jár. — Még tizenkét hektár erdősítésünk van hátra a tavaszi idényben, — említi a legidőszerűbb feladatot Csóka Jánosné, a Haladás asszonybrigád vezetője. — Ha ezzel megleszünk, túlteljesítjük az idei tervünket... Ezzel a 12 hektárral sem lennének hátralékban, ha nem szól bele a márciusi tél az erdősítésbe. Havas, hideg időben az erdészet sem erőlteti az asszonyok munkáját. — mondja a brigádvezető. — Azt a sok-sok fenyőt a környéken mind mi ültettük géppel. Bizony ünnepnap, vasárnap is, hogy mielőbb befejezzük. Mert májusban az erdősítés már nem sokat ér... A kék overallos, középkorú, barna hajú asszony az erdészetben tizenkilenc társa munkáját irányítja és ellenőrzi, ha éppen nincs jelen az erdész, örömmel újságolja: — Soha sincs köztünk igazolatlanul mulasztó, munkából elmaradó. Szívesen jöttek a brigádba dolgozni, akiket hívtunk a faluból. Azt is hozzáfűzi Csóka Jánosné, hogy amióta gépkocsival utaznak, sokkal könnyebb. Fél hétkor indulnak a faluból mik-, robusszal, délután négy órakor mennek haza. Két-három évvel ezelőtt még 10—12 kilométert kerékpároztak az asszonyok a munkahelyükig és este vissza a faluba. Minden szocialista brigádtag 800 forint jutalmat, 4—5—600 forint „hűségpénzt”, kétezer forinton felüli nyereségrészesedést visz haza a családnak az 1975- ös év eredményes munkája alapján. A kereseti lehetőség is vonzotta a háromgyerekes Király Imrénét, hogy idén az erdészetben vállaljon munkát és belépjen a Haladás brigádba. — Otthon is úgy vagyunk, mint a munkahelyen — mondja Csóka Jánosné —, ha valamelyikünk megbetegszik, a másik kimos, vasal, megfőz helyette. így él, dolgozik a nagybaracskai Haladás asszonybrigád. Szocialista brigád — ez évben indulnak az aranykoszorús jel-, vényért. Rövidesen 75 hektár új erdő nyitja számukra az utat. Gulyás Jenő
