Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. április 4. született Latinca Nyolcvan éve 1886. április 5-én látta meg a napvilágot Aradon egy szorgal­mas, törekvő munkásember har­madik gyermekeként. A család mindegyik gyermeke, így Sándor nevelésére is nagy gondot fordí­tott. Az 1906-ban érettségizett fiatalember az évek folyamán szerte Európában utazásokat tett. Hamarosan hírlapíróként és ve­zető műszaki tisztviselőként dol­gozik és már 1910-ben belép a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Az immár határozott el­veket valló, külföldet járt, mű­velt fiatal férfit a világháború­ban a Monarchia egyik legszeb­ben dekorált tartalékos tisztje­ként látjuk viszont. Tulajdono­sa a bronz, a kisezüst és a nagy­ezüst vitézségi érmeknek (az el­lenforradalom ezért osztogatta a „vitézi” címeket), a Károly csa­pat-keresztnek, mindkét Signum Laudis-nak, a koronás aranyér- demkeresztnek, írásbeli dicsére­teknek, — hősiessége és bátorsá­ga sem feledtetik a leveleiben megnyilatkozó éles háborúelle­nességét. A szociáldemokrata értelmiségiben beért az elszánt forradalmár. „Gyűlölöm... ezt a megfertőzött társadalmi rend­szert, amely idehozott engem" — írja feleségének. Nem meglepő tehát, hogy ak­tívan vesz részt az őszirózsás forradalom eseményeiben. Hama­rosan megtalálja élete értelmét: a szegényparasztok és. a kisgaz­dák érdekeinek képviseletét. A Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége küldi 1919 januárjában Kaposvárra titkár­ként, hogy irányítsa és szervezze a föld népét. A nehézségek, a forradalmi helyzet megoldásának igénye késztették arra, hogy szerepet vállaljon a Somogybán már 1919. március 10-én az SZDP és a Munkástanács javaslatára megalakult háromtagú direktó­riumban. (Véglegesen a Tanács­hatalom szilárdította meg ezt a Sándor megoldást később.)- A testület Irányította a megyei szocializá­lásokat a 200 hold feletti birto­kok termelőszövetkezetekké *való átalakítását. Latinca feladata volt a közellátás ügyeinek inté­zése is: a lehetőségekhez képest megoldotta Kaposvár és a vidék termékcseréjét. A sokasodó el­lenforradalmi megmozdulások azonban szükségessé tették a di­rektórium felszámolását és a kormányzótanácsi biztosi in­tézmény bevezetését a megyé­ben. A Tanácskormány Latinca Sándort nevezte ki erre a tiszt­ségre. Latinca politikai érzékét dicséri, hogy a proletárdiktatú­rát ésszerű kompromisszumok és célravezető, rugalmas megoldá­sok segítségével gyakorolta. A válságos napokban nyugalmat és határozottságot mutatott. Egész tevékenysége arra irányult, hogy megnyerje és megtartsa a falusi szegénységet, a parasztságot a munkásosztály ügyének. De az ellenforradalmi terror elszabadulása őt sem kímélte. Bár a helyi bírósági szervek elő­ször nem találták bűncselek­mény hiányában megbüntethető- nek, az időközben Kaposvárra érkező Prónay-különitmény tiszt­jei 1919. szeptember 17-én a Ka­posvár melletti Nádasdi erdőben bestiális körülmények között meggyilkolták. F. T. KECSIV EGY HÍVJA KECSIV KETTŐT! IKV-gyorsszolgálat Néhány hónapja tűnt fel először a megye- székhely utcáin az a sárgára festett ZUK kisteherautó, amelynek oldalán piros betűk virítanak: Ingatlankezelő Vállalat — Kecs­kemét, Villám István utca 2. — Telefon: 12-667 — GYORSSZOLGÁLAT. Voltak, akik benéztek a kocsi ablakán, s nem kis megle­petésükre különböző szerszámokat, vízveze­tékhez tartozó csaptelepeket, mosdókagylókat láttak. IN GÁTI AN KEZE tó VftllALAf 1 • ir-f-:- '. ui titf ifi (stUíi üt* A haszon mindenkié — Az autót egy inspekciós or­vosi táskához hasonlíthatnám — melyben a legszükségesebb, gyakran használt gyógyszerek, injekcilófecskendő italálható —, ebben az esetben vízvezetéksze­relő szerszámok, és egyéb, álta­lában felhasználásra kerülő al­katrészek, csaptelepek, mosdók, stb. tartoznak a „leltári” kész­lethez — magyarázza Csibrány Pál, a Kecskeméti Ingatlanke­zelő Vállalat igazgatója. — Január előtt is álltak ké­szenlétben ügyeletes szakembere­ink, de ők kerékpáron, a cso­magtartóra szerelt szerszámos ládával indultak egy-egy beje­lentésre. Most a szerelők gép- kocsival hajtanak oda, általá­ban egy-két órán belüli— a hí­vástól számítva —, a helyszí­nen vannak, s javítják a válla­latunk kezelésébe tartozó házak­ban a vízvezeték-, lefolyócső-, át­eresz-, szifon-hibákat, és más, hasonló rendellenességeket szün­tetnek meg a szakemberek. Ket­ten járják gépkocsival a várost, egy szakmunkás, és egy segéd­munkás, aki egyúttal a sofőr is., . — Hogyan fogadta a lakos-? ság az új szolgáltatást? — A „haszon” mindenkié, hi­szen a bérlőknek az eddigiek­től eltérően nem kell otthon ma­radniuk, szabadságot kérniük — nagyon gyorsan odaérünk. Más­részt — ez már a vállalat érde­ke is — ha nem megyünk azon­nal, a kis hibából nagy kár ke­letkezhet. — Mi van akkor ha egyszer­re több bejelentés érkezik? — A legsúlyosabb hibát szün­tetjük meg először, s utána csak az apróbbakat, például a* bérlő­nek bosszúságot okozó vízcsöpö- gésfc, hiszen ez a lakás állagát pár óra alatt sem rontja... — Más jellegű szolgáltatást nem terveznek? _ Június végétől szeretnénk te­tőfedő és bádogos szakmákkal bővíteni a gyorsszolgáltatásft; minden azon múlik, hogy mikor kapjuk megr a gépkocsit. Ter­mészetesen nem egy egész tetőt javítanánk meg akkor sem, ha­nem csak azt a részt, amelyik hibás. — Olyan is előfordult már — jegyzi meg az igazgató —2 hogy a bérlő bejelentette: eltörte a mos­dókagylóját. Ebben az esetben persze fizetnie kellett, de a hely­színen gyorsan kicserélték szak­embereink a töröttet. Kevesebb a reklamáció Újvári Lászlóné kilenc órakor kinyitja a szekrényajtót, s egy rádiót vesz elő. Beleszól: — KECSIV egy hívja KECSIV kettőt. Jelentkezzen! Vétel! wmwm mm 9 A sárgára festett ZUK eleinte feltűnést keltett, ma már megszokott szinfoltja a vá­ros közlekedésének. • KECSIV egy hívja KECSIV kettőt — Űjvári Lászlóné szak­szerűen kezeli a rádiót. A KE­CSIV Kecskeméti Ingatlanke­zelő Vállalatot jelent. 9 KECSIV kettő jelentkezik?.. — Horváth Balázs a további utasításokat várja. A szakember munka közben. Kosa Tibor ügyel arra, hogy a lehető legkisebb kárt okozza. A válasz par másodperc múl­va érkezik: —__ KECSIV egy, itt KECSIV kettő a Schönherz térről jelent? 'kezem. Megérkeztünk, körülbe­lül égy óra alatt kész leszünk a javítással. — Rendben van, egy óra múl­va ismét hívom. — A,rádió visz- szakerül a szekrénybe. — Ultrarövidhullámon sugá­rozzuk közleményeinket. Szabad-, ban öt kiloniéterre garantálják a készüléket, de nagyobb távol­ságon is sikerül összeköttetést teremteni. Ha bejelentkeznek a szerelők, megmondom, hogy' ér­kezett-e újább bejelentés. — Amióta bevezettük a gyors­szolgálatot, sokkal kevesebb a reklamáció — állítja büszkén Üjváriné aki már öt éve dol­gozik az IKV-nál. »» Már itt vannak ?” ’ — Fél nyolc után öt perccel telefonáltam, kilenc őreikor már itt voltak az IKV-sek — mondja a Schönherz tér 6. I. emelet 4. lakás gazdája. — Nem akartam hinni a szememnek. — Kérem szépen, volt olyan is — tolja feljebb homlokára sapkáját Horváth Balázs gépko­csivezető, rádiókezelő és a víz­vezetékszerelő segítője —, hogy az ügyfél begyalogolt a vállalat központjába bejelenteni ß hibát, nekünk kiadták rádión, s előbb odaértünk, mint az ügyfél haza­ért volna. Mindenki meg van le­pődve mikor csengetünk. „Már ilft vannak?” — kérdezik hitet­lenkedve. Kósa Tibor közben szakszerű mozdulatokkal felderíti a falvi­zesedés okát — a kád csapja mondta fel a szolgálatot. A szük­séges típusú csaptelep azonban nincs a ZUK csomagterében, azért rádión megbeszélik a köz­ponttal hogy a raktárból hoznak. — Jó lenne, ha mindenki tud­na erről a valóban gyorsszol­gáltatásról — véli a lakás bér­lője. A magunk részéről ezért min­dent meg is tettünk... B. J. TALAJERÖPÓTLÁS CSAKNEM 100 EZER HEKTÁRON Jól telelt az őszi gabona i A kéthetes késéssel beköszöntött tavasz a mezőgazdasági üzemeket nem érte készületlenül. Bár a gépalkatrész-ellátás még korántsem tökéletes, az állami gazdaságok és a szövet­kezetek az erő- és munkagépek többségét a téli hónapokban kijavították. Amikor az időjárás lehetővé tette, a szántóföl­dön és a kertészetben folyamatosan dolgoztak. Megyeszerte jól telelt az őszi gabona. Az állami gazdaságok és a szövetkezetek a megye 112,5 ezer hektár őszi kalászosá­nak 95 százalékán elvégezték a télvégi talajerőpótlást, a fel- melegedés hatására a növényzet gyors fejlődésnek indult. Az elmúlt télen bebizonyosodott, hogy a tápanyagban gazdag, jól előkészített és megfelelő mélységbe vetett gabona átvé­szeli a kemény telet. A városföldi Dózsa termelőszö­vetkezetnek 726 hektár őszi ka­lászosából 440 hektár Libellula- vetése van. Az enyhe olasz te­lekhez szokott búzafajta károso­dás nélkül elviselte a 23 fokos hideget a városföldi határban, mert a közös gazdaság az átla­gosnál nagyobb mennyiségű káli- és nitrogénműtrágyát alkalma­zott, öt centiméter mélyre vetet­te a magot. A városföldi szövet­kezet az országos átlagnál na­gyobb mennyiségű műtrágyát al­kalmaz, a kalászosgabona- és a kukoricatermesztésben főként kálit és nitrogént, amelyet a ho­mokos talajba vetett növény meghálál. Az elmúlt esztendőben a városföldi Dózsa Tsz hektáron­ként 80 mázsán felüli kukorica- termést takarított be. Alkalmas az idő a tavaszi • ka­lászos vetésére, amelyet az elmúlt napokban az előirányzott terület­nek csaknem a felén elvetettek. Ha az időjárás kedvező marad, és a talaj hőmérséklete tovább emelkedik, a hónap közepe tá­ján megyeszerte hozzáfognak a legnagyobb területen termesztett takarmánynövény a kukorica ve­téséhez. A kiskunhalasi járásban megkezdődött a cukorrépa vetése, amelyet ebben az esztendőben a tavalyi 5200 hektárfiái nagyobb területen termesztések a megye állami gazdaságai és szövetkeze­tei. Zöldségfélét több mint 10 ezer hektáron termesztenek a mező- gazdásági nagyüzemek. A kései kitavaszodás következtében ezek vetése, palántázása elhúzódik. A 3,5 ezer hektár zöldborsóból március végéig csupán néhány száz hektárt tettek a földbe. A konzervipari feldolgozásra tfef mesztett különböző fajtájú és éré­si idejű borsó majd egyidőben érik, s torlódást okoz a gyári feldolgozásban. A -tavalyinál kisebb ' területen szándékoznak paradicsomot ter­meszteni Bács-Kiskun megyében a mezőgazdasági nagyüzemek. Tizenhárom szövetkezet mintegy félezer hektárral csökkentette az értékesítésre szerződött, paradi­csom területét. A legfőbb ok az, hogy a paradicsom1 termelési költsége egyre magasabb, s a tartósítóipar által felkínált át­vételi ár nem fedezi a mezőgaz­dasági üzemeknek a paradicsom­termesztésre fordított költségeit. E mellett a mezőgazdasági üze­mekben csökken a munkaerő.' A tompái Kossuth Tsz néhány évvel ezelőtt még a megyében legnagyobb területen termesztett zöldségfélét. Az idén miridössze 52 hektár konzervipari para­dicsom termesztésére szerződött. Kertészetében már csak egyhar- mada dolgozik azoknak a szemé­lyeknek, akiknek az előző évek­ben a közös gazdaság zöldségter­mesztése munkát adott. A mun- -kaerő-csökkenést nem követte a gépesítés. A soroksári paradi­csomtermesztési rendszer társu­lás tagjaként a tompái szövetke­zet paradicsomtermesztő gépsort vásárolt. A berendezések többsé­ge azonban teljesen* alkalmatlan arra a célra, amelyre készítették. Egyesek véleménye szerint talán ócskavasnak jó. K. A. EEBEEEEEEEBEBEEEEEBEEEEBEBEBEEBEBBEB Társadalmi ellenőrök • Munkások — s műszakon kívül szakszervezeti, kereskedelmi, tár­sadalmi ellenőrök: Millunov Dániel, Kulisics József, Szűcs Ferenc és Bajai Istvánná. (Szilágyi Mihály felvétele) Kitüntetést, nyilvános elisme­rést aligha kaptak még. Nevüket talán még a Társadalmi Ellenőrök Híradójában sem olvashatták. De legrosszabbul-az esett, hogy a társadalmi ellenőrök országos tanácskozására senkit sem hívtak meg közülük. Pedig nyolcán vannak kereske­delmi szakszervezeti társadalmi ellenőrök itt, a Kisrmrtor és Gép­gyár bajai gyáregységében. íme nevük sora, az önkéntes társadal­mi tisztségben eltöltött idő sze­rint. A sarzsit legrégebbem, — 1970 óta Millunov Dániel kom­presszorszerelő viseli. „Rangidő­ben” Szűcs Ferenc marós csoport- vezető, Gácsér József villanysze­relő, Rócz József szerszáiriköszö- rűs. Antal Imre marós követi őt 4—3—3, illetve 2 esztendővel, majd Fazekas Istvánná műhely­írnok, Bajai Istvánná szerszám­kiadó, s Kulisics József elektro­műszerész következik. Mint ahogy ez utóbbi mondja: — Én vagyok a legfrissebb. Munkások. Amikor becsülettel ledolgozták műszakjukat, akkor látnak újra munkához. Mostmár a városnyi család, a fogyasztók érdekében. Mit ellenőriznek? Sok volna jegyzékbe szedni. Attól kezdve, hogy például a TUZEP- telepen milyen a rend, tisztaság, nincs-e, árukapcsolás, (tehát, hogy akkor adok ezt, ha amabból is vásárol a kedves vevő), s a ru­házati boltban betartják-e gyer­mekholmiknál a fix árat, odáig, hogy az éttermekben előírás sze- rinti-e a minőség és mennyiség, és milyen az árjelzés, a mérleg, a higiénia az élelmiszer- vagy zöld­ségboltokban, — mondhatni, az égvilágon mindenen rajta tartják a szemüket. Hogy tisztességes munkával szerzett pénzünkért tisztességesen szolgáljanak ki; ne csapjanak be bennünket se elnézésből,- se ra­vaszkodással. — Mondják el egyik legutóbbi „kiszállásuk” programját — kér­tük négyőjüket, akikkel a gyár egyik csöndes irodájába jöttünk «össze — műszakváltáskor. — Akár a maival is kezdhet­jük- — állt rá azonnal „szóvivő­jük”, Millunov Dániel. Március 25-én Bajai Istvánná, Tapodi László szakmaközi titkár és ő alkotta a kis ellenőrcsopor­tot,. Elsőnek a Béke téri Halérté­kesítőnél — a mérleget s az ár­jelzéseket ellenőrizték. Mindket­tő rendben volt. De afölött sem hunyhattak szemet, hogy az egyik segédmunkás, Gyűrűsi Elemér hasán vizes volt az öltözék. Nem vett fel védokötényt. Felfázás, táppénz. A munkavédelemről szintén került bejegyzés a jegy­zőkönyvbe. — Poroltókészülék? Előadják. Fel van tépve, tehát használták, j — Mikor volt tűz? — Tegnap. — Kinek jelentették? Most fogják csak. És ha nem járnak ott ellenőrök? Majdnem vége az ellenőrzés­nek, mikor két nővásárló állít be. Mindkettőn porcelánfehér kö­peny, fityula. Szép tiszta konyhai öltözékében ugrott át Seregi An­talnál és Pap Ferencné a 159-es számú bisztróból. Nem éppen hi­giénikus. Az üzletvezető később ezt a kijelentését írta alá a jegyző­könyvben: — Ez az egy munka­ruhájuk volt bent. A bisztróból kijövet ellenőreink újabb fehér köpenyes emberbe ütköznek. Csomaggal kezében sattyog a közeli vetőmagboltba Jagodics Sándor hentes. Csak „.átugrik”, a 3301~es húsboltból. — De miért fehér köpenyben, itt a poros, szeles utcán, s egy rúásik üzletbe? Aztán vissza a húsokhoz.. — Várnak ä vevők, sietek, azért nem vettem le a köpenyt. A jegyzőkönyvbe ezt mondta az üzletvezető: „Figyelmeztetés­ben részesült”. A Bajai Üj Élét Halászati Tsz Sugovica-'parti üzlethelyiségében furcsa látvány fogadta őket. Sí­pos Kálmán segédmunkás ciga­rettázott a pult mögött és itta a sört. Az olajkályha közelében — még egy méterre se *— öt kilónyi keszeg várt sorára egy jókora edényben — víz nélkül... Tűzol- tőkészülékük nincs. (No, nem a, halakat kell félteni kigyulladás­tól.) Egyetlen nap alatt az ellenőrök % munkaidőn túli önzetlen tevé­kenységéből. Mennyit tettek éveik során, általában párosán! Csupán ebben az évben mintegy ,200 ellenőrzés történt a városban, s ebből körülbelül 140-et a Kis­motor szakszervezeti társadalmi aktivistái végeztek. Szemük, felelősségérzetük éber. Volt min. „edződni” az elmúlt évek alatt. Tavaly Krascsenyics József, a városi pártbizottság osztályvezetője kérte meg őket: nézzenek már utána, mi az oka, hogy oly sok a panasz a tej mi­nőségére. Műszert is aZ elvtárs adott, — mert nekik nincs ilyen, sem tej-, sem bor- és szeszfokoló — és vagy tucatnyi helyen vizs­gálták meg vele a tejei. Megál­lapították, hogy legtöbb helyen nem- volt tejkeverő, ahol meg igen, ott nem használták. S kide­rült, hogy annak a tejnek a zsír-' tartalmával volt probléma, ame­lyet ún. tégelyből mértek. A le­blokkolt kannákból mindig kifo­gástalan tej került ki; A műszeres ellenőrzés óta nincs baj. Ravasz „véletlenség” volt, amit a sükösdi új presszóban fedeztek fel ellenőreink. (Négyen a járás­ban- is tevékenykednek). Egy szombati búcsú alkalmával le­mérték a féldeciket. Már szemre is kevesellték. Különös módon — 40 milliméternél volt féldecire „hitelesítve” 209 darab pohár. Azt már nem lehetett bizonyíta­ni, hol „hitelesítették” őket. Vi­szont nehéz elhinni, hogy az üzletvezetőnek ne tűnt volna fel a rendszeres többlet. Másik csalafintaság. Egy tava­lyi ellenőrzéskor — a már em­lített húsboltban — 1 dekán állt a mérleg. Szólnak a boltosnak. Erre az mosolyogva nyúl a kap­csolóhoz, mire a mérleg fölött forgó. ventillátor leáll. A mérleg nyelve pontosan nullára billen vissza. Tehát már egy mérleglapnyi felületre is így hatott a ventillá­tor keltette légörvény. De hány esetben nagyobb a mérlegre tétt árucikk, mint a serpenyő? Szóval... Holmi hamvába-hólt ember ne menjen ellenőrnek. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom