Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-27 / 99. szám

1976. április 27. • PETŐFI NÉPE • 3

M

egkezdődött az V. ötéves terv, a XI. pártkongresz- szus gazdaságpolitikai programjának végrehajtása. Párt- bizottságunk legutóbb ez év január 9-én ülésezett, s akkor állást foglalt a megye V. ötéves tervének fejlesztési irányelveiben és határozatot föladott, el az 1976. évi feladatokról.

(A gazdaságszervező munka nagy lendülettel folyik. Ennek jegyében sikeresen zajlottak le januárban a városi-járási és üzemi .pártbizottsági ülések. Pártszervezeteink fontos szerepet töltöttek be abban, hogy a Központi Bizottság 1975.. novemberi, a — gazdasági építőmunkával kapcsolatos — határozatainak szelleme minden területen érvényesüljön. Jól segítették ezt a folyamatot a tömegszervezetek és a tömegkommunikációs eszközök, közöttük megyénk napilapja, a Petőfi Népe.

Helyzetünk reálisabb megértésére, az egységes cselekvésre való mozgósításhoz nagy segítséget nyújtottak a februárban lezajlott pártnapok. A gazdasági helyzetünket ismertető pártrendezvényeket a nyíltság jellemezERDÉLYI IGNÁC BESZÁMOLÓJA

a megye

te. Szóltunk a világgazdasági árak megyénk gazdasági .életére nézve is hátrányos alakulásáról, nyíltan megmondtuk, hogy szo- cial^ta viszonylatban is áremeléssel kell számolnunk. A párt, a kormány és az országgyűlés is hangsúlyozta, hogy termelői áraink tartósan nem szakadhatnak el a világpiaci áraktól. Őszintén beszéltünk arról, hogy esetenként bizonyos cikkeknél elkerülhetetlen az áremelés. Hangsúlyoztuk, hogy árrendszerünk elválaszthatatlan életszínvonalpolitikánktól; s az esetenkénti fogyasztói áremelések semmiképpen sem akadályozhatják a reáljövedelem tervezett emelését. Tehát a fogyasztói áremelkedést ellensúlyozni kell a bérekben, a jövedelmekben.

Folytatni kell a politikai munkát

A széles körű felvilágosító munkára szükség volt, mert a lakosság egy részének nézete, szemlélete nem volt összhangban céljainkkal. A vezetők körében bizonytalanságot okozott, hogy milyen mértékű.lesz a vállalatoktól az elvonás, milyen fejlesztési lehetőségekkel számolhatnak. Tapasztalható volt követelőzés is, a gazdasági életben meglevő negatív jelenségek eltúlzása. Tárgyilagosan mondhatjuk, hogy ezek a nézetek ma már eloszlottak, és a munkát ilyen jellegű helytelen nézetek nem gátolják.

A meggyőző szóra, a felvilágosító munkára azonban továbbra is szükség van. Nem elegendő ugyanis az általános egyetértés, amelynek most birtokában vagyunk. A konkrét gazdasági feladatokhoz és a konkrét, gazdasági természetű intézkedésekhez kell most az egyetértés, a megértés és a támogatás. Ilyenek a munkafegyelmet szilárdító intézkedések, a másodállások újólagos szabályozása.

A gazdasági tervezéssel egyidejűleg folytatni kell a politikai munkát, a párt, a tömegszervezetek és mozgalmak vonalán

egyaránt. Az üzemekben, a termelőszövetkezetekben. és min-! denütt, ahol munka folyik, tovább kell erősíteni a • politikai aktivitást és meggyőző tevékenységet.

. EzzeL összefüggésben említhetjük a párton belül most folyó — a tagkönyvcserével kapcsolatos — beszélgetéseket. Korábban volt olyan aggály, hogy ez befeléfordulást eredményez, elvonja a figyelmet a gazdaság- politikai tennivalóinkról. Ez azonban nem igazolódott, sőt, ellenkezőleg, az aktivitás növeléséhez járul hozzá, jobb munkára, egységes cselekvésre serkent.

A városi és járási pártbizottságok nagy körültekintéssel állították össze a cselekvési programokat, amelyekkel alátámasztják a központi és a megyei célkitűzések megvalósítását^ Helyenként mégis szükséges, hogy a megfogalmazott célkitűzéseket korrigálják, esetenként bővítsék. Ilyen vonatkozásban elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztési kérdéseire és egyes iparifejlesztési kérdésekre gondolunk.

Nagyobb gondot a tervezésre

A gazdasági tervezésben érződnek a nehezedő feltételek. Ezekkel megyei szinten is számolnunk kell.

Iparunk helyzete * ismert. Az átlagosnál alacsonyabb eszközellátottság és a -nagyobb élőmunka aránya következtében, az új szabályozás hatására, az átlagosnál jobban csökken a nyereség, amely szűkíti a fejlesztési lehetőségeket.

A mezőgazdaságban jelentős termelésbővítést kell elérnünk, kisebb beruházással. Ezzel ösz- szefüggő gondjainkat nehezíti, hogy a mezőgazdaság úgynevezett „kritikus ágazatai” •— mint például a zöldség-, a szőlő- és a gyümölcstermesztés — jelentős arányt képviselnek megyénk .mezőgazdaságában.

Változatlanul feszültséget okoz az építőipari kapacitás hiánya, bár az építőipar fejlesztésére tett erőfeszítések eredményeként az elmúlt évben valamennyi építőipari szervezet növelte termelését. Jó munkája alapján a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Az ÉPSZER Vállalat, a Közúti Építő Vállalat, a Bajai Építőipari Vállalat és a vízmű vállalatok tovább erősödtek.

Az elmúlt évhez hasonlóan az

I. negyedév során is bővült. az építőiparban foglalkoztatottak létszáma. Emelkedett a szakmunkásképzés mennyiségi és minőségi színvonala. Az építőiparban dolgozó kollektívák, munkások, műszakiak egyre inkább képesek az új technika befogadására és hatékony működtetésére. Az építőipar szervezettsége azonban még nem kielégítő, a megnövekedett építési igényeknek nem tud eleget tenni. Továbbra is hosszú a beruházások átfutási ideje. Gondot okoz, hogy a fejlesztések nem mindig arányosan valósultak meg, ezért esetenként a meglevő kapacitásokat nem lehet megfelelő színvonalon kihasználni.

A szak- és szerelőipari kapacitás feszültségein' túl az is probléma, hogy Kecskemét és Baja térségében az elviselhetőnél nagyobb az építőipari szervezetek leterheltsége. Ezért ezen a területen a beruházások kivitelezését folyamatosan rangsorolni kell.

A megyei tanács a korábbinál nagyobb mértékben támogatja az építőipari szervezetek fejlesztését. Fontos feladat az alapok hatékony felhasználásának biztosítása, hogy a hatás már a tervidőszak elején érvényesüljön. A fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok Kecskeméten és Baján jelentős kapacitásnövekedést eredményezzenek, s bővüljön a befejező szak- és szerelőipari kapacitás.

Az építési ágazat V. ötéves tervi célkitűzései között különös hangsúlyt kapott az építőipari szervezetek gépesítési színvonalának javítása. Ennek előmozdítására a minisztérium a gépkölcsönzés kiterjesztését, gépbeszerző társulások kialakítását, regionális ellátó bázisok létrehozását tervezi. A célkitűzések megvalósítását hitellel és állami támogatással segítik. Az építőipari szervezetek vezetői éljenek ezekkel a lehetőségekkel, kezdeményezzék a programba foglaltak megyében történő mielőbbi megvalósítását.

Az építőipari kapacitás fejlesztésének egyik jelentős — eddig még alig kihasznált — tartaléka, az együttműködés fokozása, a kooperációs kapcsolatok magasabb szintre történő emelése.

A megyében építőipari koordinációs bizottság létrehozásával kívántunk olyan fórumot teremteni, amely elősegíti a • vállalatok közötti .információcserét, közös beruházások, anyagbeszerzések megvalósítását, a munkamegosztás, a specializáció fokozását. Kezdeti eredmények máris születtek. Az elmúlt tervidőszakban a BÁCSÉP által összeszerelt nagyblokkos .lakóépületekben a tanácsi és szövetkézéti építőipar több száz lakás befejezését vállalta. A Kecskeméti Építőipari Szövetkezet és az Ingatlankezelő Vállalat között szoros munka- kapcsolat alakult ki a lakóházjavítás terén.

Feladat áz export növelése

Az utóbbi időben mind gyakrabban kerül szóba a népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyának javítása. Ezen az exporttevékenység fokozását, mindenekelőtt a konvertálható árualapok bővítését, ezek exportját értjük. Külkereskedelmi egyensúlyt javító tényező az import szerkezetjavítása, elsősorban a tőkés országokból származó árubehozatal mérséklése, hazaival vagy szocialista piacról származó áruval történő helyettesítése.

Az export növelése fontos feladatunk. Szükséges azonban megjegyezni és hangsúlyozni, hogy csak a gazdaságos export-fokozás

Nagyobb erőfeszítést kíván gazdaságának fejlesztése

a cél. Ma az exportot nem önmagáért, a statisztikai adat javításáért ösztönözzük, a fő .szempont, a hatékonyság.

Megyénkben az exporttevékenység ' jelentős mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek vonatkozásában. Az ipari termékek exportja átlagosan megegyezik az elmúlt év azonos idő- . szakáéval. Jelentős összetételbeli változás nem tapasztalható az exporton belül a tőkés viszonylatban. Gyorsabb fejlődést tenne lehetővé mind az ipar, mind a mezőgazdaság számára, ha bátrabban élnének a konvertálható export-árualapbővítő hitel lehetőségével. >

Az I. negyedév végéig a megyei gazdálkodó szervek 197 mii-, lió forint összegű hiteligénylést nyújtottak be a bankhoz, mely- lyel összefüggésben közel 250 millió forint összegű fejlesztést kívánnak megvalósítani. Úgy ítéljük meg, hogy lehetőségeink ennél többek.

A konvertálható árualapok további növelésére a közelmúltban operatív megbeszélést szerveztünk több mezőgazdasági és élelmiszeripari üzem vezetője részvételével. Ezen beszéltünk arról. milyen kihasználatlan lehetőségek vannak még. Most várjuk az érintett vállalatoktól és üzemektől a további kezdeményezéseket.

Az export fokozása érdekében különösen a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatba tartozó üzemek felelősségét és tennivalóit szeretném hangsúlyozni:

— A megye mezőgazdasági jellegére való tekintettel . fokozni kell a zöldség- és gyümölcstermelés arányát. A lakosság ellátásán túl biztosítani kell az élelmiszeripari és az exportigények kielégítését.

— A gazdaságok vezetői érez- zenek felelősséget az iránt, hogy a megyében mind több konvertálható árualap álljon rendelkezésre az országos célkitűzések valóraváltásához.

— A vágósertés-, vágómarha- alapanyag növelése nemcsak új létesítmények, férőhelyek építésével érhető el. A figyelmet a meglevő férőhelyek jobb kihasználására, a technológiai korszerűsítésre kell irányítani. E célra is igénybe vehető a konvertálható exportárualap-bővítő hitel.

— Az • elmondottakon túl nagy jelentőségű a juhtartás fejlesztése, hiszen mind a gyapjú, mind pedig az élőbárány és juh exportjának korlátlan lehetősége van — hosszú távon is — a tőkés piacon.

— Nagy lehetőség rejlik még a baromfitartás fejlesztésében, különösen az úgynevezett nagytestű baromfi — a pulyka, a liba — tenyésztésében, A fejlesztésre igénybe vehető az ex- 'portárualap-bővítő hitel.

— A termelő gazdaságok a fejlesztési céljaik meghatározásán ne a túlkomplikált, automatizált, drága megoldásokat keressék, hanem kutassák az egyszerűbb és olcsóbb kivitelezési módokat. Ily módon azonos eszközráfordítással viszonylag kedvezőbb eredményt érhetnek el. Erre ösztönöz a már többször is említett hitelkonstrukció fel- használása.

— Az export-árualap növelésével kapcsolatos feladatokat és célokat csak akkor tudjuk valóra váltani, ha minden gazdasági vezető, akinek a tevékenysége a célhoz kapcsolódik, bátor, megalapozott kockázatot is vállal.

Javítsuk a munkaerő-gazdálkodást

Tovább kell javítanunk a munkaerő-gazdálkodást. Nem lehetünk elégedettek a megyei üzemek, vállalatok és szövetkezetek célkitűzéseivel és intézkedéseivel, amelyeket a termelékenység növelésére,. a munkaerő-gondok megoldására, a mtmkafegyelem erősítésére hoztak. Hiányzik a helyi kezdeményezés és a felelősségvállalás az esetleg népszerűtlen intézkedésekért. Pedig éppen itt kell alapvető fordulatot elérni ahhoz, hogy a nép- gazdasági . intézkedések hatékonysága' kielégítő lehessen a* munkaerő-ellátásban és -felhasználásban.

Az V. ötéves terv célkitűzései csak hatékonyabb és koordinált munkaerő-gazdálkodással valósíthatók meg. Éppen ezért érthetetlen, hogy a vállalatok jelentős része viszonylag nagymértékben — esetenként több száz fővel — akarja növelni létszámát. Egyes helyeken viszont reálisan is számolni kell bizonyos létszámnövekedéssel.

A nagyberuházások munkaerő- igényének kielégítése, az építőipari létszámszükséglet biztosít tása fontos feladat. A városok, főként Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas vonzáskörzetének tervszerű munkaerőgazdálkodására, a fejlesztésre kijelölt objektumok létszámellátására kell nagy gondot fordítani.

A munkaerő-gazdálkodáshoz tartozó, visszatérő kérdés a községi ipari munkahelyek létesítése. Ezzel kapcsolatosan idézem a január 9-i állásfoglalásunkból a következőket: „A városok és vonzáskörzetükL adottságai ‘ alap-1 ján előbbre kell j lépni az, £ ipar szakosodásában, az egyes lerepülések és körzetek sajátos ipari arculatának kialakításában. A községek iparosítását ugyancsak ezzel kell összehangolni.”

Nem helyeselhető tehát az a törekvés, hogy minden községben legyen ipar. Változatlanul igen erős törekvések vannak azonban az ilyen irányú lokális érdekek érvényesítésére. Nem zárkózunk el az ésszerű iparfejlesztésektől, de ezeknél feltétlen figyelembe kell venni az alábbiakat.

Az új telepítéseknél biztosítani kell, hogy: — azok a megyében meglevő profilokhoz kapcsolódjanak, az adott községnek előnyt jelentsen és ne csak szociális kérdéseket oldjon meg, — a környékbeli —■ főleg a városban levő — nagyobb ipari üzemek érdekeit ne sértse. Mindezek érvényesítése céljából tovább kell javítani a megyei ipari irányító szervek, a területi párt- és tanácsi, valamint a járási és városi szervek együttműködését.

seket. A gyümölcsösökben a kora tavaszi fagyok a termeskilátásokat — egyes gyümölcsféléknél jelentősen — csökkentették, s a szőlőtermésnek is mintegy egyharmadát, egynegyedét elvitték.

A mezőgazdaságban teljes ütemben dolgoznak, mintegy 185 ezer hektáron végzik a tavaszi vetést, folyik a műtrágyázás és a vegyszeres gyomirtás. Hiányzik azonban a csapadék. November 1-től napjainkig a sok évi átlag 200 milliméter csapadékkal szemben alig 100 milliméter eső esett. Csökkent a talaj víztartalma. Ezért igen fontos, hogy a meglevő öntöző berendezéseinket maximálisan használjuk ki.

Az idén több gazdaság visszamondta a műtrágya-igényét, a megyei ellátó vállalat mintegy 20 százalékkal kevesebb műtrágyát forgalmazott. A gazdaságoknak csak kisebb hányada használ indokoltan kevesebb műtrágyát, a többség a rosszul értelmezett takarékosságra hivatkozik. Csökkenés mutatkozik a növényvédő szerek felhasználásában is. Bár tudjuk, hogy az eigyes, nagyobb hatékonyságú szerekből kevesebb kell, a csökkenés mértékéből azonban itt is a rosszul értelmezett takarékoskodásra lehet következtetni.

Ismételten szólni kívánok a megye változatlanul gondokkal terhes ágazatáról, a kertészeti termelésről — ezen belül is elsősorban — a zöldségtermelésről. Legnagyobb konzervipari vállalatunk nyersanyag-ellátási gondokkal küzd. A paradicsomtermelés nem fedezi a vállalat feldolgozó kapacitását. Ismerjük a termelésben meglevő gondokat. Ezek egy része túlnő a gazdaságok intézkedési körén. Ilyen problémák: csökken a kézi munkaerő, lassan halad a gépesítés, alacsony a termelési színvonal, így az egyébként is alacsony árak mellett gazdaságtalan a termelés — hogy csak a legjelentősebbeket említsem. Ennek ellenére a gazdasági -vezetőktől joggal elvárható, hogy az üzemtől függő termelési gondok megoldásával igyekezzenek a népgazdasági és megyei igényeknek elegét tenni. Különösen , a paradicsom- és vöröshagyma-termesztésben lenne szükség hatékony előrelépésre

Kedvezőtlen a helyzet a szőlő- és gyümölcstelepítéseknél is. Az

üzemek telepítési elhatározásai igen nehezen jutnak el a megvalósításig. Az öreg szőlők kivágási üteme jól ismert, de még ennél is nagyobb mérvű a hagjto- mányos háztáji, kétszintes gyümölcsösök gyümölcsfa-állományának csökkenése. Ügy ítéljük még, hogy a kivágott szőlők termését még néhány évig a temésátlagok növekedése pótolja, ám a VI. ötéves terv teljesítéséhez már ebben az ötéves tervben jelentős területeket kell betelepíteni.

Az állattenyésztésről szólva az előadó hangsúlyozta:

— A megye tejtermelésé az év első három hónapjában az előző év I. negyedévéhez viszonyítva'

2,5 százalékkal — félmillió literrel — nőtt. Ezen belül több mint 10 százalékkal emelkedett az állami gazdaságok és csaknem 4 százalékkal a tsz-ek tejtermelése. Remélhető a tejtermelés további növekedése, dé csak akkor, ha a napi feladatunkat képezi a tehenészetek kapacitásának kihasználása, a takarmánytermelés, a takarmányozás és a, technológia javítása.

A sertéságazatban az állomány és a vágósertés-termelés ugyancsak visszaesett. Ennek következménye, hogy a megyei; húsipari vállalat az év első hónapjaiban a szükségleteknek csak alig több mint felét tudta felvásárolni, emiatt a húsellátásban gondok jelentkeztek.' A szabadpiaci süldőárak azonban már jelzik a termelési kedv emelkedését. Az ezer forint körüli malacárak arra engednek következtetni, hogy év végére a vágósertés-termelésben is növekedés várható.

A közelmúltban a Politikai Bizottság határozatot hozott, majd minisztertanácsi határozat is született a háztáji termelés segítésére. Mezőgazdaságunkban továbbra is fő feladat a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, de nagy figyelmet kell fordítani a ma még jelentős arányt képviselő háztáji termelés segítésére, szervezésére. Ma már a konkrét feladatok végrehajtásán van a hangsúly, például a megfelelő takarmányellátás, az alapanyag-ellátás és az értékesítés megszervezésén.

Ezután az előadó a mezőgazdaság műszaki ellátásával foglalkozott :

— Gondjaink vannak az erőgép-ellátásban. Kevés az MTZ erőgép. Tapasztalható krónikus alkatrész-hiány is. Nem javult megfelelően a. kisgép-ellátás.. Mindezek ellenére úgy ^ ítéljük; meg, hogy a megye mezőgazdaságában a termelés alapvető feltételei javuló szinten biztosítva vannak. *

A vezetők öntevékenysége

Pótoljuk lemaradásainkat

Az előttünk álló nagyobb feladatok — a gazdálkodás újszerű vonásai — az irányítással, a vezetéssel szemben új és magasabb követelményeket támasztanak. Fejleszteni kell tehát a vezetési stílust és módszereket, az irányítás egész belső mechanizmusát.

A vezetők többsége eredményesen látja el feladatát, politikai, szakmai és vezetői rátermettsége, emberi magatartása alapján megfelel a magasabb követelményeknek. A kezdeti megtorpanás és bizonytalanság után megismerték és megértették a tennivalókat. Leküzdötték a káros szemléleti befolyásokat és torzulásokat is, optimista meggyőződéssel irányítják és szervezik az 1976. évi és az V. ötéves tervi feladatok végrehajtását.

Gazdasági céljaink megvalósításának további feltétele, hogy

minden gazdálkodó egységben és intézménynél konkrétabban határozzák meg és érvényesítsék is a felelősséget és a hatáskört. Ez fokozza az öntevékenységet, felgyorsítja a folyamatokat és az ügyintézést, javítja a gazdálkodás rugalmasságát. El kell érnünk, hogy az eredményesen dolgozó vezetők nagyobb táru sadalmi megbecsülést élvezzenek, a hanyagokat pedig elmarasztalják.

Pártszervezeteink sokat tettek az 1975. november 26—27-i Központi Bizottsági határozat érvényre juttatásáért, mozgósították á párttagságot, a tömegszervezeteket az 1976. évi cselekvési programban foglaltak végrehajtására. A pártszervezetek feladata a továbbiakban odahatni, hogy az üzemek, szövetkezetek teljesítsék első félévi termelési és értékesítési, ezen belül export' Ezután az előadó a lakossági ellátás néhány kérdésével foglalkozott:

— Az ellátásban érdekeltek részvételével áttekintettük a hús- és zöldségellátás helyzetét és intézkedéseket hoztunk a városi ellátás javítására.

Községeinkben érthető módon törekednek a megfelelő húsellátás biztosítására. Azonban azt már nem helyeseljük — amit némely esetben tapasztalunk, hogy csökkenteni akarják a községből történő sertéskiszállítást. A városok, az ott dolgozó munkások ellátását biztosítanunk kell.

Kedvezőtlen tendencia, hogy néhány község nem akarja megoldani saját zöldségellátását. Több község jelentkezett azzal az igénnyel, hogy zöldségboltot nyisson a MEZÖTERMÉK Vállalat, ami azt jelenti, hogy központi árualapból kívánnak zöldséghez jutni. Ezt sem tartjuk helyesnek.

Az ellátás jelenlegi gondjai — bár azok nem súlyosak — arra is figyelmeztetnek bennünket, hogy az őszi időszakban illetékes szerveinknek nagyobb figyelmet kell fordítani a termékek és termények kellő mennyiségben történő raktározására.

A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban az V. ötéves

terv első esztendejének elején tapasztaltakról beszélt:

— Az iparban az év első három hónapjában — különösen januárban és még februárban is — lemaradás volt a termelésben. Az okokat elemezve elsők között kell említeni a tervezéssel kapcsolatos lemaradást, ezzel összefüggően a programok kései meghatározását. A munka ütemességét az anyagellátási és beszerzési problémák, a belső és külső kooperációs gondok, valamint a belső szervezetlenség akadályozta. Üzemeink az év eleji lemaradásokat részben már pótolták. A megye ipara az első negyedévben — az élőző év I. negyedévéhez viszonyítva — többet termelt, de az\1976. évi tervektől időarányosan egy-két százalékos lemaradás tapasztalható.

Mezőgazdaságunkban a tél. a kalászosokban nem okozott számottevő károkat, de a késői kitavaszodás mintegy kéthetes késést jelentett a tavaszi munkák megkezdésénél, v. Mezőgazdasági üzemeink jó felkészültségét jelzi. hogy pótolták a késést. Számítani lehet azonban arra, hogy egyes zöldségfélék később kerülnek piacra. Ez a felvásárló vállalatokat nehéz helyzetbe hozhatja, ha nem teszik meg idejében a szükséges intézkedéa vezetés minden szintjén növekedjék a személyes felelősség a döntésekben és a végrehajtásban. Ehhez az szükséges, hogy

Az előadó végül rámutatott, hogy az 1976. évi népgazdasági terv megkezdésének körülményei kielégítőnek tekinthetők. Mind a politikai, mind a gazdasági munkában érvényesülnek a nagyobb követelmények. Erősödtek a népgazdaság egyensúlyának javítására irányuló törekvések. A vállalati, tanácsi és szövetkezeti terveket a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban dolgozták ki.

A cselekvéshez tehát megfelelő programokkal rendelkezünk. A végrehajtás politikai és gazdasági feltételei megfelelőek. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a terv megvalósításának csak a kezdetén vagyunk, a munka neheze még hátra van. El kell érnünk, hogy az első negyedévben kibontakozott aktivitás tovább fokozódjék, a kezdeterveiket. Ezzel egyidőben pedig jól megalapozott, a dolgozókkal is megtárgyalt V. ötéves tervet dolgozzanak ki.

ményezés lendülete ne törjön meg. Változatlanul áz a feladat, hogy a párt- és az állami fegyelmet szilárdítva következetesen megvalósítsuk a határozatokban, a népgazdasági tervben foglalt célokat.

A munka középpontjában a társadalmi termelés hatékonyságának növelése, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerű és takarékos felhasználása álljon. -Ennek szolgálatába kell állítani a párt gazdasági szervező, irányító és ellenőrző munkáját, a szak- szervezetek, a KISZ és más társadalmi szervezetek tevékenységét. Nagyon fontos, hogy a szocialista munkaverseny lendülete ne csökkenjen, és arra irányuljon, hogy a népgazdasági tervben foglalt fő célkitűzések megvalósuljanak — mondotta befejezésül Erdélyi Ignác elvtárs.

A népgazdasági tervekkel összhangban