Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-27 / 99. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 197«. április 27. A szocialista demokrácia szerepe és jelentősége A fejlett szocialista társadalom építését irányítva, pártunk megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista demokrácia fejlesztésére. A gazdasági és kulturális építés egyéb alapvető feladataival egyenrangú, egyenlő fontosságú teendőnek tekintjük, amely egyben feltétele is valamennyi más probléma sikeres megoldásának. Pártunk is abból a következtetésből indul ki, amit Leonyid Brezsnyev így fogalmazott meg az SZKP XXV. kongresszusán: „Ma már nemcsak elméletből, hanem több évi tapasztalatból is tudjuk: ahogyan valódi demokrácia lehetetlen szocializmus nélkül, éppúgy szocializmus is lehetetlen a demokrácia szüntelen fejlesztése nélkül.” Kincsünk a Péteri-tó 1. Miért lett az? Bevezetésként egy párbeszéddel kezdem, amely a haltenyésztéssel is foglalkozó termelőszövetkezet párttitkára és a textilüzem igiazgatója között folyt le az 1975-ös esztendő egyik napján: — Na, az idén milyen színű halakat akartok? Pirosat, zöldet, kéket vagy sárgát? Mert ezeket a festékeket használjuk — mondta az igazgató. — Elpusztult a tenyészhalállományunk, tegyetek már valamit, hogy ne a Dongérbe engedjétek a festékes vizet! —r Rendben van, de akkor mondd meg, hogy hová tegyük azt a napi néhány száz köbmétert?... Jogunk és kötelességünk is azzal félbeszakítani e párbeszédet, hogy az országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadta a környezetvédelmi törvényt, amelynek következetes alkalmazása a jövőben lehetetlenné tesz ilyen párbeszédeket, s ez mindany# Halászathoz készülődve. Ü Csőszkunyhó a „kisebbik tó” partján. A szocialista demokrácia fejlesztése jelenleg és a továbbiakban is állami keretek között megy végbe. Nem vallunk olyan nézetet, mintha a társadalmi demokratizmus elmélyítése a fejlődésnek ebben a szakaszában az állam szerepének gyengítését kívánná. Ellenkezőleg: meggyőződésünk szerint szocialista államunk semmi mással nem helyettesíthető szerepet tölt be a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségletek kielégítésében, az emberek életfeltételeinek gazdagításában, a művelődés, az egészségügyi ellátás, a szociális gondoskodás területén, a felnövekvő nemzedék nevelésében és az egész lakosság gondolkodás- módjának formálásában. A XI. kongresszus határozata ezért egyértelmű világossággal leszögezi: „Államunk a szocialista építés fő eszköze.” AzáUatn szerepe Osztálytartalmát tekintve nép- köztársaságunk — mint ismeretes — a munkásosztály hatalma, uralma, más szóval a proletariátus diktatúrája. Államunk ennélfogva jelenleg is gyakorolja a proletárdiktatúra elnyomó funkcióját a társadalomellenes elemek fékentartása, a szocialista vívmányok védelme, a törvényes rend megőrzése érdekében. A lenini tanításokból kiindulva azt tartjuk, hogy ez nem ellentétes a szocialista demokrácia létével, ellenkezőleg: feltétele érvényesülésének. Az. hogy nem engedünk teret a szocializmus ellenségeinek — meggyőződésünk szerint nem fogyatékossága, hanem ereje szocialista demokráciánknak. A jelenlegi körülmények között ugyanakkor még erőteljeseb. ben kibontakozik annak a lenini tanításnak a mély igazsága, hogy „nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra. lényege és nem is elsősorban az erőszak”. Államunk fő funkciója a gazdasági építés szervezése és a kulturális nevelés; szerepe ezeken a területeken növekszik tovább a következő években. Osztálytartalmát pedig úgy erősítjük, hogy a munkásosztály, az egész dolgozó nép minél nagyobb részét igyekszünk közvetlenül bevonni az ügyek eldön. tésébe, intézésébe, irányításába. Ez az államélet, s egyúttal a szocialista demokrácia fejlesztésének fő útja, iránya. art&Smi kérdés A nemzetközi eszmei harcnak, ideológiai vitáknak egyik központi kérdése ma a demokrácia értelmezése. A polgári—kispolgári nézetek hívei a demokrácia problémáit a szervezetek és intézmények oldaláról, az egyén formális jogaiból kiindulva közelítik meg. Pártunk álláspontja szerint — mint Kádár János is hangsúlyozta a XI. kongresszuson — „egy rendszer demokratizmusát nem formális szervezeti keretei határozzák meg, hanem alapvetően és mindenkor' az dönti el, kinek a kezében van a hatalom, és. hogy ez a hatalom milyen osztályok számára, miilyen kérdésekben biztosít jogot és tényleges lehetőséget a beleszólásra az állam, a társadalom ügyeibe”. Természetesen nem tagadjuk meg a formák, a szervezeti keretek fontosságát, ezért is fordítunk állandó figyelmet a társadalmi és állami intézmények fejlesztésére, jogrendszerünk tökéletesítésére. De a1 szocialista demokrácia érvényesülését, fejlettségét elsősorban mégis tartalmi kérdéseken mérjük. Azon, hogy milyen mértékben jutnak érvényre .a munkásosztály alapvető politikai érdekei, milyen tényleges döntési és ellenőrzési lehetőségei vannak a munkásoknak, a dolgozóknak. A szocialista demokrácia fejlesztése nagy erőforrásokat szabadit fel; a dolgozóknak a közügyek eldöntésébe történő bevonása jelentékenyen segíti az időszerű gazdasági és kulturális feladatok megoldását. Ezért most, amikor a gazdasági építés feladatai bizonyos fokig nehezebbé váltak, a társadalmi demokratizmust nem szűkíteni kívánjuk, hanem tovább szélesíteni. Elutasítjuk az olyan felfogást, amely szerint a demokrácia valamiféle „luxus” lenne, amit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha nincsenek különösebb gondok, feszültségek. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a problémák, valójában még nagyohb szükség van arra, hogy széles társadalmi alapon, együttesen keressük a megoldás legjobb módjait. A demokratizmus természetesen csak akkor szolgálja előrehaladásunkat, ha nem tévesztjük össze a fegyelmezetlenség „szabadságával”. Lenin előbb idézett gondolatmenetében a munkáshatalom lényegéről szólva kiemelte a fegyelmezetlenség és a szervezettség jelentőségét. A szocialista demokrácia — Kádár Jánosnak a budapesti pórtaktíva-érte. kezleten mondott szavaival élve — „egy forradalmi nép forradalmi rendje”, melynek törvényeit mind az állampolgároknak, mind az állami szerveknek fegyelmezetten meg kell tartaniuk; Társadalmi életünk valamennyi területét áthatja a szocialista demokratizmus. Egységes rendszerről van tehát szó, amelynek különböző oldalai kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra. Ezért az egész rendszert csorbítja, ha bármelyik területen elmaradás mutatkozik. Ebből kiindulva fordítunk most különleges figyelmet a munkahelyi, üzemi demokrácia erősítésére, mert ezen a területen az utóbbi évékben a fejlődés nem kielégítő. Márpedig a munkahelyi demokrácia érvényesülése nemcsak a termelést, a gazdálkodást érinti, hanem összefügg a hatalmon levő munkás- osztály vezető szerepének érvényre jutásával is. Társadalmunk politikai rendszerének fejlesztése, a szocialista demokratizmus elmélyítése elválaszthatatlan a párt vezető szerepének további erősítésétől. Egyetleh társadalmi folyamat, így az államélet fejlesztése sem lehet a mi viszonyaink között spontán jellegű. A párt tudatos irányító tevékenysége elengedhetetlen ahhoz, hogy e folyamatok kibontakozzanak, s szocialista tartalmuk csorbítatlanul érvényre jusson. Az MSZMP oly módon Vezérli és irányítja hazánkban az állami élet, a szocialista demokrácia fejlődését, hogy ennek révén még inkább érvényesüljenek a társadalom, a dolgozó nép átfogó érdekei, s tovább javuljanak a feltételek az emberi személyiség kibontakozásához. Gy. I* nyiuiik érdeke. □ □ □ Környezet és védelem. Külön- külön ízlelgetem ezt a két szót, s mivel én is láttam halak ezreit elpusztulva tavak és folyók partján, meg pakurától fekete hinárszigeteket; olajjal mintázott iszapot és homokpadot; hát, bennem is nagyon egybekívánkozik ez a két szó: KÓRNYEZET- VÉDELEM. Jelenti, hogy fokozni kell a környezet védelmét általában, s jelenti, hogy meg > kell őrizni a még meglevő természeti kincseinket, mint amilyen a Péteri-tó is. Most már tudjuk, hogy az; hiszen olvastuk a mi lapunkban is, hogy „érték, kincs” és mellette azt, hogy „védett!” Köszönhető a természet amatőr és hivatásos kutatóinak, köszönhető a tudósoknak, akik mindent megtettek azért, hogy ezt társadalmi szinten tudjuk, határozatba foglalva: „nemzeti értékünk”. □ □ □ A kiskunfélegyházi városi tanács mezőgazdasági osztályán igazítottak el, hogy Péteri-tó ügyében a pálmonostorai tanácshoz forduljak, ők a legilletékesebbek. Az ottani tanácsnál meg azt mondta az igazgatási előadó, hogy a „Keleti Fény” Termelő- szövetkezet kezelésében van a vízterület. Szűcs János elnökhelyettessel és' Jaksa Ferenc főállattenyész- tővel beszélgetünk a,,tó, múltjáról, jelenéről, jövőjéről.'' Megtudom, hogy a vízfelület 305 kataszteri hold, de a most védetté nyilvánított terület ennek a dupláját is kiteszi. — Ügy ötven éve halastó —s mondja Szűcs János. — Negyvenöttől a községi elöljáróság rendelkezett fölötte, s valami Antalfi nevezetű bérelte; majd még az ötvenes évek előtt állami tulajdonba került, és a fehértói halgazdasághoz csatolták. A termelőszövetkezetünk 1969-ben vette át hasznosításra, mert a halgazdaság beolvadt a Szegedi Állami Gazdaságba, s ez a víz már messze esett tőlük. Na, ez a tó — így mondják szaknyelven — elöregedett, eliszaposodott, emiatt 1967—68-ban nagy halhullás is volt. A felgyülemlett iszapgáz mérgezte a vizet. Mi ezt azzal szüntettük: meg, hogy több vizet engedtünk a tóba, a magasabb vízállás ellensúlyozta az iszapgázt. A halon kívül a nádat Is hasznosítottuk, amíg meg nem szűnt a budapesti -Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat, amely a gépeket adta. Akkoriban évi 40 ezer kévét termeltünk, s most, hógy a kézi nádaratás maradt, már csak 18—20 ezret, s ez a madárvilágnak használ. A halgazdálkodásunk erősen külterjes, évi 1200 mázsát értékesítünk, de korábban a fehértóiak lehalásztak 1800—2000 mázsát is. Különben a tó belvízgyűjtő, a Dongér csatornával van kapcsolatban. Jaksa Ferenccel átmegyünk a tanácshoz. Megtudom tőle, hogy a haltelepen négyen-öten dolgoznak, de ha nincs idény, annyian sem. □ D □ A tanácsnál a „Tanácsi Közlöny” 1976. március 24-d számát« lapozom, amelyben ! Rakonczay Zoltán, az Országos Természet- védelmi Hivatal elnöke a 3/1976. számú határozatában elrendeli a péUeritói madárrezervátum létesítését,,- „országos jelentőségű értékként” minősítve a 684,2 hektáros területet. A határozat célja, s a rezervátum rendeltetése az, hogy védje a szikes pusztát, a szikes tavat és ezek természeti értékeit-,. állat- és növényvilágát. Elősegíti a védett madárfajok háborítatlan fészkelését és vonulását. A természeti értékek ezután a tudományt, az oktatást, és az ismeretterjesztést, s ezáltal a közművelődést szolgálják. Csató Károly (Következik: Táj és ember) • A kötészet, ben kaptuk lencsevégre a Jókai- b rigád három tagját, Medek Máténét, Ménes íjászióné brigádvezetőt és Jnhász Józsefnét munka közben •A brigádok kitüntetésével egy időben kapta meg Pallagi László kéziszedő másodszor a kiváló dolgozó jelvényt. Ahol mindenki brigádtag A kecskeméti Petőfi Nyomda kiskunfélegyházi telepén az idei felszabadulási ünnepség a korábbiaknál is meghittebb volt. Nemcsak a szabadság születéséről emlékeztek meg a nyomdászok, a telep három brigádja ekkor vette át múlt évi munkájának elismerésóul a szocialista cím bronz fokozatát Bodor Béla tólépvezető (elégedetten mondja:' — Ha nem sikerült volna a múlt évben újjászervezni a mun- kaverseny-mozgalmat, nem tudtuk volna túlteljesíteni éves tervünket sem. Nem kívánok sok adatot felsorolni, néhány azonban szükséges a brigádok érdemeinek érzékeltetéséhez. Árbevételi tervünket — 12,4 millió forintot — kereken 3 millióval szárnyaltuk túl. Az egy munkásra jutó anyagmentes termelési érték elérte a 221 ezer forintot, az előző évinek 134 százalékát. Tavaly 165 tonna vegyes kereskedelmi nyomtatvány hagyta el telepünket. Miközben beszélgetünk, a gépteremben szakmai tanácskozás kezdődött, s miután ez megtörtént, folytattuk a beszélgetést — Brigádjaink szorgalmas és egyre nagyobb gyakorlattal végzett munkája mellett — tájékoztat tovább a telepvezető — sokat segít termelési eredményeink növelésében az a két új magasnyomó gép, amit a műit év második felében kaptunk. — Az első negyedév, hogyan sikerült? — Ha a többi is ilyen lesz, akkor az év végén elégedettek lehetünk. Első háromhavi, 2 millió 610 ezer forintos árbevételi tervünket 3 millió 59 ezer forintra teljesítettük, ami 117 százalékos eredménynek felel meg. — Ügy hallottam, hogy; minden nyomdász tagja valamelyik brigádnak: jr — Nemcsak ä szakmában dolgozók vesznek részt a mozgalomban, mert például az adminisztratív. dolgozók a szedőterem Pé- tőfi-brigádjának tagjai. A gépteremben dolgozik a Móra Ferenc, a kötészetben pedig a Jókai-bri- gád. Megérdemlik a dicséretet, nemcsak az egyre jobb minőségű szakmai munkáért, hanem a takarékosságukért, az iskolák, óvodák patronálásáért is. A kollektívák egyre jobban megtanulnak „egymás nyelvén beszélni”, s összetartozásukat erősítik közős rendezvényeik is. Most például a bajai, kalocsai, lajosmizsei és kiskunma jsai társtelepeink meglátogatását . tervezik. Jó alkalom lesz ez tapasztalatcserére, s arra, hogy a brigádtagok megismerkedjenek megyénk más városaival. Míg a telepvezetőt kötelessége máshová szólítja, szót váltok Ménes Lászlőnéval, a kötészet Jó- kai-brigádjának vezetőjével. — Nagyon jól érezzük magunkat együtt — mondja a fiatal- asszony. Én 1962-ben kerültem a szakmába, 1967-ig átjártam Kecskemétre, azóta pedig itt dolgozom. A brigádom? Ha a munkáról van szó, senkit sem kell biztatni. Alig várjuk, hogy mehessünk a társtelepekre, egészen biztos gazdag munkatapasztalatokkal térünk haza. A telepvezető közben átment a szedőterembe és Flórián Pállal tárgyal meg egy szakmai problémát. A fiatal szedő a telep KISZ- szervezetének titkára, a Petőfi- brigád 'tagja. — Brigádjaink készítették társadalmi munkában a megyei bizottság küldöttértekezleti beszámolóját — meséli nem kis büszkeséggel. — Alapszervezetünk 11 tagú, s miután több szakmában dolgoznak, külön ifibrigádot nem tudunk szervezni. Az idősebbek is szívesen vállaltak részt a beszámoló elkészítésében. Bene Marika gépszedő, Seres Ferenc gépmester, és Medek Máténé külön elismerést érdemel az ebben a munkában való részvételéért. — Nyugodtan állíthatom, kiérdemelték a brigádok a szocialista cím bronz fokozatát — mondta a telepvezető búcsúzás előtt. Az év hátralevő részében még nagyon sok munkát kell elvégeznünk, és biztos vagyok abban, hogy sikerrel teszünk eleget kötelezettségeinknek. ' T • Bal oldali képünkön Kovács Bertalanná, a Móra-brigád tagja az egyik új nyomógépen dolgozik. (Opanszky László felvételei.)
