Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. április 25.

Gazdagodik

a

vidék

Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság. A mezőgazdasági nagyüzem a Helvéciái Állami Gazdaság borbási, nyár- lőrinci, szendrei, szikrai és újbögi üzemegységeiből jött létre. Az átszervezést az üzemi adottságok — a területegységek szétszórtsága -t— W tették szükségszerűvé.

Hat termelőszövetkezet anyagi segítségével tavaly helikoptert vásároltunk, amely az idén március 5-től már dolgozik a szikrai szőlőtermesztési rendszerhez csat. lakozott gazdaságok területén.

Az együttműködés során egyedülálló kezdeményezés is kialakult. Az állami gazdaság közösen telepít a termelőszövetkezetekkel nagyüzemi szőlőt. Már 25 hektáron létesítettek új ültetvényt. Az V. ötéves terv időszaka alatt több száz hektár korszerű ültetvény létesül ilyen módon.

— A kezdeményezés annyira új — magyarázza az igazgató, —, hogy még a jogi kérdések sincsenek tisztázva. A szabályok megfogalmazása még a szakemberekre vár. Nagy lépést teszünk előre a gyümölcstermesztés és -feldolgozás korszerűsítésében. A termelőszövetkezetekkel .együttműködve almasűrítmény-készítő és -palackozó üzemet létesítünk. Ezzel tovább növeljük az üdítőital-választékot. Az almasűrítmény iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Többek között szó van arról, hogy a Német Szövetségi Köztársaságból kapnánk gépeket, amelyek árát termékben törlesztenénk — teszi hozzá.

íme a tervek, melyek egy része máris megvalósulóban van. Az V. ötéves terv időszaka alatt tovább gazdagodik ez a vidék. Olyan tempóban haladunk előre, amdv^SlápÖt ad a még gyorsabb fejlődéshez/ ft. S.

í T» w-.vVtAz elmúlt egy évtized bebizonyította, hogy helyes volt az akkori döntés. Gyors ütemben fejlődött a gazdálkodás, elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztés, amelynek régi hagyományai vannak ezen a vidéken. A kedvezőtlen gazdálkodási körülmények miatt állami támogatást kapott az üzem, hiszen az alakulás évében is csaknem tízmillió forint veszteséggel zárt. A gyorsan javuló eredmények lehetővé tették; hogy az állami segítségről, már 1972-ben lemondjanak. A IV. ötéves terv időszaka alatt például a tervezett 596 millió forint halmozott termelési érték helyett 868 millió forintot értek el. A 3800 hektár területű gazdaság több mint ezer embernek ad állandó, biztos megélhetést. Tavaly befejezték a szőlőültetvények korszerűsítését. Borforgalmuk az 1971. évi 27

ezer hektoliterről tavaly több mint 83 ezer hektoliterre emelkedett. A palackozási lehetőség a háromszorosára nőtt. Csak vermutból tavaly több mint három és fél millió palack került exportra.

A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium elismerte a szikrai szőlőtermesztési rendszert és terjesztésre alkalmasnak találta..

A gazdaság azonban nemcsak borászattal foglalkozik — hangoztatja Magyar Ferenc igazgató — üdítő italokat is palackozunk. Igyekszünk megoldani a paradicsomtermesztés teljes gépesítését. Az ágazat fejlesztésére az elmúlt ötéves tervidőszak alatt töhb mint 40 millió forintot fordítottunk. Sajnos, nem értük el azt az eredményt, amire számítottunk. A paradicsomtermesztés

• Ez a

borszállítmány a Német Demokratikus Köztársaságba kerül.

Az utolsó

ellenőrzéseket

végzik

a tartályokon.

műszaki, biológiai feltételeit sikerült ugyan megteremtenünk, a gépi betakarítást azonban még tökéletesíteni kell.

Tíz esztendő eredményeit "még dióhéjban is összefoglalni rendkívül hosszadalmas, lenne, ezért Magyár Ferenccel inkább arra fordítjuk a szót, hogy milyen további terveket dolgoztak ki a gazdálkodás fejlesztésére és főként a körzet termelőszövetkezeteivel történő együttműködésre. Egy évvel ezelőtt ugyanis — 1975 áprilisában — fontos lépésre szánták el magukat. Tizen, hat szövetkezettel, vállalattal, intézménnyel együttműködési

megállapítást kötöttek főként a szőlőtermesztés és borászat fejlesztésére.

— A kapcsolatok már 1970-ben kialakultak — emlékezik vissza. — A gazdaságok jelentős beruházásokkal társultak a fejlesztéshez. A környező szövetkezetek nem létesítettek külön-külön pincéket és feldolgozó üzemeket, hanem nálunk építkeztek. A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet tízezer, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet húszezer hektoliter tárolóteret létesített. Kezelésre átadta a pincéjét a lakiteleki Szikra és a kocséri Új Élet Termelőszövetkezet.

0 A bal oldali képen: a borszeparátorok karbantartása.

■ iJobbra: üvegbe töltik a narancsitalt. Az idei terv 500 ezer palack.

(Tóth Sáncot felvételei.) 1 •

i

Ki kicsoda - volt?

Majd kétszáz esztendeje tartoznak a londoni The Times legolvasottabb írásai közé — a megemlékezések. A hatvanas évek Times-nekrológjai most kötetben is napvilágot látnak.

Néha az ilyen nekrológra számító prominens személyiségek még életükben megpróbálkoztak azzal, hogy belekóstoljanak a posztumusz tiszteletadásba.' Egy olajmágnás például ezer fontot kínált a Times szerkesztőjének arra az esetre, ha előzetes betekintést enged majdani nekrológjába. De nem engedett.

Ügy látszik, hogy embertársuk elmúlásáról szóló híradást mindig szívesen olvasnak az emberek. „Olyan elevennek érzi magát közben az ember” — ismerte be a filozófus és kultúr- kritikus Ludwig Marcuse, aki még életében kiadta a 272 oldalas „Emlékezés Ludwig Marat se-ra" című könyvét.

Az egykori brit munkáspárti miniszterelnökről, Attlee-röl beszélik, hogy rögtön a kriketteredmények után a Times gyászjelentéseit és nekrológjait szerette olvasni. Kérdés, hogy jólesett volna-e neki, ahogy a Times öt magát tette mérlegre, amikor becsúsztatta: „Amit tett, az többnyire nevezetes volt, amit mondott, az ritkán” — írták 1967. október 7-én róla.

A válogatást tulajdonképpen egyetemisták és történészek számára forrásként adják ki. A politikusok, művészek, tudósok, iparmágnások és filozófusok valósághű, aprólékos vagy éppen jól formált életrajza — mint a Times nemrég írta — „annak húsa-vére, amit a történelem mumifikál”.

Ezeknek a „Ki kicsoda — volt” cím alatt egybegyűjtött siratóénekeknek 39 százaléka egyébként külföldiekről szól. Hogy a mindenkori Times-megemlékezé- sek írói szerint az államférfiak milyen helyet foglaltak el a történelmi ranglistán, azt a nekrológok hosszán lehet lemérni. Eszerint Churchill volt a hatvanas évek legjelentősebb „Times- halottja": búcsúztatója 13 500 szó (Adenaueré 5650).

Arra is van példa, hogy egy elbúcsúztatott halott még élt: egy angol újságíró. Valamivel később a Times levelet kapott az elbúcsúztatottól. Igazi brit módra kezdődött: „Talán elnézést ,kellene kérnem, hogy még •élek.. . .

„MEGTALÁLTUK SZÁMÍTÁSUNKAT...”

Ápolónők, hivatástudat, anyagi megbecsülés

Nézegettem az új megyei kór- « ház terveit, hallgattam a működ- * tetésére vonatkozó elgondolásokat, az új épületek átadásának az ütemezését. Megkérdeztem dr. Gubacsi László főigazgató-főorvost:

— Minden rendben halad? Zökkenő nélkül segíti 1980-tól a betegellátást az új intézmény? Az első hónapoktól érvényesülnek a korszerűbb felszerelés, a kedvezőbb körülmények előnyei?

A válasz biztatónak minősíthető. Általában jól mennek a dolgok, remélhetően az építőipar is állja szavát. Akkor felhősödött el a főigazgató arckifejezése, amikor a személyi ellátottságra tért rá.

— Kevés az ápolónő. Több kellene már most, de mi lesz négy-öt év múlva. Mindent megpróbálunk, hogy minél többen felismerjék e hivatás szépségeit, társadalmi hasznát, növekvő anyagi megbecsülését.

Gondoltam, segíthet az újság nyilvánossága is.

Adatokra, tényekre hivatkozó cikk írására készültem.

Másként sikeredett. Az ápolónőkkel beszélgetve magam is fellelkesedtem, szenvedélyes hivatástudatuk áramába kerültem.

\ Nyilván nem mindegyik ápolónő vagy leendő ápolónő szereti ennyire foglalkozását. Mészárcfe Irén, Nemes Judit, Túri Kati és a többiek olyan rajongással beszéltek a gyógyítás gyönyörűségről, hogy meggyőztek munkájuk különlegességéről.

A rögtönzött kerekasztal-be- szélgetésen így hangzott első kérdésem:

— Miért választotta ezt a pályát?

Mészáros Irén, kórházi vezető főnővér:

— Sok mindennel próbálkoztam, végül egy hirdetés^ vitt az egészségügyhöz. Addig nem találtam a helyemet és megfogadtam, hogy nem nyugszom, míg kedvemre való foglalkozásra

nem bukkanok. Gyulára kerültem egészségügyi iskolába. Egy életre elgyűrűzött ez a hivatás.

Péntek Mihályné, két gyermek anyja, az általános sebészet helyettes főnővére:

— Gyerekkoromban kórházba kerültem. Akkor tetszett meg ez a munka. Magamon tapasztal-, tam, hogy egy jó. szó,.a figyelem sietteti a gyógyulást.

Szép fekete kislány Nemes Judit. Városföldről jár be, most végez az egészségügyi szakiskolában. Kitűnő tanuló.

— Húgom sokat betegeskedett és amikor meglátogattam mindig megcsodáltam a tisztaságot, a nővérek fehér köpenyét. Kivártam, amíg elérem a megszabott életkort és jöttem.

Mészáros Matyit ápolónő éjszakás volt, kicsit álmosan kezdi az interjút.

— Nagymamámat ápoltam odahaza, aközben támadt az a gondolatom, hogy" egészségügyi pályát választok. (

Túri Katalin, az egészségügyi szakiskola végzős növendéke kifényesedő arccal szól hivatásáról:

• Nagy figyelmet követel az infúziós oldatok átadása. Péntek Mihálynéról a megbízhatóság szobrát mintázhatnák.

— Mindig is erre vágytam.

Lakatos Mária, a kórházi

vezető főnővér helyettese is diákkorától táplálta magában a reményt: ápolónő lesz.

Könnyen összefoglalhatók a második kérdésre adott válaszok: senki sem bánta meg elhatározását. Valamennyien jól érzik magukat. Íme egy csokor az elhangzott, bizonyító érvekből.

— Megyek az utcán, rámköszönnek. Betegeim voltak, hálásak, megtartanak emlékezetükben.

| — Szívesen segítek magatehetetlen idősebbeken vagy a betegségtől eigyöngülteken. Arra gondolok, hogy ők is voltak erősek, ügyesek.

— Nincs gyönyörűbb a lábadozó betegnél. Aki nem próbálta. nem is tudja, milyen újra lábra állni, saját magát kiszolgálni.

— Sohase. felejtem, hogy menynyire reménykedve néznek ránk a súlyos sérültek, várják a bíztató szót, pillantást. —

— Semmi pénzért nem mennék máshová. Még a három műszakot is vállalom.

• Túri Katalin szívesed tölti idejét a gyermek-kórteremben.

I Mészáros Margit gyógyszert oszt.

• vérnyomást mér Nemes Judit.

— Megtisztelő a főnővér megbízatás, de hiányzik a betegek állandó közelsége.

A hivatástudat, erkölcsi elismerés, a társadalomnak szüksége van rám, jó érzés bármilyen szép, kevés a megélhetéshez. Hála a kormányzat bérintézkedéseinek, most már lényegesen kedvezőbbek kereseti lehetőségeink, mint korábban.

Mészáros Margit, néhány esztendős gyakorlattal, éjjeli pótlékkal 2300 forintot visz haza. A nővérszálláson lakik| kétágyas szobában, 130 forintért. Reggeli, ebéd 5 forint. Péntekné hozzávetőlegesen háromezret keres. A főnővérek természetesen értnél többet kapnak. Nem panaszkodhatnak a. szakiskolai növendékek

• A sok írásbeli munka sem veszi el Mészáros Irén kórházi vezető főnővér kedvét.

sem. Kati és Jydit ötös tanulók és így a teljes ösztöndíjra, havi 650 forintos támogatásra jogosultak.

És mindegyikük előtt szabad az út. A megyei kórház segíti valamennyiüket a tanulásban. Mészáros Margit júniusban érettségizik esti tagozaton, de már jelentkezett az egészségügyi főiskolára. „Nem tudtam eldönteni, hogy tanár legyek vagy ápolónő. Ha végzek egészségügyi szakoktatónak alkalmaznak és így mindkét kívánságom teljesül.”

Péntekné most fog a középiskolai tanulmányokhoz, Mészáros Irén asztalán a marxista—leninista esti egyetem vörös diplomáját látom, a két kislány sem tekinti befejezettnek tanulmányait.

Valamennyien az elesetteket akarják gondozni nyugdíjig. Bíznak abban, hogy állandóan javulnak munkakörülményeik. A reménykedés nem alaptalan: még ebben az évben elkészül a szemészeti pavilon és az ötéves terv végén az új kórház. A közel- níúltban adták át a központi sterilizálót.

Félrevezetnénk az olvasókat, ha hallgatnék a gondokról. A két tanfolyamos nővér szerint a tananyag nincs összhangban a kórházak jelenlegi állapotával. A legnagyobb baj — ebben megegyeznek —, hogy kevesen vannak és emiatt néha két ember munkája hárul egyre.

— Miért gondolnak bennünket rosszabb lányoknak, mint a másutt dolgozókat — felhősödik el az egyik szép kislány arca. Közöltünk is vannak ilyenek-olyanok, de az általánosítás hamis, igazságtalan.

Az egyik nővér szerint a közvélemény teljesen félreismeri a nővérek munkáját.

— Ha azt a szót hallják, hogy ápolónő, mindjárt az ágytálra gondolnak, noha a gyógyítás korszerűsödésével miliő érdekes teendővel bízzák meg őket. Egyre nagyobb a szerepe az elméleti félkészültségnek.

A legnagyobb gondot Mészáros Irén kórházi vezető főnővér fogalmazta meg:

— Kevesen vagyunk. Igaz, a Bányai Júlia Egészségügyi Szak- középiskolában először érettségiznek diákok. Közülük tizennégyen dolgoznak majd nálunk, kétszeres a túljelentkezés . az újabban a megyei tanács művelődésügyi osztályának az irányításához tartozó egészégügyi szakiskolába. Sajnos, hely hiányában sokakat elutasítottak, noha a kórház is adott az iskolának egy helyiséget. Bővítésre volna szükség.

De ez mind kevés. Ezért hirdettük meg a munka melletti ápolónőképzés fc. 18 évnél idősebb, 35 évnél fiatalabb lányok, asszonyok jelentkezhetnek. A tanfolyam három éve alatt fizetésük havi 1600 Ft és többféle juttatás, kedvezmény. (A tananyag nem könnyű, de kapnak hetente egy szabadnapot.

Eddig csak hatan jelentkeztek, bár legalább 20—25 felvételre volna lehetőség és szükség. Várjuk az erős akarattal, hivatás- tudattal bíró nőket. Biztos, hogy mindenképpen megtalálják számításaikat.

Beltai Nándor

)