Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. március 2. Cselekvő ifjúkommunisták a hartai termelőszövetkezetben Fél órai hiábavaló kísérletezés után a fiatalember a helyére tette a telefonkagylót. Mondani­valója közlésére másik megol­dást választott: kerékpárjára ült, s Harta központjából elindult az 5—6 kilométernyire levő járás­pusztai majorba, aztán a. bojári sertéstelep központjába, hogy a KISZ-alapszervezeti taggyűlésről időben értesítse az ottani fiata­lokat. Ugyanez a . középiskolákban, főiskolákon, vagy a gyárak, üze­mek műhelyeiben a következő­képpen történik. Nagybetűkkel felírják a táblára, vagy a szom­szédos munkapad mellől valaki átszól: „Délután 3-kor KISZ-tag- gyűlés lesz, ne felejtsétek el.” A két módszer között igen nagy a különbség. De önmagában ez a tény semmiféle összehason­lításra nem ad alapot, mert a KISZ szervezeti, mozgalmi élete szempontjából más a helyzet az üzemekben, az iskolákban, vagy a mezőgazdaságban. Mindezt te­hát nem panaszként, vagy ma­gyarázkodásként vetette fel be­szélgetésünk során Vörös Margit hartai KISZ-csúcstitkár. Ezzel csupán az ott dolgozd ifjúkom­munisták helyzetét, körülményét érzékeltette. — Az, hogy egy-egy taggyűlés­re milyen módszerrel tudtuk összehívni a KISZ-eseket, csupán szervezési kérdés — jegyezte meg Vörös Margit. — Az viszont már munkánk tartalmi részét is befo­lyásolja, hogy egymástól távol, s a sertéstelepen például több mű­szakban dolgoznak a fiatalok. Érthető az is, hogy a mozgalmi élet szempontjából különbséget kell tennünk a nyári és a téli hónapok között. Télen sokkal ak­tívabbak a KISZ-esek, mert több a szabád idejük. Ez a nem­rég megtartott vezetőségválasztó taggyűléseken is megmutatkozott. KIS Z-csoportokban Hartán négy KlSZ-alapszerve- zet és két úgynevezett KISZ-cso- • port működik. Az Erdei Ferenc Termelőszövetkezet ifjúkommu­nistái az akcióprogramjuk értéke­lésekor sokat beszélgettek a du- natetétleni KISZ-csoport munká­járól. A kisközség fiataljainak eredménye, gondja elsősorban azért volt központi téma, mert Dunatetétlenen nemrég még ön­álló KISZ-alapszervezet műkö­dött. 1974-ben, amikor a tetétleni Üj Élét és a hartai Béke Terme­lőszövetkezet egyesült, a fiatalok KTSZ-csoportot alakítva csatla­koztak az Erdei Ferenc nevét vi­selő új, közös gazdaság alapszer­vezetéhez. Több oka is volt annak, hogy tavaly júniusban a tetétleni cso­port feloszlott. Egyebek között a gazdasági vezetőkkel váló kap­csolat sem volt megfelelő. A fia­talok körében hiányos volt a tá­jékoztatás, gyenge az irányítás. Kínálkozott a lehetőség, hogy Dunatetétlenen ismét KlSZ-alap- szervezetet alakítsanak a fiatalok. Ez az adminisztratív intézkedés viszont még nem oldotta volna meg a valóságos problémákat, hi­szen a jó közösségi szellem 1 s KISZ-csoportban is megvalósít­ható. Az utóbbi mellett döntöttek a fiatalok. Az alapszervezeti vezetőségvú- lasztó taggyűlésen a termelőszö­vetkezet ifjúkommunistái büsz­kén beszéltek dunatetétleni tár­saik eredményeiről. . Társadalmi munkaakciókkal, a kisdobosok patronálásával, lendületes moz­galmi életükkel tekintélyt sze­reztek maguknak a negyven ta­gú alapszervezetben. A másik KISZ-csoport a hartai I.enin Termelőszövetkezet ifjú­sági alapszervezete keretében működik. — Az alapszervezetek és a cso­portok közötti viszonyokról szóló vitákban gyakran hallani; hogy az alapszervezeten belüli kisebb egységek elkülönülve teljesen önállóan dolgoznak, ' s nem meg­felelő a kapcsolatuk —•. magya­rázta a csúcstitkár. — Ez nem így van. A járáspusztai ifjúkom­munisták eredményes munkája az egyik legjobb bizonyítéka an­nak, hogy a KISZ-csoportoknak is nagy szerepük van a moz­galmi életben. • A járáspusztai major KISZ- •'esei éppolyan' tartalmas feladato­kat végeztek, mint a termelőszö­vetkezet egyes ágazatában dolgo­zó fiatalok. Ok is segítettek az őszi betakarításban, szüretkor, almaszedés idején kommunista szombatokat szerveztek. Rendsze­resen részt vettek a politikai ok­tatásokon. Jó a kapcsolatuk az úttörőkkel. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy tavaly no­vember 7-én a termelőszövetke­zet 45 tagú alapszervezete meg­kapta a KISZ Központi Bizott­ságának dicsérő oklevelét. A járáspusztal majorépület kis szobájában találkoznak' délutá­nonként az ottani KISZ-esek. Szegényes, kopott a berendezés. Üj székekre, asztalokra, kály­hára lenne szükség. . Minderre ígéretet kaptak a, KISZ járási bizottságától és a tsz gazdasági vezetőitől. „Egyéves” KISZ-esek Tavaly Hártán két KlSZ-alap- szervezet alakult. — A Bojári Sertéstenyésztő Közös Vállalkozás 17 tagú KISZ- szervezetének munkája több szempontból is figyelemre méltq — folytatta a beszélgetést Vörös Margit. — Az egyik az, hogy a sertéstelepen dolgozó ifjúkom­munisták az alapszervezeti" veze­tőségbe olyan fiatalokat válasz­tottak, akik a munkahelyeiken is irányító feladatot végeznek, tehát brigádvezetők, ágazatveze­tők. őszintén szólva a csúcsveze­tőség félt ettől, mert általában az ilyen választás több okból nem a legszerencsésebb. Egy év ta­pasztalata alapján örömmel mondhatom, hogy a négy hartai alapszervezet közül talán ők dol­goznak a legjobban. — E két tény között van vala­milyen kapcsolat? — Sok szempontból igen — válaszolt a csúcstitkár. — Az alapszervezet vezetői mindennap találkoznak a gazdasági vezetők­kel. Ez nagyon sokat jelent, ugyanis a KISZ-eseket rendsze­resen informálják a feladatokról, így minden fiatal tudja, hogy a sertéstelepen mikor mi a leg­fontosabb tennivaló, s eszerint dolgoznak. Nehezíti az alapszervezet mun­káját, hogy a sertéstelepen há­rom műszakban dolgoznak a fia­talok. Helyes szervezéssel azon­ban megtalálták annak módját, hogy minél gyakrabban találkoz­zanak. Így ők is részt vettek az ifjúsági rendezvényeken. Nagy sikere volt a hartai ifjúsági na­poknak, melyre meghívták a METROKÉV KISZ-eseit, akikkel a hartai fiataloknak nagyon jó a kapcsolatuk. Szép közös emlé­kük van a Duna-parti fáklyás fel­vonulásról, a budapesti, szent­endrei, visegrádi kirándulásról. . Harta idősebb lakosai is szí­vesen emlegetik azt a napot, amikor a sertéstelepen dolgozó fiatalok segítettek nekik. A KISZ- esek az Arany János utcában, ahol sok idős ember lakik, kiala­kították a vízelvezető csatornát. Nemrég vasat gyűjtöttek, most fásítanak a községben. Ugyancsak egy évvel ezelőtt alakult meg az úgynevezett te­rületi, vagyis a községi KISZ- alapszervezet, melybe a tanács­nál, az ÁFÉSZ-nél dolgozó fia­talok, s a bejáró tanulók tartoz­nak. Az ifjúsági klubban rend­szeresen találkoznak Harta ifjú­kommunistái. Itt tartják a poli­tikai előadások, vitakörök, gaz­dasági '■ életünkkel "kapcsolatos előadássorozatok nagy részét. Hamarosan ismét taggyűlést tartanak a hartai KlSZ-alap- szervezetek. A fiataloknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, ho­gyan dolgozzanak a következő mozgalmi évben. Ehhez nagy se­gítséget ad nekik is a KISZ Köz­ponti Bizottságának kongresszusi levele. Tárnái László SAJTÓPOSTA ÍRJÁK A LAP OLVASÓI Tiszta vizet a Kámába! A Nyugat-Urai ipari központ­jában, Permben majdnem egy­millió ember él. A várost korsze­rű szennyvíztisztító berendezé­sekkel látják el, hogy megőriz­zék a Kámának, a Volga leg­nagyobb mellékfolyójának tisz­taságát. A tisztító berendezés első egy­sége már működik. Naponta két-' százhúszezer köbméter szennyvi­zet tisztítanak mechanikus és biológiai módszerekkel. A szenny­víz a város azon részeiből kerül a tisztítótelepre, ahol a legna­gyobb vállalatok, a motorgyár, az elektrotechnikai gyár,, a tele­fongyár és az olajfinomító vál­lalat működik. Az ipari és egyéb szennyvizek nagy átmérőjű csöveken keresz­tül kerülnek a komplex bioló­giai tisztítótelepre, amely a vá­roson kívül, 14 hektáros terüle­ten helyezkedik él. A vizet előbb- a mechanikai szennyeződésektől tisztítják meg, majd nitrogén,-foszfor baktériu­mok segítségével, a vizek termé­szetes egészségőreivel szabadítják meg a szerves szennyeződésektől. A megtisztított és már világos színű vizet ülepítőkbe szivattyúz, zák. Az ipari szennyeződések az ülepítőben levő mikroorganizmu­sok segítségével elpusztulnak, és az ülepítőbe telepített halál­lomány normálisan fejlődik. Az ülepítő vizét ezután rendszere­sen engedik a Kámába. A víz­tisztító berendezést állandóan korszerűsítik és bővítik. Néhány év múlva áteresztőképessége el­éri a napi 500 ezer köbmétert. (APN — KS) • A laboratórium munkatársai naponta több alkalommal elemzik Perm biológiailag tisztított szennyvizét, hogy megállapítsák, visszavezethe- tő-e már a víz a Kámába. (APN-fotó: E. Kotljakov felvétele — KS.) Árverésből busás ihászon A munkára épülő . szocialista társadalom lényegéből követke­zik, hogy hazánkban megenged­hetetlen az ügyeskedésből, nye­részkedésből származó jövede* lemszerzés. Kiindulva a tényből, miszerint az állampolgárok dön­tő többsége becsületesen, szor­galmasan, a tudása legjavát adva dolgozik, s a megtermelt értékek, a produktumok arányában ré­szesül qz anyagi javakban, óha­tatlan következmény, hogy a könnyű pénzkeresetet adó tör­vénytelen cselekményekre előbb- utóbb fény derül. Mert az em­berek már egyre kevésbé közö­nyösele a környezetükben tapasz­talt visszáságok iránt. Ugyanis az utóbbi időben jelentősen meg­szaporodott az ilyen tartalmú la­kossági bejelentések száma. És nemcsak a különböző hatóságok­nál, de a szerkesztőségekben is. Röviddel ezelőtt lapunkhoz szin­tén érkezett egy levél, melynek írója ugyan a névtelenség ho­mályába burkolózik, de az ese­tet olyan őszintén, tárgyilagosan teszi szóvá, hogy abból egyértel­műén tükröződik a segítő szán­dék, a közélet tisztaságára való törekvés. Ezen írás lényegét most azért visszük a nyilvánosság elé, hogy elgondolkodásra és határo­zott állásfoglalásra késztessünk, hatósági, össztársadalmi fellépést sürgessünk a spekulációk lokali­zálására, csírájában történő meg­hiúsítására. Nos, azt tudjuk meg- a kézzel írott sorokból, hogy az effektiv munka nélkül is busás hasznot akarók kiterjesztették vadászte­rületüket a településfejlesztés miatt szanálásra ítélt régi ház­ingatlanok úgynevezett árverési ügyleteire, ahol azé a lebontás joga, aki többéit fizet az épüle­tért. Kecskeméten a közelmúlt­ban 7 ezerért talált gazdára egy ilyen ház. Megvásárlója azon­ban alig vett részt a bontásban, helyette azok dolgoztak, kiknek valóban szükségük volt a felhasz­nálásra még kitűnően alkalmas ajtókra, ablakokra, tetőszerke­zetekre, téglára stb., I amiért nem kevesebbet, mint 16 ezer forintot fizetitek ki.. Olvasónk elítélj,, g 9 ezer forintos nyerész­kedést, s megjegyzi, ha csupán az érvényes., lakásépítés enge­déllyel rendelkezők vásárolhat­nának bontásra kijelölt ingatlant, minden bizonnyal lényegesen csökkenne a hasonló esetek szá­ma. Mi nem vagyunk hivatottak eldönteni, mennyire lenne sze­rencsés az említett szigorítás al­kalmazása az árveréseknél. Tu­dunk azonban a rendelkezésről, amely adófizetésre kötelezi a — szakszóval kifejezve — verseny tárgyalás során szerzett bonla.. előtti épület újdonsült tulajdo­nosát. Véleményünk szerint in­kább e pénzügyi előírások betar­tását kellene szigorúbban ellenő­rizni, annál is inkább, -hiszen a megyeszékhelyen évente átlago­san 30—40 hasonló ingatlant ár­vereznek és összértékük olykor eléri .a millió forintot is. Persze lehetne meditálni, nem volna-e célszerű gyakorlattá tenni, - hogy agy kijelölt szövetkezet vagy vállalat végezze rendszeresen a tanács által szanált épületek bontását. ' Szerkesztői üzenetek Szabó Márk, Kalocsa: Panaszát — miszerint a Budapest és Kecskémét között menetrendszerűen közlekedő autóbusz azon a vasárnapi kora éstén nem állt meg a ladánybenei határban levő megállóhelyen, ahol ön utazási célból várakozott — a fővárosi köz­pontú Volán 20-as számú Vállalat ve­zetői vizsgálják ki és teszik meg a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére. • Túri Ferencné, Kecskemét: Anyasá­gi segély jár annak, aki terhessége idején legalább egyszer terhességi or­vosi vizsgálaton vett részt és a biz­tosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő 180 ‘napon belül szül. De azt is megilleti e. pénz, aki a biztosítás megszűnését követő 180 nap után — táppénz, terhességi-gyer­mekágyi, illetve gyermekgondozási segély folyósításának idején — ad életet gyermeknek. A segely összége újszülöttenként 2500 forint, ha az édesanya terhességi vizsgálaton négy­szer, koraszülés esetén egyszer jelent meg és az első, illetve koraszülésnél az egyszeri orvosi vizsgálat a terhes­ség kezdetétől számított 140 napon belül történt. Urbán Illés, Kiskunfélegyháza: KHESZ-előírás, hogy a gyalogosok a járdán, annak híján pedig a leálló­sávon, az útpadkán, vagy a kerék­párúton közlekedhetnek. Fontos tud­ni, ha ez utóbbi feltételek egyike sem adott, akkor az úttest szélén egy sorban — lakott területen kívül a me­netirány szerinti bal oldalon — ha­ladhatnak. A segédmotoros kerékpár, a bicikli, valamint a betegszállító ko­csi viszont csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén tolható. Váli Mihály, Solt: A jogszabály szerint, az öregségi és rokkantsági nyugdíjasok naptári évenként 840 órát dolgozhatnak munkaviszony, illetve szövetkezeti tagsági viszony kereté­ben. Bérezésük? összege nincs korla- tozva. Ha ön teháj, a£ említetteknek megfelelően végzi' tagdíj beszedői fel­adatát a KlOSZ-nál, nem kell - tarta­nia attól, hogy szürxéteitetik díjának folyósítását. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: VELKEI ÁRPÁD Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a. Telefon: 12-516. Bízunk olvasóink utólagos be­leegyezésében, ezért merjük ez a szabálytalan résztudósítást adni a szabadszállási Egyesült Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet zárszámadásáról. Hogy abból állt volna ez, amit a felvételeken látunk? Persze, hogy nem. Iga­ziból ez már a közgyűlést követő kellemes aktus, a nagy családi ebéd néhány mozzanata. Mert ugyan hol van az meg­írva, hogy a sajtónak csak a zárszámadó közgyűlés hivatalos részével szabad foglalkoznia? Sehol. , Valaki egy vakbélgyulladás szigorúságával dohoghat: csak nem akarják nekem bebeszélni, hogy egy vidám közös evészet része a zárszámadásnak? De bizony, hogy része! Vidám lenne-e, megférne-e annyi jó em­ber ilyen családias légkörben az asztalok mellett, ha nem lett volna jó bizonyítvány, az egész esztendei szorgalomról — az az ebédet megelőző, komoly szám­adás? Na ugye. Nem szeretnénk magunkat meghazudtolni holmi mélyén- szántó, elemző szöveg ideiktatá- sával. El akarjuk kerülni, hogy míg azt elolvassák, kihűljön a mennyei illatokat párologtató marhapörkölt. De a téesz-tagság igyekezetéről, helytállásáról eny. nyit okvetlenül el kell monda­ni: a munkaképes emberek — napi 8 órás műszakra átszámít­va az alapszabályban előírt kvó­tát — személyenként átlag 310 munkanapot dolgoztak. Méltán van tehát helye egy kis déli vigadalomnak, ahol az ízes falatokhoz szolid cigány­muzsika döngicsél hangulatot. . Slusz. Több adat' most kizárva. Eljön majd a sora a! szép gaz­dasági eredmények, no meg a gondok — körülnézésének is. Most már adja át magát az olvasó a képek szemlélésének, s az étkek, itókák láttán válogas­son, mi szemének, szájának a legkedvesebb. S ha megkönnyezi boldogsá­gában a felséges ízű paprikást, számoljon vele, hogy véleményé­vel büszke mosolyt csal annak a fehér kötényes, deres hajú pia- gyarnak az arcára, aki felvéte­lünkön a hatalmas bográcsot ba­busgatja. „Történelmi” személyi­ség ő már a neve folytán is: Zrínyi József tsz-raktáros. Zrí­nyi az adjunktusa is — János. Valahány nagycsaládi összejöve­telre főznek a szövetkezetben — ők a vastagétel mesterei. Micsoda hivatástudattal vég­zik dolgukat! Cuppogás, az evést kísérő öröm-terefere, eszcájgcsör. gés, borkotyogás hangjai jelzik, hogy teljes sikerrel zajlik a test- tületi táplálkozás. A két Zrínyi eközben egymást váltva kerül-té- tüI az asztalok közé. Simogató pillanatokkal biztatják a kosz- tosokat: „Egyetek csak cimborák, egyetek!” Benne vannak az évődésben is. — Ki főzte ezt a paprikást, hallod? — kérdik valahonnét. — A tűz, — Ki segített? — Kozma. — Akkor te mit csináltál? — Én csak tüzeltem. Hát ez a négy — bazsalygó koccintó, itt kint a Szőlő Csár­da kerthelyiségében? Három most kapott kitüntetést, pénzjutalmat, a negyedik a múlt évben. Balról az a tömzsi — mint mifelénk a Nagykunságon mondják — agyas-fejes ember Pásztrai Sándor kerületvezető. Jobbfelől a fiatal férfi S. Nagy József gépészeti üzemágvezető. Kettejük közt Gyallai Lászlóné és Kárász Istvánné. No, míg felhajtják a jó borocs­kát, gyorsan soroljuk el, rajtuk kívül kik kaptak még Kiváló dolgozó jelvényt, pénzjutalmat, jutalomszabadságot, illetve okle-, velet. A jeivényesék: Hegedűs Sándor állatgondozó, Kovács La. jós kertész, Furvak Imre trakto­ros, ifj. G. Kovács István trak­toros, Balogh Dávid növényter­melő, Pataki Gyula kőműves, Kishalmi György szerelő, Kiss Sándor kovácsmester, s a képen szereplő két férfi. Oklevelesek: Szombati Miklósné, Török Sán­dor,, a koccintós képünkön lát­ható színes kendős asszony, to­vábbá Darabos József, Molnár Vilmosné, Csősz Imre növény- termelési brigádvezető. Lement a mézszínű bor. A fo­tóriporter már visszatette tok­jába a masináját. A kitüntetettek körülfogják, akik nem kerül­tek a képre. Egyikük barátian húzódik Pásztrai Sándorral. — Olyan peckesen álltái ott a két menyecske oldalán, mint dél­előtt a pódiumon, miikor a bo­rítékért felmentéi. — Na haliad — virgonckodik a másik—, olyan tapsot kapott, mintha ő mondta volna a be­szédet Sándor bátya csak somolyog a bajsza alatt. Nem érkezik a tőle szokott huncutsággal visz- szavágni, mert már kiáltanak érte odabentről. — Hol vagy már, kun kapi­tány? Iramodik is befelé menten. Kun kapitány? — nézünk a körülállókra. — Igen. Onnét kapta a nevét, hogy olyan akkurátus kiállású. Épp, mint az utolsó kun kapi­tány. Tóth István (Szilágyi Mihály felvételei) , Megtették a magukét

Next

/
Oldalképek
Tartalom