Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-04 / 54. szám
1976. március 4. • PETŐFI NÉPE • 5 BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÜJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN • BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN Dunavecse fejlődése - rangjához méltón Nemzetiségi hagyományőrzés Hajóson Dunavecse és Dunaújváros között a távolság természetesen pontosan ugyanakkora, mint évekkel ezelőtt volt. A Duna két partján levő települések viszonylagos közeli fekvése' földrajzi szempontból való igaz, de a dunavecsei emberek képzeletében a folyam túlsó oldalán füstölő gyárkémények, a műhelyek. a gépsorok mar messzebb kerültek ... A dunave- cseiek nagy része a nagyközségben dolgozik. Elenyészően kevés az ingázók száma. S nemcsak a puszta munkaerő vándorolt vissza a Duna innenső partjára, hanem ezzel együtt az az emberi törekvés, igyekezet és közösségi szemlélet is, amely a gazdasági, kommunális fejlődés egyik alap- feltétele. Nagyobb közösségben — eredményesebben — Dunavecsének 4600 lakosa van, közülük 750-en a mezőgazdaságban dolgoznak — mondta Majer Imre tanácselnök. — A IV. ötéves terv utolsó évében egyesült a Virágzó és az Űj Élet Termelőszövetkezet. A Béke nevet viselő új, közös gazdaság egy év alatt' tovább fejlődött. Miután csatlakoztak a bajai kukoricatermesztési rendszerhez, most a baracktermesztési rendszer kialakítását tervezik. A vecsei közös gazdaság évente száz vagon kajszibarackot termeszt, jelentős mennyiséget exportra szállít. A tervek szerint a tassi, szalkszentmártoni, aposta- gi, dunaegyházi és a solti termelőszövetkezet csatlakozik majd a társuláshoz, melynek alapja az azonos termelési technológia, közös feldolgozás és értékesítés. A dunavecsei, s a környékbeli' termelőszövetkezetek eddigi munkájukkal, .megteremtették annaki feltételét,, hogy a szövetkezeti, gazdálkodás'' egy . magasabb formájában, társulásokban, közös vállalkozásokban együtt dolgozzanak. Agynemügyár épül A nagyközségben 1450 ipari munkás dolgozik. A hat évvel ezelőtt Dunaújvárosból áttelepített Gép- és Felvonószerelő Vállalat, az; Autólém Ipari Szövetkezet es a Vegyesipari Vállalat főként a férfiaknak, a Pamutnyomóipari Vállalat textilfestő gyárának szegőüzeme pedig négyszáz versei üN.s/.ony nak aci j( munkalehetőséget. — Az V. ötéves tervidőszakban ágyneműgyár kialakítását tervezzük, amely a Pamutnyo- -móipari Vállalathoz tartozik majd — folytatta a nagyközség tanácselnöke. — Évente 1 millió ágynemű-garnitúrát készítenek majd itt, s ennek jelentős részét exportálják. A mintegy 50 millió forintos beruházás tervezését az kién kezdi meg a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat. Jelentős feladatunk a már meglevő ipari üzemek korszerűsítése, továbbfejlesztése. 12 millió forint társadalmi munka A Duna-parti nagyközségbe látogatónak elsősorban az tűnik fel, milyen sok új lakóház épült az -utóbbi években. Két év alatt 32 több szintes lakóház, az elmúlt öt évben pedig 260 családi ház épült Dunavecsén. Jelenleg háromszintes társasházakat építtet az OTP. A készülő 24 lakásba hamarosan beköltözhetnek a fiatalok.' Statisztikát mutat a tanácselnök: a IV. ötéves tervidőszakban-a lakosság 12 és. fél 'millióé torint értékű- társadalmi munkát végzett, összefogásukat, szorgalmukat a nagyközség kommunális fejlődése is szemlélteti: Dunavecsén . öt kilométei ,a szilárd burkolatú út hossza. Minden utcában van betonjárda, villany, víz. Sokat segített a lakosság a tavaly átadott í5 személyes óvoda építésében is. Jelenleg három óvodában kétszáz gyereket tudnak elhelyezni. Nagyrészt a szülők társadalmi munkájának köszönhető, hogy a három általános iskola tantermeiben műanyag padló és központi fűtés van. A 120 -személyes diákotthont egy régi épületből nagyrészt társadalmi munkával alakították V Az új óvoda. ki. Az új központi konyhán naponta 450 gyereknek főznek. . — Sajnos, nem dicsekedhetünk a művelődési házzal — jegyezte meg Majer Imre. — Régi, korszerűtlen, esztétikailag is csúnya. Az 1950-es évek elejen épült. Ideje felújítani, 5 millió forintot fordítunk erre a célra. Hamarosan együtt lesz a községi könyvtár, a nagy előadóterem és több klubszoba. — Ennél nagyobb gondunk is van, a szennyvízelvezetés — folytatta a tanácselnök. Szennyvíztisztítóra, gerineevezetékre lenne szükség. Ez 10—12 millió forintba kerülne. Nincs ennyi pénzünk. Jelentősebb támogatást sem kapunk. Ezt csak a következő ötéves tervben tudjuk megoldani. Jelenleg a község külterületére szállítjuk a szennyvizet, ez sem olcsó megoldás. Tornacsarnok és áruház Az V. ötéves tervükben szerepel. hogy a község belterületén átvezető 51 es főutat lerövidítik, illetve a két veszélyes kanyart a KPM-mel kooperálva ki- egyenesítteti a tanács. A munkálatokat előreláthatólag 1978-ra befejezik.' Ezenkivül~nágy 1 méretű tornacsarpok és bevásárló- központ épül a következő öt év alatt Dunavecsén. Dunavecse és Bács-Kiskun megye többi nagyközsége, városa között a távolság földrajzilag természetesen pontosan ugyanakkora, mint évekkel ezelőtt volt. Gazdasági, kommunális eredményeikkel mégis egyre közelebb kerülnek a gyorsan, dinamikusan fejlődő településekhez... Tárnái László Hajóson a .lakosságnak mintegy hatvan százaléka beszéli.még a hagyományos sváb (német) nyelvet. Igaz, hogy a mai fiata-- labbak, különösen a húsz éven aluliak ma már nem, vagy alig ismerik, értik őseik nyelvét, s az is való tény, hogy a népviselet sem élő mar soraikban, mégis; több jele van annak, hogy ebben a nagyközségben ápolják, őrzik a nemzetiségi hagyományokat. Török. János tanár .vezetésével kezdő és haladó német nyelvszakkor működik a művelődési házban, a tavaly megszületett nemzetiségi i bábcsoporl helyi gyűjtésű német gyermekdalok felhasználásával állítja össze műsorait. Illés Lászlóné tanítónő vezetésével ugyancsak a művelődési ház falai között készülnek a szereplésekre. A két néptánc csoport Alföldi Albertné könyvtárvezető irányításával igyekszik öregbíteni áz intézmény jó hírnevét. Az eleven, színes, népi hagyományok gazdagítják a műsoraikat. Több mint egy évtizede már, hogv először hallatott magáról az együttes. Eddig több aranyérmet érdemeltek ki munkájukkal, színvonalas szerepléseikkel. Feldolgozzák a hajósiak folyamatosan a nagyközség településtörténetét, népszokásait és hiedelemvilágát. Ebben különösen Ilarmath Lajosné tanítónő jeleskedik. ö több díjnyertes helytörténeti és* néprajzi pályázat tulajdonosa. Alföldi Albert művelődési igazgató viszont a helybeli termelőszövetkezetek történetét dolgozza fel. a hiteles dokumentumok alapján. S őrzik még — különösen az idősebbek § régi dalokat, táncokat, mondókákat. Ilyen tekintetben Hermanutz Istvánná, Czick Istvánná, Kohl Adámné, Pataki Ferencné és Scheibl István nevét kell megemlíteni többek között. A hajósi óvodában összesen százhúsz kisgyerek tanulja a német nyelvet. Az iskolában tizenkét csoportban két és fél száz fiatal ismerkedik a némettel. A jól működő községi könyvtárban hatszáz német nyelvű kötet közt válogathatnak az olvasók. A művelődésben az eredmények mellett megoldandó problémákkal is találkozunk. Sürgősen kellene az iskolai konyha és a tornaterem. Az ötödik 5 éves terv során megépül majd a hat tantermes iskola, az sokat változtat a jelenlegi helyzeten. Sokat fejlődött az elmúlt 5 éves terv során az egészségügyi ellátás. Ez jobb az országos átlagnál Orvosi iakásokat. rendelőket (építettek. Most szervezik a külterületi egészségügyi fi szolgáltatást is. A szociális ellátás is javult. Ma mar — alapos felmérés bizonyítja — alig van segélyre, támogatásra szoruló ember Hajóson. Az a kevés, aki található, megfelelő segítésben részesül. V. M. a dunapataji Új Elet Tsz Előbbre lépett A dunapataji Űj Élet Tsz irodájában Bévárdi Pál főmezőgazdász kimutatások, értékelések, gazdasági számítások egész halmazát rakta elém, amelyek mind azt bizonyították, hogy sikerült a közös gazdaságnak öt év alatt eljutni a jó, közepes gazdaságok közé. A hogyanról beszélgettünk, arról, mi történt azóta, hogy a gazdaság 1971-es egymillió 714 ezer forintos mérleghiánya átváltozott 1975-ben tízmilliós aktívává? A IV. ötéves terv első éveiben nagyarányú szerkezetváltozást hajtottak végre a közös gazdaságban, egyrészt a munkaerő- helyzet, másrészt a műszaki fejlesztés miatt. A korábban 12—14 növényféleség termesztéséről áttértek a 6—7-re. Mondani sem kell, hogy az áttérés nem volt zökkenőmentes, s főleg olyan növények termesztéséről mondtak le, amelyek gazdaságtalanok voltak, jelentős emberi munkaerőt kötöttek le, s gépi megművelésük nem vplt lehetséges. Fő terményeik a búza és a kukorica. Ezt a két növényféíét a termőterület 60 százalékán termesztik, s mondjuk meg, igen jó eredménynyel. Amíg búzából 1971-ben csupán 18,6 mázsát takarítottak be hektáronként, addig 1975-ben a hektáronkénti hozam már 40 mázsa volt. Jelentős fejlődés mutatkozik a kukoricatermesztésben is. 1971-ben 25,2 mázsa, májusi morzsolt kukorica jutott hektáronként, 1975-ben — ez kimagasló esztendő volt — 79,5 mázsa volt hektáronként a kukoricatermés. — Jogos a kérdés, hogyan értünk el ilyen eredményt? Nincs ebben semmiféle csoda, csupán gépesítettük a termelést, bevezettük a kémiai növényvédelmet, s pótoltuk a talajerőt. A kukorica és a búza esetében a vetéstől a betakarításig teljes a gépesítés, a kémiai növényvédelem, s míg műtrágyából 1971-ben 177 kilogramm jutott egy hektárra, addig 1975-ben 460 kiló. Szervestrágyát 1971-ben 191 hektáron szórtunk el, majd az ezt követő években újabb száz hektárokon pótoltuk ' a talajerőt. A nagyobb terméseredményekhez hozzájárult az is, hogy 1974 óta a bajai kukoricatermesztési rendszerben veszünk részt. Ez a közös gazdaság számára annyiból jó, hogy a legújabb tudományos eredményeket felhasználhatjuk, a leg- jobb fajtákat termeszthetjük, s olyan technológiát alakíthatunk ki, amely garantálja ezeket a hozamokat. A gazdaságossági számítások is .igazolják Bévárdiv Pál .-főmező-, gazdász szavait? Amíg . 1971-ben búzából a hektáronkénti jövedelem csupán 2600 forint volt, addig ez 1975-ben 6160 forint. A kukoricánál még jelentősebb az' eltérés. A tervidőszak elején a hektáronkénti jövedelem alig érte el az 1380 forintot, addig a múlt évben ez már 9500 forint fölé emelkedett. Az V. ötéves terv célkitűzései a közös gazdaságnál nem túl látványosak, hiszen elértek már oda, hogy kisebb lépésekkel haladhatnak csak előre. Ez természetes, hiszen a termésátlagokat már nem lehet 30 mázsával növelni. — Az elképzelésünk az, hogy 1980-ra búzából 50, kukoricából 70 mázsás átlagtermést takarítsunk be. Mire alapozzuk ezt a tervet? A korszerűbb technológiára, a tudományos tápanyag- gazdálkodásra, a jó minőségű talajművelésre és természetesen a vetőmagok fajtakiválasztására. Ügy gondoljuk, s ez a korábbi eredményekből biztosnak tűnik, hogy a két növénytermesztési ágazat jövedelmező a közös gazdaságnak. A jelenlegi anyagi helyzetünk lehetővé teszi a további fejlesztést. A múlt tervidőszak első évében fejlesztésre egy fillért sem költhettünk, de már a múlt évben álló- és forgóeszközökre, gépekre, műtrágyára, védekezőszerekre, magtárakra 6,5—7 millió forintot fordítottunk. Ez olyan lehetőséget teremt számunkra, hogy az V. ötéves tervben tovább folytathatjuk- : fejlesztési; elképzeléseink megvalósítását. Ez a közös gazdaság anyagi erejét és természetesen a tagok jövedelmét is nagyobbá, biztonságosabbá teszi. A dunapataji Űj Élet Tsz példája bizonyítja, hogy helyes gazdálkodással, a korábban mérleghiányos gazdaságot erőssé, anyagilag szilárddá lehet tenni, csupán fel kell ismerni a jól járható utat A lakásépítés gondjai Hartán új Kossuth-rádióadó ,,árnyékában • Az épülő .rádióadó. Aki régen járt Hartán, ebben a Duna menti nagyközségben, azt tapasztalja, hogy új, emeletes házakból egész utcasor épült. A sok eredmény mellett erre is büszke a község tanácselnöke, Nánai András, akivel a lakásépítés eddigi tapasztalatairól, gondjairól váltottunk szót. — A lakásépítés a községben a IV. ötéves tervciklusban lendült fel igazán, addig csupán a régiek tatarozásával, s néhány új ház építésével számolhattunk. Az öt év alatt összesen 165 új lakás épült, ebből 100 saját erőből. A száz lakás főleg családi ház, ehhez sem az OTP, sem más nem adott hitelt. Negyvenkilenc lakást az Országos Takarékpénztár segítségével, kölcsönével építettek fel, tizenhat lakást pedig a termelőszövetkezetek készítettek, öt esztendő alatt egész utcasor épült az előre közművesített — vízzel villannyal, úttal — ellátott helyeken. Az V. ötéves terv célkitűzései a községben e tekintetben nem kisebbek, mint az ezt megelőző öt évben voltak. Nagy a lakásépítési igény, azonban hiányzik a kivitelező. A közös gazdaságok saját épftőbrigádjaikkal már nem tudják vállalni az építés feladatait, s ezért a községi tanács nem kis erőfeszítéseket tesz, hogy a vállalatoknál szabad építési kapacitást találjon. A korábban megalakult lakásépítő szövetkezet az OTP segítségével hatvan lakást szeretne felépíttetni, rajtuk kívül 80—100 olyan igénylő van, akik saját erőből építenék fel a házukat. A házhelyek, telkek rendelkezésre állnak, főleg a község külső részein, ám a lakásszövetkezet hatvan lakására a belterületen. — A lakásépítésnek ez az igénye onnan származik, hogy a ter• l j házsor Hartán. melőszövetkezetekben jó a kereseti lehetőség, amelyét egyértelműen bizonyít a takarékszövetkezetnél levő 54 millió forintos betétállomány. Az emberek igénye is nő, hiszen ma már általában két-három szobás, összkomfortos lakásokat építenek, s a községben levő 1200 lakóház egyharmad részében központi fűtés van. Sokat adnak ma már a hartaiak a lakáskultúrára a szobákban parkettát, a konyhában, fürdőszobában csempét helyeznek el, modern bútorok teszik kényelmesebbé az otthonokat. A tanács elnöke egy példát is elmondott ezzel kapcsolatban: Herflick János tsz-nyugdíjas a múltban cselédember volt, majd belépett a Lenin Termelőszövetkezetbe. Gyalogmunkás, brigád- vézető, majd raktáros lett, megrokkant, de eközben felépített egy kétszintes 3 szobás, központi- fűtéses, garázsos családi házat. Ez ma már valóban nem luxus Hartán, ugyanis nemcsak a fiatalok, de a középkorúak is ragaszkodnak a szép, modern otthonhoz. i — A telkek az elmúlt ötéves terv időszakához viszonyítva némileg drágultak, ugyanis a külső részen a 800 négyzetméternyi telket 20—25 forintért adjuk négyzetméterenként. Ezek nem közművesítettek, ám a kétszintes, a belterületen épülő házak közműves telken készülhetnek, de ezeknek négyzetmétere csupán 20 forint. Némi ellentmondás van a két összeg között, s ez így jó, ugyanis azt szeretnénk, ha a község kijelölt helyein csak kétszintes, emeletes házak épülnének. Az V. ötéves tervben tehát Hartán újabb 160 lakás készül, csupán még a kivitelezőket kell megtalálni hozzá. Ez jelenleg súlyos gondként nehezedik a tanácselnök vállaira, ám ismerve a hartaiakat, túlteszik magukat ezen a nehézségen. — Az ország egyik legnagyobb beruházásának, a solti rádióadó építésének „árnyékában” élünk — mondta Szabó László, a községi pártbizottság titkára. — A napokban jártunk az építkezés színhelyén, s az építők arról tájékoztattak bennünket, hogy a nagy munka a terveknek megfelelően készül. A Solt határában készülő 2000 kilowatt teljesítményű adóberendezés, amelynek beruházási költsége 800 millió forint, a községet sem hagyja érintetlenül. A lakosok száma ezzel mintegy száz fővel szaporodik, ugyanis 25—30 család települ a községbe. A párt- és a tanács vezetői már felvették a kapcsolatot a rádióadót kiszolgáló szakemberek vezetőivel, s közöttük szocialista szerződés is létrejött. —» A szerződés lényege hogy az adóállomás dolgozói szemléltető eszközöket készítenek az iskolák számára, társadalmi munkában kijavítanak és karbantartanak híradástechnikai eszközöket s mi azt vállaltuk, hogy az idetelepülő családok felnőtt tagjait munkába állítjuk, illetve a gyerekeket elhelyezzük óvodába, bölcsődébe, iskolába. Ügy tűnik, hogy Solt bevonul a magyar híradástechnika történetébe, ugyanis a Petőfi-telepen a napokban kezdtek hozzá a tévé-átjátszó állomás épületének alapozásához. Erre a két újonnan létesülendő „nagyüzemre” mi Soltiak büszkék vagyunk, s bizony várjuk már ez év december 31-ét amikor a rádióadó sugározni kezd Talán jelképpé is válik az a 288 méter magas torony, ami itt a község határában hirdeti^ magyar és a szovjet szakemberek összefogását A község vezetői azonban nagyon reálisan gondoskodnak arról, hogy az V. ötéves tervben maga a község is tovább fejlődjön. A MEZŐGÉP Vállalat 7. számú gyáregysége a múlt évben 120 millió forint termelési értéket állított elő, 260 munkással. A tervek ,szerint a tervidőszak végére itt már 400 munkás dolgozik, s 300 millió forint értékben állítanak elő főleg mezőgazdasági munkagépeket, eszközöket. — Az Űj Egység Ruházati Ktsz-ben százhúsz asszonyt és leányt foglalkoztatnak. Az V. ö- éves tervben a termelési értékük eléri a 30 millió forintot, amelyből 15 millió forintnyi árut külföldre szállítanak. Tóyább fejlesztjük a Vegyes- és 'Építőipari Ktsz-t, amely bérmunkában a dunaújvárosi cipőgyárnak készít felsőrészeket. Az ÁTEV 24 millió forintos rekonstrukciót hajt végre a solti telepen, s teljes egészében megszüntetik a levegő szennyzettségét, s közben 50 millió forintra emelik termelési értéküket A tanács öt év alatt 16 millió forint értékű beruházást végez el. A községben egy kilométer út, 5 kilométer vízvezeték, 6 kilométer járda, négytantermes iskola, tornaterem, két óvodai foglalkozási terem, az OTP segítségével 26 lakásos bérház épül. Solton' a rádióadó „árnyékában” ha nem is százmilliókkal, de a pénzeszközök jó felhasználásával igyekeznek a község vezetői szebbé, kulturáltabbá, otthonosabbá varázsolni lakóhelyüket BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN • BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÜJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN