Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

1976. március 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Nem véletlen, hogy a mi országunk asszonyai értetlenül és meghökkenve állnak a „mesés" Kelet első számú egzotikuma, a tetőtől talpig fátyolba csomagolt nő érthetetlen talánya előtt. Pedig a dolog nem is annyira érthetetlen és legfeljebb ne­künk szokatlan. Az elfátyolozott nő számunkra idegenforgalmi látványosság, az arab országokban ttyfajta társadalmi jelenség. Ennek az ősi szokás, nak a fenntartása ugyanis nemcsak mohamedán vallási érdek, hanem gazdasági szükségszerűség is, hiszen ott, ahol a férfiaknak sem tudnak munkát adni, igen kellemetlen helyzetet teremtene, ha a nők eldobnák az ősi fátyolt és helyet, jogot, sza. badságot követelnének maguknak a Nap alatt. Modern egyiptomi szép­ség. A gazdagokat nem sújtják a szigorú vallási törvények, ők az euró. pai divatot követik, jó­létben, sőt fényűzően élnek. 0 Ez az iraki' kislány ná. lünk tanul vegyészmér. nőknek. 0 Szíriái társnője nem tit­kolta, hogy őszintén irigyli a magyar lányo­kat. Náluk, sajnos még csak kevésnek sikerül kitörni az előítéletek börtönéből. Egy ország társadalmi közér,. 0 A fiatal setét semmi sem tükrözi érzé- marokkói kenyebb pontossággal, mint az, mamák fgy hogy milyenek a lányai és az cipelik asszonyai? Elégedettek, boldogok, magukkal magabiztosak, vagy felőrlődnek a mindenhová az megélhetésért vívott kemény apróságaikat, küzdelemben, az évszázados elő. ítéletek bénító szigorában? Ahol az utcákon mo­solygó kismamák sétáltatják a csemetéiket, ahol a nők iskolai végzettsége semmiben sem marad el a férfiaké mögött, s a legrangosabb közéleti sze- reposztásból éppúgy nem maradnak ki, mint az ország szebb jövőjét egyengető, sokféle alkotó, építőmunkából, ott szinte elképzelhetetlen, hogy vannak olyan pontjai a világnak, ahol a nőket ma sem veszik emberszámba!... BEFEJEZŐDTEK A FELVÉTELIK 9200 képesítés nélküli pedagógus az óvodákban, iskolákban A tavalyinál mintegy 300-zal több, összesen 2900 képesítés nélküli pedagógus kezdi meg tanulmányait szeptemberben á tanár- és tanítóképző főiskolák, valamint az óvónőképző intézetek esti és levelező tagozatán. Befejeződtek a képesítés­nélküliek felvételi vizsgái a pedagógusképző intézmények­ben, a jelentkezettek 'az eredményekről ezekben a napok­ban kapják meg az értesítést. Az általános iskolákban és az óvodákban egyaránt mintegy 4600—4600 képesítés nélküli dol­gozik: az általános iskolai peda­gógusoknak 6,9 százaléka, az óvó­nőknek 22,5 százaléka tanít meg­felelő képzettség nélkül. (Több mint 50 százalékuk azonban már jelenleg is tovább tanul.) Az idén 4033-an nyújtották be felvételi kérelmüket, ezzel mint­egy azt is jelezve, hogy továbbra is a pedagóguspályán kívánnak maradni. A felvételhez szükséges minimális 10 pontot több mint 1100-an n<*n érték el. Az elkö­vetkező hetekben a munkáltatók egyéni elbírálás alapján döntik el. hogy meghosszabbítják-e újabb egy évre szerződésüket. A tanárképző főiskolák négy­éves levelező tagozatára a tava­lyinál 250-nel többen, 1170-en jelentkeztek, és 762-en feleltek meg a követelményeknek. A leg­népesebb első évfolyamok Eger­ben. Pécsett és Szegeden indul­nak. A kisegítő iskolákban mű­ködő 258 pályázó közül 164 ta­nulhat tovább szeptembertől a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola levelező tagozatán. 930-an, a tavalyinál mintegy 300-zal többen jelentkeztek a ta­nítóképző intézetekbe, 686 képe- sítésnélküli tett eredményes fel­vételit. Az Elnöki Tanács 1974- ben kelt törvényerejű rendelete alapján Budapesten, Jászberény­ben. Kaposvárott- és Győrben már, 1$75 szeptemberétől Baján, Debrecenben, Esztergomban és Sárospatakon pedig ez év szep­temberétől a tanítókat főiskolai szinten képzik. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb képesítésnélküli a bu­dapesti, a jászberényi és a ka­posvári tanítóképző főiskola le­velező tagozatán tanul tovább. A tavalyihoz hasonló mértékű volt a jelentkezés az óvónőkép­zőkben. Az 1936 jelentkező közül 1429 felelt meg a felvételin. A legtöbb, megközelítően 400—400 képesítés nélküli óvónő a buda­pesti és a kecskeméti intézet esti és levelező tagozatán tanult. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a pedagógusképző intéz­mények esti és levelező hallga­tóinak száma megközelítően azo­nos a nappali hallgatókéval. A pedagógushiány enyhítésére szol­gál. hogy a felvehető képesítés­nélküliek arányát nem korlátoz­zák keretszámok. Ez rendkívüli megterhelést jelent a főiskolák­nak. intézeteknek. A pedagógus- képző intézmények éppen ezért a megyei tanácsok támogatásával tovább kívánják fejleszteni a megyei konzultációs központokat. A pedagógusjelölteknek ezáltal lehetővé válik, hogy a munkahe­lyükhöz közel kapják meg a szük­séges támogatást. A konzultációs központokban gyakorlati foglal­kozásokon vehetnek részt, kollok­válhatnak. A képesítésnélküliek képzése társadalmi ügy, ezt tükrözik az eddigi törekvések és eredmények. (MTI) 1975-BEN 42 „JEGES NAP” Az Állami Biztosító „mérlege” 26 millió járműkárokért A nők felszabadítása ezekben az országokban nem pusztán azon múlik, hogy mernek-e vál­toztatni a sorsukon és a férfiak hagyják-e őket érvényesülni ? Amíg -a társadalom nem képes szétzúzni, a XX. században is lé. tező feudális állapotok gazdasá­gi korlátáit, addig a vallásban gyökerező ásatag szokások, erköl­csök konzerválódása is tör­vényszerű. És azt is meg kell látni, hogy sok helyütt az át­menet a feudalizmusból, az ipa­rosodás kezdetleges, kapitalista formáiba még tovább mélyíti a kiszolgáltatottság, a testi-lelki elnyomorodás tragikus folyama­tát. A marokkói üzemek munkás­nőit régebben csak a saját csa­ládjuk „zsákmányolta ki”, most a tulajdonos is keres rajtuk. Fillérekért vásárolja meg a munkaerejüket, tehát módjukban áll megtermelni a munkáltató busás profitját és eltartani mun­ka nélküli férjüket, 1 esetleg an. nak többi féleségét, | mellette otthon még ellátni a rendkívül népes családot. Ezeknek az el­gyötört, javarészt írástudatlan és szánalmasan igénytelen teremté­seknek fogalmuk sincs arról, hogy a nők, mint minden ember, örömre és boldogságra születtek. Öle már nem viselnek fátyolt, nem is lenne értelme. Ugyan kik elől rejtenék el korán megöre­gedett, mosolytalanná hervadt arcukat Hiszen náluk, talán még azok a tetőtől talpig fekete fá­tyolba burkolt beduin asszonyok is szabadabbak, akiket a sivata­gi törzsek .kemény szokásai sze­rint, soha/sem érinthet meg ide­gen pillantás? Az egyiptomi fellatiok agyon­sanyargatott feleségeitől ugyan- ügy felesleges megkérdezni, hogy miért tűrik megadóan a sor­sukat, mint a marokkói üzemek képtelenül „olcsó” munkásnőitől. Még Algírban is könnyebb volt fegyverrel küzdeniük a férfiak oldalán, a francia elnyomók el­len, mint a felszabadított és ígé­retesen fejlődő országban kivív­ni a függetlenségüket. A nők ki­bontakozásának egyébként itt is az a legfőbb akadálya, hogy Al. géria lényegében most teremti meg továbbfejlődésének gazda­sági -alapjait, s amíg á férfi mun­kaerők foglalkoztatása sincs megoldva a nőkérdés sem lehet „kérdés”. Így a nők javarésze még most is fátyol mögül szem­léli a változó világot, a helyi szokástól függően egy kis csip­kés szájkendő, vagy teljesen el- rejtőztető lepel mögül, amely csak egyetlen szemüknek engedé. lyezi a kilátást. De még ez sem tudja megakadályozni a nőket -abban, hogy ezt az egyetlen sza­badon hagyott testrészüket ne csábításra használják. A fehér fátyol réseiből kivillanó, fekete festékkel hangsúlyozott, igéző pillantásoknak nehezebb ellen­állni, mint akár a legkurtább miniszoknyában bőkezűen köz­szemlére tett női bájaknak. A fátyolt persze úgy is fel le­hetne fogni, mint népviseletet Lényegében nem azon van a hangsúly, hogy mennyit ‘lehet meglátni egy nőből, hanem mennyit tud megvalósítani a sa­ját, értékes emberi tulajdonsá­gaiból És itt van a bökkenő! Ná­lunk, ahol a női egyenjogúság legádázabb ellenségei is kényte­lenek elismerni, hogy a nők szorgalma, tehetsége, tudása, akaratereje, eleven alkotókedve rengeteg értékkel gyarapította az országot, nem ütközik meg senki azon, hogy egy képviselőd nő kosztümben, vagy népvise­letben jelenik meg a Parla­mentben, az orvosnő nadrágot visel, a sertéstelep gondozónő­je pedig kisestélyiben ül be a színház nézőterére. Viszont azok a fiatal arab nők, akik kivéte­les szerencsével eljutottak _ az egyetemek padjaiba, hazatérve, UVEGHAZBAN ERIK, ÜZEMI TERMESZTÉSBEN VIZSGÁZIK a hazai nemesitésű csemegekukorica Téli termesztéssel rövidítik a csemegekukorica nemesítést, az új fajták előállítását Kecskemé­ten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Az üvegházban már zöldell, s májusban érleli be ter­mését a kukorica, amely másod­szori termesztésre szabadföldbe kerül. A gyorsított kutatás célja, hogy a leromlott hazai fajtákat felújít­sák, és minél előbb megfelelő minőségű étkezési kukoricával lássák el a^feldolgozóipart. Jelen­leg három új csemegekukorica fajtajelöltet tártanak számon, amelyek megfelelnek a gazdasá­gi követelményeknek, és alkal­masak konzerválásra. Egyike az idén már egy hektáros táblát kap a Hosszúhegyi Állami Gazdaság­ban, ahol önálló Uzemágként fog­lalkoznak csemegekukorica-ter­mesztéssel. Mivel '-ehhez import vetőmagot használnak fel, sürge­tő lenne a hazai nemesítésű hib­ridek elszaporítása. Ezek hozam­ra és tulajdonságra vetekszenek a külföldi fajtákkal. A kutatók felkészültek a vá­laszték bővítésére is. Különböző színű és szemnagyságú hibridek­kel rendelkeznek, amelyek fel- használásával újabb variánsokat hozhatnak létre. V. E. családi körben többnyire ismét felöltik a fátyolt és kénytele­nek alávetni magukat az isz­lám kíméletlen maradiságának, és a vallási törvényeket meg- átalikodottan tisztelő család aka­ratának. Nem vitás, az iszlám, férfi- pártL vallás. Egy percig sem hagy kétséget afelől, hogy Allah és Mohamed, az ő prófétája nem sokra becsülte a gyengébb ne­met. A nő, élvezeti cikk, amíg fiatal és szép, igavonó, szülőgé­pezet, amíg tart az ereje — ér­téktelen lim-lom, ha már sem­mire sem jó. Meg lehet vásárol­ni szamárért, kecskéért, tevé­ért és el is lehet zavarni a ház­tól,, ha ura és parancsolója rá­unt. A többnejűség korlátozá­sának — a legtöbb helyen már nem tarthatnak négynél több fe­leséget —| szintén a nők isszák meg a levét. Nagyobb az „esé­lyük, hogy kilökik őket a házas­ság, ha nem is örömteli, de szá­mukra egyedüli biztonságából — amennyiben újk szemrevalóbb asszony tűnik fel a láthatáron. Az eldobott feleségre szomorú sors vár. Ha a családja hajlan­dó is visszafogadni, megtűrt, utolsó ember lesz a házban, ha pedig magára marad, az esetek többségében lecsúszik a társada­lom legaljára. A fátyol lényegében a rabság jelképe. De a sors szomorú iró­niája, hogy a fátyolviselők többsége ma sincs tudatában a saját rabságának. Budapesten tanuló iraki diáklányok mesél­ték, hogy náluk a nők 90 szá­zaléka analfabéta. Létezésük, el­tartásuk egyetlen megoldása te­hát a I házasság, mire is menné­nek önmagukban, szakképzettség és tudás nélkül? A nálunk ta­nuló diáklányok sem ringatják magukat hamis illúziókban. Tud­ják, hogy keserves, mondhat­nánk férfias küzdelem vár rá­juk, hogy saját hazájukban el­ismerjék a szakmai képességei­ket Ugyanakkor számolniuk kell azzal is, hogy nem lesz könnyű politikailag is helytállniuk, -a szocializmus eszméjét, a hala­dás gondolatát ma még mere­ven elutasító honi környezetben. Egy Kecskeméten végzett, Szí­riái fiatalember mondta a kö­vetkezőket: „Hallottam róla ott­hon is, hogy Magyarországon a nőket éppen akkora szabadság illeti meg, mint a férfiakat, de nem hittem el. Nagyon furcsa volt lépten-nyomom azt tapasz­talni, hogy á valóság még a mi legmerészebb elképzeléseinket is felülmúlja. Őszinte legyek? Túl nagynak érzem ezt a szabadsá­got. Szerintem nem jó az, hogy a nők esetleg még többre is vi­gyék mint a férfiak?” Said, nyilván a teremtés ko­ronáinak tekintélyét féltette. Hogyan is érthetné meg, hogy az egyenjogúság nem hatalmi harc, nem az egyik nem fölé­nyét ' hivatott hangsúlyozni a má­sikkal szemben, hanem a har- . monikus, emberi fejlődés alap- I feltétele. És nincs igazuk azok­nak sem, akik attól tartanak, hogy az egyenjogúság megfoszt­ja a nőket a „női varázsuktól”-. Amíg az arab világ asszonyai­nak 30 éven felül áldás a fá­tyol, mert eltakarja a. mostoha életmóddal együttjáró korai öre­gedés szomorú valóságát, addig nálunk az 50—^60 esztendős nagymamák is vonzóak, fiatalo­sak. Jól öltözöttek, ápoltak, ad­nak magukra. Megtehetik. Eb­ben az országban soha ennyi céltudatos, sokszínűén értékes munkát végző és szemet gyö­nyörködtetőén csinos nőt nem lehetett találni, minit napjaink­ban. Ha Vannak is még megol­datlan gondjaink, afelől senki­nek sem lehet kétsége, hogy eb­ben a társadalomban egyáltalán nem sorscsapás, nőnek szület­em! .../ Vadas Zsuzsa TOMPÁN MÁR SZEDIK A RETKET 0 Ebben az évben 3 ezer négyzetméteren holland hónapos retket nevelnek fólia alatt a tompái Kossuth Termelő, szövetkezetben. A szépen fejlődő retek 30 százalékát külföldön értékesítik. Az Állami Biztosító sokak ál­tal igénybe vett, de részleteiben talán kevésbé , ismert,.,., .sokrétű, tevékenységéről beszélgettünk a héten Szabó Lajossal, az Állami Biztosító megyei igazgatójával. — Most, az elmúlt év eredmé­nyeinek ismeretében hogyan ér­tékeli igazgató elvtárs a végzett munkát? — Számos nehézség ellenére is sikerült terveinket összességük­ben túlteljesíteni. 1974-hez viszo­nyítva 43 millió forinttal növeke­dett például a díjbevételünk. Itt azonban mindjárt meg kell je­gyezni, hogy a díjbevételek ösz- szegét a kárkifizetéseké maga­san felülmúlja. Így növény- és állatbiztosítás fejében az állami gazdaságoktól 97 millió forint volt a bevételünk, a károk után pedig 115 milliót fizettünk ki. A tsz-ek esetében ez az arány 159, illetve 164 millió forint. — Szóljon néhány biztosítási formáról behatóbban is. . — Bács-Kiskun megyében, lé­vén túlnyomórészt mezőgazdasá­gi megye, rendkívül nagy a je- ler tősége az újrendszerű növény- biztosításnak. A káresetek nagy száma is arra készteti a mező- gazdasági nagyüzemeket, hogy él­jenek ezzel az új, korszerű biz­tosítási lehetőséggel. Sokan igény­be is vették, bár az országos 92 százalékkal szemben a megye aránya csupán 78 százalékos. Még kevésbé lehetünk elégedettek a növendék- és hízóállat-, valamint a száj- és körömfájásra vonatko­zó biztosítások mutatóival. Ez utóbbi aránya például a tervezett 80 százalék helyett mindössze 68 százalékos volt. Annál inkább nehezményezzük ezt, mivel elő­nyös. igen alacsony díjú biztosí­tási formáról van szó. Ami az úgynevezett összevont biztosítást illeti, ezt tavaly a 12 állami gaz­daságból 11, a 116 tsz-ből pedig 93 vette igénybe. — Jelentős mértékben kihat az Ab illetékes osztályának munká­jára a mezőgazdasági nagyüze­mek kárainak alakulása. Az el­múlt év milyennek bizonyult e tekintetben? — A szokottnál korábban je­lentkezett és súlyos veszteségeket okozott a jég a megye déli ré­Készül a Kecskeméti Konzerv­gyár csemegekukorica-feldolgozó gépsor. Kialakításához az Egye­sült Államokból érkeztek a gé­pek, amelyekért áruval fizetnek majd. . Áz automata gépsort a gyár régi főzelékcsarnokában sze­relik fel, amit sterilizáló üzem­résszel bővítenék. Ez utóbbinak megkezdődött az alapozása, s rö­videsen hozzálátnak a külföldi szén. Jellemzésül említsük meg, hogy március 17. és szeptember 8. „között .42 ..Jé&napot” könyvelhet?, tünk el. A jégverés három alka­lommal húsznál több, sőt július 5-én 38 községünket érintette. Szerencsére kevesebb kárt oko­zott a szőlőkben a tavaszi fagy. Az átlagos 28—30 millióval szem­ben ezen a címen a múlt évben nem egészen 5 millió forintot té­rítettünk. Végeredményben a me­zőgazdasági nagyüzemeknek mintegy 239 millió forint kártérí­tést fizetett ki a biztosító: a leg­többet — 135 milliót — a bajai járásban, a legkevesebbet — 5 milliót — pedig Kiskunfélegyhá­zán. Aprólékos, de nem kevésbé fontos tennivaló a háztáji jégká­rok rendezése is. A biztosító több mint 4 millió forint értékben, 2387 esetben tett eleget ilyen irá­nyú kötelezettségének. Állatkárok miatt a nagyüzemekben 34 millió, míg a háztájiban 8 millió forin­tot tett ki a kártérítések összege.' — Rövid tájékoztatást kérünk még a személyi, továbbá a gép­jármű-kárrendezés múlt évi ta­pasztalatairól. — A személykárok száma évről évre növekszik, s ezek rendezése is természetszerűen mind több feladatot ró fiókjainkra.- Az ösz- szesen 26 és fél millió forint ösz- szegű ilyen jellegű kifizetésből 7 milliónál több jutott a kecske­méti váro.si fióknak, s a bajai is 4 milliót meghaladó összeggel vette ki a részét. Üzletpolitikai- lag igen jelentős a személykárok esetében az azonnal készpénz- kifizetés. A gépjárműkárok ren­dezését tavaly központi utasítás­sal új alapokra fektették. Ennek lényege, hogy a szocialista javí­tószervekkel — mindenekelőtt az AFIT-tal — együttműködési szer­ződést kötöttünk. A megye adottságaira figyelemmel néhány ktsz-szel is áll fenn hasonló meg­állapodás. 1975-ben egyébként hét és fél ezer esetben jelentettek be felelősségi, illetve casco-kárt, amelyekre — a megállapított jo­gos esetekben — 26 millió fo­rintnál nagyobb összeget fizet­tünk ki — fejezte be a tájékozta­tót Szabó. Lajos igazgató. J. T. a gépekért berendezések üzembehelyezésé­hez. Az idényre elkészül a napi 15 vagonnyi kapacitású csemege­kukorica-feldolgozó gépsor, amely összességében 600 vagon­nyi készárut termel. Az arany- sárgaszemü csemegekukoricát Bács megye két állami gazdasá­ga, a kalocsai és a hosszúhegyi termeli meg: az idén már ezer hektáron. Terménnyel fizetnek 9 Algériai nők, hófehér „kísértetöltözékben”. Mi van «fátyol mögött?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom