Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. március 30. Ha van város hazánkban, ahol a piac évtizedek óta híres, szinte idegenforgalmi nevezetesség, akkor az a mi kecske­méti piacunk. Nevezetes volt már akkor is, amikor a Nagy­templom előtti téren nyáron éjfél után különös színjáték kezdődött: a város környékéről mintegy varázsütésre szeke­rek érkeztek, hozták a gyümölcsöt. Hajnali ötkor állt a vásár. Utánozhatatlan, az alku, a tréfa, a jól vagy rosszul sikerült adásvétel hangfoszlányaiból összetevődő különös zsongás töl­tötte meg a teret, tette felejthetetlenné a színjátékot. De mit szépítsük? Ez a hatalmas piac bizony sok szeme­tet, hulladékot hagyott a helyszínen. Vízvezetékről, csator­názásról pedig ekkor még csak ábrándoztak a hírős város lakói. A helyzet az ötvenes évek ele­jén változott meg: a város köz­pontjába. zárt helyre került a piac. A körülmények kétségtelenül jobbak lettek, de nem alapvetően, hiszen az árusok és vevők to­vábbra is szédeleghettek a me­legtől és didereghettek, ázhattak ha az időjárás hidegre fordult. Korszerűbb, az itt lakó emberek friss áruval való állandóbb ellá­tását szolgáló vásárcsarnokra van szükség — ismerték fel egyér­telműen az illetékesek. És cse­lekedtek. Megindult a „gépezet". 1976. január 2-án az árusokat aszta­laikkal, pavilonjaikkal együtt a környező utcákba telepítették, hogy megkezdhessék a nagysza­bású munkát. Mit mond mind­erről az a négy ember, aki köz­vetlenül ismeri az építés gond­jait. a kitelepítéssel járó nehéz­ségeket és az örömet is, hogy itt épül fel hazánk negyedik fedett piaci csarnoka. Dr. Glied Károly. a megyei ta­nács elnökhelyettese a probléma avatott ismerője. Mosolyogva' emlékezik arra, hogy a harmin­cas években a Magyar Rádió összesen három helység piaci ára­it ismertette: a budapestit (nagy- vásártelepit), kecskemétit és já­noshalmi t. — A piacnak akkor is, most is nagy szerep jutott a lakosság friss zöldséggel való ellátásában. Tud­juk, hogy a kisárutermelők sze­repe nem csökken, hiszen ők azok, akik a hajnalban szedett zöldséget, gyümölcsöt egy-két óra múlva már kínálják a vevőknek. Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt esztendőben több mint 35 millió forintot árusítottak itt az ős­termelők. A városfejlesztés azon­ban szükségessé tette, hogy vég­legesen rendezzük a piac sorsát. Döntöttünk a vásárcsarnok épí-: tése mellett. A Belkereskedelmi Minisztéri­um a megyei tanács illetékesei­vel teljes egyetértésben elrendel­te, hogy az árucsarnok, a fedett piaci csarnok területén kizárólag PRO RONDA-díjat neki! Jó, hogy példásan demokrati­kus módon — országos véle­mény- és javaslatgyűjtéssel is alátámasztva — megszületett a környezetvédelmi törvény. Mon­dom, ez pompás dolog. Nem árt azonban egy-két mo­mentumon elgondolkozni. Mert még mindig nincs hiány olyanokban, akikben valami té­ves hiedelem él. Most, a törvény elfogadása után is. Ügy képzelik, hogy például lakókörnyezetünk rendjéről, tisztaságáról majd gon­doskodik már ezután a törvény. A paragrafus, avagy különböző bizottságok, társaságok, s az a sok „megszállott”, akinek — úgy­mond — hobbyja ez a bizonyos védelem, aminek emlegetésétől jó ideje visszhangzanak hegyek-völ- gyek ez országban. Eszébe se jut sokaknak, hogy utcáink, portáink, tájaink, vize­ink, s levegőnk tisztaságának, egészségének, szépségének ol­talma ott kezdődik — tőlünk kéznyújtásnyira. Azaz saját' környezetünkben, vagy ha úgy tetszik: mozgáskörzetünkben. S eme emberi kötelességünkbe olyan apróság is beletartozik már, hogy amikor — tegyük fel — jártunkban- keltünkben le­hámozzuk a száj ízesítőnek bekapott csoki­ról az „ezüst” papírt, azt ne ott engedjük talajt érni, ahol éppen vagyunk, hanem vigyük még odébb 3 méterrel, ahol az utcai papír- 1 gyűjtő pont azokra a bete­vő szemétfala­tokra vár. Ha ez nincs a vé­rünkben, meg­ette a csuda minden „har­cosságunkat”, amellyel ta­lán még ökle­— A vasául ók örömére össze­sen 12 órán keresztül, reggel 6 órától este 6 óráig tartunk majd nyitva. A szünnap -*£■ előrelátha­tóan hétfőn lesz. élelmiszert árusíthassanak. Jelen­tős változásnak tartom azt is, hogy italbolt ezen a területen nem nyílik, bisztró pedig csak a csarnokon kívül. * i Aki a piaccal kapcsolatos prob­lémákat talán a legjobban is­meri, Mócza Imre, a városi ta­nács kereskedelmi csoportjának a vezetője. — Két esztendőn keresztül áru­sítanak majd szűkösen, a piac te­rületének környékén az őster-1 melók és a tsz-árusok, hogy utá­na visszakerülhessenek az ő egészségüket is védő csarnokba, amelyet mintegy 40 millió forin­tos költséggel építtetünk. Az 5 ezer négyzetméter alapterületű épület helyén a bontás befejező­dött, most majd az alapozás ke­vésbé látványos munkája kö­vetkezik. — Két esztendős „tűrési" időről beszélt. Az árusítás ebben a ta­vaszi időszakban megoldottnak látszik, hiszen valamennyien tudjuk, ez csak átmeneti állapot. De mi lesz nyáron, amikor a fel­hozatal megkétszereződik? — Gondoltunk erre is. A Csáky utcán végig megcsináltattuk a szilárd burkolatot — itt is piac lesz —, ha szükséges, akkor to­vábbi környező utcákban is áru­sítási helyeket jelölünk ki. Ügy látjuk mi is, hogy az eladók meg­értik, értük és a vásárlókért kell most egy ideig így dolgozniuk. A Csáky utca további 120 asz­talára már megérkeztek . az igénylések. Sorsolással — min­denki maga húzza ki asztalának számát — döntjük el igazságo­san, ki hova kerül. — A csarnok felépítése után mi lesz a kiskereskedőkkel, illet­ve mindazokkal, akik ruházati- cikkeket kínálnak? i —Ttólukrriár gondoskodtunk. A Kaszap és Csokonai utca sarkán közös c árusí tóheijr t ép ült .számuk­ra. Tervbe vettük a Budai utcá­ban egy ház tágas udvarán pavi­lonsor építését is. — A csarnok nyitvatartását mi­ként rendezik? A BÁCSBER fiatal építészmér­nöke Velényi Agnes kérésemre a terveket is megmutatja. A két­szintes, természetes és mestersé­ges fénnyel egyaránt megvilágít­ható vásárcsarnok valóban kor­szerű lesz. A megbízó minden kí­vánságát figyelembe véve készí­tették el a terveket B. Vadász Évával, a KERTI tervezőmérnö­kévei. A földszinti részen az áru­sítás. középen a kiemelkedő szin­ten mosdók, öltözők, az eladók eddig annyira nélkülözött szociá­lis helyiségei kapnak helyet. Ter­mészetesen gondoskodtak arról is. hogy az egész csarnok terü­letét mosható burkolattal borít­sák és az egész területet folyó­vízzel lássák el. Befejeződött a szanálás, ezekben a napokban ad­ják át a területet az építőknek, hogy a tervek szerint folytatódjék tovább a munka. — Hogy a csarnoképítés lehe­tőségét megteremtsük — mondja a kivitelező, a Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalat létesít­mény-főmérnöke. Andrássy Ákos — az összefogáson kívül segítség­re van szükségünk! A forgalom mielőbbi elterelését kérjük, vala­mint a környező utcák Jezárását. Nincs megfelelő raktárépületünk, mivel a kijelölt helyet más cé­lokra használták fel! — A határidőket mindenkép­pen be akarjuk tartani. Ehhez most elsősorban — az említette­ken kívül — az Észak-Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat KA­TÓ óriásdarujára van igényünk, hogy a csatornázást, közműépí­tést elvégezzük. Fontos, hogy a Fémmunkás Vállalat az előre meghatározott időben, június 30- án leszállítsa ' a lakatosszerkeze­teket és megérkezzen a kazán is. Ha ez mind így lesz, akkor az őstermelők helyét még az épít­kezés befejezése előtt átadjuk, hi­szen mi is látjuk, mennyire szű­kös. szoros a jelenlegi helyzet. A gondok ellenére bizakodva beszéltek, nyilatkoztak a kérde­zettek a piac létesítésének mun­káját ismerő szakemberek.^ Oszin- : tén ..rgpaéUÜk, hogy,^aG te^v ezgtt,. határidők betartását semmilyen objektív. nehézség nem gátolja. Hogy 1977 szilveszterén mi, vá­sárlók is birtokba vegyük a szá­munkra készült kecskeméti fedett vásárcsarnokot. Selmecl Katalin lőzünk is, hogy mások oltalmaz­zák csak szorgosan a körülöt­tünk levő világot. Mert míg nem hisszük teljes hittel, hogy a környezetvédelem ábécéje önmagunkkal kezdődik, nem egykönnyen lesz gyökeres változás. Addig legfeljebb fejcsó- válásig „nő” méltatlankodásunk, ha olyat látunk, hogy mások nem átallják nagyban elkövetni, amit mi -ugyebár apránként teszünk már buszjegy, cigarettacsikk, tejeszacskó, s hasonló heme-hu- mik eldobálásával. Morgunk, ingatjuk a fejünket a város- és községszerte „létesí­tett” illegális szemétlerakodók láttán, de odáig nem megyünk el, hogy ennek, például közvetlen ta­pasztalat esetén, személyes fellé­pésünkkel is gátat szabjunk. Le­füleljük, s illetékeseknek jelent­sük is a szabálysértőket. Ha mi — saját életterünkben — nem vigyázunk környezetünkre, hogy lenne erre képes önmagá­ban a törvény betűje, vagy akár­melyik bizottság? De, hogy némi konkrétságra is hivatkozzunk. Szinte egy krimi rejtélyével vetekszik, miként „ala­kulhatott ki” Kecskemét város­Vállalatok, intézmények vezetői a városfejlesztésről Nemrég hagyta jóvá a városi tanács Baja V. ötéves tervét, amely igen jelentős erőfeszítéseket kívánó feladatokat állít a város vezetői és dolgozói elé. A tervben oly sok és szerte­ágazó tennivaló szerepel, hogy az a városban levő vállalatok, intézmények tevékenységének összehangolása és ányagi tá­mogatása nélkül nem valósulhatna meg. Ennek megtárgyalására hívta össze a városi tanács az em­lített vállalatok, intézmények vezetőit és a bajai vállalatok budapesti vezérigazgatóit. Papp György, a városi pártbi­zottság első titkára köszöntötte a több mint 100 résztvevőt, majd dr. Kincses Ferenc tanácselnök vázolta a IV. ötéves tervben el­ért városi eredményeket. Mint mondotta, a város ipara a IV. öt­éves tervben 3,7 milliárd forint termelési értéket állított elő. Eb­ben kiváló munkát végeztek a szocialista brigádok. A felsorakoztatott eredmények mellett azt sem hallgatta el, hogy több vállalatnál az év végén tor­lódik a munka, ami igen sok túl­órával, a dolgozók nagy megter­helésével jár. Ezután arról beszélt, hogy minden lehetőséget ki kell hasz­nálni az építőipar fejlesztése ér­dekében, hogy az egyre több és egyre nagyobb beruházásokat ha­táridőre el tudják készíteni. A beszámolóban, a vita során igen sokszor felvetődött a helyi autóbuszközlekedés megoldatlan­Rugalmas” lakások w A bukaresti „Proect-Bucuresti" tervezőintézet munkatársai ki­dolgozták a változtatható szerke­zetű — a szakemberek szóhasz­nálatával „rugalmas” — lakások­ból álló házak építésének mód­szerét. A lakások belsejében könnyű, hangszigetelő műanyagból készült válaszfalakat szerelnek fel. A .válMzfeiakat a lakás tulajdonosa Csaját igényéi szerint elmozdíthat­ja, s a két-háromszobás lakásból egy-, három- vagy négyszobást alakíthat ki. A román főváros új lakónegyedeiben már megkezdték az első „rugalmas” házak építé­sét. (BUDAPRESS—AGERPRESS) központjától egy hajításnyira, a Horváth Döme utca elején csú- foskodó, bizonyára beépítésre vá­ró terepen az erősen „felfejlődő” szemétmagazin? Egyik felől prí­ma új emeletes lakóházak abla­kai tekintenek le rá, a másik vé­gén az Express étterem oldala a határ: eddig és ne tovább! De ha az eddigi ütemben történik a szemétfelfutás, nincs kizárva, hogy egyszer valamelyik lelemé­nyes és ugyanakkor cinikus nagy- szemetelő fogja magát, s mond­juk egy éjszakai fekete fuvar ko­csi szemetjét szállítószalaggal röpteti fel az Express lapos te­tejére. Mert ahogy az eddigi elszeme- telődésnek nem volt akadálya... Minél jobbán elszaporodnak a, száraz bozótok közé lerakott szemétfészkek, annál inkább vonzzák majd az utánpótlást. S ha bekövetkezik a telítődés, csak­ugyan nem lesz piás hátra, mint fölfelé, az étterem tetejére ter­jeszkedni. Mindenesetre gusztus kell a folyamat 'eltűréséhez. Menne az ember az Express- be, de gyomor kellene hozzá, hogy a pocsékabbnál rútabb ház-: táji szemétterítékek látványa után étvágya háborítatlanul megma­radjon. Várható, hogy a fagyok, saga. Igaz ugyan, hogy a város 26 új autóbuszt kap, de tekintet­tel az elavult autóbuszparkra, ez többletet nem jelent, csupán a regiek pótlását. A IV. ötéves terv során 435 óvodai hely épült Ba­ján, amelyhez jelentős anyagi tá­mogatást nyújtottak a vállalatok. A város IV. ötéves tervben el­ért eredményeinek ismertetése után az V. ötéves terv célkitűzé­seiről szólt a tanács elnöke. En­nek során, beszélt arról, hogy az új létesítmények megvalósításá­ban milyen anyagi támogatást várnak a vállalatoktól. Mint mondotta, az V. ötéves terv végén mintegy 6 milliárd fo­rint termelési érték várható a vá­rosban. Ennek eléréséért azon­ban még igen sokat kell tenni. Az előbbrelépéshez olyan intézke­désre is szükség lesz, hogy a jobb munkaerőgazdálkodás érdekében kisebb, gazdaságtalanul termelő üzemeket megszüntetnek, ame^ lyeknek dolgozóit a nagyobb ipa­ri vállalatoknál helyezik el. A tervek ismertetése után az óvodai helyek, a közös közmű- fejlesztési igények, a művelődé? és lakásépítéssel kapcsolatos gon­dokról beszélt a tanácselnök. Ezekhez kérte a jelenlevő válla­latok, üzemek vezetőinek maxi­mális anyagi támogatását. A következőkben Papp György egészítette ki a beszámolót. Fel­szólalásában a város ipari mun­kássága keresetének növekedésé­ről, az ipar fejlődéséről beszélt. Nyomatékosan felhívta viszont a figyelmet, hogy több olyan vál­lalat van Baján, amely különböző okokra hivatkozva, előrelátha­tóan nem teljesíti' I. negyedéves tervét. Ennek pótlására a legsür­gősebb intézkedéseket kell tenni, mert a kezdeti lemaradást később — tekintettel a megnövekedett feladatokra — majd nehezen le­het pótolni. A hozzászólások során vezér- igazgatók, igazgatók mondták el véleményüket, amelyben egyetér­tettek az ötéves városfejlesztési tervvel és ígéretet tettek arra, hogy mint az előző években is saját, gondjuknak tekintik a böl­csődék, óvodák és más, a mun­kásokat^ érintő problémák megol­dásának anyagi támogatását. Végül dr. Kincses Ferenc ta­nácselnök foglalta össze a tanács­kozás eredményeit. Szabó Ferenc Uj sorozat a televízióban A sorozat emblémája. s csöndes havazások, esők elmúl­tával nyájasabban süt le a nap erre a fertályra is. Micsoda párá­kat csalnak majd ki a napsuga­rak a szemétturmixból! Ki tudja, mily nedveket szívtak magukba az ócska bitumenes hordóból elő- kigyózó rongyok? Vagy emitt, a halványzöld kombinédarab, ame­lyet szerényen szegélyez egy ró­zsaszínű selyemcsík. S e kettős művészi rafinériával borul a mindössze fél oldalán rothadó egész citromra. Távolabb eredeti tokjától lepucérított afrikköteg merev gombolyagjai állják a ha­vas eső verdesését. Néhány, dudo­rukat valaha meggyújtotta vala­ki. Hátha elégne az egész? Vagy ezzel világítottak, míg a hozzá tartozó szemétadagot elterítették? Esetleg még aktív korában fogott tüzet az afrik a bevonatos hátán lángralobbant érzelmektől?... Idébb tépett műbőrrétegek adnak szállást a bogaraknak, ha túlsá­gosan elázott fölöttük a szerte- széjjel máladozó hulladékpapír. Piros és rézsárga pléhdoboz felé gumicsőcafat kúszik... Meg a sok műanyagpalack, -pohár. Es a recés nyakú flakon, amint csor­bult száját bánatosan temeti a sárszínűvé oldott fuszekliszárba. S tessék közéjük besorolni sok­sok, mindannyiunk által ismert háztáji encsem-bencsemet. Mondom, nagyvárosi környezet­ben ez az égész kiállítás. Mivel gyanúnk szerint, és oly sok leleplező publikáció ellenére, a megyeszékhely más sarkaiban is fellelhetők hasonló ótvarok, méltányos már az előrelépés e szemetes kegyhelyek „elismerése” dolgában is. Javasoljuk, hogy e bűz- és szennyrakások „alkotóit” — hivatalos lefülelésükig is — így látatlanban jutalmazzuk PRO RONDA-díjjal. Amikor pedig az élrondítók ne­veit is közhírré tétetik a hatósá­gok, azokat ilyen feleimmel kö­zölje a lap: PRO RONDA-díja- sok. Tóth István (Szilágyi Mihály felvétele) Hogyan álla­píthatják meg a 4—6 napos terhességet? Miért éppen a 266. napon in­dul meg a szü­lés? Milyen a méhen belüli fejlődés első időszaka? Mik a férfi med­dőség okai? Milyen laka- ■ dályokkal '-kell megküzdenie a magzatnak, hogy egészsé­gesen jöjjön a világra? Ilyen és ha­sonló kérdések halmazát vála­szolja meg a televízió március 31-én induló Születésünk titkai című új tudományos-ismeretter­jesztő sorozata. Mint a televízió közművelő­dési főosztályán elmondták, a tavaly nagy sikert aratott „örök­lődés titkai’’ című sorozat foly­tatásának szánják ezt a mostanit. Akkor ugyanis a nézők számta­lan levéllel reagáltak az előadá­sokra, s a legérdekesebb kérdé­sekre adott válaszokból állt ösz- sze a Születésünk titkai. Mint akkor, most is, a nagyon szug- gesztíven előadó dr. Czeizel , Éjid­re gentikus áll a kamerák elé, hogy gazdagon illusztrálva avas­sa be a nézőket a születésünk körüli titokba. A megtermékenyü- léstöl a születésig, a női szerve­zetben lezajló biológiai folyama­tokról szól a 9 előadás. A tévé­filmsorozatban látottak megbe­szélésére klubokat szervez a Ma­gyar Vöröskereszt. A tizedik adás éppen ezeket a klubokat látogat­ja meg és filmre rögzítve a né­zőkkel is megismerteti a legérde­kesebb cs közérdeklődésre szá- mottartó kérdéseket, amelyekre ugyancsak dr. Czeizel Endre vá­laszol. Czeizel doktor gyakran hasz­nál egy új fogalmat, az „értelem- gyerek” kifejezést. Értve ezalatt azt, hogy a családtervezés során éljünk a tudomány eredményei­vel; azért, hogy a jövőben ne legyen véletlenszerű a gyermek- vállalás; hogy a gyermekáldás­okkor következzék be, amikor a szülők akarják, s amikor a fo­gamzás számára a legelőnyöseb­bek a biológiai körülmények hogy egészséges, jól fejlett gye­rek jöjjön a világra. A fogamzásról és a korszerű fogamzásgátlás módszereiről, a megtermékenyülés utáni embrió­fejlődésről, a meddőségről, a veté­lésekről, a fejlődési rendellenes­ségekről, a koraszülésről, a szü- lésről-születésről szólnak az egyes előadások. Sok hasznos tanácsot adva a leendő szülőknek, a le­endő édesanyáknak. A sorozat egyes adásait szerda- esténként és a szombat délélőtti ismétlések alkalmával tekinthetik meg a nézők. K. M. MAR NEM PIHEN A KOMP ., 9 Ismét működik a tihanyi kompjárat. (MTI-fotó — KS) TANÁCSKOZÁS BÁJÁN Híradás a vásárcsarnokról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom