Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

6 9 PETŐFI NÉPE 9 1916. március 26. péntek Felelősség az ifjúság jelenéért, jövőjéért Intézkedések a párt ifjúságpolitikájának megvalósításáért Ot évvel ezelőtt az MSZMP Központi bizottsága részlete­sen elemezte az ifjúság helyzetét. Határozatot hozott arra, hogy a fiatalok nevelésével, az élet- és munkakörülmények további javításával kapcsolatban milyen intézkedések szük­ségesek. Ezt követően a politikai, társadalmi, állami és gaz­dasági szervek az ifjúságpolitikai határozat végrehajtására Intézkedési terveket készítettek. A tanácstagok, üzemek, in­tézmények a feladatok megvalósításának ellenőrzésére éven­ként több alkalommal is visszatérnek. A megyei tanács mellett mű­ködő ifjúsági bizottság legutób­bi ülésén a résztvevők azt ele­mezték, hogy a párt ifjúságpoli­tikai határozatának végrehajtá­sa érdekében a kecskeméti és a kiskunhalasi járásban milyen in­tézkedéseket tettek. Az elmúlt években mindkét járásban sokoldalúan foglalkoz­tak a fiatalokkal. A szabad ide­jük hasznos, céltudatos eltölté­se érdekében sok helyütt klubo­kat, könyvtárakat, sportpályá-' kát alakítottak ki. Kerekegyhá­zán , például a Fülöpháza felé vezető út mellett parkerdőt lé­tesítettek, s azóta a KISZ-esek, úttörők gyakran kirándulnak ide. A lajosmizsei tanács halá- ro2:atot hozott a cigánytanulók segítésére. Az általános iskolai cigánytánulóknak az iskola könyveket, tanszereket ad in­gyen. A tanács az arra érdemes érettségizett fiatalokat ösztön­díjjal segíti továbbtanulás cél­jából. Havi 700 forintos tanácsi ösztöndíjjal jelenleg ketten a tanárképző főiskolán, ketten az óvónőképző intézetben tanulnak. Az elmúlt években a kecske- . méti járásban az óvodafejlesz- i lésben is jelentős előrelépés tör- ’ tént. Széles körű társadalmi ösz- szefogással a IV. ötéves tervidő­szak alatt 825 óvodai helyet ala- ’ k ítóttak ki, így összesen több í mint kétezer gyerek járhat óvo- j ri< ba. ,A tanyán élő gyerekeknek ^ iskoláéi ókészítő foglalkozásokat vixcyeztí k. Az 1975/76-os tanév- ban' például a csaknem 1500 el­sős táguló közül 374-en óvodá- ! t>a en pedig iskolaelőkészí- ítee>- jé. tak. T, Sajcgt javult a diákok tanulási iel tétek . Minden iskolában van vjllar1971—1975 között alap- I .vető a ieszközökre 8 millió 591 ' ezer fpáíntot fordítottak. Fejlő- a szakrendszerű oktatás. Jelentős eredmény az is, hogy csaknem négyszáz tanyai gyere­ket általános iskolai diákotthon­ban helyeztek. el. Lajosmizsén 272, Tiszakécskén 160 személyes diákotthon épül. Sok helyen is­kolabusszal szállítják a tanuló­kat a központi iskolába. Az elmúlt évben a helyi ta­nácsok a művelődési házak klubkönyvtárak korszerűsítésére, felszereléseinek bővítésére töl mint másfél millió forintot for­dítottak, s a különböző társa­dalmi szervek a kulturális ren­dezvények kiadásaihoz csaknem 1 millió forinttal járultak hoz­zá. A kecskeméti járás közsé­geiben 24 ifjúsági klub műkö­dik. Mint azt a megyei tanács if­júsági bizottságának ülésén résztvevők megállapították, 1 az elmúlt években a kecskeméti járásban jelentősen javult a fia­talok lakáshelyzete, ami nagy­részt a tanácsok, üzemek anyagi segítségének köszönhető. Izsákon például az állami gazdaság/kö­zéplejáratú kölcsönt ad az/ épít­kező fiataloknak, akik emellett kedvezményes áron juthatnak építőanyaghoz. A kunpeszéri ter­melőszövetkezetben dolgozó fia­talok amennyiben helyben te­lepednek le, 20 ezer forintos kamatmentes kölcsönt kapnak Kunszentmiklóson az elmúlt négy év alatt épült 78 állatni lakásból 52-t a helybeli fiatalok kaptak meg. A lajosmizsei ta­nács ingyen adott telket 16 la­kásos szövetkezeti ház felépíté­séhez. Búza Dezsőnek, a'kiskunhalasi járási; pártbizottság',!BisŐ! rtitkál ó• nak részletes, elemző beszámoló­ja egyértelműen tükrözi, hogy a kiskunhalasi járás községi ta nácsai, üzemei, termelőszövetke­zetei is felelősségteljes munká­val valósítják meg a párt ifjú­ságpolitikáját. A helyi tanácsok figyelemmel .kísérik egyebek között azt is, hogyan javulnak az oktatási feltételek. Jelentős eredmény, hogy miután a kiskunmajsai di­ákotthon felépült, csupán 62 fel­sőtagozatos tanuló jár külterü­leti iskolába. A fiatalok szakmai és politikai ismereteinek bőví­tésére különböző tanfolyamokat szerveznek a községekben. Ugyan jogszabály írja elő, mégis példaként említhető a jánoshal­mi Haladás Termelőszövetkezet, ahol a közös gazdaság vezetőt lehetővé tették, hogy egyszerre 34 fiatal végezzen szakmai tan­folyamot. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtására készített intézke­dési tervekben szinte mindenütt részletesen szerepel a fiatalok lakáshelyzetének javítása. Ré­men a helyi termelőszövetkezet például az ott dolgozó fiatal há­zasoknak 40 ezer forint kamat­mentes kölcsönt ad házépítésre. A harkakötönyi termelőszövet­kezet támogatásával 1971 óta 28 fiatal család jutott lakáshoz úgy, hogy a közös gazdaság 15— 30 ezer forint kamatmentes kölcsönt adott. A kéleshalmi fia­taloknak az imrehegyi Üj Élet Szakszövetkezet térítés nélkül adott házhelyeket. A jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet szin­tén 30 ezer forinttal segíti a la­kást építő fiatalokat. Ebből az összegből 15 ezer forintot nem kell visszafizetni, az összeg má­sik felét pedig öt évre adja a termelőszövetkezet. A fiatalok szabad idejének hasznos eltöltéséhez a feltéte­leket elsősorban a tanácsok, másodsorban az üzemek, gazda­ságok teremtették meg. A mű­velődési házak, könyvtárak, if­júsági klubok programjai álta­lában jó lehetőséget adnak a fiataloknak a művelődésre, szó­rakozásra. örvendetes, hogy a kiskunhalasi járásban az elmúlt években sok sportpálya épült. A megyei tanács mellett mű­ködő, ifjúsági bizottság ajánlá­sokat . tett i a kecskeméti és a kis­kunhalasi járás vezetőinek az if_. júságpolitikai határozat végre­hajtásával kapcsolatos további feladatok megvalósítására. Tárnái László Drága mentőövek Expedíció a Bér ing-tengeren EGY FEJLŐDŐ VÁROSRÉSZ GONDJAI % Kecskemét: Műkertváros ' 9 Cseppet sem idilli kép a Műkertvárosból. Gyalogosan kinkeserv az egyik oldalról átjutni a másikra. Aggasztó hírek érkeztek a kecskeméti Műkertből. Név­telen telefonok susogtak, busz­megállókban adtak tovább érte­süléseket a , várakozók; egyszó­val: beszédtéma lett. Hallhat­tunk olyat, hogy elszaporodtak a patkányok, hogy a belvíz egyes utcákban mindenféle küszködéseket figyelmen kívül hagyva, időről időre elönti még a járdát is, hogy a házgyár az István körút nemrég átadott új épületei, mögött emeli szeméttá­rolóját. Mi az igazság a. Műkertben? Erre kerestünk — a lehetőségek­hez mérten — pontos választ. A városrész tanácstagja Meny- hei László. Pontos feljegyzés­sel érkezik, mindent papírokkal tud indokolni, bizonyítani. — Az őszi tanácsülésen hang­zott el interpellációm a Műkert­ről, melyben felvetettem ennek a fejlődő városrésznek a gond­jait. Több száz család számára öröm az új lakótelep, s a lehe­tőségek mind adottak a további fejlődésre. Am hiányzik is jó néhány olyan dolog, mely ma már elengedhetetlenül szükséges volna. — Miről van szó? — Amit az interpellációmban is kértem, az hat pontba sorol­ható. A Műkertben nagyon sok olyan család él, ahol kisgyerek van, emiatt szükség lenne se­gélyhívó telefonra. Három közű­iét működik .a térségben, java­részt csak délutánig, valamelyik vonalat az esti órákra a lakos­ság rendelkezésére lehetne bo­csátani. Másodszor: az István király körúton van ugyan gyer­mekorvosi rendelő, de gyógy«- szertár nincs. Sok esetben olyan gyógyszerekért kell a központig buszozni, mint például a Kalmo- pyrin, Vegacillin stb., amelyek egy kis helyiségben itt is tárol­hatók, árusíthatók lennének. Nem azt kérjük, hogy a recept­re készítendő orvosságokat is itt készítsék, de az egyszerűekért kár annyit utazni, mint most. Harmadszor: nincs különválaszt­va a gyalogos és járműves, köz­lekedés az István király kör­úton. Kértük, hogy léptessenek életbe sebességkorlátozást, hi­szen a kismamák a sár miatt nem egyszer a közúton kényte­lenek haladni gyermekeikkel. — A 24-es buszjáratot szeret­tük volna „meghosszabbítani” most ugyanis csak a házgyárig megy; ha tovább (közlekedne, kerülő nélkül lehetne megköze­líteni a BRG-t, a Konzervgyá­rat és a Reszelőgyárat. Időn­ként hallatlanul gyenge az ABC- áruház ellátása, megtörténik nemegyszer, hogy olyan tényleg filléres és alapvető dolgokat, mint például á fogkefe, nem lehet kapni. Nagy gond, hogy a posta csak az értesítést viszi ki a Mükertbe, a küldeményért be kell jönnie minden címzett­nek. Súlyos probléma, hogy az utcák közül minden másodikat időről időre, szinte menetrend­szerűen eláraszt a belvíz. — Milyen választ kapott az interpellációra? — Az István király körúti járda építéséhez a tanács adja az anyagot, az építést a lakók társadalmi munkában fogják elvégezni. A belvíz elvezetését szolgáló csatorna terveit meg­rendeltük, a KPM Közúti Igaz­gatósága a XIII. utca gerinc­csatornáját ez év június 30-ig készíti el — tájékoztat a tanács­tag. Délelőtti1 barangolás a Mű­kertben. Az István király körút egyik épületének második eme­letéről kinézve megállapítható, hogy a házgyár a talaj feltöré­sét a szemét odahordásával akarja elérni. Az esőzések után még nem száradt fel az agyagos talaj, járda híján az úttesten tolják a gyermekkocsikat a kis­mamák; Bár az utóbbi csapadé­kos idő óta elég sok idő eltelt, száraz láboal szinte lehetetlen átkelni egyik oldalról a másikra. Egy idős ember megállít. Nyug­díjas, mint mondja, van ideje „foglalkozni a dolgokkal”. Elme­séli, hogy mióta a Műkertet sze­métlerakónak nézik, elszaporod­tak a patkányok, három házzal az övé után nyulakat ettek meg. Arra a kérdésre, hogy tettek-e bejelentést a KÓJÁL-nál, taga­dó a válasz. Tájékozódás a tűzoltópa­rancsnokságon: a múlt évben a Műkertbe 25-ször kellett bel­víz miatt kiszállni. A városi tanács egészségügyi osztályán átnézik az összes beje­lentést. A Műkertből, patkányok feltűnése miatt nem érkezett pa­nasz, nem is hallottak a szóbe­szédről. — A tervünk az — mondja Menyhei László tanácstag, váro­si KISZ-titkár —, hogy a Mű­kertet a gyermekek játszóterévé tesszük, pihenőparkká, egyszó­val olyan területté, ahol lehet kikapcsolódni, szórakozni, kul­turáltan élni. Sok munka vár még ránk... A Műkert fejlesztéséről Kecs­kemét Város Tanácsa ez évben tanácsülésen hoz majd határoza­tot. B. J. A bányászok segítőtársa Bányagépek és berendezések automata vezérlésű pneumatikus rendszerét dolgozta ki a varsói műszaki főiskola kutatógárdája „Fnester” elnevezéssel; a rend­szer a nehéz geológiai körülmé­nyek között folyó bányaműve­lést segíti, nagy biztonsággal. Ennél a pneumatikus rend­szernél az elektromos áram sze­repét a nyomás alatt álló szel­lőző- és egyéb vezetékekben keringő levegő veszi át. * Amíg az elektromos automatikák gyorsan korrodálnak, ez a pneu­matikus rendszer tartósan mű­ködik meleg, nedves, poros kör­nyezetben .is. Egyéb előnyei is vannak, így például az, hogy a veszélyes munkahelyeken szük­ségtelenné teszi a drága elekt­romos berendezéseket, amelye­ket robbanásveszély ellen is biztosítani kell. Így a metángáz­tól veszélyeztetett, továbbá súj­tólégveszélyes munkahelyeken felbecsülhetetlen a Pnester! Az új rendszer alapjául a ME- RALOG rendszer pneumatikus logikai membránelemei szolgál­nak. A levegőáramlás a pneu­matikus elemek rugalmas membránjait mozgásba hozza. Ez eredményezi a ventillátorok nyitását, illetve zárását. A kí­vánt munkafolyamatok lefolyá­sát az automatizmus megfelelő­en vezérli. Az ember jelenléte a fejtőhelyen szükségtelen, a bá­nyász biztos távolságból működ­teti a mechanizmust. Érdekessége még a rendszer­nek: úgy konstruálták meg,1 hogy csak az ember helyes „pa­rancsait”, továbbítja, így védel­met nyújt az esetleges emberi tévedések, hanyagságok .ellen. 9 Elkészült, fölavatták, csak éppen a lét hiányzott a létesít­ményből, a gépek mormogása. Sebtében vezetéket húztak, ideig­lenes kapcsolóberendezéseket sze­reltek fel, így jutott villamos­energiához az új üzem. A több­letkiadás nem elképesztő summa, csupán kétszázezer forint, cse­kélység a milliók árnyékában. Persze, elkerülhették volna. Ha fölfedik a tervezéskor elkövetett hibákat, ha az alvállalkozó alvál­lalkozója-időben nekilát a szere­lésnek, ha nem olyan ellenállá­sokat építenek be, amelyek az el­ső üzempróbakor felmondják a szolgálatot, azaz, ha tervszerűen, szervezetten dolgoznak e mellé­kesnek tűnő —, de korántsem hu­szadrangú — feladaton, az ener­giaellátás, elosztás megteremté­sén is. Egyetlen hiba, s fölborul a rend, veszik mások tisztességes munká­jának kamata, késik a haszon. Persze, még mindig jobb az ideig­lenes megoldás, mint a tétlen vá­rakozás; végül is csak termelnek a gépek, s ez a lényeg. Am ott a hiba, hogy már-már természetes­nek látszik termelési gondoknál, fejlesztési fennakadásoknál az örökös mentőöv, az áthidaló meg­oldások igénybevétele. Olyannyi­ra, hogy sokan szinte berendez­kednek erre, mondván, majd ki­találunk valamit, ha jön a baj, s fel sem merül: nem lehetne meg­előzni a buktatókat? A fuldokló­nak a mentőöv az életet adja visz- sza, esetünkben viszont azt hiteti el használóival, hogy ügyesek, mert legyűrték az akadályt talá­lékonyak, s így tovább. Ki firtat­ja, mibe került ez kisebb és na­gyobb közösségnek, s hogy amit kifizettek, azt fordíthatták volna értelmesebb célra is? Ha valaki megtenné, adnák a sértődöttet. Törik magukat, s ez a köszönet? 9 Lehetnek, s vannak is várat­lan, előre nem látható akadályok bármilyen, szervezést, egyeztetést kívánó tevékenységnél. A géptö­rés, a rejtett anyaghiba például aligha vehető előzetesen számí­tásba, ahogy nagy galibát okoz­hat a beruházásnál a fölbukkanó pincerendszer is, melyet évszáza- . dók óta takar a föld. Ha ilyenkor kutatják lázasan az áthidaló, a munka folytatását biztosító meg­oldást, akkor semmi hiba, sőt, el­ismerés jár érte. Tapasztalataink azt mutatják, hogy nem az ilyes­fajta ügyek a sűrűek, a jellem­zőek. Hanem azok, melyek a gyat­ra előkészítő, előzetes elemzőmun­káira vetnek fényt, melyek miatt polgárjogot kapott a „tűzoltás”, az embert, eszközt, pénzt nem kí­mélő hajrá — amit tétlenkedés, lazítás előzött meg —, a „csak ezen legyünk túl” szemlélet. Az áthidaló, az ideiglenes meg­oldások sokasodása azt a téves képzetet kelti, hogy ezek nélkül nincs is beruházás, termelés, azaz előre nem lehet alaposan meg­szervezni semmit sem. 9 Ez az igazi veszélye az örö­kös mentőöveknek! Az, ho°v rendszerré változtatja — fából vaskarika — a szervezetlenséget, a kapkodást, sikernek tünteti fel azt, ami alapvetően kudarc, ami hiba, miért felelni kellene. Az ideiglenes víz-, áram- és fű­tővezetékek, az áthidaló megol­dásként beszereltetett nem szab­ványos alkatrészek, az új laká­sokban kapkodva felrakott — s néhány hét múlva falevélként le­hulló csempék úgy jeleznek egy mélyben megbúvó folyamatot, mint víz színén a gázlókat, ho­mokpadokat tudatja a bója. Jó­zan fővel ki hinné, hogyha elvi­szi, eltünteti a bójákat, akkor már a gázlóval, a homokpaddal sincs dolga? Mégis, e furcsa logikai bűvészmutatványt ismétlik újra meg újra azok, akik szívesen mu­togatják, mekkora terhek alatt nyögnek, mi mindent vesznek a vállukra; tapsot várnak, holott maguk tömték degeszre zsákjai­kat gonddal, maguk voltak azok, akik nem tették vállukat a teher alá amikor kellett volna. M. O. Befejeződött a Bering-tenger halállománya felmérésének első szakasza, melyet a Szovjetunió, az USA és Kanada közös expedí­ciója kezdett meg A szovjet fél különleges kuta­tóhajót bocsátott az expedíció rendelkezésére, amellyel bármi­lyen időjárási körülmények kö­zött megállapítható a halraiok je­lenléte. A tudományos „vadászat” egyik objektuma a paltusz, mely­nek vándorlási útvonalai még szinte teljesen ismeretlenek. A kifogott paltuszokat narancssárga zsetonokkal jelölték meg, orosz, angol és japán nyelvű feliratok­kal. Az elvégzett munka gyakorlati jelentősége számottevő mérték­ben elősegíti a halászat hatékony­ságát, csökkenti a halrajok kere­sésére fordított időt és költsége­ket, egyben nagyobb halfogáso­kat biztosít. Ez a nemzetközi expedíció egyébként része egy széles körű tudományos kísérleti programnak, amelyet a Csendes-óceán északi felén bonyolítanak le. A műanyagipar két és fél év­tizeden át a vegyipar legdina­mikusabban fejlődő ága volt. 1950-ben a világ műanyagter­melése még mindössze 1,5 mil­lió tonnát tett ki, s.a 10 mil­lió tonnás szintet 1963-ban lép­te túl. A 20 millióra már csak öt esztendeig, a 30 millióra há­rom esztendeig, a 40 milióra mindössze két esztendeig kellett várni, mivel 1971—1973 között a termelés 9 millió tonnával nőtt. Az elmúlt két esztendőben azután hirtelen lelassult, megtorpant ez u fejlődési ütem, legalábbis a vezető tőkés országokban! (USA, Japán, NSZK, Francia- ország, Olaszország, Anglia.) A szocialista országokban vi­szont jóval dinamikusabb volt a termelés növekedésének üteme, tninj. 13>rábban bármikor. A mű­anyagelőállításban évi 2,5 millió tonnával a Szovjetunió vezet, ahol két esztendő alatt 25 szá7 zalékkal nőtt a termelés, 1970 óta pedig 50 százalékkal. A ha­talmas szénhidrogén-tartalékok további növekedést tesznek le­hetővé, s a Szovjetunió 1975- ben már meg is előzte a világ- ranglista 4. és 5. helyén álló Olaszországot és Franciaországot. Úszó fúrószigetek A tengeri olajfúró szigetek egy­re mélyebb és veszélyesebb ti­zekre települnek, hogy minde­nütt hozzáférhetővé tegyék az emberiség számára a készletek egyhatodát kitevő víz alatti olaj- kincset. Olajkutatás és -kiterme­lés szempontjából az Északi-ten­ger egyike a legnehezeb terüle­teknek. A tengeri fúrószigeteknek két alaptípusa van. Kilencven méte­res vízmélységig három, vagy több lábon álló plattformokat te­lepítenek a tengerre. Nagyobb tengermélységben már csak az úszó fúrószigetek felelnek meg a célnak. Ez utóbbiak lehorgony- zása, az elsodródástól való meg­óvása persze nagyon nehéz feladat A képen látható fúrószigetpél, amely norvég megrendelésre ké­szült és egyike a legnagyobbak­nak, a lehorgonyzásproblémáját úgy oldják meg, hogy robbanótöl­tettel a drótkötélszálak megfogá­sára szolgáló speciális horgonyo­kat lőnek be a tengerfenékbe. Így kb. 600 méteres vízmélységig lehet fúrásokat végezni a mester­séges szigetről. 0 Az István király körúti házakból a házgyár „most készülő” sze­méttárolójára látni. A lakók más látványosságot szeretnének. A műanyagipar „vegykonyhájában”

Next

/
Oldalképek
Tartalom