Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-04 / 54. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma választ űj Központi Bizottságot AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 54. szám Ara 90 fillér 1976. március 4. csütörtök A/. SZKP XXV. kongresszusán szerdán délelőtt Grigorij Romanovnak, a Politikai Bizottság póttagjának elnökletével folytatódott Koszigin szovjet miniszterelnök hétfőn elhangzott tervbeszámolójának vitája. A felszólalók — a Pravda megfő- ' galmazása szerint — a szovjet társadalom fejlődésének alapvető, létfontosságú problémáiról mondják el véleményüket. Kedden délután Koszigin kormányfővel az élen a kongresz- szus 90 tagú különbizottságot alakított, amelyben az SZKP Politikai Bizottsága tagjai,, a terv- bizottság vezetői és több felelős ágazati miniszter vesz részt. A bizottság feladata, hogy a vitában eddig elhangzott és írásban beterjesztett, illetve a hátralevő napokban beérkező javaslatokat értékelje, s eldöntse, hogy végeredményben milyen kiegészítések és módosítások kerülnek be a tizedik ötéves tervbe. Az elmúlt napokban a két beszámoló feletti vitában a kongresszuson is több olyan javaslat hangzott el, amelynek mérlegeiéTanácskozás a megyei pártbizottságon az energiagazdálkodás fejlesztéséről k Tegnap Kecskeméten Erdélyi Ignácnak, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével Bács- Kiskun megye energiagazdálkodásának fejlesztéséről tárgyaltak. A megbeszélésen részt vett Ben- cze László, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatóhelyettese, Hász István, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetője, dr. Varga János, a DÉ- GÁZ igazgatója, Tohai László, a .megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint a megyei pártós tanácsi szervek illetékes osztályvezetői. A tanácskozás résztvevői több témában egyeztették a megyei energiaigényeket, és azok kielégítésére a népgazdaság lehetőségeit. Különösen sokat időztek Baja gázellátásának megoldásánál. Az országos földgázvezeték- rendszer ugyanis előreláthatóan csak a* VI. ötéves tervben éri el majd a várost. Ezért a jelenlegi tervidőszakban Baján a gázszolgáltatás mostani szintjének megtartása a fő feladat, az újvárosi lakótelep fűtését pedig egyelőre olajfűtőművel kell megoldani. Kiskunhalason már kedvezőbb a helyzet. A város környéki olaj- és földgázfeltárások lehetővé teszik, hogy az ötödik ötéves tervidőszak második felében — amikor megkezdődik a kitermelés — hozzákezdjenek az üzemek, háztartások, intézmények földgázszolgáltatásba való bekapcsolásához. Kiskőrös környékén is biztatóak a feltárások, s az előzetes szakvélemények szerint valószínűleg lehetőség nyílik Kiskőrös és Soltvadkert gázellátásának megvalósítására.' Lajosmizse, Kerekegyháza. Városföld — amennyiben rendelkeznek kellő, nagy fogyasztást igénylő ipari és mezőgazdasági üzemmel — a lakossági vezetékhálózat kiépítésére társulásokat hozhatnak létre. A megyében több helyen vannak kisebb — az országos hálózatba bekapcsolást nem érdemlő Űj munkagépek a kukoricatermesztéshez t Kecskeméten a MEZŐGÉP gyárában az idén kezdték meg a Rába- Steigef traktorok részére a 8,8 méter munkaszélességű magágyelőkészítő gépek sorozat- gyártását. Ebben az évben hatszás darabot készítenek. Az első 18 darabot átadták a kecskeméti AGROKER. nek. (Pásztor Zoltán felvétele) az SZKP XXV. kongresszusa — gázlelőhelyek. Ezek helyi hasznosítására is lehetőség nyílik, amennyiben nagyobb meny- nyiségű hőenergiát igénylő mezőgazdasági üzemi létesítményt telepítenek melléjük. Mindezt azonban gondos felméréseknek 1, kell megelőzniök. Tovább fejlődik a propán-bután gáz szolgáltatás. Ilyen tekintetben Bács-Kiskun megye kiemelt ellátásban részesül, főleg a tanyai lakosság helyzetének megjavítása miatt. Az V. ötéves tervben mintegy 31 ezer új fogyasztó kap gázpalackot _ a megyében. Az ellátás javítására új bázis-cseretelep létesül Fülöp- szálláson. Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán, s számos helyen kisebb cseretelep. Végül a tanácskozás résztvevői az üzemanyag- és háztartásiolaj- ellátás javításának lehetőségeit, valamint a racionális energiagazdálkodással kapcsolatos tennivalókat vitatták meg. N. O. se komoly felelősséget ró a bizottságra. Eduard Sevardnadze, a Grúz Kommunista Párt első titkára például a köztársaság ipari termelési tervének tetemes megemelését kérte, ami természetesen feltételezné a költségvetési előirányzatok növelését. Eldöntésre vár az a kérdés is, hogy a szibériai folyók vizének délre vezetésével kapcsolatos grandiózus munkálatokat meg tudják-c kezdeni még ebben az ötéves tervben, amint azt Üzbegisztán és más, jó termőföldekkel, de kevés vízzel rendelkező déli szovjet területek képviselői igényelték. Afanaszjev szóvivő kedden este kérdésekre válaszolva elmondta, hogy noha Koszigin miniszterelnök beszámolója az eredeti programhoz képest egy nappal korábban hangzott el, egyelőre nincs döntés arról, hogy az eredetileg tíznaposra tervezett kongresszust is lerövidítik egy nappal. Érdemben a kongresszus további programja semmiképpen sem változik. A vita lezárása és a határozathozatal után zárt ülésen választják meg az SZKP Központi Bizottságának tagjait, póttagjait, majd az új Központi Bizottság megtartja első ülését, amelyen megválasztja a párt KB titkárság és a Politikai Bizottság tagjait, valamint a Központi Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az SZKP XXv. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője donyeci szénbányászok körében a kongresszus szünetében. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Bizottság főtitkárát. A plénum döntéseiről a KB főtitkára számol be a kongresszus záróülésén.- Ma, csütörtökön zárt ülés keretében kerül sor a párt Központi Bizottságának megválasztására — jelentette be szerdán Viktor Afanaszjev, a kongresszus szóvivője. Afanaszjev elmondta, hogy mivel a kongresszus közel ötezer küldöttének részvéteiével a központi bizottsági jelölések lebonyolítása túlságosan nehézkes volna, a zárt ülésen először külön jelölőbizottságot alakítanak, amelyben minden szovjet köztársaság és terület, minden nagyobb város és pártszervezet (Folytatás a 2. oldalon.) Minden területen a hatékonyság növelése a cél Az V. ötéves tervben a mezőgazdaság termelésének növekedése évente 3,4 százalék lesz. A két nagy ágazatban, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben nem azonos mértékben növekszik majd a termelés, ugyanis 1980-ig a növénytermesztés fejlesztése kerül az előtérbe. Ennek okai között szerepel a biztonságos piac — elsősorban az export —, a jó értékesíthetőség, valamint az a tény, hogy kisebb befektetéssel ebben az ágazatban lehet nagyobb hatékonyságot elérni. A vetésszerkezetben nem várható módosulás, azonban a tervek szerint valamelyest növekszik a kukorica, a zöldségfélék, az olajos növények és az évelő pillangósok termőterülete. Módosulás várható a termésátlagokban, amely a tervek szerint 1980- ban búzából és kukoricából a jelenlegi országos átlagnál mintegy 15 százalékkal kell, hogy magasabb legyen. A tervidőszak végén várható, hogy a gabonafélék, valamint a cukorrépa és pillangósok termesztése és betakarítása csaknem eléri a 100 százalékos gépesítettséget. A magyar mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatok, intézkedések jól' tükrözik az igényeket, reálisak, megvalósításukért a mezőgazdaságban dolgozóknak a legjobb tudásukat kell nyújtani. A tervben előírtak teljesítésével alapozható meg az 1980 utáni még dinamikusabb fejlődés. Fontos politikai alapja a tervnek: hazai termelésből kell ellátni a lakosságot, s itt nemcsak a mennyiség fontos, hanem a minőség is. A gazdasági célkitűzés pedig: minden területen a hatékonyság növelése. Amellett, hogy az elkövetkezendő években a növénytermesztés kerül előtérbe, mégis az állattenyésztés, az állatitermék-előállítás az a terület, amely sokkal nagyobb erő- ferzítést igényel a mezőgazdasági üzemektől ahhoz, hogy az V. ötéves terv minden évében 2,9 százalékkal növekedjen ebben az ágazatban a termelés mennyisége. A feladatokról tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a MAE megyei szervezetének rendezésében tartottak tanácskozást, amelyen dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője Ismertette az V. ötéves terv állattenyésztési célkitűzéseit. Alig lehet kiemelni az ágazaton belül egv-egy állatfajt, amelyre azt mondhatnánk, hogy a legfontosabb. Szinte egyenrangúak a feladatok a szarvasmarhaállomány növelésében és a tejtermelés 22 százalékkal való emelésében, a sertésállomány gyarapításában, a baromfi- és juhtenyésztési ágazatban. Nemcsak a nagyüzemeknek feladatuk az állatállomány növelése, ha- hanem fokozottabb segítséget kell nyújtaniuk a -háztáji állattartás fellendítéséhez. A nagyüzemek akkor járnak helyes úton, ha az állatállomány növelését nem kötik újabb beruházásokhoz, hanem kihasználják a meglevő férőhelyeket, vagy olyan rekonstrukciókat. átalakításokat végeznek, amelyek a meglevő kapacitások hatékonyabb kihasználásához járulnak hozzá. Az iparszerű állattartó telepek létrejötte lényegesen megváltoztatta a hagyományos takarmányozási eljárásokat, módokat. Az állatoktól nagyobb termelést kívánnak, ugyanakkor a tartási és takarmányozási viszonyok egyre inkább természetszerűtlenekké válnak. A telepeken tartott állatok szinte teljesen elszakadnak a természetes körülményektől, élettől, s így mindent mesterségesen kell eljuttatni részükre. Többek között a takarmányba keverik ma már a fehérjealkotó elemeket, ásványi sókat, vitaminokat. A takarmányozásban bekövetkezett változások egy új, a takarmánygyártó iparág létrejöttét eredményezték. Azt, hogy az állatok termelése megfelelő legyen és állandóan növekedjen, a tartás módján kívül a helyes takarmányozás teszi lehetővé. Dr. Fekete Lajos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára a tegnapi tanácskozáson arról beszélt, milyen lehetőségek vannak a takarmányozás javítására. Ma a takarmányozás központi helyre került, sokan már belátják, hogy az állatoknak nem „palota” kell, hanem ennivaló, mégpedig jó minőségű, olcsón előállítható, az állatok sajátos biológiai igényének legjobban megfelelő, amely a nagyobb termeléshez, gyorsabb súlygyarapodáshoz vezet. Tavaszi előkészületek a mezőgazdaságban A tavaszi munkákra készülnek a téeszekben és az állami gazdaságokban. Február második felében kedvezett az időjárás. Különösért a hónap utolsó 4—5 napja hozott sok napsütést, enyhe széljárást, ami jótékonyan felszárította .a talajt, úgyhogy március elején nincs akadálya a gépek indításának, a szántóföldi munkák megkezdésének. A földeken országszerte megjelentek a traktorok, és benépesültek a szőlős- és gyümölcsöskertek. Fontos szerepük van a lakosság ellátásában A gazdaságokban sor került az első tavaszi határszemlékre, az agronómusok kijelölték azokat a táblákat, amelyeket legkorábban kell előkészíteni a tavaszi vetések alá. Ezeken a földrészeken az őszi mélyszántást simítják el a munkagépek. .Az őszi vetésű gabonák is ezekben a napokban kapják meg a tavaszi „starthoz” szükséges műtrágya-adagokat. A mák vetését valószínűleg ezen a héten megkezdik a könnyebb talajokon. A gyümlöcsösökben és a szőlőskertekben jó ütemben végzik a metszést, a nagyüzemi és a Ki 'i'áíi V- C háztáji gazdságokban ez adja most a legtöbb munkát. A gyümölcsösökben a metszés 40 százalékával készültek el eddig. Munkában vannak már a zöldségtermesztők is; a hajtatóházakban növényvédelmi munkákon dolgoznak, fertőtlenítik a palántaágyakat. A i mezőgazdasági gépparkot az üzemek javítóműhelyeiben előkészítették a tavaszi szezonnyitóra. természetesen elsőként azokat a gépeket hozták rendbe, amelyekre a következő hetekben szükség lesz. A javításokhoz idén, február 20-ig 263 millió forint értékű alkatrészt vettek át a megyei AGtiOKER-telepek, további 124 millió forint értékű műszaki áru is a raktárakba került. A budapesti központi alkatrésztelep 56 millió forint értékű alkatrészt forgalmazott. Egyes alkatrészekből azonban nem tudták kielégíteni a megrendeléseket r— egyebek között egyes traktor-alkatrészek hiányoztak a raktárakból —, igaz, február második felében némi javulás mutatkozott. A tavaszi munkákhoz szükséges vetőgépek raktáron vannak, illetve a megrendelők a gépek nagy részét már át is vették. Az SPO—6-ös román gyártmányú kukoricavetőgépből az első negyedévre előirányzott 500 gépet már átvették az AGROKER- telepek, tavalyról is maradt a raktárakban néhány ilyen gép, úgyhogy az újonnan érkezettekkel együtt megfelelő a kínálat. Cukorrépa-vetőgépekből szintén elegendő a készlet. (MTI) Tegnap dr. Glied Károlynak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével Kecskeméten ülést tartott a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága. A testület többek között megvitat- a a kisüzemi kertészeti termelés helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit. A téma előadója Pfenning Gyula, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály termelésfelügyeleti csoportvezetője volt. Megyénkben a kisüzemi gazdaságok száma megközelíti a 140 ezret. Ezek részben a szakszövetkezetek tagsági, a termelőszövetkezetek háztáji gazdaságai. A lakosság által művelt kisebb parcellák száma megaladja a 45 ezret. A kisüzemek a megye mezőgazdasága bruttó termelési értékéből a IV. ötéves tervidőszak éyeihen csaknem 40 százalékkal részesedtek. A kisüzemi termesztés továbbfejlesztésének szükségességét az V. ötéves terv irányelvei is hangsúlyozzák. A terv azzal számol, hogy a kisgazdaságokban a növénytermelést 2 százalékkal kell növelni és ezen beiül elsősorban a kertészeti ágazatok jöhetnek számításba. A központi intézkedéseken túlmenően a legjelentősebb feladat a mezőgaz-'. Hasági nagyüzemekre, valamint a fogyasztási szövetkezetekre há- rpl. Támogatásukkal elérhető, hogy növekedjen a kisgazdaságokból származó termékek.meny- nyiségc, javuljon az élőmunka termelékenysége, zökkenőmén te- sebb legyen az értékesítés. Fontos az is, hogy a kisgazdaságok anyagi ‘■Tdekc.Jtségét növeljük. A termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek vezetői általában felismerték a háztáji fontosságát és üzemágként kezelik. Egyre nagyobb gond a felajánlott vagy elhagyott parlagterületek megművelése. Elképzelhető az a megoldás, hogy a szakszövetkezet a parlagon levő. szőlőterületből táblákat jelöl ki amelyeken megszervezi a tagsági telepítést s hosszú távon szerződésben biztosítja a telepítő tag birtoklási és művelési jogát. Ezeket a telepítésekét a közös területekhez hasonlóan lehet előkészíteni' és megvalósulását segíteni. A fogyasztási szövetkezetek feladata továbbra is a zöldség- és gyümölcstermesztő szakcsoportok szervezése. A hozzászólásokban és a vitában szó vétett ék, hogy a parlagterületek hasznosítására határozottabb intézkedésekre volna szükség. A kisárutermelés előmozdításában feladataik vannak a különböző szintű tanácsi szerveknek is. Ellenőrzéseik során értékeljék az eredményeket, fedjék fel a hibákat és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. K. S.
