Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

1976. március 4. • PETŐFI NEPE • 3 Nők férfiposzton Gyengébb nem? Nem! A nők bizonyítják: egyenértékűek a munkában, a közéletben, a nehézségek vállalásában a fér­fiakkal. Sőt, vannak nők, akik férfiposzton igazi helytállást tanúsítanak! Munkásőrnő Szinte felforrósodik a levegő ott, ahol Czár Ágnes, ez a 23 éves lány megjelenik. Nem szépsége, megjelenésének bája teszi ezt, hanem inkább a tenniakarás energiája, amely sugárzik ebből a lányból. Kalocsán a Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalatnál ta­nult, ott lett szakmunkás, majd csoportvezető. A KISZ 'városi bi­zottságának tagja, párttag, s há­rom éve munkásőr. • — Rádiósként teljesítek szol­gálatot a munkásőrségben, s ez annyit jelent, hogy a. gyakorla­tokon, a • foglalkozásokon cipel­nem kell a 15 kilós készüléket... Nem, nem tartom nehéznek, mert már kislánykorom óta sportolok, a Standard puskával országos ju­nior bajnokságot is nyertem. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy jelentkeztem a testületbe, s talán azon sem, hogy az iskola­lövészeten, a harcszerű lőgyakor- luton mindig kiválót lőttem. Czár Ágnes bizonyít. Szerinte :i munkásőrség' nem kizárólag férfiak számára szerveződött, a nők is megtalálják a helyüket, akár szakmai kérdésekről, akár harcfeladat ellátásáról legyen szó. Egyelőbe sajnos, • nem lesz fRé^graDarányi a .munkásőrség­ben, hiszen a nő ném áldozhat annyit, mint egy férfi, mert a gyermek nevelése mégiscsak női gondoskodást kíván. Ennek elle­nére ma már ott tartunk, hogy a férfiak sokat segítenek a ház­tartásban. — A munkásőrségbe csak azért jelentkeztem, mert vonzódtam a lövészethez, de felnőttem odáig, hogy most már nemcsak az vonz, hanem értem is, hogy miért kell vállalni a szolgálatot. A testület férfitagjai befogadtak, s a gya­korlatokon, ahol egyaránt helyt keli állnunk, sosem hivatkozom arra, hogy nő vagyok, mert sze­rintem olyankor nincs nő és fér­fi, csak egy van: munkásőr. Parancsnoka is elégedett vele, akárcsak a gyár vezetői, hiszen egyformán megállja a helyét a munkában, a munkásőrségben. Mai fiatalok, mondják sokan, s legyintenek. Czár Ágnes a mi társadalmunkban nőtt fel, teljes értékű ember, s többet tesz, mint sok felnőtt a mi társadalmunkért, a gyárért, a munkásőrségért. Ez így helyes, ez így van jól, nő lé­ére férfiposzton áll. A rendőrnő Törékeny, halk szavú asszony Tóth Dezsőné rendőr alhadnagy, a megyei rendőr-főkapitányság előadója. Huszonegy évvel ezelőtt vették állományba, s amíg a gyors- és gépírónőből rendőr zászlós, majd alhadnagy lett, bi­zony nem kevés időnek kellett eltelnie. Tanult, s mellette dolgo­zott, kislányát nevelte, aki most 16 éves, s a Katona József Gim­náziumba jár. — Munkám a személyi igazol­ványokkal kapcsolatos felügyelet, illetőleg a rendőrhatósági kény­szerintézkedések másodfokú elbí­rálása. Nagyon felelősségteljes munka ez, hiszen emberek ügyé­ben kell dönteni, s természetesen figyelembe venni a közrend és a közbiztonság szempontjait. Álta­lában azokkal szemben történnek ilyen kényszerintézkedések, akik többszörösen visszaeső bűnözők, garázdák. A közérdeket kell kép­viselnem, a jogpolitikai elvek, a törvényesség alapján. Ilyen intéz­kedésekre csak akkor, csak ott kerül sor, ahol erre elengedhetet­lenül szükség Van. Sokrétű a munkája, a kényszer­intézkedéseknél általában férfiak munkáját ellenőrzi, ad számukra tanácsot, eligazítást. — Parancsnokaim a munká­ban. a feladatok ellátásában nem tesznek különbséget férfiak és nők között, de ez így is van rendjén. Amit vállalunk, legyünk bár férfiak vagy nők, becsület­tel kell ellátni, ebben nincs köz­tünk különbség. Jó munkámnak, s nem másnak köszönhetem, hogy tagja vagyok a BM-szervek párt- bizottságának, s a pártalapszer- vezetben is vezetőségi tag va­gyok. A közéleti szereplés, a pártmunka éppen úgy hozzátarto­zik az életemhez, mint munkám jó ellátása. Valóban így van, s nemcsak a feladatok kiszabásánál, de az elismerések tekintetében sem tet­tek különbséget a főkapitányság vezetői. Tóth Dezsőné rendőr al­hadnagyot a Szolgálati Érdem­érem 20 éves fokozatával és a Haza Szolgálatáért , Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. Nők férfiposztpn? Nem! A meg­különböztető régi normák eltű­nőben vannak. Helyettük .egy új, igazságosabb szemlélet van ki­alakulóban. Gémes Gábor 30 év sikeres szovjet filmjei A filmek, a magyar—szovjet íilmkapcsolatoknak felbecsülhe­tetlen értéke van népeink múlt­jának és jelenének megismerésé­ben. A felszabadító csapatok által hozott szovjet filmalkotások óta 30 év alatt Magyarországon mint­egy ezer szovjet játékfilmet mu­tattak be, körülbelül félmilliárd néző előtt. Évente átlagosan 30— 40 szovjet filmet tűznek műsoruk­ra a filmszínházak, ez az összes bemutatóknak körülbelül egyötö­de. A Szovjetunió filmstúdióiban készült alkotások nézőszáma év­ről évre emelkedik, s az ered­mény értékét növeli, hogy nagy­részt az ifjúság különböző kor­osztályaiból toborzódik az új né­zők köre. Az elmúlt harminc év alatt csaknem 20 olyan játékfilmet, jegyzett fel a krónika, amelynek nézőszáma meghaladta a 2 mil­liót, néhányhoz pedig megköze­lítőleg 3 millióan váltottak jegyet. A kétmillió feletti nézőszámot elért filmek között van az Othello, äz Emberi sors, a Száll­nak a darvak, hogy csak néhány példát említsünk; a „másfél mil­liós” alkotások száma is közel van a 20-hoz, közöttük van a Negyvenegyedik, a Ballada a ka­tonáról és az Ifjú gárda. Egymil­liónál több nézőt 50 film von­zott, egyebek között olyan, a Nagy Honvédő Háború esemé­nyeit t művészien feldolgozó alko­tást, mint a Tiszta égbolt, a Béke első napja, vágy a klasszikus adaptáció, a Háború és béke. Nemcsak a nézők körében arattak nagy sikert a szovjet fil­mek; a stúdiókban folyó művé­szi tevékenység felkeltette a ma­gyar filmművészek és szakembe­rek érdeklődését is. Már évekkel ezelőtt elkezdődött a koproduk­cióban készülő játékfilmek gyár­tása. A forradalom idején játszó­dó Kapaszkodj a fellegekbe és a Liszt Ferenc életét feldolgozó film, a Szerelmi álmok után most van készülőben a Kommu­nisták című négyrészes filmeposz, amely a | második világháború történelmi jelentőségű esemé­nyeit örökíti meg. A legújabb kö­zös munka a nagy magyar inter­nacionalista, harcos, Zalka Máté élettörténetének, küzdelmeinek megfilmesítése. Ebbefi az évben 35 új szovjet alkotást tűznek a mozik műsorá­ra, részint a hazai társadalmi­politikai évfordulókhoz, rendez­vényekhez is kapcsolódóan. Egyebek között a Prémium című új filmet, s az Emlékezz a ne­vedre! című alkotást láthatják a nézők, s nagy érdeklődés előzi meg a Leningrád hős védőiről szóló, Blokád című négyrészes filmeposz bemutatását, valamint a Földi szerelem, az Anna Ka­renina és az Arszenyev regénye című irodalmi filmadaptációkat is. (MTI) Közösen gondolkozni * A kongresszusi készülődés tapasztalatai a KISZ-ben Megyénk KISZ-alapszervezeteiben dicséretes lendülettel, figyelemre érdemes eredményekkel és céltudatos tervekkel készülnek az ifjúsági szövetség májusban sorra kerülő IX. kongresszusára. Az elmúlt mozgalmi évet értékelő taggyű­lések után nemrég tartották meg azokat a fórumokat is, ahol a kollektívák közös akcióprogramjait az egyéni feladatválla­lásokat összegezték, illetve határozattá emelték. Nőnapra készülünk Hazánkban a lakosságnak va­lamivel több mint a fele nő: or­szágosan a munkaképes korú lá­nyok, asszonyok 70 százaléka, Bu­dapesten 90 százaléka dolgozik. Március 8-án, a munkahelyeken több mint kétmillió lánynak, asszonynak nyújtják át a férfi­kollégák a megbecsülés és tisz­telet virágait. , A 66. nemzetközi nőnapon a Parlamentben a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa kitünte­téseket adományoz a nők gazda­sági és szociális helyzetének ja­vítása érdekében, valamint a nő­mozgalomban kifejtett eredmé­nyes munka elismeréséül. A hagyományokhoz híven a munkahelyeken virágokkal, aján­dékokkal — több helyütt műso-' ros délutánokon — köszöntik a dolgozó lányokat, asszonyokat. Március 5-én ünnepi röpgyűlések jelzik majd a műszakkezdést a Csepel Vas- és Fémművekben: több mint 10 000 nődolgozóf aján­dékoznak meg a férfikollégák. A kollektíva nem feledkezik meg a több mint ezer, gyermekgondo­zási segélyen levő édesanyáról sem: szakszervezeti aktivisták ke­resik fel őket az ünnep virágai­val. (MTI) Lángálló kerámia A Herendi Porcelángyár vá- roslődi majolikaüzemében — ahol évek óta nagysorozatban gyártanak hő- és tűzálló kerá­miát — nemrégen sikerült elő­állítani tökéletes hatásfokú láng­álló edényeket is. A beható kísérlet és próbada­rabok hatásvizsgálata azt bizo­nyítja, hogy az új fajta masszából készült termék jobban alkalmaz­kodik a hőváltozásokhoz, mint a világhírű jénai üveg. Az új anyagból készült edény kockázat nélkül használható gázlángon is, sőt áthevített állapotban a jég ha­tására sem reped meg. (MTI) A tapasztalatok biztatók: fele­lősséggel politizálva, tárgyilago­san és a kritikát, önkritikát sem nélkülözve döntöttek szűkebb közösségük jövendő feladataikról, A tartalmában, formájában egyaránt színvonalas eszmecse­réken sokoldalúan elemezték a KISZ Központi Bizottság kong­resszusi levelében foglaltakat, valamint a szervezetiszabályzat­tervezetet. Ezúttal is kitűnt, hogy a KISZ-alapszervezetck tagjai készek vállalni a nagyobb fel­adatokat, tevékenyebben ki akar­ják venni részüket az 5. ötéves terv célkitűzéseinek sikeres megvalósításából. Jócskán akadtak hasznosítha­tó javaslatok a termelőegységek­ben működő KISZ-szeryezetek taggyűlésein. A termelés hatéko­nyabbá tétele, az anyagtakaré­kosság és általában a felelősség­teljesebb, ésszerűbb gazdálkodás feltételeinek és persze gyakorla­tának megteremtése mellstt emeltek szót legtöbben. Alaposan meghányták-vetették azt is, miként lehet az egyéni fel­adatvállalásoknál, a közös ak­cióprogramok kialakításakor el­kerülni a tartalom nélküli, vagy estleg megvalósíthatatlan formá­lis akciókat. Általában helyesen értelmezték a KISZ Központi Bi­zottság kongresszusi levelét és korábbi határozatait, mert dön­tően a sajátos üzemi, termelő­szövetkezeti, városi, intézményi feladatokhoz igazították a válla­lásokat. Ez vonatkozik a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Válla­lat KISZ-eseire is, akik arra vál­lalkoztak például, hogy a már felépített ifjúsági garzonház környékét rendbehozzák, parko­sítják, részt vesznek egy korsze­rű lakóházi ifjúsági klub kiala­kításában. Á ZIM kecskeméti gyárának fiatal műszaki dolgo­zói a gyári újítások felett vállal­tak védnökséget és a munkásfia­talokkal közösen tevékeny része­sei a KISZ-radarakciónak. A Ba­jai Állami Gazdaságban a KISZ legfőbb akciója: a kukorica­rendszer további fejlesztése, eredményeinek fokozása. A Bács-Kiskun megyei tanács KlSZ-esei például akcióprogram­jukba felvették azt, hogy tevé­kenyen segítik a szocialista hi­vatali ügyintézés fejlesztését, •részt vesznek a helyileg kezde­ményezett ügyvitel-korszerűsíté­si program végrehajtásában. A Kalocsai Textilfeldolgozó Válla­lat KISZ-tagjai az „Alkotó ifjú­ság” pályázat keretén belül hasz­nos szemléltető eszközöket ké­szítenek társadalmi munkában. A konkrét vállalásokból csak­úgy, mint a vitákból is arra le­het következtetni, hogy fiatalja­ink túlnyomó többsége érti, hogy az a hasznos munka, amivel közvetlenül is részt lehet venni a párt politikájának helyi érvé­nyesítésében. A fentebb leírt pozitív tapasz­talatok mellett még helyenként némi bizonytalankodással is szá­molni kell. a lakóterületi intéz­ményi jellegű KISZ-alapszerve­zeteknél nem minden esetben találták meg a legcélravezetőbb módszereket, azokat az akciókat, ahol jelentősége Van a többlet- munkának. Ezért aztán előfor­dult, hegy olyan vállalások is születtek, olyan akciók végrehaj­tását határoztak el, amelyek megvalósításához a legalapvetőbb feltételek sem állnak rendelke­zésre. Az értelmiségi fiatalok köré­ben szóba került, hogy a tudo­mányos kutatómunka, a tudomá­nyos egyesületekben való rész­vétel, általában az ismeretter­jesztés pillanatnyilag nem sorol­ható az egyéni feladatvállalások közé. mert — úgymond nincs rá „rublika”. Aligha kell bizonyí­tani, hogy ebben az esetben is komoly többletmunkáról van szó és nyilván el kell ismerni az e területen működő fiatalok tevé­kenységét. Nem mindenütt töre­kednek az alapszervezet, vagy munkahely keretein kívül eső közéleti megbízatások szervezé­sére, vállalására. Még sorolhatnánk a különböző észrevételeket, javaslatokat, me­lyek azt bizonyítják, hogy KISZ- eseink, de a szervezeten kívüli dolgozó és tanuló fiatalok túl­nyomó többsége számára is a konkrét megbízatások, a sze­mélyre szóló feladatok a von­zóak. A sióban forgó taggyűlési vi­ták összességében megfeleltek a KISZ Központi Bizottság azon célkitűzéseinek is, hogy a kö­zelgő kongresszus előtt a fiata­lok közösen gondolkodjanak a társadalmi haladást segítő lel­kesítőén szép feladataikon. Szabó Attila IZGALOM ÉS ÖRÖM JÁSZSZENTLÁSZLÓN r HÉTEZER GYEREK KÖZÜL VÁLASZTOTTÁK Látogatás az Árvácska otthonában Ijedten néz a mogorva csend­őrökre; nyelvet nyújt a magas fák között; fél, remeg a veréstől; panaszkodik a Boris tehénnek; és csak megy, csak megy világgá keserű szívvel: íme a legújabb magyar filmben a kis főszereplő mozgásának képei, színterei. Az Árvácska: Czinkóczi Zsuzsanna az egyik jászszentlászlói tanyán él, távol a forgatagtól, valósággal az isten háta mögött, a girbe-gurba dűlőutakon alig lehet rálelni a pici tanyai épületre. Hétezer közül öt A Bács-Kiskunhoz oly erős szá­lakkal kötődő rendező, Ranó’dy László nem kevesebb, mint hét­ezer hasonló korú gyereket nézett meg közelről, s hallgatott meg, míg végül ezt az érdekes arcú, egyszerű, ám érzelmileg gazdag hétéves kislányt kiválasztotta filmjének főszereplőjéül. Akiknek már alkalmuk volt megtekinteni a frissen elkészült filmalkotást, azt mondják, hogy a rendező remekül választott. „Boris” is örült A kis „színésznő”, aki ezekben a napokban a fővárosban és több más városban részt vesz az ünne­pélyes bemutatókon, így vallott az őt ért nagy örömről: „A próbafelvételek után, Laci bá­csi mondta meg, hogy én leszek az Árvácska. Nagyon megörül­tem! Átszaladta rí} a másik szo­bába, ahol a tanító néni várt, és azt tudtam mondani, sikerültem! A Holló-tanyán is mindenki örült, az öt testvérem is, meg a tehenünk, a „Boris”, mert ő is játszik a filmben.” Ezekhez a gyermekiesen tiszta, szép szavakhoz ezt teszi hozzá az édesanya: _ „Olyan, de olyan nagy a .bol­dogságunk! Hogy a mi kicsi lá­nyunk ekkora élményt kapott! Ki sem bírja az ember, hogy örömé­ben ne sírjon ...” S mit mond Kovács Sanyika, a szomszédfiú? Csak hallgat egyre, amikor faggatjuk, és megtudjuk később: nagy az elkeseredés, amiért nem őt választotta a rendező bácsi. Azt mondja, hogy szerinte fiú jobb lett volna. Csőre egy fa alatt ül Az Árvácska Móricz Zsigmond megrázó erejű, drámai kisregé­nye. A kiszolgáltatottság, a meg­aláztatás, az emberi szenvedés művészileg hiteles krónikája. Egy árva kislány szomorú és mégis magával ragadó története. Remek alapot nyújtott Ranódy László rendezőnek és Sára Sándor ope­ratőrnek egy igazán színvonalas filmalkotás létrehozásához. _ Bó- csán, az egyik forgatás színhe­lyén őrzik a forgatókönyv egy példányát. Ebből idézünk: „Csőre egy fa alatt ül, két be­kötött kezét az ölében tartja, hóna alatt vessző! Mellette legel a tehén. Bontogatja fájós kezén a kötést, le is veszi. Sir. Lassú, elcsendesedő sírással aprókat hüppög és dümmög hozzá: — Mert mindenkinek van ruhája, csak nekem nincs ... Mért nincs? Acst mondja meg, már?” Mit mond az igazgató ? A jászszentlászlói általános is­kola igazgatója ezzel kezdi a be­szélgetést: — Az éjjel jöttünk meg a pesti díszbemutatóról. A vetítésnek óriási sikere volt. Gyönyörű és művészi a film, majd megláthatja a közönség. És a kis Zsuzsika remek benne. Tudja, az az érdekes, hogy ő ed­dig nem tűnt ki különösebben semmiben, nem vonta magára a figyelmet erősebben. S mégis: mennyi minden megvan benne, mennyi minden előjött belőle e tevékenység közben. A szülők el­mondták például, hogy észreveszik rajta a változást. Többek között érzékenyebb is lett. Nagy hatás­sal volt rá a szomorú szerep. Most rajtunk a sor, hogy segít­sünk neki a további tanulmá­nyaiban ; hisz sok az öthónapos kiesése. Varga Mihály • A kicsi árva szép kívánságait mondja magában. 9 A film egyik drámai pillanata. • Ebben a házban él Czinkóczi Zsuzsika. 9 A kis „színésznő” édesanyja . mutatja: „Ez a tehén együtt szerepel a filmen a lányunkkal.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom