Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

^ ® PETŐFI NEPE 9 1976. március 4. BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ŰJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN • BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN A kalocsai járás fejlődése töretlen, dinamikus Beszélgetés a tettekről, célkitűzésekről 9 A jobb oldali képen: tizenöt­ezer férőhelyes sertéstelep Bá­tya határában. BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN • BÁCS-KISKUN TÁJAIN AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN A kalocsai járás vezetői — Boza József, a járási pártbizottság első tit­kára, Túri István, a járási pártbizottság titkára és Mátrai Károly, a me­gyei tanács járási hivatalának elnökhelyettese -— alkalmat adtak arra, hogy a járás IV. ötéves tervének tel jesítéséről, az V. ötéves terv célkitű­zéseiről beszélgessünk. A teljesség igénye nélkül, csupán arra töreked­tek, hogy keresztmetszetét adják azoknak a gazdaságpolitikai erőfeszítések­nek, s a következő tennivalóknak, amelynek eredményeképpen a járás­ban tovább javult a termés technikai-műszaki színvonala, a termelékeny­ség, erősödtek a gazdálkodásban a szocialista vonások, nőtt a lakosság ellá­tása, emelkedett az életszínvonal, javultak az élet- és munkakörülmények. BOZA JÓZSEF: — Járásunk­ban a szocialista ipar és mező- gazdaság mintegy 1,3 milliárd forint értékű berűházást valósí­tott meg az elmúlt <öt esztendő­ben. Ebből a mezőgazdaság ré­szesedése majdnem egy milliárd. A létesítmények megvalósításá­ban elértük a' tervezett szintet, a beruházások összege tekinteté­ben viszont jelentősen megha­ladtuk azt. Ennek az oka áz ár­változásokon kívül, a nagyobb arányú befejezetlen beruházás áthúzódása volt. Az épület és berendezéseikre vonatkozó beru­házásainkra a koncentráltság volt a jellemző, példa erre a két 15 ezer férőhelyes sertéshizlalda, a tejfeldolgozó, a paprikaszárító. Az elmúlt tervidőszakban fejez­tek be öt szakosított sertéstele­pet, négy szakosított szarvas­marhatelepet, a hajósi áruházát, a solti vendéglátóegységet. Egyes községekben évtizedes mu­lasztást pótolt a művelődés, az oktatás, az egészségügy új létesítményeinek átadása. Ipari üzemeinknél jelentős volt a rekonstrukció, a felújítás, illetve- a korszerűsítés. A, szo­cialista szektorban főleg a mű­szaki bázist, a technológiát és a gépi beruházások arányát nö­veltük, ezek meghaladták az épü­letekre felhasznált erőforrásokat. A fokozott figyelem ellenére las­san javult a beruházási tevé­kenység hatékonysága. Nálunk is találkozni lehet azokkal a gon­dokkal, amelyek az országban máshol is előfordulnak. TÚRI ISTVÁN: — Önálló ipari üzemeink, gyáregységeink és te- léplíélyéink együttes" ' ‘terpielése jelentősen meghaladta- tervei zettet. Átlagosan évente 15 száza~ lékkai nőtt a termelési érték. A tervidőszak végére a termelési érték bruttó összege meghaladta a félmilliárd forintot. Az elmúlt öt évben négy új ipari telephely létesült, amelyek a női munka­erő rendszeres foglalkoztatását segítik elő. Ilyen az Asztalosipari Ktsz dusnoki, a Ruházati Ktsz solti, a Habselyem apostagi, il­letőleg a Gyermekruházati Ktsz tassi telepe. Az Asztalosipari ICtsz dusnoki telepe a stílbúto­rok 70—80 százalékát tőkés ex­portra készíti., A járás foglalkoz­tatottjainak 27 százaléka dolgo­zik az iparban. Ezeknek 70 szá. zaléka bejáró dolgozó. Tervünk­nek megfelelően évente másfél százalékkal nőtt áz iparban dol­gozók száma, s javult üzemeink exporttevékenysége is. Ezekből kiemelkedik a ruházati, a vas­szakma, illetőleg a bútoraszta­los-ipari, a faipari, illetőleg a konzervipari termelés. Az ipari szolgáltatások körében némi szerkezetváltozást, a termelé­si értékben 3—4.5 százalékos át­lagos növekedést értünk el. Ez azonban sajnos, még így is el­marad az igényektől. — A járás mezőgazdasági- ter­melése a tervezettnél gyorsabb ütemben — meghaladva az or­szágos és megyei átlagot —, évente 7 százalékkal növekedett. Említést érdemel a nagyüzemek bruttó termelési értékének gyor­sabb növekedése, amelynek évi átlagos üteme ennek a duplájá­nál is több. A növénytermelési ágazat termelése volt a dinami­kusabb és a nagyobb, a búza, a kukorica. és a fűszerpaprika ve­tésterülete pedig tovább • növe­kedett. A tervidőszak utolsó két évében kimagasló termésered­ményeket értünk el, búzából 44, kukoricából 61, fűszerpaprikából 90 mázsát takarítottak be nagy­üzemeink hektáronként. Ebber — több fontos tényezőn kívül — jelentős szerepük van az utóbbi években a vetésterület 70 száza­lékát meghaladó területen beve­zetett és alkalmazott iparszerű ter­melési rendszereknek. Ugyanak­kor a betakarítás, tárolás és fel dolgozás műszaki fejlesztése el­maradt a termelés fejlesztésétől, S ez a növekvő feszültség for­rása. Sajnos, nem tudtuk a ter­veknek megfelelően ' megoldani a frisá fogyasztású zöldségfélékből a folyamatos és saját ellátást. A gyümölcsfélékből a kajszi terüle­te növekedett, de termésük a ta­vaszi fagykár miatt szélsősége­sen alakult. A tervszerű vízgaz­dálkodás, az öntözés fejlesztése nagyban hozzájárult eredménye­ink eléréséhez. Hartán a két kor. szerű öntózőfürt építésével 2100 hektárral bővült az öntözhető terület. Ezzel együtt a mezőgaz­daságilag művelhető terület egy- hatodán tudunk öntözni. Negy­venmillió forintot fordítottunk föld. és talajrendezésre, s ennek az összegnek háromnegyed részét a Foktő—Dunapataj között meg­valósuló öntözőfürt munkálatai­ra költöttük. “ Állattenyésztésünkben a mennyiségi 'növekedés megfelelt an' tévvéZfettnek'1- Sértéstenyésztés-1 ben és - hizlalásban túlteljesítették az ötéves terv előirányzatait, korszerűbb lett az elhelyezés és a tartás, ugyanis elkészült a két 15 ezer férőhelyes sertéstelep. Nem kielégítő azonban a szarvas, marha-tenyésztésben a minőségi követelmények növekedésének üteme. Alacsony a tejtermelés, s 1975-ben csökkent a , tejhozam, ami a tehénállomány' összetéte­lének kedvezőtlen alakulását is mutatja. Jelentős a takarmányok kedvezőtlen tárolásából eredő beltartalmi veszteség, magas az elhullási százalék a sertéstartás­ban. A már felsoroltak miatt csökkent a vágómarhaexport aránya, a tervciklus első idősza­kában a hízómarha-állomány 32, az utolsó két évben pedig csak 25 százaléka került exportra. A járás északi részén megoldódott a szakszerű tej kezelés és -feldol­gozás, kilenc mezőgazdasági nagyüzem létrehozta a Dunaiéj Társulást, amely naponta 20—30 ezer liter tej fogadását, feldolgo­zását és értékesítését teszi lehe­tővé. Jelentős szerepet töltenek be járásunkban a háztáji gazda­ságok, amelyek száma meghalad­ja a húszezret, termelésük pedig évente a 800 millió forintot. Az erdőgazdaságról csupán annyit: a tervidőszakban 400 hektár -er­dőt telepítettünk. MÁTRAI KÁROLY: —Aköz­utak, tanácsi, és üzemi utak ter­9 Exportra gyártják a bútorokat az Asztalosipari Ktsz dusnoki telepén. » vezett felülkezelése megvalósult. A IV. ötéves terv során szilárd burkolatú úthálózatunk 7 kilo­méterrel, tanácsi úthálózatunk 15 kilométerrel bővült, összesen 88 kilométer közút felülkezelés- ben részesült. Ezenkívül 75 kilo­méter hosszúságú közút szélesíté. sét is elvégezték a KPM szakem. béréi. A vasúti személyforgalom egy részét a távolsági közleke­désben az aütóbusz vette át. Nemcsak a járatok mennyisége, hanem a szama is bővült. Kor­szerűbb. lett a munkásszállítás, de az igények és a követelmé­nyek szintjét még nem érte el, mert azok sokkal nagyobb mér­tékben növekedtek. A munkaerő, helyzetről szólva szeretném meg­említeni, hogy a járás lakossága a tervidőszak kezdetéhez viszo­nyítva kétezerrel csökkent. Az összes foglalkoztatottak 47 száza, léka a mezőgazdaságban dolgo­zik, s ezek száma öt év alatt 6 százalékkal lett kevesebb. Fe­szültséget okoztak időszakonként a szakmunkásellátás * hiányai. Ennek ellenére kedvezően ala­kult a lakosság jövedelmének — főképpen életszínvonalának —, emelkedése.. Az égy4 főre jutó no-' minál bérjövedelem évente 3,6— 6 szazáíékk'ál effiélKédett.' Legdi­namikusabban a termelőszövet­kezeteknél mérhető le a fejlő­dés. Ezt jól egészítette ki a pénz- beni és természetbeni társadalmi juttatások növekvő mértéke. Fontos intézkedésnek tartják a közös gazdaságokban az egész la­kosságra kiterjesztett társada­lombiztosítást. Jelentős volt a bérnövekedés a munkásoknál, pedagógusoknál, tanácsi dolgo­zóknál. A növekvő lakossági pénzbevételeknek megfelelően jól alakult a kereskedelmi ellátott­ság is. A tervezettől az utóbbi két évben gyorsabban nőtt a ke­reskedelmi forgalom, évente át­lagosan 7,5 százalékkal. A bolt­hálózat fejlesztése azonban las­súbb ütemű volt a megyei átlag­tól, s csupán Hajóson építettünk áruházat, Szakmaron, Homokmé- gyen és Hülyén boltot. A háló­zat korszerűsödött és tovább ja­vult a kiszolgálás kulturáltsága. Szélesedett a választék, szűkült a hiánycikkek köre. BOZA JÓZSEF: — a tervezett 1850 lakás építését néhánnyal túlteljesítettük. Tanácsi. fejlesz­tési forrásból 15 valósult meg, a többi lakás magánerőből és OTP- hitelakcióval épült. Az elkészült új lakások 70 százaléka tényle­ges lakásszámbővítést eredménye­zett. A megépült lakások 18—20 százaléka készült vállalati vagy szövetkezeti alapon, döntő több­ségük azonban magánerőből épült. A terv teljesítése érdeké­ben a községi tanácsok jelentős erőfeszítéseket tettek közműves telkek kijelölésére, építési tervek és engedélyek kiadására. Már eb­ből is az következik, hogy a já­rásban jelentős lakásgondokkal küzdenek a tanácsok, akár a sokgyermekes családok lakásigé­nyének kielégítése tekintetében, akár más, fontos érdek megvaló­sítása szempontjából. MÁTRAI KÁROLY: — A tár­sadalmi hozzájárulással együtt a tervezettnél többet fordítottunk egészségügyi és szociális helyze­tünk javítását elősegítő szolgálta­tások bővítésére. A tervezett 5,3 millió helyett 9 milliónál is több került ilyen célokra, alapvetően saját erőforrásokból, öt község­ben létesült öregek részére nap­közi otthon, három községben bővült az orvosi, illetve szakor­vosi rendelő, Hartán, Hajóson egészségügyi kombinát, Bátyán, Miskén, Dunapatajon gyógyszer- tár létesült. Hasonló fejlődés ta­pasztalható kulturális vonatko­zásban is. A tervezett 20 millió helyett 30 millió^ forint értékű tevékenység.válósuU még.’ A tár­sadalmi .mpnka .küföhösgn az is­kolái és óvodai helyek létesítését, vagy annak továbbfejlesztési le­hetőségét segítette elő. Tizennégy tanteremmel, 301 óvodai férő­hellyel, 4 új (Bátya, Dusnok, öregcsertő, Szakmár) és egy fel­újított kultúrházzal (Úszód) nö­vekedett öt év alatt a járás el­látottsága. — A tanácsi gazdálkodásban a legjobban a kommunális ágazat fejlődött az elmúlt öt év alatt. A társadalmi munkával megtoldva mintegy 210 millió forint került felhasználásra, fejlesztési, korsze­rűsítési célokra. A tervezett tár­sadalmi munka 28 millió forint volt, ezzel szemben 85 milliót tel­jesítettünk a szocialista brigádok felajánlásai, illetve a Hazafias Népfront aktívái és a tanácstagok segítségével. Az ötéves előirány­zatot több mint 20 százalékkal túlteljesítettük, 22 ezer g méterrel nőtt a villanyhálózat, 30 ezer mé­terrel gyarapodott a járdák hosz- sza. Úszódon, Hajóson, Üjsolton, Fajszon vezetékes vízhálózat és vízmű épült. Bátyán és Foktőn ez befejezés előtt áll. öt év alatt 20 ezer méterrel bővült a vezeté­kes vízhálózat. A IV. ötéves terv végére a járás lakásainak 60 szá­zaléka vezetékes ivóvízzel van elíaíva. BOZA JÓZSEF: — Az elért gazdasági eredményeinkre ala­pozva a helyi adottságok és tar­talékok jobb kihasználásával az V. ötéves tervidőszak évi felada­tait a megyei célkitűzésekkel összhangban kell fejleszteni. Be­ruházási előirányzatunk 50 mil­lió forinttal több, mint a IV. öt­éves tervben, a növekedés üteme viszont mérsékeltebb. Az iparban évi 7, a mezőgazdaságban évi 8 százalékos beruházási növekedés­sel számolunk. A tanácsi beruhá­zás az előző tervidőszakával azo­nos. Szerkezetében a kulturális ágazatot kiemelten kezeljük, amely IC százalékkal haladja meg a bázisidőszakot. A beruházások 40—50 százalékát építkezési cé­lokra használjuk fel. Az iparban mérsékeltebb növekedéssel szá­molunk, öt év alatt 45 százalék­kal emelkedik a termelés. Két- három új ipari telephely, illetve üzem létesítésével számolunk, így évente 7,5—8,5 százalékkal emel­kedik a termelés. A termelés bő­vítését alapvetően a munka ter­melékenységének emelése adj. majd, ezért a meglevő üzemek rekonstrukciója, korszerűsítése, fejlesztése lesz az egyik fontos feladat. Javítani kell a termékek versenyképességét, gazdaságossá­gát, exportképességét. TÚRI ISTVÁN \ — Adottságunk és ^eredményeink lehetővé, teszik,, hogy- a- mezőgazdaság 20—27 szá­zalékkal növelje-,-.bruttó, terme­lési értékét. A növénytermesztés aránya és üteme nagyobb lesz, mint az állattenyésztésé. Éppen ezért tovább javítjuk az anyagi- műszaki ellátottságot, az üzemek szakosodását és a termelési szer­kezetet. Erőteljesebben érvénye­sítjük a társulások szervezését, a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködések létrehozását. A búza, a kukorica, a fűszerpaprika termőterületének szintentartása mellett a hozamok fokozottabb növelését biztosítj ük. Búzából 46, kukoricából 53—54, fűszerpapri- ' kából 100 mázsát meghaladó ter­mést kívánunk hektáronként öt év átlagában elérni. Nagyobb fi­gyelmet és több anyagi eszközt fordítunk a legelőgazdálkodásra. Indokolt a nagyüzemi zöldségter­melése további növelése, emellett arra kell törekednünk, hogy a jövőben intézményesebben old­juk meg a háztájiban termelt zöldségfélék felvásárlását. A ta­lajerőpótlás veszteségének csök­kentésére nagyobb figyelmet for­dítunk, s e célból Kalocsán, Solt és Harta térségében, illetőleg Du- navecse * környékén agrokémiai centrumot hozunk létre közös tár- , sulásban. Az állattenyésztés rész­Jobbra: az öregcsertői művelődési ház. arányát növeljük úgy, hogy 1980- ig elérje a 42—43 százalékot. Né­hány állattenyésztő telep szako­sítását tervezik a tsz-ek, Tasson, és Hartán tehenészetet, Hajóson a sertéstelepet. A háztáji és kise­gítő gazdaságok termelésének fo­kozását is fontos célkitűzésnek tartjuk. A vízgazdálkodásban a Sárközi öblözetben belvízrende­zést hajtunk végre, s kiépítjük a fűzvölgyi főcsatorna folytatását. MÁTRAI KÁROLY: — Az új ötéves tervben fokozott figyelmet fordítunk a másodrendű útvona,- lak korszerűsítésére, szilárd bur­kolatú új út tanácsi kivitelezésben 14 községben, összesen 22 kilo­méter hosszon épült. Hatvanegy kilométer hosszú közút szélesíté­sét tervezzük, amely tíz községet érint. A kereskedelemben 35 szá­zalékos áruforgalom-növekedés­sel számolunk. A lakásépítési program a következő öt év alatt kétezer lakás felépítését tervezi. Ennek jelentős hányada egyszin­tes családi ház lesz. Az óvoda és az általános iskola fejlesztésére vátlozatlanul kiemelt jelentőségű,- három községben 275 óvodai fé­rőhely építését valósítjuk meg. Tpvábbi hét községben 16 tan- té’r'érri'és 3 tornatere rmépül 4dná-'l esi, lakossági és üzemi erőforrás! sokból. Művelődési' otthoh Télújí-^ tását tervezzük Dunavecsén, Tas­son és befejeződik a kultúrház építése Szakmáron, Dusnokon. Tovább folytatódik az orvosi ren­delők szakosodása. Az új öté­ves tervben 2600 méterrel több járda épül, 8200 méter hosszú villanyhálózat-bővítéssel számo­lunk. A vezetékes vízhálózat 27 kilométerrel bővül, négy község­ben : Homokmégyen, Szakmáron öregcsertőn, Drágszélen a vízmű építését megkezdjük. Vízlevezető csatornából 22 kilométer építését kívánjuk megvalósítani. BOZA JÓZSEF: — Az új öt­éves terv igen imponáló felada­tait nemcsak a gazdálkodási egységeknek kell megvalósítani- ok. de ehhez segítséget kell nyúj- taniok a párt- és tömegszerveze­teknek. A gazdasági szervező és ellenőrző munka hatékonyságé-, nak növelése megköveteli,' hogy a pártszervek és alapszervezetek ‘a feladatokat egységesep értel­mezzék, ennek alapján cseleked­jenek. A kommunisták feladata ezzel összhangban áll: Követke- ' zetesen álljanak ki a társadalmi érdekek elsődlegessége mellett. Gémes Gábor 9 A solti DUNATEJ töltőgépe. 9 Balra: a hajósiak büszkesége, az új áruház. (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom